Népszabadság, 1992. április (50. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

■ MÉDIATÖRVÉNY (Munkatársunktól) Az Országgyűlés előrelátha­tólag a közeljövőben megkezdi a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat vitáját. A médiatörvény szerint a műsorszolgáltató önállóan ha­tározhatja meg műsorának tar­talmát, amiért azonban felelős­séggel tartozik. A törvényja­vaslat kimondja: a műsorszá­mok összessége, illetve egyne­mű csoportja nem állhat egyet­len politikai párt nézeteinek szolgálatában sem. A hírekhez fűzött véleményt, magyaráza­tot a hírektől megkülönböztet­ve kell közzétenni. A médiatörvény részletesen szól a reklámokról és a szpon­zorált műsorokról is. E szerint égetett szeszes italt, dohány­árut, kizárólag orvosi receptre vásárolható gyógyszert, gyó­gyászati eljárást - kivéve ter­mészetgyógyászati eljárást - népszerűsítő, ismertető reklá­mot nem lehet közzétenni. A szponzorált műsoroknál alap­szabály, hogy az nem hívhat fel a szponzor vagy általa megha­tározott szervezet termékének megvásárlására. A televízió közszolgálati évi műsoridejének legalább 51 szá­zalékát magyarországi gyártá­sú, és ezzel együtt legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokból kell szerkesz­teni. Az indítvány szerint a parlament létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió Közalapít­ványt, amely a Magyar Rádió­nak, illetve a Magyar Televízió­nak a jogutóda. Az alapító ok­iratot a kormány terjeszti a T. Ház elé, és elfogadásához a je­len lévő képviselők kétharma­dának szavazata szükséges. Va­gyonának kezelője a 11 tagból álló kuratórium, amelybe a kormánypártok, illetve az el­lenzéki pártok frakciói együt­tesen 3-3 tagot delegálnak, majd pedig öt személyt kérnek fel a kuratórium munkájában való részvételre. A javaslat sze­rint létrehoznák a Rádió és a Televízió Hivatalt, amely a mű­sorszolgáltatási tevékenységgel összefüggő hatósági feladato­kat látná el, mint például a műsorszolgáltatási engedélyek kiadását, szolgáltatások ellen­őrzését. A tervezet szerint nem kaphat műsorszolgáltatási en­gedélyt sem politikai párt, sem államigazgatási szerv. Külföldi természetes személy vagy jogi személy legfeljebb 49 százalék tulajdonosi részesedéssel ren­delkezhet műsorszolgáltatást végző gazdasági társaságban. Alapítvány, kuratórium, hivatal I–II 4 A KORMÁNY KÖTELEZETTSÉGE Leleplezett visszadátumozás Az Alkotmánybíróság felhív­ja a jogalkotók figyelmét: a Magyar Közlöny - akárcsak egyetlen nappal való - vissza­­dátumozása jogállamban meg­engedhetetlen. Mindezt abban a határozatá­ban fejti ki a testület, amely az 1990. évi CIV. törvény egyik passzusának alkalmazását az 1991. január 1-jétől január 13- ig terjedő időszakra megsem­misíti. Az ominózus paragrafus pedig a lakáscélú kölcsönök kamatainak felemelésével kap­csolatos rendelkezések vissza­menőleges alkalmazásáról szól. Az Alkotmánybíróság határo­zata azonban - hivatkozva a jogbiztonság elvére - nem érin­ti a közzététele előtt létrejött (módosult, megszűnt) jogviszo­nyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Mint dr. Holló András, a tes­tület főtitkára az állásfoglalás­ról szólva lapunknak elmondta: jogállamban senkit sem lehet felelősségre vonni olyan jogsza­bály megsértése miatt, amelyet az érintett személy nem ismert és nem is ismerhetett, mivel azt nem hirdették ki, illetve utólag hirdették ki és visszamenőleges érvénnyel léptettek hatályba. Ez történt az említett rendelke­zés esetében is, tudniillik a tör­vényt tartalmazó Magyar Köz­löny csupán 1991. január 14-én vált hozzáférhetővé a polgárok számára. A határozat indoklá­sában a bírák emlékeztetnek: a korábbi kormányok gyakran alkalmazták azt a módszert, hogy a jogalkotó szervek kése­delmes döntését a Magyar Köz­löny visszadátumozásával lep­lezték, s így esetenként még februárban is decemberi dá­tummal jelent meg a hivatalos lap. Ez az alkotmányellenes gyakorlat 1990 májusa után sem szűnt meg maradéktalanul. Példaként említik a Magyar Köztársaság 1992. évi költség­­vetéséről szóló törvényt tartal­mazó Magyar Közlönyt, ame­lyet január elsején annak elle­nére árusítani kezdtek, hogy e nap munkaszüneti nap volt. Mindezzel összefüggésben pe­dig a testület leszögezi: a kor­mány kötelessége gondoskodni arról, hogy a Magyar Közlö­nyön feltüntetett napig - vagy legkésőbb azon a napon - a hi­vatalos lap előfizetőkhöz való kézbesítése, illetve a nyílt áru­sítású hírlapboltokba eljuttatá­sa megtörténjék. Sereg András Balsai: Hiányzik a legalitás iránti tisztelet A szakmai közvélemény nem szívesen osztozik a kormányza­ti felelősségben - jelentette ki Balsai István, az igazságügyi tárca vezetője a siófoki jogász­gyűlés zárónapján, amelyen a résztvevők ajánlásokat fogad­tak el a kormány részére. A miniszter véleménye sze­rint a magyar alkotmányjogot nemcsak az alaptörvény jelenti, hiszen abba beletartoznak az alkotmányos törvények és az Alkotmánybíróság határozatai is. Az Antall-kabinet tevékeny­ségét érintő kritikákra reagálva pedig hangsúlyozta: a kor­mánynak nem állt és nem is áll szándékában alkotmányellene­sen cselekedni. Ellentétben a gyűlésen elhangzottakkal, az igazságügy-miniszter úgy véle­kedett, hogy nem kevés a jelen­legi 1800 bíró, mondván, a ná­lunk háromszor-négyszer na­gyobb országokban sem tevé­kenykedik több.­­Az első magyar jogászgyűlés végeztével Balsai István vála­szolt a Népszabadság kérdései­re. Mint a miniszter elmondta: amikor minden korábbinál na­gyobb összefogásra lenne szük­ség, nagy luxusnak tartja szem­beállítani a kormányt a jogász­­sággal. - Egy olyan időszak­ban, mikor egymás után kerül­nek terítékre a jogállam törvé­nyei, a jogászoktól konstruktív magatartást várna el az ember fejtegette Balsai. - Például amikor belátható időn belül el kellene intézni egymillió-két­százezer kárpótlási igényt 800 ezer ügyfélnek, akkor megítélé­sem szerint helyesebb volna a törvény koncepcionális kritiká­ja helyett inkább annak végre­hajtásával foglalkozni. Az igazságügy-miniszter ki­fejtette: nagyobb türelmet re­mélt a szakmától. - Úgy érzem, a jogászság egy részéből a lega­litás iránti tisztelet is hiányzik - mondotta. Arra a kérdésre, hogy soknak érzi-e az ellen­drukkerek számát, Balsai kö­zölte: - Szerintem nem sok az ellendrukker. Inkább az érez­hető, hogy több teret kapnak, mint a valódi drukkerek. A. S. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1992. április 27., hétfő Kinek az érdeke a nagykoalíció? Létkérdések Fehérváron - Kónya Imrével (Tudósítónktól) A Létkérdések című vitamű­sor szombat esti, székesfehér­vári felvételén zsúfolásig meg­telt a Technika Háza nagyter­me. A téma ezúttal a demokrá­cia volt. Kónya Imre, az MDF és Orbán Viktor, a Fidesz frak­cióvezetője vitázott egymással. A Fidesz a hat parlamenti pártból ötöt demokratikusnak tart (a kivétel a Torgyán-féle Kisgazdapárt), s ha a lényeges kérdésekben megegyeznek, adott esetben az ötből bárme­lyikkel képes megállapodni - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette, hogy a fiatal de­mokraták továbbra is a nagy­­koalíciót tartanák szerencsés­nek. A nagykoalíció nem annyira az ország, mint inkább a Fidesz érdeke - vélekedett Kónya Imre.­­ Az MDF prog­ramja hasonló a Kisgazdapár­téhoz - tette hozzá később -, az viszont elképzelhetetlen, hogy együtt tudnának működni a szocialistákkal, hiszen az MSZP-nek nincs érdekében a rendszerváltás. A műsorvezető, Feledy Péter az emlékezetes Kónya-Pető vi­tára utalva idézte Orbán Viktor kijelentését, miszerint az MDF frakcióvezetője, „a gyűlölet kar­mestere beintett, és nekünk na­gyon kell vigyázni, hogy ne hagyjuk magunkat provokál­ni”. A Fidesz frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy akkor ha­tározott összjáték volt a közön­ség és Kónya között. Az MDF képviselőcsoportjának vezetője viszont úgy emlékezett, hogy abban a vitában ő igyekezett Pető Ivánnak segíteni, aki azon­ban felesleges vitába keveredett a közönséggel. A megjegyzést nevetés és taps egyaránt kísérte, ám abban mindkét frakcióveze­tő egyetértett, hogy a parlamen­ti pártok nem megsemmisítendő ellenfelei egymásnak. A vitaest ezután különösebb izgalom nélkül folytatódott, legfeljebb az eltérő véleménye­ket kísérte különböző hangere­jű tetszésnyilvánítás. Például a hitoktatás kérdésében. Orbán Viktor szerint nem szabad be­engedni a hitoktatást az isko­lák falai közé, Kónya viszont az elmúlt 40 év ateista ideoló­giája, az esélyegyenlőség meg­teremtése miatt látja indokolt­nak az iskolai vallástanítást. A közszolgálati médiával kapcsolatban a Fidesz frakció­­vezetője kifejtette: nem normá­lis dolog, ha egy párt alelnöke vasárnaponként rendszeresen rádiós szózatot intéz a lakos­sághoz. Kónya azzal repliká­­zott, hogy más lenne a helyzet, ha a Fideszben is lenne egy Csurkához hasonlóan jó publi­cista. Orbán Viktor azonnal le­szögezte: Csurka-szintű publi­cistára pártjának nem volt és nem is lesz szüksége. Erősen eltért a két frakcióve­zető véleménye az ellenzék sze­repéről. Kónya ebben a hely­zetben nagyobb konstruktivi­­tást, megértést igényelne, Or­bán Viktor szerint viszont az ellenzék a világon sehol másutt nem tapasztalható konstrukti­­vitást mutat. Ezt bizonyítja, hogy nem akarják a kormányt szociális demagógiával lejárat­ni. Kifogásolta viszont, hogy legjobb javaslataikat a koalíció rendre leszavazza. Az egyik kérdező arra volt kíváncsi, hogy miért nem lép a kormány, amikor pedig a költségvetés láthatóan összeomlott. Kónya kifejtette, hogy a várt bevéte­lek nem folytak be, s ezen még az ellenzék javaslatai sem se­gíthettek volna. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy előre lehe­tett látni a bajokat, ő mint a Fidesz vezérszónoka már a költségvetési vita során is el­mondta, hogy a bevételek túl-, a kiadások pedig alultervezet­tek, de a kormány ezt nem vet­te figyelembe. Igencsak más volt a megítélé­sük a kormány felelősségéről. Kónya úgy vélte, baj van az el­lenzék taktikájával, ha valami történik, rögtön miniszterek le­mondását követelik. Orbán Viktor szerint hiába ismertek a kapitális hibákat elkövető fele­lősök, a konzekvenciákat nem vonják le. Azaz a személyes fe­lelőtlenség elve uralkodik, pe­dig a kormány hitele attól csak növekedne, ha az alkalmatlan emberektől megszabadulna. D. Sz. Z. Az MSZP választmánya előtt a Horn—Szűrös vita A pártkongresszus előtti utolsó ülését tartotta szomba­ton a Magyar Szocialista Párt választmánya. Az ülésen tisztá­zó szándékkal tűzték napirend­re a Horn-Szűrös vitát, amely­ről kiderül, bár valós, de na­gyobb a füstje, mint a lángja. Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke Petrenkó János képviselő „függetlenedé­séről” szólva kijelentette, sze­retnék megismerni a honatya indokait. Hozzátette ugyanak­kor, hogy Petrenkó János egyé­ni jelöltként a választásokkor négy százalék körüli eredményt ért el, így csak a párt megyei listáján tudott bejutni a parla­mentbe. Az MSZP továbbra is úgy gondolja, hogy ilyen eset­ben a mandátum visszaadása lenne a helyes magatartás. A választmány tagjai ezután zárt ülésen a Horn-Szűrös konfliktusról kezdtek - viha­roktól mentes - vitát. Informá­cióink szerint meghallgatták Szűrös Mátyást, aki közölte: nem pályázott és nem pályázik pártelnöki tisztségre. A parla­ment alelnöke azonban szüksé­gesnek látja „bizonyos straté­giai kérdések” megvitatását a kongresszus előtt. A hozzászó­lók nem vitatták, hogy bárki­nek joga van kifejteni vélemé­nyét. Értesülésünk szerint töb­ben károsnak ítélték, hogy a párt vezető politikusainak né­zetkülönbségei előbb jelennek meg a nyilvánosság előtt, mint a pártfórumokon. Az ülés résztvevői szerint Szűrös Má­tyás megismert nézetei lénye­ges kérdésekben nem térnek el az MSZP álláspontjától. Gál Zoltán, az MSZP frakcióveze­tője a képviselőcsoport munká­járól tájékoztatta a választ­mányt. Kijelentette: az MSZP- nek továbbra is a balközép párt szerepét kell betöltenie. G. J. Z. Magyarországon az átalakulás nem a társadalom elvárásainak megfelelően megy végbe - jelentette ki Horn Gyula, az MSZP elnöke azon a tegnapi fórumon, melyet a Baloldali Ifjúsági Tár­sulás által szervezett, Kelet-Európa Konferencia ’92 című ren­dezvényen tartott. Horn kiemelte, hogy az MSZP népszerűségi indexe ’91. január és ’92. január között megduplázódott. A szociális piacgazdaság kiépítése hazánkban olyan konfliktusokhoz vezetett, melyeket ma egyetlen politikai erő sem képes kezelni. Horn Gyula hazánk NATO-tagságával kapcsolatos, a törvényhozás által elutasított javaslatáról szólva hangsúlyozta: a javaslat lényege az volt, hogy a parlament vitassa meg a csatlakozás kérdését. - Szemé­lyes véleményem az, hogy Magyarország számára a NATO-tag­­ság az üdvözítő út - mondotta. Egy SZDSZ-es képviselő balesete (Megyei tudósítónktól) Matyi László szabaddemok­rata képviselő április 18-án, szombaton hajnali 3 óra körül Volkswagen Santana típusú gépkocsijával Miskolc külterü­letén a vízelvezető árokba haj­tott és autójával felborult. A tetemes anyagi kárt okozó balesetről az Új Hírnök című regionális hetilap legújabb szá­mában beszámolót közöl, amelyből kiderül, hogy rövid­del az események után érkezett az újságíró a helyszínre. Pusz­tai László, a lap munkatársa el­mondta, hogy névtelen telefon­­értesítést kapott. A rendőrjár­­őrök a kocsi vezetőjét nem ta­lálták a felborult autó mellett, viszont a baleset helyszínétől nem messze igazoltattak egy magányos férfit, Matyi Lászlót, aki közölte velük, hogy iratait a felborult autóban hagyta. Sárközi Ferenc, a Borsod-Aba­­új-Zemplén Megyei Rendőr-fő­kapitányság közrendvédelmi főkapitány-helyettese elmond­ta, hogy a miskolci képviselő státusára hivatkozva kérte, az eljárás során vegyék figyelem­be jogállását. Mint megtudtuk, a képviselő a baleset után jegy­zőkönyvbe diktálta a történte­ket, s a rendőrök kérésére a szondába is belefújt; ennek eredményét - a jegyzőkönyvvel együtt - felküldték az ORFK- hoz. Az érintettet, dr. Matyi Lász­lót miskolci lakásán kérdeztük a történtekről. A képviselő a megyei tudósító érdeklődésére elmondta, hogy nem kíván élni mentelmi jogával. Azt kéri, hogy folytassák le ellene az el­járást, úgy, mint bármely más magyar állampolgárral szem­ben. - Ha felelősség terhel, válla­­lalom a következményeket - mondta. - Amikor ez a sajnála­tos eset történt, sokkos állapot­ba kerültem, így indultam ha­zafelé. A baleset helyszínétől ugyanis mindössze másfél kilo­méterre lakom. Útközben talál­koztam a rendőrökkel. Rendkí­vüli módon megviselt az ügy. A balesettel kapcsolatos hí­resztelésekről Matyi László így nyilatkozott: - Az nem felel meg a való­ságnak, hogy ittas lettem vol­na. Előző este ittam meg két üveg sört. Jóval később ültem a kocsiba. Budapestre indultam, s egy kanyarba érve történt ez a szerencsétlen baleset. A képviselő a baleset körül­ményeinek felelevenítésére nem vállalkozott, sokkos állapotára, megviselt idegeire hivatkozva. Kovács Lajos Valami történik a lapban. M I PV/ A. K A - |\ i E r ■ | nt}'/ \fk A || | c^d­ NÉPSZABADSÁG a --------------------------------------------«(------ r.,o.:)n ...----------­Magyarország legkedveltebb napilapja. ·x ■%, a |—$ f—sr & as /'-'-a a .« /•'v ”& Ek' a “’inr T'^'s • # |S8 kPx / ARA fiN Ait 1 QQ9 KA A II IQ 1 *

Next