Népszabadság, 1992. július (50. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-30 / 179. szám

22 A’ Dohányról vagy Tabákról Folytatjuk K. Mátyus István: Ó és Új Diaetetica azaz: „Az Életnek és Egészségnek fenntartására és gyámolgatására...” című könyve alapján a ma is korszerű, életmódi „tanácsolást”. Történeti bevezetőjéből kiderül - amint ma is egy-egy újabb gyógyszer forgalomba kerülésekor észleljük - nagy volt a kezdeti lelkesedés a Nicotiana nevű - közönségesen Dohány nevezetű - fű iránt, melyet elnevezései is mutatnak: „Szent fű”, „Isteni fű”, „Szent kereszt füve”, „Mindenre hasznos fű”. Hasznosnak vélték a gyomor megtisztítására, a hízás megakadályozására, kólikák (hasi görcsök) megszüntetésére, nyáltermelés serkentésére - felismervén ebben sok élettani hatását. Káros hatásairól is bőven voltak tapasztalatok, melyeket így összegeztek: „A tabáknak egymással ellenkező ereje”, „...a fázókat melegíteni, a felhevülteket híresíteni; az álmosokat ébreszteni, a nem áthatókat álomra hajtani; az éhséget és szomjúságot egy helyt oltani, más helyt az ételt és italt kívántatni; most a test bágyadtságát elvenni, majd aztal elbágyasztatni; egykor az inakat felháborítani és konvulziókra (rángógörcsök) vinni, itt az agyvelőt a takonytól tisztítani, s az elmét éleszteni, amott a fejet elkábítani, megrészegíttetni és a guttával megüttetni (agyvérzés) mondatik”. Majd összegezésként kimondja már a 18. század végén: „...amint az elmondottak mutatják, azt is nem mindjárt lehetne meghatározni, méregnek, orvosságnak vagy eledelnek lehessen-e ezt (t.i. a dohányt) nagyobb tussal tartani.” Ma már, amikor a fejlett kémiai módszerekkel kimutatták, hogy a dohányfüstben több mint kétezer kémiai kötés van, s ezek nagy részének károsító hatása jól ismert, a fenti kérdésre egyértelmű a válasz: méregnek kell tekintenünk. A régi elnevezése: „Mindenre hasznos fű” helyett a „Mindenre káros fű” jobban mutatja lényegét: sok támadásponton hat egyszerre, s nem minden károsító hatás jön létre párhuzamosan sem időben, sem kialakulásában, ezek ugyanis nagymértékben függenek az egyéni érzékenységtől (mely valószínűleg genetikailag kódolt, ezért lehetnek az ismert különbségek: 40 éves fiatalember napi 15 cigaretta elszívása után (15 éven át) infarktust kaphat - és sajnos ez a gyakoribb, míg ismerünk idős 70-80 éves 30-40 éve dohányzó embereket, akiknél infarktus nem alakul ki - ez a ritkább). A teljesség igénye nélkül, a legfontosabb károsító hatások: • az érbelhártya károsodása érszűkület, érelmeszesedés, értrombózisok (koszorúér-trombózis, szívinfarktus, agyértrombózis, agyvérzés) kialakulását segíti; ezekkel kapcsolatos a hirtelen halál gyakorisága dohányzóknál; A tüdőtágulat, krónikus hörghurut törvényszerűen kialakul kb. 20 évi dohányzás után (reggeli köhögés, fulladás terhelésre esetleg nyugalomban is, rohamokban jelentkezhető, asztmáshoz hasonló fulladások, gyakori hörgőgyulladás, tüdőgyulladásokra hajlam); • gyomorhurut, mely az étvágyat csökkenti (így „karcsúsít” a dohányzás) a reggeli köhögéssel émelygést, hányingert is okozhat; • tüdőrák kialakulásának veszélye. igjgPOUKUNIKA_______ 1078 Budapest, Marék J. u. 31. T. 142-5913, 142-1381 AZ INFARKTUS ELLEN Már gyermekkorban el kell kezdeni Mialatt az USA-ban a halállal végződő infarktusok száma 13 százalékkal csökkent, nálunk - és ez nem vigasz, hanem szomorú tény: általában Európában - ismét emelkedik, és egyre több a fiatal betegek száma. Ez mozgósítja a szakembereket, akik arra a következtetésre jutottak, hogy már gyermekkorban el kell kezdeni a küzdelmet az infarktus ellen. A dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód a leggyakoribb veszélyeztető tényező az örökletes vonásokon kívül. Minden érkárosodás, amely elvezethet végső soron az ér elzáródásához, már gyermekkorban fokozatosan alakulhat. A család rossz étkezési szokásai miatt a gyerekek is elhíznak, és szinte minden esetben rájuk is jellemző az, ami általában a kövérekre: mindig többet és többet kívánnak enni. A túlsúlyos ember és a gyermek sem fürge, nem szeret sokat mozogni. Előbb-utóbb találnak valami indokot a szülők, hogy testnevelés alól felmentessék, ahelyett, hogy kivizsgáltatnák, s okosabb étrenddel megpróbálnák a fölösleges kilókat lefaragni. Ez a gyermek már veszélyeztetett! Hát még ha hozzászámítjuk, hogy már nálunk is általános iskolákban is sok a dohányzó gyerek. Az érkárosodásért felelős három faktor tehát a legtöbb esetben már gyermekkorban megvan! Mit tehetünk? Fokozott ellenőrzéssel, helyes életmódra tanítással egymás után meg kell szüntetni a veszélyfaktorokat. A gyermekorvosok segítségét kell kérni! Itt a nyár, nehezen tudjuk ellenőrizni a szabad gyerekeket. Fogjanak össze ismerős családok, s felváltva felügyeljék a gyerekeket, mert a gyerekkori életmód az életüket, egészségüket befolyásolja. Gyakran hallani példálózást arról, hogy ismerősünk (rokonunk) bezzeg egész életében dohányzott, pálinkázott, szalonnázott és „200 éves korában”, végelgyengülésben halt meg. Többnyire nem ismertük az illetőt... de olyan embert sokat, aki nem törődik magával, s akkor becsüli az egészséget, amikor már visszaszerezni is aligha tudja. A szervezet sokféle károsodást tud önmaga reparálni, de ha ebben nem segítünk egészséges életmóddal - nem győzi a küzdelmet. A megelőzés - az infarktusé is - már gyerekkorban kezdődjön! Sz. ! HOPPÁ A rendszerváltás sokféle következménnyel járt. Én csak egy kizárólagosan politikamentes tényt csípnék fülön: évek óta több a szúnyog és a szúnyogcsípés a vízpartokon. Szegények az önkormányzatok, gyakorta belső rivalizálásaik elvonják az energiát a valódi közügyektől - látjuk -, más „várakkal” meg igencsak kevéssé akarnak összefogni legnagyobb sajnálatunkra. Egyegy térség egységes szúnyogirtása évek óta rendre elmarad. A következmények aztán nem is hogy a szemünket, hanem a bokánkat, a csuklónkat, a nyakunkat, vagyis mindazon testtájunkat csípik, amelyet este hét után, a 29 fok körüli kánikulában nem takar a tíz fok körüli télutóra kalibrált mele■gítőmackó, alsó-felső joggingruha. Az a néhány kivételezett, aki még képes kifizetni a vonat-, a buszjegyet, netán oly krőzus, hogy benzint vásárolhat öreg járgányába, az megismerheti a szúnyoginvázió üdü- Szúnyogcsípés lést, pihenést, kikapcsolódást rontó, az idegek spannoliságát megőrző „áldásos” hatásait. Késő délutántól lehetetlenség a tájban gyönyörködni, aki ezt megszegi, szinte percenként hetet üthet egy csapásra, bezárkózhatunk az üdülő kis szobájába, a víkendház lukába, s máris olybá érezhetjük magunkat, mintha ki sem mozdultunk volna a nagyvárosi panelketrecből. A Balaton partján már csak néhány település áll ellent a közös szúnyogirtásnak, s végre - ennek ellenére - berregnek a permetszóró helikopterek. A kisebb pénzűek paradicsomában, a soroksári Duna-ágban az igen intenzív szúnyogcsípések ellenére a fülük botját sem mozdítják a helyi, csepeli, ráckevei, makádi honatyák. Azt még értem (?), hogy az üdülőket csípje meg a szúnyog, kit érdekel, de a saját választópolgáraikat sem kerüli el ez a szipoly! Egyedül nem megy - énekelték a moziban, s ez a szúnyogirtásra is igaz. Az erre szolgáló nem túl jelentős összeget csak ki kellene préselniük az önkormányzatoknak költségvetésükből. Az egyéni védekezés ugyanis hatástalan és drága. Egy horgászkunyhóba, hétvégi házba legalább két elektromos, szúnyogpusztító anyagot párologtató készülék kell: a magyar gyártmány ötszáz forintot kóstál, kétszáz hozzá a vegyszerrel átitatott 20 lapocska, az olasz készülék, s irtószere szintén állja ezzel az árversenyt. Röpke 1500 forintból már elő is teremthető a helyi, hatástalan védelem. Ha már az adónkból nem futja, csak ezen kiadások összeadásából, közpénzzé tételéből megteremthettük volna a közös irtás anyagi feltételeit vagy annak egy részét. Avagy a házi készülékek árát leírhatjuk az adóból? (-ó-é) NÉPSZABADSÁG - ITTHON 1992. július 30., csütörtök ENNI VAGY TÁPLÁLKOZNI? Mindenható gulyásleves Enni jó. Vajon tudunk-e? Megkezdett, félbehagyott és ismétlődő fogyókúrák tucatjai mintha azt bizonyítanák, hogy nem. Évente elfogyasztunk majd 150 kilogramm szénhidrátot, ebből minimum 37-38 kilogramm cukrot, közel 40 kilogramm zsírt eszünk meg, holott élettani szempontból ennek 60-70 százaléka is elég lenne. A konyhasó napi adagját is jószerivel a felére csökkenthetnénk. - Enni mindenki tud, egészségesen táplálkozni annál kevesebben - vallja dr. Rigó János, az Országos Dietetikai Intézet igazgatója. - Abszolút tökéletes élelmiszer talán az anyatejen kívül nem létezik, így szervezetünknek az élelmiszerek széles skálájára van szüksége, az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy miből mennyit fogyasztunk. Ha valaki főleg koleszterintartalmú élelmiszerekből állítja össze étrendjét, akkor olyan mértékben sokasodhat szervezetében a koleszterin, hogy az hajlamossá teszi például a szívinfarktus kialakulására. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne tartalmazzon étrendünk koleszterint, csupán azt, hogy az elfogyasztott mennyiségre oda kell figyelni. Nézzük a szénhidrátot. Ez is alapvető élelmiszer, amire feltétlenül szükségünk van. Az általunk elfogyasztott szénhidrát összetétele az, amely azonban nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. Magyarországon ugyanis a napi szénhidrátfogyasztás 25 százalékát a cukor adja, s mivel ez roppant könnyen fölszívódik, a fölösleges luxuskalóriák által az elhízáshoz vezetnek. Zsírból is többet fogyasztunk a kelleténél. Ha megkérdi a ma oly divatos természetgyógyászat híveit, ők is a túlzott zsír- és cukorfogyasztást tartják a legveszélyesebbnek. - Ahány természetgyógyász, jóformán annyi szemlélet. Van, aki azt mondja, egyáltalán ne együnk húst, van, aki a tejtermékek fogyasztásától óv bennünket. Végül is a sok tanács közül melyiket érdemes megfogadni? - A tudomány mindenképpen a vegyes táplálkozás mellett voksol. Aki csak növényi eredetű ételt eszik, az nem jut kellő mennyiségű fehérjéhez, pedig ez építőanyaga szervezetünknek. Ha valaki nem fogyaszt állati eredetű élelmiszert, annak kevésbé lesz magas a koleszterinszintje, de a B12-vitamin és a vas hiánya vérszegénységet okozhat. - Honnan tudhatjuk, mikor, miből, mennyit tanácsos ennünk? - Mivel az ember vegyes táplálkozású lény, mindenből ehet, de csak mértékkel. E tárgyban bőséges szakkönyv- és szakácskönyvkínálat áll rendelkezésünkre. Sajnos, az ember elvesztette azt a képességét, hogy a szervezetére odafigyelve tudja, mikor, milyen táplálékra lenne szüksége. Ma már bizonyított tény, hogy a rostban gazdag élelmiszerek, például a búzacsíra, a búzakorpa, a rozs- és a barnakenyér fogyasztása kedvezőbb. Az „élelmirostokból” mindössze napi 15-20 grammot fogyasztunk, pedig legalább a dupláját kellene. A rosthiányos táplálkozás ugyanis számos vastagbélbetegség kialakulásához vezet, és ma Magyarországon ezek a betegségek dobogós helyen vannak. Sokan állítják, hogy azért nem tudnak egészségesen táplálkozni, mert az ezt szolgáló élelmiszerek megfizethetetlenül drágák... - Való igaz, ma hazánkban nem olcsó az élelmiszer, és az is széles körben elterjedt, nézet, hogy legjobban a gyomrunkon tudunk spórolni. Mégis állítom, hogy ésszerűbb étrendösszeállítással, új és egészségesebb konyhatechnikával sokat javíthatnánk rossz táplálkozási szokásainkon. A húst például nem feltétlenül kell zsírban sütni, e célra megfelel az alufólia, a grill, vagy uram bocsá’ a papírzacskó is, így is csökkenthetjük a zsiradék mennyiségét. A cukor nem olcsó élelmiszer, mégis fölöslegesen sokat használunk belőle. A tej, a méz, a búzakorpa kedvező élettani hatását már Hippokratész is leírta. A burgonyának is számos kedvező élettani hatása van. A gyümölcs is jelenthet akkora örömet ajándékként, mint egy tábla csoki. Kevesebb sóval is kellemes ízhatást érhetünk el. Túl azon, hogy a kevesebb mennyiség fölhasználásával eleve spórolunk, az étrendünk is egészségesebbé válna. Nagyon szeretném, ha a táplálkozástudomány az iskolai tantervben is minél hamarabb helyet kapna. Az egészségesebb életre nevelést már kora gyerekkorban el kellene kezdeni, mert a hagyományokon, a rossz szokásokon csak így lehet változtatni. - Professzor úr, önnek mi a kedvenc étele? - A gulyásleves, mert ebbe a réges-régi magyar ételbe sikerült „becsempészni” minden szükséges tápanyagot, az ízharmóniája pedig egyenesen tökéletes. Millei Ilona mmi EGÉSZSÉG ! itthon KÖNYV Korai koleszterinkora Ma már nyilvánvaló, hogy az érelmeszesedés gyermekkorban kezdődik. A szívinfarktus kialakulásának egyik, rizikótényezője, a vér magas koleszterin tartalma. Ezért nagyon fontos a mielőbbi felismerés és - elhárítására - a megfelelő életmód kialakítása. R. E. Kowalski, A nyolchetes koleszterinkúra című mű szerzője ismét saját tapasztalatait foglalja kötetbe. Tapasztalatai alapján hasznos tanácsokkal látja el a szülőket és a gyermekeket, mikor célszerű a gyermek vizsgálata, hogyan dönthetik el a szülők, hogy gyermeküknek magas-e a koleszterinszintje, hogyan ismerhetők fel az egyéb rizikófaktorok. Tanácsot kapnak, miképp változtassanak helytelen étkezési szokásaikon, hogyan fogadtassák el gyermekikkel az egészségesebb életmódot, az új étkezési szokásokat. (Láng Kiadó 1992.) N. E. m gggg PRIVATIZÁCIÓ A Budapest Investment Részvénytársaság pályázatot hirdet a Kereskedelmi Építő Szolgáltató és Vállalkozási Korlátolt Felelősségű Társaság, a továbbiakban KÉSZV Kft. állami tulajdonban lévő üzletrészének értékesítésére. A KÉSZV Kft. vagyona : 458.988.000.- Ft. Az üzletrészek tulajdonosok szerinti megoszlása : 12,23 % Fővárosi Önkormányzat 10 % Dolgozók által lejegyezni kívánt üzletrész 77,77 % Állami tulajdonban van, ami meghirdetésre kerül. Az állami üzletrész pályázati alapára : 356.955.000 Ft A KÉSZV Kft. tevékenységi köre : Kereskedelmi és szolgáltató építmények kivitelezése, felújítása, belső berendezéseinek elkészítése és szerelése. Építési szakipari és épületgépészeti tevékenység, egyéb építőipari jellegű asztalos, lakatos, címfestő, dekorációs, üveges, kiállítási installációs munkák végzése. Hűtőtechnológiai berendezések tervezése, legyártása, telepítése. Hűtőberendezések javítása, karbantartása. Hűtőbútorok felújítása. Nyitott, félhermetikus, hermetikus kompresszorok és aggregátok gyártása, javítása. Kereskedelmi gépek, konyhagépek, berendezések és mérlegek karbantartása, javítása. A KÉSZV Kft. 1991. évi nettó árbevétele 300 mFt. A dolgozók létszáma : 300 fő. A pályázatot a kiadott útmutató alapján kell elkészíteni és benyújtani A pályázat benyújtásának határideje : 1992. augusztus 24.1300 Helye : Budapest Investment Rt. 1074 Budapest, Csengery u. 11. A pályázati feltételek, illetve az ajánlat kidolgozásának útmutatóját tartalmazó információs anyag 5.000.- Ft befizetése ellenében vehető át a Budapest Investment Rt-nél (1074 Budapest, Csengery u. 11. tel.: 12-14-005,14-23-786 ). Érdeklődés esetén a KÉSZV Kft. telephelye ( Budapest XI., Budafoki út 183.) külön is értékesítésre kerül. Kérje részletes tájékoztatónkat! Nagy múltú, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező országos intézmény nyelviskolája azonnal felvesz nyelviskolavezető-helyettest (nyelviskola-menedzsert) Feladata lesz a szakosodott nyelvi képzés hatékonyságának növelése, új üzleti lehetőségek felkutatása és megvalósítása, a világkiállításhoz kapcsolódó nyelvi felkészítés megszervezése. Elsősorban közgazdasági egyetemet, külkereskedelmi vagy kereskedelmi főiskolát végzett, angolból felsőfokú nyelvvizsgát tett és még egy idegen nyelvből középfokú nyelvismerettel rendelkező, menedzsertípusú jelentkezők levelét várják. Munkáját - a teljesítményétől függően évi - 800-1000 ezer forint jövedelemmel honorálják. A jelentkezéseket, részletes szakmai önéletrajzzal, diplomamásolattal, augusztus 15-ig, „Nyelviskola-menedzser, NSZ” jeligére, a Hírlapkiadóba küldjék el.