Népszabadság, 1993. január (51. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
1993. január 25., hétfő NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP SZOCIALISTÁK A NEMZETRŐL A legátfogóbb közösség A Magyar Szocialista Párt választmánya szombaton vitát rendezett a nemzeti kérdésről. Az ülést regionális viták előzték meg, ezek tapasztalatainak figyelembevételével készítették el a szakértők a párt nemzetről szóló téziseit. Az átfogó, a nemzeti kérdés valamennyi lényeges problémáját érintő program megállapítja, hogy „a szocialisták a nemzetet alapvető történelmi, kulturális, civilizációs közösségnek tekintik, amelynek tagjait természetes, illetve önként vállalt, tudatos szolidaritás fűzi egymáshoz”. A létező Szerves közösségek közül a nemzet a legátfogóbb. Az ehhez a közösséghez való tudatos tartozás az egyén szabad akaratán alapuló, önkéntes vállalás. A Tézisek nagy hangsúllyal foglalkozik a magyar állam és a magyar nemzet viszonyával. Leszögezi: a nemzetek és népek akkor juthatnak el teljes szabadságukhoz, ha az állam és a nemzet funkcióját szétválasztják. A magyar államot a Magyar Köztársaság polgáraihoz fűzi jogviszony, és nem a magyar nemzethez. A szomszédos államok magyar nemzetiségű polgárai nem magyar állampolgárokként, kultúrájukban, azonosságtudatukban tartoznak a magyar nemzethez is. A magyar szocialisták igazságtalan békediktátumnak tekintik Trianont, de tudják, hogy bármiféle revíziós kezdeményezés csak újabb konfliktusok forrása lehet. Ezért, amellett, hogy támogatják a határon túli magyarságnak az autonómiával kapcsolatos különféle törekvéseit, javasolják, hogy a Magyar Köztársaság nyilvánítsa ki: a magyar kisebbségek ügyét nem határmódosítások, hanem egyéni és kollektív jogaik biztosítása révén tartja megoldhatónak. A szocialisták felfogása szerint ma Magyarországon a nemzeti politika legfontosabb feladata a politikai és gazdasági modernizáció megvalósítása. A gazdasági modernizációnak pedig egyebekben nélkülözhetetlen eleme a szociális biztonság. A nemzeti és a szociális szolidaritásnak elválaszthatatlanul kell összekapcsolódnia. Az MSZP fontosnak tartja a szomszédos országokkal való kapcsolatok intenzív fejlesztését. Ennek meghatározó eleme a nemzeti kisebbségek, köztük a határon túli magyarság jogainak érvényesítése. Azonban helyteleníti azt a kormányzati törekvést, amely kizárólag e kérdéskörre szűkíti le a kétoldalú viszonyt. Kulcsfontosságúnak ítéli a kisebbségi kérdés megoldásában a probléma nemzetköziesítését, hogy térségünk etnikai, területi konfliktusai összeurópai válságkezelő mechanizmusok tárgyává válhassanak. A Tézisek a nemzetről című programot a választmány a vita után elfogadta. Az MSZP-nek a nemzeti kérdésről folytatott szombati vitája után a választmány elnökét, Vitányi Ivánt arról kérdeztük, miért csak most készült el pártjának programja e fontos kérdésről. - Mint a Tézisek a nemzetről bevezetőjében leszögezzük, pártunk létrejötte első pillanatától határozottan vállalja az egész nemzet, az egész társadalom érdekeinek szolgálatát. Pártunk nemzeti párt, amelynek születésétől kezdve van nemzeti programja. A mostani anyag kimunkálása azonban szükségképpen hosszabb időt igényelt. Egyszersmind meg kell állapítani: a nacionalista eszmék egyre agresszívabb megnyilvánulásai arra intettek bennünket, hogy nem halasztható a nemzeti kérdés alapos és korszerű elemzése. - Mit emelne ki a Tézisekből? - Két kérdést feltétlenül. Az egyik: a magyar állam és a magyar nemzet funkcióinak szétválasztása. Ez a Nyugat-Európában erősen meggyökeresedett gondolat nálunk még igen újszerűnek számít. Pedig épp számunkra életfontosságú, hogy ezt a kérdést megfelelőképp kezeljük, hiszen milliószámra élnek határainkon kívül a magyar nemzethez tartozók. Az ő problémáik csak úgy oldhatók meg, ha a nemzetet és az államot nem tekintjük feltétlenül azonosnak, ha elismerjük, hogy egy ember több nemzethez is kapcsolódhat. A másik: a szociális és a nemzeti szolidaritás elválaszthatatlansága. Akit szociálisan leír egy társadalom, azt kirekesztik a nemzetből. A végletes szociális megosztottság végletes nemzeti megosztottságot jelent. Ezt az MSZP tűrhetetlennek tartja. Modern nemzeti politikát akarunk. Hovanyecz László A tárca tüneti kezelésre képes Schamschula a munkanélküliségről (Folytatás az 1. oldalról) A feketegazdaságnak viszont megvan a maga jelentősége - tette hozzá -, valódi értéket termel, és sokakat megóv életszínvonaluk gyors romlásától, talán még a békés átmenetben is szerepe volt. Tehát nem megszüntetni kellene, hanem olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyikben „kifehéredne”. A regisztrált munkanélküliek számát növelik - az államtitkár véleménye alapján - sokszor megalapozatlanul azok a gazdálkodók, akiknek a bevétele nem éri el a 750 ezer forintot, hiszen eddig az árbevételig a hatályos törvények szerint nem kötelesek jövedelemkimutatást készíteni. Állítása szerint magyar sajátosság, hogy a lakosságnak van egy olyan kivételezett része, amelyiknek nem kell számot adnia a bevételeiről és ugyanakkor jogosult a munkanélküli-járadékra. Az aktív foglalkoztatási eszközök eddig a munkanélküliség elnyhítésében nem hozták meg a remélt eredményt. Alkalmazásuk hatásfoka gyenge, és jobban meg kellene fontolni, hogy a rendelkezésre álló pénzt mire adják. Az átképzéseknek, továbbképzéseknek az a hátulütőjük, hogy egy recesszióban lévő gazdaságban nagyon nehéz eltalálni, hogy mire érdemes képezni, mely szakmák lesznek keresettek. Emellett kialakult átképzési rendszer híján nagyon változó volt az oktatás színvonala is. Megoldást az átképzés mindezért, tapasztalata szerint, csak keveseknek jelenthet. Nem „jött be” igazán a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása sem, mert ezzel rossz helyzetben levő cégeket nem lehet a felszínen tartani. A másik eszköz, amivel - meglehetősen behatárolt lehetőségek között - gyakrabban éltek, az egyfajta vállalkozásélénkítés volt. Ez elsősorban a munkahelyteremtő beruházások támogatását jelentette. Itt is az volt a gond, hogy nem volt megfelelő a szelektálás. Ezért többször előfordult, hogy valóban korszerű munkahelyeket létrehozó beruházásokhoz nem járultak hozzá, míg másutt például egy kocsma megnyitása címén is lehetett támogatást kapni. A munkanélküliség tehát - az államtitkár véleménye szerint - csak a gazdaság élénkülésével együtt kezelhető, a munkaügyi tárca kezében jelenleg csak tüneti kezelésre alkalmas eszközök vannak. Hámor Szilvia DJUSUJUZ Esterházy publicisztikája Irigy élvezettel figyelem remekléseit a mintegy mellékesen űzött műfajában, a közírásban. (Mellékesen, hisz szépírói életműve már akkor is ledönthetetlenül áll a talpán, talapzatán, ha soha egy sort sem tenne hozzá.) Sesemmi a titka. Ha van ipari kémkedés, szabadalomsikkasztás, miért ne létezne írói spionkodás; ha jól csinálom, csak művelődöm, ha rosszul, hát plagizálok. Esterházy Péternek az a titka - dehogy titka -, hogy magától érthetővé (sőt magától értetődővé) teszi, ami nélküle eszünkbe sem jutna. Vagy ha igen, csak ezer év múlva. Mulatságos zsenialitás ez: közhellyé álcázza a fölfedezést. A meghökkentő nála oly természetességgel fogalmazódik meg, hogy a fejemhez kapok: atyaisten, a lényeg mindig banális?! Csak hát a banalitás nála: jelmez, álöltözet, bohócruha, melyben a szellem oly könnyedén végzi akrobatamutatványait, mintha a kötéltánc (kézen járva!) sokkal egyszerűbb volna, mint szunyókálni a pamlagon. Nehéz lesz a nagy publicisztikai díjak mostanság összeülő kuratóriumainak a dolga. Táncsics-, Széchenyi-, Petőfi-, Pulitzer-, Opusz-díj (s a rövidesen tán mégis megszülető Déri János-díj), meg a többi, amelyre mi, közírók, titkon tán áhítozunk, „színezetünk” szerinti, válogatós sóvárgással: nagyon erős a mezőny! Saját lapom szerzőit nem is sorolom, de Vári Attila rádiójegyzetei, Lengyel László esszéi, Havas Henrik politikai izgalomdramaturgiája, Csatár Imre „Útközben” sorozata, a kolozsvári Csép Sándor lélegzetelállító tévériportjai, az ÉS vezető publicisztikái, Bertha Bulcsu, Bálint B. András, Megay László töprengései, a sajtótörténészi teljesítmények között Murányi Gábor könyve, aztán Farkasházy Tivadar vagy (egészen más síkon) Schlett István, Boross István, Jávorniczky István írásai, a kollektív teljesítmények között a Köztársaság érdemi, színvonalbéli bravúrja, Bolgár György, Bölcs István, Ocsovai Gábor, Tamás Gizella, Szénási Sándor rádiós teljesítményeibe nehéz választani! S hány kitűnő „vidékit” nem is ismerünk... De jó, hogy nem vagyok egyetlen zsűrinek sem tagja! Tiltakozik a „középosztály” Megvonják a bizalmat a parlamenttől és a kormánytól, akik új íveken írnak alá a Tiltakozó Középosztálybeliek Társasága aktivistáinál. Az Alkotmánybíróság népszavazást elutasító döntése után létrejött szervezet a Létminimum Alatt Élők Társasága középosztálybelieket tömörítő ikerszervezeteként határozza meg magát. A szervezetben ott találjuk Nemere István írót és Oláh Imrét, a Vállalkozók Pártja exelnökét is. A mozgalom szervezői hamarosan spontán tiltakozássá változtatják az eddigi aláírásgyűjtést: a továbbiakban a bizalmat kívánják megvonni az Országgyűléstől és a kormánytól, s követelik az új választások kiírását még 1993-ban. Terveik szerint kék alapon piros, stoptáblára emlékeztető embléma hirdeti majd az aláírásgyűjtő helyeket, a „stop” felirat helyett azonban „nem” lesz olvasható. Alakul a mozgalom szervezői mellett egy Társadalmi Tanácsadó Testület is: eddig Hernádi Gyula a Boldogság Párt, Rózsa Mihály a Magyar Radikális Párt, Udvarhelyi László a Baloldali Egységmozgalom, Sz. Nagy Sándor a Nemzeti Liberális Párt, Kemény Csaba a Baloldali Alternatíva nevében jelezte, hogy támogatja az elképzeléseket. Köbli Anikó Kongresszusra készül a Fidesz Orbán Viktor szolnoki sajtótájékoztatója (Tudósítónktól) A Fidesz végső célja a kormányzati szerepvállalás mondta egyebek között Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője azon a hétvégi szolnoki sajtótájékoztatón, amelyen a fiatal demokraták áprilisi, Debrecenben tartandó kongresszusának előkészületeiről volt szó a helyi küldöttválasztó csoportgyűlés alkalmából. Orbán Viktor hangsúlyozta: az áprilisi kongresszus határozatai alapvetően meghatározzák a fiatal demokraták politikai stratégiáját az 1994-ben esedékes választásokra. Arra törekednek, hogy az újabb négyéves ciklusra felálló végrehajtó hatalomban minél több fideszes, vagy a párt által felkért szakember kerüljön kulcspozícióba. A kongresszuson várhatóan több fontos kérdésről - a korhatár eltörlése, névváltoztatás és a belső szerkezet átalakítása - is döntenek. Az elképzelések szerint az alapszabály módosításával a 35 év feletti szimpatizánsok szintén beléphetnek majd soraik közé, s ezzel felmerül egy esetleges új elnevezés lehetősége. A Fidesz mozaikszót mindenképpen szeretnék megőrizni, ám a teljes definíciót nem. A lakosság idősebb, velük rokonszenvező rétegeire tekintettel egy névjavaslat a Fiatal Demokrácia Szövetsége lenne. Ami a szerkezeti átalakításokat illeti: a mostani kollektív vezetést minden szervezeti egységben az egyszemélyi felelősségen alapuló elnöki jogkör váltaná fel. Mindezekről azok a küldöttek szavaznak majd Debrecenben, akiket a január végéig lezajló küldöttgyűléseken szószólóként jelölnek. Torgyán márciusban kormányt hirdet (Megyei tudósítónktól) Egyetlen Kisgazdapárt létezik és azért látszik formálisan több, mert amíg a mostani hatalom létezik, addig az ártani akar az FKGP-nek, az 1994-es választások nagy esélyesének - mondotta egyebek között Torgyán József azon a tegnapi kisgazda fórumon, amelyet a debreceni Kölcsey Művelődési Központban rendeztek. A pártelnök elmondta továbbá, hogy a Keresztény Nemzeti Összefogáshoz eddig mintegy negyven szervezet csatlakozott. A gyűlést megelőző különböző aktuálpolitikai kérdéseket elemezve Torgyán kifejtette, hogy az MDF országos gyűlésén Csurka István vereséget szenvedett, és a jövőben nem kell komolyan számolni vele. Úgy vélte, hogy Csurka tulajdonképpen már novemberben letette a fegyvert, amikor - taktikai hibát vétve - nem lépett fel a vezető kormánypárt országos gyűlésének elhalasztása ellen. Más politikai erőkről szólva Torgyán kifejtette: formálódóban van az - úgymond - liberálkommunista, illetve a baloldali blokk. Torgyán József szerint a következő időszakban látványosan meggyengül az MDF. Ha ez valóban bekövetkezik, attól megerősödnek-e a kisgazdák? - kérdeztük a pártelnököt. - Mi nem mások terhére szeretnénk megerősödni - válaszolta. - Azok úgyis csatlakozni fognak hozzánk, akik most, vagy korábban csalódtak az MDF-ben. Úgy tapasztaljuk, hogy a KDNP-ben is egyre többen rokonszenveznek velünk. Torgyán bejelentette: elnökségük március 27-re országos nagy választmányt, 28-ára pedig országos nagygyűlést hívott össze. Az utóbbin megválasztják a Független Kisgazdapárt miniszterelnök-jelöltjét, akinek két kormánystáb párhuzamos összeállítása lesz a feladata. A miniszterjelöltek programja alapján a tagsággal együtt döntenek majd arról, ki foglalhatja el a miniszteri bársonyszékeket, amennyiben megnyerik az 1994-es választásokat. Efelől egyébként Torgyán Józsefnek nem sok kétsége van. A szolnoki tájékoztató oldott légkörét még derűsebbé tette egy, Orbán Viktor szolnoki jelöltségének okait firtató kérdés. A politikus válaszából kiderült, hogy - lévén akkor itteni lakos - a helyi csoport alapítójaként lett fideszes a lakásukon. Mivel csoportot minimum öten hozhatnak létre, e kritérium teljesítése némi fejtörést okozott. Orbán Viktor, a felesége és két fiatalember (az egyik most a város polgármestere, a másik az önkormányzatban frakcióvezető) „adott volt” - de ki legyen az ötödik? A dilemmát Orbán Viktor néhány hónapos kislányával oldották meg: a csöppséget is beléptették, s így eresztett gyökeret Szolnokon a Fidesz. Zsíros inkább kirekesztett, mint kirekesztő (Megyei tudósítónktól) Öt évig semmilyen funkciót ne viselhessenek a pártban, s a parlamentbe se kerülhessenek be pártlistáról azok a kisgazdák, akiket annak idején Torgyán József nyomására kizártak, s most ugyancsak az ő javaslatára visszavennének - ez volt a Békés megyei kisgazdák gyűlésén elhangzott eredeti javaslat. Végül másképpen döntöttek: egyetlen kizártat sem vesznek vissza. A javaslat azon a tisztújító választmányi ülésen hangzott el, amelyet a kisgazdák Bakos István vezette Békés megyei elnöksége tegnapra hívott össze Békéscsabára. Negyvenöt viharsarki szervezetből 41 képviseltette magát a gyűlésen, amelyen Pallag Lászlót, a békési városi kisgazdák elnökét választották meg megyei elnöknek a tisztségre ugyancsak pályázó Bakos István helyett. A Torgyán-féle bejelentésről, és az ehhez kapcsolódó békéscsabai döntésről megkérdeztük az „érintett” Békés megyei kisgazda honatyát, Zsíros Gézát, aki a következőket mondta: Álszent és képmutató ez a bejelentés, amely szerint szó sincs a szervezeti szabályzat megsértésével született kizárások megsemmisítéséről. A kizártaknak alapszervezeteiknél kellene jelentkezniük, hogy döntsenek ügyükben. Köszönjük, ebből nem kérünk. Én még a szabálytalan kizárás megsemmisítését is csak politikai garanciákkal fogadnám el. A békéscsabai határozatból két dolog derül ki. Akik állást foglaltak az ügyben, tartanak a „kizártaktól” és félnek a választók várható döntésétől. Sajnos mindennek a kisgazda társadalom issza meg a levét. Én nem ragaszkodom parlamenti helyemhez. Bár az még a jövő zenéje, hogy kívül maradok, vagy egyéni jelöltként indulok a következő választásokon, de azt már most is kijelenthetem: ilyen korlátozó, kirekesztő pártban semmi keresnivalóm nincs. Thürmer Gyula: „Az ország tartalékait éli fel” Nemcsak a múlt bűnöseit kell megnevezni, hanem azokat is, akik ma vétenek a magyarság érdekei ellen - jelentette ki Thürmer Gyula a Munkáspárt szombati aktívaértekezletén. A pártelnök több mint ezer aktivista előtt a „tulipános diktatúra” ellen emelte fel szavát. Mint mondotta, a hatalomnak nem sikerült megfélemlítenie a munkáspártiakat, sem nyugdíjuk csökkentésével, sem a munkásmozgalmi emlékek eltávolításával. Éppen ellenkezőleg: a fenyegetések megszilárdították eltökéltségüket, így a Munkáspárt ma komoly erő, számottevő belpolitikai tényező, amely a következő választásokon bejuthat a parlamentbe - mondotta Thürmer. - Az MDF politikájának legkövetkezetesebb ellenfele a Munkáspárt - állította a szónok, feje felett Többet ésszel, mint nyugodt erővel feliratú transzparenssel. A kormányzó pártnak 1990-ben minden lehetősége megvolt arra, hogy kivezesse a válságból Magyarországot, ehelyett azonban „hibát hibára, bűnt bűnre halmozott”. Csődbe juttatta a mezőgazdaságot, szétverte az ipart, elhanyagolta az oktatás- és az egészségügyet, csalásra ösztönzi a vállalkozókat, megrontotta kapcsolatainkat a szomszédos országokkal, sőt veszélybe sodorta hazánk békéjét és biztonságát - vélekedett a Munkáspárt elnöke. Thürmer szerint az ország most azokat a tartalékokat éli fel, amelyeket az előző rendszerben kemény munkával halmozott fel. A társadalom tűrőképessége határára jutott, így az MDF-nek nemhogy további négy évet, de egyetlen plusz napot sem szabad kapnia az ország kormányzására. A munkáspárti vezető egyébként bírálta a parlamenti ellenzéket is. B. G. A főügyész vádolja Eörsit A Fővárosi Bíróság január 29-én tárgyalja másodfokon a dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) országgyűlési képviselő ellen, hivatalos személy megsértésének vétsége miatt indított bűnügyet. Az MTI értesülése szerint a fellebbezési tárgyaláson dr. Bócz Endre fővárosi főügyész képviseli a vádat. Az ügyben a miniszterelnök - a kormány nevében - 1992. június 14-én tett feljelentést a legfőbb ügyésznél. A feljelentés szerint Eörsi Mátyás 1992. június 6-án a Magyar Televízió 1-es csatornáján sugárzott Hőmérő című műsorban kijelentette: a taxisblokád idején „Horváth Balázs akkori belügyminiszter azt fontolgatta, hogy a tömegbe lövet...”. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1992. december 1-jén tartott nyilvános tárgyalás alapján Eörsi Mátyást - bűncselekmény hiányában - felmentette az ellene emelt vád alól. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott kijelentése nem arra irányult, hogy a belügyminisztert hatásköri túllépéssel vádolja. A bíróság szerint a kijelentés nem alkalmas arra, hogy a volt belügyminiszter működése iránti bizalmat megingassa. Az ítélet ellen az ügyészség a vádlott terhére, büntetőjogi szabályok megsértése miatt fellebbezett. (MTI)