Népszabadság, 1992. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

NÉPSZABADSÁG Zöldkoszton Szarajevó védői­ geket” találnak. Ezért tréfál­koznak, nem fenyegeti őket az elhízás és a magas koleszterin­szint veszélye. Sujanszki értesülései szerint a segélycsomagok igazságos elosztására a bosnyák elnökség megbízottjai felügyelnek. Egyelőre azonban a fővárosban tapasztalható zűrzavaros hely­zet miatt lehetetlen megkezde­ni a szállítmány elosztását. Többen meghaltak, illetve megsebesültek, amikor az im­már ENSZ-ellenőrzés alatt álló repülőtérre igyekeztek, hogy ott hozzájussanak némi élelmi­szerhez. A helyzet jobbra fordulásá­ban reménykedő Sujanszki nem mulasztotta el megjegyez­ni, hogy az óvárost állandóan lövik a szerb szabadcsapatok és a peremvárosokra szünet nél­kül gránátok hullanak.­­ A minapi megállapodások­ból semmi sem valósult meg. A szerb szabadcsapatok nem vo­nultak vissza, sőt a repülőtértől is mindössze egy kilométernyi­re távoztak egy laktanyába. Félő, hogy onnan bármikor visszatérhetnek - állapította meg Sujanszki. Egy, a horrorfilmeket meg­szégyenítő történetet is ismer­tet. Ahatovici faluban szerb szélsőségesek autóbuszba kényszerítettek negyven-ötven muzulmánt, mondván, a fog­lyul ejtett szerbekért cserélik majd ki őket. Ehelyett szétlőt­ték a buszt és utasait. Áldoza­taikat - akik között három kis­gyermek is volt - tömegsírba temették. Kovács Mihály - A szarajevóiak táplálkoz­nak a legegészségesebben a vi­lágon - mondta e nehéz idők­ben humorérzékét el nem veszí­tett Boriszlav Sujanszki, a bos­­nyák tévé szerkesztője a Nép­­szabadságnak adott telefonin­terjújában. Elmondta: noha a szerb csa­patok elhagyták a nemzetközi repülőteret, ahova már több francia gép is megérkezett, a segélyszállítmányok kiosztását még nem kezdték meg. Az em­berek a városi piacon próbál­nak élelmiszert vásárolni, de a pultokon csak csalánt, hagy­mát, sóskát és hasonló „zöldsé­­ gáborús kínálat az ostromlott városban Földönfutók tranzitvonatjai Hétfőn este ezer boszniai me­nekültet szállító tranzitvonat robogott át Magyarországon. A háború sújtotta területekről Ausztriába és Németországba menekített polgárok első cso­portját várhatóan az elkövetke­ző napokban újabbak követik. A határőrségtől kapott tájé­koztatás szerint az elmúlt há­rom napon több mint félezer boszniai férfi, nő és gyermek kért ideiglenes védelmet a ma­gyar hatóságoktól. Krizsán At­tila, a határőrség helyettes szó­vivője szerint a következő na­pokban további menekültek ér­kezése várható Boszniából. Az illetékes hatóságok felkészül­tek az újabb menekülthullám fogadására. Jelenleg megköze­lítőleg 40 ezer, otthonából elül­dözött volt jugoszláviai polgár tartózkodik Magyarországon. Hivatalos forrásból sem a ha­tárőrség, sem a menekültügyi hivatal nem értesült arról, hogy Ausztria vízumkényszert mér­legelne a háborútól közvetlenül nem érintett Szerbia és Mace­dónia polgáraival szemben. Wesetzky József, a menekült­ügyi hivatal helyettes vezetője szerint tragikus helyzetet te­remthet Magyarország számára egy ilyen lépés. Szerinte leg­alább harmincezren várják Ma­gyarországon a háború végét, de sokan közülük nem regiszt­ráltatták magukat, hanem a harmincnapos vízummentessé­get kihasználva, havonta át-át­­lépnek a határon. A tavalyihoz képest idén lé­nyegesen mérséklődik az a kül­földi támogatás, melyet a me­nekültügyi hivatal kap. A nemzetközi segélyszervezetek ugyanis egyre inkább Horvát­országra koncentrálnak, ahová többszázezren menekültek a szomszédos köztársaságból. A költségvetésben jóváhagyott egymilliárd forintos letelepedé­si alap ugyanakkor, hacsak rö­vid időn belül nem indul meg az itt lévők hazatelepülése - márpedig ennek csekély a való­színűsége -, nem tart ki év vé­géig. A menekültügyi hivatal költségvetéséből ráadásul a Pénzügyminisztérium 25 millió forintot korábban már elvont. F. Gy. A. A SHELL NEM EMEL Benzin: +1 forint Mától a MOL Rt. benzinkút­­jainál egy forinttal drágább a benzin. Amint azt József Gábor ügyvezető igazgatótól megtud­tuk, részben a forint leértékelé­se, részben a benzin világpiaci árának emelkedése miatt az olajtársaság egy forinttal emeli a benzin termelői árát, amit a fogyasztói árakban is érvénye­sít, így mától egy liter 98-as oktánszámú benzin 60 forintba, a 95-ös, ólommentes 68 forint­ba, a 92-es normál benzin pe­dig 67 forintba kerül. A MOL Rt. ezúttal először nem jelentette be hivatalosan az áremelkedést, alighanem úgy vélték, a piaci viszonyok között az ilyen szerény mértékű ármozgás már természetes. In­formációink szerint a Shell-ku­­taknál nem, az Arainál viszont emelnek egy forinttal. K. J. A kártya napja Ma van a kártya napja. Nem a magyaré, nem a franciáé, ha­nem a biztosítási kártyáé. Mától ezzel kell igazolnunk, hogy jo­gosultak vagyunk térítésmentes egészségügyi ellátásra. Kivéve azokat a szolgáltatásokat, melyeket éppen mától csak pénzért vehetünk igénybe. Semmiről nem marad le az sem, aki még nem adta le a kártyáját, megteheti ezután is, legfeljebb a házior­vosa nem kap őérte teljesítménypénzt. A túlzó remények éppúgy jellemzik az egészségügy reformját, mint a célok, a közbenső állomások, a fogalmak teljes összeka­­varása, röviden: a káosz. Ezentúl havi hetven forintot ér egy csecsemő, ötvenet egy nyugdíjas, húszat a kiskatona­­ kártyája, háziorvosi szolgálat­ban. Jó esetben 60-100 ezer forint havi többletbevételhez juthat­na egy ilyen szolgálat, előzetes tervek szerint ennek 56 százaléka az orvosé, 26 százaléknyi a szakdolgozóké, a többi a fizikaiaké. De mindannyian attól függnek, hány kártyát gyűjt az orvos. Eddig átlagban 300-400-at, így 20-30 ezer forintot utal át a tb a működtetőnek, és az jó esetben már akár augusztusban ki is fi­zeti. Éles viták forrása, hogy bérként, költségtérítésként avagy miféle, lehetőleg adó- és tb-járulékmentes formában. Meglehet, azoknak van igazuk, akik szerint egyelőre jó adag adminisztrációs munkáért cserébe egészségügyi béremelést haj­tanak végre, miközben a betegellátás színvonalának javulása merő ábránd. (Célpont-összeállításunk a 12. oldalon) AZ EURÓPA TANÁCS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE Antall: A segítség a Nyugat érdeke is (Munkatársunktól) Az Európa Tanács parlamen­ti közgyűlése, amely hétfőn - első ízben fennállása óta szék­helyén, Strasbourgon kívül - Budapesten kezdte el 44. ren­des ülésszakának nyári tanács­kozását, kedden a magyar or­szággyűlés termében plenáris üléssel folytatta munkáját. A plénum előtt beszédet mondott Antall József. Az ET egyebek között határozatot fogadott el a délszláv válságról, s meg­szüntette Jugoszlávia különle­ges meghívotti státusát. A 27 európai ország törvény­hozóit reprezentáló 420 képvi­selőt elsőként Szabad György, az Országgyűlés elnöke üdvö­zölte, méltatva azt, hogy az ET elveti a diszkriminációt, ugyan­akkor különbséget tud tenni jog és erőszak, demokrácia és dik­tatúra között. Miguel Ángel Martínez, a parlamenti közgyűlés elnöke - aki a magyar házelnök „ener­giatakarékos” kézi csengőjével figyelmeztette a szónokokat az időtúllépésre - a délelőtt folya­mán köszönthette az üléste­remben Antall Józsefet. A ma­gyar miniszterelnök mintegy háromnegyed órás beszédében részletes történelmi kép felvá­zolásával kalauzolta végig a vendégeket a kelet-közép­­európai átalakulás bonyolult világában. Hangsúlyozta az európai szellemiség szerepét, amely dinamizmusával mindig ki tudta mozdítani földrészün­ket a holtpontról, a tespedés­­ből. A kereszténység meghatá­rozó szerepe mellett aláhúzta a bizánci kultúra, sőt az iszlám befolyását is, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy nem utasíthatjuk vissza a más térségekből érkező hatásokat. Méltatta az európai gondolko­dás részévé vált transzatlantiz­­must is. A kormányfő rámutatott, hogy az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése nem lehet egyetlen országnak sem a bel­­ügye. Hozzátette, hogy Ma­gyarország nem veszi zokon, ha ilyen jellegű kérdésekben véle­ményt nyilvánítanak róla. (Folytatás a 3. oldalon) A magyar miniszterelnök az Európa Tanács előtt MÁTÓL FELVEHETŐ A 300 DOLLÁR Valutalap nélkül nem megy! Mától vala­mennyi, útle­véllel rendelke­ző hazai állam­polgár felvehe­ti az erre az év­re is biztosított plusz 300 dol­lárt, a 14 éven aluliak a plusz 100 dollárt, függetlenül at­tól, mikor vá­sárolt utoljára hivatalosan évi 50 dollárt. Aki azonban elve­szítette rózsa­szín valutalap­ját, vagy aki ki sem váltotta, s tegnapig nem pótolta, az idén nem kaphat plusz valutát - tudtuk meg teg­nap a Magyar Nemzeti Bank­ban. Török Miklós, az MNB főosz­tályvezető-helyettese emlékez­tetett arra, hogy a plusz 300, il­letve 100 dollár minden évben jár, ám az nem vihető át a kö­vetkező évre. Ezzel párhuza­mosan továbbra is működik a négyéves prémiumos valutael­látási rendszer. Akik tehát 1989 előtt vásároltak utoljára hivatalosan valutát, azok 1992- ben az eddig fel nem vett 100, az idei 50, az ugyancsak 50 dolláros prémium, valamint a mostani plusz 300-zal együtt összesen 500 dollárt vásárol­hatnak. Akik pedig még idén sem igénylik az évi 50 dollárt, azoknak jövőre 600 dollár jár. Feltéve persze, hogy megvan a valutalapjuk. Az MNB il­letékese sze­rint azért nem engedik meg, hogy a július elseje után pó­tolt új valuta­lapra kiváltsák a 300, illetve 100 dollárt, mert ez vissza­élésekhez ve­zethet. Elkép­zelhető ugya­nis, hogy vala­ki ma felveszi a neki erre az évre járó 300 dollárt, majd bejelenti, hogy elveszítette va­lutalapját, kér egy újat, azzal ismét 300 dol­lárt vásárol, s ezt többször meg­ismételheti - feltéve, hogy az il­lető elegendő forinttal rendelke­zik. Aki tehát legkésőbb ked­dig nem kért az MNB lakossági osztályán, vagy vidéken a jegy­bank megyei igazgatóságain az elveszett helyett új valutalapot, az csak jövőre kaphat plusz 300 dollárt. Ehhez azonban még idén ki kell váltani az új valuta­lapot, hiszen aki ezt is elmu­lasztja, az búcsút inthet a jövő évi plusz valutának is. Marad számára az irodák által szerve­zett turistaút­­ avagy a fekete­piac. A főosztályvezető-helyettes egyébként elismerte, hogy a je­lenlegi valutaellátási rendszer meglehetősen bonyolult­­ egy­szerűsítése a későbbiekben in­dokolt lehet. Csabai Károly Ma: Szakácskönyv 32 oldal ára: 12,50 Ft 1992. július 1szerda SZOCIALISTA NAPILAP 50. évfolyam, 154. szám Víz alatt a vízi rendészet? (Munkatársunktól) Tavaly 341-en vesztették életüket a folyókban és tava­inkban, az elmúlt néhány hó­napban már közel százan. S bár a szakemberek abban egyetértenek, hogy a szabad vizeken is növelni kellene a rendőri jelenlétet, az ország 180 vízi rendőrének mégis sze­mélyenként 25 kilométernyi folyószakaszt és nyolc négy­zetkilométer tófelületet kelle­ne ellenőriznie. A vízi rendészet feladata len­ne a folyókon, tavakon közle­kedők ellenőrzése - az éppen módosításra váró vízi KRESZ előírásainak betartatása -, a szándékos közlekedési bűncse­lekmények elkövetőinek felde­rítése, a strandokhoz tartozó partszakaszok ellenőrzése. A századforduló óta létező, ám a hatvanas évek óta vegetáló vízi rendőrség azonban alig képes megbirkózni feladataival. Az elmúlt évben 34 ezer hajó köz­lekedett a Dunán, ám ha a ter­vek szerint ez év szeptember 25-én megnyitják a Duna-Maj­­na-Rajna csatornát a forgalom előtt, becslések szerint az ez­redfordulóig 100-120 ezerre nőhet a Magyarországot érintő dunai hajóforgalom. Másfelől sorra alakítják ki az önkor­mányzatok az újabb és újabb szabadvízi üdülőövezeteket a tavak és folyók partjain. Eköz­ben mindössze 180 vízi rendőr teljesít szolgálatot. A 600 négy­zetkilométer vízfelületű Bala­tonon, ahol egy-egy forró hét­végén egymilliónál is többen pihennek, 50 vízi rendőr ügyel a fürdőzők biztonságára. (Folytatás a 7. oldalon)

Next