Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-01 / 26. szám

Kudarc a genfi konferencián (Párizsi tudósítónktól) Szombaton kudarcba fullad­tak a boszniai rendezésről folyó genfi tárgyalások. A konfliktus a héten az ENSZ BT elé kerül, de tárgyalásos megegyezésre alig maradt remény. A genfi Jugoszlávia-konfe­­rencia két társelnöke, Cyrus Vance és David Owen szomba­ton bejelentették: az általuk ki­dolgozott béketervet sem a bos­­nyákok, sem a boszniai szerbek nem fogadták el. Mint keserűen megállapították: a szemben álló felek egyike sem volt képes a szükséges kompromisszumokra, amelyek lehetővé tették volna a tárgyalásos megegyezést. Mint emlékezetes, a Vance-Owen terv három lényeges kérdésben dolgozott ki megoldási lehető­séget: a boszniai alkotmány ügyében, az ország kantonokra történő felosztásának kérdésé­ben és a nehézfegyverek ENSZ- ellenőrzésének tekintetében. Azt követően, hogy a bosz­niai szerbek, s maguk a bos­­nyákok sem fogadták el a bé­ketervet az ügy szerdától az ENSZ BT elé kerül. Az érintett vezetők a héten maguk is New Yorkba utaznak és a béketervet egyeztetik a BT állandó tagál­lamainak képviselőivel. Mindazonáltal nagyon is kér­déses, hogy a világszervezet mit tud még tenni ebben a konflik­tusban. Owen a genfi kudarc tudatában kijelentette: azt ja­vasolták az ENSZ illetékesei­nek, hogy a tervet globális érte­lemben kíséreljék meg elfogad­tatni az érintettekkel. Ha azok erre nem hajlandóak, az ENSZ-nek számba kell vennie az összes rendelkezésre álló le­hetőséget - a politikai, a gazda­sági és a katonai eszközöket egyaránt -, amivel elérhetik a fegyveres konfliktus felszámo­lását. Seres Attila Egyetértés az alapelvekben Létkérdések: vita a magyar külpolitikáról A külpolitika alapelveiben egyetértés van a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt kö­zött, ám ez nem jelenti azt, hogy a konkrét lépésekben mindig és mindent helyeselne az SZDSZ - hangsúlyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter és Szent-Ivá­­nyi István a parlament külügyi bizottságának SZDSZ-es titká­ra a ma este sugárzandó Létkér­dések című tévéműsor felvételén Kecskeméten. Az MDF láthatóan szervezett közönséget vonultatott fel, ez­zel együtt a két politikus nyílt­színi vitája nyugodt keretek között maradt. Szent-Iványi István fenntar­totta azt a véleményt, hogy a Szerbia területén élő magyarok számára ártalmas lehetett vol­na a Kalasnyikov-ügy - amely, mint mondotta, a fair play sza­bályai szerint zárult le a parla­mentben. Jeszenszky Géza sze­rint az ellenzék felült Belgrád­­propagandájának, hogy tudni­illik a magyar kormány fegyve­rezte volna föl Horvátországot, holott más országok jóval na­gyobb tételeket szállítottak Zágrábnak. A magyar politika kiegyensúlyozott - állította mindkét politikus. (Folytatás a 3. oldalon) E HÉTEN ELDŐL: Lesz-e IMF- megállapodás? (Munkatársunktól) A Népszabadság értesülései szerint ma összeülnek az IMF- tárgyalásokon érintett pénzügy­minisztériumi és nemzeti ban­kos szakértők, hogy összegezzék az eddigi tárgyalások eredmé­nyeit és annak alapján egyeztes­sék az e heti forduló tárgyalási stratégiáját. A Nemzetközi Valutaalap de­legációja egy hete tartózkodik hazánkban, s ez idő alatt első­sorban azzal foglalkozott, hogy képet kapjon az államháztartás helyzetéről. Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy még koránt­sem dőlt el: folyósítják-e azt a hitelkeretet, amelyet hazánk ta­valy kétszer is szeretett volna felvenni, de ehhez az IMF-es szakértők nem adták hozzájáru­lásukat. Az indok kétszer is az volt: nem teljesültek a korábban szabott feltételek, amelyeket pedig a magyar pénzügyi kor­mányzat is elfogadott. A kormányhoz közel álló kö­rök szeretnék, ha a miniszterel­nök személyes meghívására ha­zánkba látogatna a Nemzetközi Valutaalap egyik legmagasabb rangú vezetője, így közvetlenül vele lehetne tisztázni: mi az oka annak, hogy a feltételeknek so­rozatosan nem sikerül eleget tenni. A Népszabadság úgy értesült: a gazdasági kabinet múlt szer­dai ülésén az IMF által kért kö­zéptávú, 1993-1996-ra szóló ál­lamháztartási konszolidációs program feletti vitát elnapolták, holott ennek léte a megállapo­dás egyik alapfeltétele. Várhatóan e hét második felé­ben eldől: sikerül-e eredményt elérni a tárgyaláson. „Rjasencev-ügyben nem árt az óvatosság” Izvesztyija-cikk az ANT körüli magyarországi eseményekről (Moszkvai tudósítónktól) Magyarország szempontjából nagy a veszélye annak, hogy bevonják az oroszországi leg­felsőbb körökben jelenleg folyó politikai harcokba - írja az ANT-Rjasencev ügy kapcsán az Izvesztyija. A moszkvai lap, amely a ma­gyar felet óvatosságra inti, egyértelműen csak az orosz ügyészséget, illetve magát Sztyepankov főügyészt marasz­talja el. Elismeri: az ügy „az orosz politikai elit egész rétegé­nek befeketítésére alkalmas”. Január 7-én minden úgy tör­tént, mint egy amerikai akció­filmben. A kommandósok auto­mata fegyverekkel támadtak, rajtuk, a kutyákon és azok veze­tőin is golyóálló mellény volt, az arcukat festékkel maszkírozták. Két férfit, három nőt és két gye­reket fogtak el. A gyerekek és az asszonyok arcán kísértetiesen ugrált a lézeres célzókészülékek fénye. A férfiak karját hátracsa­varták, majd a kommandósok megbilincselték őket, jóllehet később legfeljebb tanúként hallgathatták ki őket. (Folytatás a 3. oldalon) Eörsi: A bíróság nem volt kíváncsi Ez az ügy nem kettőnk sze­mélyes ügye Horváth Balázzsal - nyilatkozta lapunknak Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő, akit pénteken a bíróság megro­vásban részesített. „Az akkori belügyminiszter fontolgatta, hogy a tömegbe lö­vet” - ez a tavaly elhangzott mondat indította el a pert Hor­váth Balázs és Eörsi Mátyás között. Az elsőfokú bíróság de­cemberben felmentette, míg a másodfokú elmarasztalta Eör­­sit, aki nem hagyja annyiban: ma sajtótájékoztatón kívánja ismertetni bizonyítékait. Sze­rinte az ügynek hosszú távra szóló politikai hatásai vannak. Arra a kérdésünkre, hogy a bizonyítékok ismertetésével nem késett-e el, elmondta: - A bíróság nem is volt kívácsi a bizonyítékaimra. Tehát nem az a gondom, hogy megvizsgálta és nem fogadta el őket, hanem az, hogy nem rendelt el bizo­nyítási eljárást, és ehhez még magyarázatot sem fűzött. A..­­. Ma: PIAC­GAZDASÁG 24 oldal * ára: 16,50 Ft 1993. február 1., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP • 51. évfolyam, 26. szám wmmm Kelet-Európának több befektetés kell Kupa-értékelés a davosi fórumról A kelet-európai gazdaságok reformja és stabilitása azt igényli, hogy a fejlett államok az eddiginél jobban megnyissák piacukat és világszerte növekedjenek a megtakarítások, amelyekből egyre többet lehet befektetni a térségbe. Ez az évenként megtartott da­vosi világértekezlet legfontosabb üzenete - mondta lapunknak a rendezvényen résztvevő Kupa Mihály pénzügyminiszter. A davo­si találkozón Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vezette a külföldi beruházásokkal foglalkozó kerek­asztalt, míg Horn Gyula, az MSZP elnöke a kelet-közép-európai helyzettel, a Nyugattal való együttműködés lehetőségeivel fog­lalkozó szekció vendége volt. Kupa Mihály, aki a Magyaror­szág, Lengyelország, Csehország és Szlovákia gazdasági helyzetét elemző külön vitában szólalt fel, a Népszabadságnak nyilatkozva a többi között elmondta: - A fejlett országok politiku­sai és üzletemberei ma már vilá­gosan látják, hogy a kelet-euró­pai térség átalakulása a világ­gazdaság fellendülésének zálo­ga. Felszólalásomban ezzel kap­csolatban szóvá tettem: rendkí­vül rossznak tartjuk, hogy a fej­letteknek nincs hosszú távú stratégiájuk a térségre. - Manapság sokan vitatják azt, hogy Magyarország meg tudja-e őrizni jelenlegi vezető helyzetét a térségben. Mi a véleménye erről? - A verseny hallatlanul erő­södik, elsősorban a visegrádi államok között, de óriási az ér­deklődés például Ukrajna és Oroszország iránt is. Nagyon össze kell szednünk magunkat, különösen a privatizációban. Az üzletemberek, akikkel talál­koztam késlekedőnek, hezitáló­­nak tartják a magyar privatizá­ciót és már most szembeállítják ezt az északi szomszédainknál lezajló folyamatokkal. Kifogá­solták a fennálló importkvóta rendszerünket, ami jelzi, hogy nagyon óvatosan­ kell kezel­nünk a piacvédelmet. Érdekes módon az üzletemberek sokkal jobban bíznak a régióban, na­gyobb fantáziát látnak benne, mint a politikusok. (Folytatás a 3. oldalon) Irányváltást ígér a Liga új elnöke Őry Csaba volt alelnököt választotta a Liga új elnökévé a hét végén a szakszervezeti szövetség III. küldöttgyűlése. Az előző ve­zetés tagjai közül többen látványosan visszaléptek a jelöléstől. Ezzel magyarázható, hogy az alelnöki tisztségre a leköszönő ügyvivői testület tagjai közül csak egy személyt választottak meg. Az események után Őry Csaba és a korábbi megbízott el­nök, Horn Gábor véleményét kérdeztük. (Munkatársainktól) Több hónapos átmeneti idő­szak után a volt alelnök, Őry Csaba személyében új elnököt választottak a küldöttek, akik a szomb­ati zárt ülésen elfogadták az alapszabályt, amely a jövőben alanyi jogon biztosít lehetőséget a kis és nagy szakszervezetek­nek, hogy a Ligában képviseltes­sék magukat. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az el­következő időszakban a szak­­szervezet működésében nagyobb szerephez jutnak a szakmai és területi szerveződések. A másik változás: a tanácskozás eredmé­nyeként helyet kapnak a Liga vezetésében a legnagyobb létszá­mú tagszervezetek. A szakszervezeti tömörülés vasárnap befejezett III. küldött­­gyűlésén elfogadott alapszabály szerint új intézményt, úgyneve­zett Liga-tanácsot választottak. A 21 tagú, havonta ülésező tes­tületben tíz mandátumot nyer­nek el automatikusan a legna­gyobb fizető taglétszámmal ren­delkező tagszervezetek, szövet­ségek. A tanács további öt tag­ját a küldöttgyűlés választotta meg azon személyek közül, akik ismertséget szereztek tevékeny­ségükkel a Liga-mozgalomban. A tanács további hat mandátu­mát a Liga elnöke, illetve öt alelnöke nyeri el. - Irány- és stílusváltoztatást jelent elnökké választásom a Li­gában - értékelte megválasztá­sát Őry Csaba lapunk kérdésére. Az új elnök vállalja azt, amit a Liga a nagypolitikában csinált, sikeresnek tekinti az elmúlt idő­szakot, melyben szerinte is nagy szerepe volt az előző vezetésnek, így személy szerint Horn Gábor­nak is. Szerinte határozottabb munkahelyi jelenlétre lesz a jövőben szükség. (Folytatás a 4. oldalon) Az SZDSZ 15 pontja A konstruktív ellenzéki ma­gatartás bizonyítékaként egy 15 pontos ajánlattervezetet foga­dott el az SZDSZ Országos Ta­nácsa és képviselőcsoportja szombati ülésén. Pető Iván párt­elnök szerint olyan kérdések megvitatását javasolják a parla­mentnek, amelyek nem sértenek kormányzati érdekeket, tehát közösen megoldhatók. A programcsomag többi közt azt ajánlja, hogy csökkentsék 250 főre a parlament létszá­mát. (Bővebben a 4. oldalon) Szpasszkij örülhetett a döntetlennek Harminckilenc lépésig tartott az első játszma a Polgár Judit-Borisz Szpasszkij páros mérkőzésen, s a döntetlen a „francia” exvilágbajnok számára hízelgő. (Tudósításunk a 24. oldalon) BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Főtitkárkeringő az MVSZ-ben Csoóri: Mayer nehezen épített kapcsolatokat (Munkatársainktól) Még alig ült el a Kincses Előd távozása körüli vihar, le­mondott tisztségéről dr. Mayer Zoltán György, a Magyarok Világszövetségének főtitkára a szervezet szombati elnökségi ülésén. Nincs egy hete sem, hogy a Népszabadság interjút készített vele terveiről. Most ismét beszéltünk vele­­ és Csoóri Sándorral, az MVSZ el­nökével. A lemondás nem minden előzmény nélküli. A Népsza­badságban megjelent interjú után levelet kaptunk Mayer úr­tól, amelyből most csak egy részletet idézünk: „Az interjú­ban szerepelt, hogy a 200 milli­ós költségvetési támogatásunk­ból a székházunkat vesszük meg és renováltatjuk. A költ­ségvetésnek ez a tétele a Mi­niszterelnökségnél szerepel a Magyar Közlöny 133. számá­ban a parlamenti költségvetés­ben, tehát nyilvános adat. Még­is, tegnap ... az elnök, Csoóri Sándor úr, Jakabffy Ernő svédországi alelnök kíséretében ... olyan pusztítóan szememre vetette - mint kvázi szolgálati titok nyilvánosságra hozatalát -, hogy nem elképzelhetetlen, a szombati elnökségi ülésen fel­mondok, ha ugyan ő nem teszi ezt.” Nos, végül is a főtitkár saját elhatározásából vette a kalap­ját. Távozásáról nyilatkozva el­mondta: az elnökségi ülésen beszámolt eddigi munkájáról, s arról megoszlottak a vélemé­nyek. Többen bírálták azért, mert „nem megy az adminiszt­ráció”, de­­ állítása szerint - konkrétumokkal nem tudták igazolni vádjaikat. Ebben a helyzetben jobbnak látta le­mondani. Mayer úr beszélt arról is, hogy érzése szerint Jakabffy Ernő kezdeményezésére, és Timkó Iván közreműködésével személyes hadjáratot indítottak ellene. Timkót Csoóri „jobbke­zének” mondta, aki - mióta az elnök egyéb irányú elfoglaltsá­ga megnövekedett - szürke eminenciásként irányítja a szö­vetség apparátusát.­­ Csoóri Sándor egyébként Antall József mintájára 15 mil­lió magyar köztársasági elnöke szeretne lenni - hangoztatta végezetül a lemondott főtitkár. Csoóri Sándorral, az MVSZ elnökével folytatott beszélge­tésünkben szó esett Kincses Elődről, a most leköszönő fő­titkár viharos nyilatkozathá­ború közepette távozó elődjé­ről is. Csoóri emlékeztetett olyan epizódokra, amelyek be­árnyékolták kettőjük viszo­nyát. Mint elmondta, az akkori főtitkár az ő tudta nélkül je­lentkezett be a köztársasági elnökhöz, akit ott helyben be­léptetett az MVSZ-be, majd felkereste a miniszterelnököt, akivel szintén aláíratta a belé­pési nyilatkozatot. Az új főtitkár kiválasztásába ilyen előzmények után egyálta­lán nem szólt bele, a bizottság Mayer urat negyven ember kö­zül választotta ki. Ebben szere­pe lehetett korábbi hivatali fő­nöke ajánlásának is, ám kide­rült, az illető ezt csak azért tet­te, mert meg kívánt szabadulni tőle - amit utóbb töredelmesen beismert - mondta lapunknak Csoóri Sándor. (Folytatás a 4. oldalon)

Next