Népszabadság, 1991. december (49. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-02 / 282. szám
1991. december 2., hetfő NEPSZABADSAG - KÜLKAPCSOLATOK - ALLASPONT 3 SZULETESNAPI INNEPSEG POZSONYBAN Dubcek eliteli a „szamlak benyujtasat” (Tudositonk jelenti Pozsonybol.) Alexander Dubceknek a demokracia, a humanizmus es az emberi jogok vedelmeben szerzett erdemeit meltattak a szonokok a pozsonyi varban azon a szombati ünnepi rendezvenyen, amelyen hazai es kulfoldi vendegek sokasaganak jelenleteben koszontlettek a pragai tavasz vezeralakjanak. — Az Alexander Dubcek koszontmestere osszesereglett kulfoldi politikusok altalaban kituntetesekkel, ajandekokkal irkeztek Pozsonyba. On, elnok ur, hozott-e magával valamit? — A magyar parliament emlekermet. — Visszaemlekezve, mit jelentett az on szamara 1968-ban a pragai tavasz? — Akkor en tanar voltam, s nagy tisztelettel es egyutterzessel figyeltem a pragai tavasz erofesziteseit, kiemelkedo szemelyisegeinek megnyilatkozasait — Smrkovskyet, Ota Siket, Kriegdlet, Svoboda elnok magatartasat, tovabba azt a fontos szerepet is, amelyet Alexander Dubcek jatszott. A bevonulas idejen talan valamennyi szemelyes ismerosnek szamito cseh es szlovak kollegamat udvozlokartyan baratsagomrol biztositottam. — Pozsonyi latogat&s&t tirgyalasokra is felhaszn<a; egyebek koa szovetsegi gyules jelenlegi elinokenek 70. szuletesnapjat. Vaclav Havel koztarsasagi elnok a cseh-szlovak kozvelemeny neveben üdvozlelte Dubceket, aki szavai szerint sulyos megprobaltatasoknak es megalaztatasoknak volt kiteve esseteben, s szemelyeben egyesiti a csehek es szlovakok egyuttesesknek idealjait. Frantisek Miklosko, a szlovak parlament elnoke beszedeben azt emeltetott Frantisek Miklosko szlovak parlamenti elnokkel talalkozott. Milyen kerdesek szerepeltek pozsonyi megbeszelesei napirendjen? — Legfokeppen arrol esett szo, hogy az ev elejen kialakított elgondolasoknak megfeleloen most decemberben, Budapesten megkezdodik a magyar es a szlovak parlament vegyes bizottsaganak targyalassorozata. — Milyen napirenddel? — Miklosko elnok urral arra az allaspontra helyezkedtünk, hogy a bizottsag maga allapítsa meg a napirendjet. De kivanatosnak tartjuk, hogy e megbeszelesek a kapcsolatainkat terhelo prdkolt nehezsegek elharitasara iranyuljanak. Kozos igyekezettel kell eltávolitanunk az emberi jogok — külonös tekintettel a nemzetisegi jogok — vonatkozasában okozott serelmek maradványait. Gondoloik peldaul a maki, hogy Dubcek neve osszeforrott 1968 eszmeivel, s e körülmeny kitörlelhetetlen az emberek emlekezetebol. Dubcek a nemzeti es a polgari megbekelesre szolitott fel, s eltette a bosszuallasra valo bujtogatast, a politikai konjunkturalizmust, s a „szamlak benyujtasat”. A külfoldi vendegek soraban ott volt Rita Sussmuth, a Bundestag elnöke, Szabad gyar nemzetisegu lakossag attelepitesevel kapcsolatos jogserelmekre vagy a kollektiv felelosseg elvere es gyakorlatara. Nagy kerdesekrol van szo, ezert nyilvan irrealis volna azt varni, hogy e problemakat egyetlen targyalasi forduloban mind-mind tisztazni es megoldani lehet. De remenyeim szerint lepesrol lepesre haladva eredmenyesek lesznek a megbeszelesek. — Carnogursky szlovak kormiinyio budapesti targyalasai elott Szlovakiaban nemegyszer nyilvanossagot kapott az a vlemeny, hogy a magyar kormanynak nincs megfelelo szeles korfl felhatalmazasa a bos—nagymarosi problema targyalasához. On szerint igy van-e ez? — A magyar parlament allasfoglalasa Bosrol nem lesz akadalya annak, hogy — ha a ket kormany megoldast talal —, akkor a parlament ne vizsgalja felul, vagy ne pontositsa esetleg allaspontját. Gyorgy, az Orszaggyules elnöke, Heinz Fischer, az osztrak torvenyhozas vezetoje, tovabba a lengyel es az olasz parliament kepviselői. A külfoldi vendegek neveben Heinz Fischer kiszlntette Dubceket, hangsulyozva, hogy 70. szuletesnapja az egesz demokratikus Europa szamara ünnep. Fischer Dubceket az Osztrak Koztarsasag magy aranyordemkeresztjevel tuntette ki. — Vagyis, a kormAnynak megfelelfi hataskore van a tArgyalAsokhoz Cseh-SzlovAkiAval? — A kormanynak termeszetesen a targyalasra van lehetosege. Azutan, a magyar kormany, ha sziksegesnek tartja, kezdemenyezheti a magyar parlamentnel a megfelelo állasfoglalast. A kormanyok targyalasainak a parlament nem allít akadalyt. Viszont a kabinetnek mindig szamolnia kell azzal, egy demokratikus parlamentáris rendszerben, hogy a kormany a torvenyhozasnak felelos. Ez azt jelenti, hogy a kormany a targyalasokon kialakít egy allaspontot, de tudnia kell, mi az, ami ebbol a parlameint ele terjesztendo. Meg vagyok egyebkent gyozodve rola, hogy kormanyunk e korulmennyel mindig szamolni fog. K. T. Szabad Gyorgy: Lepesrol lepesre haladva Hexagonale: Nyitas Szlovenia es Horvatorszag fele (Folytatas az 1. oldalrol.) ban a jovo ev elejere kituzott ujjabb külugyminiszteri tiles donit majd. De Miohelis ugyanakikor megerositette, hogy december 10-en lejar a ket koztarsasagtol az EK altal az elismeresre, a beke-i erofeszitesekre kert hatarido. December 18-an az Europai Kozossegek Azotos külugyminiszteri megbeszeleseket kovetoen Velenceben Jeszenszky Geza valaszolt a Nepszabadsag tudositojanak kerdeseiire. — A talAlkozdrol kiadott rovid kozlemeny mennyiben kompromisszum? — A kommunike szovege termeszetesen, egyeztetes eredmenye, a legtobb reszvevonek volt kis szovegmodositasi eszrevetele. Am az alapelvekben az ot orszag külugyminisztere egyetertett. Igy kozos az a velemeny, hogy nem celunk Jugoszlavia kizarasa, kirekesztese. Ellenkezoleg, segitseget kivanunk nyujtani Jugoszlavia nepeinek abekes rendezeshez. A felelosseget persze tisztazni kell. Ismert, hogy az Europai Kozosseg szanikeilkat hatarozott el, kozben igeni a dbntenek az elismeresrol, s ha nem alakulna ki egyseg, Italiia es Nemetorszag akkor is elismeri Horvatorszagot es Szloveniat, illetve mindazokat a koztarsasagokat, amelyek ezt igenylik. A velencei talalkozon egyetertettek az ENSZ keksapkabekefolyamattal egyuttmukodo koztarsasagok karpotlasai. Szerintem a Hexagonalon belul is ezt kellene ervenyesitenunk, tehat azokkal a koztarsasagokkal egyuttmukodni, amelyek elosegitik a valsag bekes megoldasat. — Az otlok vegul most milyen Allaspontra helyezkednek, van-e meg Jugoszlavia? — De jure meg letezik Jugoszlavia. A kerdes inkabb az, hogy van-e, es ki az, aki jogosan beszel Jugoszlavia neveben. Mi szeretnenk valtozat Lanul fontosnak tekinteni Markovic miiniszterelnök szerepet. A tortenelmi peldak szerint — igy akar a Monarchia széthullasakor — meg egy ideig szükseg van a liikvidacios folyamat levezenylesere. Nem veletlen az, hogy akar az Egyesult Allamok, akar az EK sai missziojanak szuksegessegevel. De Michelis a sajtoértekezleten leszögezte, hogy a helsinki elveknek megfeleloen nem fogadhato el eroszakos, fegyveres kiton hatarmodositas, ám ha ez targyalasok kovetkezmenye lenne, akkor nem kiifogasolhato. Cseh-szlovak, , lengyel es olasz reszrol keszek egy eros kozpontot szeretne latni a Szovjetunióban is. — Ukrajna lakossaga most dont nepszavazAson fuggetlensegerol. Van-e mar magyar Allaspont az esetleges elismeresrol? — Ukrajna tagja az ENSZ- nek, igy eseteben a nemzetkozi elismeres nem járhat anynyi bonyodalommal, mint akar a baltiköztarsasagok, akar Horvatorszag es Szlovenia eseteben. Ukrajnával mi mar egyezmenyek sorát kidettük eddig is. A nepszavazas kimenetele jogilag uj helyzetet teremt, Magyarorszag az elismeressel nyilvanvalóan igazodik majd a nemzetkozi ertekeleshez. Az már most is nyilvanvalo, hogy fontos feltetel lesz nemzetkozi szinten az adóssagállomany átvallalasa, illetve a fegyverzetkorlatozas kerdese. Nekünk vannak spektatonakat küldeni az ENSZ békefenntarto küldeteshez. Alois Mock és Jeszenszky Geza viszont megismetelte, hogy Jugoszlaviaval szomszédos országként — Budapest eseteben a vajdasági magyarok miatt — nem vallalnak katonai reszvetelt, politikailag viszont támogatják az ENSZ-missziot, cialis erdekeink is, tul azon, hogy valoban jonak minositheto ketoldalu viszonyunk, igeretes gazdasagi egyuttmukodesink. — Az ukrajnai nepszavazas kimenetele befolyasolhatja-e Antall Jozsef miniszterelnok tervezett moszkvai utjat, a szovjet—magyar megallapodas alakrasat? — Nem befolyasolhatja. Mikent Ukrajnaval, ugy az Orosz Köztarsasaggal is szoros viszonyt kivanunk fenntartani. Ismetlem, meg nem vilagos, hogy a kozpont milyen funkciokat is fog az uj helyzetben betölteni, de Magyarorszag, a nemzetkozi ertekelesekkel összhangban, fontosnak es szüksegesnek is tartja szemely szerint Gorbacsov es Sevardnadze erofesziteseinek, politikajanak tamogatasat. Ortutay L. Gyula Jeszenszky: De jure meg letezik Jugoszlavia Menetrend a harmaknak A lengyel, a cseh-szlovak es a magyar külgazdasagi egyuttmukodesert felelos miniszterek het vegi varsoi talalkozojan kozos allaspont alakult ki egy kozep-europai gazdasagi egyuttmukodesi bizottsag felallitasarol — mondotta a Nepszabadsag varsoi tudositojanak Kadar Bela, a nemzetkozi gazdasagi kapcsolatok minisztere. Kijelentette: — A három orszag gazdasagi egyuttmuködese egy előre rogzitett menetrend szerimt halad. Meg oktober elejen Krakkoban hataroztuk el a mostaimi talalkozot, hogy már az Europai Közossegekkel parafailt -megallapodas tartalmanak ismereteben kezdjuk meg a kolcsbnlos kereskedelmi liberalizalast. Addig ezt nem tudtuk elinditani, mig vilagossa nem valtak a jatekszabalyoka fo partnerrel, az EK- val. Most kialekitottuk azt a menetrendet, amely a harom orszag egyuttmukodeset a korszeru kovetelmenyekhez igazítja. Már decemberben megkezdodnek a targyalasok a liberalizalas alapelveirol, januarban pedig a komkret termekekrol. Ezeket a megbeszeleseket április 30-ig befejezzük, majusban miniszteri szinten megvitatjuk a problemakat, s junius 30-ig alairjuk a szerzodest. — Vagyis konkretumokrol nem esett szo, ezek kidolgozasa a szakertokre var? — Bizonyos koros elveket fogadtunk el a szakertok szamara. Nevezetesem: a vamokat es akereskedelem utjaban alio egyeb akadalyokat tiz esztendon belül tárolatjuk el. Az egymas kozotti kereskedelem helyzete nem lehet kedvezotlenebb, mint az Europai Kozossegekkel valo kapcsolatokban. Lenyegesnek tartom, hogy kozos allaspont alakult ki egy kozep-europai gazdasagi egyuttmukodesi bizottsag felallitasarol. — A harom miniszter kozos levelet fogalmazott az Europai Kozossegekhez. Mi dll ebben? — Szot emelnek tobbek kozott a harom orszag, de kiilbenbsen- Magyarorszag es Cseh- Szlovakia gazdasagi biztonisaga szempontjabol -nagy jelentosegu adriai csovezetek mukodbkepessegenek nemzetiköz segitseggel valo fenntartasa erdekeben. Varso, 1991. december 1. Ritecz Miklos ERDELY ES ROMANIA EGYESULESE Kiegyensulyozott unnepi beszedek (Bukaresti tudositonktol.) A tortenelmi vonatkozasokat nyomatekosan es meltosagteljesen kiemelo, de az allamvezetes szintjen szemmel lathatoan visszafogott es kiegyensulyozott keretek kozott, politikailag felelos legkorben ünnepeltek meg Romaniaban az orszag nemzeti ünnepet, december 1-jet. „Mi nem akarunk elnyomottakbol elnyomokka valni” — idezte Iuliu Maniu szavait a szombati bukaresti elnöki fogadason Ion Iliescu. Az 1918. december 1-jei roman egyesüles alkalmával elihangzott szavakbra emlekeztetve, a Cotroceni palotaban lezajlott fogadason az allamfo igy folytatta ünnepi köszlnteset: „A romanok — a nemzet sorsaval torodve — 1918-ban, csakugy, mint manapsag, nagy figyelmet forditottak es forditanaka roman földon elo nemzeti kisebbsegeknek. A hozzajuk valo viszony mindig vilagos, meleg, es megerto volt, teljes összhamgban a humanizmus szellemevel. Igy peldaul, mar 1918. november 20-an a roman nemzet nagy tanacsanak a vilag nepeihez intezett kialtvanya leszlgezte: osi teruleten a roman nep lesz minden nep szamara biztositani a teljes nemzeti szabadsagot, sajat maga megszervezeset a demokracia alapjaira helyezi, biztositva a teruleten talalhato osszes egyen szamara az eletfeltetelek egyenloseget, mint az emberi onkiteljesedes egyetlen eszkozet.” Fontos es hangsulyos helyet kapott a nemzetisegi kerdes Theodor Stolojan vasarnapi gyulafehervari beszedeben is. A Cotroceni elnbki palotaban szombaton lezajlott ünnepi fogadason ott voltak a roman allami es politikai elet vezeto szemelyisegei, a kulonbozo partok es szovetsegek vezetoi — koztuk Tokes Laszlo nagyvaradi reformatus püspök, a Romaniai Magyar Demokrata Szovetseg tiszteletbeli elnoke es Domokos Geza RMDSZ- elnok —, valamint a bukaresti diplomaciai testulet vezeto diplomatai, koztuk Rudas Erno, magyar nagykovet is. Mag Peter Draga emberünk Ezek a Gyorgyok! Krassót 1963-ban azert fogtaik perbe, mert kijelentette, hogy Angliában nagyobb a szólasszabadsag, mint Magyarorszagon. Suranyit 1991-ben azert meszelte el Antall József, mert aláírta a demokratikus elvek alapokmányát. Krasso ellen elejtették a vádat, Suranyinak mennie kell. Mindket esetben a „munkatorvenykonyv” ervenyesult: „1. A fbnoknek mindig igaza van. 2. Ha a fbnoknek nincs igaza, ervenybe lep az 1.” Kadarok mar nem engedhettek meg maguknak az iteletet, Antallék igen. Sot, korabbi megalkuvasainak sora amra kenyszeriti a miniszterellnokot, hogy az MDF partikongresszusa elott lefozze partja legradikalisabb es legdemagogabb figurait is, hogy ne tirje meg az „ideologiai elhajlast”. Alairasert elbocsatas? Reg esett iilyen. Unikum ez a bukas a bankvilagban. Nem a forintot, ezt jegyzük. Lehet, hogy a riziko növekedese miatt az MNB kovetkezo hitelkotvenyének a kamatai, mondjuk, fel százalékkal emelni kell. Ez tizes százmilliokat jelenthet dollarban. Mert a penzvilág így mukodik. Egy intezeti fokonyvelet, de meg egy miniszter, is ki lehet rugni kullenesebb következmenyek nelkül. Bankart nem. Fekete Janos nyugdijasrol eleg sok keresztvizet leszedtek mar, a nemzetkozi penzvilag megis becsben tartja. Fantomklubjuknak ninesenek írott szabalyai, de akiiket egyszer maguk koze emeltek, azokat eletük vegeig nem tonlik a nevsorbol. Sulyaban es meg sok minden masban sem merheto ossze az NSZK es Magyarorszag. Politikai stilusban sem. Miutam Kohl kancellar es Pohl, a Bundesbank elnbke oszszekoccantak, tobb honapos csond kovetkezett. Majd Pohl kezdett panaszkodni, hogy nehezen bírja a testőrseg okozta stresszt. Es egy ido utan Kohl sajnalkozva bejelentette, hogy a biztonsaigi kotottsegek nyuge miatt Pohl le akar mondani, de az NSZK penzügypolitikaja jottanyit sem valktozik, es az uj elnök — termeszetesen a kivalo Pohl javaslatara — az eddigi helyettes lesz. Magyarra fordítva: senki sem vitatja a miiniszterelnök jogát arra, hogy megvadassza az MNB elnökét. Bár a bankárok politikai nézeteit sehol a világon nem szokás firtatni, ezt is megteheti. Ha úgy gondolja, hogy tobb az előnye, mint a hátránya annak, ha a rendkivuli helyzetben nem fuggetlen, es nem szakerto szemelyiseg felel a monetaris politikaert, iilyet is vailaszthat. Akar az unokahugait is. Am a modi sem mindegy. Antall Jozsef hallgat, amikor beszelnie kellene, es beszel, amikor hallgatnia kellene. Azt sem hiszem, hogy az amugy peldanak tekintett kancellar kihasznalta volna a torvenyvailtas lehetoseget arra, hogy megszabaduljon a memszeretem fiokotol. Inkabb a szereploknek es az orszaignak is kecsegtetobb megoldast keresett volna. Mondjuk, megyszemkbzt kozli, hogy ,nem kivan vele dolgozni,megis javasolja tovabbra is elnöknek, de keri, talalja meg a modját, hogyan tud egy fel even belül veszteseg nelkul lemondani. Azt hiszem, ezt hívjak gentlamen’s agreement-nek, adott szora epulo megegyezesnek. Az aggaszto jelensegek sorába tartozik, hogy Bod Peter Akos, akit eddig penzugyekkel csak penztarcanyi meretekben foglalkozott, masfel evvel ezelott nem fogadta volna el a felllest, mert tudja, a kozgazdiasz es a bankar messzebb esik egymastol, minta fizikus az atomfizikustol. Azt hiszik), ha valamibe mar beletanullt, akkor minden megy? A halyogkovacsok is igy gondoljak, de az ő tandijukat „csak” egy-egy beteg fizeti. Mostanában egyre inkabb csak a terhet erezzuk annak, amit a furcsa „kongresszusi versenyükben” Konya Imre szüksegesnek tartott kozhírre tenni, hogy az erősebb kutya diktalja a demokraciat. A regi esus idokben a partkongresszus elott banamenkezett az uzletekbe, es tobbfele felvagott. Most viszont leertekeltek az elso szamu bankarat. A szakertelmet. Pinkoszi Arpad A bankelnok csapdaja „Aki szabadsagert ordit ott, ahol szabadsag van” — kozolte a magyar kormanyfő egy ruhafogas aktivitasu riporternovel —, az megerdemli, hogy kirugjak (mint „Suranyi Gyorgy kozgazdaszt”) a Magyar Nemzeti Bank elnokenek tisztelebnl. A nevezettet raadasul nagy türelemmel rugtak ki: nem rögton azutan, hogy alakita a Demokratikus Chartát, hanem csak az elso átszervezeskor. Mert ha egy szabad orszagban egy szabad banikelnök alair egy papírt, amely szerint szabadsag kell, akkor ezzel kritizalja a szabad orszag szabad kormanyat, tehat jobb, ha tavozik. Egyebkent is, nemzeti bankelnokök nem szoknak szabadsagért ordítozni, ők penzeket szoktak ide-oda tologatni. Ugyanis, ahol szabadsag van, es mondjuk egy nemzeti bankelnoknek eszebe jut, hogy at akarmilyen prima bankar letere elcsaphatjak az allasabol, hogy ha szabadsagert mereszel ordibalnii, akkor az illeto az orajara nez, megallapitja, hajnali harom van, kicsit sokat evett vacsorara, bekap egy kis szobabikarbonat, es ezzel kesz. Ott viszont, ahol nincs szabadsag, a nemzeti bankelnökök behuzott nyaikkal tologatjaik ide-oda a penzeket, es meg ejjel baromikor sem jut eszukbe a szabadsagert ordibalni, hiszen jol tudjaik, az elso adando alkalommal mar nem is lennenek bankelnokektobbe. Igy aztan a vilagon csupancsak egyetlenegy nemzeti bankelnok letezett, aki szabadsagert orditozott. Suranyi Gyorgy: Meg is érdemli a sorsait. Kereszty Andras Liberalisok a sovinizmus ellen (Varsói tudositonktol.) A Liberalis Internacionale elvarja, hogy a tagpártok, illetve a tagsagért folyamodok fellepjenek a sovinizmus, az idegengyulolet es az antiszemitizmus minden megnyilvanulasa ellen — jelentette ki Varsóban Otto Lambsdorff, a szervezet idei elnöke. A tanacskozáson szo esett a liberalizmus kelet-europai helyzeterol. Lambsdorff német szabaddemokrata vezetoi szerint a kelet-kozep-europai kommunista kormányzatok vegenem csak a iliberalis eszmek ujjaszületeset hozta meg, hanem feltamlasztotta a sovinizmusit, azidegengyulöletet es az antiszemitizmusit. A Liberalis Internacionale vegrehajto bizottsaganak tantacsikozasan reszt vett a Jobbi kozott Dientsbier cseh-szlovak külügyminiszter, Kraszavcsenko, az orosz Demokratikus Reformokert mozgalom elnöke, valamint Orbán Viktor, a Fidesz vezetője is. R. M.