Népszabadság, 1992. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-12 / 138. szám

­ Torgyán felfüggesztve (Munkatársunktól) Csütörtökön az FKGP szűk­körű elnökségi ülésén Németh Béla főtitkár javaslatára és Cseh Sándor ügyvezető alelnök egyetértésével felfüggesztette pártelnöki tisztéből és párttag­ságából Torgyán Józsefet. Az ezzel kapcsolatos határo­zat leszögezi, hogy a Torgyán által elkövetett fegyelmi vétsé­gek súlya és az ehhez fűződő fe­gyelmi eljárás zavartalan bizto­sítása tette szükségessé e lépést. Németh Béla főtitkár a Nép­­szabadságnak elmondta, hogy a pártelnök felmentését a párt to­vábbélése tette szükségessé. A legutóbbi közvélemény-kutatá­sok ugyanis azt bizonyították, hogy a párt népszerűsége 5,9 százalékra zuhant vissza és ez teljes egészében Torgyán József politikusi és emberi hibáinak tudható be. A pártvezetés sze­retné helyreállítani a párton be­lüli demokráciát és ezzel a lé­péssel is azt kívánta megelőzni, hogy újabb kizárásokra kerül­jön sor. Ugyanis szerintük Tor­gyán József már mindenkit ki akar zárni, aki más véleményen van, mint ő. Gerbovits Jenő alelnök munkatársunknak el­mondta, hogy Torgyán József ezen az ülésen is mindenkit azonnal ki akart zárni, mert szembefordultak vele. Azt is a pártelnök szemére vetették, hogy mindenki megkérdezése nélkül, alkotmányellenesen hív­ta össze a június 27-i nagy­gyűlést és a 28-i nagyválaszt­mányt. A főtitkár, aki a pártel­nököt helyettesíti tisztségében, kijelentette: a felfüggesztés jo­gilag megalapozott és a fegyel­mi tárgyalás Torgyán pártból való kizárásával is végződhet. N­ÉPSZABADSÁG • 1992. június 12., péntek SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 138. szám AZ ÖNÁLLÓ KISEBBSÉGI OKTATÁSÉRT Nagygyűlés Kolozsváron (Kolozsvári tudósításunk) A román kormány tanügyi törvénytervezete a kisebbségi oktatás elsorvasztására készül. A romániai magyarság és a ha­ladó románság tiltakozik. Elfogadhatatlan a romániai magyarság számára az a tan­ügyi törvénytervezet, amelyet a román parlament szakbizottsá­ga javasol - mutatott rá az Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség felhívása. Az RMDSZ nehezményezi, hogy a felekezeti iskolák és a nagy ha­gyományokkal rendelkező ön­álló magyar tannyelvű iskola­­rendszer visszaállítására az el­telt két év sem volt elég. Mi több, intézményesen korlátozni kívánják az anyanyelv haszná­latát. Kérték a romániai ma­gyarokat (és a velük együttérző románokat, más nemzetiségűe­ket), hogy június 11-én szervez­zenek nagygyűléseket a jog­állam megteremtéséért, amely társadalmilag támogatott, ön­álló iskolahálózattal biztosítja az anyanyelvű oktatást. Mivel a Kolozsvár varrás polgármes­tere, Funar a megmozdulást külön rendeletben betiltotta, Kolozsváron a nagygyűlést a Báthory István líceum udvará­ban szervezték meg. Felszólal­tak a magyar történelmi egyhá­zak, az RMDSZ, a romániai magyar pedagógusok szerveze­te, a városi tanács és a szülői bizottságok képviselői. Román részről a Polgári Szövetség Pártja és az Antitotalitárius Fórum képviselői ítélték el a hatalom kisebbségellenes poli­tikáját. Felhívták Románia va­lamennyi lakosát: csatlakozza­nak követeléseikhez. Tanügyi autonómiát, önálló kisebbségi oktatási hálózatot, anyanyelvű felső- és szakoktatást követel­tek, valamint azt, hogy a tör­vénytervezetet ne a mostani, hanem a - remény szerint de­mokratikusabb­­ választások után létrejött parlament tár­gyalja. Tibori Szabó Zoltán Kétséges normakontroll (Munkatársunktól) A munkaügyi kormányzat a szakszervezeti választásokról szóló - majdan elkészülő - tör­vényjavaslatát előzetesen be kí­vánja mutatni az Alkotmánybí­róságnak. Felvetődik a kérdés, hogy az annyit kritizált bírák hajlandóak lesznek-e átvállalni a beterjesztők felelősségét. Schamschula György mun­kaügyi államtitkárnak az al­kotmányügyi bizottság csütör­töki ülésén tett bejelentésével kapcsolatban szakértők megje­gyezték, hogy Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke már többször is hangoztatta: szűkíteni szeretnék az előzetes normakontroll lehetőségét. Ez a jog kizárólag a köztársaság elnökét illetné meg, aki az elfo­gadott, de még ki nem hirdetett törvények felülvizsgálatát kér­ve fordulhatna a testülethez. Egyébként az Alkotmánybíró­ság igen kivételesen foglalkozik előzetes normakontrollal. Ta­valy három ilyen ügye volt a testületnek, s ebből kétszer ho­zott érdemi állásfoglalást: An­tall József, illetve Göncz Árpád kérésére. Calfa továbbadta Bőst A munka folytatódik A csehszlovák szövetségi kül­ügyminisztérium szerint to­vábbra sem szűnt meg az érvé­nyessége a bősi vízerőmű építé­séről kötött, 1977-es csehszlo­vák-magyar szerződésnek. A prágai külügyminisztérium szóvivője szerint Csehszlovákia ezután is arra törekszik, hogy létrejöjjön a háromoldalú (csehszlovák-magyar­ közös piaci) szakértői bizottság, amely áttekinthetné az erőmű­építéssel összefüggő összes szakmai kérdést. A jelenlegi csehszlovák kor­mány már nem kíván foglal­kozni a bős-nagymarosi vízi erőmű kérdéskörével - közölte Marián Calfa leköszönő szö­vetségi miniszterelnök, miután értesült arról, hogy a magyar kormány szerdán jegyzékben követelte a Csölösztőnél folyó munkálatok azonnali leállítá­sát. „A jegyzéket átadjuk az új kormánynak, amely tárgyalni fog Magyarországgal. A munka addig folytatódik. ” Július Binder, a pozsonyi vízgazdálkodási beruházó vál­lalat igazgatója kijelentette: a Magyarországnak szállítandó energiamennyiség felszabadul a hiteltörlesztésre, mert az erő­mű üzemeltetője a magyar kár­okozás értékének megfelelő árammennyiséget egyszerűen nem szállítja majd le. (MTI) Amerika mérlegeli a szarajevói beavatkozást (Washingtoni tudósítónktól) Fehér Házi, külügyi és Pen­tagon-forrásokra hivatkozva a csütörtöki amerikai lapok egy­behangzóan elmozdulást jelez­nek a boszniai katonai beavat­kozást eddig elutasító washing­toni álláspontban. Kiemelik, hogy pusztán a lehetséges va­riánsok vizsgálatáról van szó. A vizsgálatok tárgya a Sza­rajevó körüli helyzet enyhítését célzó akció, és a beszámolók szerint Amerika azt is nemzet­közi fellépés keretében venné fontolóra. Galvin tábornok, a NATO európai főparancsnoka, aki előzőleg Powell tábornok leg­főbb vezérkari főnökkel és Howe admirálissal, az elnök második számú nemzetbizton­sági főtanácsadójával tekintet­te át a lehetőségeket. A The Washington Postnak adott in­terjújában azt mondta, hogy maga sem „hadosztályok Ju­goszláviába küldésére” gondol, ám „ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tenni valamit”. Galvin tábornok az iraki kurdok szá-Bush kijelentette: nem kíván csapatokat küldeni Boszniába a humanitárius segélyeket szállí­tó konvojok védelmére, mert az Egyesült Államok nem a világ csendőre. - Nagyon aggódunk a jugoszláv helyzet miatt, de nem vállalunk semmiféle köte­lezettséget a csapatok bevetésé­vel kapcsolatban - közölte a mára kialakított biztonsági övezetet említette példaként. Silajdzic bosnyák külügymi­niszter megerősítette, hogy ko­rábban „nem” volt a válasz az Amerikának címzett katonai segítségkérésre. Hozzátette: időközben megváltozott a hely­zet, és megítélése is. Feltűnést keltett, hogy Silaj­dzic ezúttal három konkrét te­rületre szűkítette le, mit is kér tulajdonképpen Bosznia a nem­zetközi közösségtől, amerikai vezetéssel. Ezek: a jugoszláv lé­gierő berepüléseinek megállítá­sa, a Szarajevó körüli hegyek­ből tüzelő ütegek semlegesítése, és a sürgős humanitárius segít­ség helyszínre juttatása. (Folytatás a 2. oldalon) Toborzáskor a munkanélküliekre is számítanak - mondja dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy A Kis-Jugoszláviával szem­ben a Biztonsági Tanács által elrendelt embargó miatt nem lesz Magyarországon az Öböl­háború idején tapasztalt mére­tű rendőri készültség - egyebek között erről beszélt lapunknak adott interjújában dr. Túrós András vezérőrnagy, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója. - Sokan úgy vélik, jelentősen megnőtt Magyarország veszélyezte­tettsége azáltal, hogy a kormány el­rendelte a BT embargójának érvé­nyesítését Kis-Jugoszláviával szem­ben. Milyen intézkedéseket léptetett életbe a rendőrség? - Semmi nem indokolja, hogy - mint azt néhol felvetet­ték - az Öböl-háború idején ta­pasztalt rendőri készültséget rendeljünk el országszerte. Az embargóhoz történt csatlako­zásunk következtében valame­lyest nőtt az ország terrorfe­nyegetettsége, ám azt sem lebe­csülni, sem eltúlozni nem sza­bad. Az ORFK vezetése meg­tette a szükséges intézkedése­ket arra az esetre, ha fegyveres csoportok sodródnának az or­szág területére. Sokkal való­sabb viszont az a gond, hogy június vége és szeptember kö­zepe között várhatóan millió­nyi török állampolgár utazik keresztül Magyarországon. A rendőrség felkészült fogadá­sukra, szórólapokat készítet­tünk német, angol és török nyelven, melyeken megjelöltük a fővárost elkerülő utakat.­­ Az utóbbi időben egymást kö­vetik a reptéri gyakorlatok. Sokan ebből azt a következtetést vonják le, hogy Ferihegy biztonsága nem kielégítő.­­ Erről szó sincs. A ferihegyi repülőtér európai mércével mérve is biztonságos, az Öböl­háború idején pedig talán a kontinens egyik legbiztonságo­sabb légikikötője volt, ahogy ezt az ENSZ megfelelő szerve­zetének vizsgálata megállapí­totta. (Folytatás a 4. oldalon) Top előtt a rendőrség SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE 78,7 milliárdos hiány Az állami költségvetés május végén 78,7 milliárd forint hiányt mutatott - erősítették meg tegnap a Pénzügyminisz­tériumban a Népszabadság szerdai információját. A sajtó­­tájékozatón megtudtuk azt is: a kormány még nem döntötte el, indokolt-e pótköltségvetés be­nyújtása. Szabó Zoltán, a PM szóvivője szükségesnek tartotta hangsú­lyozni, bár a költségvetés hiá­nya nagyobb a tervezettnél, má­jusban a deficit növekedésének üteme lelassult. Mint ismeretes, a költségvetés április végén 66,7 milliárd forint hiánnyal zárt. A deficit nagyságát a szóvivő a gazdasági teljesítmény elégte­lenségével, valamint a szerke­zetváltás nehézségeivel magya­rázta. Kiemelte, a gazdálkodó szervezetek jelentős része azért nem tud fizetni szállítóinak, mert nekik mások tartoznak. Bár az adófizetési morál első­sorban a szigorúbb behajtási szabályok bevezetése miatt az elmúlt hónapokban javult, tár­sasági adóból május végén az időarányosnál lényegesen ki­sebb bevétele származott a bü­dzsének. A lakosság befizetései 10 százalékkal maradtak el az időarányos szinttől. Bősze Zoltán, a PM osztály­­vezetője közölte, a Nemzetközi Valuta­­alap hamarosan Ma­gyarországra látogató küldött­sége megvizsgálja, hogyan hat a költségvetés vártnál nagyobb hiánya a gazdaság helyzetére. Amennyiben a külső egyensúly nem kerül veszélybe, valamint a hiány finanszírozása megold­ható, akkor valószínűleg to­vábbra is érvényben marad a hároméves hitelmegállapodás. Az osztályvezető bejelentette, hogy júliusban hároméves lejá­ratú, rögzített, ám évente csök­kenő kamatozású állampapírt bocsátanak ki a pénzintézetek számára. Megtudtuk azt is, várhatóan még júniusban a kormány elé kerülnek a jövő évi költségvetés irányelvei. Cs. K. K. A MEGKOPOTT DICSŐSÉG Piac van, pénz nincs (Megyei tudósítóinktól) Valamikor jó hírnévnek ör­vendő üzemek sora küzd nap­jainkban a puszta fennmaradá­sért. Ki hogyan boldogul? Piac már van, pénz már nincs - sommázza cége helyzetét Ra­­dó Lászlóné, a Debreceni Ru­hagyár igazgatója. A vállalat „kapacitását” legalább szep­temberig valóban kitölti az az összesen mintegy 260 millió fo­rintos megrendelés, amelyet több nyugat-európai országnak teljesítenek. A korábban szov­jet exportra épült vállalat most már szinte teljes egészében átállt az úgynevezett tőkés piacra. Ebbe azonban belerop­pant, az öncsőd bejelentésének dátuma május 7. volt, de már februártól folyamatosan kar­csúsodig Előbb telephelyei váltak önállóvá, most már a debreceni, Domb utcai közpon­ti gyártelep is eladó. (Folytatás az 5. oldalon)

Next