Népszabadság, 1992. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

__________________________________________________NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP______________________________1992. június 1. hétfő FKGP: Romlik a helyzet A Független Kisgazdapárt el­nöksége és képviselőcsoportja 1£992. május 29-én és 30-án Ba­­latonföldváron tartott konzul­tatív ülést. Ennek során a résztvevők elemezték az ország kül- és belpolitikai helyzetét, és megállapították, hogy a kü­lönböző optimista jelzések elle­nére az ország gazdasági, poli­tikai, jóléti és morális helyzete fokozottan romlik, és külkap­­csolataink terén is kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak. - Úgy ítéljük meg - hangoz­tatja a kisgazda tízek doku­mentuma -, hogy az ország de­mokratikus intzményrendsze­­rét erősítő, pártsemleges, ob­jektív tájékoztatást nyújtó nemzeti médiákra van szükség. Elfogadhatatlan számunkra, hogy bármely párt vagy intéz­mény hatalmi céljaira használ­ja fel ezeket”. TDDSZ: Kevesebb tanár helyett több hallgatót (Munkatársunktól) A rendszerváltozás előtt két évvel létesült Tudományos Dol­gozók Demokratikus Szövetsé­ge az első igazán demokratikus szakszervezet szerint átfogó tu­domány-, felsőoktatási és inno­vációs politikára van szükség, ezért szóvá teszik, hogy még mindig hiányzik az erre vonat­kozó kormányzati stratégia. Jóllehet, folyamatban van a kü­lönböző szakmai részterületek törvényi szabályozása, a készü­lő törvénytervezetek viszont többnyire ellentmondanak egy­másnak - hangzott el szombati sajtótájékoztatójukon, amelyen a TDDSZ figyelmeztetett: a fel­sorolt területek átalakítását óvatosan és fokozatosan lehet végrehajtani, másképp tovább „pusztulnának”. A sajtótájékoztatón elmond­ták: a felsőoktatás átalakítását nem a tanárok „elküldésével” hanem a hallgatói létszám drasztikus emelésével kell meg­oldani. A létszámemelés alter­natíva a munkanélküliséggel szemben. „Olcsóbb valakit ok­tatni, mint segélyezni” - fogal­mazta meg a TDDSZ vélemé­nyét Kardos Júlia, az országos választmány ügyvivője. A szö­vetség úgy véli, hogy a felsőok­tatási törvény tervezetében a különböző pénzügyi kérdések tisztázatlanok, az intézmények autonómiája meglehetősen kor­látozott és a törvényben több - a megyei bírói kinevezésekhez hasonló időzített - bomba van. A TDDSZ szerint a felsőokta­tási intézményeknek közjogi státusban, esetleg alapítványi formában kellene működniük. Forgács Pál, jelen esetben a TDDSZ küldötteként és alapító tagjaként elmondta, hogy a Tu­dományos Dolgozók Demokra­tikus Szövetsége együttműkö­dik minden hozzá hasonló szer­vezettel, így a TUDOSZ-szal és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével. Kiemelte, hogy a szövetség alapvető kon­cepciója a megalakulás óta nem változott, a TDDSZ párt­semleges és független szervezet maradt. AZ MDF-VÁLASZTMÁNY SZERINT: A médiaháború közjogi kérdés Az MDF országos választmá­nya sem Csurka István Salgó­tarjánban tett kijelentésétől (eszerint a televízióból ki kell takarítani az ávósok és párt­funkcionáriusok hajdani ideo­lógiáját ma is hirdetőket), sem Debreczeni Józsefnek az elnök lemondatását sürgető cikkétől nem határolja el magát, de azokhoz nem is csatlakozik. Mint azt a szombati ülést kö­vető sajtótájékoztatón a vá­lasztmány ügyvivői elmondták, a kijelentéseket a adott szer­zők írói munkásságának te­kintik. Az országos választmány ál­lásfoglalása szerint a minisz­terelnök indítványa a Magyar Rádió elnökének felmentéséről, összhangban áll az alkot­mánnyal és a közszolgálati tá­jékoztatási eszközök vezetői­nek kinevezési rendjéről szóló törvénnyel. A sajtótájékoztatón elhangzott: Göncz Árpád dön­tése - az hogy nem mentette fel tisztségéből Gombár Csabát - törvénysértő és ellentétes az al­kotmánnyal. A köztársaság el­nöke - véleményük szerint - nem vette figyelembe a kineve­zési törvényt, az 1047/1974-es minisztertanácsi határozatot, valamint az Alkotmánybíróság két határozatát sem. Székely­hídi Ágoston ügyvivő kifejtette: a „médiaháborút” elsősorban közjogi kérdésnek tekintik. A választmány értékelte az Országgyűlés és a kormány kétéves működését is. A korlá­tozott lehetőségek ellenére is elengedhetetlennek tartják, hogy a létbiztonság növelésére a törvényhozás, a kormányzat és az önkormányzati irányítás gyorsított intézkedéseket tegyen. S. J. Surján: Nincs alkotmányos válság A KDNP elnöke a médiaháborúról Surján László népjóléti mi­niszter szombaton Hajdúbö­szörményben átadta az új, vá­rosi szakorvosi rendelőintéze­tet. A KDNP elnöke délután Hajdúnánáson politikai nagy­gyűlésen beszélt, ahol állást foglalt a médiaháborúval kap­csolatban is. Szerinte a politika túldimen­zionálta e kérdést. Úgy véleke­dett: sem alkotmányos válság­ról, sem a köztársasági elnök elleni támadásról nem lehet beszélni. Szerencsés lenne, ha a politika visszavonulna a szakmai kérdések eldöntésétől - mondta a miniszter, aki sze­rint a médiaelnökök ügye tipi­kusan ilyen kérdés, ly­egerősí­­tette, pártja korábban szakmai és nem politikai indokok alap­ján kezdeményezte a médiael­nökök leváltását. A többi párt részéről is megnyilvánult bizalomhiány következtében ugyanis megszűnt a kinevezé­sek létalapja. Az elmérgesedett helyzetben nehéz a megoldás, mert a je­lenlegi alkotmány nem ad vilá­gos utasításokat ebben az ügy­ben. Ugyanakkor Surján visz­­szautasította azokat a vádakat is, hogy a mostani sztálinista alkotmány lenne. A mostani alaptörvényt 1989-ben azok az ellenzéki pártok tartották optimálisnak, amelyek a jelen­legi parlament 90 százalékát alkotják. A világ azóta nagyot válto­zott, s 1994-re megérik az idő, amikor már nem az átmenet alkotmányát, hanem a Magyar Köztársaság stabil alkotmá­nyát, évtizedes alaptörvényét hozhatják létre. A KDNP elnöke szerint az új alaptörvénynek olyannak kell lenni, hogy az lehetetlenné te­gye a jelenlegihez hasonló vi­tákat, és az ehhez hasonló kér­désekben létrejövő egyetértés lehet egy új koalíció létrejötté­nek meghatározó feltétele is. A pártelnök nevetségesnek ne­vezte azokat a kezdeményezé­seket, hogy a médiaelnököket kétharmados többséggel vá­lassza meg a parlament. Emlé­keztetett rá, hogy a köztársa­sági elnököt a harmadik fordu­lóban abszolút többséggel vá­lasztják. „Az pedig nevetséges volna, ha a köztársasági elnök gyengébb figura lenne, mint a médiaelnökök” - mondta Sur­ján László. (MTI) Tölgyessy: A kormány veszélyes úton jár ___ ___­­■ *• Az SZDSZ munkaértekezlete Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) Erre klasszikus példa a Zété­­nyi-Takács-féle törvény, vagy a köztársasági elnök elleni tá­madás. Ez utóbbi nem vezet sehova: a köztársasági elnök maradni fog, a kormánytöbb­ség nem tudja őt lemondásra kényszeríteni. Úgy érzem, meg kell említeni a kormányzat ál­landó konfliktusait az önálló hatalmi tényezőkkel. Ez egy nagyon veszélyes politikai út, aminek eredményét tapasztal­hatták Békéscsabán, ahol az MDF egyik legnépszerűbb mi­nisztere vesztett. A hatalom­nak vissza kellene térnie a kompromisszumkereső politi­kához. Ebben az ellenzék part­nere lenne.­­ A Göncz Árpád elleni tá­madásnál maradva, Debrecze­ni József azt mondta erről, hogy a kormánytöbbség által elfogadott határozat révén „po­litikai hullává válik” az elnök.­­ Ez nevetséges. Az elnök bele szokott tekinteni az újsá­gokba, s abból látja, hogy a közvélemény mögötte van. A kormánytöbbség is megtehetné ezt, odafigyelhetne a közvéle­mény-kutatásokra. De ha ezeknek nem hisz, hihetne a békéscsabai választóknak. A mai kormány mögül hiányzik a társadalmi támogatás. S ennek egyik oka éppen az ilyen kije­lentésekben keresendő.­­ Előadásának témája az or­szág helyzete és a pártok egy­máshoz való viszonya volt. Ez­zel kapcsolatban hogyan véle­kedik a Torgyán-féle Kisgaz­dapártról, amely most felsora­kozott a parlamenti ellenzék mellé? - Azt hiszem, Torgyán az al­kotmány mellé állt, de tovább­ra sem szövetségesünk a Kis­gazdapárt, amely a szélekről próbálja előzni a kormány­­többséget. Mi viszont egy hig­gadt középpolitikát akarunk folytatni. Az pedig, hogy a Göncz Árpád melletti kiállá­sunkért megkaptuk a bolsevik minősítést, választ sem érde­mel. Ruszin Tibor : A modern jogállam alapfel­tétele, hogy a rádió, a televízió és a sajtó szabad legyen. A rá­dió és televízió akkor a leg­jobb, hogyha senkié - szögezte le Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos tanácsának elnöke Hollóházán, a liberális napok rendezvénysorozat vé­gén megtartott sajtótájékozta­tóján. A háromnapos rendezvényre Zemplénbe költözött az SZDSZ vezérkara. Politikai fórumokat tartottak egyebek között a sajtóháborúban szüle­tő médiatörvényről és az or­szág gazdasági gondjairól. A kialakult gazdasági vál­sághelyzetről szólva Tamás Gáspár Miklós kijelentette: az áttérés a piacgazdaságra a közhiedelemmel ellentétben el sem kezdődött Magyarorszá­gon. Elindult viszont egy ter­mészetes szelekció, az életké­pes iparágak, régiók előre ugorhatnak. A szónok furcsál­lotta, hogy Magyarország a nemzetközi piacon mint kapi­talista ország jelenik meg, vé­dővámok és iparvédő politika nélkül, ami a nemzetközi gya­korlatban egyedülálló. Ugyan­akkor belül nincs szabad ver­seny, pedig szükség volna rá. (MTI) Székelykapu-avatás, halálos fenyegetéssel Demszky Gábor személyében méltatlan ember ül Budapest főpolgármesteri székében, ezért fölszólítjuk: mondjon le! Egyebek mellett ezt a követe­lést ismertette Bosnyák Imre, a Mártírok Igazságtévő Bizottsá­gának elnöke vasárnap, a Jurta Színházban megrendezett hő­sök napja emlékünnepségen. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Jurta Szín­házhoz kötődő szervezetek, a Romhányi László vezette Ma­gyarok Nemzeti Szövetsége, valamint a Mártírok Igazságté­vő Bizottsága, az új köztemető 298-as és 301-es parcelláinak találkozásánál - minden ön­­kormányzati engedély nélkül - székely kaput emeltek. Demszky Gábor főpolgármes­ter lapunknak az ügyről pénte­ken a következőket nyilatkoz­ta: „A fővárosnak nem a ke­gyelet ilyesfajta megnyilvánu­lása ellen van kifogása, de sé­relmezi, hogy birtokháborítás történt”. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az előzetes tervek szerint június 16-án ad­nák át azt az emlékművet, amelyet Jovánovics György készített, amit a Bel­ügyminisztérium a Fővárosi Önkormányzattal karöltve fi­nanszírozott. Demszky egyéb­ként azt indítványozta: a szé­kely kaput helyezzék el másho­vá. - Egy jottányit sem vagyunk hajlandóak engedni, nem tesszük át a székely kaput, s amennyiben azt Demszky Gá­bor lebontatja, akkor a saját halálos ítéletét írja alá - han­goztatta a tegnapi­­ mintegy kétszáz fő részvételével meg­tartott nagygyűlésen Bosnyák Imre, aki egyúttal köszönetet mondott Boross Péter belügy­miniszternek is, aki „állta a szavát és kérésemre rendőrök­kel biztosíttatta a székely kapu építését.” A hősök napi ünnepségén fölszólalt Romhányi László, az MNSZ elnöke is, aki a jobbol­dali egység mielőbbi létrehozá­sát sürgette. Demszky Gábor főpolgármestert pedig - nemes egyszerűséggel - „öntelt, fölfu­­valkodott hólyagnak” titulálta, olyan embernek, aki „elődei szellemében cselekszik”. A nagygyűlést követően a résztvevők fölszentelték a szé­kely kaput, majd az esti órák­ban ökumenikus istentisztele­tet tartottak a Hősök terén. Mivel Demszky Gábor jelen­leg külföldön tartózkodik, Ré­vai Gáborhoz, a Városháza saj­tófőnökéhez fordultunk és megkérdeztük: mi a véleménye arról, hogy Demszky „saját ha­lálos ítéletét írja alá, ha lebon­tatja a székely kaput”? - Úgy gondolom, erre csakis és kizárólag a főpolgármester úr tudna válaszolni - mondot­ta. - Reményeim szerint azon­ban Boross Péter belügymi­niszternek legalább olyan fon­tos Demszky Gábor személyé­nek védelme, mint a székely kapué. Tóth Ákos Jelképes határok Göncz Árpád Kisvárdán Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke Kisvárda ven­dége volt szombaton. Az állam­fő a délelőtti órákban rövid sé­tát tett a város Fő utcáján, majd a művelődési központot kereste fel, ahol a határon túli magyar színházak fesztiválján résztvevő művészekkel találko­zott és folytatott baráti beszél­getést. A köztársasági elnök ezután részt vett a település önkor­mányzati képviselő-testületé­nek ünnepi közgyűlésén. A ta­nácskozáson fogadták el és ír­ták alá Kisvárda és az erdélyi Kézdivásárhely közötti test­vérvárosi szerződést. A két vá­ros a jövőben szoros gazdasági, kulturális és sportkapcsolato­kat kíván kialakítani. A telepü­léseken élő családok közötti személyes és baráti kapcsola­tok kialakítására törekednek. Kisvárda vállalja, hogy a ma­gyar nyelv kézdivásárhelyi ápolását az ottani iskolák tan­eszközökkel való ellátásával segíti. A testvérvárosi szerződés alá­írási ünnepségén felszólaló Göncz Árpád méltatta a két vá­ros együttműködési szándékát. Beszédében kiemelte: a kétol­dalú kapcsolatok kialakítása az országok közötti határok átjár­hatóságát növelhetik, hozzájá­rulhatnak a polgárok teljesen szabad utazásához. A köztársa­sági elnök kifejezte reményét az iránt, hogy a nemzeteket elvá­lasztó határok rövid időn belül jelképessé válnak, Európa teljes jogú tagjai lesznek a kelet­európai országok is. (MTI) Majális Majkon (Tudósítónktól) E hét végén ismét urnák elé szólítják a kisbéri körzet vá­lasztópolgárait; itt egy év le­forgása alatt három nekiru­gaszkodásra sem sikerült or­szággyűlési képviselőt válasz­tani. A negyedik időközi vá­lasztásra készülődés jegyében folyik a kampány. Majkon gyermeknapi majá­list rendeztek; a rendezvény bevételét felajánlották a helyi kastély felújítására. A majáli­son részt vett Keleti György, az MSZP képviselőjelöltje, a HM egykori szóvivője, aki egyúttal a rendezvény védnöke volt. Az eseményen több ezren vettek részt, sokan voltak kí­váncsiak a bányászat helyzeté­ről, az érdekvédelemről rende­zett fórumra. A kisbéri kampány króniká­jához tartozik, hogy a jelöltek még egyetlen közös fórumon sem szerepeltek együtt, holott ez bevett szokás volt az orszá­gos választások előtt, két évvel ezelőtt. Talán éppen ezért is hatott a politikai pikantéria erejével az az eset, amikor Ke­leti György - igaz, „csak” ér­deklődőként megjelent az MDF színeiben induló dr. Pongrácz Tibor, a Pénzügymi­nisztérium politikai államtit­kára oroszlányi választói gyű­lésén. Pozsgay: Im ne legyen csatazaj - Mindent meg kell tennünk annak érdekében: hazánk terü­letén többé ne legyen csatazaj - mondotta Pozsgay Imre or­szággyűlési képviselő vasárnap a Komárom-Esztergom megyei Ácsteszér községben, a máso­dik világháború alatt, illetve annak következtében elhunyt 57 katona tiszteletére emelt emlékmű felavatásakor. Pozsgay hangsúlyozta: ez az 57 ember, akárcsak többi ma­gyar társuk, nem önként indult el a távoli harcmezőkre, ahonn­­nét számukra nem volt vissza­út. De nem tehettek mást, mert tőlük messze álló, s érdekeiket nem szolgáló parancsot kaptak, s azt életük árán is teljesíte­niük kellett. (MTI) ZWACK SZERINT: A kormány fél a gazdaságtól (Folytatás az 1. oldalról) A lelkes küldöttek jó hangula­tát Oláh Imre korábbi megbízott pártvezető megjelenése rontotta el. A Vas megyei párttagok véle­ményét tolmácsolni kívánó em­bert nem engedték szóhoz jutni, néhány perc leforgása alatt ki­dobták a kongresszusi teremből, majd az épületből is. A trágár hangoskodásoktól sem mentes közjáték oka az volt, hogy Oláh Imre néhány hónapja pert indí­tott a párt zilált gazdasági ügye­inek kivizsgálására. A felbőszült elnökségi tagok és küldöttek vi­szont úgy vélték, éppen Oláh úr ténykedése idején, nem kis rész­ben az ő hibái, mulasztásai miatt történtek a szabálytalan­ságok és visszaélések. A pártjá­ból végül is kizárt Oláh Imre szerint az a legnagyobb baj, hogy Zwack úr megjelenésével jobbra tolódott a párt, amit ő és a Vas megyeiek nem tudnak el­fogadni. Ezért döntöttek úgy, hogy megalakítják a vállalkozók balközép politikai beállítottsá­gú, nem a kormány szolgálatá­ban állók pártját. Persze az Unicum-gyáros pártelnök sem egészen ezt akar­ja. Lapunknak adott nyilatkoza­tában nyomatékkal ismételte: a jelenlegi, a gazdaság kérdéseit - véleménye szerint - magától fél­ve eltoló kormányt nem kiszol­gálni, hanem elsősorban befo­lyásolni kell. Ezt a célt szolgálja a napokban benyújtandó, az osztrák mintára 35 százalékos adót javasló koncepciójuk. Zwack úr már 1990 szeptembe­rében felvetette egy gazdasági csúcsminisztérium létrehozásá­nak szükségességét, amit most megismételt. A párttal egyetér­tésben fontosnak látja, hogy a kormány mellett független szak­értőkből álló tanácsadói testület működjék, a parlamentben pe­dig különbizottság alakuljon, amelyik kifejezetten a gazdaság aktuális problémáival, a gazda­ság szereplőinek gondjaival fog­lalkozna. Az Unicum-gyáros túlságosan passzívnak, a politi­ka iránt érzéketlennek tartja az embereket. Ebből a tespedtség­­ből szeretné kimozdítani a vál­lalkozó magyarok millióit. R. Zs. A kongresszus ebédszünetében megtartott sajtótájékoztatón, Zwack Péter hangsúlyozta: a párt nem ellenzéke sem a kormánynak, sem az MDF-nek. A Liberális Polgári Szövetség, mint azt Zwack ki­fejtette, nem pártokról vagy személyekről, hanem adott politikai kér­désekről foglal állást. A szövetség ennek szellemében üdvözli Göncz Árpádnak a rádió és a televízió függetlenségének megőrzésére tett határozott fellépését. Az elnök elmondta, több parlamenti párttal folytatnak tárgyalásokat az esetleges választási együttműködésről, ám ezeket nem kívánta megnevezni. A támadások ellenére a vállalko­zók pártja maga mögött tudja a kis-, közép- és nagyvállalkozók több százezres tömegét. Ez a réteg kiábrándult és csalódott, hiszen sem a koalíciós, sem az ellenzéki pártok nem képviselnek vállalkozásbarát politikát - hangsúlyozta Zwack. Dr. Kupcsok Lajos alelnök ismertet­te a pártprogramot, mely szerint kétkamarás országgyűlésre, gazda­sági csúcsminisztériumra és a kormány mellett működő független gazdasági szakértői bizottságra van szükség. S. J.

Next