Népszabadság, 1992. március (50. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

____ HEVES VITÁK AZ RMDSZ KÜLDÖTTÉRTEKEZLETÉN Egységet a sokféleségben (Kiküldött tudósítónk jelenti Nagyváradról) A romániai helyhatósági vá­lasztások után új szakasz kez­dődik a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség történetében - állapították meg az RMDSZ országos küldöttértekezletén. Az első fordulóban több mint 2600 RMDSZ-tag került be a helyi testületekbe és 119 RMDSZ-jelölt nyerte el a pol­gármesteri tisztséget. Ezek a számok a második fordulóban tovább növekedtek. Az RMDSZ történetében új szakasz kezdő­dik, miután települések egész során kell az ellenzéki-érdekvé­delmi pozícióból kilépve politi­ka irányító szerepet betöltenie. Miképp tud az új követelmé­nyeknek a régi szervezet, ré­gebbről halmozódó belső el­lentmondásaival együtt megfe­lelni? Erre próbáltak választ adni az RMDSZ küldötteinek hétvégi nagyváradi tanácskozá­sán azzal az igénnyel, hogy az előzetesen májusra tervezett rendkívüli kongresszus elé már konkrét javaslatokat terjeszt­hessenek. A kétnapos - pénteken és szombaton megtartott - tanács­kozás szenvedélyes, nemegyszer indulatos felszólalásaiból ki­tűnt, hogy a küldöttek többsége jól érzi, mi forog kockán. Sokan a nézetek többféleségének utat adó platformok megalakítása mellett törtek, lándzsát, egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy a romániai magyarságnak egyet­len esélye és lehetősége a termé­szetes belső vitákban újra meg újra megerősített egység. Ezt hangsúlyozta többek kö­zött - az egyébként távol lévő Sütő András sajtóból megismert véleményére hivatkozva - To­­kay György parlamenti képvi­selő is, aki lapunk tudósítójá­nak azt nyilatkozta, hogy a platformoknak is csak akkor van létjogosultságuk és értel­mük, ha erősítik, sűrűbbé teszik az RMDSZ „szövedékét”, de károsak, ha gyengítik azt. Meggyőződése, hogy a politika új kihívásainak a szervezet bel­ső átalakításával, fejlesztésével kell válaszolni. Tőkés László, az RMDSZ tisz­teletbeli elnöke ugyanakkor munkatársunk kérdéseire vála­szolva annak a véleményének adott hangot, hogy az RMDSZ mostani választási sikerei elle­nére is csak látszólag került be a végrehajtó hatalomba, való­jában azonban még mindig az érdek- és jogvédő státusa ma­radt a meghatározó. Az RMDSZ-nek egyszerre kell fog­lalkozni politikával, igehirde­téssel, érdekvédelemmel, kultú­rával, a mezőgazdaság fejleszté­sével. A közös érdekre, a meg­maradásra és a túlélésre tekin­tettel, a romániai magyarság­nak egyetlen esélye továbbra is a különböző erők kiegyensúlyo­zása, egysége. Ezt minden fele­lősen gondolkodó magyar így gondolja, ezért sincs valós alap­ja az RMDSZ radikálisokra és konzervatívokra való kettésza­kadásáról időről időre felröppe­nő híreszteléseknek. A kívánt egység erősítéséhez járulhat hozzá a maga eszközei­vel a Magyarok Világszövetsége is, amelynek elnöke, Csoóri Sándor elmondta, hogy akik egy kultúrához, egy nyelvhez, egy történelmi emlékekhez tar­toznak, jogosan igénylik az összekapcsolódást. Ezért is kell a Magyarok Világszövetségének és az RMDSZ-nek szervezetileg is egymásra találnia. A vasárnap hajnalig tartó vita után a küldöttek Nagyszalontán részt vettek Arany János szob­rának felavatásán. A küldött­­gyűlésről tartott sajtóértekezle­ten Szőcs Géza, az RMDSZ po­litikai alelnöke elmondta: - Sok zavar származik abból, hogy az RMDSZ-ben nem különült el a választási pártként, illetve a mozgalomként működő rész és tevékenység. Ezt is a rendkívüli kongresszusnak kell majd meg­oldania. Kőváry E. Péter Nemzeti gyász Karabahban Fekete szalagos nemzeti zászlók lepték el a hétvégén Baku középületeit. Ajaz Muta­­libov azeri elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el a múlt hét közepén Hodzsali vá­rosát ért örmény támadás mintegy ezer halálos áldozata emlékére. Közben több Karabahban fekvő azeri település lakóinak aláírásával táviratok tucatjai érkeznek a moszkvai külföldi tudósítókhoz. Ezekben népir­tással vádolják az örményeket. A dokumentumban felelőssé teszik a „birodalmi orosz had­sereget” is, amely szerintük támogatta az örményeket. Va­­lerij Manyilov, az államközös­ségi hadsereg szóvivője a moszkvai tévében kategoriku­san cáfolta ezt. A Karabah központjában állomásozó 366. lövészezredet nem Oroszor­szágba vezénylik, hanem egy másik, Azerbajdzsán területén lévő katonai körzetbe telepítik át - közölte. Majd értésre adta: tűzparancsuk van arra az eset­re, ha az alakulatot támadás érné. (MTI) Újfasiszták a Duce erkélyénél (Római tudósítónktól) Öt-hatszázan gyűltek össze szombaton délután a Santa Ma­ria Maggiore székesegyház előt­ti téren. Jöttek bőrfejűek Milá­nóból, Veronából, Genovából, Bolognából és Nápolyból is. A magát a Nyugati Politikai Moz­galomnak nevező csoport és az MSI szélsőségesei horogkeresz­tes zászlók és a birodalmi sas jelvényei alatt vonultak végig Róma központján, fekete bőr­dzsekiben vagy terepszínű egyenruhában. Többségükben fiatalok, sokuk arcát sísapka fedte. Ismétlődtek a „Juden raus!” (Ki a zsidókkal!), illetve a „Ki a bevándorlókkal, Itália az ola­szoké!” jelszavak. A menet élén a „Nem a többfajú társadalom­ra!” transzparenst vitték. Egy kisebb csoport többször is elis­mételte: „Csinálunk még zsidó szappant!”, miként a „halált a piszkos négerekre” fenyegetést. Mindez a Portico d’Ottavia lép­csőinél zajlott le, ahol Kappler SS-legényei 1943 szeptemberé­ben négyezer deportáltat lőttek le. A menet elhaladt a Via Bac­­cina közelében is, ahol egy hó­napja a rendőrség őrizetbe vette a Politikai Mozgalom néhány ti­zenéves tagját két afrikai meg­­késelése miatt. Végül az újfasiszta felvonulás a Piazza Veneziára ért, a híres erkélyhez, ahonnan Mussolini mondta beszédeit. Hangosbe­szélő adta ki az utasítást: „Sa­­luto al Duce!” (Éljen a Duce!), háromszor, s mindannyiszor üd­vözlésre emelt kézzel a válasz: „A női” (A miénk!). Utoljára negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1943 júniusában volt a Piazza Venezia hasonló színjáték helye. Előkerült egy újabb felirat, „Itt vagyunk, mint ötven évvel ez­előtt!”, ezt azonban a nagy erőkkel felvonult rendőrség gyorsan elkobozta. Több baloldali és haladó szer­vezet tiltakozott, hogy a hatóság engedélyezte, ráadásul az ápri­lis 5-én esedékes általános vá­lasztások kampányának előes­téjén a magát nyíltan nácipárti­nak, fajüldözőnek és antiszemi­tának valló Politikai Mozgalom felvonulását. Felszólították Carraro polgármestert, hogy Róma lakossága nevében kérjen bocsánatot a zsidó közösségtől és a színes bőrű bevándorlóktól. A több tízezres megmozdulá­sokhoz szokott Rómában a bőr­­fejűek, a neonácik felvonulása egyébként nem váltott ki külö­nösebb visszhangot; a demokrá­ciába sok minden belefér. O. L. Gy. Bombahétvége Londonban (Londoni tudósítónktól) Az elmúlt napokban ismét az Ír Köztársasági Hadsereg áll a figyelem középpontjában a brit fővárosban. Pénteken, szomba­ton és vasárnap is IRA-akciók miatt volt bombariadó London­ban. A péntek reggeli csúcsfor­galomban pokolgép robbant a forgalmas London Bridge vasútállomáson: huszonkilencen sérültek meg, köztük négyen sú­lyosan. Szombaton is több fő közle­kedési utat és forgalmas üzlet­­központot kellett lezárni bom­bariadó miatt. Este a városköz­pontban, a Királyi Ügyészség irodáinak közvetlen közelében követtek el merényletet, szeren­csére csak egy asszony sérült meg könnyebben. Vasárnap újabb pokolgépre bukkant a Scotland Yard. A Tottenham Hotspur stadionjá­nak közelében lévő pályaudva­ron találták meg a robbanószer­kezetet, amelyet időben hatás­talanítottak. R. Hahn Veronika tt veszélyes hulladékok ártalmatlanítása NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. március 2., hétfő Albánia: tart az éhséglázadás A rendőrség közbeavatkozá­sai ellenére folytatódnak az éh­séglázadások Albániában. Pogradecben a rendőrök helyreállították a rendet és megkísérlik visszaszerezni a megtámadott boltokból eltűnt árukat. Az ország rendőrpa­rancsnoka szerint azonban a helyzet kiszámíthatatlan, egyre nehezebb féken tartani a mind dühösebb városi tömegeket. Az elmúlt hét utcai csatáiban há­rom ember halt meg. A hét végén Lushnje városá­ban támadták meg és fosztot­ták ki a boltokat és a raktára­kat. A tömeg - benne asszo­nyok és gyerekek is - rátámadt a rohamrendőrökre. A felhábo­rodás csak nőtt, amikor kide­rült, hogy sok élelmiszer hetek óta porosodik a raktárakban. A bürokrácia elleni jelszavak ha­marosan antikommunista tün­tetésbe torkolltak. (Reuter) * Három hét múlva tartják meg - ha megtartják - a máso­dik szabad parlamenti válasz­tást Albániában. Az egy évvel ezelőttin a kommunistából szo­cialistává átalakult korábbi uralkodó párt szerzett abszolút többséget, döntően a falusiak szavazataival. A városok már akkor is az ellenzékre, főleg a demokrata pártra szavaztak. A mostani zavargások azt mutat­ják: ha másképp nem megy, akkor az ellenzék az utca segít­ségével próbálja meg kikény­szeríteni a hatalomváltást. Tűzparancs az izraeli katonáknak Izraeli katonák szombat este meggyilkoltak egy pisztollyal felfegyverzett álarcos palesztint a Gáza-övezetben. Az álarcos egy gázabeli mene­külttábort kísérelt meg elhagy­ni, amikor az izraeli katonák észrevették. A megszállt terüle­ten egyre szaporodó palesztin gerillaakciók miatt az izraeli katonák parancsot kaptak, hogy azonnal tüzeljenek, ha fegyveres ellenséget pillantanak meg. Nem sokkal korábban ben­zinbombát dobtak Ariél Saron izraeli lakásügyi és építési mi­niszter otthonára. A bomba fel is robbant, de kárt nem okozott. Irán-barát síita gerillák teg­nap reggel izraeli katonákat tá­madtak meg a dél-libanoni biz­tonsági övezetben. A Hezbollah közlése szerint az akcióban há­rom izraeli katona meghalt, né­­hányan megsebesültek. Jeruzsá­lemben az izraeli hadsereg szó­vivője határozottan cáfolta a hírt. A szóvivő elismerte ugyan, hogy a térségben tűzpárbaj zaj­lott le, de tájékoztatása szerint az nem járt áldozatokkal. (Reu­ter) * Oroszország kész közvetítő szerepet játszani a PanAm gép felrobbantásával vádolt líbiai állampolgárok ügyében. Ezt az afrikai körúton lévő Andrej Ko­­zirev közölte líbiai kollégájával, Ibrahim Mohammed al-Basari­­val­­folytatott tegnapi kairói megbeszélései után. Kozirev a probléma megoldá­sának halogatása ellen foglalt állást, ugyanis a BT így arra kényszerülne, hogy további lé­péseket foganatosítson határo­zatának végrehajtása érdeké­ben. Szerinte kölcsönösen elfo­gadható alapon már most meg lehetne oldani a problémát, s közölte, hogy Moszkva kész ez ügyben bármiféle közvetítői szerepre. (MTI) i­t­á­ rt Mimtmmjet Igazgatómenesztések a Bank Austriánál Botrány robbant ki Ausztria legnagyobb pénzintézeténél, a Bank Austriánál. Kiderült, hogy a bank tavalyi tevékeny­sége sokkal rosszabb a vártnál, összesen ötmilliárd schillinges veszteség áll szemben a bevéte­lekkel. Ebből hárommilliárd képződött a Lánderbanknál, amely tavaly októberben egye­sült a másik nagybankkal, a Zentralsparkasséval, s lett be­lőlük az ország elsőszámú bankja. Még a fúziót megelőzően si­került a Lánderbanknak a há­­rommilliárdot elvernie, szeren­csétlen angliai és amerikai üz­leti vállalkozások révén. „Men­jünk Nyugatra” jelszóval indí­tott a bank portyát a szigetor­szágban, s vásárolt meg Lon­donban egy olyan lízingcéget, a Sovereign-t, amelytől világcé­gek óvakodtak a várható hatal­mas kockázat miatt. A vásár­lást megelőzően a Magyaror­szágon is tanácsadással foglal­kozó brit Price Waterhouse-t kérték föl szakvéleményre, s a mindentudó cég is melléfogott, túl gyorsan készítette el állás­­foglalását, s túl optimistán. Rá­adásul a Landerbank igazgatói kezességet is vállaltak a Sove­­reign-ért, hitelt is adtak neki, amiről saját bankfelügyeletü­ket elfelejtették értesíteni. Az ügy jelentőségét növeli, hogy amikor a „nyugatra át” jelsza­vát meghirdették, még a jelen­legi kancellár, Franz Vranitzky állt a Landerbank élén. S a fe­lelőtlen lízingbiznisz mellett a bank Londonban és New York­ban drága épületeket vásárolt, éppen akkor, amikor mindkét országban tetőzött az ingatlan­­piaci boom. Az ügyetlen időzí­tés újabb 1,7 milliárd schillin­­get követel. A Bank Austria legnagyobb tulajdonos­az osztrák főváros, így elnöke a bécsi polgármes­ter, Helmut Zilk. Aki a szörnyű veszteségek láttán haladékta­lan felelősségre vonást köve­telt. A szerdai felügyelőbizott­sági ülésen meg is született a határozat: két bűnös igazgatót azonnal menesztenek, s harma­dik, főfelelős társuknak, akit már egy éve a Landerbank le­ányvállalatához helyeztek ki, szintén kiteszik a szűrét, s va­­lamennyiüket anyagilag is fele­lősségre vonják. Példamutatóan gyors intéz­kedések. Csak éppen kiderült, hogy a szociáldemokrata bank­­elnök-polgármester már tavaly, a két bank egyesülése előtt tu­dott a veszteségekről. S nem ti­tok az sem, hogy a menesztett vezetők valamennyien a koalí­ció másik pártjához, a néppárt­hoz tartoznak. Ausztriában ugyanis még mindig a pártará­nyosság elvét követik a bank­vezetők kiválasztásánál. A Néppárt parlamenti vizs­gálatot követel, s az állami tu­lajdon végérvényes kivonulását az üzleti életből. Az ellenzék szerint a bank teljes vezető gárdájának föl kellene állnia, s a pártemberek helyére kizáró­lag a szakértelem alapján kivá­lasztott bankárokat kellene ül­tetni... Földvári Zsuzsa IV JDJ­oVisa­­mm Népszavazás halálos incidenssel (Folytatás az 1. oldalról) A Vecernje Novine című sza­rajevói lap szerkesztőjétől, Sejo Demorivic telefonos érdeklődé­sünkre megtudtuk, hogy a helyszínre siető nyomozókat terepszínű egyenruhát és fekete maszkot viselő fegyveresek megakadályozták munkájuk végzésében. Minthogy a vegyes lakosságú vidéken eddig soha­sem történtek nemzeti villon­gások, okkal feltételezhető, hogy a gyilkosok máshonnan jöttek „védeni” a szerbeket. A tragikus esemény előzmé­nye néhány horvát barikád volt, amelyekkel egy állítólag arrafelé tartó hadoszlopnak akarták útját állni. Muhamed Csengicsnek a boszniai kor­mány alelnökének több órájába telt, mire sikerült meggyőznie a horvátokat, hogy távolítsák el az úttorlaszokat. A szövetségi hadsereg egyéb­ként nem egészen ártatlan az utóbbi napok eseményeiben. Pénteken például több tankból és páncélozott járműből álló alakulat vonult be - előzetes bejelentés nélkül - a Drina fo­lyó boszniai partján fekvő, szerblakta Calopek faluba, a helybeliek nagy éljenzése köze­pette. Állítólag azt a feladatot kapta, hogy védje a Szerbiát és Boszniát összekötő hidat. A kö­zeli Travnikban viszont meg vannak győződve róla, hogy a népszavazás miatt nyomást akarnak gyakorolni a más nemzetiségűekre. Vasárnapra virradó éjszaka Ljubuskóban ismeretlen tette­sek levegőbe röpítették a máso­dik világháborúban elesettek emlékművét. A horvátországi válságöveze­tekben sem szűnnek az össze­csapások. Pilcz Nándor Katonai akció készül Irak ellen? Douglas Hurd brit külügyminiszter vasárnap, a BBC-tévének adott nyilatkozatában nem zárta ki az Irak elleni katonai lépé­sek felújítását, mivel Bagdad szándékosan halogatja a fegyver­zetének megsemmisítésére vonatkozó ENSZ-határozatok meg­valósítását. A brit külügyminiszter hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy Irak fenyegetést jelentsen a szomszédos álla­mok számára. Szaddám Huszein kormányzata elutasítja bizo­nyos rakétáinak a felszámolását, azzal érvelve, hogy tömegpusz­tító fegyvereinek megsemmisítésével már teljesítette az Öböl­háborút lezáró tűzszüneti megállapodásban foglaltakat. (Reuter) Újabb békéltetési kísérlet Szomáliában Tegnap visszatért Szomália fővárosába, Mogadisuba az ENSZ békéltető küldöttsége, hogy megpróbáljon véget vetni a novem­ber óta tartó összecsapásoknak, melyek eddig több mint 5000 emberáldozatot követeltek. Az afrikai országban három hónap­ja tartó harcok oka a két hatalomra törő elnökjelölt közötti szembenállás. (Reuter) Kabuli rakétatámadás: húsz halott Húszan meghaltak és sokan megsebesültek Kabulban, amikor a kormányellenes gerillák rakétája a város zsúfolt pénzpiacára csapódott be. A mudzsahedek több heti szünet után a hét köze­pén újították fel a Kabul elleni rakétatámadásokat. (MTI) Gyertyák a kubai demokráciáért Külföldön élő kubaiak vasárnap a világ 15 nagyvárosában rendeztek tiltakozó akciókat Fidel Castro rendszere ellen abból az alkalomból, hogy az ENSZ genfi, emberi jogi bizottsága a jö­vő héten tűzi napirendjére a demokratikus jogok szigetországi megsértésének ügyét. Budapesten a Mátyás-templomban tartot­tak gyertyás megemlékezést a diktatúra áldozatairól a hazánk­ban élő kubaiak és az ügyükkel szimpatizáló magyarok. (Mun­katársunktól)

Next