Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-01 / 26. szám
Kudarc a genfi konferencián (Párizsi tudósítónktól) Szombaton kudarcba fulladtak a boszniai rendezésről folyó genfi tárgyalások. A konfliktus a héten az ENSZ BT elé kerül, de tárgyalásos megegyezésre alig maradt remény. A genfi Jugoszlávia-konferencia két társelnöke, Cyrus Vance és David Owen szombaton bejelentették: az általuk kidolgozott béketervet sem a bosnyákok, sem a boszniai szerbek nem fogadták el. Mint keserűen megállapították: a szemben álló felek egyike sem volt képes a szükséges kompromisszumokra, amelyek lehetővé tették volna a tárgyalásos megegyezést. Mint emlékezetes, a Vance-Owen terv három lényeges kérdésben dolgozott ki megoldási lehetőséget: a boszniai alkotmány ügyében, az ország kantonokra történő felosztásának kérdésében és a nehézfegyverek ENSZ- ellenőrzésének tekintetében. Azt követően, hogy a boszniai szerbek, s maguk a bosnyákok sem fogadták el a béketervet az ügy szerdától az ENSZ BT elé kerül. Az érintett vezetők a héten maguk is New Yorkba utaznak és a béketervet egyeztetik a BT állandó tagállamainak képviselőivel. Mindazonáltal nagyon is kérdéses, hogy a világszervezet mit tud még tenni ebben a konfliktusban. Owen a genfi kudarc tudatában kijelentette: azt javasolták az ENSZ illetékeseinek, hogy a tervet globális értelemben kíséreljék meg elfogadtatni az érintettekkel. Ha azok erre nem hajlandóak, az ENSZ-nek számba kell vennie az összes rendelkezésre álló lehetőséget - a politikai, a gazdasági és a katonai eszközöket egyaránt -, amivel elérhetik a fegyveres konfliktus felszámolását. Seres Attila Egyetértés az alapelvekben Létkérdések: vita a magyar külpolitikáról A külpolitika alapelveiben egyetértés van a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt között, ám ez nem jelenti azt, hogy a konkrét lépésekben mindig és mindent helyeselne az SZDSZ - hangsúlyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter és Szent-Iványi István a parlament külügyi bizottságának SZDSZ-es titkára a ma este sugárzandó Létkérdések című tévéműsor felvételén Kecskeméten. Az MDF láthatóan szervezett közönséget vonultatott fel, ezzel együtt a két politikus nyíltszíni vitája nyugodt keretek között maradt. Szent-Iványi István fenntartotta azt a véleményt, hogy a Szerbia területén élő magyarok számára ártalmas lehetett volna a Kalasnyikov-ügy - amely, mint mondotta, a fair play szabályai szerint zárult le a parlamentben. Jeszenszky Géza szerint az ellenzék felült Belgrádpropagandájának, hogy tudniillik a magyar kormány fegyverezte volna föl Horvátországot, holott más országok jóval nagyobb tételeket szállítottak Zágrábnak. A magyar politika kiegyensúlyozott - állította mindkét politikus. (Folytatás a 3. oldalon) E HÉTEN ELDŐL: Lesz-e IMF- megállapodás? (Munkatársunktól) A Népszabadság értesülései szerint ma összeülnek az IMF- tárgyalásokon érintett pénzügyminisztériumi és nemzeti bankos szakértők, hogy összegezzék az eddigi tárgyalások eredményeit és annak alapján egyeztessék az e heti forduló tárgyalási stratégiáját. A Nemzetközi Valutaalap delegációja egy hete tartózkodik hazánkban, s ez idő alatt elsősorban azzal foglalkozott, hogy képet kapjon az államháztartás helyzetéről. Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy még korántsem dőlt el: folyósítják-e azt a hitelkeretet, amelyet hazánk tavaly kétszer is szeretett volna felvenni, de ehhez az IMF-es szakértők nem adták hozzájárulásukat. Az indok kétszer is az volt: nem teljesültek a korábban szabott feltételek, amelyeket pedig a magyar pénzügyi kormányzat is elfogadott. A kormányhoz közel álló körök szeretnék, ha a miniszterelnök személyes meghívására hazánkba látogatna a Nemzetközi Valutaalap egyik legmagasabb rangú vezetője, így közvetlenül vele lehetne tisztázni: mi az oka annak, hogy a feltételeknek sorozatosan nem sikerül eleget tenni. A Népszabadság úgy értesült: a gazdasági kabinet múlt szerdai ülésén az IMF által kért középtávú, 1993-1996-ra szóló államháztartási konszolidációs program feletti vitát elnapolták, holott ennek léte a megállapodás egyik alapfeltétele. Várhatóan e hét második felében eldől: sikerül-e eredményt elérni a tárgyaláson. „Rjasencev-ügyben nem árt az óvatosság” Izvesztyija-cikk az ANT körüli magyarországi eseményekről (Moszkvai tudósítónktól) Magyarország szempontjából nagy a veszélye annak, hogy bevonják az oroszországi legfelsőbb körökben jelenleg folyó politikai harcokba - írja az ANT-Rjasencev ügy kapcsán az Izvesztyija. A moszkvai lap, amely a magyar felet óvatosságra inti, egyértelműen csak az orosz ügyészséget, illetve magát Sztyepankov főügyészt marasztalja el. Elismeri: az ügy „az orosz politikai elit egész rétegének befeketítésére alkalmas”. Január 7-én minden úgy történt, mint egy amerikai akciófilmben. A kommandósok automata fegyverekkel támadtak, rajtuk, a kutyákon és azok vezetőin is golyóálló mellény volt, az arcukat festékkel maszkírozták. Két férfit, három nőt és két gyereket fogtak el. A gyerekek és az asszonyok arcán kísértetiesen ugrált a lézeres célzókészülékek fénye. A férfiak karját hátracsavarták, majd a kommandósok megbilincselték őket, jóllehet később legfeljebb tanúként hallgathatták ki őket. (Folytatás a 3. oldalon) Eörsi: A bíróság nem volt kíváncsi Ez az ügy nem kettőnk személyes ügye Horváth Balázzsal - nyilatkozta lapunknak Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő, akit pénteken a bíróság megrovásban részesített. „Az akkori belügyminiszter fontolgatta, hogy a tömegbe lövet” - ez a tavaly elhangzott mondat indította el a pert Horváth Balázs és Eörsi Mátyás között. Az elsőfokú bíróság decemberben felmentette, míg a másodfokú elmarasztalta Eörsit, aki nem hagyja annyiban: ma sajtótájékoztatón kívánja ismertetni bizonyítékait. Szerinte az ügynek hosszú távra szóló politikai hatásai vannak. Arra a kérdésünkre, hogy a bizonyítékok ismertetésével nem késett-e el, elmondta: - A bíróság nem is volt kívácsi a bizonyítékaimra. Tehát nem az a gondom, hogy megvizsgálta és nem fogadta el őket, hanem az, hogy nem rendelt el bizonyítási eljárást, és ehhez még magyarázatot sem fűzött. A... Ma: PIACGAZDASÁG 24 oldal * ára: 16,50 Ft 1993. február 1., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP • 51. évfolyam, 26. szám wmmm Kelet-Európának több befektetés kell Kupa-értékelés a davosi fórumról A kelet-európai gazdaságok reformja és stabilitása azt igényli, hogy a fejlett államok az eddiginél jobban megnyissák piacukat és világszerte növekedjenek a megtakarítások, amelyekből egyre többet lehet befektetni a térségbe. Ez az évenként megtartott davosi világértekezlet legfontosabb üzenete - mondta lapunknak a rendezvényen résztvevő Kupa Mihály pénzügyminiszter. A davosi találkozón Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vezette a külföldi beruházásokkal foglalkozó kerekasztalt, míg Horn Gyula, az MSZP elnöke a kelet-közép-európai helyzettel, a Nyugattal való együttműködés lehetőségeivel foglalkozó szekció vendége volt. Kupa Mihály, aki a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia gazdasági helyzetét elemző külön vitában szólalt fel, a Népszabadságnak nyilatkozva a többi között elmondta: - A fejlett országok politikusai és üzletemberei ma már világosan látják, hogy a kelet-európai térség átalakulása a világgazdaság fellendülésének záloga. Felszólalásomban ezzel kapcsolatban szóvá tettem: rendkívül rossznak tartjuk, hogy a fejletteknek nincs hosszú távú stratégiájuk a térségre. - Manapság sokan vitatják azt, hogy Magyarország meg tudja-e őrizni jelenlegi vezető helyzetét a térségben. Mi a véleménye erről? - A verseny hallatlanul erősödik, elsősorban a visegrádi államok között, de óriási az érdeklődés például Ukrajna és Oroszország iránt is. Nagyon össze kell szednünk magunkat, különösen a privatizációban. Az üzletemberek, akikkel találkoztam késlekedőnek, hezitálónak tartják a magyar privatizációt és már most szembeállítják ezt az északi szomszédainknál lezajló folyamatokkal. Kifogásolták a fennálló importkvóta rendszerünket, ami jelzi, hogy nagyon óvatosan kell kezelnünk a piacvédelmet. Érdekes módon az üzletemberek sokkal jobban bíznak a régióban, nagyobb fantáziát látnak benne, mint a politikusok. (Folytatás a 3. oldalon) Irányváltást ígér a Liga új elnöke Őry Csaba volt alelnököt választotta a Liga új elnökévé a hét végén a szakszervezeti szövetség III. küldöttgyűlése. Az előző vezetés tagjai közül többen látványosan visszaléptek a jelöléstől. Ezzel magyarázható, hogy az alelnöki tisztségre a leköszönő ügyvivői testület tagjai közül csak egy személyt választottak meg. Az események után Őry Csaba és a korábbi megbízott elnök, Horn Gábor véleményét kérdeztük. (Munkatársainktól) Több hónapos átmeneti időszak után a volt alelnök, Őry Csaba személyében új elnököt választottak a küldöttek, akik a szombati zárt ülésen elfogadták az alapszabályt, amely a jövőben alanyi jogon biztosít lehetőséget a kis és nagy szakszervezeteknek, hogy a Ligában képviseltessék magukat. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszakban a szakszervezet működésében nagyobb szerephez jutnak a szakmai és területi szerveződések. A másik változás: a tanácskozás eredményeként helyet kapnak a Liga vezetésében a legnagyobb létszámú tagszervezetek. A szakszervezeti tömörülés vasárnap befejezett III. küldöttgyűlésén elfogadott alapszabály szerint új intézményt, úgynevezett Liga-tanácsot választottak. A 21 tagú, havonta ülésező testületben tíz mandátumot nyernek el automatikusan a legnagyobb fizető taglétszámmal rendelkező tagszervezetek, szövetségek. A tanács további öt tagját a küldöttgyűlés választotta meg azon személyek közül, akik ismertséget szereztek tevékenységükkel a Liga-mozgalomban. A tanács további hat mandátumát a Liga elnöke, illetve öt alelnöke nyeri el. - Irány- és stílusváltoztatást jelent elnökké választásom a Ligában - értékelte megválasztását Őry Csaba lapunk kérdésére. Az új elnök vállalja azt, amit a Liga a nagypolitikában csinált, sikeresnek tekinti az elmúlt időszakot, melyben szerinte is nagy szerepe volt az előző vezetésnek, így személy szerint Horn Gábornak is. Szerinte határozottabb munkahelyi jelenlétre lesz a jövőben szükség. (Folytatás a 4. oldalon) Az SZDSZ 15 pontja A konstruktív ellenzéki magatartás bizonyítékaként egy 15 pontos ajánlattervezetet fogadott el az SZDSZ Országos Tanácsa és képviselőcsoportja szombati ülésén. Pető Iván pártelnök szerint olyan kérdések megvitatását javasolják a parlamentnek, amelyek nem sértenek kormányzati érdekeket, tehát közösen megoldhatók. A programcsomag többi közt azt ajánlja, hogy csökkentsék 250 főre a parlament létszámát. (Bővebben a 4. oldalon) Szpasszkij örülhetett a döntetlennek Harminckilenc lépésig tartott az első játszma a Polgár Judit-Borisz Szpasszkij páros mérkőzésen, s a döntetlen a „francia” exvilágbajnok számára hízelgő. (Tudósításunk a 24. oldalon) BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Főtitkárkeringő az MVSZ-ben Csoóri: Mayer nehezen épített kapcsolatokat (Munkatársainktól) Még alig ült el a Kincses Előd távozása körüli vihar, lemondott tisztségéről dr. Mayer Zoltán György, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a szervezet szombati elnökségi ülésén. Nincs egy hete sem, hogy a Népszabadság interjút készített vele terveiről. Most ismét beszéltünk vele és Csoóri Sándorral, az MVSZ elnökével. A lemondás nem minden előzmény nélküli. A Népszabadságban megjelent interjú után levelet kaptunk Mayer úrtól, amelyből most csak egy részletet idézünk: „Az interjúban szerepelt, hogy a 200 milliós költségvetési támogatásunkból a székházunkat vesszük meg és renováltatjuk. A költségvetésnek ez a tétele a Miniszterelnökségnél szerepel a Magyar Közlöny 133. számában a parlamenti költségvetésben, tehát nyilvános adat. Mégis, tegnap ... az elnök, Csoóri Sándor úr, Jakabffy Ernő svédországi alelnök kíséretében ... olyan pusztítóan szememre vetette - mint kvázi szolgálati titok nyilvánosságra hozatalát -, hogy nem elképzelhetetlen, a szombati elnökségi ülésen felmondok, ha ugyan ő nem teszi ezt.” Nos, végül is a főtitkár saját elhatározásából vette a kalapját. Távozásáról nyilatkozva elmondta: az elnökségi ülésen beszámolt eddigi munkájáról, s arról megoszlottak a vélemények. Többen bírálták azért, mert „nem megy az adminisztráció”, de állítása szerint - konkrétumokkal nem tudták igazolni vádjaikat. Ebben a helyzetben jobbnak látta lemondani. Mayer úr beszélt arról is, hogy érzése szerint Jakabffy Ernő kezdeményezésére, és Timkó Iván közreműködésével személyes hadjáratot indítottak ellene. Timkót Csoóri „jobbkezének” mondta, aki - mióta az elnök egyéb irányú elfoglaltsága megnövekedett - szürke eminenciásként irányítja a szövetség apparátusát. Csoóri Sándor egyébként Antall József mintájára 15 millió magyar köztársasági elnöke szeretne lenni - hangoztatta végezetül a lemondott főtitkár. Csoóri Sándorral, az MVSZ elnökével folytatott beszélgetésünkben szó esett Kincses Elődről, a most leköszönő főtitkár viharos nyilatkozatháború közepette távozó elődjéről is. Csoóri emlékeztetett olyan epizódokra, amelyek beárnyékolták kettőjük viszonyát. Mint elmondta, az akkori főtitkár az ő tudta nélkül jelentkezett be a köztársasági elnökhöz, akit ott helyben beléptetett az MVSZ-be, majd felkereste a miniszterelnököt, akivel szintén aláíratta a belépési nyilatkozatot. Az új főtitkár kiválasztásába ilyen előzmények után egyáltalán nem szólt bele, a bizottság Mayer urat negyven ember közül választotta ki. Ebben szerepe lehetett korábbi hivatali főnöke ajánlásának is, ám kiderült, az illető ezt csak azért tette, mert meg kívánt szabadulni tőle - amit utóbb töredelmesen beismert - mondta lapunknak Csoóri Sándor. (Folytatás a 4. oldalon)