Népszabadság, 1992. november (50. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-30 / 282. szám
2 EAGLEBURGER: KOSZOVÓBÓL NEM LESZ BOSZNIA Sivatagi után Balkáni Vihar? (Washingtoni tudósítónktól) A „Sivatagi Vihar” példájára „Balkáni Vihar” hadműveletet ajánlanak amerikai szakértők a Clinton-kormányzatnak Bosznia megmentésére és Szerbia megfékezésére. Katonai tervezők szerint az Egyesült Államok Szomáliai akciója belpolitikailag megalapozhatja a későbbi balkáni fellépést, különösen, ha Koszovóra is átterjed a válság. A balkáni amerikai katonai fellépést készítheti elő belpolitikailag az Egyesült Államok - ENSZ-keretekben felajánlott nagyszabású Szomáliai akciója - írja Pentagon-tervezőkre hivatkozva a The Washington Post. E források szerint akár Az ENSZ szankció bizottsága engedélyezte, hogy négy független szerbiai tömegtájékoztatási eszköz, a Vreme, a Borba, a Monitor és a Rádió 92 megkapja a működéséhez szükséges külföldi árucikkeket. Párizs Mazowiecki javaslatára kérte a független tájékoztatási eszközök mentesítését a Jugoszláviát sújtó ENSZ-embargó alól. Az egykori lengyel miniszterelnök októberi, több köztársaságot érintő körútja után közölte: a szerbiai tömegtájékoztatási eszközök többsége csak propaganda célokat szolgál. (MTI) Boszniához képest „minőségileg új” helyzetet teremtene, mert azonnal nemzetközivé tenné a balkáni konfliktust. Eagleburger azonban világossá tette azt is, hogy Boszniát illetően az eltérő viszonyokra tekintettel - a kormányzat nem tekinti precedensnek a Szomáliai ENSZ- akcióban ígért monstre amerikai katonai részvételt. Ugyanakkor két ismert szakértő épp Bosznia megmentésére - elsősorban a légierő bevonásával - erélyes katonai megoldást javasol a januárban hivatalba lépő Clinton-kormányzatnak, anélkül, hogy az amerikai szárazföldi csapatok bevonását igényelné. A „Balkáni Vihar” nevű terv külön érdekessége, hogy szerzői: Dugan, volt légitábornok, aki a Sivatagi Vihar előkészítési szakaszában a légierő vezérkari főnöke volt, és George Kenney volt diplomata, aki a lagymatag válságkezelés elleni tiltakozásul mondott le vezető Jugoszlávia-szakértőként külügyminisztériumi állásáról. A The New York Timesban nyilvánosságra hozott ajánlásuk - a BT és a NATO tétovázása láttán - ad hoc nyugati koalíció kialakítására és a bosnyákok hathatós önvédelmet biztosító felfegyverzésére épül; ezzel nemcsak a segély helyszínre jutatását lehetne megoldani, hanem a menedékül szolgáló térségek védelmét is. Ehhez kétszakaszos aktív hadműveleti terv csatlakoznék. Az első szakaszban légicsapásokkal elnémítanák a szerb nehéztüzérséget és megsemmisítenék a páncélos alakulatokat. Ha a szerbek erre - akár Boszniában, akár Koszovóban - ellenoffenzívával válaszolnának, jönne a második szakasz: magában Szerbiában rombolnák le - az Öböl-háborúban megismert modern eszközökkel - a kulcsfontosságú létesítményeket, kommunikációs és egyéb központokat. Ezt a háborút a szerbek képtelenek lennének megnyerni, míg az amerikai légierő és haditengerészet számára csak mérsékelt nehézségi fokú feladatot jelentene - véli a két szakértő. Határozottabb fellépésre sürgette az Egyesült Államokat a hét végén Mazowiecki volt lengyel miniszterelnök, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a Balkánról nemrég visszatért különmegbízottja is. Mazowiecki kiemelte, hogy a világszervezet mindaddig valójában tehetetlen a boszniai mészárlással szemben, amíg az amerikai kormányzattól nem kap erőteljes támogatást. Közben az ENSZ székhelyén mind érzékelhetőbb az aggodalom annak kapcsán, hogy a világszervezet és Biztonsági Tanács nem tud érvényt szerezni a volt Jugoszláviával kapcsolatos több döntésének. Butrosz Gáli főtitkár hétvégén kiadott, borúlátó jelentése erre szintén rámutat. A BT által kiküldött bizottság egyik amerikai tagja, Sarif Bassiouni chicagói jogászprofesszor egyébként közölte, hogy a horvátországi Ovcara közelében feltárják azt a kukoricást, ahol a bizottság rendelkezésére álló adatok szerint a tavalyi vukovári tömegmészárlás háromszáz áldozatának tömegsírját sejtik. Serény Péter Bush, akár beiktatása után Clinton elnök közbe fog lépni, ha a szerb „etnikai tisztogatás” átterjed Koszovóra. Ezt közvetve megerősítette az Eagleburger megbízott külügyminiszter is, amikor a hét végén azt nyilatkozta, hogy ha Koszovó is lángra lobbanna, az „Csernobili” hiba Ukrajnában Az egyik ukrajnai atomerőműben a múlt héten kikapcsolták az automatikus biztonsági és riasztórendszereket, s ezzel gyakorlatilag megismételték a csernobili atomkatasztrófát okozó súlyos hibák egyikét. A Juzsnoukrainszkban működő erőmű vezetői azért kapcsolták ki a létfontosságú berendezéseket, hogy növeljék az erőmű energiatermelését. (AP) Bukarest cáfolja a NATO-bázis építését A román védelmi minisztérium szóvivője határozottan cáfolta a Nagy Románia Párt elnökének azon állítását, mely szerint Constanta kikötőjétől nem messze támaszpont épülne a NATO hadihajói számára. Boncu Simeon kijelentette: sem a NATO, sem egyetlen idegen állam nem létesít semmiféle katonai objektumot Románia területén. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. november 30., hétfő Működik az adriai szigorított embargó A Jugoszlávia elleni tengeri blokád megszigorítása óta a NATO hajói a hétvégén első alkalommal utasítottak egy hajót, hogy útirányát megváltoztatva fusson be egy olaszországi kikötőbe. A máltai lobogó alatt hajózó, Montenegróból induló hajó acélt és fát szállított volna egy izraeli kikötőbe. Az Észak-atlanti Szövetség illetékesei szerint a Boré C nevű kereskedelmi hajót egy török romboló kíséri az olaszországi Bariba. A NATO adriai vizeken szolgálatot teljesítő hajói egy hete kaptak engedélyt arra, hogy megállítsák és átkutassák a térségben haladó hajókat. A horvát védelmi minisztérium cáfolta, hogy a horvát vezérkari főnök, Janko Bobetko tűzszüneti szerződést írt volna alá a boszniai szerb katonai vezetőkkel. A hétvégén - háromnapos várakozás után - végre eljutott több mint száz tonna élelmiszer és gyógyszer a kelet-boszniai Srebrenicába, amelynek lakói nyolc hónapja élnek ostromzár alatt. Vasárnap a Száva mentén tűzpárbajt vívtak egymással a szerb és a muzulmán-horvát erők. Ebben a körzetben, valamint Doboj közép-boszniai városnál szombaton hatok voltak. (MTI) Hárommillió munkanélküli Franciaországban Első ízben lépte át Franciaországban a munkanélküliek száma a hárommilliós határt. Eredménytelenek maradtak tehát a kormány felhívásai arra, hogy a várható fellendülés reményében az üzemek tartsák meg dolgozóikat: októberben ismét csaknem félszázezren kapták meg felmondásukat. (MTI) NATO-jelentés: újabb orosz puccsveszély Vészesen erősödnek a kapcsolatok az orosz puccsista szélsőjobboldal és a szerb szabadcsapatok között - erre figyelmeztet a Wörner NATO-főtitkár számára készített bizalmas belső jelentés. E szerint a Moszkvában megalakult jobboldali Nemzeti Megmentési Front képes Jelcin elnök hatalmának megdöntésére. (MTI) Venezuelai puccskísérlet 170 halottal Mintegy 170 halálos áldozata van a péntek reggel kezdődött, s vasárnap virradóra lényegében teljesen felszámolt venezuelai puccskísérletnek; közülük 27 katona, a többi polgári személy, aki az összecsapások során szenvedett halálos sérülést. Több mint 500, a felkelőkhöz csatlakozott katonatisztet és 800, irányításuk alatt állt katonát tartóztattak le eddig - közölte a hét végén Iván Dario Jimenez védelmi miniszter. Ugyanakkor hangsúlyozta: a lázadás elszigetelt maradt, nem tudta megbontani a fegyveres erők egységét. Három főtisztet nevezett meg az akció vezetőiként: közülük kettőt őrizetbe vettek, a harmadik egy katonai repülőgép fedélzetén - mintegy száz katonával együtt - Peruba menekült, s politikai menedékjogot kért. A caracasi kormány felkérte a perui hatóságokat a gép és rajta lévő fegyverzet visszaszolgáltatására. Carlos Andres Perez államfő utasítására rendkívüli eljárás keretében állítják katonai bíróság elé a lázadó tiszteket. A fegyveres erők készültségben maradnak, hogy biztosítsák a december 6-ra kiírt helyhatósági választások zavartalanságát. Perez elnök külön rendeletben tette lehetővé a választási gyűlések megtartását, noha az országban még érvényben van a rendkívüli állapot. (MTI) Az EK szigorú ellenőrzést kér A magyar nagykövet a brit külügyminiszternél (Londoni tudósítónktól) Douglas Hurd brit külügyminiszter pénteken magához kérette Bulgária, Magyarország és Románia nagyköveteit és átnyújtott egy, országuk külügyminisztériuma számára továbbítandó levelet. A levél lényege: rendkívül fontosnak tartja az Európai Közösség elnöksége, hogy szigorúan ellenőrizzék a Jugoszlávia elleni szankciók betartását. Azért éppen ennek a három országnak a nagykövetét hívta magához Douglas Hurd, mert ezek részint a Duna, részint az Adriai-tenger földrajzi közelsége miatt „frontvonalban” vannak. Antalpéter Tibor londoni magyar nagykövet a Népszabadságnak elmondta: Douglas Hurd még a levél átadása előtt kifejtette, szó sincs arról, hogy bármelyik országot az embargó megsértésével vagy annak elősegítésével vádolnák. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 787. számú határozata most minden országnak átfogó jogokat biztosít a szankciók betartásának ellenőrzésére és ennek megfelelően szigorítani is kell a kontrollt, hangoztatta. A levél átadásának időpontját a BT-határozat meghozatala és a válság súlyosbodása indokolta - mondta Douglas Hurd a nagyköveti találkozón és hozzátette: a szankciók hatása még nem érvényesül megfelelően és Szlobodan Milosevics, Szerbia elnöke a fő, de nem az egyedüli felelős a kialakult helyzetért. Egyébként a BBC péntek esti hírműsorában helyszíni riportban mutatta be a röszkei határállomáson várakozó kocsisorokat, köztük az ENSZ egy élelmiszersegély-szállítmányát, és megszólaltatta az embargó ellenőrzését segítő brit szakértők egyikét. R. Hahn Veronika Német elismerés a magyar vámosoknak (Bonni tudósítónktól) Rendkívül nagyra értékelte a magyar vámszerveknek a Szerbia és Montenegró elleni embargó ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseit szombat esti helyszíni riportjában az ARD német tévétársaság. Az egyik magyar-jugoszláv határátkelőhelyen forgatott filmriportból egyértelművé vált, hogy a magyar vámosok - szorosan együttműködve más országok hatóságaival - minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy elcsípjék a blokádot kijátszani igyekvő fuvarozókat. Bár óriási nyomás nehezedik rájuk, dicséretes alapossággal ellenőrzik a fuvarleveleket, a gyanús szállítmányokat. A riport nagy elismeréssel szólt a magyar vámosok profizmusáról, hangsúlyozva, hogy a blokádtörőket keményen megbüntetik, a gyanús kamionokat pedig könyörtelenül visszafordítják. Bár az alapos ellenőrzés miatt rendszeresek a torlódások a határ mindkét oldalán, a magyarok inkább elviselik a fuvarozók haragját, mintsem hogy enyhítenének fellépésük szigorán. L. P. Nem csitul az erőszak Németországban (Bonni tudósítónktól) Randalírozó fiatalok és a rendőrség utcai összecsapásai, gyújtogatásos merényletek menekültszállások ellen, a szélsőjobboldal előretörése és a fokozódó idegengyűlölet és antiszemitizmus elleni tömegdemonstrációk határozták meg ezen a hétvégén is a német belpoliti kát. A Nacionalista Front nevű szervezet pénteken elrendelt betiltása egyelőre nem érezteti hatását, a parlamenti pártok átfogóbb tilalmat szorgalmaznak a szélsőjobboldallal szemben. Szó van róla, hogy korlátozzák egyes neonáci vezetők polgári jogait. Miközben a koalíciós pártok és az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetői egyelőre eredménytelen maratoni tanácskozást tartottak az menekültprobléma megoldásának lehetőségéről, a városokban folytatódott a németek sajátos polgárháborúja. Möllnben, Kielben militáns kurd és török fiatalok verekedést provokáltak a múlt héten meggyilkolt törökök emlékének szentelt sokezres tömegdemonstrációk részvevőivel, s csak a rendőrség gyors és határozott beavatkozásának köszönhető, hogy az összecsapásoknak nem lett halálos, „csupán” féltucat sebesült áldozata. Kielben ellentüntetők kifütyülték és képmutatónak bélyegezték Engholm tartományi miniszterelnököt, az ellenzék kancellárjelöltjét, aki kemény fellépést sürgetett a barna veszedelem megfékezésére. Az erőszakhullám hétvégi mérlege: a brandenburgi Calauban rendőrséget kellett bevetni, hogy megakadályozzák a Nemzeti Offenzíva nevű szélsőjobboldali szervezet egy rendezvényét; két településen - szerencsére csak anyagi kárt okozó - gyújtogatásos merényletet követtek el menekültszállások ellen. Hannoverben a nyílt utcán skinheadek fényrakétákkal lövöldöztek menekültek egy csoportjára, kilenc támadót őrizetbe vettek, egyikük lakásán a pénteken betiltott Nacionalista Front propaganda-anyagait, fegyvereket és lőszert foglalt le a rendőrség; Kölnben egy szórakozóhely kidobólegénye agyonlőtt egy állítólag erőszakoskodó török fiatalembert; egy másik településen skinheadek késszúrásokkal megsebesítettek egy török vendégmunkást; Lipcsében fiatalok egy csoportja gépkocsikat gyújtott fel, szemetes kukákból és különböző tárgyakból utcai barikádokat emelt és többórás ütközetet vívott a kivezényelt biztonsági erőkkel. Wertebach, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetője szerint a möllni hármas gyilkosság nyomán a szélsőjobboldali erőszak erősödésére lehet számítani, mivel a neonácik vélhetőleg jeladásnak tekintik a brutális akciót. Adatai szerint idén eddig 1900 szélsőjobboldali erőszakos cselekményt regisztráltak, 17 halálos és 452 sebesült áldozattal. Közben Kohl kancellár először beszélt szélsőjobboldali csőcselékről az erőszakhullám kapcsán (eddig következetesen összemosta a jobb- és baloldali szélsőségeket), s azt hangoztatta: a törvény szigorával kell fellépni. A külföldieknek és a zsidóknak Németországban nem kell aggódniuk biztonságukért - állította. Bonn hivatalosan egyelőre nem reagált az izraeli kormány vasárnapi nyilatkozatára amelyben immár hivatalosan is elítélte a németországi szélsőjobboldali kilengéseket és jelezte, minden vonalon a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szembeni keményebb fellépésre fogja késztetni a német vezetést. Léderer Pál Jelcin-párt alakult a reformok támogatására (Moszkvai tudósítónktól) A kongresszusok hétvégéje volt a december 1-én megnyíló népképviselői kongresszust megelőző hétvége az orosz fővárosban. A legnagyobb eseményen, az orosz értelmiség első kongresszusán megjelent és beszédet mondott Borisz Jelcin elnök és Jegor Gajdar ügyvezető kormányfő is. Ezenkívül megtartották az egyesülő demokratikus baloldal és a sztálini önkény által kitelepített népek kongresszusát is. A népképviselők kongresszusán követendő taktikáról, a lehetséges engedményekről és a mindenáron követendő elvi irányvonalról adott jelzéseket Jelcin elnök az értelmiségi kongresszuson elmondott beszédében. Ismét hitet tett a radikális reformok folytatása mellett és kifejezte reményét, hogy a népképviselők józanul gondolkodó többségével sikerül ésszerű kompromisszumra jutni az ország sorsa szempontjából legfontosabb kérdésekben. Visszautasította, hogy az úgynevezett ipari lobby az orránál fogva vezeti őt és kormányát. Mint mondta, az eddig megkötött és az elképzelhető kompromisszumok taktikai és nem stratégiai jellegűek. Elmondta: voltak lemondások, átalakítások a kormányban, melyek nem voltak könnyű döntések, ám ezeket nem a reformoktól való visszalépés szándéka diktálta. Kifejtette: feladata, hogy megőrizze és ne szétverje a csapatát, de hozzáfűzte, szükség van a bázis szélesítésére. Vasárnap a reformpárti erők mintegy kétezer fős gyűlését tartották meg a moszkvai parlamenti központban. Ezen az orosz elnök javasolta, hogy a radikális reformok támogatására pártot hozzanak létre. Ő, mint elnök támogatná egy ilyen erő működését. Ez estére megtörtént, Demokratikus Választás névvel létrejött e tömörülés. Az elemzők ezenközbeni kormány tagjai közül továbbra is Kozirev, Maharadze, Nyecsajev és Aven pozícióját tartják a leggyengébbnek. Jelcin Kozirevet említette és kijelentette, meg fogja őt tartani a kormányban. Úgy értékelte, hogy miközben a kommunizmus ideológiája és gyakorlata vereséget szenvedett, a fasizmus veszélye valós az országban, s meg kel akadályozni ennek kibontakozását. Mint mondta, nem tép vissza élete legfontosabb feladatától. M. Lengyel László r C4*1