Népszabadság, 1992. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

NÉPSZABADSÁG 1992. október 1., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP 50. évfolyam, 232. szám *——— ------— ..................“““•• Ma: ItthoN­ 32 oldal ára: 14,50 Ft A KORMÁNY JAPÁNBÓL JÖN Napokon belül: Swiftek sorozatban (Munkatársunktól) Jól sikerült a főpróba, kezdődhet az előadás. Az esztergomi Suzuki-autógyárban elkészült az első ötvennyolc, piros és fehér színű Suzuki Swift. A japán-magyar csapat most a premierre készül, és a próbagyártás tapasztalatai alapján finomít a szerelősorok működésén. Bár ezekben a napokban szünetel a gyártás a harmincnyolcezer négyzetméteres karosszéria­préselő, hegesztő- és festőüzemben, a csarnokok mégsem néptelenek, hiszen a helyiek most ép­pen az értékesítési hálózat szakembereit látták vendégül. Eddig ötvenöt forgalmazó céggel kö­töttek szerződést, de az év végéig valószínűleg már száz kisebb-nagyobb vállalkozás foglalko­zik majd a Swiftek értékesítésével, szervizelésé­vel és az alkatrészellátással. Az üzemszerű gyártás október első napjaiban kezdődik - tájékoztatta lapunkat Sövényházi Márta általános igazgatóhelyettes -, az első Su­zukik pedig október 22-én kerülnek „eladósor­ba”. Ebben az évben nyolcszázötven, 1993-ban pedig már huszonötezer darab készül az ötaj­tós, 1000 és 1300 köbcentiméteres autókból. Az áruk azonban még mindig titok. Továbbra is csak találgathatjuk: vajon az alapmodell meg­vásárlásához elegendő lesz-e hétszázezer fo­rint? Természetesen az árat nagyban befolyá­solja - különösen az exportnál - a hazai beszál­lítás aránya. Eddig a tízezernyi Swift-alkatrész harminc százaléka magyar, a motor, a sebes­ségváltó és a differenciálmű viszont konténer­ben érkezik Japánból, csakúgy, mint a kocsi volánja. Piros és fehér Suzuki már van BOROS JENŐ FELVÉTELE CHILEIEK PESTEN „Összeköt a szélsőségek elutasítása” - Chilében befolyásos horvát közösség él, ezért szorosabb kapcsolatokra törekszünk a kö­zös fellépés érdekében - mondta lapunknak adott interjújában Jose Antonio Viera-Gallo Ques­­ney, a képviselőház elnöke, Sal­vador Allende kormányának egykori államtitkára, aki parla­menti delegáció élén három na­pot töltött Budapesten. (Interjúnk a 3. oldalon) Mindenképp Hágához fordulunk - nyilatkozta Mádl Ferenc (Munkatársunktól) Magyarország mindenképpen a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi a hősi problémát, még ak­kor is, ha ezt Csehszlovákia nélkül kell megtennie - jelen­tette be szerdán Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter. Mádl Ferenc az Országgyűlés külügyi bizottságának zárt ülé­séről távoztában nyilatkozott parlamenti tudósítóknak a kor­mány tervezett bősi lépéseiről. Hangoztatta: a kormány el van szánva arra, hogy azonnali tár­gyalásokat folytasson Po­zsonnyal és Prágával a terve­zett háromoldalú szakértői ve­gyes bizottság létrehozása cél­jából. Ez a nemzetközi fórum összegezné a vízerőmű ökoló­giai hatásait, s a miniszter sze­rint e munkának önmagában is lenne értéke, függetlenül attól, hogy ez a másik felet az építke­zés felfüggesztésére készteti-e, avagy sem. Mádl Ferenc ugyanígy szükségesnek mond­ta, hogy Magyarország min­denképpen elmenjen Hágába. A bíróságnak Budapest szerint elsősorban a bősi C variáns nemzetközi jogellenességét és határsértő jellegét kell meg­vizsgálnia. Ugyanakkor állást foglalhatna abban a kérdésben is, hogy jogszerűen szüntette-e meg Budapest a ’77-es szerző­dést. A miniszter kijelentette, hogy a hágai magyar keresetet már szövegezi egy jogász-team. Hangsúlyozta, nagy kétségei vannak a tekintetben, hogy a másik fél aláveti-e magát a há­gai eljárásnak, de az is rendkí­vül sajátos fejlemény lenne, ha egy európai ország nem vállal­na egy európai megoldást, s ehelyett a jogellenesség útját választaná - tette hozzá a tárca nélküli miniszter. OKTÓBER 8-ÁN FIDESZ-NAGYGYŰLÉS A CORVIN MOZIBAN Orbán Viktor: Meg akarjuk verni az MDF-et­ ­ Nagy baj van, de én optimistán látom a dolgokat. Akkor veszí­teném el az optimizmusomat, ha úgy látnám: vakvágányra került az ország. Szerintem most nem ez a helyzet. Nagy baj van, de van­nak alternatívák, a Fidesz előtt is. Október 8-án a Corvin moziban lesz nagygyűlésünk, majd ezt követően két héten át vidéki nagyvá­rosokban, hogy az ország ne abba az irányba menjen el, amerre Csurka szeretné vinni - mondta többek között Orbán Viktor, a Fi­desz parlamenti frakciójának vezetője az alábbi interjúban. - Mennyiben változott meg a helyzet? Antall József nemrégiben azt állította, hogy a legnagyobb kor­mányzó párt továbbra is középen áll. - Ennek a kijelentésnek semmi tárgyi alapja nincsen, csupán üres politikai szólam, mindig is az volt. Az a miniszter­elnök nekem ne beszéljen cent­rumról, aki együtt hált Torgyán Józseffel csak azért, hogy kor­mányt tudjon alakítani. És az a miniszterelnök se, aki vérsze­génynek és gyámoltalannak mu­tatkozik, amikor saját pártjában kellene a konfliktust vállalnia. - Ezt mivel magyarázza? Mert gyáva embernek igazán nem lehet mondani.­­ Ez az utolsó, amit el lehet mondani róla. Ennek a magatar­tásnak politikai okai vannak. Erről majd az október 8-i gyűlé­sünkön fogok hosszabban be­szélni. A kérdés már két éve is az volt, hogy az a politikai takti­ka, amelyet Antall József vállalt, kitart-e négy évig. Akkor még lehetett arra számítani, hogy ta­lán igen, mostanra azonban megbukott ez a taktika.­­ Az utóbbi pár hét - úgy látszik - összébb hozta az ellenzéki pártokat. A Fidesz viszont mintha eltartaná a könyökét, nehogy túl közel kerüljön a többiekhez. Miért kínos - illetve kí­nos-e - a Fidesznek vállalnia a hely­zetből adódó, természetes szövetsé­geseit? - Az SZDSZ-szel a helyze­tünk rendezett. Sok konfliktu­sunk volt, de a viszony e pillanat­ban - ismétlem - rendezett. Saj­nos a mostani Tölgyessy-időszak egyik jellemzője - a kétségtelen politikai eredmények mellett - az, hogy ha az ember tárgyalni akart a párt vezetőivel, nem tud­ta, kivel tegye. Reméljük, a no­vemberi küldöttgyűlés után ez megváltozik. Az SZDSZ vállalá­sával tehát nincs gond - egyéb­ként sem az SZDSZ-t szoktuk vállalni vagy sem, hanem bizo­nyos megnyilatkozásaikat vállal­juk, másokat meg nem. Ami a jö­vőt illeti: többször elmondtam - komoly esélyt látok arra, hogy a ’94-es választások után tiszta li­berális kormány alakuljon, ma­gyarán, hogy a szavazók 50 szá­zalékát ez a két párt állítsa maga mellé. Erre Tölgyessy Péter azt nyilatkozza: a majdani kormány­nak a Fidesz-SZDSZ együttmű­ködésnél szélesebb alapokon kell állnia. Én meg csak nézek, hogy most ebben nem értünk egyet, vagy mit jelentsen ez. Az együtt­működés kiépítésének adódhat­nak ugyan problémái, de ezeket lehet kezelni. (Folytatás a 7. oldalon) FIZESSENEK A GAZDAGOK! Három kötet költségvetés (Munkatársunktól) Tegnap délután a kormány benyújtotta a parlamentnek az 1993. évi költségvetés részletes tervezetét. A hiány csaknem eléri a 185 milliárd forintot, a GDP 6 százalékát. A háromkötetes, vaskos do­kumentum - amelyet Kupa Mi­hály tegnap küldött át Szabad György házelnöknek - az 1993-as költségvetés kiadásait 1 billió 284 milliárd 895,8 mil­lió forintban jelöli meg. A bevétel összegét ugyanakkor 1 billió 099 milliárd 962,2 mil­lió forintban állapítja meg. Ez­zel a tervezett mérleghiány 184,933 milliárd forint lesz. A költségvetés jövőre még több jövedelmet centralizál, ennek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya az idei 29,4 százalékról 31 százalékra nö­vekszik. Némileg csökken vi­szont a deficit aránya, mert míg 1991-ben 5 százalék volt, az idén várhatóan 7,5 százalé­kot ér el, 1993-ban pedig 6 szá­zalék lesz. A jövő évi hiányok finanszí­rozására a Pénzügyminisztéri­um 60 milliárd forintnyi hosszú - legkevesebb tízéves - lejáratú speciális államkötvényeket bo­csát majd ki. Ennek kamata megegyezik majd a mindenkori jegybanki alapkamattal. Továb­bi százmilliárd forintért pedig egy évnél hosszabb lejáratú ál­lamkötvényeket is piacra dob­nak. Az állami forgóalap folya­matos likviditásához, valamint társadalombiztosítási alapok­nak vállalt garancia megterem­téséhez viszont újabb összegek­re lesz szükség, ezért a kormány arra is felhatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy likviditási kincstárjegyet bocsásson ki. Némileg növekszik a lakossá­gi fogyasztói ártámogatás, ami megmarad a helyi közlekedé­sen, a vasúti személyszállításon, a távolsági autóbuszjáratokon. A jövő évi költségvetés készí­tői - mint az indoklásból kide­rül - arra számítanak, hogy 1994-95-ben a termelés 3, illet­ve 4 százalékkal bővül. A személyi jövedelemadóból származó milliárdok egyre na­gyobb részét adják az állami bevételeknek. Idén valószínűleg az államháztartás összes bevételének 12,2 százalékát érik el, s jövőre sem változik ez az arány. Nagyarányú változás nem lesz a rendszerben. De mint a Népszabadság már korábban közölte, jelentősen szűkül a korábbi kedvezmények köre. Pontosabban csak a mezőgazdasági kistermelők őrizték meg korábbi mentességeiket, míg a többiek csak a ténylegesen felmerült és igazolt költségeiket számíthatják le. Viszont a költségvetés bevételi igényeinek megfelelően az adótábla egy újabb sávval bővül, és 1 millió forintnyi jövedelem felett 50 százalékos adót kell fizetni. Csurka István hívei elszigetelődtek Az országos gyűlést január végére halasztották (Munkatársainktól) Csurka István és hívei min­den eddiginél súlyosabb vere­séget szenvedtek a legutóbbi MDF-frakcióülésen - közölte a Népszabadsággal egy megbíz­ható forrás. A legnagyobb kor­mányzó pártot valószínűleg nem ragadja szélsőségekre­­az újabb médiavihar. Informátoraink szerint félő volt, hogy Pálfy G. István fel­mentése miatt a Magyar De­mokrata Fórum parlamenti frakciójában még nagyobb be­folyásra tesz szert a türelmet­len álláspont. Az események azonban másként alakultak. A legtöbb befolyásos vezető fel­szólalásában éppen arra intett, hogy a tárgyalásos, konszen­zusra törekvő politikát kell folytatni a médiaügyben, így beszélt dr. Antall József és dr. Kónya Imre is. Voltak más vé­lemények is, de ezek kisebbség­ben maradtak. Fontos elem, hogy Csurka István nem vett részt a vita első részében­­ egy gyűlésen, hívei között időzött. A frakcióülésen elmondott be­szédét is meghatározta ez a ko­rábbi közeg. Egyebek között felszólított arra, hogy a kor­mányzat függessze fel Hankiss Elemért, s a rendelkezésre álló idő alatt „meg lehetne tisztíta­ni a tévét”. Azt is kimondta: „Nyilvánvalóvá lett, hogy a Kulin Ferenc-féle médiapoliti­ka megbukott. ” Csurkának ez a beszéde nem talált kedvező fo­gadtatásra, bele-beletapsoltak, sőt bekiabálások is voltak. Ku­lin Ferenc válaszában arra mu­tatott rá, hogy ha nem voltak eredmények, azért elsősorban Csurka hibáztatható, akinek mindig voltak olyan lépései, amelyek megtorpedózták a megegyezést. Antall József miniszterelnök közel egyórás beszédében csak érintette a köztársaság elnöké­vel való találkozóját, szólt vi­szont a televízióban kialakult helyzetről. Kijelentette: Hankiss Elemér döntését nem az ellen­zék lépésének, hanem magának­ciónak tartja. Hiszen abba a tárgyalási folyamatba, amelyet Katona Tamás a médiatörvény meghozatala érdekében kezdett az ellenzék bizonyos köreivel, nem illik bele ez a lépés. (Folytatás a 4. oldalon) Hód­Pő-leltár Farkasházy Tivadarnak el­ső alkalommal sikerült mind a hat parlamenti párt kizáró­lag belső használatra szánt hangulatjelentéséhez hozzá­jutnia. Sőt Thürmerék, és a bimbódzó Pozsgay-, Palotás-, Király Zoltán-féle pártcsírák helyzetértékelését is közöljük a 8. oldalon. Olvassák, de ne terjesszék! FTC—Slovan Bratislava: 0-0 A kapuban éberek voltunk BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE

Next