Népszabadság, 1992. április (50. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-27 / 99. szám
■ MÉDIATÖRVÉNY (Munkatársunktól) Az Országgyűlés előreláthatólag a közeljövőben megkezdi a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat vitáját. A médiatörvény szerint a műsorszolgáltató önállóan határozhatja meg műsorának tartalmát, amiért azonban felelősséggel tartozik. A törvényjavaslat kimondja: a műsorszámok összessége, illetve egynemű csoportja nem állhat egyetlen politikai párt nézeteinek szolgálatában sem. A hírekhez fűzött véleményt, magyarázatot a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni. A médiatörvény részletesen szól a reklámokról és a szponzorált műsorokról is. E szerint égetett szeszes italt, dohányárut, kizárólag orvosi receptre vásárolható gyógyszert, gyógyászati eljárást - kivéve természetgyógyászati eljárást - népszerűsítő, ismertető reklámot nem lehet közzétenni. A szponzorált műsoroknál alapszabály, hogy az nem hívhat fel a szponzor vagy általa meghatározott szervezet termékének megvásárlására. A televízió közszolgálati évi műsoridejének legalább 51 százalékát magyarországi gyártású, és ezzel együtt legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokból kell szerkeszteni. Az indítvány szerint a parlament létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió Közalapítványt, amely a Magyar Rádiónak, illetve a Magyar Televíziónak a jogutóda. Az alapító okiratot a kormány terjeszti a T. Ház elé, és elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Vagyonának kezelője a 11 tagból álló kuratórium, amelybe a kormánypártok, illetve az ellenzéki pártok frakciói együttesen 3-3 tagot delegálnak, majd pedig öt személyt kérnek fel a kuratórium munkájában való részvételre. A javaslat szerint létrehoznák a Rádió és a Televízió Hivatalt, amely a műsorszolgáltatási tevékenységgel összefüggő hatósági feladatokat látná el, mint például a műsorszolgáltatási engedélyek kiadását, szolgáltatások ellenőrzését. A tervezet szerint nem kaphat műsorszolgáltatási engedélyt sem politikai párt, sem államigazgatási szerv. Külföldi természetes személy vagy jogi személy legfeljebb 49 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezhet műsorszolgáltatást végző gazdasági társaságban. Alapítvány, kuratórium, hivatal I–II 4 A KORMÁNY KÖTELEZETTSÉGE Leleplezett visszadátumozás Az Alkotmánybíróság felhívja a jogalkotók figyelmét: a Magyar Közlöny - akárcsak egyetlen nappal való - visszadátumozása jogállamban megengedhetetlen. Mindezt abban a határozatában fejti ki a testület, amely az 1990. évi CIV. törvény egyik passzusának alkalmazását az 1991. január 1-jétől január 13- ig terjedő időszakra megsemmisíti. Az ominózus paragrafus pedig a lakáscélú kölcsönök kamatainak felemelésével kapcsolatos rendelkezések visszamenőleges alkalmazásáról szól. Az Alkotmánybíróság határozata azonban - hivatkozva a jogbiztonság elvére - nem érinti a közzététele előtt létrejött (módosult, megszűnt) jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Mint dr. Holló András, a testület főtitkára az állásfoglalásról szólva lapunknak elmondta: jogállamban senkit sem lehet felelősségre vonni olyan jogszabály megsértése miatt, amelyet az érintett személy nem ismert és nem is ismerhetett, mivel azt nem hirdették ki, illetve utólag hirdették ki és visszamenőleges érvénnyel léptettek hatályba. Ez történt az említett rendelkezés esetében is, tudniillik a törvényt tartalmazó Magyar Közlöny csupán 1991. január 14-én vált hozzáférhetővé a polgárok számára. A határozat indoklásában a bírák emlékeztetnek: a korábbi kormányok gyakran alkalmazták azt a módszert, hogy a jogalkotó szervek késedelmes döntését a Magyar Közlöny visszadátumozásával leplezték, s így esetenként még februárban is decemberi dátummal jelent meg a hivatalos lap. Ez az alkotmányellenes gyakorlat 1990 májusa után sem szűnt meg maradéktalanul. Példaként említik a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényt tartalmazó Magyar Közlönyt, amelyet január elsején annak ellenére árusítani kezdtek, hogy e nap munkaszüneti nap volt. Mindezzel összefüggésben pedig a testület leszögezi: a kormány kötelessége gondoskodni arról, hogy a Magyar Közlönyön feltüntetett napig - vagy legkésőbb azon a napon - a hivatalos lap előfizetőkhöz való kézbesítése, illetve a nyílt árusítású hírlapboltokba eljuttatása megtörténjék. Sereg András Balsai: Hiányzik a legalitás iránti tisztelet A szakmai közvélemény nem szívesen osztozik a kormányzati felelősségben - jelentette ki Balsai István, az igazságügyi tárca vezetője a siófoki jogászgyűlés zárónapján, amelyen a résztvevők ajánlásokat fogadtak el a kormány részére. A miniszter véleménye szerint a magyar alkotmányjogot nemcsak az alaptörvény jelenti, hiszen abba beletartoznak az alkotmányos törvények és az Alkotmánybíróság határozatai is. Az Antall-kabinet tevékenységét érintő kritikákra reagálva pedig hangsúlyozta: a kormánynak nem állt és nem is áll szándékában alkotmányellenesen cselekedni. Ellentétben a gyűlésen elhangzottakkal, az igazságügy-miniszter úgy vélekedett, hogy nem kevés a jelenlegi 1800 bíró, mondván, a nálunk háromszor-négyszer nagyobb országokban sem tevékenykedik több.Az első magyar jogászgyűlés végeztével Balsai István válaszolt a Népszabadság kérdéseire. Mint a miniszter elmondta: amikor minden korábbinál nagyobb összefogásra lenne szükség, nagy luxusnak tartja szembeállítani a kormányt a jogászsággal. - Egy olyan időszakban, mikor egymás után kerülnek terítékre a jogállam törvényei, a jogászoktól konstruktív magatartást várna el az ember fejtegette Balsai. - Például amikor belátható időn belül el kellene intézni egymillió-kétszázezer kárpótlási igényt 800 ezer ügyfélnek, akkor megítélésem szerint helyesebb volna a törvény koncepcionális kritikája helyett inkább annak végrehajtásával foglalkozni. Az igazságügy-miniszter kifejtette: nagyobb türelmet remélt a szakmától. - Úgy érzem, a jogászság egy részéből a legalitás iránti tisztelet is hiányzik - mondotta. Arra a kérdésre, hogy soknak érzi-e az ellendrukkerek számát, Balsai közölte: - Szerintem nem sok az ellendrukker. Inkább az érezhető, hogy több teret kapnak, mint a valódi drukkerek. A. S. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1992. április 27., hétfő Kinek az érdeke a nagykoalíció? Létkérdések Fehérváron - Kónya Imrével (Tudósítónktól) A Létkérdések című vitaműsor szombat esti, székesfehérvári felvételén zsúfolásig megtelt a Technika Háza nagyterme. A téma ezúttal a demokrácia volt. Kónya Imre, az MDF és Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője vitázott egymással. A Fidesz a hat parlamenti pártból ötöt demokratikusnak tart (a kivétel a Torgyán-féle Kisgazdapárt), s ha a lényeges kérdésekben megegyeznek, adott esetben az ötből bármelyikkel képes megállapodni - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette, hogy a fiatal demokraták továbbra is a nagykoalíciót tartanák szerencsésnek. A nagykoalíció nem annyira az ország, mint inkább a Fidesz érdeke - vélekedett Kónya Imre. Az MDF programja hasonló a Kisgazdapártéhoz - tette hozzá később -, az viszont elképzelhetetlen, hogy együtt tudnának működni a szocialistákkal, hiszen az MSZP-nek nincs érdekében a rendszerváltás. A műsorvezető, Feledy Péter az emlékezetes Kónya-Pető vitára utalva idézte Orbán Viktor kijelentését, miszerint az MDF frakcióvezetője, „a gyűlölet karmestere beintett, és nekünk nagyon kell vigyázni, hogy ne hagyjuk magunkat provokálni”. A Fidesz frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy akkor határozott összjáték volt a közönség és Kónya között. Az MDF képviselőcsoportjának vezetője viszont úgy emlékezett, hogy abban a vitában ő igyekezett Pető Ivánnak segíteni, aki azonban felesleges vitába keveredett a közönséggel. A megjegyzést nevetés és taps egyaránt kísérte, ám abban mindkét frakcióvezető egyetértett, hogy a parlamenti pártok nem megsemmisítendő ellenfelei egymásnak. A vitaest ezután különösebb izgalom nélkül folytatódott, legfeljebb az eltérő véleményeket kísérte különböző hangerejű tetszésnyilvánítás. Például a hitoktatás kérdésében. Orbán Viktor szerint nem szabad beengedni a hitoktatást az iskolák falai közé, Kónya viszont az elmúlt 40 év ateista ideológiája, az esélyegyenlőség megteremtése miatt látja indokoltnak az iskolai vallástanítást. A közszolgálati médiával kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője kifejtette: nem normális dolog, ha egy párt alelnöke vasárnaponként rendszeresen rádiós szózatot intéz a lakossághoz. Kónya azzal replikázott, hogy más lenne a helyzet, ha a Fideszben is lenne egy Csurkához hasonlóan jó publicista. Orbán Viktor azonnal leszögezte: Csurka-szintű publicistára pártjának nem volt és nem is lesz szüksége. Erősen eltért a két frakcióvezető véleménye az ellenzék szerepéről. Kónya ebben a helyzetben nagyobb konstruktivitást, megértést igényelne, Orbán Viktor szerint viszont az ellenzék a világon sehol másutt nem tapasztalható konstruktivitást mutat. Ezt bizonyítja, hogy nem akarják a kormányt szociális demagógiával lejáratni. Kifogásolta viszont, hogy legjobb javaslataikat a koalíció rendre leszavazza. Az egyik kérdező arra volt kíváncsi, hogy miért nem lép a kormány, amikor pedig a költségvetés láthatóan összeomlott. Kónya kifejtette, hogy a várt bevételek nem folytak be, s ezen még az ellenzék javaslatai sem segíthettek volna. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy előre lehetett látni a bajokat, ő mint a Fidesz vezérszónoka már a költségvetési vita során is elmondta, hogy a bevételek túl-, a kiadások pedig alultervezettek, de a kormány ezt nem vette figyelembe. Igencsak más volt a megítélésük a kormány felelősségéről. Kónya úgy vélte, baj van az ellenzék taktikájával, ha valami történik, rögtön miniszterek lemondását követelik. Orbán Viktor szerint hiába ismertek a kapitális hibákat elkövető felelősök, a konzekvenciákat nem vonják le. Azaz a személyes felelőtlenség elve uralkodik, pedig a kormány hitele attól csak növekedne, ha az alkalmatlan emberektől megszabadulna. D. Sz. Z. Az MSZP választmánya előtt a Horn—Szűrös vita A pártkongresszus előtti utolsó ülését tartotta szombaton a Magyar Szocialista Párt választmánya. Az ülésen tisztázó szándékkal tűzték napirendre a Horn-Szűrös vitát, amelyről kiderül, bár valós, de nagyobb a füstje, mint a lángja. Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke Petrenkó János képviselő „függetlenedéséről” szólva kijelentette, szeretnék megismerni a honatya indokait. Hozzátette ugyanakkor, hogy Petrenkó János egyéni jelöltként a választásokkor négy százalék körüli eredményt ért el, így csak a párt megyei listáján tudott bejutni a parlamentbe. Az MSZP továbbra is úgy gondolja, hogy ilyen esetben a mandátum visszaadása lenne a helyes magatartás. A választmány tagjai ezután zárt ülésen a Horn-Szűrös konfliktusról kezdtek - viharoktól mentes - vitát. Információink szerint meghallgatták Szűrös Mátyást, aki közölte: nem pályázott és nem pályázik pártelnöki tisztségre. A parlament alelnöke azonban szükségesnek látja „bizonyos stratégiai kérdések” megvitatását a kongresszus előtt. A hozzászólók nem vitatták, hogy bárkinek joga van kifejteni véleményét. Értesülésünk szerint többen károsnak ítélték, hogy a párt vezető politikusainak nézetkülönbségei előbb jelennek meg a nyilvánosság előtt, mint a pártfórumokon. Az ülés résztvevői szerint Szűrös Mátyás megismert nézetei lényeges kérdésekben nem térnek el az MSZP álláspontjától. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője a képviselőcsoport munkájáról tájékoztatta a választmányt. Kijelentette: az MSZP- nek továbbra is a balközép párt szerepét kell betöltenie. G. J. Z. Magyarországon az átalakulás nem a társadalom elvárásainak megfelelően megy végbe - jelentette ki Horn Gyula, az MSZP elnöke azon a tegnapi fórumon, melyet a Baloldali Ifjúsági Társulás által szervezett, Kelet-Európa Konferencia ’92 című rendezvényen tartott. Horn kiemelte, hogy az MSZP népszerűségi indexe ’91. január és ’92. január között megduplázódott. A szociális piacgazdaság kiépítése hazánkban olyan konfliktusokhoz vezetett, melyeket ma egyetlen politikai erő sem képes kezelni. Horn Gyula hazánk NATO-tagságával kapcsolatos, a törvényhozás által elutasított javaslatáról szólva hangsúlyozta: a javaslat lényege az volt, hogy a parlament vitassa meg a csatlakozás kérdését. - Személyes véleményem az, hogy Magyarország számára a NATO-tagság az üdvözítő út - mondotta. Egy SZDSZ-es képviselő balesete (Megyei tudósítónktól) Matyi László szabaddemokrata képviselő április 18-án, szombaton hajnali 3 óra körül Volkswagen Santana típusú gépkocsijával Miskolc külterületén a vízelvezető árokba hajtott és autójával felborult. A tetemes anyagi kárt okozó balesetről az Új Hírnök című regionális hetilap legújabb számában beszámolót közöl, amelyből kiderül, hogy röviddel az események után érkezett az újságíró a helyszínre. Pusztai László, a lap munkatársa elmondta, hogy névtelen telefonértesítést kapott. A rendőrjárőrök a kocsi vezetőjét nem találták a felborult autó mellett, viszont a baleset helyszínétől nem messze igazoltattak egy magányos férfit, Matyi Lászlót, aki közölte velük, hogy iratait a felborult autóban hagyta. Sárközi Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi főkapitány-helyettese elmondta, hogy a miskolci képviselő státusára hivatkozva kérte, az eljárás során vegyék figyelembe jogállását. Mint megtudtuk, a képviselő a baleset után jegyzőkönyvbe diktálta a történteket, s a rendőrök kérésére a szondába is belefújt; ennek eredményét - a jegyzőkönyvvel együtt - felküldték az ORFK- hoz. Az érintettet, dr. Matyi Lászlót miskolci lakásán kérdeztük a történtekről. A képviselő a megyei tudósító érdeklődésére elmondta, hogy nem kíván élni mentelmi jogával. Azt kéri, hogy folytassák le ellene az eljárást, úgy, mint bármely más magyar állampolgárral szemben. - Ha felelősség terhel, vállalalom a következményeket - mondta. - Amikor ez a sajnálatos eset történt, sokkos állapotba kerültem, így indultam hazafelé. A baleset helyszínétől ugyanis mindössze másfél kilométerre lakom. Útközben találkoztam a rendőrökkel. Rendkívüli módon megviselt az ügy. A balesettel kapcsolatos híresztelésekről Matyi László így nyilatkozott: - Az nem felel meg a valóságnak, hogy ittas lettem volna. Előző este ittam meg két üveg sört. Jóval később ültem a kocsiba. Budapestre indultam, s egy kanyarba érve történt ez a szerencsétlen baleset. A képviselő a baleset körülményeinek felelevenítésére nem vállalkozott, sokkos állapotára, megviselt idegeire hivatkozva. Kovács Lajos Valami történik a lapban. M I PV/ A. K A - |\ i E r ■ | nt}'/ \fk A || | c^d NÉPSZABADSÁG a --------------------------------------------«(------ r.,o.:)n ...----------Magyarország legkedveltebb napilapja. ·x ■%, a |—$ f—sr & as /'-'-a a .« /•'v ”& Ek' a “’inr T'^'s • # |S8 kPx / ARA fiN Ait 1 QQ9 KA A II IQ 1 *