Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

Elfogadjuk az EK javaslatát Pozsony halogatja a bősi választ Az Európai Közösség szakértői kidolgoztak egy javaslatot a bősi erőmű egyoldalú üzembe helyezésével kialakult konfliktus kompro­misszumos feloldására, de a legutóbbi háromoldalú brüsszeli tárgya­lásokon nem történt előrelépés e javaslat elfogadása érdekében, mert a szlovák delegáció nem rendelkezett az ehhez szükséges politikai felhatalmazással - áll Gyurkó Jánosnak, a környezetvédelmi tárca várományosának tegnapi sajtóközleményében. Az EK megerősítette az ideiglenes vízmegosztásra vonatkozó javaslatát, hozzátéve, hogy kétharmadnál kevesebb vízmennyiség visszavezetését már csak azért sem mérlegelheti, mert ajánlatának összhangban kell lennie saját környezeti politikájával. Az EK javaslatairól politikai döntést kell hozni, csak ezt követően lehetnek időszerűek a különböző szakértői tárgyalások. Martonyi János brüsszeli nyilatkozatában azt is megerő­sítette, hogy a magyar fél elfogadja az EK javaslatait - fejeződik be a nyilatkozat. (Kiküldött tudósítónk jelenti Brüsszelből) Mielőbb állapodjanak meg a bősi vitának a hágai Nemzet­közi Bíróság elé vitelében - ösztökélte Szlovákiát és Ma­gyarországot Jan van den Broek, az Európai Közösségek Bizott­sága kapcsolatokért felelős hol­land vezetője, amikor megbe­szélésre fogadta a Brüsszelben tartózkodó Martonyi János és Jan Lipuch magyar és szlovák külügyi államtitkárokat. Van Den Broek emlékeztetett rá, hogy Brüsszel igazságos, méltá­nyos javaslatot terjesztett elő az úgynevezett ideiglenes víz­gazdálkodási rendszer megva­lósítására, és a szlovák energia­­igények kielégítésével össze­függésben is háromoldalú együttműködést kezdeményez. Mindez arra kell ösztönözze a feleket, hogy mielőbb megegye­zésre jussanak - hangsúlyozta a bizottsági vezető. Martonyi János, aki szerdán Brüsszelben nemzetközi sajtó­­értekezleten foglalta össze a bősi vitát, megerősítette, hogy a magyar kormány a legmaga­sabb szinten hozott döntés alapján máris elfogadta a brüsszeli bizottság által a ked­di, kudarccal végződött tárgya­lási fordulón előterjesztett há­rompontos megoldási javasla­tot. Megismételte, hogy a keddi forduló azért nem hozott ered­ményt, mert a szlovák küldött­ségnek nem volt politikai fel­hatalmazása, hogy bármilyen lényegi kérdésben döntsön. In­formációink szerint a szlovák kormány még nem alakította ki végleges álláspontját az ügyben - fogalmazott, de hangsúlyozta, nem óhajt talál­gatásokba bocsátkozni a po­zsonyi magatartás indítékait illetően, kerül minden olyan kijelentést, ami esetleg ront­hatná a légkört a magyar-szlo­vák viszonyban. Azt mondta, a keddi kudarc ellenére derűlátó és meggyőződése, hogy sikerül civilizált, az európai normák­nak megfelelő megoldást talál­ni. Felhívta a figyelmet a vita megoldását célzó azon új el­képzelésre, amely a szlovák energiaigények kielégítésében való háromoldalú együttműkö­dést tartalmazza. Ennek lénye­ge, mint jelentettük, hogy kö­zösségi támogatással kompen­zálnák Szlovákia számára azt az energiahiányt, amely abból keletkezne, ha kevesebb vizet vezetne el a turbinákra, és a magyar igényeket kielégítő mennyiséget eresztene vissza az Öreg-Dunába. Elmondta: Benavides, az EK igazgatója szerint egy ilyen elképzelés megvalósításába mindenki szí­vesen beszállna, úgy ítélik meg ugyanis, hogy a magyar-szlo­vák politikai feszültség oldó­dásával messze megtérülne egy ilyen befektetés. (Folytatás a 3. oldalon) MEGHALLGATÁSOK - SOROZATBAN Valamennyi miniszterjelölt bizalmat kapott Ha lehet az öt bizottsági meg­hallgatást értékelni - a legmeg­nyugtatóbb Latorczai János Mik­lósé volt, aki komoly ismeret­­anyaggal felvértezve állta a kér­déseket, a legbizonytalanabb Sza­bó Jánosé, aki pedig igyekezett meggyőzni képviselőtársait „sí­rig tartó” szerelméről a mező­­gazdasággal. Az előbbit egyhan­gúlag, az utóbbit három ellen­­szavazat és három tartózkodás mellett biztosította támogatásá­ról a bizottság. Gyurkó János, akit kivétel nélkül támogattak, fokozottan kíván támaszkodni a társadalmi szervezetekre. Schamschula György - akinek miniszteri kinevezésével, egy ki­vétellel egyetértettek a képvi­selők - elképzelései szerint a közmunkát is igénybe kellene venni a jövőben az infrastruktu­rális fejlesztésekhez. Mádl Fe­renc az oktatással, a tudomá­nyos élettel kapcsolatos törvé­nyek mielőbbi megszületésének szükségességét hangoztatta. Ki­nevezését egy ellenszavazattal és hét tartózkodással elfogadták. (Bővebben a 4. oldalon) Felvételünk Szabó János földművelődésügyi miniszterjelölt meghallgatásán készült Mit ígért Csoszics Konrádnak? Belgrádban nem tudnak annak a bizottságnak a meg­alakításáról, amelynek célja a vajdasági magyarok moz­gósításának kivizsgálása lenne. Konrád György a Magyar Hírlapban azt nyi­latkozta: ilyen ígéretet ka­pott Csoszics jugoszláv el­nöktől belgrádi találkozó­jukon. A hírt érdeklődé­sünkre sem a jugoszláv el­nök tanácsadója, sem a VMDK szövetségi képviselő­je nem tudta megerősíteni. Az Ankarában tartózkodó Konrád György lapunknak megismételte: Cseszics el­nök támogatta a tényfeltáró bizottság létrehozását. (Beszámolónk a 2. oldalon) GYŐZÖTT A LEGROSSZABB A kormánynak 14, a nyugdíjasoknak 9,7 A kormány megint becsapott minket - hangzott el tegnap a Nyugdíjasok Országos Kamará­jában, miután a kabinetnek a nyugdíjasok számára a legmos­tohább variációt sikerült elfo­gadtatnia a T. Házzal, így már­ciusban átlag 10, szeptember­ben átlag 4 százalékos lesz az emelés. A két lépcsőben történő emelés értéke csupán 9,7 száza­lék. Az ürömbe azonban kis öröm is vegyült: a tb-törvény módosításakor a kormánnyal szemben megszavazták, hogy a legkisebb nyugdíj nem lehet ke­vesebb, mint a rendszeres szo­ciális járadék: 6240 forint. Ez több mint 90 ezer embernek je­lentős emelést nyújt, de a tb költségvetését több száz millió­val fölborítja. Ám a legszegé­nyebbek pénze még így sem éri el az új, 6400 forintra emelt nyugdíjminimumot. A kormány győzelme - a 10 plusz 4 százalék - azonban nem jelent az idén automatikusan 14 százalékos emelést. Valójában ez csak átlagosan 9,7 százalék, mert a márciusi növekedés nem lesz januárig visszamenő hatá­lyú, s az emelést a tavalyi nyug­díjátlagokra vetítik. Senki sem veheti tehát elő a legutóbbi nyugdíjszelvényét, hogy felszo­rozza a saját, várható járandó­ságát. Hiába szorgalmazták so­kan, hogy ha már a kormány a maga alkotta szabályt felrúgva kívánja emelni a nyugdíjakat, (tehát nem a bérkiáramlás átla­gához igazítva), akkor annak számítását a december végi összegekre vetítse. Ezt sem si­került elérni. Még a név szerinti szavazás sem segített. Az átlagnyugdíj egyébként ma havi 9250 forint, s az eme­léssel 10 ezer fölé kerül, de ez a nyugdíjasok nagy többségén nem segít. Nem lesz visszame­nőleges hatálya egyébként a szeptemberi 4 százalékos eme­lésnek sem. Erről azért mond le a kor­mány, mert az 1993 ja­nuár 1-je után nyugdíjazottak jövedelemszámítási inflációs szorzója kedvező lett. Az 1988-as év jövedelemátlagát 80 száza­lékkal, az 1989-esét pedig 54 százalékkal növelik, s így az 1993 január 1-jén nyugdíjazot­tak járandósága már 10 száza­lékkal lesz magasabb, mint azoké, akik egy nappal előbb, december 31-ével lettek nyug­díjasok. Mindenesetre márciusban minimum 650, de maximum 2200, szeptemberben pedig mi­nimum 300, de legfeljebb 1000 forinttal emelkednek az öregsé­gi nyugdíjak. Rege Sándor (Összeállításunk a 8. oldalon) Ma: Itthoni 32 oldal ára: 16,50 Ft 1993. február 18., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP • 51. évfolyam, 41. szám Törvényjavaslatok a jog akadálypályáján? Elvérezhet az újabb Lex Zétényi (Munkatársunktól) Az Országgyűlés igazságtételi csomagjában kedden elfogadott részeknek várhatóan más és más sorsuk lehet. Az ülésen elfogadták a forra­dalom során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsola­tos eljárásról szóló kormányzati előterjesztést. Ez rámutat, máig hatályos jogszabálynak számít az 1945. évi VII. törvény rendel­kezése a háborús bűnökről. Ez az elfogadott törvényja­vaslat máig is alkalmazható szabályokat csoportosít, s így hatályba lépése valószínű. Elfogadták a Zétényi és Zi­­mányi nevével fémjelzett MDF- es törvényjavaslatot az egyes büntetőeljárási szabályok ki­egészítéséről. Ez az elmúlt rend­szer vezetői által az 1944. de­cember 2-a és 1989. október 23-a közötti időszakban elkövetett súlyos bűncselekmények üldö­zésére lehetővé teszi annak bí­rósági vizsgálatát, hogy az el­évülés jogi ténye bekövetke­zett-e. A törvény kimondja ugyanis, hogy az említett bűn­tettekre vonatkozóan elévülés címén a nyomozást nem lehet megtagadni, megszüntetni vagy a perújítási indítványt eluta­sítani. A büntetőeljárást az ügyész sem szüntetheti meg. A bírósági tárgyalás eredménye­ként, amennyiben a testület nem állapította meg az elévü­lést, a büntetőeljárás általános szabályai alapján kell eljárnia. Amennyiben viszont a bíróság ítélete szerint a büntethetőség elévült, és egyéb okból nem kell az eljárást megszüntetni vagy a vádlottat felmenteni, a testület a bűncselekmény elkövetésének megállapítása mellett szünteti meg az eljárást. Ezzel szemben komoly kifo­gások merülhetnek fel a jogálla­miság oldaláról. S mivel ellenté­tesnek tekinthető az elévülés jogértelmezésével (elévült ügyek­ben nem lehet valakit bűnösnek nyilvánítani; az alkotmány 57. szakasza, 4. bekezdése szerint senkit sem lehet bűnösnek nyil­vánítani oly cselekményért, amely elkövetése időpontjában a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény), ez a törvény könnyen megjárhatja az Alkot­mánybíróságot. A fenti javaslathoz kapcsolód­va elvi állásfogalást is hoztak a büntethetőség elévüléséről. Eb­ben leszögezik, hogy az elévülés jogi tények kérdése, és ezért nem számít a bűncselekmények szempontjából jogilag releváns­nak az az időszak, amely alatt az állam nem élt bűnüldözési köte­lezettségével. Ennek az állásfog­lalásnak, amely az Alkotmánybí­róság határozatával ellentétes, gyakorlati következménye nincs. Jogi akadálypálya várhat egyébként a beterjesztésre váró „ügynöktörvényre”, amely az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelső Bíróság elnöke által kijelölt három bíróból álló bi­zottságot bízna meg a vizsgált kategóriák érdemi ellenőrzésé­vel. Értesülésünk szerint a múlt év végén az Országos Bírói Ta­nács ezzel kapcsolatban alkot­mányossági aggályokat fejtett ki, mivel gyakorlatilag egy kü­lön bíróságot hoznának létre bi­zottság címén... Eltemették a buszbaleset gyermekáldozatait A Tolna megyei Pörbölyön tegnap eltemették bán a környékbeli települések lakóin kívül az a múlt pénteki tragikus buszbaleset tizenegy ország más vidékeiről érkezők is igyekeztek gyermekáldozatát. Több mint ezren kísérték enyhíteni a családtagok és a hozzátartozók fáj­­utolsó útjukra a halottakat. A gyász pillanatai- dalmát. (Tudósításunk a 15. oldalon)

Next