Népszabadság, 1991. november (49. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
SZAKAD A KISGAZDAPÁRT? Maradnak a kormánytagok (Munkatársunktól.) Vegyes visszhangot váltott ki a Kisgazdapárt országos vezetőségének szerdai bejelentése, miszerint visszahívják a kormányból a kisgazda minisztereket, államtitkárokat, és a jövőben nem tartanak igényt a munkaügyi tárcára. Javasolják ugyanakkor Antall Józsefnek, hogy a Földművelésügyi Minisztérium élére Cseh Sándort, a Belügyminisztériumban pedig Morvay István politikai államtitkár helyére Görgey Gézát nevezze ki. Koalíciós pártok képviselői, miniszterek és alkotmányjogi szakértők is kétségbe vonták a döntés jogszerűségét, azt hangoztatva, hogy a miniszterek és államtitkárok visszahívására nincsenek közjogi szabályok, ugyanakkor ezeket a személyeket az alkotmány szerint a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Torgyán József csütörtökön munkatársunknak kijelentette: azt senki nem mondta, hogy a Kisgazdapárt országos vezetőségének döntései kötelezőek lennének a kormányra nézve. „De milyen koalíciós kormány az, amelynek miniszterei nem a küldő pártokat képviselik, hanem valami egészen mást. Az képtelenség, ha a küldő párt kijelenti, hogy minisztereinek delegáltsága lejárt, és ennek ellenére a miniszterelnök mégis a Kisgazdapárt küldötteinek tekinti az érintett minisztereket. A pártelnök azt is leszögezte : ha Antall továbbra is igényt tart a miniszterek és államtitkárok munkájára, akkor az már nem a Kisgazdapárt felelőssége. Ők változatlanul arra törekszenek, hogy november 16-ig — az FKGP kongresszusáig — a koalíciós kérdésekben dűlőre jussanak, ugyanis — szavai szerint — az (Folytatás a 4. oldalon.) ( Decemberre sajtótörvény — megegyezés a médiáról? (Munkatársunktól.) A jelekből ítélve, kialakulóban vannak a rádió és a televízió vezetésével, a vezetők kinevezésével kapcsolatos pártok közötti megegyezés körvonalai. Az utóbbi hetekben, miközben az Országgyűlés sajtóalbizottságában felgyorsulni látszott a médiatörvény előkészítése, a miniszterelnök által ismételten kinevezni javasolt alelnökökről lényegében szó sem esett. Szerkesztőségünkhöz eljutott információk szerint ez mindenképpen arra utal, hogy az alelnökjelöltek ügyében érdemi változás már nem várható. Annál is inkább, mert a két nemzeti média hivatalban levő vezetői már bejelentették: a médiatörvény elfogadásakor szándékukban áll visszaadni megbízatásukat a köztársasági elnöknek. Várható tehát, hogy a rádióról, tévéről szóló új törvény tervezett, decemberi elfogadásakor a két intézmény „tiszta lappal” indulhat, vezetőiket a kétharmados többséggel — tehát pártkonszenzussal — elfogadott szabályok szerint fogják kinevezni. A sajtóalbizottsági előkészítő vitákban jelenleg a pártok arról fejtik ki álláspontjukat, hogy maradjon-e az eddigi — bár a gyakorlatban meg nem valósított — alelnöki rendszer vagy a médiaelnökök mellett úgynevezett igazgatótanács működjön, amely az alelnökö(ke)t is magában foglalja. Az MDF erősen támogatni látszik az igazgatótanács ötletét — noha részletes írásos álláspontját várhatóan csak a jövő héten terjeszti elő —, amit az ellenzéki pártok sem elleneznek. Vitát mindössze az vált ki, hogy az igazgatótanácsi tagokat — akiknek átfogó stratégiai döntéseknél lenne szavuk — a parlament válaszsza, az elnökök nevezzék ki őket, vagy esetleg egy harmadik fórum választása szerint kerüljenek hivatalba. A hírek szerint egyébként — éppen az említett törvénykezési munkálatok befejezésére várva — leálltak a két intézményben korábban nagy lendülettel folyó átszervezési munkálatok. A rádióban további intézkedésig a régi és az új szervezeti rend egyaránt érvényben van. A tévében pedig a két egyenértékű csatorna kialakítása és versenye helyett a TV 1 és a TV 2 markánsan különböző arculatainak kialakítása kezdődött el. Az FKGP-frakció levele Antall Józsefhez A Miniszterelnöki Sajtóiroda közölte: A kormány mai ülésén napirend előtt megvitatta a Független Kisgazdapárt Országos Vezetősége által kiadott állásfoglalást, amelyet írásban nem kapott meg, és csak a tömegtájékoztatáson keresztül szerzett róla tudomást. Véleményének kialakításakor figyelembe vette a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalását is. Egyidejűleg a miniszterelnök levelet kapott az FKGP parlamenti frakciójának helyettes vezetőjétől, amely az alábbiakat tartalmazza: „Mint ismeretes, az FKGP Országos Vezetősége október 30-án a kisgazdapárti kormánytagok és politikai államtitkárok megbízatását 1991. október 31-én lejártnak tekinti. A vezetőségi ülés ellentmondásosságai a körülötte kialakult politikai légkör miatt, továbbá mert felmerülhet a vezetőségi ülés határozatképessége is, azzal i a kéréssel fordulok a külföldön lévő dr. Pásztor Gyula frakcióvezető nevében önhöz, hogy az országos vezetőség javaslatától eltérően szíveskedjék a kormányzati lépésekkel a párt parlamenti frakciójának állásfoglalását megvárni. Mint Miniszterelnök úr előtt is ismert, az FKGP parlamenti frakciója legutóbbi ülésén bizalmat szavazott a párt minisztereinek és politikai államtitkárainak, s jelen körülmények között is ez legitimitásukat biztosítja. Budapest, 1991. október 31. Oláh Sándor, az FKGP parlamenti frakciójának helyettes vezetője.” Ennek megfelelően a kormányfő a három koalíciós párt képviselőcsoportjainak következő együttes ülésén kívánja a kialakult helyzetet megvizsgálni. A kormány folyamatos és további működését tehát az FKGP Országos Vezetőségének jelzett állásfoglalása jelenlegi formájában nem érinti. A hivatalban lévő miniszterek és államtitkárok feladataikat teljes felelősséggel látják el. Helyiadó-körkép (Munkatársunktól.) A Pénzügyminisztérium adatai szerint szeptember végéig 287, az összes jelenleg működő önkormányzat kevesebb mint tizede vezetett be helyi adót területén. A városi önkormányzatoknak viszont harmada, 52 város élt az adómegállapítás jogával. A bevezetés mellett döntött képviselő-testületek többsége a kommunális adónál és az iparűzési adónál a maximum vagy annak közelében állapították meg az adómértékeket. Mint ismeretes, a helyi adókról szóló törvény lehetővé tette az önkormányzatoknak, hogy területükön ötféle jogcímen megadóztassák a magánszemélyeket és a vállalkozókat. Bár atavalyi választások után a helyi önkormányzatok száma csaknem megduplázódott, többségük inkább a működési feltételek megteremtésével volt elfoglalva, s ezért nem törekedett mindenáron a helyi adók kivetésére. A PM várakozásai szerint azonban jövőre már sokkal több önkormányzat él majd adómegállapítási jogával. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1991-ben még hatályban maradtak a különböző tanácsi adók is. Ezért dönthettek úgy az önkormányzatok, hogy idén még nem vezetnek be helyi adót, s a korábbi tanácsi építmény- és egyéb adókból szerzik meg bevételeiket. Amelyik település azonban bevezette a helyi adók valamelyikét, annak ezzel párhuzamosan meg kellett szüntetnie a korábbi, hasonló típusú tanácsi adókat. A PM adatai szerint kommunális adót magánszemélyekre 82, vállalkozókra szintén ugyanennyi önkormányzat állapított meg. Idegenforgalmi adót tartózkodási idő alapján 66, építmény után 43 önkormányzat vezetett be. Iparűzési adót 119, építményadót lakás után 47, nem lakás céljára szolgáló épület után szintén 47 önkormányzat állapított meg. Telekadót 30 helyen kell fizetni. Mint ismeretes, a Fővárosi Önkormányzat 1991. április 1-jei hatállyal Budapest egész területére háromezrelékes iparűzési adót vetett ki, az alkalmi jelleggel végzett tévé(Folytatás az 5. oldalon.) SZOVJET SEGÉLY Rontják a magyar exportesélyeket A magyar gazdaság mutatóinak jelentős javulása lehetővé és indokolttá teszi, hogy az ipar után az amerikai intézményi befektetők is fokozottan megjelenjenek a magyar piacon — foglalta össze New York-i tárgyalásainak eredményét Martonyi János, az NGKM államtitkára. Az államtitkár rámutatott, mennyire sajnálatos, hogy az amerikai kormányzat nem kapcsolódik be a háromoldalú üzletekbe, amikor kelet-középeurópai termékek megvásárlásával segítik a Szovjetuniót. Magyarországnak csalódást okoz az amerikai álláspont, hiszen a Szovjetuniónak szánt közvetlen amerikai gabonasegély, vagy a gyógyszerszállítások a mi exportesélyeinket csökkentik és általában sajnálatos, ha az Egyesült Államok, térségünk támogatásának előharcosa, nem vállal szerepet ezekben a valamennyi érdekelt fél számára előnyös akciókban. (MTI) • 16 oldal + SZÍNES MELLÉKLET - Ára: 18.50 Ft NÉPZ ABADSÁG 1991. november 1., péntek SZOCIALISTA NAPILAP , XLIX. évfolyam* 256. szám ___ __ ____ __ ___ ____ ________ . _____ ~.......... \ m ^ ... - . .........._______ __ _ _______.........__................... _........... ... ............................... ...... KÖZEL-KELETI BÉKEKONFERENCIA Eltérő álláspontok ütközése (Kiküldött tudósítónk jelenti Madridból.) A rendezéshez vezető úttal kapcsolatos álláspontok változatlanul összeegyeztethetetlenek, ám a hangnem a béke igényét tükrözi. Az izraeli, a jordániai és a palesztin delegáció vezetőjének csütörtöki felszólalásával folytatódott a madridi békekonferencia, amelyet szerdán Bush és Gorbacsov nyitott meg. A „békét békéért” izraeli álláspont ütközik „a békét területért” elvvel, amelyet az arab részvevők vallanak. Fenyegető hírek érkeznek ugyanakkor azok részéről, akik elutasítják a békekonferenciát: a szélsőséges palesztin és iszlám befolyású szervezetek folytatják akcióikat, így a legutóbbi 72 órában a harc hét halottat és negyven súlyos sebesültet követelt. Teherán után a hivatalos Bagdad is az amerikai kezdeményezésű megbékélési folyamat elutasítására szólított fel. Madridban pedig az izraeli titkosszolgálat és a spanyol rendőrség közös akcióban őrizetbe vett egy szélsőjobboldali rabbit és két társát, akik Samir szállodájánál akartak tüntetni, szintén a békekonferencia ellen. A madridi királyi palotában csütörtökön — James Baker és Borisz Pankin külügyminiszterek jelenlétében — első ízben szólaltak meg a békerendezésben közvetlenül érintett államok képviselői. Elsőként Samir izraeli kormányfő, utána Kamel Abu Dzsaber jordán külügyminiszter, majd Abdel Safi palesztin küldöttségvezető szólalt fel. Két fő kérdés állt a középpontban: milyen kompromisszumok alapján képzelhető el a közeledés a tárgyaló felek között a negyvenhárom évi ellenségeskedés után, illetve hogy kedvező döntés esetén hol folytatódjék a konferencia második szakasza, immár Izrael és az arabok közvetlen tárgyalásaival. Samir, aki szerdán szinte arcrezdülés nélkül hallgatta végig Bush és Gorbacsov beszédét, csütörtökön tíz órakor mosolyogva lépett be a madridi palota oszloptermébe. Ami beszédének lényegét illeti, egyszer sem ejtette ki száján, hogy Izrael nem lenne hajlandó megvitatni területi kérdéseket. Ám hangoztatta: „a (Folytatás a 2. oldalon.) JUGOSZLÁV RENDEZÉS A harmadik hágai változat (Újvidéki tudósításunk.) A Biztonsági Tanács rövidesen teljes embargót rendel el a Jugoszláviába irányuló fegyverszállításra, mert az utóbbi időben több — meg nem nevezett — állam megsértette a fegyverszállítási tilalmat. A gazdasági szankciókat illetően egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, de a BT tulajdonképpen Európa döntésére vár. Hágában közben elkészült a Jugoszlávia jövőjére vonatkozó terv harmadik változata. Általános része maradt a régi, azaz továbbra is független köztársaságok egészen laza szövetségét irányozza elő. Gazdasági vonatkozásai annyiban módosultak, hogy Szerbia nézeteinek figyelembevételével a vámunión túl valamivel szilárdabb kapcsolatok megteremtésének lehetőségét is kilátásba helyezi. A nemzetek és nemzetiségek státusára vonatkozó részben újdonság a „vallási kisebbség” fogalom. Ez az elképzelés kerül asztalra Hágában november 5-én, amikor is lejár a Szerbiának adott határidő, ameddig „büntetlenül” eldöntheti, elfogadja-e az európai kerettervet vagy sem. A kormányzó Szerbiai Szocialista Párt és a többi, többé-kevésbé nacionalista párt szinte egyöntetűen hangoztatja: a szerb nép mindig is elutasította az ultimátumokat. Itt-ott azonban már sejteni lehet, hogy a nemzetközi gazdasági rendszabályokat nehéz lesz kivédeni, ezért is mondogatják, hogy a zárlat igazságtalanság lenne a szerb néppel szemben. Engedékenységet sejtet-e, avagy az ellenzéket van-e hivatott elhallgattatni, egyelőre nem világos, de tény, hogy kilátásba helyezték a köztársasági kormány gyökeres átalakítását. Hosszú huzavona után tegnap reggel horgonyt vetett a dubrovniki kikötőben az a harminc-egynéhány kisebb-nagyobb hajóból álló konvoj, amely Dubrovnik megmentéséért jelszóval élelmiszert és gyógyszert vitt az ostromlott város lakosságának. Az egyik hajón állítólag fegyvert és lőszert találtak, ezért tartóztatták fel a konvojt. Stipe Mesic államelnök, akinek társaságában csaknem 400 hazatérő menekült, valamint számos horvát politikus, közéleti személyiség és művész volt, az öszszesereglett helybelieket megnyugtatta, hogy egész Horvátország velük van, s Dubrovnik a szabadság bástyája marad. A hadszínterekről nyugtalanító hírek érkeznek. Vukovárnál, Eszéknél és Nyugat- Szlavóniában két-három napja fokozódik az ellenségeskedés. „A megszálló hadsereg kora reggel óta ontja az ágyútüzet Vukovárra — jelenti a zágrábi rádió. — Később rakétavetőkkel is lőni kezdték a várost.” A szövetséges erők, amelyekhez tetemes számú Seselj-féle csetnik önkéntes is csatlakozott, valószínűleg Vukovár „felszabadításának” záróhadműveletét készíti elő — tudósít a Tanjug. Kisebb-nagyobb összecsapások voltak Beliscénél, Valpovónál, Novskánál, Lipiknél, Daruvárnál és Pakracnál. Újvidéken csütörtök délelőtt a városi sportcsarnok egyik bisztrója előtt nagy erejű pokolgép robbant. Személyi sérülés azonban nem történt. Egy belgrádi étteremben két emberéletet követelt egy felrobbanó kézigránát. Pilcz Nándor Tél tábornok közeledik. Szövetségi katona Novska határában. REUTERS-FOTO