Népszabadság, 1991. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-01 / 179. szám

VILÁGKIÁLLÍTÁS: Fővárosi igen (M­unkatársunktól.) A főváros azt a megoldást támogatja, hogy a BIE (Nem­zetközi Világkiállítási Iroda) által regisztrált 25 hektáros alapterületen megrendezendő világkiállítás a Duna mindkét partján megvalósuljon — tá­jékoztatta a Népszabadságot Schneller István főpolgármes­ter-helyettes. Mint elmondta, a főpolgár­mesteri hivatal több elképze­lést is megvizsgált már, s az — egyelőre még csak fővárosi szintű — egyeztetéseken a szakértők úgy vélték: az expo megrendezésére a Kvassa­y­­zsilip és a Kopaszi-gát kör­nyéke volna a legalkalmasabb. Éppen ezért az önkormányzat megbízta a Várostervezési In­tézetet: dolgozzák ki e térsé­gek részletes rendezési tervét. Végső döntés még nem szüle­tett, hiszen a tervezetet még a fővárosi szakbizottságokkal és a kormánnyal is egyeztetni kell. Információink szerint, a fő­város és a világkiállítási kor­mánybizottság között zajló rendszeres tárgyalások — eh­hez kapcsolódóan — egyik sar­kalatos kérdése: az önkor­mányzat a világkiállítás meg­rendezéséhez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra-fej­lesztés tételes garanciáját kéri a kormánytól. Konvertibilis lesz a román lej A Román Nemzeti Bank szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint a román pénz augusztus 5-től gyakorla­tilag konvertibilissé válik. A határozat engedélyezi a bankoknak és az utazási iro­dáknak, hogy jövő hétfőtől sa­ját — szabad — árfolyamokkal dolgozó pénzváltó irodákat nyissanak Romániában. A román parlament két há­za egyébként szerdán elfogad­ta a román kereskedelmi vál­lalatok privatizációjáról szóló törvényt. E szerint valamennyi felnőtt román állampolgár in­gyenes tulaj­don­jegyhez juthat az érintett vállalatok vagyona 30 százalékának erejéig. A ma­radék 70 százalékot magánbe­fektetők vásárolhatják meg. (MTI) ELŐSZÖR CSÖKKENTIK AZ ATOMRAKÉTÁK SZÁMÁT Aláírták a START-szerződést Mihail Gorbacsov és George Bush szerda délután a Kreml Vlagyimir-termében aláírta a hadászati tá­madófegyverek csökkentéséről szóló, hétszáz oldalas, történelmi jelentőségű START-szerződést. A szovjet és az amerikai elnök az ünnepélyes aláírási ceremóniát megelőző rövid beszédében egyaránt méltatta a szer­ződés jelentőségét is a genfi tárgyalásokon át az alá­írásig vezető utat. A megállapodás értelmében a Szov­jetunió 35, az Egyesült Államok 25 százalékkal csök­kenti hadászati támadófegyverzetét. A hét év alatt megvalósítandó leépítés keretében a nehézbombázókat, a szárazföldi telepítésű interkontinentális és a tenger­alattjáróról indítható ballisztikus rakétákat, illetve a hozzájuk tartozó nukleáris tölteteket csökkenti a két nagyhatalom. Az amerikai elnök szóvivő­je az aláírás után tett nyilat­kozatában azt hangsúlyozta, hogy a szerződés révén a törté­nelemben először válik lehet­ségessé a hadászati atomfegy­verek számottevő csökkentése. Külön kiemelte, hogy a meg­állapodás értelmében a stabi­litást leginkább veszélyeztető fegyverfajták csökkentése kez­dődhet meg, mindeddig pél­dátlan ellenőrzési rendszerrel összekapcsolva. — Az aláírás­sal az atomfegyverek ötven éve tartó fejlesztésének folya­mata immáron megfordult — tette hozzá Martin Fitzwater. A párbeszéd folytatódik, mert szükségünk van egymásra — jelentette ki Mihail Gorbacsov és George Bush a csúcstalál­kozót követő egyórás közös saj­tóértekezleten. A két államfő megerősítette elszántságát: partneri kapcsolatot akarnak kiépíteni, és ki akarják dolgoz­ni az együttműködés konkrét mechanizmusát. Gorbacsov bevezetőjében kö­zölte: a világban kialakult új realitásoknak megfelelően új együttműködési mechanizmust kell kimunkálni a két ország között, s ez vonatkozik a lesze­relési tárgyalásokra is. Nagyra értékelte a hadászati táma­dófegyverekről most aláírt START-szerződést, ám rögtön hozzátette: nem elég csak az első lépést megtenni, tovább kell haladni. Ezzel összefüg­gésben arra utalt: mindkét nagyhatalom elszánta magát arra, hogy megakadályozza az atomfegyverek további elterje­dését. A szovjet elnök kifejezte el­tökéltségét, hogy a szovjet ve­zetés folytatja a megkezdett reformokat, és az ország tovább (Folytatás a 3. oldalon.) MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT (Munkatársainktól.) A szovjet—amerikai csúcs­­találkozó kapcsán magyar köz­életi személyiségektől, politi­kusoktól azt kérdeztük: sze­rintük az esemény, a hideghá­ború utáni első elnöki találko­zó milyen hasznot hajt a vi­lágnak s Magyarországnak? Szűrös Mátyás, az Ország­gyűlés alelmöke, atkáit tegnap Bihank­eresztiesen értünk el, a következő rövid értékelést ad­ta a találkozóról: — A moszkvai csúcs létre­jötte számomra azért is ö­röm, mert mindig hittem és han­goztattam, hogy Gorbacsov komolyan gondolja az új poli­tika és világrend megteremté­sét. A fő előzménynek a mál­tai csúcsot fantom, amely hi­vatalosan­ is deklarálta: végre vége a hidegháborúnak. Moszkva most a­­két villágha­­talom valóban újszerű kapcso­latainak működését tanúsítja, és külön is történelmi jelentő­ségű a hadászati rakétákkal kapcsolatos megállapodás. A szovjet középbal- fordulat, a demokrácia és a reformszel­­lem­­terjedése, illetve a talál­kozó létrejötte új nemzetközi politikai rend kialakulását előlegezi meg. Gorbacsov is­mét bebizonyította, hogy nagy formátumú politikus, és Bush elnök is minden tiszteletet megérdemel, amiért ezt felis­merte, és ennek jegyében tár­gyalt. Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium helyettes állam­titkára a nukleáris fegyverar­zenál harmados csökkentését tartotta a legnagyobb haszon­nak. " Önmagában is hatalmas fegyvertény, hogy két atomha­talom ebben megállapodik — mondta —, s ez messze túlmu­tat a kétoldalú kapcsolatokon, hiszen a föld minden lakóját érinti. Mindezt példátlan el­lenőrző mechanizmus biztosít­ja; nemcsak a leszerelésnél, a megsemmisítésnél lehetnek je­len a két fél szakértői, az új egyezmény értelmében beve­zetik a kötelező adatszolgál­tatást is. Ezzel az újabb ga­ranciával sokkal biztonságo­sabbá válik a nukleáris arze­nál ellenőrzése. Jelzésértékű lehet a csúcs Magyarország számára is. Hiszen elhangzott, hogy a jövőben a szovjet— amerikai kapcsolatok, kevésbé lesznek katonapolitika-jellegű­ek, jobban koncentrálnak a gazdasági kérdésekre. Azt hi­szem nem kell részletezni, hogy egy gazdaságilag stabil, demokratizálódó nagyhatalom közvetlen szomszédunkban mit is jelent. Remélem az, hogy a Nyugat fokozottan figyel a szovjet gazdaság megerősödé­sére, nem azt jelenti, hogy háttérbe szorulnak a kelet­európai fiatal demokráciák — fejezte be a helyettes állam­titkár. — A csúcstalálkozót újabb lépésnek tartom az enyhülés felé — válaszolta Kéri Kál­mán nyugállományú vezérez­redes, MDF-es országgyűlési képviselő. — Remélem, hogy a szovjet—amerikai együttmű­ködéssel enyhíthetek, s rész­ben felszámolhatók lesznek az olyan válságok, mint például a balti vagy a közel-keleti. Ma­gyarország talán elsősorban a kisebbségi jogok kiszélesítése terén profitálhat ebből az összefogásból. Milyen hatással lehet a vi­lággazdaság egészére a moszk­vai csúcs? — tettük fel a kér­dést Simai Mihály akadémi­kusnak, az MTA Világgazda­sági Kutatóintézete igazgató­jának. — A csúcs jelentősége ket­tős. Az egyik a fegyverkezési verseny további fékeződésével kapcsolatos, a másik pedig az­zal, hogy az amerikai—szovjet kapcsolatok minőségileg új szakaszba léphetnek. (Folytatás a 3. oldalon.) Magyar vélemények A TB NEM VÁR TOVÁBB Száz cég ellen csődeljárás (Munkatársunktól.) A Társadalombiztosítási Fő­­igazgatóság bevételei hónapról hónapra elmaradnak a terve­zettől, a vállalatok tartozásai már elérik a harmincmilliárd forintot. A gondokat még te­tézi, hogy a jövedelmek sem nőttek olyan arányban, mint ahogy az év elején feltételez­ték. Az alap ingatag pénzügyi helyzetének javítására a kor­mány olyan­­intézkedéscsoma­got tárgyalt, amelynek révén — néhány jogszabály módosí­tásának útján — a kinnlevősé­gek behajtása meggyorsítható. Barát Gábor, az OTF vezető­helyettese elmondta, hogy ez a csomag három részre bontha­tó. Még ebben a hónapban jog­szabályt alkotnak, amelynek értelmében a késedelmes fize­tésre kirótt pótlékok megha­ladhatják a tőketartozást. A büntetőkamat ugyan eddig is jókora volt — havi négy szá­zalék —, ám egyes vállalatok­nak a jelek szerint így is érde­mesebb volt tartozni, mint tör­leszteni. Ugyancsak ebben a hónapban módosul a pénzfor­galomról és a bankhitelről szó­ló jogszabály is. A módosítás értelmében nemcsak az adóhi­vatal és a Központi Statiszti­kai Hivatal kaphat arról in­formációt, hogy egy-egy vál­lalat hány helyen vezet bank­számlát, hanem az OTF is. A társadalombiztosítás a fizetési meghagyást, beszedési megbí­zást a gazdálkodószerv összes bankszámlájára megküldheti. Ezentúl a társadalombiztosí­tásinak való tartozást is „sor­baállítják”. Az OTF jogot­­kap arra, hogy a korengedményes nyugdíjaknál — amennyiben a vállalatnak járuléktartozása van, vagy rendszertelen fizető — a korkedvezményes nyug­díjazást megtagadja. Még augusztusban a száz legnagyobb adós cég (ezek ösz­­szességében mintegy 12 milli­­ó Folytatás a 6. oldalon.) Láposi harca a kaszálók ellen (Megyei tudósítónktól.) Debrecenben jött létre a Hungária Biztosító Rt. felül­vizsgálati irodájának első vi­déki részlege, és a tervek sze­rint december 31-ig minden megyeszékhelyen megszervező­dik majd az iroda stábja. A tucatnyi biztosítótársaság kö­zül először a Hungária hozott létre ilyen szervezetet. Az iro­da országos vezetője, dr. Lápo­si Lőrinc nyugalmazott rend­őr tábornok, a tiszántúli me­gyeszékhelyen tegnap a szer­vezet létrehozásának indokai­ról és annak terveiről tartott sajtótájékoztatót, amely után tudósítónk interjút kért tőle. — Láposi úr, ez az új szervezet gyakorlatilag biztosítási rendőrség. Ahol már van ilyen, ott így is ne­vezik. Itt miért nem? — Azért, mert nyomozást nem folytatunk, nem is foly­tathatunk, magánnyomozásra jogosító törvény nincs. Valamit mégis tenni kell, mert a biz­tosítási csalás egyre érzékel­hetőbb bűnözési forma, amely iránt a szervezett alvilág is je­lentős érdeklődést mutat. Ná­lunk is mind több is nagy ér­tékű nyugati kocsi, amelyek újérték-biztosítása az erre hat­(Folytatás a 6. oldalon.) • 24 oldal — Ara: 10,50 Ft MEGÁLLAPODÁS CSEHSZLOVÁKIÁVAL Csurgó és Tupa között magyar az Adria-vezeték Az Adria-kőolajvezeték vitás pénzügyi kérdéseinek kompro­misszumos rendezéséről írt alá szerdán Pozsonyban jegyző­könyvet Berényi Lajos, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma helyettes állam­titkára és Lubomir Marták, a csehszlovák szövetségi külke­reskedelmi miniszter helyette­se. A még 1974. június 20-án született, és a Csehszlovákiába tartó Adria-csővezeték Csurgó —Tupa közötti szakaszának építését szabályozó csehszlo­vák—magyar egyezmény sze­rint a beruházáshoz Csehszlo­vákia 21,5 millió transzferábi­lis rubel hitelt nyújtott Ma­gyarországnak. A mostani megállapodás mindkét fél számára előnyös megoldást hozott: a múlt lezá­rásaként Magyarország a törzs­hitelből 18 millió transzferábi­lis rubelt törleszt, míg a felek kölcsönösen eltekintenek a ka­matok, az úgynevezett vezeték­lekötési díj, valamint a fenn­tartási költségek visszamenőle­ges követelésétől. A magyar fél a csökkentett hiteltörlesztést a tavalyi rubelben keletkezett kiviteli többletéből leírhatja. Az 1974-es egyezmény közös felmondásával egyértelművé vált: a Csurgó—Tupa közötti Adria-vezeték tulajdonosi és rendelkezési joga a magyaro­ké. A csehszlovák partner ré­szére a kőolajvezetéken a rendszeres kőolajszállítást a magyar fél továbbra is bizto­sítja, de a tranzitdíjat dollár­ban számolják majd el. * Mintegy egymillió schilling értékű szakértői munka elvég­zésére kapott megbízást a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesü­let az osztrák Villamosművek Szövetségének tervezőintézeté­től. Ennek keretében a ma­gyar egyesület tervet készít ar­ról, hogy miként csatlakoztat­ható a magyar villamosener­­gia-rendszer a nyugat-európai­hoz — jelentette be Sernyei Péter, a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület főtitkárhelyet­tese. (MTI)

Next