Népszabadság, 1992. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

2 Nagykoalíció körvonalazódik Romániában (Bukaresti tudósítónktól) Hatalmi egyensúly kialakítá­sát, illetőleg nemzeti összefo­gást példázó nagykoalíciós „összparlamenti” kormány lét­rehozását kezdeményezik a va­sárnapi választások nyomán kialakuló román politikai spektrum ellentétes pólusain. Emil Constantinescu ellenzé­ki elnökjelölt keddi felhívása után, illetőleg az Iliescu-párti Nemzet Megmentés Demokrata Frontja alelnökévé tegnapelőtt soron kívül előléptetett Adrian Nastase kezdeményezését kö­vetően szerdán a hivatalban lé­vő román államfő is nagykoalí­ció létrehozására irányuló szándékait hangoztatta. Az október 11-én sorra kerü­lő második elnökválasztási for­dulóban a jelenlegi államfővel versenyben álló Constantinescu az összes román demokratikus erőhöz intézett felhívásában - a választások eredményeinek és az azok alapján kialakuló politikai helyzetnek a realista elemzése után - a román hatal­mi egyensúly megteremtését a Romániai Demokratikus Kon­venció államfőjelöltjének meg­választásában jelölte meg. Erre szólította fel a tényleges válto­zást és demokráciát óhajtó ro­mániai erőket. A választások után nyilván­valóan körvonalazódó romániai politikai mezőny ellenkező pó­lusáról, az Iliescu támogatására és újabb elnökjelölésére létre­hozott, jelenleg is kormányzati szerepet betöltő RMDF részéről a hatalmi egyensúly megterem­tését és az ország kormányoz­­hatóságának biztosítását egé­szen másképpen képzelik el. Az Iliescu-párti sajtó után elsőként az RMDF egyik csúcs­pozíciójára órák alatt feljutta­tott jelenlegi külügyminiszter, Adrian Nastase fogalmazta meg az összes parlamenti poli­tikai erők összefogására épülő nemzeti egységkormány kiala­kításának szándékát. Ezt körvonalazta egyértel­műbben tegnapi rendkívüli, „elnökjelölti és kampányindí­tó” sajtóértekezletén Ion Iliescu román államfő. Nagyszámú ro­mán és külföldi tudósító előtt tett nyilatkozatának éppen az volt a lényege, hogy - újabb ál­lamfői mandátum megszerzése esetén - ő is és az új parlament­ben viszonylagos többséggel rendelkező pártja nagykoalíciós kormány kialakítását indítvá­nyozza. Ha másképp nem lehet elérni az összparlamenti támo­gatást, illetőleg egy politikailag sokszínű kormány létrehozását, akkor egy technokratákból álló kabinet megalakítása is elkép­zelhető - fejtegette Iliescu. Kérdésre válaszolva a román elnök egyebek között ismét ki­fejtette, hogy a nemzeti kisebb­ségekkel - különösen pedig a romániai magyarsággal­­ kap­csolatos román politika példa­értékűen európai szintű. Miatta Romániának senki előtt sem kell szégyenkeznie. Éppen ezért - egyértelműen Magyar­­országra utalva - Iliescu hang­súlyozta: Románia ebben a vo­natkozásban senkitől sem fo­gadja el a leckéztetést. Mag Péter Alapítvány tradíciókkal (Munkatársunktól) - Amíg igényt tartanak a se­gítségünkre, szívesen vagyunk Magyarországon, mert mind a mentalitást, mind a tradíciókat tekintve a legközelebb állónak érezzük magunkhoz - mondta Fritz Pirkl, a bajor CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapít­vány elnöke, akit tegnap foga­dott Antall József kormányfő. A magyar miniszterelnök a néhány nappal ezelőtti, a nürn­bergi csatornamegnyitón elkez­dett eszmecsere folytatásaként tájékoztatta vendégét a Bős- Nagymarosi erőművel kapcso­latos magyar álláspontról, va­lamint a Szovjetunió felbomlá­sa után kialakult politikai-gaz­dasági helyzetről. Fritz Pirkl a megbeszélés után lapunknak azt a hídszere­pet hangsúlyozta, amit a sze­rinte mindig is a nyugati kul­túrkörhöz tartozott Magyaror­szág játszott a kelet-európai változásokban. Arra a felvetésre, hogy a ha­zánkban igen nagy számban aktív német alapítványok kö­zött a versengés jelei tapasztal­hatók, Pirkl kijelentette: a ma­gyarországi átalakítás annyi problémát vet fel, hogy az or­szágnak nem lehet elég segítő­je. Az alapítványok pedig nem egymás ellen dolgoznak, hanem azon, hogy hazánk az Európai Közösség olyan stabil politikai­gazdasági helyzetben lévő szomszédja legyen, amely ha­marosan az EK teljes jogú tag­jává válhat. A Hanns Seidel Alapítvány a politikai struktúrák felépítésé­ben, a politikai pártok szerve­zésében, továbbá a helyi önkor­mányzatok, s a szociális szféra kialakításában kész a németor­szági tapasztalatok átadására. D. A. NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. október 1., csütörtök Az Egyesült Államok képviselőháza szerdán vita nélkül, nagy több­séggel leszavazta a javaslatot, hogy adják meg Romániának a legna­gyobb kereskedelmi kedvezményt (MFN). Ezzel a kérdést legközelebb csak a választások után megalakuló új kongresszus tárgyalhatja, leg­korábban 1993 elején. A javaslat a kormánytól származott. A múlt he­ti vitában mind a republikánusok, de különösen az ellenzéki demok­raták a leghatározottabban bírálták Ion Iliescu elnököt és kormányát. A felszólalások szerint volt vezető kommunistáról van szó, aki az el­múlt csaknem három évben is megsértette a demokráciát, az emberi és a kisebbségi jogokat, amikor a bányászok felléptek Bukarestben a demokratikus ellenzékkel szemben, vagy amikor korlátozták a ma­gyar, a német és a cigány kisebbség jogait. A szerdai szavazási eredményben igen nagy szerepe volt Tom Lan­tosnak, a képviselőház magyar származású tagjának, aki több társá­val kedd este személyes levélben szólította fel képviselőtársait, hogy - a fenti indokok alapján - ne szavazzák most meg Romániának a ked­vezményt, hiszen ez a második választási forduló előtt Iliescu és a kormánya által a kisebbségek elleni alkalmazott brutális erőszak tá­mogatásának tűnhet. (MTI) TŐKÉSSEL IS TALÁLKOZTAK A DEBRECENIEK NAGYVÁRADON Ahogy testvérvárosok között illik (kiküldött munkatársunktól) Testvérvárosi szerződést írt alá tegnap Debrecen polgár­­mestere, Hevessy József és nagyváradi kollégája, Petru Fi­­lip. A helyszín a nagyváradi városháza volt, ahol a magyar küldöttség fogadása után ki­lenc munkacsoportban tágyal­­ták meg az együttműködés le­hetőségeit a két önkormányzat vezetői, képviselői és szakértői. A nagyváradi polgármester egyebek között azt hangsúlyoz­ta: túl súlyos események tör­ténnek a környező világban ah­hoz, hogy a két közeli nagyvá­ros ne állítson példát mások­nak is a jószomszédi viszonyra. A debreceni polgármester ugyancsak annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy az országok jobb kapcsolatait a városok és a régiók együttmű­ködése alapzhatja meg, vagyis ez az úgynevezett nagypolitikát is kedvezően befolyásolhatja. Debrecen vezetői a tárgyalá­sok szünetében a váradi RMDSZ-székházban is látoga­tást tettek. Itt Varga Gábor, a szervezet Bihar megyei elnöke fogadta őket. A találkozón Tő­kés László, a Királyhágó mellé­ki református egyházkerület püspöke is megjelent. A püspö­köt a Népszabadság tudósítója a romániai választási eredmé­nyek rövid értékelésére kérte. - Attól félek, hogy Funar és néhány más, lemaradt jelölt „gárdája” Iliescura fog szavaz­ni a második fordulóban - mondotta Tőkés László. - Ez egy „szörnyszövetség” kialakí­tásának a veszélyét hordozhat­ja magában, ami már csak a kormányozhatóság kényszere miatti szövetségkeresés okán is megtörténhet. Aminek viszont örvendek, az az, hogy az RMDSZ-re Erdélyben és Bi­harban adott voksok aránya és Constantinescu, a Demokrati­kus Konvenció jó szereplése ezen a vidéken arról tanúsko­dik, hogy az erdélyi román sok tekintetben közelebb került az erdélyi magyarhoz, mint a re­­gáti románhoz. Számomra viszont megdöbbentő lenne, ha itt körülbelül 20, országosan pedig alig 40 százalékkal Ilies­cu lenne az én elnököm. Rác T. János Amerikai szabadkereskedelem és a visegrádiak Az amerikai kormány dolgo­zik a javaslaton, amelyben sza­badkereskedelmi egyezmény megkötésére tesz javaslatot Lengyelországnak, Magyaror­szágnak és Csehszlovákiának - jelentette ki kedden az ameri­kai törvényhozásban az illeté­kes külügyminiszter-helyettes. Az eredetileg Bush elnöktől származó elgondolást a három fővárosban érdeklődéssel és elismeréssel fogadták, de szak­mai körökben egyúttal rámu­tattak: a visegrádiaknak az EK-val kötött társulási egyez­ménye aligha tehet lehetővé ilyen egyezményt harmadik or­szággal­­ még kevésbé remélt teljes jogú tagságuk. Jim Leach, republikánus képviselő a meghallgatáson feltárta a javaslat valószínű hátterét: mint mondotta, a ter­vezett egyezmények „nagyon érdekes” módot adnának arra, hogy az Egyesült Államok át­lépjen az egyesült Európa által emelt akadályokon. Javasolta, hogy a tervet a három ország mellett terjesszék ki a balti ál­lamokra és Ukrajnára is. (MTI) * Az amerikai elnökválasztási kampány során igazán nem szokatlan, hogy a majdani kor­mányzati posztokra aspirálók, nem szűkölködnek a vélhetően szavazatokat jelentő kijelenté­sekben. Éppen ezért felesleges túlértékelni a három európai országnak - amelyik jószerivel már négy állam - szabadkeres­kedelmi egyezmény ígérvényét. Egyébként az Egyesült Álla­mokba a magyar export csak néhány százaléka indul. Ez az ottani importnak viszont ez­redrészében mérhető. Még a szabadkereskedelmi egyez­ményhez tartozik az, hogy ez nem igazán komform azokkal a szerződésekkel, amelyeket Magyarország ez ideig aláírt. Tehát a kijelentés - ha komo­lyan is veszik - esetleg hozhat néhány tízezer lengyel-, cseh-, szlovák- és magyar származá­sú amerikai szavazatot. Horvát-jugoszláv csúcs Genfben (Újvidéki tudósítónktól) Kisemberek nagy problémái kerültek terítékre a genfi hor­­vát-jugoszláv csúcstalálkozón. A békekonferencia Bosznia­­csoportjában előterjesztik Tudjman és Izetbegovic közös elképzelését a háború megféke­zéséről. Dobrica Cseszics jugoszláv elnök szkeptikus hangulatban utazott el Tudjman horvát ál­lamfővel való találkozójára, azaz nem számított látványos áttörésre, de siker lesz már az is, ha sikerül megállapodniuk a „kisemberek nagy problémái­nak” fokozatos rendezésében. Ezek között a nyugdíjfolyósí­tás, a fizetésforgalom, a gazda­sági kapcsolatok, a közlekedés és a telefonkapcsolat helyreál­lítását említik. A szerda délelőtt megkezdett, és csak munkaebéddel megsza­kított tárgyaláson, amelynek befejezését az esti órákra ter­vezték, természetesen a na­gyobb fajsúlyú kérdéseket sem kerülhették meg. Tudjman - mint mondta - azzal a felté­tellel tett eleget a csúcstalálko­zót szervező Cyrus Vance és lord Owen rábeszélésének, hogy a jugoszláv hadsereg vonuljon ki a megszállt horvát területek­ről, Belgrád pedig ismerje el a Horvát Köztársaságot. Kis- Jugoszláviát egyébként csak de facto létező államalakulatnak nevezte. A határvita tárgyát képező Prevlaka földnyelv demilitari­­zálása (vagy ahogy Panics kor­mányfő fogalmazott korábban: ideiglenes elvesztése), a belgrá­di csűrés-csavarás ellenére, el­döntött tény. ENSZ-berkekben már fogalmazzák a vonatkozó BT-határozatot, amellyel kék­sisakosokat vezényelnek a fél­szigetre. A Biztonsági Tanács közelé­be került egyébként még két fontos kérdés: a bosnyák légtér zárlata (erről az EK készített határozattervezetet) és a hábo­rús bűnösök üldözése (a hatá­rozat elfogadását a mintegy 3000 muzulmán brckói lemé­szárlásán felháborodott ameri­kai kormányzat sürgeti). A horvát hatóság és az UNPROFOR intelmei ellenére szerdán mintegy ezer horvát menekült, az előzőleg bejelen­tett katonai kíséret nélkül, „honfoglalásra” indult Bara­nya felé. Lapzártáig nem érte­sültünk róla, mennyire közelí­tették meg a kéksisakosok ellenőrzése alá helyezett terü­letet, amelynek szerb területvé­delme fegyveres közbeavatko­zással fenyegetőzött. A Peruca erőmű vízzáró gát­jában az ellenőrzésére odavezé­nyelt kenyai kéksisakosok hat tonna, a jugoszláv néphadsereg jó „felségjelével” megjelölt robbanóanyagot találtak. A horvát félre a békefenntar­tó erők két helikoptere ellen Zágráb közelében végrehajtott, szerencsére sikertelen keddi tá­madás vet árnyékot. A villám­gyors vizsgálat megállapította , hogy „önkezdeményezésből” lett az azonnal őrizetbe vett tü­zér, aki nem figyelt fel a heli­kopterek szembetűnő „M­” jelzésére. Pilcz Nándor Tiszteletbeli osztrák konzulátus Pécsett Tiszteletbeli osztrák konzulátus nyílt Pécsett. A szerdai ünnep­ségre Baranyába látogatott Göncz Árpád köztársasági elnök is. Első alkalommal nyitott Ausztria kelet-, illetve közép-európai or­szágban tiszteletbeli konzulátust. A budapesti osztrák nagykövet, Franz Schmid adta át Somogyvári Imre nyugdíjas bányamérnök­nek a tiszteletbeli konzuli megbízást. Somogyvári Imre a Bara­­nya-Stájerország Baráti Társaság elnökeként már sokat tett a két régió jó kapcsolataiért. (Megyei tudósítónktól) Brazíliában leváltják az elnököt A brazil képviselőház elsöprő többséggel úgy döntött, hogy indítsák meg az ország államfőjének leváltási folyamatát. Fer­­nando Collor de Mello elnököt egy kongresszusi vizsgálóbizott­ság bűnösnek találta abban, hogy több millió dollár személyes anyagi haszon fejében hivatali tisztét felhasználva védelmet nyújtott egy korábbi közeli munkatársa törvényellenes üzleti ügyeihez. (AFP) Karneváli hangulat a döntés után MTI FOTÓ Lemondott Ukrajna kormányfője Hosszas vajúdás után szerdán lemondott tisztéről Vitold Fo­kin ukrán kormányfő. Döntését Kravcsuk elnök közölte a tör­vényhozás ülésén. Az orosz tévé hozzáfűzte: Fokin azzal indo­kolta távozását, hogy nem akarja tovább élezni a feszültséget Ukrajnában. Az ellenzéki pártok szerint Fokin nem érvényesí­tette eléggé az ország érdekeit az államközösségben. (MTI) Sorok az olasz bankok előtt (Római tudósítónktól)' ° ’ A líra szerdán újabb mélyre­pülésbe kezdett, miután egy hé­tig tartotta magát a márkával szemben. Délután összeült a kormány a 93 ezer milliárd lírás költségvetési manőver, az Ama­­to-program jóváhagyására. A nyitáskor egy márkáért 850 lírát adtak, kora délután már 880-at. Hiába nyilatkozott kedd este Amato kormányfő, hogy nincs szó a bankbetétek és az államkötvények hozamá­nak megadóztatásáról, sorok álltak a bankoknál. A szerdai minisztertanácsot megelőzően Amato ismét kije­lentette, lemond, ha költségve­tési manővere nem megy ke­resztül. A kiadások lefaragása illetve a plusz adóbevételek együttesen 93 ezer milliárdot jelentenének az államháztar­tásnak, ám az 1993-as költség­­vetési deficitet még így is 150 ezer milliárdra tervezik. Az Amato-hipotézis jövőre 1,5 szá­zalékos gazdasági növekedéssel és 4,5 százalékos inflációval számol. A csomagterv sorsa kulcskér­dés. Az elmúlt napokban az olasz nagyvárosokban százez­res tömeggyűléseken tiltakoz­tak a dolgozók az Amato-prog­­ram ellen. Múlt vasárnap Man­­tova járásban helyhatósági vá­lasztásokon - félmillió szavazó részvételével - a kormánypár­tok drámai vereséget szenved­tek. A két évvel ezelőtti 44 szá­zalékkal szemben most csak 27 százalékot kaptak. Amato lemondása illetve a kormány bukása totális válsá­got idézne elő, a jelenlegi bel­politikai légkörben. Márpedig semmi biztosíték nincs arra, hogy a költségvetési terv a mi­nisztertanács jóváhagyása után szabad utat kapjon a parla­mentben, ahol a kormánykoalí­ció minimális többséggel ren­delkezik. Ortutay L. Gyula „Vaucsev”-rel kezdődik az orosz kapitalizmus (Moszkvai tudósítónktól) A pravoszláv naptár szerint az egyik legnagyobb ünnep szeptember utolsó napja, a hit, remény és a szeretet napja. A három magasztos szót a világ inkább női nevekként - Vera, Nagyezsda, Ljubov - ismeri, s aligha tudja, hogy az igazi orosz még azt is hozzáfűzi: Szófia (vagyis bölcsesség) az anyjuk. Az Oroszországban mindig hangsúlyos véletlen úgy hozta, hogy pont ez után a nap után vegye hivatalosan kezdetét az újabb „végső harc” eredménye­ként megjelenő „össznépi kapi­talizmus”. A kormányzati szándékok szerint ugyanis e napon kezdődik a vagyonje­gyek - újkeletű orosz szóval „vancserek” - kiosztása, s tart majd egészen december elejéig. Ez a terv legalábbis, de hát em­ber tervez... Néhány éve még legalább a televízió kedvéért feltétlenül átadtak volna ünne­pélyesen néhány vancsert (Tyi­­honov kormányfő, mondjuk, ha aznap fel tud kelni), a többivel meg ki törődik. Most ilyesmi­nek nincs jele. Oroszország ennyivel (is) őszintébb lett. Vállalkozók és munkaválla­lók, bármilyen oldali ellenzéki erők között furcsa egyetértés mutatkozik azt illetően, hogy a privatizációs csekk nem old meg semmit. Mihail Gorbacsov mesterséges ködnek nevezte, a szakszervezetek az állam fele­lőssége lezárásának szándékát látják benne, az embereket meg csak az érdekli, mit ér majd ez a papír, és mit lehet rajta ven­ni, mert kenyeret, krumplit aligha. Az igazsághoz hozzá­tartozik: tisztességes szándék szülte a vancsert, az, hogy ha a tulajdon össznépi, akként fejlő­dött, gyarapodott, részesüljön is belőle az „össznép”. De a fennkölt napon idézhetjük a jó szándékról és a pokolról szóló mondást is. Annyi biztos: az orosz embe­rek majd valamikor - talán a megjelölt időszakban - kapnak egy levelet, benne egy értesí­tést, hogy hol és mikor vehetik át az őket megillető vaucsere­ket, és mire használhatják őket. És igaz az is, hogy vannak már olyan hirdetések, amelyek ru­belért vagy vaucserekért kínál­nak árut vagy részvényeket. Ráadásul a legújabb orosz kri­mi témája az, hogy valakik Szi­bériában hatalmas mennyiségű vaucsert rabolnak el, utánuk folyik a hajsza. Mint látjuk, az Oroszország­ban nem mindig fehér üzleti körök és a nép szemében nem mindig fekete bűnözők, na és a rózsaszín álmokat hivatássze­rűen kergető művészek egy ki­csit előbbre járnak, mint a va­lóság. A sokat emlegetett nép vagy tömegek számára most már igazán zavartalan, majd­hogynem hivatalos ünnep a hi­te, a reménye és a szeretete. Re­besgetik, hogy nem lesz könnyű a másnap: állítólag kétszázhúsz rubel lesz egy üveg vodka, csaknem százzal több, mint amennyiért erre az emelésre várva jó hónapja, már amúgy sem lehetett kapni. M. Lengyel László

Next