Népszabadság, 1992. június (50. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-12 / 138. szám
Torgyán felfüggesztve (Munkatársunktól) Csütörtökön az FKGP szűkkörű elnökségi ülésén Németh Béla főtitkár javaslatára és Cseh Sándor ügyvezető alelnök egyetértésével felfüggesztette pártelnöki tisztéből és párttagságából Torgyán Józsefet. Az ezzel kapcsolatos határozat leszögezi, hogy a Torgyán által elkövetett fegyelmi vétségek súlya és az ehhez fűződő fegyelmi eljárás zavartalan biztosítása tette szükségessé e lépést. Németh Béla főtitkár a Népszabadságnak elmondta, hogy a pártelnök felmentését a párt továbbélése tette szükségessé. A legutóbbi közvélemény-kutatások ugyanis azt bizonyították, hogy a párt népszerűsége 5,9 százalékra zuhant vissza és ez teljes egészében Torgyán József politikusi és emberi hibáinak tudható be. A pártvezetés szeretné helyreállítani a párton belüli demokráciát és ezzel a lépéssel is azt kívánta megelőzni, hogy újabb kizárásokra kerüljön sor. Ugyanis szerintük Torgyán József már mindenkit ki akar zárni, aki más véleményen van, mint ő. Gerbovits Jenő alelnök munkatársunknak elmondta, hogy Torgyán József ezen az ülésen is mindenkit azonnal ki akart zárni, mert szembefordultak vele. Azt is a pártelnök szemére vetették, hogy mindenki megkérdezése nélkül, alkotmányellenesen hívta össze a június 27-i nagygyűlést és a 28-i nagyválasztmányt. A főtitkár, aki a pártelnököt helyettesíti tisztségében, kijelentette: a felfüggesztés jogilag megalapozott és a fegyelmi tárgyalás Torgyán pártból való kizárásával is végződhet. NÉPSZABADSÁG • 1992. június 12., péntek SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 138. szám AZ ÖNÁLLÓ KISEBBSÉGI OKTATÁSÉRT Nagygyűlés Kolozsváron (Kolozsvári tudósításunk) A román kormány tanügyi törvénytervezete a kisebbségi oktatás elsorvasztására készül. A romániai magyarság és a haladó románság tiltakozik. Elfogadhatatlan a romániai magyarság számára az a tanügyi törvénytervezet, amelyet a román parlament szakbizottsága javasol - mutatott rá az Romániai Magyar Demokrata Szövetség felhívása. Az RMDSZ nehezményezi, hogy a felekezeti iskolák és a nagy hagyományokkal rendelkező önálló magyar tannyelvű iskolarendszer visszaállítására az eltelt két év sem volt elég. Mi több, intézményesen korlátozni kívánják az anyanyelv használatát. Kérték a romániai magyarokat (és a velük együttérző románokat, más nemzetiségűeket), hogy június 11-én szervezzenek nagygyűléseket a jogállam megteremtéséért, amely társadalmilag támogatott, önálló iskolahálózattal biztosítja az anyanyelvű oktatást. Mivel a Kolozsvár varrás polgármestere, Funar a megmozdulást külön rendeletben betiltotta, Kolozsváron a nagygyűlést a Báthory István líceum udvarában szervezték meg. Felszólaltak a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ, a romániai magyar pedagógusok szervezete, a városi tanács és a szülői bizottságok képviselői. Román részről a Polgári Szövetség Pártja és az Antitotalitárius Fórum képviselői ítélték el a hatalom kisebbségellenes politikáját. Felhívták Románia valamennyi lakosát: csatlakozzanak követeléseikhez. Tanügyi autonómiát, önálló kisebbségi oktatási hálózatot, anyanyelvű felső- és szakoktatást követeltek, valamint azt, hogy a törvénytervezetet ne a mostani, hanem a - remény szerint demokratikusabb választások után létrejött parlament tárgyalja. Tibori Szabó Zoltán Kétséges normakontroll (Munkatársunktól) A munkaügyi kormányzat a szakszervezeti választásokról szóló - majdan elkészülő - törvényjavaslatát előzetesen be kívánja mutatni az Alkotmánybíróságnak. Felvetődik a kérdés, hogy az annyit kritizált bírák hajlandóak lesznek-e átvállalni a beterjesztők felelősségét. Schamschula György munkaügyi államtitkárnak az alkotmányügyi bizottság csütörtöki ülésén tett bejelentésével kapcsolatban szakértők megjegyezték, hogy Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke már többször is hangoztatta: szűkíteni szeretnék az előzetes normakontroll lehetőségét. Ez a jog kizárólag a köztársaság elnökét illetné meg, aki az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények felülvizsgálatát kérve fordulhatna a testülethez. Egyébként az Alkotmánybíróság igen kivételesen foglalkozik előzetes normakontrollal. Tavaly három ilyen ügye volt a testületnek, s ebből kétszer hozott érdemi állásfoglalást: Antall József, illetve Göncz Árpád kérésére. Calfa továbbadta Bőst A munka folytatódik A csehszlovák szövetségi külügyminisztérium szerint továbbra sem szűnt meg az érvényessége a bősi vízerőmű építéséről kötött, 1977-es csehszlovák-magyar szerződésnek. A prágai külügyminisztérium szóvivője szerint Csehszlovákia ezután is arra törekszik, hogy létrejöjjön a háromoldalú (csehszlovák-magyar közös piaci) szakértői bizottság, amely áttekinthetné az erőműépítéssel összefüggő összes szakmai kérdést. A jelenlegi csehszlovák kormány már nem kíván foglalkozni a bős-nagymarosi vízi erőmű kérdéskörével - közölte Marián Calfa leköszönő szövetségi miniszterelnök, miután értesült arról, hogy a magyar kormány szerdán jegyzékben követelte a Csölösztőnél folyó munkálatok azonnali leállítását. „A jegyzéket átadjuk az új kormánynak, amely tárgyalni fog Magyarországgal. A munka addig folytatódik. ” Július Binder, a pozsonyi vízgazdálkodási beruházó vállalat igazgatója kijelentette: a Magyarországnak szállítandó energiamennyiség felszabadul a hiteltörlesztésre, mert az erőmű üzemeltetője a magyar károkozás értékének megfelelő árammennyiséget egyszerűen nem szállítja majd le. (MTI) Amerika mérlegeli a szarajevói beavatkozást (Washingtoni tudósítónktól) Fehér Házi, külügyi és Pentagon-forrásokra hivatkozva a csütörtöki amerikai lapok egybehangzóan elmozdulást jeleznek a boszniai katonai beavatkozást eddig elutasító washingtoni álláspontban. Kiemelik, hogy pusztán a lehetséges variánsok vizsgálatáról van szó. A vizsgálatok tárgya a Szarajevó körüli helyzet enyhítését célzó akció, és a beszámolók szerint Amerika azt is nemzetközi fellépés keretében venné fontolóra. Galvin tábornok, a NATO európai főparancsnoka, aki előzőleg Powell tábornok legfőbb vezérkari főnökkel és Howe admirálissal, az elnök második számú nemzetbiztonsági főtanácsadójával tekintette át a lehetőségeket. A The Washington Postnak adott interjújában azt mondta, hogy maga sem „hadosztályok Jugoszláviába küldésére” gondol, ám „ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tenni valamit”. Galvin tábornok az iraki kurdok szá-Bush kijelentette: nem kíván csapatokat küldeni Boszniába a humanitárius segélyeket szállító konvojok védelmére, mert az Egyesült Államok nem a világ csendőre. - Nagyon aggódunk a jugoszláv helyzet miatt, de nem vállalunk semmiféle kötelezettséget a csapatok bevetésével kapcsolatban - közölte a mára kialakított biztonsági övezetet említette példaként. Silajdzic bosnyák külügyminiszter megerősítette, hogy korábban „nem” volt a válasz az Amerikának címzett katonai segítségkérésre. Hozzátette: időközben megváltozott a helyzet, és megítélése is. Feltűnést keltett, hogy Silajdzic ezúttal három konkrét területre szűkítette le, mit is kér tulajdonképpen Bosznia a nemzetközi közösségtől, amerikai vezetéssel. Ezek: a jugoszláv légierő berepüléseinek megállítása, a Szarajevó körüli hegyekből tüzelő ütegek semlegesítése, és a sürgős humanitárius segítség helyszínre juttatása. (Folytatás a 2. oldalon) Toborzáskor a munkanélküliekre is számítanak - mondja dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy A Kis-Jugoszláviával szemben a Biztonsági Tanács által elrendelt embargó miatt nem lesz Magyarországon az Öbölháború idején tapasztalt méretű rendőri készültség - egyebek között erről beszélt lapunknak adott interjújában dr. Túrós András vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója. - Sokan úgy vélik, jelentősen megnőtt Magyarország veszélyeztetettsége azáltal, hogy a kormány elrendelte a BT embargójának érvényesítését Kis-Jugoszláviával szemben. Milyen intézkedéseket léptetett életbe a rendőrség? - Semmi nem indokolja, hogy - mint azt néhol felvetették - az Öböl-háború idején tapasztalt rendőri készültséget rendeljünk el országszerte. Az embargóhoz történt csatlakozásunk következtében valamelyest nőtt az ország terrorfenyegetettsége, ám azt sem lebecsülni, sem eltúlozni nem szabad. Az ORFK vezetése megtette a szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha fegyveres csoportok sodródnának az ország területére. Sokkal valósabb viszont az a gond, hogy június vége és szeptember közepe között várhatóan milliónyi török állampolgár utazik keresztül Magyarországon. A rendőrség felkészült fogadásukra, szórólapokat készítettünk német, angol és török nyelven, melyeken megjelöltük a fővárost elkerülő utakat. Az utóbbi időben egymást követik a reptéri gyakorlatok. Sokan ebből azt a következtetést vonják le, hogy Ferihegy biztonsága nem kielégítő. Erről szó sincs. A ferihegyi repülőtér európai mércével mérve is biztonságos, az Öbölháború idején pedig talán a kontinens egyik legbiztonságosabb légikikötője volt, ahogy ezt az ENSZ megfelelő szervezetének vizsgálata megállapította. (Folytatás a 4. oldalon) Top előtt a rendőrség SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE 78,7 milliárdos hiány Az állami költségvetés május végén 78,7 milliárd forint hiányt mutatott - erősítették meg tegnap a Pénzügyminisztériumban a Népszabadság szerdai információját. A sajtótájékozatón megtudtuk azt is: a kormány még nem döntötte el, indokolt-e pótköltségvetés benyújtása. Szabó Zoltán, a PM szóvivője szükségesnek tartotta hangsúlyozni, bár a költségvetés hiánya nagyobb a tervezettnél, májusban a deficit növekedésének üteme lelassult. Mint ismeretes, a költségvetés április végén 66,7 milliárd forint hiánnyal zárt. A deficit nagyságát a szóvivő a gazdasági teljesítmény elégtelenségével, valamint a szerkezetváltás nehézségeivel magyarázta. Kiemelte, a gazdálkodó szervezetek jelentős része azért nem tud fizetni szállítóinak, mert nekik mások tartoznak. Bár az adófizetési morál elsősorban a szigorúbb behajtási szabályok bevezetése miatt az elmúlt hónapokban javult, társasági adóból május végén az időarányosnál lényegesen kisebb bevétele származott a büdzsének. A lakosság befizetései 10 százalékkal maradtak el az időarányos szinttől. Bősze Zoltán, a PM osztályvezetője közölte, a Nemzetközi Valutaalap hamarosan Magyarországra látogató küldöttsége megvizsgálja, hogyan hat a költségvetés vártnál nagyobb hiánya a gazdaság helyzetére. Amennyiben a külső egyensúly nem kerül veszélybe, valamint a hiány finanszírozása megoldható, akkor valószínűleg továbbra is érvényben marad a hároméves hitelmegállapodás. Az osztályvezető bejelentette, hogy júliusban hároméves lejáratú, rögzített, ám évente csökkenő kamatozású állampapírt bocsátanak ki a pénzintézetek számára. Megtudtuk azt is, várhatóan még júniusban a kormány elé kerülnek a jövő évi költségvetés irányelvei. Cs. K. K. A MEGKOPOTT DICSŐSÉG Piac van, pénz nincs (Megyei tudósítóinktól) Valamikor jó hírnévnek örvendő üzemek sora küzd napjainkban a puszta fennmaradásért. Ki hogyan boldogul? Piac már van, pénz már nincs - sommázza cége helyzetét Radó Lászlóné, a Debreceni Ruhagyár igazgatója. A vállalat „kapacitását” legalább szeptemberig valóban kitölti az az összesen mintegy 260 millió forintos megrendelés, amelyet több nyugat-európai országnak teljesítenek. A korábban szovjet exportra épült vállalat most már szinte teljes egészében átállt az úgynevezett tőkés piacra. Ebbe azonban beleroppant, az öncsőd bejelentésének dátuma május 7. volt, de már februártól folyamatosan karcsúsodig Előbb telephelyei váltak önállóvá, most már a debreceni, Domb utcai központi gyártelep is eladó. (Folytatás az 5. oldalon)