Népszabadság, 1993. január (51. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

A helyzet nem katasztrofális Július Binder nyilatkozata a Népszabadságnak a bősi építkezésről Csendesen építik tovább az immáron önálló Szlovákia ma még csak félig kész nemzeti büszkeségét, a C variánst. Mi­közben a két érintett ország aligha elkerülhető hosszadal­mas nemzetközi jogvitákba bo­nyolódik egymással, a pozsonyi beruházó vállalat, a Vodohos­­podárska Vystavia vezérigaz­gatója Július Binder egy újabb műszaki javaslattal állt elő: szí­vesen építene még öt kisebb erőművet. Egyet Dunacsún­­ban, négyet pedig a Szigetköz­ben. A Pozsonyban készült teg­napi interjúnkban ezekről a terveiről is kérdeztük a vezér­­igazgatót. - Binder úr, önt az önálló Szlová­kia egyik erős emberének tartják. Olyan meghatározó személyiségnek, aki egy fontos lobby élén, gazdasági hatalmánál fogva a politikusok dön­téseit is jelentősen befolyásolja. Igaz? - Én nem gondolom, hogy ekkora szerepem van az ország életében. Csupán irányítója va­gyok egy olyan végrehajtó cég­nek, amely az állami nagyberu­házásokat valósítja meg. - Ha jól tudom, önnel személyes, jó kapcsolatot tart fenn Meciar kor­mányfő is. - Nézze, én Darnogurskyval is jóban voltam, igaz, Meciar úrral előbb kerültem közelebbi kap­csolatba. Ennek ellenére csak hallgatója, nem befolyásolója vagyok a politika csinálóinak. - Nincsenek is politikai ambí­ciói? Nemrég az a hír járta, hogy önt szemelte ki vezetőjének az egyik - nem éppen a toleranciájáról ismert - szlovák párt. - Ez nem igaz. Nem akarok átlépni a politikába. Ha ilyen szándékaim lettek volna, már 1989-ben éltem volna az ak­kor kínálkozó lehetőségekkel. Szakember szeretnék maradni azért, hogy Szlovákia - és a gabcikovoi erőmű esetében - a magyarok érdekeit is szolgál­jam, tudásom szerint. - Azért ez a „szolgálata” erős felháborodást és az ökológiai ka­tasztrófától való félelmet váltott ki Magyarországon. Nem gondolja, hogy a Duna elterelése rontja az önálló Szlovákia nemzetközi tekin­télyét? - Mindent az 1977-es állam­közi egyezmény szellemében csináltunk. (Folytatás a 3. oldalon) A dunacsúni építkezésnél az árhullám ötvenmillió koronás kárt okozott. A zsilipkapunál óriási vastömbök állnak egy kupacban MTI FOTÓ - MATUSZ KÁROLY FELVÉTELE MAGYAR-SZLOVÁK-CSEH KÖVETSÉGEK Diplomáciai „Ki kicsoda?” (Prágai tudósítónktól) A budapesti csehszlovák nagykövetség Stefánia úti épü­letében január 1-jétől a Szlovák Köztársaság nagykövetségeként működik. A cseh nagykövetség a csehszlovák kereskedelmi ki­­rendeltség Rózsa utcai hivatalá­ban kezdte meg tevékenységét. A szlovák misszió vezetőjévé az eddigi csehszlovák nagykö­vetet, Rudolf Chmelt nevezték ki. Általános gyakorlatként el­fogadták ugyanis, hogy a föde­ráció hivatalban lévő nagykö­vete nemzeti hovatartozása szerint Csehországot vagy Szlovákiát képviseli tovább ed­digi fogadóországában. Prágai hírek szerint Viktorie Hradska asszony, a Polgári Demokrata Szövetség egyik vezető szemé­lyisége, a cseh kormány nem­zetközi kapcsolatai bizottságá­nak volt elnöke lenne az első budapesti cseh nagykövet. Ezt az értesülést Josef Zieleniec prágai külügyminiszter nem erősítette meg - mondván, hogy az akkreditálási folyamat nem ért véget de nem is cáfolta. A nagykövet megérkezéséig a Cseh Köztársaság budapesti képviseletét megbízott ügyvivői minőségben Michal Cerny, ed­digi nagykövetségi tanácsos látja el. Magyarország január 1-jétől Prága mellett Pozsony­ban is nagykövetséget működtet. A prágai képviseletet továbbra is Varga György nagykövet vezeti, a pozsonyi főkonzulátus eddigi vezetője, a korábbi főkonzul, Boros Jenő ideiglenes ügyvivői minőségben irányítja az új kép­viselet munkáját. Magyar részről továbbra is igényként merül fel egy új kon­zulátus létesítése Kassán. Cse­rébe Budapest felajánlotta Po­zsonynak, hogy ott alapíthat Magyarországon konzuli, vagy kulturális intézményt, ahol kí­vánja. Pozsony állítólag Szege­det vagy Békéscsabát szemelte ki konzuli hivatal létesítésére. F. J. Gy. Roham az autóroncsokért? (Munkatársunktól) A Magyar Közlöny mai számában jelenik meg a Pénzügymi­nisztérium és az NGKM közös vámrendelete, amely január 9-től szigorítja a használt gépjárművek behozatalát. A rendelkezés értelmében hatévesnél régebbi személygépkocsi, illetve nyolc év­nél idősebb haszongépjármű, valamint sérülés miatt használha­tatlanná vált autó csakis a környezetvédelmi és közlekedési ha­tóságok előzetes engedélye alapján vámkezelhetők. Informá­cióink szerint január 9-ig sokan indulnak Ausztriába, hogy pár ezer schillingért öreg autókat vásároljanak, és még a szigorítá­sok életbe lépte előtt Magyarországra hozzák. Balsai a tévéelnök elbocsátását javasolja (Munkatársunktól) A Népszabadság kormány­hoz közelálló körökből szár­mazó értesülése szerint Balsai István igazságügy-miniszter, vizsgálóbiztos január 4-én kelt levelében az Antall-kabinet által megbízott fegyelmi ta­nácsnak Hankiss Elemér, fel­függesztett tévéelnök fegyelm­i elbocsátását javasolja. A mi­niszter indítványát a közalkal­mazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. § (1) bekezdésére alapozza: „Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közal­kalmazotti jogviszonyból ere­dő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. ” * A Magyar Rádióban január 1-jén megszűnt az ügyvezető igazgatói jogkör, mivel Gálik Mihály szerződésének lejárta (december 31.) után az intéz­mény elnöke nem írt ki újabb pályázatot a poszt betöltésére. DÉLSZLÁV VÁLSÁG Amerika Európára vár a beavatkozással (Washingtoni tudósítónktól) A Jelcin-Clinton csúcs előtt orosz-amerikai külügyminiszte­ri találkozó lesz. A START-2 ratifikálása és a délszláv válság kissé összefügg. Amerika Euró­pára vár a boszniai beavatkozás ügyében. Clinton kijelölt külügymi­nisztere, Warren Christopher, amint lehet, megkezdi eszme­cseréit orosz kollégájával, And­­rej Kozirevvel, akkor napirend­re kerül a csúcs elkészítése is. A bejelentés azután hangzott el, hogy Jelcin néhány napon belül másodszor is felhívta Clintont, s a két politikus húsz­perces megbeszélést folytatott. A témák között szerepelt a START-2 egyezmény és a hel­sinki válság. Mindkét politikus megerősítette, hogy a START-2 megállapodás mielőbbi ratifiká­lására törekszik. Ebben Clin­tonnak könnyebb a dolga. A bal­káni válságról Clinton szóvivője azt mondta, hogy a megválasz­tott elnökkel való telefonbeszél­getésében Jelcin jelezte: Moszk­va támogatja a Bosznia fölötti légtérzárlat betartásával kap­csolatos amerikai álláspontot. (Folytatás a 2. oldalon) [ ára: 16,50 Ft [­ • 51. évfolyam, 4. szám SZOCIALISTA NAPILAP 1993. január 6., szerda Orosz gáz: milyen áron? Most nem drágul az áram Egyelőre nincs szó a villamos energia árának emeléséről - tudtuk, meg Ligeti Páltól, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetőjétől. Hogy az idén lesz-e egyáltalán, az a tavasszal derül ki, amikor elkészül az MVM Rt. mérlege. Miután a villamos energiát nem érinti a kétkulcsos áfa be­vezetése, emiatt nem drágul. Ám rendszeresen felmerül az áremelés szükségessége: leg­­ utóbb a Pénzügyminisztérium osztályvezetője helyezte kilátás­ba, hogy előbb-utóbb sor kerül rá. Ezért érdeklődtünk az árha­tóság szerepét betöltő IKM-nél, ahol Ligeti Pál mindenekelőtt azt szögezte le, hogy a tárca a lehetőségek szerint szeretné el­kerülni az áremelést. Hogy ez megvalósul-e, az attól függ, hogy milyen lesz az MVM Rt. márciusban elkészülő mérlege. (Folytatás az 5. oldalon) Vallottak az adótúlfizetők Néhány száz polgártársunk már január első napjaiban tel­jesítette adóbevallási kötele­zettségét, ám - talán nem vélet­lenül - valamennyien a „túlfi­­zetők” közül kerültek ki. Lesznek hát, akiknek már akkor fizet az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, amikor mások még csak a bevalláshoz szükséges egységcsomagokat kapják meg. Mindezt Sallai Gézától, az APEH szóvivőjétől tudtuk meg, aki a bevalláshoz szükséges űrlapok terjesztésé­ről adott tájékoztatást. Annak az összesen mintegy egymillió 900 ezer magánszemélynek és egyéni vállalkozónak, akik az adóhivatal nyilvántartásában szerepelnek - tehát már leg­alább egy éve adófizető polgá­rok - nincs gondjuk a nyomtat­ványok beszerzésével, részükre ezeket díjmentesen kézbesítik. Az APEH tervei szerint január 15-ig valamennyi címre felad­ják az űrlapokat. Az egységcso­magok a bevallási íveken kívül kitöltési útmutatót, a számítást segítő táblázatot és az esetleges adóhátralék befizetéséhez szükséges csekket is tartalmaz­nak. (Tavaly az adatok feldol­gozását nehezítette, hogy a csekkek 40 százalékát tévesen töltötték ki, ezért most - az összeg kivételével - kitöltött csekkek lapulnak a borítékok­ban.) A társas vállalkozások számára a nyomtatványellátó hálózat boltjaiban szerezhetők be - pénzért - az űrlapok. F. E. G. Alkotmányos mulasztást követhet el a kormány Wachsler Tamás a fegyverbeszerzésekről A kormány alkotmányos mu­lasztást követ el, ha a Jelcinnel kötött nemzetközi katonai szerződést nem terjeszti be jó­váhagyásra a parlamentnek - jelentette ki Wachsler Tamás (Fidesz), az Országgyűlés hon­védelmi bizottságának tagja la­punknak adott interjújában. - Néhány hete az ellenzékkel szembeni hadüzenetnek nevezte, ha a kormány a parlamentet megkerül­ve döntene a fegyverbeszerzésekről. A honvédelem is a politikai háború része lesz? - A politikának jelen pilla­natban méltánytalanul elha­nyagolt, de nagyon fontos ele­me a kormány­­és az Or­szággyűlés viszonya. A fegy­verbeszerzéseknél is az a kér­dés, hogy a mindenkori parla­ment mennyi jogot enged át hatásköréből a kormánynak. Kívánatosnak tartanám, ha er­ről még a döntések előtt kon­cepcionális megállapodással végződő tárgyalások folynának a politikai erők között.­­ Az ellenzék mindig és minden­hol próbálkozik minél inkább bele­szólni a végrehajtó hatalomba. (Folytatás a 4. oldalon) Török Béla távozik a Pénzügyminisztériumból (Munkatársunktól) Távozik tisztéből dr. Török Béla, a Pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyi és infor­mációs irodájának államtitkári rangú vezetője. A külföldi be­fektetések előmozdításával fog­lalkozó iroda is megszűnik. A minisztériumban elterjedt híresztelések hallatán megkér­deztük Török Bélát, aki meg­erősítette: távozik tisztségéből. A 38 éves szakember korábban a Miniszterelnöki Hivatal kere­tében, Matolcsy György csapa­tában végezte a külföldi befek­tetésekkel kapcsolatos kor­mányzati munka összehangolá­sát, majd Kupa Mihály pénz­ügyminiszterré való kinevezését követően e minisztériumhoz ke­rült. A külföldi tőkebehozatal és a devizapolitika ügyeivel és kül­gazdasági kérdésekkel foglalko­zott. A minisztériumban úgy tudják, hogy az iroda hamaro­san megszűnik. Török Béla szerint az iroda -a többi érdekelt tárcával együttműködve - megfelelt a befektetők elvárásainak. Ha­zánk - politikai helyzete és a tő­kebevonás jogi rendezése alap­ján - a térségben eddig a leg­vonzóbb ország. Fontos volt a devizakódex kidolgozása. Egye­lőre Csehország nem veszélyez­teti a magyar elsőséget. Távozá­sának okáról csak annyit mon­dott, hogy államigazgatási ta­pasztalatait ezentúl más terüle­ten szeretné kamatoztatni. Damnyi klubot változtat A jelek szerint nem a levegő­be beszélt Gyárfás Tamás, a nemrégiben alakult Sport plusz-OTP SE elnöke, amikor azt ígérte, hogy elitklubot va­rázsol egyesületéből. Első hú­zásként leigazolta a három Pol­gár nővért. Klubjának negye­dik tagja Damnyi Tamás. (Részletek a 16. oldalon) NÉPSZAVAZÁS Alkotmánysértő kérdés? (Munkatársunktól) Lapunk megbízható forrá­sokból úgy tudja, hogy az Al­kotmánybíróság várhatóan az alkotmányos renddel ellenté­tesnek minősíti a népszavazás­ra bocsátandó kérdést. Alkot­mányjogászok megítélése sze­rint - ha az Alkotmánybíróság következetes marad eddigi fel­fogásához - az alkotmányos rendszer egészéből, a „láthatat­lan” alkotmányból indul ki. A képviselőház népszavazás általi feloszlatása pedig nemcsak a parlamentáris demokráciával ellentétes - érvelnek a szakér­tők hanem az európai jogál­lamok eddigi gyakorlatával is.

Next