Népszabadság, 1992. november (50. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
NÉPSZABADSÁG • 1992. november 2., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 258. szám 48 ÓRÁVAL A VÁLASZTÁS ELŐTT Nincs biztos befutó (Washingtoni tudósítónktól) Bush amerikai elnök immár csaknem teljesen ledolgozta Clinton demokrata párti elnökjelölttel szembeni hátrányát. Negyvennyolc órával a választások előtt egyszerre két közvélemény-kutatás is (a CNN és az ABC televízióké) hárompontnyi rést mutat ki közöttük, és ez már a statisztikai hibatáron belül van, úgyhogy a finis gyakorlatilag fej fej mellettinek tekinthető. A fejleményben része van annak az erőteljes hitelrontási kampánynak, amellyel a Bush-tábor a hét végén még a maga idején népszerű Reagan elnököt is bevetve - Clinton személyes és politikai szavahihetőségét támadja, de hozzájárul Perot texasi milliárdos harmadikkénti jelenléte is. Perot a szavazótábor 15-18 százalékát vonzotta magához, ami Bushé mellett ártott Clinton pozícióinak is. Egyelőre nem tudni, milyen hatással lesz az a három botrány, amely az utóbbi napokban a Bush-tábor és személy szerint az elnök hitelét is kikezdte. (Folytatás a 2. oldalon) Kampányfinis vonaton (Bush) és gyalog (Clinton) MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Bőst nem lehet érzelmi kérdésként kezelni Beszélgetés Hannes Androsch osztrák üzletemberrel Hannes Androsch a ’70-es évek osztrák politikai életének legragyogóbb csillaga, akiből azután hullócsillag lett, ma üzletemberként is sokat mereng politikai kérdéseken. Hajdani, megbocsáthatatlannak tekintett pénzügyi tranzakciói ellenére a világ egyik legkiválóbb Kelet- Közép- Európa-szakértőjének tartják, akit páratlan kapcsolatrendszer köt a befolyásos kelet-európai döntéshozókhoz. A vele folytatott beszélgetéskor is tüntettek néhányan bécsi irodája előtt, a Global 2000 környezetvédő szervezet aktivistái Androschban látják megtestesülve mindazt a ROSSZAT, amit Bős jelképez. - Tényleg, miért ment bele ebbe a vitatható projektumba, miért tette kockára a magyarok önnel szemben megnyilvánuló régi keletű jóindulatát? - Én meg annak örvendeznék, ha Magyarországon nem manipulálnának személyemmel kapcsolatban. Ha őszintén elismernék, hogy Hannes Androsch nélkül ugyanúgy megépül Gabcikovo, mint vele együtt. A vízlépcsőkomplexum elkészült, muszáj üzembe helyezni, és ezt a magyar szakemberek, sőt a politikusok éppúgy tudják, mint jómagam. Egyelőre semmilyen szerepem sincs, mert Szlovákiához elvi jellegű megállapodás fűz, részt veszek a szlovákiai vízgazdálkodás fejlesztésében. Konkrét megbízást finanszírozásra vagy más jellegű közreműködésre Gabcikovával kapcsolatban nem kaptam. - De ha kap, akkor ugye elvállalja a megbízást? - Természetesen. Most eltekintve attól a ténytől, hogy üzletember vagyok és nem közömbös számomra, mennyit keresek, ez ügyben mégis csak két fő dolog lebeg a szemem előtt. Az egyik: ennek a térségnek minden, egyre nyomasztóbb gondjára a gazdasági felvirágzás elősegítése a válasz. Az európai békét veszélyezteti, ha hagyjuk tovább süllyedni, szegényedni ezt a régiót, a volt kommunista országokat. A fellendülés feltétele és elősegítője az infrastruktúra fejlesztése. (Folytatás a 3. oldalon) A héten: javaslatok médiaelnökökre? (Munkatársunktól) Lapunk értesülése szerint a héten a miniszterelnök javaslatot készül tenni a Rádió és az MTV új vezetőjének személyére. A múlt hét végén Göncz Árpád köztársasági elnök kezdeményezésére és részvételével hatpárti tanácskozás folyt a további tárgyalások lehetőségéről, ez azonban nem hozott eredményt. Úgy tűnik, a korábbi tárgyalásokon kitűzött október 27-i határidő elmúltával ez a forma nem éleszthető fel. Ha megtörténik a jelöltek előterjesztése, a köztársasági elnök kinevezésüket, illetve elődjük felmentését akkor írja alá, ha a kulturális bizottság kétharmada igent mond az új médiavezetőkre. Ez azonban nem látszik valószínűnek. Az MTI vasárnap délután terjedelmes interjút közölt az Alkotmánybíróság elnökével a médiaügyben eddig folytatott alkotmányjogi vitáról ezzel a címmel: „Szükségtelen és jogilag lehetetlen a határozatok értelmezése.” A testület egy év alatt háromszor foglalkozott a köztársasági elnök kinevezési jogkörével; negyedszer, a megfigyelők szerint, aligha teszi meg. KÉTSZÁZMILLIÁRDOS GATT-JOVO Ahonnan nincs visszaút Az Európai Közösség maastrichti megállapodása után és az amerikai választások előtt Magyarországra látogatott Arif Huszein, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) vezérigazgató-helyettese, aki a GATT uruguayi fordulójáról és Magyarország szervezetbeli szerepéről tárgyalt a külgazdasági minisztériumban. - A GATT eddigi három tárgyalássorozatán - mondta lapunknak Huszein úr -, elsősorban a vám jellegű akadályok lebontásában tudtunk előre lépni. Ezt a törekvésünket folytattuk a hat éve tartó és véleményem szerint hamarosan lezáruló uruguayi fordulón is. Most azonban minden korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a szabadkereskedelem előtt álló, nem vám jellegű korlátok lebontásának. Ez nem könnyű, hiszen bizonyos iparágakat - de különösen a mezőgazdaságot - még nagyon sok országban erős állami szubvenciós bástyákkal védenek. Hogy ez mit jelent, azt hiszem, éppen itt, Magyarországon fölösleges elmagyaráznom. Nagyon jól látom, hogy például az önök mezőgazdasági termékei árban és minőségben helyt tudnának állni a nemzetközi versenyben, ha az európai országok és az Egyesült Államok nem támogatnák olyan hatalmas összegekkel saját gazdáikat. Csak bátorítani tudom a magyar kormányt, hogy folytassa megkezdett reformjait. Magyarország lassan 20 esztendeje tagja a GATT-nak, de most, a ’90-es évek elején a kereskedelmi gátak leépítésében az egyik legfontosabb, élen járó állammá vált. Módszereivel erősítheti a kelet-közép-európai térség gazdaságát, békéjét és biztonságát. Tudom, milyen gondokat okoz önöknek a gazdaság szerkezeti átalakítása és az általánossá váló recesszió. Ennek ellenére sem szabad feladni a harcot. Meggyőződésem, hogy a GATT az uruguayi fordulóval olyan mérföldkőhöz érkezett, ahonnan nincs többé visszaút. Ha sikeresen befejezzük a tárgyalásokat, akkor az OECD-tanulmány szerint csak az uruguayi forduló hatására 200 milliárd dollárral bővülhet a világkereskedelem a közeli jövőben. Regős Zsuzsa Az EK tervez, Binder végez? (Tudósítónk jelenti Pozsonyból) A szlovák hírügynökség szombaton késő este rövid tényhírben jelentette, hogy befejezte munkáját és elküldte jelentését Brüsszelbe az Európai Közösség Magyarország és Szlovákia szakértőiből álló háromtagú helyzetfelmérő bizottság. A mintegy félnapos késéssel elfogadott dokumentum tartalmát a legnagyobb titoktartás övezi. Mind a bizottságban résztvevő EK-megbízott Jens Christian Refsgaard dán hidrológiai szakértő, mind pedig a két közvetlenül érintett fél képviselői - Bakonyi Péter, a budapesti Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ egyik vezetője és Igor Mucha, a pozsonyi Komensky egyetem professzora - egyöntetűen elzárkóztak a sajtó tájékoztatásától. Erre egyébként az EK határozott utasítása kötelezte őket. A bizottság feladata az adott helyzet felmérése volt a térségben, s mint a vita elhúzódása is jelezte, már a bősi vízrendszer konkrét állapotának felmérése és rögzítése sem bizonyult egyszerű feladatnak, nem utolsósorban azért, mert a mederelzárással összefüggő munkálatok a tárgyalás alatt is folytak, sőt Július Binder beruházásvezető kijelentette: bizonyos munkákat később sem hajlandó felfüggeszteni. Márpedig - mint jelentettük - a Londonban elfogadott és magyar részről már kormányszinten jóváhagyott megállapodás egyik sarkalatos pontja a bősi építkezés szüneteltetése. Az egyetlen hozzávetőleges tájékoztatás Dominik Kocingertől származik. A bősi építkezés szlovák kormánybiztosa szerint a jelentés azt sorolja fel, hogy milyen árvízvédelmi, állagmegőrzési és hajózásbiztosítási munkákat kell folytatni és befejezni, illetve mit és milyen feltételek mellett lehet vagy kell felfüggeszteni. Kocinger jó kiindulópontnak minősítette a szakbizottsági jelentést a további szakértői tárgyalásokhoz. A háromtagú helyzetfelmérő bizottság tevékenységéről a szigorú hírzárlat dacára a Népszabadság tudósítójának sikerült kiderítenie, hogy a szlovák mezőgazdasági minisztérium pozsonyi székházában több napon át tárgyaló szakemberek felkeresték a dunacsúni folyamelterelés helyszínét is. (Folytatás a 3. oldalon) Varsóban a titkos záradék másolata (Varsói tudósítónktól) Oroszország átadta Lengyelországnak a Molotov-Ribbentrop paktumhoz fűzött titkos záradékok fénymásolatait. Az eredeti dokumentumokat, amelyekre az orosz államfői archívumban bukkantak rá, csütörtökön tették közzé Moszkvában. Az 1939. augusztus 23-án aláírt német-szovjet megállapodás titkos záradékban rendelkezett a többi között Lengyelország, valamint a balti államok felosztásáról. A fénymásolatokat - köztük a záradékot, valamint két Lengyelország-térképet Hitler és Sztálin aláírásával - a moszkvai lengyel nagykövetségen nyújtotta át Szergej Sztankievics, Jelcin orosz elnök politikai tanácsadója. (A jelek szerint a titkos dokumentumokat Borisz Jelcin - akárcsak a lengyel tisztek lemészárlását a II. világháborúban elrendelő katyni kivégzőparancsot Mihail Gorbacsov volt elnök ellen kívánja felhasználni, aki máris tagadni kényszerült, hogy tudott volna a szovjet elnöki - korábban SZKP - archívumban található iratokról.) Ritecz Miklós A paktum eredeti szövege a moszkvai archívumban 4 KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS Eltérő vélemények a díjemelésről ( Munkatársunktól) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját átlagosan 19 százalékkal szeretnék növelni az üzletág biztosítói - erősítették meg illetékes források egyik laptársunk korábbi értesülését. Az autós érdekvédelmi szervezetek egyelőre kételyeiknek adtak hangot a biztosítók által beterjeszett indítvány néhány állításával kapcsolatban. A biztosítóintézetek elsősorban az autózás növekvő költségei miatt szeretnék a díjak „utánigazítását” az év végén esedékes felülvizsgálatkor a döntéshozóknál kieszközölni. Álláspontjuk szerint ugyanis a jövő évre prognosztizált autó- és alkatrész-áremelkedések követéséhez a jelenlegi díjak nem nyújtanak kellő fedezetet. Plusz költségként jelentkezik ugyanakkor, hogy 1993. január 1-jétől életbe lép Magyarországon is az úgynevezett bonus-malus rendszer, amikortól a biztosítottak éves díja az általuk okozott károk függvényében emelkedik vagy csökken. Az előzetes becslések szerint várhatóan többen részesülnek majd kedvezményben, mint díjszigorításban. A biztosítóknak tehát az ebből fakadó bevételkiesést is pótolni kellene. Az autós érdekvédelmi szervezetek - mint azt munkatársunk megtudta - egyelőre tamáskodva fogadták a biztosítók indítványát. Véleményük szerint - bár a konkrét szakértői számítások még nem készültek el - a bonus-malus rendszer bevezetése nem jelent olyan költségnövekedést a biztosítóknak, amit a júliusi díjemeléskor képződött tartalékalapból ne tudnának finanszírozni. Az inflációs adatokkal kapcsolatban pedig az a vélemény fogalmazódott meg: a kétkulcsos áfarendszer várható hatályba lépése könnyen felboríthat minden előzetes inflációs prognózist. A vita végére - az érdekeltek bevonásával - várhatóan a kötelező felelősségbiztosítási bizottság november 19-i ülésén tesznek majd pontot. A végső szót pedig - legkésőbb december 31-ig - a pénzügyminiszternek kell kimondania. Ó. Sz. A. A bankfelügyelet az államosításról A magyar bankok helyzete - a gazdaság jelenlegi állapotának megfelelően - igen kedvezőtlen - állapította meg az Állami Bankfelügyelet beszámolója. A pénzintézetek minősített hiteleinek aránya az összes kihelyezett kölcsönökhöz képest elérte a 21 százalékot. Ebbe a kategóriába azok a hitelek tartoznak, amelyeknek visszafizetése többé-kevésbé bizonytalan. A bankrendszer által nyújtott összes hitelek állománya jelenleg 1270 milliárd forintra tehető. Ebből a minősített hitelek összege 260 milliárd forintot tesz ki. Az első félévben jelentősen csökkent a pénzintézetek jövedelmezősége. Ennek hatására a bankok egy része már nem tud eleget tenni a céltartalék-képzési kötelezettségének. A bankfelügyelet a kormány számára az úgynevezett pozitív válságkezelést javasolja,amelyet a legolcsóbb megoldásnak tart. Ennek első fázisa lehet a nehéz helyzetbe került pénzintézetek tőkeellátottságának állami pénzből történő javítása, ami egyben államosítást is jelent. Ezt követően kerülhet sor több év után az újbóli privatizációra. (MTI)