Népszabadság, 1991. november (49. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

SZAKAD A KISGAZDAPÁRT? Maradnak a kormánytagok (Munkatársunktól.) Vegyes visszhangot váltott ki a Kisgazdapárt országos ve­zetőségének szerdai bejelenté­se, miszerint visszahívják a kormányból a kisgazda minisz­tereket, államtitkárokat, és a jövőben nem tartanak igényt a munkaügyi tárcára. Javasol­ják ugyanakkor Antall József­nek, hogy a Földművelésügyi Minisztérium élére Cseh Sán­dort, a Belügyminisztérium­ban pedig Morvay István po­litikai államtitkár helyére Gör­gey Gézát nevezze ki. Koalíciós pártok képviselői, miniszterek és alkotmányjogi szakértők is kétségbe vonták a döntés jogszerűségét, azt hangoztatva, hogy a miniszte­rek és államtitkárok visszahí­vására nincsenek közjogi sza­bályok, ugyanakkor ezeket a személyeket az alkotmány sze­rint a miniszterelnök javasla­tára a köztársasági elnök ne­vezi ki és menti fel. Torgyán József csütörtökön munkatársunknak kijelentette: azt senki nem mondta, hogy a Kisgazdapárt országos veze­tőségének döntései kötelezőek lennének a kormányra nézve. „De milyen koalíciós kormány az, amelynek mi­niszterei nem a küldő pártokat képviselik, hanem valami egészen mást. Az képtelenség, ha a küldő párt kijelenti, hogy miniszte­reinek delegáltsága lejárt, és ennek ellenére a miniszterel­nök mégis a Kisgazdapárt kül­dötteinek tekinti az érintett minisztereket. A pártelnök azt is leszögez­te : ha Antall továbbra is igényt tart a miniszterek és ál­lamtitkárok munkájára, ak­kor az már nem a Kisgazda­­párt felelőssége. Ők változat­lanul arra törekszenek, hogy november 16-ig — az FKGP kongresszusáig — a koalíciós kérdésekben dűlőre jussanak, ugyanis — szavai szerint — az (Folytatás a 4. oldalon.) (­­ Decemberre sajtótörvény — megegyezés a médiáról? (Munkatársunktól.) A jelekből ítélve, kialaku­lóban vannak a rádió és a te­levízió vezetésével, a vezetők kinevezésével kapcsolatos pár­tok közötti megegyezés kör­vonalai. Az utóbbi hetekben, miközben az Országgyűlés sajtóalbizottságában felgyor­sulni látszott a médiatörvény előkészítése, a miniszterelnök által ismételten kinevezni ja­vasolt alelnökökről lénye­gében szó sem esett. Szer­kesztőségünkhöz eljutott in­formációk szerint ez minden­képpen arra utal, hogy az al­­elnökjelöltek ügyében érdemi változás már nem várható. Annál is inkább, mert a két nemzeti média hivatalban le­vő vezetői már bejelentették: a médiatörvény elfogadása­kor szándékukban áll vissza­adni megbízatásukat a köz­­társasági elnöknek. Várható tehát, hogy a rádióról, tévé­ről szóló új törvény tervezett, decemberi elfogadásakor a két intézmény „tiszta lappal” indulhat, vezetőiket a két­harmados többséggel — tehát pártkonszenzussal — elfoga­dott szabályok szerint fogják kinevezni. A sajtóalbizottsági előkészí­tő vitákban jelenleg a pár­tok arról fejtik ki álláspont­jukat, hogy maradjon-e az eddigi — bár a gyakorlatban meg nem valósított — alelnö­ki rendszer vagy a médiael­nökök mellett úgynevezett igazgatótanács működjön, amely az alel­nökö(ke)t is ma­gában foglalja. Az MDF erő­sen támogatni látszik az igaz­gatótanács ötletét — noha részletes írásos álláspontját várhatóan csak a jövő héten terjeszti elő —, amit az el­lenzéki pártok sem ellenez­nek. Vitát mindössze az vált ki, hogy az igazgatótanácsi tagokat — akiknek átfogó stratégiai döntéseknél lenne szavuk — a parlament válasz­­sza, az elnökök nevezzék ki őket, vagy esetleg egy harma­dik fórum választása szerint kerüljenek hivatalba. A hírek szerint egyébként — éppen az említett törvény­kezési munkálatok befejezésé­re várva — leálltak a két in­tézményben korábban nagy lendülettel folyó átszervezési munkálatok. A rádióban to­vábbi intézkedésig a régi és az új szervezeti rend egy­aránt érvényben van. A tévé­ben pedig a két egyenértékű csatorna kialakítása és verse­nye helyett a TV 1 és a TV 2 markánsan különböző arcu­latainak kialakítása kezdődött el. Az FKGP-frakció levele Antall Józsefhez A Miniszterelnöki Sajtóiroda közölte: A kormány mai ülésén na­pirend előtt megvitatta a Független Kisgazdapárt Or­szágos Vezetősége által kiadott állásfoglalást, amelyet írásban nem kapott meg, és csak a tö­megtájékoztatáson keresztül szerzett róla tudomást. Véle­ményének kialakításakor fi­gyelembe vette a Magyar De­mokrata Fórum és a Keresz­ténydemokrata Néppárt állás­­foglalását is. Egyidejűleg a miniszterel­nök levelet kapott az FKGP parlamenti frakciójának he­lyettes vezetőjétől, amely az alábbiakat­ tartalmazza: „Mint ismeretes, az FKGP Országos Vezetősége október 30-án a kisgazdapárti kormánytagok és politikai államtitkárok megbí­zatását 1991. október 31-én le­jártnak tekinti. A vezetőségi ülés ellentmondásosságai a kö­rülötte kialakult politikai lég­kör miatt, továbbá mert felme­rülhet a vezetőségi ülés hatá­rozatképessége is, azzal i a ké­réssel fordulok a külföldön lé­vő dr. Pásztor Gyula frakció­­vezető nevében önhöz, hogy az országos vezetőség javaslatá­tól eltérően szíveskedjék a kormányzati lépésekkel a párt parlamenti frakciójának ál­lásfoglalását megvárni. Mint Miniszterelnök úr előtt is is­mert, az FKGP parlamenti frakciója legutóbbi ülésén bi­zalmat szavazott a párt mi­nisztereinek és politikai ál­lamtitkárainak, s jelen körül­mények között is ez legitimi­tásukat biztosítja. Budapest, 1991. október 31. Oláh Sándor, az FKGP parlamenti frakció­jának helyettes vezetője.” Ennek megfelelően a kor­mányfő a három koalíciós párt képviselőcsoportjainak követ­kező együttes ülésén kívánja a kialakult helyzetet megvizs­gálni. A kormány folyamatos és további működését tehát az FKGP Országos Vezetőségé­nek jelzett állásfoglalása je­lenlegi formájában nem érinti. A hivatalban lévő miniszte­rek és államtitkárok felada­taikat teljes felelősséggel lát­ják el. Helyiadó-körkép (Munkatársunktól.) A Pénzügyminisztérium ada­tai szerint szeptember végéig 287, az összes jelenleg működő önkormányzat kevesebb mint tizede vezetett be helyi adót területén. A városi önkor­mányzatoknak viszont harma­da, 52 város élt az adómegál­lapítás jogával. A bevezetés mellett döntött képviselő-tes­tületek többsége a kommuná­lis adónál és az iparűzési adó­nál a maximum vagy annak közelében állapították meg az adómértékeket. Mint ismeretes, a helyi adók­ról szóló törvény lehetővé tet­te az önkormányzatoknak, hogy területükön ötféle jogcí­men megadóztassák a magán­­személyeket és a vállalkozókat. Bár a­­tavalyi választások után a helyi önkormányzatok száma csaknem megduplázódott, több­ségük inkább a működési fel­tételek megteremtésével volt elfoglalva, s ezért nem töre­kedett mindenáron a helyi adók kivetésére. A PM vára­kozásai szerint azonban jövő­re már sokkal több önkor­mányzat él majd adómegálla­pítási jogával. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1991-ben még hatályban maradtak a kü­lönböző tanácsi adók is. Ezért dönthettek úgy az önkormány­zatok, hogy idén még nem ve­zetnek be helyi adót, s a ko­rábbi tanácsi építmény- és egyéb adókból szerzik meg be­vételeiket. Amelyik település azonban bevezette a helyi adók valamelyikét, annak ezzel pár­huzamosan meg kellett szün­tetnie a korábbi, hasonló típu­sú tanácsi adókat. A PM adatai szerint kom­munális adót magánszemélyek­re 82, vállalkozókra szintén ugyanennyi önkormányzat ál­lapított meg. Idegenforgal­mi adót tartózkodási idő alap­ján 66, építmény után 43 ön­­kormányzat vezetett be. Ipar­űzési adót 119, építményadót lakás után 47, nem lakás cél­jára szolgáló épület után szin­tén 47 önkormányzat állapított meg. Telekadót 30 helyen kell fizetni. Mint ismeretes, a Fővárosi Önkormányzat 1991. április 1-jei hatállyal Budapest egész területére háromezrelékes ipar­űzési adót vetett ki, az al­kalmi jelleggel végzett tévé­(F­oly­tatás az 5. oldalon.) SZOVJET SEGÉLY Rontják a magyar exportesélyeket A magyar gazdaság mutatói­nak jelentős javulása lehetővé és indokolttá teszi, hogy az ipar után az amerikai intéz­ményi befektetők is fokozot­tan megjelenjenek a magyar piacon — foglalta össze New York-i tárgyalásainak eredmé­nyét Martonyi János, az NGKM államtitkára. Az államtitkár rámutatott, mennyire sajnálatos, hogy az amerikai kormányzat nem kapcsolódik be a háromoldalú üzletekbe, amikor kelet-közép­­európai termékek megvásárlá­sával segítik a Szovjetuniót. Magyarországnak csalódást okoz az amerikai álláspont, hi­szen a Szovjetuniónak szánt közvetlen amerikai gabonase­gély, vagy a gyógyszerszállítá­sok a mi exportesélyeinket csökkentik és általában sajná­latos, ha az Egyesült Államok, térségünk támogatásának elő­­harcosa, nem vállal szerepet ezekben a valamennyi érdekelt fél számára előnyös akciók­ban. (MTI) • 16 oldal + SZÍNES MELLÉKLET - Ára: 18.50 Ft NÉPZ ABADSÁG 1991. november 1., péntek SZOCIALISTA NAPILAP , XLIX. évfolyam* 256. szám ___ __ ____ __ ___ ____ ________ . _____ ~.......... \ m ^ ... - . .........._______ __ _ _______.........__................... _........... ... ............................... ...... KÖZEL-KELETI BÉKEKONFERENCIA Eltérő álláspontok ütközése (Kiküldött tudósítónk jelen­ti Madridból.) A rendezéshez vezető úttal kapcsolatos álláspontok válto­zatlanul összeegyeztethetetle­nek, ám a hangnem a béke igényét tükrözi. Az izraeli, a jordániai és a palesztin dele­gáció vezetőjének csütörtöki felszólalásával folytatódott a madridi békekonferencia, ame­lyet szerdán Bush és Gorba­csov nyitott meg. A „békét békéért” izraeli álláspont üt­közik „a békét területért” elv­vel, amelyet az arab részvevők vallanak. Fenyegető hírek érkeznek ugyanakkor azok részéről, akik elutasítják a békekonferenci­át: a szélsőséges palesztin és iszlám befolyású szervezetek folytatják akcióikat, így a leg­utóbbi 72 órában a harc hét halottat és negyven súlyos se­besültet követelt. Teherán után a hivatalos Bagdad is az amerikai kezdeményezésű megbékélési folyamat elutasí­tására szólított fel. Madridban pedig az izraeli titkosszolgá­lat és a spanyol rendőrség kö­zös akcióban őrizetbe vett egy szélsőjobboldali rabbit és két társát, akik Samir szállodájá­nál akartak tüntetni, szintén a békekonferencia ellen. A madridi királyi palotában csütörtökön — James Baker és Borisz Pankin külügyminisz­terek jelenlétében — első íz­ben szólaltak meg a békeren­­dezésben közvetlenül érintett államok képviselői. Elsőként Samir izraeli kormányfő, utá­na Kamel Abu Dzsaber jor­­dán külügyminiszter, majd Abdel Safi palesztin küldött­ségvezető szólalt fel. Két fő kérdés állt a középpontban: milyen kompromisszumok alapján képzelhető el a köze­ledés a tárgyaló felek között a negyvenhárom évi ellenséges­kedés után, illetve hogy ked­vező döntés esetén hol folyta­tódjék a konferencia második szakasza, immár Izrael és az arabok közvetlen tárgyalásai­val. Samir, aki szerdán szinte arcrezdülés nélkül hallgatta végig Bush és Gorbacsov be­szédét, csütörtökön tíz órakor mosolyogva lépett be a mad­ridi palota oszloptermébe. Ami beszédének lényegét illeti, egyszer sem ejtette ki száján, hogy Izrael nem lenne hajlan­dó megvitatni területi kérdé­seket. Ám hangoztatta: „a (Folytatás a 2. oldalon.) JUGOSZLÁV RENDEZÉS A harmadik hágai változat (Újvidéki tudósításunk.) A Biztonsági Tanács rövide­sen teljes embargót rendel el a Jugoszláviába irányuló fegy­verszállításra, mert az utóbbi időben több — meg nem ne­vezett — állam megsértette a fegyverszállítási tilalmat. A gazdasági szankciókat illetően egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, de a BT tulaj­donképpen Európa döntésére vár. Hágában közben elkészült a Jugoszlávia jövőjére vonatko­zó terv harmadik változata. Általános része maradt a ré­gi, azaz továbbra is független köztársaságok egészen laza szövetségét irányozza elő. Gaz­dasági vonatkozásai annyiban módosultak, hogy Szerbia né­zeteinek figyelembevételével a vámunión túl valamivel szi­lárdabb kapcsolatok megte­remtésének lehetőségét is ki­látásba helyezi. A nemzetek és nemzetiségek státusára vonat­kozó részben újdonság a „val­lási kisebbség” fogalom. Ez az elképzelés kerül asz­talra Hágában november 5-én, amikor is lejár a Szerbiának adott határidő, ameddig „bün­tetlenül” eldöntheti, elfogad­ja-e az európai kerettervet vagy sem. A kormányzó Szerbiai Szocia­lista Párt és a többi, többé-ke­­vésbé nacionalista párt szinte egyöntetűen hangoztatja: a szerb nép mindig is elutasítot­ta az ultimátumokat. Itt-ott azonban már sejteni lehet, hogy a nemzetközi gazdasági rendszabályokat nehéz lesz ki­védeni, ezért is mondogatják, hogy a zárlat igazságtalanság lenne a szerb néppel szem­ben. Engedékenységet sejtet-e, avagy az ellenzéket van-e hi­vatott elhallgattatni, egyelőre nem világos, de tény, hogy ki­látásba helyezték a köztársasá­gi kormány gyökeres átalakí­tását. Hosszú huzavona után teg­nap reggel horgonyt vetett a dubrovniki kikötőben az a harminc-egynéhány kisebb-na­­gyobb hajóból álló konvoj, amely Dubrovnik megmenté­séért jelszóval élelmiszert és gyógyszert vitt az ostromlott város lakosságának. Az egyik hajón állítólag fegyvert és lő­szert találtak, ezért tartóztat­ták fel a konvojt. Stipe Mesic államelnök, akinek társaságá­ban csaknem 400 hazatérő me­nekült, valamint számos hor­­vát politikus, közéleti szemé­lyiség és művész volt, az ösz­­szesereglett helybelieket meg­nyugtatta, hogy egész Horvát­ország velük van, s Dubrovnik a szabadság bástyája marad. A hadszínterekről nyugta­lanító hírek érkeznek. Vuko­­várnál, Eszéknél és Nyugat- Szlavóniában két-három nap­ja fokozódik az ellenségeske­dés. „A megszálló hadsereg kora reggel óta ontja az ágyú­­tüzet Vukovárra — jelenti a zágrábi rádió. — Később ra­kétavetőkkel is lőni kezdték a várost.” A szövetséges erők, amelyekhez tetemes számú Seselj-féle csetnik önkéntes is csatlakozott, valószínűleg Vu­­kovár „felszabadításának” zá­róhadműveletét készíti elő — tudósít a Tanjug. Kisebb-nagyobb összecsapá­sok voltak Beliscénél, Valpo­­vónál, Novskánál, Lipiknél, Daruvárnál és Pakracnál. Újvidéken csütörtök dél­előtt a városi sportcsarnok egyik bisztrója előtt nagy erejű pokolgép robbant. Sze­mélyi sérülés azonban nem történt. Egy belgrádi étte­remben két emberéletet kö­vetelt egy felrobbanó kézi­gránát. Pilcz Nándor Tél tábornok közeledik. Szövetségi katona Novska határában. REUTERS-FOTO

Next