Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
Elfogadjuk az EK javaslatát Pozsony halogatja a bősi választ Az Európai Közösség szakértői kidolgoztak egy javaslatot a bősi erőmű egyoldalú üzembe helyezésével kialakult konfliktus kompromisszumos feloldására, de a legutóbbi háromoldalú brüsszeli tárgyalásokon nem történt előrelépés e javaslat elfogadása érdekében, mert a szlovák delegáció nem rendelkezett az ehhez szükséges politikai felhatalmazással - áll Gyurkó Jánosnak, a környezetvédelmi tárca várományosának tegnapi sajtóközleményében. Az EK megerősítette az ideiglenes vízmegosztásra vonatkozó javaslatát, hozzátéve, hogy kétharmadnál kevesebb vízmennyiség visszavezetését már csak azért sem mérlegelheti, mert ajánlatának összhangban kell lennie saját környezeti politikájával. Az EK javaslatairól politikai döntést kell hozni, csak ezt követően lehetnek időszerűek a különböző szakértői tárgyalások. Martonyi János brüsszeli nyilatkozatában azt is megerősítette, hogy a magyar fél elfogadja az EK javaslatait - fejeződik be a nyilatkozat. (Kiküldött tudósítónk jelenti Brüsszelből) Mielőbb állapodjanak meg a bősi vitának a hágai Nemzetközi Bíróság elé vitelében - ösztökélte Szlovákiát és Magyarországot Jan van den Broek, az Európai Közösségek Bizottsága kapcsolatokért felelős holland vezetője, amikor megbeszélésre fogadta a Brüsszelben tartózkodó Martonyi János és Jan Lipuch magyar és szlovák külügyi államtitkárokat. Van Den Broek emlékeztetett rá, hogy Brüsszel igazságos, méltányos javaslatot terjesztett elő az úgynevezett ideiglenes vízgazdálkodási rendszer megvalósítására, és a szlovák energiaigények kielégítésével összefüggésben is háromoldalú együttműködést kezdeményez. Mindez arra kell ösztönözze a feleket, hogy mielőbb megegyezésre jussanak - hangsúlyozta a bizottsági vezető. Martonyi János, aki szerdán Brüsszelben nemzetközi sajtóértekezleten foglalta össze a bősi vitát, megerősítette, hogy a magyar kormány a legmagasabb szinten hozott döntés alapján máris elfogadta a brüsszeli bizottság által a keddi, kudarccal végződött tárgyalási fordulón előterjesztett hárompontos megoldási javaslatot. Megismételte, hogy a keddi forduló azért nem hozott eredményt, mert a szlovák küldöttségnek nem volt politikai felhatalmazása, hogy bármilyen lényegi kérdésben döntsön. Információink szerint a szlovák kormány még nem alakította ki végleges álláspontját az ügyben - fogalmazott, de hangsúlyozta, nem óhajt találgatásokba bocsátkozni a pozsonyi magatartás indítékait illetően, kerül minden olyan kijelentést, ami esetleg ronthatná a légkört a magyar-szlovák viszonyban. Azt mondta, a keddi kudarc ellenére derűlátó és meggyőződése, hogy sikerül civilizált, az európai normáknak megfelelő megoldást találni. Felhívta a figyelmet a vita megoldását célzó azon új elképzelésre, amely a szlovák energiaigények kielégítésében való háromoldalú együttműködést tartalmazza. Ennek lényege, mint jelentettük, hogy közösségi támogatással kompenzálnák Szlovákia számára azt az energiahiányt, amely abból keletkezne, ha kevesebb vizet vezetne el a turbinákra, és a magyar igényeket kielégítő mennyiséget eresztene vissza az Öreg-Dunába. Elmondta: Benavides, az EK igazgatója szerint egy ilyen elképzelés megvalósításába mindenki szívesen beszállna, úgy ítélik meg ugyanis, hogy a magyar-szlovák politikai feszültség oldódásával messze megtérülne egy ilyen befektetés. (Folytatás a 3. oldalon) MEGHALLGATÁSOK - SOROZATBAN Valamennyi miniszterjelölt bizalmat kapott Ha lehet az öt bizottsági meghallgatást értékelni - a legmegnyugtatóbb Latorczai János Miklósé volt, aki komoly ismeretanyaggal felvértezve állta a kérdéseket, a legbizonytalanabb Szabó Jánosé, aki pedig igyekezett meggyőzni képviselőtársait „sírig tartó” szerelméről a mezőgazdasággal. Az előbbit egyhangúlag, az utóbbit három ellenszavazat és három tartózkodás mellett biztosította támogatásáról a bizottság. Gyurkó János, akit kivétel nélkül támogattak, fokozottan kíván támaszkodni a társadalmi szervezetekre. Schamschula György - akinek miniszteri kinevezésével, egy kivétellel egyetértettek a képviselők - elképzelései szerint a közmunkát is igénybe kellene venni a jövőben az infrastrukturális fejlesztésekhez. Mádl Ferenc az oktatással, a tudományos élettel kapcsolatos törvények mielőbbi megszületésének szükségességét hangoztatta. Kinevezését egy ellenszavazattal és hét tartózkodással elfogadták. (Bővebben a 4. oldalon) Felvételünk Szabó János földművelődésügyi miniszterjelölt meghallgatásán készült Mit ígért Csoszics Konrádnak? Belgrádban nem tudnak annak a bizottságnak a megalakításáról, amelynek célja a vajdasági magyarok mozgósításának kivizsgálása lenne. Konrád György a Magyar Hírlapban azt nyilatkozta: ilyen ígéretet kapott Csoszics jugoszláv elnöktől belgrádi találkozójukon. A hírt érdeklődésünkre sem a jugoszláv elnök tanácsadója, sem a VMDK szövetségi képviselője nem tudta megerősíteni. Az Ankarában tartózkodó Konrád György lapunknak megismételte: Cseszics elnök támogatta a tényfeltáró bizottság létrehozását. (Beszámolónk a 2. oldalon) GYŐZÖTT A LEGROSSZABB A kormánynak 14, a nyugdíjasoknak 9,7 A kormány megint becsapott minket - hangzott el tegnap a Nyugdíjasok Országos Kamarájában, miután a kabinetnek a nyugdíjasok számára a legmostohább variációt sikerült elfogadtatnia a T. Házzal, így márciusban átlag 10, szeptemberben átlag 4 százalékos lesz az emelés. A két lépcsőben történő emelés értéke csupán 9,7 százalék. Az ürömbe azonban kis öröm is vegyült: a tb-törvény módosításakor a kormánnyal szemben megszavazták, hogy a legkisebb nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a rendszeres szociális járadék: 6240 forint. Ez több mint 90 ezer embernek jelentős emelést nyújt, de a tb költségvetését több száz millióval fölborítja. Ám a legszegényebbek pénze még így sem éri el az új, 6400 forintra emelt nyugdíjminimumot. A kormány győzelme - a 10 plusz 4 százalék - azonban nem jelent az idén automatikusan 14 százalékos emelést. Valójában ez csak átlagosan 9,7 százalék, mert a márciusi növekedés nem lesz januárig visszamenő hatályú, s az emelést a tavalyi nyugdíjátlagokra vetítik. Senki sem veheti tehát elő a legutóbbi nyugdíjszelvényét, hogy felszorozza a saját, várható járandóságát. Hiába szorgalmazták sokan, hogy ha már a kormány a maga alkotta szabályt felrúgva kívánja emelni a nyugdíjakat, (tehát nem a bérkiáramlás átlagához igazítva), akkor annak számítását a december végi összegekre vetítse. Ezt sem sikerült elérni. Még a név szerinti szavazás sem segített. Az átlagnyugdíj egyébként ma havi 9250 forint, s az emeléssel 10 ezer fölé kerül, de ez a nyugdíjasok nagy többségén nem segít. Nem lesz visszamenőleges hatálya egyébként a szeptemberi 4 százalékos emelésnek sem. Erről azért mond le a kormány, mert az 1993 január 1-je után nyugdíjazottak jövedelemszámítási inflációs szorzója kedvező lett. Az 1988-as év jövedelemátlagát 80 százalékkal, az 1989-esét pedig 54 százalékkal növelik, s így az 1993 január 1-jén nyugdíjazottak járandósága már 10 százalékkal lesz magasabb, mint azoké, akik egy nappal előbb, december 31-ével lettek nyugdíjasok. Mindenesetre márciusban minimum 650, de maximum 2200, szeptemberben pedig minimum 300, de legfeljebb 1000 forinttal emelkednek az öregségi nyugdíjak. Rege Sándor (Összeállításunk a 8. oldalon) Ma: Itthoni 32 oldal ára: 16,50 Ft 1993. február 18., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP • 51. évfolyam, 41. szám Törvényjavaslatok a jog akadálypályáján? Elvérezhet az újabb Lex Zétényi (Munkatársunktól) Az Országgyűlés igazságtételi csomagjában kedden elfogadott részeknek várhatóan más és más sorsuk lehet. Az ülésen elfogadták a forradalom során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló kormányzati előterjesztést. Ez rámutat, máig hatályos jogszabálynak számít az 1945. évi VII. törvény rendelkezése a háborús bűnökről. Ez az elfogadott törvényjavaslat máig is alkalmazható szabályokat csoportosít, s így hatályba lépése valószínű. Elfogadták a Zétényi és Zimányi nevével fémjelzett MDF- es törvényjavaslatot az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről. Ez az elmúlt rendszer vezetői által az 1944. december 2-a és 1989. október 23-a közötti időszakban elkövetett súlyos bűncselekmények üldözésére lehetővé teszi annak bírósági vizsgálatát, hogy az elévülés jogi ténye bekövetkezett-e. A törvény kimondja ugyanis, hogy az említett bűntettekre vonatkozóan elévülés címén a nyomozást nem lehet megtagadni, megszüntetni vagy a perújítási indítványt elutasítani. A büntetőeljárást az ügyész sem szüntetheti meg. A bírósági tárgyalás eredményeként, amennyiben a testület nem állapította meg az elévülést, a büntetőeljárás általános szabályai alapján kell eljárnia. Amennyiben viszont a bíróság ítélete szerint a büntethetőség elévült, és egyéb okból nem kell az eljárást megszüntetni vagy a vádlottat felmenteni, a testület a bűncselekmény elkövetésének megállapítása mellett szünteti meg az eljárást. Ezzel szemben komoly kifogások merülhetnek fel a jogállamiság oldaláról. S mivel ellentétesnek tekinthető az elévülés jogértelmezésével (elévült ügyekben nem lehet valakit bűnösnek nyilvánítani; az alkotmány 57. szakasza, 4. bekezdése szerint senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani oly cselekményért, amely elkövetése időpontjában a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény), ez a törvény könnyen megjárhatja az Alkotmánybíróságot. A fenti javaslathoz kapcsolódva elvi állásfogalást is hoztak a büntethetőség elévüléséről. Ebben leszögezik, hogy az elévülés jogi tények kérdése, és ezért nem számít a bűncselekmények szempontjából jogilag relevánsnak az az időszak, amely alatt az állam nem élt bűnüldözési kötelezettségével. Ennek az állásfoglalásnak, amely az Alkotmánybíróság határozatával ellentétes, gyakorlati következménye nincs. Jogi akadálypálya várhat egyébként a beterjesztésre váró „ügynöktörvényre”, amely az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelső Bíróság elnöke által kijelölt három bíróból álló bizottságot bízna meg a vizsgált kategóriák érdemi ellenőrzésével. Értesülésünk szerint a múlt év végén az Országos Bírói Tanács ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggályokat fejtett ki, mivel gyakorlatilag egy külön bíróságot hoznának létre bizottság címén... Eltemették a buszbaleset gyermekáldozatait A Tolna megyei Pörbölyön tegnap eltemették bán a környékbeli települések lakóin kívül az a múlt pénteki tragikus buszbaleset tizenegy ország más vidékeiről érkezők is igyekeztek gyermekáldozatát. Több mint ezren kísérték enyhíteni a családtagok és a hozzátartozók fájutolsó útjukra a halottakat. A gyász pillanatai- dalmát. (Tudósításunk a 15. oldalon)