Népszabadság, 1992. február (50. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
NÉPSZABADSÁG 1992. február 1., szombat SZOCIALISTA NAPILAP 50. évfolyam, 27. szám 48 Oldal ára: 14 Ft Bush és Jelcin erősítené az ENSZ-et Jeszenszky a Vajdaság autonómiáját szorgalmazta (Kiküldött tudósítónk jelenti New Yorkból) A BT történetének első csúcsszintű ülése pénteken megbízta Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárt, hogy július elsejéig terjesszen elő javaslatot az ENSZ válságelhárító munkájának - egyebek között katonai vonatkozású - hatékonyabbá tételére. A részt vevő állam- és kormányfők, illetve - két kényszerűen távol levő miniszterelnököt helyettesítő - külügyminiszterek közül többen is sürgették ezt, köztük az Antall József miniszterelnök képviseletében felszólaló Jeszenszky Géza külügyminiszter. A magyar kormány nevében olyan, bármikor mozgósítható ENSZ- gyorshadtest felállítását szorgalmazta, amely a világ bármely konfliktus sújtotta részén a legrövidebb időn belül bevethető. A szupercsúcsra - a hatórás időkülönbség miatt - röviddel lapunk zárta előtt érkeztek az ENSZ-palotába a nagyhatalmak és a kisebb BT-tagországok vezetői. A protokoll szerint Jelcin orosz elnök volt az első, és Bush amerikai elnök zárta a sort. De enélkül is rajtuk volt minden szem: szombati Camp David-i különcsúcsuktól egy minden eddiginél messzebbre vezető atomleszerelési tárgyalási folyamat kereteinek kialakítását várják a diplomaták. Mellettük - másokból - Li Peng kínai miniszterelnök jelenléte keltett feltűnést, vele - nyugat-európai megállója után - Jelcin is, Bush is találkozott New Yorkban, először a Tienanmen téri vérengzés óta. Major brit miniszterelnök, a BT- csúcs kezdeményezője, aki egyszersmind a tanácskozás elnöke is volt, erről szólván úgy nyilatkozott: nem szabad megfeledkezni arról, hogy Kína a BT egyik állandó tagja, s fontos szerepe volt az iraki agresszió visszaverésének lehetővé tételében. (Folytatás a 2. oldalon) Jelcin világvédő rakétarendszert javasol Hivatal a hazai űrkutatásnak (Munkatársunktól) A magyar űrkutatás tavalyig az Interkozmosz Tanács keretein belül folyt, ám ez a szervezet 1991 végén megszűnt. Az utód viszont hivatalosan tegnaptól létezik, s a neve: Magyar Űrkutatási Tanács. A munkájában hét minisztérium, három kormányhivatal és öt független tudományos szakértő vesz részt. Elnöke Pungor Ernő akadémikus, az OMFB elnöke, mellesleg tárcanélküli miniszter. Ez a testület lesz hivatott dönteni a magyar űrkutatást érintő kérdésekről. A döntéselőkészítést viszont két másik egységre bízták. Egyikük a már megalakult Magyar Űrkutatási Iroda. A másik, az Űrkutatási Tudományos Tanács, a munka szakmai részét végzi, s ennek most kinevezett vezetője, Tófalvi Gyula, a műszaki tudomány doktora. Munkatársunknak elmondta, hogy a csak kutatókból álló szakértői csoport február végéig áll fel s a tavasz folyamán nemzetközi konzultációk után elkészíti a magyar űrkutatás jövőbeni koncepcióját és programját, amely az eddigi egyirányú orientáció helyett a kitágult nemzetközi együttműködésre, s feltehetően tudományos bérmunkára alapul. AMAIHrt -től a NÉPSZABADSÁG-ig Ötven évvel ezelőtt, 1942. február 1-jén jelent meg az illegális Szabad Nép első száma, amely önmagát „a szabadság világítótornyaként” határozta meg. Ez a sokszorosított füzet pártorgánum volt a szó teljes értelmében (a Kommunisták Magyarországi Pártja - a Kommunista Internacionálé frakciója - hivatalos lapja). Klasszikus értelemben vett hírközlésnek csupán az az anyaga minősíthető, amely a szovjet offenzíva első hat hetének német veszteségéről tudósít. Az első Szabad Nép viszont kommentárt közöl Ciano olasz külügyminiszter budapesti látogatásáról, a bebörtönzöttek helyzetéről, a Bárdossy-kormány revíziós politikájáról, a munkásság megosztottságáról, Keresztes-Fischer belügyminiszternek a szakszervezeteknek küldött átiratáról, a nagybirtokok helyzetéről, az újvidéki vérengzésről, a fontosnak nevezett szláv orientációról, az ellátási nehézségekről, a Pest megyei helyzetről, az Egyesült Izzóról, a Beszkártról (a budapesti tömegközlekedési vállalatról), a munkáslevelezés fontosságáról. így kezdődött, illegálisan, egy pincében, életveszélyben egy lap élete. (Első szerkesztőjét, Rózsa Ferencet megölték.) Aztán a fél évszázados történelem sodrában előbb legális lappá, majd a Rákosi-rendszer politikai intézményévé alakult a Szabad Nép. A rettegett, hatalmas, egy újság szerepénél sokkal nagyobb befolyású pártintézmény 1956 októberében új hajnalról cikkezve kimúlt. A Népszabadság, az utód a forradalmat támogatva született meg november 2-án. Aztán jött még egy rövid életű sztrájk, és a pártlap újra intézményesült, a Kádár-korszak vezető orgánuma lett. A változás 1989 elején - jóval a rendszerváltás előtt - megkezdődött. 1990 márciusától pedig megszűnt az újság minden pártköteléke. 50 évesen a Népszabadság hétköznaponként 303 ezer, pénteken és szombaton 310-360 ezer példányban jelenik meg, több mint egymillió olvasója van. Tizenhat oldalon felvillantunk néhány epizódot abból az ötven évből, amelynek eseményei átzúgtak rajtunk. Ahogy újsághoz illik, a Szabad Nép és a Népszabadság néhány első oldalának segítségével tekintünk a tükörbe. A kép nem mindig felemelő. Az ötvenedik születésnapon nem ünnepelni, dokumentálni kívánunk. VÁCLAV HAVEL ELNÖK NYILATKOZATA LAPUNKNAK Megtalálhatjuk az együttélés módját Régen nem volt annyira problematikus a csehek és szlovákok együttélése, mint éppen napjainkban. Sokak szerint az ellentétek olyan fokot értek el, hogy a föderáció puszta léte is veszélyben forog. A belső viharok tengerében rengeteg cseh és szlovák számára lassan Václav Havel elnök személye jelenti szinte az egyedüli megbízható tájékozódási pontot - jóllehet, főként Szlovákiában, az ő tekintélyét is megpróbálják bizonyos erők (s nem is teljesen eredménytelenül) kikezdeni. Ezzel együtt is változatlanul ő a csehszlovák föderáció legnépszerűbb politikai személyisége. A csehszlovák államfő a Hradzsinban, hivatali dolgozószobájában fogadta a hét első felében Eötvös Pált, a Népszabadság főszerkesztőjét és Kis Tibort, lapunk prágai tudósítóját. - Elnök úr! Országában hamarosan parlamenti választások lesznek, s az alkotmány rendelkezései szerint az idén nyáron az ön elnöki működésében is véget ér egy hivatali ciklus. Milyen érzésekkel gondol a megválasztása óta eltelt időszakra? Milyen mértékben sikerült eredeti elképzeléseit megvalósítania? - Magától értetődő dolog, hogy a sikeres ügyeknél inkább foglalkoztatnak azok a problémák, amelyek eddig megoldatlanul maradtak. Ezekre a kérdésekre gyakrabban gondolok, ezeken tépelődöm. Aránylag sok mindent sikerült elérnünk, de nagy gondot nem csinálok magamnak ezekből, éppen azért, mert túl vagyunk a dolgokon. Ami viszont nem sikerült - nos, amiatt sokat szenvedek. Közülük a legfontosabb az, hogy valószínűleg - minden jel erre mutat - a mostani választási időszakban már nem lesz végső formába öntve az új szövetségi alkotmány, nem sikerül az új államjogi formát megtalálni. Márpedig annak idején mindannyian ígéretet tettünk rá, hogy e rövid, két esztendőt átfogó, átmeneti választási periódusban erre sort kerítünk. Megítélésem szerint ez egy meglehetősen súlyos ügy, amelynek következményei vannak a társadalmi élet minden területén. (Folytatás a 6. oldalon) PRÁGAI EBEÉ-ÉRTEKEZLET Az elv: konszenzus mínusz egy Elutasítják az agresszív nacionalizmust (Prágai tudósítónktól) Nagyon fontosnak és igen sikeresnek minősítette az EBEÉ kétnapos prágai külügyminiszteri tanácsülését a testület most leköszönő elnöke Genscher német külügyminiszter, s véleményét minden jel szerint a jelenlevő országok túlnyomó többsége osztja. Genscher záró sajtóértekezletén péntek délután részt vett az EBEÉ-folyamat új elnöke, Dienstbier csehszlovák külügyminiszter, aki részletes áttekintést adott a konferencia lefolyásáról és eredményeiről. Dienstbier egyebek között kiemelte, hogy a szovjet utódállamok felvételével az EBEÉ- folyamat „ázsiai dimenziót” is kapott, majd kifejtette azt a véleményét, hogy a szovjet és a jugoszláv válság kapcsán bebizonyosodott: a helsinki folyamat képes kezelni olyan konfliktusokat is, amelyek nem voltak előre láthatók. A kétnapos prágai tanácsülés több dokumentumot is jóváhagyott. Az eredményeket a záródokumentum összegzi, amely ismételten hitet tesz amellett, hogy az EBEÉ-tagországok fontos és pótolhatatlan szerepet játszanak az új Európa építésében és konszolidálásában. Az EBEÉ kiemelt jelentőséget tulajdonít a „helsinki régió” keretei között a bizalom és a biztonság erősítésének, és kifejezi meggyőződését, hogy a nyáron esedékes újabb helsinki csúcstalálkozó megszilárdítja a stabilitás és a biztonság alapjait földrészünkön. A miniszterek egyidejűleg nyugtalanságukat fejezték ki az intolerancia, az agresszív nacionalizmus, a nemzetek közötti gyűlölködés és a fajgyűlölet új jelenségei miatt és fontosnak mondták a diszkrimináció elutasítását. Külön dokumentum foglalkozik az EBEÉ intézményeinek és struktúrájának fejlesztésével. Ezt két területen tartják a résztvevők különösen kívánatosnak, nevezetesen: az úgynevezett emberi dimenziót és a nemzetközi biztonságot illetően. A dokumentum kifejti a konszenzus mínusz egy új fogalmát is. (Folytatás a 3. oldalon) Ismeretterjesztésre egy vasat se? (Munkatársunktól) Pártállásra való tekintet nélkül több mint 60 igazán neves képviselő írta alá azt a miniszterelnöki hivatalhoz címzett kérvényt, amellyel a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igyekszik módosíttatni a költségvetés rá vonatkozó tételét, illetőleg azt, ami már nem létezik. Az idei államháztartási törvény ugyanis megfeledkezett(?) a másfél száz éves hagyományt továbbörökítő TIT-ről s a döntés felülvizsgálatát szorgalmazó interpellációt - talán az év végi hajrá nagy rohamában - szavazásra sem bocsátották, holott a beterjesztő képviselők azt nem vonták vissza - mondja Piróth Eszter, a szervezet igazgatója. - A kormány úgy véli, hogy a TIT-et a társadalmi szervezetek részére elkülönített 420 milliós összegből lehetne pályázat útján támogatásban részesíteni, ám ez mindenképpen hátrányosan érinti az önmagában is 43 egyesület szövetségeként működő társulatot. Amennyiben megkapnánk a kért mintegy százmilliós összeget, ez a többi, ki tudja hány pályázó szervezetet érintene hátrányosan. Ha pedig nem, akkor szétesik egy 150 éves múltra visszatekintő, tudományos ismeretterjesztést felvállaló szervezet. Lehet, hogy egyesek szerint nincs ránk szükség, de ezt az ilyen pénzügyi manőverek helyett talán becsületesebb volna megmondani - véli az igazgató. Jellemző a dolgok folyására, hogy a TIT még a kultuszminisztérium által a társadalmi szervezeteknek odaítélt 86 millió forintos összegből sem részesül, mondván a parlament külön összeget szavazott meg e célra. Kéz kezet mos alapon, a tavaly még 86-87 millióval gazdálkodó TIT-et minden szubvenciótól megszabadították. Ezt a kiesést az ismeretterjesztő tevékenységből bajosan lehet pótolni, hiszen a Planetárium belépődíját nem lehet 200 forintra emelni, az Élet és Tudományt 70 forintért adni, s az is igen szomorú lenne, ha azt kellene mondani, hogy az Uránia csillagvizsgálóba ezentúl ne jöjjenek a gyerekek. NEM VÁLTOZIK A TURISTAKERET Még az MNB-ben is meglepődtek Sem a Pénzügyminisztériumban, sem a Magyar Nemzeti Bankban nem tudnak arról az illetékes szakemberek, hogy a jegybank hamarosan felülvizsgálná, mit tehet az évi ötven dolláros turistakeret felemeléséért. Mint ismeretes, Bod Péter Ákos MNB-elnök washingtoni látogatása után tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján szóba hozta a valóban kicsi, ötvendolláros lakossági turistakeret bővítésének lehetőségét. Az MNB-ben már csak azért is meglepetéssel értesültek főnökük nyilatkozatáról, mivel az egyéni és szervezett turizmus résztvevői által igénybe vehető egyes szolgáltatások és a menetjegy megvásárlásának szabályairól szóló kormányrendelet alig két hete jelent meg. Ez egyértelműen a „valódi” utazók számára teszi lehetővé, hogy legalább szállásuk árát forintban fizessék, s mellesleg konvertibilis költőpénzhez jussanak. A jegybankosok tehát nem tartják valószínűnek, hogy hamarosan megváltoznak a valutaellátási szabályok. Mellesleg december végén éppen Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke nyilatkozta lapunknak, hogy ’92-ben több mint hárommillióan kaphatnak hivatalosan kétszáz dollárnak megfelelő külföldi valutát. Ennyien nem vették ugyanis igénybe az elmúlt időben évi ötven dolláros keretüket, s a szabályok szerint nekik ezért évről évre több valuta jár. Aki pedig jövőre sem veszi fel újabb „ötvenesét” (ez 1992-t jelentett - a szerk.), az 1993- ban már háromszáz dollárt igényelhet. Az alelnököt egyébként annak kapcsán kérdeztük, hogy - mint arról már többször is beszámoltunk - december elsejétől már magánszemélyek és egyéni vállalkozók is kérhetnek pénzváltási engedélyt. Az egyéni vállalkozók azonban egyáltalán nem adhatnak el valutát, csak forintra válthatják át a külföldi pénzeket. Az évi ötven dolláros kerethez csak a kereskedelmi bankokban, illetve a valutaeladásra feljogosított helyeken juthatunk hozzá. Cs. K. K. Százmillió ECU Magyarországnak Az Európai Közösségek Bizottságának képviseletében Tom Garvey, a Phare program igazgatója és Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára pénteken Budapesten aláírták a Phare segélyprogram 1992. évi Indikatív Programját. A szerződés megjelöli az ez évben folyósítandó 100 millió ECU támogatás felhasználási területeit. Különös hangsúlyt kap a humán erőforrások fejlesztése, a szociális problémák enyhítése, a kisvállalkozások támogatása, a piacgazdaság háttérintézményeinek erősítése, a közigazgatási menedzsment fejlesztése, a Környezetvédelmi Alap támogatása. (MTI)