Népszabadság, 1992. június (50. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
__________________________________________________NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP______________________________1992. június 1. hétfő FKGP: Romlik a helyzet A Független Kisgazdapárt elnöksége és képviselőcsoportja 1£992. május 29-én és 30-án Balatonföldváron tartott konzultatív ülést. Ennek során a résztvevők elemezték az ország kül- és belpolitikai helyzetét, és megállapították, hogy a különböző optimista jelzések ellenére az ország gazdasági, politikai, jóléti és morális helyzete fokozottan romlik, és külkapcsolataink terén is kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak. - Úgy ítéljük meg - hangoztatja a kisgazda tízek dokumentuma -, hogy az ország demokratikus intzményrendszerét erősítő, pártsemleges, objektív tájékoztatást nyújtó nemzeti médiákra van szükség. Elfogadhatatlan számunkra, hogy bármely párt vagy intézmény hatalmi céljaira használja fel ezeket”. TDDSZ: Kevesebb tanár helyett több hallgatót (Munkatársunktól) A rendszerváltozás előtt két évvel létesült Tudományos Dolgozók Demokratikus Szövetsége az első igazán demokratikus szakszervezet szerint átfogó tudomány-, felsőoktatási és innovációs politikára van szükség, ezért szóvá teszik, hogy még mindig hiányzik az erre vonatkozó kormányzati stratégia. Jóllehet, folyamatban van a különböző szakmai részterületek törvényi szabályozása, a készülő törvénytervezetek viszont többnyire ellentmondanak egymásnak - hangzott el szombati sajtótájékoztatójukon, amelyen a TDDSZ figyelmeztetett: a felsorolt területek átalakítását óvatosan és fokozatosan lehet végrehajtani, másképp tovább „pusztulnának”. A sajtótájékoztatón elmondták: a felsőoktatás átalakítását nem a tanárok „elküldésével” hanem a hallgatói létszám drasztikus emelésével kell megoldani. A létszámemelés alternatíva a munkanélküliséggel szemben. „Olcsóbb valakit oktatni, mint segélyezni” - fogalmazta meg a TDDSZ véleményét Kardos Júlia, az országos választmány ügyvivője. A szövetség úgy véli, hogy a felsőoktatási törvény tervezetében a különböző pénzügyi kérdések tisztázatlanok, az intézmények autonómiája meglehetősen korlátozott és a törvényben több - a megyei bírói kinevezésekhez hasonló időzített - bomba van. A TDDSZ szerint a felsőoktatási intézményeknek közjogi státusban, esetleg alapítványi formában kellene működniük. Forgács Pál, jelen esetben a TDDSZ küldötteként és alapító tagjaként elmondta, hogy a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szövetsége együttműködik minden hozzá hasonló szervezettel, így a TUDOSZ-szal és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével. Kiemelte, hogy a szövetség alapvető koncepciója a megalakulás óta nem változott, a TDDSZ pártsemleges és független szervezet maradt. AZ MDF-VÁLASZTMÁNY SZERINT: A médiaháború közjogi kérdés Az MDF országos választmánya sem Csurka István Salgótarjánban tett kijelentésétől (eszerint a televízióból ki kell takarítani az ávósok és pártfunkcionáriusok hajdani ideológiáját ma is hirdetőket), sem Debreczeni Józsefnek az elnök lemondatását sürgető cikkétől nem határolja el magát, de azokhoz nem is csatlakozik. Mint azt a szombati ülést követő sajtótájékoztatón a választmány ügyvivői elmondták, a kijelentéseket a adott szerzők írói munkásságának tekintik. Az országos választmány állásfoglalása szerint a miniszterelnök indítványa a Magyar Rádió elnökének felmentéséről, összhangban áll az alkotmánnyal és a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvénnyel. A sajtótájékoztatón elhangzott: Göncz Árpád döntése - az hogy nem mentette fel tisztségéből Gombár Csabát - törvénysértő és ellentétes az alkotmánnyal. A köztársaság elnöke - véleményük szerint - nem vette figyelembe a kinevezési törvényt, az 1047/1974-es minisztertanácsi határozatot, valamint az Alkotmánybíróság két határozatát sem. Székelyhídi Ágoston ügyvivő kifejtette: a „médiaháborút” elsősorban közjogi kérdésnek tekintik. A választmány értékelte az Országgyűlés és a kormány kétéves működését is. A korlátozott lehetőségek ellenére is elengedhetetlennek tartják, hogy a létbiztonság növelésére a törvényhozás, a kormányzat és az önkormányzati irányítás gyorsított intézkedéseket tegyen. S. J. Surján: Nincs alkotmányos válság A KDNP elnöke a médiaháborúról Surján László népjóléti miniszter szombaton Hajdúböszörményben átadta az új, városi szakorvosi rendelőintézetet. A KDNP elnöke délután Hajdúnánáson politikai nagygyűlésen beszélt, ahol állást foglalt a médiaháborúval kapcsolatban is. Szerinte a politika túldimenzionálta e kérdést. Úgy vélekedett: sem alkotmányos válságról, sem a köztársasági elnök elleni támadásról nem lehet beszélni. Szerencsés lenne, ha a politika visszavonulna a szakmai kérdések eldöntésétől - mondta a miniszter, aki szerint a médiaelnökök ügye tipikusan ilyen kérdés, lyegerősítette, pártja korábban szakmai és nem politikai indokok alapján kezdeményezte a médiaelnökök leváltását. A többi párt részéről is megnyilvánult bizalomhiány következtében ugyanis megszűnt a kinevezések létalapja. Az elmérgesedett helyzetben nehéz a megoldás, mert a jelenlegi alkotmány nem ad világos utasításokat ebben az ügyben. Ugyanakkor Surján viszszautasította azokat a vádakat is, hogy a mostani sztálinista alkotmány lenne. A mostani alaptörvényt 1989-ben azok az ellenzéki pártok tartották optimálisnak, amelyek a jelenlegi parlament 90 százalékát alkotják. A világ azóta nagyot változott, s 1994-re megérik az idő, amikor már nem az átmenet alkotmányát, hanem a Magyar Köztársaság stabil alkotmányát, évtizedes alaptörvényét hozhatják létre. A KDNP elnöke szerint az új alaptörvénynek olyannak kell lenni, hogy az lehetetlenné tegye a jelenlegihez hasonló vitákat, és az ehhez hasonló kérdésekben létrejövő egyetértés lehet egy új koalíció létrejöttének meghatározó feltétele is. A pártelnök nevetségesnek nevezte azokat a kezdeményezéseket, hogy a médiaelnököket kétharmados többséggel válassza meg a parlament. Emlékeztetett rá, hogy a köztársasági elnököt a harmadik fordulóban abszolút többséggel választják. „Az pedig nevetséges volna, ha a köztársasági elnök gyengébb figura lenne, mint a médiaelnökök” - mondta Surján László. (MTI) Tölgyessy: A kormány veszélyes úton jár ___ ___■ *• Az SZDSZ munkaértekezlete Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) Erre klasszikus példa a Zétényi-Takács-féle törvény, vagy a köztársasági elnök elleni támadás. Ez utóbbi nem vezet sehova: a köztársasági elnök maradni fog, a kormánytöbbség nem tudja őt lemondásra kényszeríteni. Úgy érzem, meg kell említeni a kormányzat állandó konfliktusait az önálló hatalmi tényezőkkel. Ez egy nagyon veszélyes politikai út, aminek eredményét tapasztalhatták Békéscsabán, ahol az MDF egyik legnépszerűbb minisztere vesztett. A hatalomnak vissza kellene térnie a kompromisszumkereső politikához. Ebben az ellenzék partnere lenne. A Göncz Árpád elleni támadásnál maradva, Debreczeni József azt mondta erről, hogy a kormánytöbbség által elfogadott határozat révén „politikai hullává válik” az elnök. Ez nevetséges. Az elnök bele szokott tekinteni az újságokba, s abból látja, hogy a közvélemény mögötte van. A kormánytöbbség is megtehetné ezt, odafigyelhetne a közvélemény-kutatásokra. De ha ezeknek nem hisz, hihetne a békéscsabai választóknak. A mai kormány mögül hiányzik a társadalmi támogatás. S ennek egyik oka éppen az ilyen kijelentésekben keresendő. Előadásának témája az ország helyzete és a pártok egymáshoz való viszonya volt. Ezzel kapcsolatban hogyan vélekedik a Torgyán-féle Kisgazdapártról, amely most felsorakozott a parlamenti ellenzék mellé? - Azt hiszem, Torgyán az alkotmány mellé állt, de továbbra sem szövetségesünk a Kisgazdapárt, amely a szélekről próbálja előzni a kormánytöbbséget. Mi viszont egy higgadt középpolitikát akarunk folytatni. Az pedig, hogy a Göncz Árpád melletti kiállásunkért megkaptuk a bolsevik minősítést, választ sem érdemel. Ruszin Tibor : A modern jogállam alapfeltétele, hogy a rádió, a televízió és a sajtó szabad legyen. A rádió és televízió akkor a legjobb, hogyha senkié - szögezte le Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos tanácsának elnöke Hollóházán, a liberális napok rendezvénysorozat végén megtartott sajtótájékoztatóján. A háromnapos rendezvényre Zemplénbe költözött az SZDSZ vezérkara. Politikai fórumokat tartottak egyebek között a sajtóháborúban születő médiatörvényről és az ország gazdasági gondjairól. A kialakult gazdasági válsághelyzetről szólva Tamás Gáspár Miklós kijelentette: az áttérés a piacgazdaságra a közhiedelemmel ellentétben el sem kezdődött Magyarországon. Elindult viszont egy természetes szelekció, az életképes iparágak, régiók előre ugorhatnak. A szónok furcsállotta, hogy Magyarország a nemzetközi piacon mint kapitalista ország jelenik meg, védővámok és iparvédő politika nélkül, ami a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló. Ugyanakkor belül nincs szabad verseny, pedig szükség volna rá. (MTI) Székelykapu-avatás, halálos fenyegetéssel Demszky Gábor személyében méltatlan ember ül Budapest főpolgármesteri székében, ezért fölszólítjuk: mondjon le! Egyebek mellett ezt a követelést ismertette Bosnyák Imre, a Mártírok Igazságtévő Bizottságának elnöke vasárnap, a Jurta Színházban megrendezett hősök napja emlékünnepségen. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Jurta Színházhoz kötődő szervezetek, a Romhányi László vezette Magyarok Nemzeti Szövetsége, valamint a Mártírok Igazságtévő Bizottsága, az új köztemető 298-as és 301-es parcelláinak találkozásánál - minden önkormányzati engedély nélkül - székely kaput emeltek. Demszky Gábor főpolgármester lapunknak az ügyről pénteken a következőket nyilatkozta: „A fővárosnak nem a kegyelet ilyesfajta megnyilvánulása ellen van kifogása, de sérelmezi, hogy birtokháborítás történt”. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az előzetes tervek szerint június 16-án adnák át azt az emlékművet, amelyet Jovánovics György készített, amit a Belügyminisztérium a Fővárosi Önkormányzattal karöltve finanszírozott. Demszky egyébként azt indítványozta: a székely kaput helyezzék el máshová. - Egy jottányit sem vagyunk hajlandóak engedni, nem tesszük át a székely kaput, s amennyiben azt Demszky Gábor lebontatja, akkor a saját halálos ítéletét írja alá - hangoztatta a tegnapi mintegy kétszáz fő részvételével megtartott nagygyűlésen Bosnyák Imre, aki egyúttal köszönetet mondott Boross Péter belügyminiszternek is, aki „állta a szavát és kérésemre rendőrökkel biztosíttatta a székely kapu építését.” A hősök napi ünnepségén fölszólalt Romhányi László, az MNSZ elnöke is, aki a jobboldali egység mielőbbi létrehozását sürgette. Demszky Gábor főpolgármestert pedig - nemes egyszerűséggel - „öntelt, fölfuvalkodott hólyagnak” titulálta, olyan embernek, aki „elődei szellemében cselekszik”. A nagygyűlést követően a résztvevők fölszentelték a székely kaput, majd az esti órákban ökumenikus istentiszteletet tartottak a Hősök terén. Mivel Demszky Gábor jelenleg külföldön tartózkodik, Révai Gáborhoz, a Városháza sajtófőnökéhez fordultunk és megkérdeztük: mi a véleménye arról, hogy Demszky „saját halálos ítéletét írja alá, ha lebontatja a székely kaput”? - Úgy gondolom, erre csakis és kizárólag a főpolgármester úr tudna válaszolni - mondotta. - Reményeim szerint azonban Boross Péter belügyminiszternek legalább olyan fontos Demszky Gábor személyének védelme, mint a székely kapué. Tóth Ákos Jelképes határok Göncz Árpád Kisvárdán Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Kisvárda vendége volt szombaton. Az államfő a délelőtti órákban rövid sétát tett a város Fő utcáján, majd a művelődési központot kereste fel, ahol a határon túli magyar színházak fesztiválján résztvevő művészekkel találkozott és folytatott baráti beszélgetést. A köztársasági elnök ezután részt vett a település önkormányzati képviselő-testületének ünnepi közgyűlésén. A tanácskozáson fogadták el és írták alá Kisvárda és az erdélyi Kézdivásárhely közötti testvérvárosi szerződést. A két város a jövőben szoros gazdasági, kulturális és sportkapcsolatokat kíván kialakítani. A településeken élő családok közötti személyes és baráti kapcsolatok kialakítására törekednek. Kisvárda vállalja, hogy a magyar nyelv kézdivásárhelyi ápolását az ottani iskolák taneszközökkel való ellátásával segíti. A testvérvárosi szerződés aláírási ünnepségén felszólaló Göncz Árpád méltatta a két város együttműködési szándékát. Beszédében kiemelte: a kétoldalú kapcsolatok kialakítása az országok közötti határok átjárhatóságát növelhetik, hozzájárulhatnak a polgárok teljesen szabad utazásához. A köztársasági elnök kifejezte reményét az iránt, hogy a nemzeteket elválasztó határok rövid időn belül jelképessé válnak, Európa teljes jogú tagjai lesznek a keleteurópai országok is. (MTI) Majális Majkon (Tudósítónktól) E hét végén ismét urnák elé szólítják a kisbéri körzet választópolgárait; itt egy év leforgása alatt három nekirugaszkodásra sem sikerült országgyűlési képviselőt választani. A negyedik időközi választásra készülődés jegyében folyik a kampány. Majkon gyermeknapi majálist rendeztek; a rendezvény bevételét felajánlották a helyi kastély felújítására. A majálison részt vett Keleti György, az MSZP képviselőjelöltje, a HM egykori szóvivője, aki egyúttal a rendezvény védnöke volt. Az eseményen több ezren vettek részt, sokan voltak kíváncsiak a bányászat helyzetéről, az érdekvédelemről rendezett fórumra. A kisbéri kampány krónikájához tartozik, hogy a jelöltek még egyetlen közös fórumon sem szerepeltek együtt, holott ez bevett szokás volt az országos választások előtt, két évvel ezelőtt. Talán éppen ezért is hatott a politikai pikantéria erejével az az eset, amikor Keleti György - igaz, „csak” érdeklődőként megjelent az MDF színeiben induló dr. Pongrácz Tibor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára oroszlányi választói gyűlésén. Pozsgay: Im ne legyen csatazaj - Mindent meg kell tennünk annak érdekében: hazánk területén többé ne legyen csatazaj - mondotta Pozsgay Imre országgyűlési képviselő vasárnap a Komárom-Esztergom megyei Ácsteszér községben, a második világháború alatt, illetve annak következtében elhunyt 57 katona tiszteletére emelt emlékmű felavatásakor. Pozsgay hangsúlyozta: ez az 57 ember, akárcsak többi magyar társuk, nem önként indult el a távoli harcmezőkre, ahonnnét számukra nem volt visszaút. De nem tehettek mást, mert tőlük messze álló, s érdekeiket nem szolgáló parancsot kaptak, s azt életük árán is teljesíteniük kellett. (MTI) ZWACK SZERINT: A kormány fél a gazdaságtól (Folytatás az 1. oldalról) A lelkes küldöttek jó hangulatát Oláh Imre korábbi megbízott pártvezető megjelenése rontotta el. A Vas megyei párttagok véleményét tolmácsolni kívánó embert nem engedték szóhoz jutni, néhány perc leforgása alatt kidobták a kongresszusi teremből, majd az épületből is. A trágár hangoskodásoktól sem mentes közjáték oka az volt, hogy Oláh Imre néhány hónapja pert indított a párt zilált gazdasági ügyeinek kivizsgálására. A felbőszült elnökségi tagok és küldöttek viszont úgy vélték, éppen Oláh úr ténykedése idején, nem kis részben az ő hibái, mulasztásai miatt történtek a szabálytalanságok és visszaélések. A pártjából végül is kizárt Oláh Imre szerint az a legnagyobb baj, hogy Zwack úr megjelenésével jobbra tolódott a párt, amit ő és a Vas megyeiek nem tudnak elfogadni. Ezért döntöttek úgy, hogy megalakítják a vállalkozók balközép politikai beállítottságú, nem a kormány szolgálatában állók pártját. Persze az Unicum-gyáros pártelnök sem egészen ezt akarja. Lapunknak adott nyilatkozatában nyomatékkal ismételte: a jelenlegi, a gazdaság kérdéseit - véleménye szerint - magától félve eltoló kormányt nem kiszolgálni, hanem elsősorban befolyásolni kell. Ezt a célt szolgálja a napokban benyújtandó, az osztrák mintára 35 százalékos adót javasló koncepciójuk. Zwack úr már 1990 szeptemberében felvetette egy gazdasági csúcsminisztérium létrehozásának szükségességét, amit most megismételt. A párttal egyetértésben fontosnak látja, hogy a kormány mellett független szakértőkből álló tanácsadói testület működjék, a parlamentben pedig különbizottság alakuljon, amelyik kifejezetten a gazdaság aktuális problémáival, a gazdaság szereplőinek gondjaival foglalkozna. Az Unicum-gyáros túlságosan passzívnak, a politika iránt érzéketlennek tartja az embereket. Ebből a tespedtségből szeretné kimozdítani a vállalkozó magyarok millióit. R. Zs. A kongresszus ebédszünetében megtartott sajtótájékoztatón, Zwack Péter hangsúlyozta: a párt nem ellenzéke sem a kormánynak, sem az MDF-nek. A Liberális Polgári Szövetség, mint azt Zwack kifejtette, nem pártokról vagy személyekről, hanem adott politikai kérdésekről foglal állást. A szövetség ennek szellemében üdvözli Göncz Árpádnak a rádió és a televízió függetlenségének megőrzésére tett határozott fellépését. Az elnök elmondta, több parlamenti párttal folytatnak tárgyalásokat az esetleges választási együttműködésről, ám ezeket nem kívánta megnevezni. A támadások ellenére a vállalkozók pártja maga mögött tudja a kis-, közép- és nagyvállalkozók több százezres tömegét. Ez a réteg kiábrándult és csalódott, hiszen sem a koalíciós, sem az ellenzéki pártok nem képviselnek vállalkozásbarát politikát - hangsúlyozta Zwack. Dr. Kupcsok Lajos alelnök ismertette a pártprogramot, mely szerint kétkamarás országgyűlésre, gazdasági csúcsminisztériumra és a kormány mellett működő független gazdasági szakértői bizottságra van szükség. S. J.