Népszabadság, 1991. november (49. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-18 / 270. szám
32 FTC: nehéz idők Nincs már veretlen az első osztályú labdarúgó-bajnokságban, miután az MTK-VM csapata — némi játékvezetői közreműködéssel — legyőzte a még mindig listavezető Vác együttesét. Jellemző a mezőny teljes egyhangúságára, hogy az élen álló gárda 13 mérkőzésből szerzett 17 ponttal, alig 65 százalékos teljesítménnyel vezeti a tabellát. Azt a táblázatot, amelyen a hetedik helyre esett vissza az FTC , egyelőre, hiszen a Pécsett hagyott két ponton túl még a Veszprém elleni kettőt is elvesztheti... ÚJPEST—VASAS 1-0 (1-0) Football feeling Újpesten mintegy háromezren voltak kíváncsiak a csodákban bízó szurkolók által még mindig rangadónak titulált UTE—Vasas mérkőzésre. A nézőszám emlegetése azért különösen fontos, mert véleményem szerint megnyugodhatnak a hazai labdarúgásért aggódók, ennél kevesebben sohasem lesznek ilyen kategóriájú derbin. Azt is elmagyarázom, miért. Nem lehetett több öt foknál, zuhogott az eső, a két csapat (momentán) távolról sem tartozik a hazai elitbe, vagyis, aki ezek ismeretében mégis kíváncsi a mérkőzésükre, az más mécsesekre is hajlandó kimenni, azaz ő a magyar futball tömegbázisa. Nincs egyedül, van még 2999 társa, ez az igazi football feeling, ne csüggedjünk, sporttársak...! Kövezzenek meg, átkozzanak el, tépjék szét a cikkeimet, mégis bevallom, ha nem engem sorsol ki „tudósításilag” a vakvéletlen, ezt a mérkőzést bizonyára kihagyom. Igénytelenebb szerzők az ilyen időjárásra mondják, hogy a kutyát sem verik ki a házból — tájegységenként más a megfogalmazás, ez ne zavarjon meg senkit —, szóval, labdarúgásilag meg nem fertőzött egyén ilyen körülmények között lepihen, netán továbbképzi magát, esetleg beszélgetést kezdeményez az anyósával. Úgy a harmincadik perc tájékán mondtam azt először, hogy ezért a meccsért mégis érdemes volt odahagyni a délutáni csucsukálást. A második félidő hasonló időszakában pedig megkockáztattam, hogy ez a mérkőzés megérte a belépő árát. Azt nem állítom, hogy huszonkét labdaművész terelgette a játékszert, ezt még száraz talajon sem kockáztatnám meg. Amiért mégis meglengettem nem létező kalapomat, az a magyar pályán ritkán látható küzdeni tudás volt: pocsolyában, vizes füvön ritkán hempergőzik meg férfiember, pláne nem ötfokos zimankóban. Ezek a legények az elképesztő minőségű talaj dacára vitézül küzdöttek, csúsztak-másztak a dagonyában, próbáltak elrugaszkodni, pedig erre minimális esélyük volt. Az UTE a vizes talajon talált egy gólt a 12. percben — bár rögvest hozzáteszem, hogy szárazon talán esélyesebb lett volna a Cigan, Eszenyi, Bácsi összetételű, idehaza páratlan trükkökre képes hármas —, s ezt a minimális előnyt sikerült is megtartania. Innen kezdve nyugodtan növelhette volna előnyét a hazai csapat, illetve kedvére egyenlíthetett volna a Vasas, azonban utóbbi kapuját Fortuna védte, az újpestieknél pedig — hosszabb szünet után — ismét egy viszonylagosan magabiztos Brockhauser repkedett. A második félidő — nem fogják elhinni — kifejezetten izgalmas volt, hiszen bármelyik csapat megszerezhette volna a győzelmet. Ahány támadás, annyi gólesély, köszönhetően a lyukas védelmeknek és a csúszós talajnak. Az Újpest csatársora minden támadásnál életveszélyes volt, míg az ellenfélnél — tetszik, nem tetszik, mégis tény — a hazai élvonalhoz felzárkózott Claude volt az, akitől gólt várhatott Gellei edző. A kongói fiú rúgott is egy felső kapufát, amúgy — társak hiányában — többnyire magára hagyatottan küzdött. Leginkább Sirinbekovtól remélhetett volna némi támogatást, ám a szovjet-orosz fiú újabban megelégszik azzal, hogy Vasasmezt húz, a többit rábízza a társakra. Amit az ősszel mutat, az még magyar pályákon is kevés, meglepő, hogy kiváló képességeihez képest különösen szerény teljesítményét még nem kritizálta angyalföldi vezető. Így aztán megérdemeltnek mondható az UTE-győzelem, s az inkább küzdő, mint futballozó együttes immár hatodik a táblázaton. Ez persze nem a lilák sikere, sokkal inkább a vetélytársak kritikája. .. UTE: Brockhauser — Tomka, Szőnyi, Szabó, Szlezák — Miovecz, Rubold, Balázs — Cigan, Bácsi (Tiefenbach, 67. p.), Eszenyi (Véber, 87. p.). Vasas: Babócsy — Turbék, Juhár, Mészöly, Künk — Nagy (Gubicz, 34. p.), Kecskés (Szeibert, 77. p.), Coco-Aires, Sirinbekov — Szilveszter, Claude. Megyeri út, 3000 néző. Jv.: Puhl. Gól: Rubold (12. p.). Jakab József őszi homály, boros Jenő felvétele RABA—BVSC 2-1 (2-1) Rába: Végh — Sánta, Bimbó, Urbán — Csikós, Tóth, Szántó (Bordás, 56. p.), Virág — Csertői, ördög (Rugovics, 76. p.), Pacis . BVSC-MAVTRANSSPED: Gáspár — Krómner, Pintér, Iscsak, Huszár — Farkasházy, Szalveljev (Seserbakov, 68. p.), Tuboly (Nahóczky, 65. p.), Farkas J. — Balogh, Gracsov. Győr, 3000 néző. Jv.: Márton. Gól: Farkasházy (16. p.), Farkas L. (18. p.), Urbán (42. p.). VIDEOTON-WALTHAM— HALADÁS 2-0 (1-0) Videoton-Waltham: Mitring— Molnár, Németh, Vadász — Kuttor, László, Sallói, Bekő, Salacz — Földes (Takács, 75. p.), Horváth. Haladás: Kutasi — Szekér, Mikos, Görög — Marton, Illés, Nagy, Topor, Elekes — Schaffer (Szöllősi, 77. p.), Borbás. Székesfehérvár, 3000 néző. Jv.: Nagy. Gól: Bekő (8. p.), Sallói (60. p.). KISPEST—ZTE 1-1 (0-1) Kispest-Honvéd: Tarlósi — Bérczy, Plókai, Cseh — Urbányi, Kovács E., Pisont, Marozsán (Csehi, 65. p.) — Cservenkai, Negrau (Komódi, 46. p.), Vincze. Zalaegerszeg: Tóth — Halápi, Szabó Zs., Horváth — Rózsa, Czigány (Gyurkity, 66. p.), Pecsics, Kovács L., Karbuczky — Palosa, Kovács J. (Dobos, 66. p.). Kispest, 5000 néző. Jv.: Báty. Gól: Kovács L. (42. p.), Vincze (62. p.). VESZPRÉM—SIÓFOK 1-0 (1-0) Veszprém: Andorka — Pál, Lantai, Csík, Szécsi — Csornai, Varga, Kelemen — Kénoszt, Süle (Szabó, 69. p.), Lehota (Horváth, 57. p.). Siófok: Bíró — Keszeg, Zare, Olajos, Wolf — Máriási, Meksz, Duró (Kirchmayer, 67. p.) — Fischer, Gregor, Kánaán. Veszprém. 2000 néző. Jv.: Molnár. Gól: Varga (43. p.). PÉCS—FTC 1-0 (0-0) Pécs: Bodnár (Kovacsevics, 90. p.) — Kónya, Balog, Braun, Palaczky — Ulveczki (Mörtel, 60. p.), Bódog, Jenei — Magyar, Czéh, Belansky. Ferencváros: Balogh T. — Simon, Telek, Kuznyecov, Keller — Páling, Lipcsei, Rácz — Nagy, Szenes, Deszatnik (Balogh G., 70. p.). Pécs, 10 000 néző. Jv.: Pillér. Gól: Belansky (66. p.). MTK-VM—VÁC 3-1 (0-0) MTK-VM: Zsiborás — Tanapa, Híres, Bognár, Kriszt — Ivanics, Vancsa. Balog, Hámori — Lakatos (Keresztúri, 46. p.), Jován (Morozov, 46. p.). Vác: Koszta — Hahn, Nagy, Kriska, Szalai (Répási, 64. p.) — Horváth (Romanek, 31. p.), Víg, Puglits, Zombori — Orosz, Nyilas. Hungária körút, 1500 néző. Jv.: Németh. Gól: Morozov (49. p.), Balog (55. p.), Nyilas (63. p.), Hámori (86. p.). TATABÁNYA—DIÓSGYŐR 0-0 Tatabánya: Józsa — Miksi, Váczi D., Udvardi, Csanálosi — Járfás, Klausz, Bankca — Süveges, Sass (Kanyok, 75. p.), Szekeres (Szendrei, 46. p.). Diósgyőr: Kiss — Bémi, Kertész, Leskó, Szabó — Petcu, Parhomenko (Farkas, 62., majd Váczi B., 85. p.), Dancs, Vitelki — Szvisztun, Kiser. Tatabánya, 1500 néző. Jv.: Huták. KÖVETKEZIK 14. forduló (november 23.-24.) műsora. Szombat: Vassas— MTK-VM, Haladás—Rába, Vác —Tatabánya (mind 13), ZTE— Videoton (14), Kispest—Pécs (15), Siófok—Ferencváros (16). Vasárnap: BVSC—Újpest (11), DVTK—Veszprém (13). A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 1. Vác 135 7 125-1517 2. Kispest 137 3 322-1317 3. Siófok 138 1 421-1417 4. Pécs 136 5 29- 517 5. MTK-VM 136 3 422-1115 6. Újpest 134 7 219-1415 7. FTC 134 7 214- 915 8. Videoton 134 7 216-1315 9. BVSC 135 4 417-1314 10. Vasas 135 3 513-1113 11. Haladás 134 4 512-1412 12. Rába 133 5 512-1411 13. Veszprém 133 4 610-1910 14. Diósgyőr 133 3 710-229 15. Tatabánya 131 6 6 8-228 16. ZTE 133 310 7-283 NÉPSZABADSÁG - SPORT 1991. november 18., hétfő ARGENTÍNA Ha arra gondol az ember, hogy a hagyományos futballista-exportőr Argentína az utóbbi öt esztendőben ellátta a világot vb-arany, illetveezüstérmes, továbbá Amerika Kupa-győztes játékosokkal, olyannyira, hogy a legutóbbi fél évtized nagy sikereinek főszereplőiközül szinte senkit sem tartott otthon, akkor mindjárt feltehető az is: mostanában szegényes színvonalú lehet az argentin bajnokság. Hát éppen ez az ... nem az! A csaknem teljes kiárusítás ellenére a délamerikai ország csapatai hasonlóképpen magas nívón futballoznak, mint eddig, mivel a jelek arra vallanak: a pampákon páratlanul gazdag a labdarúgótermés. A bajnokság kibírja a Burruchagák, Goycoecheák, Leonardo Rodriguezek távollétét (Maradonákat szándékosan nem írok, mert hallani vélem sokak jogos felhorkanását: Maradona csak egy van!), hiszen jönnek az újabb és újabb labdaművészek, akik a felülmúlhatatlannak hitt régiek helyébe lépnek, mégpedig olyan természetességgel, mintha ez lenne a legegyszerűbb dolog a világon. Az ottaniak talán észre sem veszik a névsorváltozást, elvégre elsősorban nem a szereposztás, hanem a produkció a fontos. Ezért fordulhat elő, hogy minden nagyobb Buenos Aires-i klub mérkőzésén — játszhat akár a River Plate, a Boca Juniors, az Estudiantes, az Independiente, vagy bármely más, neves fővárosi együttes — rendre zsúfolt ház van, és alkalmanként annyi konfetti hullik a pályára a nézőtérről, hogy a fehér papíreső már-már ugyanúgy beborítja a gyepet, mint az Argentínában egyébként csak hírből ismert hólepel. A jelenlegi szezon szupercsapata a River Plate. A nagy múltú együttes — amely a század első évében történt megalakulása óta immár 59. idényét tölti az első osztályban, 21-szer volt bajnok, háromszor Libertadores Kupa- és egyszer Interkontinentális Kupa-győztes — igazán méltóképpen ápolja a tradíciókat. Ezen az őszön tíz mérkőzést játszott eddig, s csak egyetlen pontot vesztett: legutóbb gól nélküli döntetlent ért el a Boca Juniors csapatával szemben. Érthető, ha Daniel Passarella, az 1978-ban világbajnoki címet nyert argentin válogatott védője és kapitánya, a River jelenlegi edzője állandóan ugyanazt a kezdő tizenegyet szerepelteti (majd bolond lenne változtatni egy ilyen széria közben!): Comizzo — Higuain, Enrique, Basualdo, Astrada, Rivarola, Medina Bello, Hernan Diaz, Ramon Diaz, Borrelli, Berti. A sorozat fényét emeli, hogy az argentin bajnokságban nagyon csekély a különbség a részvevők között. (Ne tessék mondani, hogy nálunk is, mert ott szinte mindenki tud futballozni...) Hogy menynyire kicsi a differencia, azt bizonyítja: a legutóbb aranyérmes Newell’s Old Boys csapata tizenegy forduló után az utolsó helyen áll. (A River egy mérkőzéssel kevesebbet játszott.) Így hát valóban szenzációs a listavezető 19 pontja a megszerezhető húszból, miként az is, hogy a diadalmas együttes idáig mindössze három gólt kapott. Azért a bajnokság korántsem nevezhető lefutottnak, hiszen Argentínában őszi és nyári bajnokot hirdetnek, majd a két félidény győztese küzdhet az igazi elsőségért. Elvben tehát még a Newell’s is reménykedhet benne, hogy — miként a múlt szezonban — aranyérmet nyer, bár a River Plate táborából mosolyogva üzengetik a címvédő rosariói klub híveinek: hol van az a nyár? Mellesleg, egyelőre a Newell’s berkeiben is ugyanezt emlegetik ... Hegyi Iván wr .wíMvi w Hull a hófehér papír Gullit—Sampdoria 2-0 OLASZORSZÁG (Római tudósítónktól.) Gullit két góljával a Milán vasárnap ismét bebizonyította — ezúttal a Sampdoria ellen —, hogy a mostani bajnokság nagy esélyese. Pedig elsősorban a Sampdoria számára volt tétje a mérkőzésnek. A bajnokcsapat gyengén kezdett az idei őszön, nyolc pontjával a középmezőny végén, a 13. helyen állt a meccs kezdetéig. A Milan viszont, egy elmaradt találkozóval is — szerdán játszik a Genova ellen — a tabella élén állt 14 pontjával. Igaz, a Luigi Ferraris stadion eddig hagyományosan a vörös-feketék „vesztőhelye" volt: 16 éve nem tudtak győzni itt a Sampdoria ellen. S egy hétközi fejlemény, amely a Milant nyugtatta meg: a labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága megkegyelmezett, s nem tiltotta el Van Bastent, akit két hete az AS Roma elleni meccsen állított ki a bíró. A történet megérdemel egy kis kommentárt is a technika korának ellentmondásairól. Van Basten teljesen vétlen volt, a partjelző egyszerűen összetévesztette Serenával, aki valóban szabálytalankodott. Azóta több tucatszor bemutatta a tévé a jelenetsort s a piros lap miatt joggal értetlenkedő hollandot. Ám a bírói testület s így a fegyelmi bizottság sem hajlandó bizonyítékként elfogadni fotót avagy tévéfelvételt, döntéseit a bíró és a partjelzők jegyzőkönyve alapján hozza meg. Persze ők is látták utólag a televíziós felvételt, így született meg a bírói testület tekintélyét mentő kompromisszumos ítélet, mely szerint Van Basten ugyan szabálytalankodott, ám tette nem volt szándékos, s ezért kivételesen nem büntetik eltiltással. A döntés nem okozott meglepetést, inkább csak ironikus megjegyzéseket. Boskov, a Samp edzője, még a fegyelmi bizottság ítélete előtt közölte, hogy — mint hagyományosan — Vierchowod követi majd Van Bastent, miközben a sérült Mannini hiányában Sanna őrzi majd Gullitot. A szakvezető különben nem fűzött nagy reményeket a meccshez, elismerve, hogy a Milán — még ha nem is ragyog úgy, mint két éve , rendkívül meggyőző formában van, és célszerűen játszik. Nos, a Samp trénerének előzetes véleményét teljes mértékben igazolták a látottak. Pedig az első félidőben a Sampdoria jól játszott, különösen Vialli volt aktív, a brazil Silas segítségével. A második félidőre teljessé vált a Milán mezőnyfölénye. A három holland egyre nagyobb kedvvel játszott, s a 65. percben Van Basten labdáját — Katanec hibája után — Gullit a bizonytalanul kifutó Pagliuca kapus mellett a hálóba fejelte (0-1), öt perccel később — ismét a Samp védelmi hibájából — Van Basten adhatott be, ezúttal a bal oldalról, s Gullit 8—9 méterről lőtt góljával bebiztosította a vörösfeketék — mint említettük — másfél évtizede első győzelmét Genovában a Samp fölött. A két ponttal a Milan megerősítette vezető helyét, még ha csak egy pont „távolságból" követi is a Juve, amely vasárnap az immár 202. derbin 1-0- ra győzött a Torino ellen. Csak hát szerdán a Milán további pontot, pontokat gyűjthet a Genovával szemben. Sampdoria: Pagliuca — Sanna, Orlando, Vierchowod — Lombardo, Katanec, Cerezo, Pari (Invernizzi, 78. p.), Silas (Buso, 67. p.) — Vialli, Mancini. Milán: Rossi — Tassotti, Baresi, Costacurta, Maldini — Massaro, Ancelotti, Rijkaard (Galli, 84. p.), Evani — Van Basten, Gullit, Ortutay L. Gyula NÉPSZABADSÁG EÖTVÖS PÁL elnök, főszerkesztő KERESZTY ANDRÁS, felelős szerkesztő KARCAGI LÁSZLÓ, TAMÁS ERVIN, főszerkesztő-helyettesek FRISS RÓBERT, KONCZ ISTVÁN, TRIPOLSZKY LÁSZLÓ segédszerkesztők CSERKUTI FERENC, GYENES LÁSZLÓ, olvasószerkesztők ROVATVEZETŐK: Gazdaság: LAKATOS MÁRIA, hazai tudósítások: FALUS GÁBOR, hír és információ: VAJDA PÉTER, külföld: ZALAI ISTVÁN, kultúra: VÖRÖS T. KÁROLY, olvasószolgálat: KOVÁCS GY. ATTILA, riport-publicisztika: MIKLÓS GÁBOR, sport: JAKAB JÓZSEF. Fotó: RÉDEI FERENC. Művészeti vezető: TESZÁR PÁL Kiadja a NÉPSZABADSÁG Részvénytársaság a Hírlapkiadó Vállalat közreműködésével Felelős kiadó: DR. BREITNER MIKLÓS vezérigazgató Igazgató: LENGYEL L. LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 138-2399, 138-4300 Telex: (22) 5551 — Telefax: 1-384-815 A Népszabadság Rt. levélcíme: 1960 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir) Budapest XIII., Lehel utca 10/A 1990, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir 219-98636 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj egy hóra 299, negyedévre 897, félévre 1794, egy évre 3588 forint SZIKRA LAPNYOMDA. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN vezérigazgató INDEX: 25 001 ISSN 0133-1752 BP. ISSN 0237-3777 VIDÉK A mai lapszám külpolitikai szerkesztője: ESZES TIBOR, belpolitikai szerkesztője: FARAGÓ JÓZSEF, grafikai szerkesztője: IFJ. RÓKAI SÁNDOR. ------------------------------------------------------------------------------------------------------1— y ■ ’ RENDKÍVÜLI ajánlatunk MÁRA ÚTVONALHÁLÓZATUNK SZÁMOS VÁROSÁBA. Vi vá r a ■ _J áfm Ii