Népszabadság, 1991. december (49. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-23 / 300. szám

1991. december 23.,hétfő NEPSZABADSAG - KÜLPOLITIKA - ALLAS­PONT Halva szu­letett tuzszu­net (Folytatas az 1. oldalrol.) A State Department vele­­menynyilvanitasara Markovic miniszterelnok lemondasa adta a kozvetlen okot, de az is kiolvas­­hato belole, hogy az Egyesu­lt Al­lamok erelyesen ellenzi a kü­lso es belso hatarok eroszakos mo­­dositasat, s azt sem fogadja el, hogy a csonka államelnökseg Ju­­goszlavia neveben beszeljen es cselekedjen, es hogy a csonka szovetsegi parlament Markovic es Loncar kü­lu­gyminiszter he­­lyebe mast nevezzen ki. Aktivabb amerikai szerep­­vallalast sejtet a nyilatkozat­­nak az a mondata, mely szerint „megfelelo intezkedesek” foga­­natositasa celjabol Washington tanacskozni fog barataival es szovetsegeseivel, elsosorban az Europai Kozosseggel.__________ Amerika kemenyen eliteli Szerbia es a jugoszlav hadsereg arra iranyulo probalkozasat, hogy Bosznia-Hercegovina nemzetkozi elismerese miatt eroszakot alkalmazzon es fe­­nyegesse e tagkoztarsasag, va­­lamint Makedonia terü­leti in­­tegritasat. Erre valoszinuleg azert volt szu­kseg, mert a bosz­­niai vezetes­­ szerb tagjai kive­­televel, akik a szerb lakta terü­­­letek elszakadasát szorgal­­mazzák - ugy dontott, hogy kerni fogja az Europai Kozös­­segtol a koztarsasag allamisa­­ganak elismereset. A szombatra sebteben ossze­­hívott csonka jugoszlav parla­ment (padsoraiban csak le­­zengtek a kü­ldöttek) szinten erelyesen tiltakozott Jugoszla­­via megszu­ntetese ellen. Az er­rol elfogadott nyilatkozat ugy fogalmazott, hogy a miniszter­elnök távozasaval nem foglal­­kozhat, mert a „lekoszönesről hivatalos formaban nem erte­­sü­lt”. A delegatusok megfeled­­keztek rola, hogy heteken át mással sem foglalkoztak, mint Markovic menesztesevel. Egyelore nem tudni, mi lesz a sorsa a kormanyfo tavozasat kivalto katonai koltsegvetes­­nek, amelynek 81 szazalekat - Markovic szerint - hadi celokra szantak. Pilcz Nandor­ ic (Romai tudositonktol.) Kucan szloven elnokkel es Rupel kulu­gyminiszterrel tar­­gyalt a het vegen Ljubljanaban Gianni De Michelis. Az olasz Tunteto diákokra nyitottak a rendorök tü­zet a het vegen a kambodzsai fovarosban. Az or­­vosi egyetem fiataljai az elbur­­janzo korrupcio es az allami in­­gatlanok privatizalasa ellen vo­­nultak az utcákra.A sortű­znek tobb sebesü­lt áldozata volt. Mint pekingi tudosítonk, Laczik Zoltan jelentette, az esemenyeknek vannak magyar vonatkozasai is. A hírek szerint a Phnom Penh-i bank épü­letet egy kambodzsai - magyar ve­­gyesvallalat vette meg. Az al­­kalmazottak szerint felszolítot­­ták őket: vagy­onként, karteri­­tes mellett kilepnek, vagy veg­diplomácia vezetoje közölte, hogy Italia szerint Szlovenia teljesseggel megfelel azoknak a kriteriumoknak, amelyeket az EK állított a január 15-i elis­­meres felteteleül. Ugyanakkor figyelmeztette Zágrabot, az elismereshez tisz­­teletben kell tartania a tuzszü­­­netet. Zagrabnak joga a vede­­kezes, ám „tragikus hiba” len­­ne ha ellentamadast kezdeme­­nyezne. A brü­sszeli döntes az elismeresrol nem iranyul Szer­bia ellen, hiszen Belgradnak is kinatkozik a lehetoseg az elis­­meres kerelmezesere. De Mi­chelis kompromisszumnak ne­vezte az EK-hatarozatot, mert az viszafogta Bonnt, ugyanak­kor rábirta Parizst es Londont a januar 15-i elismeresre. ___________________O. L. Gy. kielegites nelkü­l utcara keru­l­­nek. A tiltakozok az eladasok mogött korrupcios ü­gyleteket sejtenek. Hun Sen kambodzsai minisz­terelnok nyugalomra intette az egyetemistakat es a kedd óta tarto tuntetesek abbahagyasat kerte. Az elegedetlenseg kirobba­­nasa arra kesztette a voros khmerek vezetoit, hogy ke­­sobbre halasszak hetvegere ter­­vezett hazatertü­ket. Ez viszont azzal a kovetkezmennyel jart, hogy idopont meghatarozasa nelkü­l elnapoltak a Legfelso Nemzeti Tanacs üleset. Sortuz a kambodzsai fovarosban Ujra a fegyvereke a szo Phnom Penhben. ROMAN PARLAMENT Botranyba fulladt megemlekezes (Bukaresti tudositonktol.) Orszag-vilag szeme lattara lejatszodott nyilvanos botrany­ba fulladt szombaton a roman parlament u­nnepinek szant i­lese. Mint a radio es a televi­­zio helyszini kozvetiteseben az egesz orszag lathatta, a tor­­venyhozas tobbsegi partjat, a Nemzeti Megmentesi Frontot melyen megoszto ellentetek meg a parlament emlekulesen is felszinre tortek. Az 1989-es decemberi forra­­dalomra emlekezo lilest vezeto kepviselohazi elnok megnyitoja utan felszolalo frakciokepvise­­lok szonoklatai vegen a Front egyik parlamenti tagja ketsegbe vonta a szervezet parlamenti frakcioja neveben szereplo kep­­viselotarsanak reprezentativi­­tasat. Ám mivel az ü­lesvezeto nem adott neki szot, alkudozas alakult ki kettojuk kozott. A kínos pillanatokat az mer­­gesitette el, hogy a meghivottak soraibol tobben is bekiabalva koveteltek: a ket evvel ezelotti forradalmi esemenyek reszvevo­­inek kepviseloi is kaphassanak szot. „Ha mar ket even at csufot fiztetek beloli­nk es ossze-vissza hazudoztatok, legalabb most hadd mondhassuk el veleme­­nyü­nket!”, „Hagyjatok neku­nk­teket a parlamentetekkel!” - ilyen es ehhez hasonlo bekiaba­­lasok kozepette Dumitru Dinca, az 1989-es decemberi eseme­nyek es a tavalyi Egyetem teri tü­ntetes egyik ismert szereploje vehemensen kovetelte, hogy ő is szolhasson. Nagy hangzavar ko­zepette a honatyaknak vegü­l is sikerü­lt megszavazniuk az em­­lekü­les berekeszteset. Az ü­nnepi ü­lest megnyito be­­szedeben Dan Martian kepvise­lohazi elnok hangoztatta: a ter­­seg mas orszagaihoz hasonloan Romania is sulyos gondokkal kü­zd a piacgazdasagba valo át­­menetben. Rámutatott: maso­­dik eve tart a termeles hanyat­­lasa, aggaszto ü­temben növek­­szik az inflácio es a munkanel­­kü­liseg. Ion Iliescu elnök úgy veleke­­dett: a forradalom óta eltelt idoszak bizonysaga szerint a demokratikus folyamatok visszafordíthatatlanok, ezek sorában pedig a legkiemelke­­dobb politikai esemenynek az uj alkotmany elfogadasat ne­­vezte. A nemzetkozi kerdesek­­rol szolva kijelentette: Roma­nia abban erdekelt, hogy jo vi­­szony alakuljon ki kozte es a szomszedos orszagok kozott. A hetvegen hivatalos es nem­­hivatalos megemlekezesek, ko­­szoruzasok es vallasos szertar­­tasok mellett a volt kiralyi pa­­lota elotti Forradalom teren es a December 21-e ternek elke­­resztelt Egyetem teren a ket ev­vel ezelotti esemenyek reszve­­voinek ku­lonbozo egyesu­lesei emlektu­nteteseket szerveztek. Vasarnap az Egyetem teren alló martirkeresztnél Domokos Gé­­za, az RMDSZ elnöke helyezte el a szövetseg koszorúját. Mag Péter LENGYEL KORMANYPROGRAM Ku­lonleges jogkor, elszamoltatas (Varsoi tudositonktol.) Olszewski lengyel kormanyfo a szejm ele terjesztette korma­­nya nevsorat. Expozejaban az uj miniszterelnok fatalisnak nevezte az orszag gazdasagi al­­lapotat, ku­lonleges meghatal­­mazast kovetelt a kabinetnek, kilatasba helyezte a multtal valo elszamoltatast, valamint tisztogatast igert az allamap­­paratusban.­­ Olyan piacgazdasagot aka­­runk teremteni, amelyik ponto­­san megszabott jogi keretek kozott mu­kodik, s amelyben a csalad es mas emberi kozosse­­gek kereszteny ertekeit is ve­­delmezik majd - hangoztatta Olszewski a honatyák elott. Je­­lezte, hogy kabinetjenek kulon­­leges jogosítvanyt kivan sze­­rezni mukodesehez. Figyelemre melto, hogy a mi­­niszterelnöik ezuttal már nem csak a kommunizmusra, hanem az elmult ket esztendo Szolida­­ritas kormanyaira is haritotta a felelosseget a lengyel gazdasag allapotaert. Kozolte: kezdetben - tizegynehany honapig is - mento lepeseket kell tennie, es meg lesz kotve a keze. Beszelt az orszagot fenyegeto benulas­­rol, a gazdasagi szeteses, a re­­cesszio megallitasarol. A kiutat egyelor­e nem tudta megjelolni, ám azt igérte, hogy két honapon belü­l a parlament ele terjeszti a kabinet ketéves gazdasagi programját. Kijelen­tette: az uj kormany is teljesíti az orszag fizetesi kotelezettse­­geit. Jan Olszewski karcsúsíta­ni akarja az államapparatust. A multjuk miatt kompromitta­­lodott szemelyeknek tavozniuk kell a felelos posztokrol - jelen­­tette ki. Jelezte: ez vonatkozik a hadseregre is. Elszamoltatast igert a mult bi­neiert, amit - mint mondotta - nem bosszu­­bol, hanem erkolcsi szu­kseg­­szeru­segbol kovetel. A kormanyfo szorosabbra ki­­vanja fuzni Lengyelorszag vi­­szonyat a NATO-val. Az ameri­kai csapatok europai jelenlete stabilizacios tenyezo - hangoz­tatta. Elsorendu fontossagunak tartja az Oroszorszaggal, Uk­­rajnaval es Belorussziaval apolt kapcsolatokat, de erosite­­ni kivanja a szalakat a balti koztarsasagokkal is. Tamadta Litvanianak az ott elo lengyel kisebbseggel szemben folyta­­tott politikajat. Szolt a len­­gyel-magyar-cseh-szlovak egyu­ttmukodes boviteserol is. Olszewski ezek utan bemu­­tatta kormanyat, amelyben - annak ellenere, hogy az „egye­­nisegek kabinetjét” igerte - meglehetosen sok az ismeretlen nev. A külü­gyminiszteri tárca tovabbra is a már két kor­­manyt is kiszolgalt Skubi­­szewskie marad. Lech Walesa, aki megszakí­­totta gdanski vikendjét, s hirte­­len visszatért a fovarosba, óva­­tosan nyilatkozo­tt a kabinetrol, melyrol ma voksol a parlament. Az elojelek alapján a minisz­terelnök nem mehet biztosra. Ritecz Miklos DEL-AFRIKAI KEREKASZTAL Egyelore csak remenyek az apartheid teljes felszamolasara Remenykedest es megbeke­­lest tukrozo u­zenetek kiadasa­­val fejezodott be a het vegen az apartheid felszamolasat celzo del-afrikai targyalasok elso forduloja. A mintegy husz partot es tarsadalmi szervezetet tomori­­to forum resztvevoi megalla­­podtak abban, hogy március vegen folytatják a tanacsko­­zast. A feherek kü­ldöttseget Willem de Klerk miniszterel­nok, a feketeket Nelson Man­dela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnoke ve­­zette. A faji elkü­lönítes rendszeret alkoto torvenyeket az elmult évben eltoroltek ugyan, de a 30 millios szinesbolti lakossag még mindig nem rendelkezik az osszes politikai joggal. Az ANC szerint nem lehet politi­kai beke anelku­l, hogy a gaz­­dasagban ne valtoztatnanak az apartheidbol eredo egyenlot­­lensegeken. Tovabbi ellenteteket okoz, hogy de Klerkek nem akarjak elfogadni a tobbsegi uralom el­­vet es szabalyokat akarnak rögziteni a feherek erdekei ve­­delmeben. Arra torekszenek, hogy az uj alkotmanyt a kon­­szenzuson alapulo targyalaso­­kon irjak meg, mig az ANC va­­lasztott alkotmanyozo nemzet­­gyulest es az egy polgar­­ egy szavazat elv alapjan berendez­­kedo kormanyzati rendszert akar. (MTI) ­/JlVJjJjl-fJ­3-f]±U32iAj'] | Eszak-Írorszag: ujabb áldozatok Két ember meghalt, harom megsebesü­lt, amikor szombat este alarcos fegyveresek tü­zet nyitottak egy protestans tulajdonban levo bar vendegeire. A Reuter ertesu­lese szerint a támadok az IRA tagjai voltak. Az IRA fegyveresei egy 19 esztendos fiatalt is lelőttek szombaton apja ü­zleteben. A rendorseg feltetelezese sze­rint a terroristák apjának szánták a golyót, aki korábban rendor volt. (MTI) Felmentes a Kahane-ü­gyben Egy New York-i birosag szombaton felmentette azt az egyip­­tomi szarmazasu amerikai állampolgart, akit azzal vádoltak, hogy egy evvel ezelott ő ölte meg Kahane rabbit, a szelsoseges nezeteirol ismert izraeli politikust. A birosag ugyanakkor bű­nos­­nek talalta a 36 éves férfit fegyverbirtoklas es egy rendortiszt el­­leni tamadas vetkeben. (MTI) I nagyhatalom szu­letett Megszű­nt egy nagyhatalom es egy masik szu­letett. Meg nem tudni, „europai”, „azsiai” vagy „eurazsiai”, de a vilag­­politikai es vilaggazdasagi elemzesekben tobbe nem lehet fi­­gyelmen kivu­l hagyni a letet. Meglehet, meg sokaig agyaglabakon allo kolosszus marad. Lehet - volt mar erre pelda a tortenelemben -, hogy varatla­­nul gyorsan jut tul a valsagon, amelyet magasra toro fellen­­dü­les kovet. Az eredmenytol elvonatkoztatva: a Független Al­lamok Kozossege valoszinuleg a legjobb, amit az osszeomlo Szovjetunio romjai kozu­l ki lehetett menteni. Raadasul min­­denki csak ugy menthette a magaet, hogy hagyta a tobbieket is „pakolni”. Hiszen nem csupan arrol van szo, hogy maga Oroszorszag mindenkeppen nagyhatalom volt es marad. Meg az is csak az osszetett kep egyik kockaja csupan, hogy az atomfegyverek le­­te es bevethetosege hatalmas katonai sulyt ad az ezernyi gond­­tol sujtott, de tobb mint ketszazhetven millios uj Kozossegnek. A foldrajzkonyvek politikai reszet at kell irni, de attol meg igaz maradt, amit a fold gazdagsagarol, a szakkepzett munka­­erorol, a fejlodes potencialis tavlatairol tartalmaztak. A gazda­sagi erdek vegü­l is erosebbnek bizonyult evszazados ellenszen­­veknel, a hatvankilenc evnel sokkal regebbi kozos tortenelem - eddig legalabb - eleg volt a szetrobbanas elkerü­lesehez. Meg sokaig eltart az az atmeneti allapot, amikor mar es meg nem mukodik a tarsadalom egyes elemeit osszetarto kapcsolatrendszer, amikor minden joindulat es tü­relem elle­nere lepten-nyomon veres konfliktusok fenyegetnek. Hat meg ha hianyozni fog a joindulat es a tü­relem. Netan - es sajnos erre van a legnagyobb esely - az ehseg, a nyomor, a kilatasta­­lansag maga ala gyfiri a krisztusi es mohamedi erenyeket. Nagy volt idaig Gorbacsov felelossege, most meg nagyobb lesz Jelcine es tiz tarsae. Ha csillapitani tudjak peldaul az or­­meny-azeri vagy moldovan-gagauz tipusu konfliktusokat, ha csillapithatatlan belso ellentetek nem ijesztik el a most mar min­den bizonnyal megindulo jelentos nyugati segelyeket, akkor meg­­nyerhetik a vegkifejlet szempontjabol sorsdonto elso i­tkozeteket. Barmilyen nepszeru­ is egyes korokben a gondolat, nem helytallo „egypolusu vilagrol” beszelni. Főkent nem abban az értelemben, hogy az Egyesult Allamok maradt az egyetlen nagyhatalom. Lehet, megszű­nt a ketpolusu vilag, de helyére sokkal bonyolultabb, sokpolusu lep. A Kozosseg, persze, ebben az uj vilagban már nem fog olyan abszolut módon kiemelkedni a tobbi hatalmi kozpont kozü­l, mint azt - Amerika „oldalan”­­ a Szovjetunio tette. Az egyelore meg csak Nyugat-Europat je­­lento Europai Kozossegek, a keleti Kozosseg, Japan es szom­­szedai, az Egyesu­lt Allamok, Kina, India es elobb-utobb az in­­tegralodo Latin-Amerika vagy a ma meg nem is integralodo Fekete-Afrika lesznek, lehetnek az iij kozpontok. Sok minden kidolgozatlan meg a Kozossegen belu­li viszo­­nyokban. Alma-Ataban nyilvan azokban a nagy, aranylag konnyen atlathato kerdesekben szi­lett megyegyezes, ame­­lyekben a kozos erdekek nyilvanvalosaga ezt lehetove tette. Az ordog viszont, mint tudjuk, a reszletekben rejlik. Elsokent a nemzetisegi konfliktusok rendezesere, az élelmiszerhiany enyhitesere kell kidolgozni a mechanizmusokat, minel zokke­­nomentesebbe kell tenni az atallast. A tobbi regionak pedig sajat erdekeben kell segítseget nyujtania ehhez a folyamathoz. Mellesleg pedig ki kell dol­­gozni a masodik vilagháboru után kialakult vilag tovabbfej­­lesztesenek modelljet. Lehetoseg szerint olyat, amelyet nem kell majd eroszakkal, katonai szovetsegek atomfenyegetese­­vel, gazdasági zsarolással, diktatummal fenntartani. Nagyha­talom szü­letett, k­i világ szü­lethet. Horvath Gábor Minden csuszik Nem utjelentest adok, hanem az erdekegyeztetes pillanat­­nyi allapotairol szamolok be. Minden csuszik. Sajnos. Igaz ez a Nemzeti Üdü­ltetesi Alapitvany megalakitasara, a kollektiv beralkuk rendszeren belu­l az agazati bermegallapo­­dasok kiterjesztesere, a kollektiv szerzodesek megkotesere, a vallalati beremelesek jövo evi hataridejenek megallapitasara. A halogatas hattereben minden esetben kimutathato a szak­­szervezetek belviszalya, mara ertelmetlenne valo rivalizalasa. Sot, latszolag ugyan a parlament a ludas, de meg abban is tet­­ten erheto a szakszervezetek felessege, hogy januar elsejevel nem lesz uj munkatörvenykonyv. Ugyanis rosszul lobbyztak. Mint az ev soran annyiszor. Most pedig itt van a minimalbérek esete, kis magyar ab­­szurdkent: az erdekegyezteto tanacs penteki ü­lesen ugyanis a szakszervezeti egyseg hianya hiusitotta meg a megallapodast. Olyan patthelyzet alakult ki, ami arra enged kovetkeztetni, hogy a szakszervezeti csatarozasok oltalan felaldozzak az ugyan esetlegesen es gyengecsken, de megiscsak mu­kbdd er­­dekegyeztetest is. Mindezert egykonnyen el lehetne verni a port az MSZOSZ-en, am ez nem csupan sommas, de igaztalan elmarasztalas lenne. A mai allapotokert ugyanis egyarant fe­lelos valamennyi munkavallaloi erdekkepviselet. Nem eszre­­venni, hogy­­ itt es most­­ mar reg nem egymassal kene szem­­benallni, nos ez nem csupan bun. Ez mar hiba. A tet ugyanis az egyre kiszolgaltatottabba, vedtelenebbe valo munkavalla­­lok erdeke. Ok a vesztesek. Mint mindig. A mostani minimalbér-emeles peldaul felmillio embert érint. Szabad ezt kockaztatni? Megteheti-e az MSZOSZ, hogy csak azert, mert nem sikerü­lt elérni - a nyilvanvaloan kedve­­zobb, mert magasabb - 8500-as összeget, ezert inkabb megve­­tozza a nagy nehezen kialkudott 8000-es hatart? Kinek jo, ha nincs megallapodas a szociális partnerek kozott, s igy marad a 7000 forintos minimalbér? Nyilvanvalo, hogy ezen csak a munkaadok nyernek, mikozben a társadalom elott tisztán áll­­nak, ők ugyanis hajlottak a megallapodasra. A tortenelmi hű­ség kedveért persze az sem hallgatható el, hogy a mostani minimálbér-targyalasok kezdetén a szakszer­vezetek egységesen ragaszkodtak a 8500 forintos hatarhoz, mig egyszer csak a LIGA, majd a Munkastanacsok, s utobb masik ket tomob­iles „alaigert” onmaguknak. Ezzel nem­­csak a targyalasi pozicioikat rontottak, de vilagossa tettek a kormany es a munkaadok kepviseloi elott: elfogadjak, hogy ok diktalnak. Ebben a szituacioban merevitette be allaspont­­ját az MSZOSZ, mondván: oket keti a tagszervezetek felha­­talmazasa, ami 8500 forint. Mindezt lehet f­gyetlen targyalasi taktikanak is minositeni, ha nem tudnank: hatalmi harc all mögotte. Az MSZOSZ - mint a legnagyobb tagletszammal bi­ro konfederacio - megint vilagossa tette: nelkü­le - nincs egyezseg. Gondolkodnia kellene ezen minden erdekeltnek. Az MSZOSZ pedig arca megorzese mellett csak azt teheti, amit vasarnap bejelentett: nem el­vetojogával, hanem tartozkodik. Hacsak nem akar elcsuszni a minimalbernek alcazott presz­­tizs bananhejan. Bossányi Katalin 3

Next