Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-13 / 37. szám
4 DÖNTÖTT A KORMÁNYFŐ Pénzügyminiszter-jelölt: Szabó Iván (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyi tárca várományosa végezetül arról szólt, hogy úgy érzi, az újjáválasztott MDF-elnökség tagjaként meggyőzőbben tudja a Kupa Mihály által megkezdett vonalat saját pártja irányában képviselni. Juhász Judit kormányszóvivő ezt követően a csütörtöki kormányülés néhány döntését ismertette. A Kuvait elleni iraki agresszió a becslések szerint hazánknak összesen 350 millió dollár kárt okozott. A kormány felhatalmazta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét és a külügyminisztert, hogy a kártérítési igények felmérésének és összesítésének szabályait március 15-ig határozzák meg. A kormány ezenkívül módosította az útlevélügyekben eljáró szervekről szóló kormányrendeletet. A kabinet úgy határozott, hogy erre az évre felhatalmazza a rendőrkapitányságokat: vegyék át és továbbítsák a Belügyminisztériumba az útlevélkérelmeket, ezáltal ugyanis remélhetően véget érhetnek a sorbanállások. A kormány a Velencei-tó vízpótlásával is foglalkozott. A tervezett megoldás költségigénye 379 millió forint, amelynek 20 százalékát, de legalább 75 millió forintot az érdekelt önkormányzatok biztosítják. A költségek nagyobb részét az érintett tárcák és a központi költségvetés finanszírozza. B. V. J. A Magyar Köztársaság elnöke az Alkotmány 33. paragrafusának (4) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára, érdemei elismerése mellett, saját kérésére: Kupa Mihály pénzügyminisztert 1993. február 11-ei hatállyal, Horváth Balázs tárca nélküli minisztert, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, érdemei elismerése mellett: Andrásfalvy Bertalan művelődésügyi és közoktatási minisztert, Gergátz Elemér földművelésügyi minisztert, Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert - 1993. február 22-ei hatállyal - felmentette. (MTI) Szabó: Neveket nem említhetek (Folytatás az 1. oldalról) - A jegybank 1,9 százalékkal leértékelte a forintot. Az exportban érdekelt vállalatok ennél nagyobb leértékelést sürgetnek, mondván, a drága forint veszteségessé teszi a termelést, s munkahelyek szűnhetnek meg. Mi erről a véleménye? - A mostani leértékelés a Nemzeti Bank önálló lépése volt. A mértéke meglehetősen vitatott. Az exportban érdekeltek jelentősebb leértékelést kívánnak, ha viszont valaki kimegy Bécsbe, az az érzése támadhat, hogy a felértékelésnek nagyobb lenne a realitása. Elérkeztünk a konvertibilitás határára, amelyet - úgy vélem - csak azért nem lehet bejelenteni, mert nyolc-tíz százalékkal felértékelné a forintot. Az 1,9 százalék a gazdasági realitásokhoz alkalmazkodó leértékelés. Kevés az exportőrnek, viszont az infláció miatt sok a nyugdíjasoknak. - Célzott arra, hogy 2010-re kialakul az ipar kívánatos szerkezete. Mi történik addig? - Fejleszteni kívánt iparágak többek között a mezőgazdasági és az élelmiszeripari gépgyártás, a gyógyszeripar, a kórházi technológiák, a biotechnológia, a feldolgozó- és gépipar bizonyos területei. Visszafejlődik az acélgyártás, a hagyományos energetika egy része. Az idén például további kemény lépések várhatók a bányászatban. Az erőművek középtávon várható összevonása azonban stabilizálja a megmaradó bányákat. - Tett-e javaslatot az utódjára, s felváltja-e Kupa Mihályt az IMF kormányzótanácsának soros elnöki tisztében? - Négy személyre tettem javaslatot, bármelyikükkel szívesen együtt dolgoznék, neveket azonban nem említhetek. Az IMF-tisztségre általában az adott ország jegybankjának elnöke vagy pénzügyminisztere lehet esélyes. Nem tudok arra választ adni, hogy esetünkben ki tölti majd be ezt a posztot. D. Sz. Z. Rabár Ferenc. - Nem hiszem, hogy koncepcionális okok miatt kellett lemondania Kupa Mihálynak - nyilatkozta lapunknak Rabár Ferenc, az Antall-kormány első pénzügyminisztere. - Amikor én miniszter lettem, az volt a véleményem, hogy a piacgazdaságra való átállást kevés lépéssel, a legrövidebb idő alatt kell megoldani. Elfogadott koncepcióm megvalósításában azonban akadályozott, hogy gazdasági-pénzügyi kérdésekben a kormányülésen más miniszterek szavazata ugyanannyit ért, mint a pénzügyminiszteré, így részletkérdésekben leszavazhattak. Éppen ezért kértem lemondólevelemben, hogy utódom kapjon szabad kezet. Csak mint gazdasági csúcsminiszter valósíthatja meg azt a tervet, amely Kupa-programként vált ismertté, amely egyenes folytatása volt az általunk kidolgozott elképzeléseknek. Nem volt más út. A gazdasági stabilitás megteremtésében, a tartalékok felhalmozásában 1992-re jutottunk odáig, hogy már alternatív megoldásokra is lehetett gondolni. Eleinte úgy látszott, hogy Kupa keresztülviheti elképzeléseit, de azután ugyanazokkal a problémákkal találta szemben magát, mint korábban én. Úgy gondolom, hogy én visszafogottabban nyilatkoztam, de a fontos dolgokban rendíthetetlen voltam. Kupa keménynek mutatkozott, de jóval több kompromisszum fűződik a nevéhez. Aki tagja volt a kormánynak, tudja, mekkora szerepük van az emberi kapcsolatoknak, a lélektani mozzanatoknak. Nem elméletek és stratégiák dőlnek meg, csak a személyek változnak. Szabó Iván a tárcája élén közvetlenül érzékelhette, hogy az ipar általános válságban van, a belső piacon hiányzik a fizetőképes kereslet. Ez mégsem jelenti azt, hogy gyökeresen el fog térni az eddigi iránytól, legfeljebb a restriktív gazdaságpolitika kevésbé szélsőséges változatát képviseli majd. K. K. Nemcsak a program számít SIKLÓS CSABA: Az eredmény minősít Tiszta lelkiismerettel megyek el, és egy jól működő minisztériumot hagyok hátra utódomnak - vélekedett Siklós Csaba volt közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A csütörtökön leváltott politikus tegnap nyilatkozott munkatársunknak. - Véleménye szerint miért kell átadnia a bársonyszéket? - Az elsődleges ok, hogy a miniszterelnök úr úgy látta, valaki más több eredményt tud majd felmutatni az infrastruktúra-fejlesztés területén. - Ezek szerint nem volt igazán eredményes. Mit vethetnek a szemére? - Ismert, hogy milyen helyzetben vettük át az infrastruktúra ügyeit 1990-ben. Ezen a területen látványos sikereket elérni egyik napról a másikra nem lehet. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a szolgáltatások tarifái általában még a működtetéshez szükséges forrásokat sem biztosítják. A költségvetés pedig nem fedezi a hiányokat. Ennek ellenére a tárca elkészítette fejlesztési terveit, megkezdte a finanszírozási források bevonását. Elsőként nálunk született meg az ágazati koncessziós törvény. - Mihez kezd ezután? - Képviselői munkámat kívánom folytatni az Országgyűlésben. Emellett a gazdasági életben is szeretném kamatoztatni a tapasztalataimat. K. Sz. A. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1993. február 13., szombat Szakértők kellenek a kormányba Vállalkozók a minisztercserékről (Munkatársainktól) Csak Kupa Mihály távozása volt meglepő a gazdasági élet szereplői számára, akiket a kormányváltozásról kérdeztünk. Leginkább az ő távozása és az új miniszter belépése utáni változások érdekelték őket. - Több miniszter esetében a csere nem volt váratlan - mondta Kovács István, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. - Kupa Mihály, távozása viszont meglepetés. Úgy ítéltük meg, hogy a kormány gazdaságpolitikájának egyik meghatározója. Személyes törekvéseiről, a fiskális politika helyességéről megoszlottak a vélemények, de érzékeltük, hogy hosszú távon az ország érdekeit szolgálja. Fontos, hogy a jövőben szakmai s ne politikai miniszterek kerüljenek a kormányba. Tamás István, a Dunaholding elnök-igazgatója: - Hónapok óta megfigyelhető volt, hogy Kupa Mihály nem tud olyan nyilatkozatot tenni, amelyik egybevág a kormány politikájával. Ez pedig nyilván nem megy a végtelenségig. Lehet, hogy úgy érezte, most kell kiválnia a kormányból, hogy további sikeres politikai pályát futhasson be, és egy más összetételű kabinetben újra szerepet játszhasson. Nem öröm a lemondása, mert vele egy szakértő távozik a kormányból. Az általa képviselt programra szüksége van a gazdaságnak, mert meg kell fogni az inflációt, mederben kell tartani a gazdasági folyamatokat. Szabó Iván jelölése meglepetés volt. Nem lehet tudni, milyen pénzügyi szakember, de az ipari tárca irányításánál kitűnt, mennyire kézben tudja tartani az ügyeket. Orbán István, az EGIS Gyógyszergyár vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke az ipari tárca irányítójaként ismerte meg az új pénzügyminiszter-jelöltet. Gyakorló vállalatvezetőként úgy tapasztalta, Szabó Iván felismerte azt, hogy egyfajta átmenetet kell megvalósítani a szabad piacgazdaság kényszerei és a régi védettség között. Ilyen jellegű átmenet a világon még nem volt sehol, tehát a tankönyvekből megszerzett tudás egyenesen nem ültethető át a gyakorlatba. Ebben az egyedi helyzetben egy dolog ér valamit, az irányítói intelligencia. Az aktív cselekvésre azonban, valószínűleg a minisztérium működési rendje és szabadságfoka miatt, nem volt igazi lehetősége. Ma a gazdaság alapvető kérdése, egyben a piacgazdaság kialakulásának akadálya a hosszú távú források hiánya. A megoldáshoz nyilván azok tudnak hozzásegíteni, akik az ország pénzügyi politikáját kialakítják. ORSZÁGGYŰLÉS Nyugdíjemelésről és frekvenciáról A Népszabadság információi szerint Kupa Mihály lemondott pénzügyminiszter hétfőn a parlamentben napirend előtt jelenti be, hogy az MDF-frakcióból a függetlenek közé távozik. Szabad György szokásos pénteki sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy az Országgyűlés várhatóan a jövő héten határoz a nyugellátások, baleseti ellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről. Frakciókérésre újra megnyitják a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az Országgyűlés a jövő héten megkezdi a vitát a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveiről, valamint a honvédelem alapelvéről és főbb feladatairól szóló határozati javaslatok fölött. K. J. T. Surján: Ennyi kacsát még nem láttam (Megyei tudósítónktól) Surján László miniszter, a KDNP elnöke tegnap a párt parlamenti frakciójának kétnapos „kihelyezett” tanácskozására Gyulára érkezett, ahol rögtönzött sajtóértekezleten válaszolt a kormányátalakítással kapcsolatos kérdésekre. Az újságírók mindenekelőtt az Antall Józseffel folytatott koalíciós tárgyalásokról kérdezték. Surján László ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy közjogi értelemben nem tárgyalásokról, hanem egyeztető baráti beszélgetésről volt csupán szó. Egy kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette, hogy annyi kacsát, mint az elmúlt hetekben, még nem látott összhordani. Mivel pedig személyi ügyekben az előzetes kiszivárogtatást tisztességtelennek tartja, elzárkózik a várható új kormányra vonatkozó nyilatkozattól. Lapunk munkatársának érdeklődésére cáfolta, hogy a népjóléti tárcán belül is sor kerülhet „kormányátalakításra”. Végül a Szabó Ivánról szóló hírre - amiről a sajtótájékoztató résztvevőitől szerzett tudomást - megjegyezte: gazdaságpolitikus került a pénzügypolitika élére, a KDNP pedig 1992 tavasza óta hangsúlyozza, hogy gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. K. E. P. SZDSZ-frakcióülés (Tudósítónktól) A tatai edzőtáborban tegnap megkezdődött a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának tanácskozása. E hét végén itt találkoznak a párt országgyűlési képviselői, hogy megújítsák a frakcióvezetést. Mint arról lapunkban hírt adtunk, Tardos Márton bejelentette, hogy a párt hosszú távú gazdasági koncepciójának kidolgozásába kezd, s emiatt lemond a képviselőcsoport vezetői tisztségéről. Mint hírlik, erre a posztra Kuncze Gábor pályázik a legnagyobb eséllyel. Ezenkívül a frakció tagjai elemzik a kormányátalakítás nyomán kialakult belpolitikai helyzetet. Kiskunsági választás (Megyei tudósítónktól) Jövő pénteken éjfélkor dől el, hogy kik a hivatalos jelöltek a Bács-Kiskun megyei 4. számú kerület márciusi képviselőválasztásán. A Munkáspárt képviselői szerdán már átadták Magyari László ajánlócéduláit az illetékes bizottságnak. Az MSZP a napokban tartott régiótanácskozásán úgy döntött, hogy az előző két fordulóban győztes Komáromi István mellett hét alföldi megye szocialista aktivistái szólnak majd. A párt - hangzott el - a kevesebb plakát és a sok személyes találkozás híve. Ezeken a beszélgetéseken az MSZP az agrárkérdésre kívánja irányítani a figyelmet, mert álláspontja szerint a földkiadó bizottságok működése nyomán öngerjesztő módon indulhatnak bomlásnak a szövetkezetek. (Folytatás az 1. oldalról) Az állami vagy állami többségi tulajdonban lévő egyetemek tanszékvezetőire és ennél magasabb beosztású tisztségviselőire, az állami vagy állami többségi tulajdonban lévő főiskolák tanszékvezetőire és ennél magasabb beosztású tisztségviselőire, a tábornokokra, az országos rendőrfőkapitányra, helyetteseire, a rendőrfőkapitányokra, rendőrkapitányokra, a városok polgármestereire, a főpolgármesterre és helyetteseire, a megyei közgyűlések elnökeire, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda szerkesztőire és ennél magasabb beosztású dolgozóira, a megjelenésenként átlagosan ötvenezer példányszámot meghaladó, többségi állami tulajdonban lévő lapok vezető munkatársaira, az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervek vezetőire, a többségi állami tulajdonban lévő bankok, szakosított pénzintézetek és biztosítóintézetek vezetőire ugyancsak kiterjedne az ellenőrzés. A javaslat szerint az egyházak arra hatáskörrel felruházott tisztségviselőinek, illetőleg testületeinek a megkeresése alapján az általuk meghatározott egyházi tisztséget betöltő személyek tekintetében a belügyminiszter, illetve a honvédelmi miniszter végzi el az ellenőrzést, és az adatokról tájékoztatja a megkeresőt. Az ellenőrzést az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke által együttesen kijelölt három bíróból álló bizottság hajtja végre. Ha a bizottság döntése szerint az ellenőrzött személy végzett ügynöki tevékenységet és azzal másnak hátrányt okozott, akkor felszólítják, hogy tisztségéről 30 napon belül mondjon le. Ellenkező esetben a bizottság döntését a 30 napot követő 15. napon nyilvánosságra hozza. Az ellenőrzött személy a döntés ellen bírósághoz fordulhat. Kéri J. Tibor Boross: Irányváltás nem lesz (Megyei tudósítónktól) A kormányátalakítás némi fáziskéséssel történt, bizonyos lépéseket már a múlt év végén meg kellett volna tenni - jelentette ki Boross Péter tegnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrányban a helyi képviselő-testület előtt. A belügyminiszter a község rendőrőrsét is meglátogatta, majd a művelődési házban tartott falugyűlésen mondott beszédet. - A személyi döntéseket a politikai célszerűség diktálta - hangoztatta. - A világon sehol nincs olyan demokratikus kormányzat, amely négy esztendőn át változatlan felállásban végezné a dolgát. A politikával az is vele jár, hogy hamar elkoptatja az embereket. Ám a távozók parlamenti frakciójuknak jelentős szolgálatot tehetnek, hiszen kormányzati rutinnal rendelkezve, ugyanakkor kötetlenebb körülmények között dolgozhatnak. Boross Péter arról is beszélt, hogy csökken majd a miniszterek száma. Tartalmi tekintetben viszont semmiféle irányváltásról nincs szó, a jobbközép koncepciójú kormánypolitika stabil marad. A községházán a miniszter azt is kifejtette, hogy a közbiztonság érzete a társadalomban mindig rosszabb, mint maga a közbiztonság. A rendőrségi törvény késedelme okozta zavarokról azt mondta: ezekre bárki hivatkozhat, de egy rendőr nem. Rendnek a törvénykezésig is lennie kell, mert ha nincs, akkor sok minden más, például az országban szívesen beruházó tőkebefektető sincs. R. T. J. Lassú a gyors reagálás (Folytatás az 1. oldalról) A katonák tudják és teszik a dolgukat nap mint nap, de a munkájukat, életüket meghatározó szabályzatokat jó lenne minél hamarabb a megváltozott körülményekhez igazítani. Bevonják-e a köztársasági elnök munkatársait a törvény-előkészítő munkába? - A tervezeteket mi is megkapjuk véleményezésre. A honvédelmi törvény legutolsó változatát azonban, amelyet legutóbb a kormány megvitatott, még nem kaptuk kézhez. Pedig pontosan ez tartalmaz két olyan elképzelést, amelyek a korábbi tervezetekből hiányoztak, s amelyeknek elfogadásához az alkotmányt is módosítani kellene. Az egyik szerint a határőrség rendészeti szervvé alakulna, a másik pedig - három, pontosan körülírt esetben - a kormány hatáskörébe utalná maximum két dandárnyi erő - négyötezer ember - bevetését annak érdekében, hogy váratlan támadásokra kellő gyorsasággal reagálhasson a honvédség. Mi ezekről a véleménye? - Elöljáróban annyit: az általam megismert tervezeteket alapvetően jónak tartom, s remélem, elfogadásuk sem húzódik a szükségesnél tovább. A két alkotmánymódosítást igénylő változtatás közül a határőrségre vonatkozóval szemben sincsenek katonai-technikai fenntartásaim. A jogászoknak és a képviselőknek azonban bizonyára fejtörést okoz majd, hogyha a határőrség rendészeti szervvé alakul, akkor lehet-e oda sorkatonákat bevonultatni. Eddig ugyanis rendészeti szolgálatot - például a rendőrségnél - csak hivatásos állományú személyek láthattak el. Kérdés, nem ütközik-e az alkotmánnyal, ha polgári személyeket sorkatonai szolgálat címén rendészeti szolgálatra köteleznek. A gyors reagálást lehetővé tévő passzusról mi a véleménye? Arról viszont úgy gondolom, hogy egyáltalán nem teszi lehetővé a gyors reagálást. A tervezetben felvázolt három alapesetből az első kettőben - szándékos légtérsértés vagy váratlan légitámadás esetén - nincs is értelme, hogy a kormánynak külön jogosítványa legyen a válaszcsapás elrendelésére. Egyrészt azért, mert ilyen esetekben valóban percek, másodpercek alatt kell dönteni, s ez az idő nemcsak a parlament összehívásához, de a kormány tájékoztatásához is kevés. Másrészt, ilyen esetekben a chicagói egyezmény egyértelműen a pilóta vagy a földi irányító kezébe adja a döntést. Képzeljük el azt a szituációt, ha egy néhány percnyi légtérsértés vagy légitámadás idején a mi pilótáinknak arra kell várniuk a levegőben, hogy a kormány eldöntse: visszalőhetnek-e? És ha a földön ér bennünket váratlan támadás? - Ha a felderítés feladata magaslatán áll, ha a honvédség harckészültsége megfelelő, akkor váratlan támadás nem érhet bennünket. A tervezet logikája azért rossz, mert egy olyan esemény feltételezéséből indul ki, ami nem történhet meg. Pontosabban: a magyar hadsereg nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy meglepjék. - Azért az nehezen képzelhető el, hogy egy kisebb, a határt csak rövid időre átlépő csoport ellen előre felkészüljünk. - Ne higgye, hogy a jól működő felderítés számára ez megoldhatatlan feladat. De ilyen esetben nem is kell a kormánynak két dandárnyi erőt mozgósítania; a kisebb csoportok felszámolására a határőrségnek elegendő ereje van. Ha viszont nagyobb várható támadás előkészületeit tapasztaljuk, akkor válaszcsapásként nem elegendő csupán két dandárnyi erőt mozgósítani. Ilyen esetekben ugyanis az érintett térség polgári lakosságát - a saját biztonsága érdekében - célszerű evakuálni, vagy egyéb - az alkotmányban rögzített - jogaiban korlátozni. Márpedig ezt saját hatáskörben a kormány nem rendelheti el, ehhez be kell vezetni a szükségállapotot. Az pedig az Országgyűlés, annak akadályoztatása esetén a köztársasági elnök jogköre. Freisz Károly