Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

Az év fotója: Temetés Szomáliában A World Press Photo pályázatának első díját kapta az a felvétel, amelyen csontsovány nagymama viszi temetni lepelbe burkolt unokáját Szomáliában. (Tudósításunk a 15. oldalon.) Egy szerb hazafi vallomása Exkluzív interjú Cseszics jugoszláv elnökkel „A szocializmust csak az mentheti meg Ma­gyarországon, ha Tito elvtárs - erődemonstráció gyanánt - átküld egy-két hadosztályt Szeged­re.”­­ Ezzel az üzenettel akarta 1956 október végén Budapestről Szabadkára küldeni Kádár János Dobrica Csoszics szerb írót. Csoszics, aki ma a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság (Szerbia és Montenegró) elnöke, a tör­ténelemnek erről az ismeretlen epizódjáról és egy sor aktuális ügyről nyilatkozott belgrádi otthonában a Népszabadságnak. Egyebek kö­zött „hálátlannak” mondta a vajdasági magyar­ságot, amiért az elmúlt harminc év jótétemé­nyeit nem viszonozza ma kellő szolidaritással a tragikus helyzetben lévő szerb nemzet iránt.­­ Ami Boszniát vagy a (horvátországi) kraji­­nákat illeti, az elnök semmilyen szerb agressziót nem volt hajlandó elismerni, csupán etnikai, vallási és polgárháborút, amelyre végső soron a Nyugat tévedései adták meg a jelet. Jugoszlávia, mondta, békés és demokratikus kiutat keres eb­ből a háborúból, ami megtalálható volna, ha a szerbek jogot kapnának az önrendelkezésre és Horvátország nem a háborút és a fegyveres erő­szakot választaná. Indokoltnak minősítette a (horvátországi) szerbek félelmeit a második világháborúból is­mert usztasapolitika feléledésétől, és bírálta Tudjman horvát elnököt. Bírálta ugyanakkor a szerbiai nacionalista szélsőséget is, kijelentvén, hogy Milosevics szerb elnöknek vállalnia kell a következményeket azért, ha Seselj, a „csetnik­­vajda” radikálisaival összefog - például az ő megdöntésére. (A Csosziccsal készült interjú a 7. oldalon ol­vasható.) Új javaslat ügynöktörvényre A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az úgyneve­zett III/III-as törvényjavasla­tok legújabb változatát, amely 8955. számon az „egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére” vonatkozik. A javaslat szerint a „demok­ratikus államélet tisztaságának előmozdítása érdekében” ellen­őrizni kell, hogy meghatározott személyek hivatásos - nyílt vagy „szigorúan titkos” - állo­mányú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a volt BM III/III. Csoportfőnökségénél és elődjei­nél az erre vonatkozó, 1990. február 14-én lezárt és a Bel­ügyminisztériumban őrzött nyilvántartás szerint. Ellen­őrizni kell, hogy a meghatáro­zott személyek adtak-e hálózati feladatok vállalására vonatko­zó, saját kezűleg aláírt nyilat­kozatot, adtak-e jelentést és kaptak-e tevékenységükért il­letményt, prémiumot, illetőleg kedvezményt, vagy teljesítet­tek-e szolgálatot 1956-57-ben karhatalmi alakulatban. Az ellenőrzést az országgyű­lési képviselőkre, az Or­szággyűlés által megválasztott és eskütételre kötelezett szemé­lyekre, a kormány tagjaira, a politikai, a címzetes, a közigaz­gatási államtitkárokra és az azonos jogállású állami veze­tőkre, a hivatásos bírákra, az ügyészekre, a nagykövetekre, a Magyar Nemzeti Bank elnökére és alelnökeire terjesztik ki. (Folytatás a 4. oldalon) DÖNTÖTT A KORMÁNYFŐ Pénzügyminiszter-jelölt, Kupa Mihály pénzügyminisz­ter nem kívánta megvárni a többi miniszter felmentésének határidejét, február 22-ét - hangzott el a tegnapi kormány­­szóvivői tájékoztatón így a bizonytalanság elkerülése érde­kében a miniszterelnök már ki­választotta utódját. A pénzügyi tárca élére Antall József az ed­digi ipari és kereskedelmi mi­nisztert, Szabó Ivánt jelölte. Szabó Iván természetesen akkor foglalhatja el új posztját, ha a köztársasági elnök fel­menti az ipari és kereskedelmi tárca éléről, lezajlik a parla­menti bizottság előtti meghall­gatás, s a kormányfő előterjesz­tésére a köztársasági elnök ki­nevezi pénzügyminiszterré. A sajtótájékoztatón személyesen is megjelent Szabó Iván, aki el­mondta, hogy vasárnaptól több mint egyhetes távol-keleti útjá­ra elkíséri Göncz Árpád köz­­társasági elnököt. A pénzügyminiszter-jelölt egyébként hangsúlyozta, hogy nagyon jó kapcsolatban állt Kupa Mihállyal, és szakmai együttműködésük is kifogásta­lan volt. A gazdaságpolitika nagyobb vonalaiban tehát - ál­lította Szabó Iván - semmilyen változás nem várható. Mint szavaiból kivehettük, a váltás lényege, hogy - a nyugat-euró­pai gyakorlatnak megfelelően - a tárca birtokosa gazdasági és Szabó Iván nem egyszerűen pénzügymi­niszter lesz. Visszautalt arra, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum már 1989-ben megfogal­mazta a Gazdasági Minisztéri­um felállításának szükségessé­gét, de ennek létrehozásához azóta sem teremtették meg sem a jogi, sem pedig az egyéb fel­tételeket. A gazdaságirányítás fő letéteményese ugyanakkor a Pénzügyminisztérium lett. Szabó Iván elmondta még: Antall József ígéretet tett, hogy az új ipari és kereskedelmi mi­niszter személyét vele egyetér­tésben határozza majd meg, ne­hogy „kárba vesszenek az elve­tett magvak”. (Folytatás a 4. oldalon) Az IMF - Kupáról (Washingtoni tudósítónktól) A Nemzetközi Valutaalapnál és a Világbanknál hivatalosan nem kommentálják a magyar pénzügyi tárca élén Szabó Iván kinevezésével történt változást. Rámutatva, hogy mindkét nagy nemzetközi szervezet a tagálla­maival, és nem azok kormá­nyainak egyes tisztségviselőivel áll kapcsolatban. Ezen az sem változtat, hogy a távozó Kupa Mihály pénzügy­­miniszternek jó kontaktusai voltak az IMF-fel és a Világ­bankkal. Kormányzótanácsi elnöksége, amely voltaképpen egy kissé egy ENSZ-közgyűlés elnökéhez hasonlatos, természetesen első­sorban Magyarországnak szóló gesztus volt, de megválasztása nem volt függetleníthető Kupa itteni személyes megbecsültsé­gétől. Feltehető, hogy Magyar­­ország a személyi változás elle­nére megőrzi az elnöki posztot, jóllehet eddig még nem volt rá precedens, hogy valamely or­szág kormányátalakítása IMF­­Világbank kormányzótanácsi elnökséget érintett volna. (Folytatás a 3. oldalon) A miniszterjelölt sajtóértekezlete (Tudósítónktól) Előadást tartott dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi­niszter a Fejér Megyei Gazda­sági Kamara második közgyű­lésén Székesfehérváron. El­mondta, hogy az ágazatra vo­natkozó koncepció azzal szá­mol, hogy 2010 után már nem lesznek vissza­fejlesztendő ipar­ágak, vagyis kialakul a kívána­tos szerkezet. Az ipar folyamatos létszám­kibocsátó lesz, és az ezredfor­dulón várhatóan 650-700 ezer ember dolgozik majd ebben a szektorban. A miniszter szólt az állam szerepvállalásáról is, amely el­sősorban az innovációban, a kutatásfejlesztésben, az inf­rastruktúrában, az iparvéde­lemben lesz érzékelhető. Szabó Iván - sajtótájékozta­tón­­ válaszolt tudósítónk kér­déseire. - Mint pénzügyminiszter-jelöltet kérdezem: folytatódik-e a Kupa­program, és mit szól Kupa Mihály azon kijelentéséhez, hogy ő renitens és szuverén egyéniség volt a kor­mányban? - El kell mondanom, hogy rendkívül jól együttműködtünk Kupa Mihállyal. Én egy kicsit pénzügyi szempontok alapján képviseltem a Pénzügyminiszté­riumot az ipari tárcánál. Ezzel együtt nem költségvetést kívá­nok gyártani, hanem gazdaság­­politikát szeretnék kialakítani a pénzügyi tárca élén. A Kupa­program aktuális részeit tovább visszük, össze kell gyúrnunk azonban a program és az ipar­­politikai koncepció általános gazdaságpolitikai filozófiáját. Jó, ha a kormány tagjai szuve­rének a döntések előtt, s nem annyira a kormányzati döntések után. Számomra például döbbene­tes, hogy a kormány által be­nyújtott energiapolitikai kon­cepciót a Környezetvédelmi Mi­nisztérium államtitkár asszonya támadja a legélesebben. A kor­mány egységes szervezet, s nem a különböző tárcák ligája. Hoz­záteszem, hogy utólag Kupa Mi­hály ritkán szólt közbe, más kérdés, hogy egyénisége miatt a szuverenitás nála markánsab­ban jelentkezett. (Folytatás a 4. oldalon) Tíz halott gyerek, húsz sebesült a síneken Iskolabusz katasztrófája Tolnában­­ Ellopták a fénysorompó akkumulátorát (Megyei tudósítóinktól) Pörböly gyászol. Péntek reg­gel a Tolna megyei falu általá­nos iskolásait szállító busz összeütközött egy személyvo­nattal a Pörböly és Alsónyék közötti vasúti átjáróban. A bal­eset tíz kisdiák életét követelte. Péntek délután dr. Bertha Attila megyei rendőrfőkapitány közölte a reggeli vasúti szeren­csétlenség részleteit. Szellen­­heim­­ János, az autóbusz 56 éves vezetője, a Gemenc Volán sofőrje megszegte a KRESZ előírásait, s járművével a me­netrend szerint közlekedő sze­mélyvonat elé hajtott. A fényso­rompó nem működött. Ennek oka: korábban kilopták belőle az akkumulátort. A rendőrség az ismeretlen tettes ellen nyo­mozást indított. Bertha Attila ugyanakkor leszögezte: ebben az esetben, ha nem működik a jelző, feltétlenül meg kellett volna állnia a sofőrnek az általa vezetett iskolabusszal, amelyen harminc utas utazott. Tíz pör­­bölyi gyermek - valamennyien 1979 és 1984 között születtek - lelte halálát: K. Dávid, Cs. Márk, K. Gábor, G. Erzsébet, D. Anna, T. Zoltán, N. Nikolett, R. Attila, S. Péter és S. Aida. Szekszárdon három köny­­nyebb, öt súlyos és négy életve­szélyes sérültet kezelnek, míg hat gyermeket és a sofőrt Baján. (Folytatás a 15. oldalon) A baleset helyszíne a szétroncsolt busszal BOROS JENŐ FELVÉTELE Ma: hétvégi 32 oldal ára: 18,50 Ft 1993. február 13., szombat SZOCIALISTA NAPILAP • 51. évfolyam, 37. szám Pick ezredes: Lassú a gyors reagálás A héten az Országgyűlés kül­ügyi és honvédelmi bizottsága egyaránt plenáris vitára érett­nek tartotta a biztonságpoliti­kai alapelveket, s így azokat a jövő héten megvitathatja a T. Ház. A tervezet - miként a honvé­delmi alapelvek, s a honvédel­mi törvény tervezete is­­ hosszas előkészítő munka ered­ménye, s főként a törvénnyel kapcsolatos elképzelések vál­tottak ki már előzetesen is he­ves vitákat. A témáról ezúttal Pick Róbert ezredessel­, a köz­­társasági elnök főhadsegédjével beszélgettünk. - Ezredes úr, ön mivel magyaráz­za, hogy ezeket a fontos dokumen­tumokat csak rendkívül lassú, hosszadalmas előkészítés után tár­gyalhatja a parlament?­­ Egyrészt azzal, hogy való­ban fontos dokumentumokról van szó, amelyeket alaposan elő kell készíteni. Másrészt lát­ni kell, hogy a tervezetek össze­függnek egymással; előbb a biztonságpolitikai, majd a hon­védelmi alapelveket kell elfo­gadni, s csak ezek ismeretében lehet a honvédelmi törvényről tárgyalni. A honvédség számá­ra nagyon fontosak az egyéb, még megalkotásra váró olyan jogszabályok, mint a katonák jogállásáról szóló törvény és a szolgálati szabályzat. Termé­szetesen a hadsereg a ma érvé­nyes jogszabályok szerint is működik. (Folytatás a 4. oldalon)

Next