Népszabadság, 1992. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

_ Bagdad: fatális félreértés Ha helytálló a brit Guardian pénteken közölt értesülése, akkor fatális félreértés vezetett az Öböl-háború utáni eddigi legveszélyesebb konfliktushoz s kevés híján a hadműveletek kiújulásához az ENSZ-szövetségesek és Irak között. A The Guardian washingtoni tudósítója - az egyik névtelenségbe burkolózó ENSZ-szakértő nyilatkozatát idézve - azt írja, hogy a bagdadi ENSZ-csoport bizalmas értesülés alapján jelentette be igényét a mezőgazdasági minisztérium épületének átkutatására, de közvetlen bizonyítéka nem volt arra, hogy az intézmény valóban a keresett katonai dokumentumokat rejtené. A megfigyelők állítólag nem is tudták, hogy az épület, amely előtt strázsálnak, a mezőgazdasági minisztériumé, erre csak a belépés megtagadása után jöttek rá. Ha erről korábban tudomást szereznek, valószínűleg nem vesződtek volna a bejutással - mondta az ENSZ-illetékes. A megfigyelő szerint a konfliktus éleződésével az ügy mindinkább elvi kérdéssé vált s amikor a súlyos nemzetközi bonyodalmak árán kicsikart házkutatási engedély után semmit sem leltek a szakértők, mindenki úgy vélte, hogy az irakiak a huzavona idején elvitték onnan a terhelő dokumentumokat, amelyek azonban „valószínűleg soha nem is voltak ott”. Az ENSZ-vizsgáló az irakiak ellenállását azzal magyarázta, hogy jóllehet a világszervezet szakértőinek a BT-határozatok alapján mindenhova belépési joguk van, az ENSZ és Bagdad között korábban egyetértés született az iraki kormányintézmények „tapintatos” kezeléséről. Az iraki vezetés tehát inzultusként könyvelte el, hogy az ENSZ-csoport hirtelen tűnt fel a mezőgazdasági minisztérium bejáratánál - mondotta az idézett szakértő. A konfliktus tetőzésével a térségben tevékenykedő amerikai haditengerészeti erőket készültségbe helyezték, brit illetékesek pedig lehetőségként emlegették az újabb fegyveres beavatkozást. (MTI) _____ BOSZNIA ISMÉT LÁNGOKBAN Sztrájkol a belgrádi Politika kiadó (Újvidéki tudósítónktól) Fellángoltak a harcok Szarajevóban és Bosznia más vidékein. A Nyugat-európai Unió stratégái korlátozott beavatkozás lehetőségeit mérlegelik. Nem jelent meg az államosítási törvény ellen sztrájkoló belgrádi Politika. Színjáték volt csupán Milosevics és Jovics összekülönbözése? Bosznia fővárosában hetek óta nem volt olyan heves az ellenségeskedés, mint a péntekre virradó északán. A szerb rádió arról számolt be, hogy a muzulmán erők általános támadást indítottak a szarajevói szerb állások ellen. Az említett forrás szerint több mint kétszáz gránát és akna robbant a „szerb” kerületekben, egy harcos halálát okozva. A szarajevói rádió a Dobrinja kerület muzulmán része elleni szerb támadásról adott hírt. Ennek az ágyúzásnak két halottja és 18 sebesültje volt. Az összecsapások pénteken délben még tartottak. Nem hallgattak a fegyverek a többi boszniai fronton sem. Trebinje és Mostar közelében a horvát erők a szerb állások áttörésével kísérleteztek, a Tanjug szerint sikertelenül. Kora reggel Horvátország területéről rakétával lőtték a doboji (Észak- Bosznia) hidat, amelynek stratégiai jelentősége van a szerbiai segély Krajinába juttatásában. A Tanjug római tudósítója arról számolt be, hogy a Nyugat-európai Unió stratégái az intervenció különféle opcióit készítik elő arra az esetre, ha a Biztonsági Tanács újabb határozatokat hozna a jugoszláv válsággal kapcsolatban. A római La Republica úgy tudja, az Unió néhány tagja - az ostromgyűrűbe zárt Gorazsde humanitárius megsegítése címén - készen áll a korlátozott célú katonai beavatkozásra. Az egyre fokozódó boszniai háború kapcsán hasonló hangok hallatszanak Londonban is. Miután a szerb nemzetgyűlés csütörtök este végül mégis megszavazta a Politika kiadóház államosításáról szóló törvényt, Szerbia legnagyobb hagyományú és (az utóbbi éveket leszámítva) legtekintélyesebb napilapjának újságírói határozatlan tartamú sztrájkot hirdettek. Eredményképpen pénteken nem volt kapható sem a Politika, sem a kiadóház másik két naponta megjelenő kiadványa. A Bozsovics-kormány önkényeskedése ellen tiltakozó hírlapírókat rokonszenvükről és támogatásukról biztosították azok a szakmabeliek és politikusok is, akikről a Politikának - ötéves rezsimhű korszakában - nem volt jó szava. A sztrájkolók Panics „szövetségi” miniszterelnöktől várják a megmentést (minthogy székfoglalójában erélyesen síkraszállt a sajtószabadság mellett), s ő péntekre ígérte a választ. A kormányfő egyébként a repülőtérről egyenesen a kabinet ülésére sietett, az elsőre, amelyen hivatalba lépése óta részt vett. Ha hinni lehet Petar Skandricsnak, a Szerbiai Szocialista Párt (SZSZP) főtitkárának, nincs többé nézeteltérés Milosevics államfő és Boriszlav Jovics, a párt elnöke között, írja a belgrádi Borba. A főtitkár ugyanis ilyen értelmű körlevelet intézett az SZSZP jeles és kevésbé jeles vezetőinek, amelyben a minapi összekülönbözést ártalmatlan demokratikus eszmecserére magyarázza. A Borba ennek ellenére feltételezi, hogy az októberi kongresszuson a személyi változások nem lesznek elkerülhetők. Érdekesebb magyarázatot adnak az ügyre a szocialista disszidensek, akik kilépésük (az SZSZP szempontjából: kizárásuk) után szociáldemokrata „ruhát” öltöttek. Vezetőjük, Jovan Cvetkovics képviselő ugyanis úgy tartja, Milosevics és Jovics összekülönbözése attól a szándéktól vezérelt tett, hogy a felelősség Jovicsra, Skandricsra és a pártideológus Mihajlo Markovicsra háruljon, Milosevics pedig mentesüljön a felelősségtől az uralkodó párt sikertelenségéért, noha ő is ugyanahhoz a keményvonalas szárnyhoz tartozik, mint a többiek. Pilcz Nándor HORVÁT VÁLASZTÁSOK Demokratúrából a demokráciába? (Kiküldött munkatársunk jelenti Zágrábból) Vasárnap nyolc köztársasági elnök és tizenhét, a parlamentbe törekvő politikai párt között választ az immár független Horvátország. A legesélyesebb az eddig kormányzó Horvát Demokrata Közösség (HDZ) és az eddigi államfő, Franjo Tudjman. Tudjman jelszava ,a függetlenségből a jólétbe, arra utal, hogy a diktatórikus hajlamokkal megvádolt államfő, már számol a nemzeti örömünnep elmúlásával. A romantikus és erőszakos nacionalizmust a Tudjmant engedékenységgel vádoló szélsőjobboldali Horvát Jogpárt tűzi zászlajára. Ennek vezetője, Dobroslav Paraga a minap Belgrád bombázását is javasolta. Sok más politikai erő is bírálja az eddigi, Tudjman által közvetlenül vezérelt nemzeti egységkormányt Vukovár elvesztéséért. A Néppárt jelöltje, Savka Dabceviv Kucar asszony és a szociálliberális Drazen Budisa azt ígéri, hogy a demokratúra helyett erősebb demokráciát, nagyobb helyi és regionális önkormányzatot ígér. A volt kommunisták és a szociáldemokraták főleg a gazdaságra koncentrálnak, a régebben neves reformkommunista, Branko Horvát például munkavállalói versenyprogramot ígér. A választási jelszavak a tudjuk, jobban tudjuk, legjobban tudjuk szófacsarásai mellett elsősorban a bizalomra apel-jálnak. Mégis szinte bizonyos, hogy a másfél éve kétharmados többséget szerzett HDZ-nek ezúttal kevesebbel kell beérnie, noha nyer, hiszen fő ígéretét, a függetlenség nemzetközi elismertetését és megvédését, teljesítette. A horvát jövőkép azonban sok szempontból még vázlatszerűen sincs kidolgozva. A pártprogramok e szempontból nem nagyon különböznek. A szerbek által megszállt területek polgárai Zágrábban szavaznak. Az emigráns horvátok is voksolnak. A horvátországi etnikai kisebbségeknek öt hely van fenntartva. Eközben Belgrádban a jugoszláv hadsereg cáfolta, hogy aláírta volna a horvátokkal azt a megállapodást, amely szerint a szerb erők elvonulnak Dubrovnik környékéről. A városban mindenesetre nyugalom van, nem úgy, mint a boszniai gócpontokon. Panics jugoszláv kormányfő és Granic horvát miniszterelnökhelyettes viszont tényleg megállapodott a hadifoglyok cseréjéről, ha betartják a megállapodást, akkor napokon belül az összes hadifogoly kiszabadulhat. Tudjman választási beszédében kiemelten szólt a horvátmagyar kapcsolatok fontosságáról. Megemlítette, hogy a Rijeka-Zágráb-Budapest autóút, valamint a kereskedelem és a tranzit fejlesztése nagyon sokat ígér mindkét országnak. Felsorolva a Közép-európai Kezdeményezés tagországait, leszögezte: Horvátország számára jelenleg a mi térségünk országai a legfontosabb partnerek. Füzes Oszkár Zágrábi nyár ’92 BOROS JENŐ FELVÉTELE M argot Honeckert is bíróság elé akarják állítani ? Les Echos: Bonnban, 1987-ben egészen másképp fogadták a volt NDK-vezetőt Erich Honecker visszatérte utáni eufória csendesülésével a német pártok figyelmüket a Chilébe utazó Margot Honeckerre összpontosították és ellene is nyomozást követelnek. A francia sajtóban pedig olyan véleményt fogalmaztak meg, hogy nem is olyan régen - 1987-ben - államfői pompával fogadták Honeckert Bonnban. - Lesz idő amikor Margot Honeckernek is felelnie kell - jelentette ki Horst Eylmann, a Bundestag jogi bizottságának elnöke. A berlini igazságszolgáltatásnak most azt kell megvizsgálnia, hogy büntetőjogilag ez hogyan lehetséges. Bonnak azután kiadatási kérelmet kell benyújtania a chilei kormánynak - vélte a politikus. Az SPD egyik szakértője szerint a kényszer-örökbefogadásokért, amelyek Margot Honecker korábbi miniszteri tevékenységéhez fűződnek, az asszonyt gyermekrablás, illetve személyes szabadságtól való megfosztás miatt lehetne felelősségre vonni. Margot Honecker annak idején politikai foglyok gyermekeit - úgymond átnevelés céljából - állami gondozásba vetette, illetve nevelőszülőkhöz adatta ki. A chilei külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Honecker felesége - akinek egyébként pénteken délután kell Santiagóba érkeznie - turistavízummal beutazhat az országba. Enrique Silva Cimina tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint Erich Honecker nem önszántából hagyta el a nagykövetséget. Margot Honecker közben a luxemburgi repülőtéren, útban Santiago felé, azt mondta az ARD német televíziónak: - Az új Németország többé nem a hazám. Ami az elmúlt években történt, az egy nagy tévedés. A németek ezt még meg fogják bánni. A férjére vonatkozó kérdésekre azonban nem válaszolt. Margot Honecker Sonja nevű lányához és annak családjához utazik. A 39 éves Honeckerlány egy chilei menekülthöz ment férjhez, aki a hetvenes években az NDK-ban talált menedéket. A család két gyermekével két éve él Chilében. A francia sajtó változatlanul bő terjedelemben foglakozik a moabiti börtönben ülő Honekker körül zajló eseményekkel. A Les Echos megállapítja: a perben ugyanarról az emberről van szó, akit Kohl kancellár 1987-ben államfőnek kijáró tiszteletadással, katonai díszpompával fogadott Bonnban, s akinek akkori „szalonképessé tételéhez” antifasiszta múltját emlegették. A Libération szerint a per nyilvánvalóan „józan és látványosságoktól mentes” lesz. De ugyanazt a dilemmát válthatja ki, mint a háborús bűnösök pere 1945-ben: kit kell hibáztatni, s vajon kollektíven felelősségre vonható-e az NDK? A vezetők felelősségrevonása tisztázhatja-e 16 millió követőjüket? Nehezen lesz elfogadható az is, hogy Honeckert elítélve megfeledkezzenek az ellenállóról, aki élete tíz évét töltötte el náci börtönökben és koncentrációs táborokban - hangoztatja a Libération. - Lehetséges, hogy Kohl - akinek a népszerűsége erősen csökkent a kelet-német tartományokban az egyesítés feletti lelkesedés és a bosszúvágy elmúlásával - meg akarja mutatni, hogy képes a meggyalázott jog érvényesítésére - írja a Le Monde. Mindazonáltal a lap úgy véli, hogy Németországban nem „kirakatpert” akarnak rendezni. Honecker visszatérte kétségkívül azzal a kockázattal jár, hogy komoly bonyodalmakat okoz Németországban. A német kommunista vezető pere, a romániai Nicu Ceaucescu-, illetve a bulgáriai Zsivkov-per után talán méltóbb módot ad a kommunizmus elleni eljárásra - véli a Le Monde. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. augusztus 1., szombat Kozirev mégis marad Politikai fantáziálgatásnak nevezte pénteken az Andrej Kozirev lemondásáról lábra kapott moszkvai híreket az orosz elnöki szóvivő. Vjacseszlav Kosztyikov főnökére, Borisz Jelcinre hivatkozva határozottan cáfolta, hogy az elnök meneszteni készülne a diplomácia irányítóját. Korábban több lap is felreppentette a hírt, miszerint Kozirevnek a Kuril-szigetekkel kapcsolatos túl engedékeny álláspontja miatt távoznia kell posztjáról. A Nyezaviszomaja Gazeta című újság pénteken már azt is tudni vélte, hogy még Jelcin szeptemberi japáni útja előtt elhagyja hivatalát. Kosztyikov nyilatkozatában ennek ellenére hangoztatta: a távozás kérdését egyetlen illetékes fórumon sem vetették fel és nem vitatták meg. (MTI) Arafat a Rabin találkozó? Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője a Ha’aretz című izraeli lapnak adott interjújában úgy nyilatkozott: kész találkozni Jichak Rabinnal, Izrael új miniszterelnökével. A PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke az interjúban felszólította a jeruzsálemi kormányfőt, hogy a jövőben ne minősítse többé terroristacsoportnak a PFSZ-t. Arafat kijelentette, szervezete nélkül nem lesz béke. - Kössünk igazságos békét, tekintettel az önök és a mi gyermekeinkre - fordult a PFSZ-vezető Rabinhoz. (MTI) Az osztrák védelmi miniszter a balkáni háború esélyeiről (Bécsi tudósításunk) Egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy a boszniai események már lezárultak. Éppen úgy, mint korábban, fönnáll a veszélye annak, hogy véres konfliktus színhelyévé válik Kosovo, hogy kiéleződik a macedón kérdés - jelentette ki a Die Presse című napilapnak nyilatkozva az osztrák védelmi miniszter. Werner Fasslabend szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy az albán többségű szerb Kosovóban harcok robbannak ki. Az osztrák hadsereg felkészült minden, Ausztriát esetleg fenyegető katasztrófára, igazi megoldást azonban csak az hozhat, ha a kívülálló országok egységes álláspontra jutnak, ha megértetik a szerb agresszorokkal, hogy a tömegek kiűzését nem tűrik el. A harcok mostani szakaszában mindenekelőtt a politikai nyomást kell fokozni Szerbiára. Persze számolni kell azzal, hogy mindaddig, amíg Karadzsics szerb vezér ül a tárgyalóasztalnál, s a kitelepítés lehetőségeit fontolgatja, addig a jelenlegi események nem érnek véget. Az osztrák védelmi miniszter megítélése szerint nyugtalan övezet marad egész Délkelet- Európa, amivel az Európa és a Távol-Kelet közötti földrajzi összeköttetés törik meg. Fasslabend nem hisz abban, hogy a helyzet a térségben rövid távon rendeződik, márpedig egy balkáni háború az osztrák gazdaságot is érintené. Elkerülendő a milliós tömegű újabb menekültáradatot, a nagy kiterjedésű háborút, amelyben elvileg két szövetséges partner, Török- és Görögország szembekerülhet egymással, Ausztriának minden eszközzel azon kell fáradoznia, hogy megakadályozza a tűz elterjedését. Ausztria lenne az a nyugat-európai ország, amelyet földrajzi fekvésénél fogva először érintene a balkáni háború, gazdasági helyzete is múlik azon, mennyire sikerül nyugalomban tartani a Balkánt. Ez érintené az ország idegenforgalmát, s mindenekelőtt az ausztriai beruházásokat, akár mint a Kelet- és Közép- Európába irányuló befektetések székhelyét, akár mint kiindulópontját. Földvári Zsuzsa : Ausztria segít a boszniai menekülteknek, de nem viheti túlzásba a jó cselekedeteket, mert ezzel egyrészt tovább növelné a menekültáradatot, másrészt akadályozná, hogy a nyugati országok is bekapcsolódhassanak a segítésbe - állította az osztrák belügyminiszter. A Der Standard című lapnak nyilatkozva Franz Löschnak nem volt hajlandó megmondani, hogy Ausztria mennyi menedékkérő befogadására lenne még képes. Bécs jelenlegi magatartásával szeretné a menekültekkel való szolidaritásra ösztönözni a nyugat-európai országokat - mondta a miniszter, majd Horvátországot bírálta, amely nem támogatja a százezer menekült befogadására képes sátorváros területén való felállításának ötletét. (MTI) Féléves libanoni hosszabbítás a kéksisakosoknak Az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 1-jétől újabb hat hónappal meghosszabbította a Libanonban állomásoztatott ENSZ békefenntartó erők mandátumát. Az ENSZ békefenntartó erőit csaknem 14 esztendővel ezelőtt küldték Libanonba, az ország déli részébe, ahol az izraeli hadsereg úgynevezett biztonsági ütközőzónát hozott létre. Jelenleg tíz ország 5800 katonája teljesít itt szolgálatot. (MTI) Szocialista győzelem az albán választásokon A hivatalos előrejelzések szerint az Albán Szocialista Párt nyerte meg a július 26-án tartott helyhatósági választásokat Albániában. Az előzetes adatok szerint a szocialista képviselők a helyi tanácsokban a szavazatok 51, míg a körzeti tanácsokban a voksok több mint 60 százakékát kapták. A választásokon a második legtöbb szavazatot az Albán Demokrata Párt szerezte. (MTI) Az ENSZ megfigyelőket küld Dél-Afrikába Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár bejelentette, hogy Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője kérésének eleget téve megfigyelőket küld Dél-Afrikába, az ANC által a jövő hétre tervezett általános sztrájk és kormányellenes megmozdulások ellenőrzésére. Az ENSZ várhatóan 10-12 fős csoportot küld az afrikai országba, Pretoria jelezte, hogy nem emel kifogást a megfigyelők jelenléte ellen. (MTI)