Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

4 PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK: MEGHALLGATÁSOK SOROZATBAN Valamennyi miniszterjelölt bizalmat kapott (Munkatársunktól) A tárcának nem direktívák­kal, kézi vezérléssel kell irányí­tania a mezőgazdaságot - je­lentette ki tegnap a parlament mezőgazdasági bizottságának meghallgatásán dr. Szabó Já­nos földművelésügyi miniszter­jelölt, aki - mint megtudtuk - méhész-szakmunkásbizonyít­­ványt is szerzett, s baráti kör­ben ribizlikirálynak nevezték. - Sírig tartó szerelmem a mezőgazdasággal - kezdte be­mutatkozását Szabó János a képviselőtársai előtt. Elmondta magáról, gazdálkodó környe­zetben nevelkedett, folyamato­san kisemberek problémáival foglalkozva. A jogi szakma mellett soha nem szakadt el a mezőgazdaságtól, mint méhész szakmunkásbizonyítványt is szerzett. Tenyésztett libát, ter­melt ribiszkét, baráti körben ribizlikirálynak is nevezték. A miniszterjelölt legfonto­sabb feladatának a kormány agrárprogramjának megjelení­tését, elfogadtatását és végre­hajtását tartja. A tárca jogal­kotási feladatok tömege előtt áll a választási ciklus végéig, így a mintegy másfél év alatt korszakos jelentőségű törvény­kezési feladatokat kell megol­dani. Ezek közül is kiemelke­dik a teljesen új alapokra he­lyezett földtörvény. A miniszterjelölt többször is hangsúlyozta: a kormánynak van agrárpolitikája. Ennek végrehajtásából rá kétféle fel­adat hárul. Példaként említet­te a tavaszi vetést, amelynek megkezdéséig olyan pénzügyi és gazdasági feltételeket kell kialakítani, hogy a munkák be­indulhassanak. Ugyancsak gyorsan megol­dandó feladat békét teremteni a magyar faluban, hitet adni az embereknek. Az agrárkor­mányzat a családi alapon mű­ködő gazdaságokat preferálja, de tudomásul kell venni azt a tényt is, hogy jelenleg 1300 ter­melőszövetkezet működik az országban. Aki ebben a keret­ben látja a jövőjét, lehetővé kell tenni számára, hogy elvé­gezhesse a munkáját. A miniszterjelölt a stratégiai célok között a tulajdonviszo­nyok rendezését említette első­ként. Már 3 millió aranykorona értékű föld van jogos tulajdo­nosának birtokában, de ez csu­pán egytizede a földterületnek. Szabó nézete szerint el kell ér­ni, hogy 1993-ban valamennyi kárpótlási tulajdonos birtokba vehesse földjét. A leendő miniszter feladatai között említette, hogy meg kell szólítani az 50 ezres létszámú agrárértelmiséget, nélkülük ugyanis nem képzelhető el a mezőgazdaság fejlesztése. A termelőszövetkezeteken kívül szaktanácsadáskor megtalál­hatják szerepüket. A bizottság a miniszterjelölt meghallgatását követően sza­vazott: heten mellette, hárman ellene voksoltak, hárman pedig tartózkodtak. Az ipari és kereskedelmi tár­ca vezetésére jelölt Latorcai Já­nos Miklós bemutatkozása lát­hatóan megnyugtatta a gazda­sági bizottság képviselőit. A minisztériumi főosztályvezető olyan ismeretanyaggal rendel­kezik, amely kellő alapot nyújt a miniszterelőd által megkez­dett munka szakszerű folytatá­sához. Latorcai legfőbb céljaként az ipar működőképességének fenntartását jelölte meg. Hogy ennek érdekében a pri­vatizációs bevételek mekkora hányadát kellene visszaforgat­ni a gazdaságba, azt ma még nem tudja megítélni. A privati­zációt azonban mindenképpen gyorsítani kellene. A miniszter­jelölt a Fegyver- és Gázkészü­lék Gyárban - ahol közreműkö­désével indult el a ma már si­keresnek ítélhető felszámolás folyamata - hozzászokott a rendkívüli intézkedéseket igénylő munkához. Az IKM fő­osztály­vezetőjeként volt módja arra is, hogy tanulmányozza a válsághelyzeteket és részt ve­gyen az iparpolitikai koncepció kidolgozásában is. Alapvetően egyetért miniszterelődje straté­giai vonalvezetésével. Úgy véli azonban, hogy a közeljövő meghatározó feladata a válság­­kezelés lesz. Szándékában áll a térségekre lebontott iparpoliti­ka cselekvési programjának el­készítése. Gyorsítani kívánja a döntés mechanizmusát. Fontos kérdésnek tartja az érdek­egyeztető tárgyalások folytatá­sát, a minőséget, a minőségbiz­tosítást. Az ipar- és a piacvédelemmel kapcsolatban elsőrendűnek véli az állami meg­rendelések kóde­xének megalko­tását. Ami a kereske­delmet illeti, sür­gősen meg kell fogalmazni a hosszú távú fej­lesztési koncep­ciót, s azt, miként lehet a leghaté­konyabban fel­használni a kis- és középvállalko­zások fejlesztését szolgáló 100 mil­lió dolláros világ­banki hitelt. A miniszterjelölt szerint a jelenlegi hazai hitelfeltéte­lek, hitelkonst­rukciók éppen a kis- és középvál­lalkozások fejlő­dését gátolják a legjobban. Az idegenforgalom­ról pedig úgy gondolja, növelni lehet a tavalyi másfél milliárd dolláros bevételt, ami a GDP 8 százalékát jelenti. R. Zs. (Munkatársunktól) A pedagógusok jövedelmének emelését távlati stratégiai cél­nak tekinti, az oktatással és a tudományos élettel kapcsolatos törvények mielőbbi tető alá ho­zását sürgető teendőnek tartja Mádl Ferenc, a kulturális tárca várományosa. A kulturális bizottság előtt a miniszterjelölt elmondta, hogy legfontosabb feladatának tart­ja az oktatással és a tudomá­nyos élettel kapcsolatos, már a kormány előtt levő, illetve a rö­videsen a parlament elé kerülő törvények tető alá hozását. Részletesebben a felsőoktatási és a közoktatási törvényekkel kapcsolatos kérdésekről be­szélt. A közoktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította, hogy a közoktatás fontos álla­mi feladat, de nem állami mo­nopólium. Biztosítani kell ugyan az állami iskola válasz­tásának szabadságát, de egyút­tal más iskolák választásának lehetőségét is. A nemzeti alap­tantervvel kapcsolatban megál­lapította, hogy annak olyannak kell lennie, hogy alkalmazható legyen a plurális iskolarend­szerre. A tízosztályos alapfokú képzés bevezetése kapcsán megemlítette, hogy annak nem csupán az általános műveltség­növelés a célja, hanem a mun­kanélküliség oldása is. A felsőoktatási törvényről szólva főként az egyetemek au­tonómiájának fontosságát, a posztgraduális képzés jelentő­ségét, a tudományos minősítő rendszer megújítását, a kutató­­intézetek és egyetemek együtt­működésének segítését emelte ki. Az egyetem legyen universi­­tas - mondotta Mádl Ferenc. Az expozé utáni vitában a kulturális bizottság ellenzéki képviselői számos, az oktatás­sal, a művelődéssel és a kultu­rális élettel kapcsolatos kérdést tettek fel Mádl Ferencnek. A jelölt válaszainak meghallgatá­sa után a bizottság egy ellen­­szavazat és öt tartózkodás mel­lett támogatta Mádl Ferenc mi­niszteri kinevezését. A Fidesz és az MSZP a koalíciós pártok­kal együtt az új miniszterre szavazott. A kulturális bizottság ülése után tudósítónk kérdéseire vá­laszolt Mádl Ferenc, aki kije­lentette: - Az államtitkárokat és az államtitkár-helyetteseket, egy­szóval a minisztérium legfonto­sabb vezetőit igen jól ismerem és felkészülteknek tartom. Úgy gondolom, gyümölcsöző lesz velük az együttműködésem. - Expozéjában elismerte a pedagógusoknak a többi értel­miségi réteghez képest hátrá­nyos helyzetét. Az utóbbi évek­ben azonban sokan ígértek ne­kik fizetésemelést.­­ Az egész társadalom adósa a pedagógusoknak. A közalkal­mazotti törvényben van egy mechanizmus, amelynek alkal­mazása esetén eleve húszszáza­lékos béremelést tudunk elérni a pedagógustársadalom számá­ra. Én magam mindent meg kí­vánok tenni, hogy a kormány a pedagógusok jövedelmének emelését távlati stratégiai cél­ként kezelje. A jelenlegi költ­ségvetésen már nem lehet mó­dosítani. A következő évi költ­ségvetés kimunkálásakor derül ki, mit tudok elérni. Csak annyit ígérhetek, hogy mindent megteszek azért, hogy rövidebb és hosszabb távon egyaránt csökkenjen a pedagógustársa­dalom történelmi lemaradása az egyéb értelmiségi rétegektől. Az infrastruktúra fejlesztésé­nek fokozását tartja legfonto­sabb teendőjének Schamschula György, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterjelölt, aki a gazdasági bizottság előtt be­szélt terveiről. A MÁV helyze­téről szólva kifejtette, hogy a vasútnál a műszaki és a lét­számproblémák összefüggnek. A Munkaügyi Minisztérium volt államtitkára elmondta, mi­niszteri jelölése nem lepte meg. Ezen a poszton elsődleges fel­adatának az infrastruktúra fej­lesztés ütemének fokozását te­kinti majd. Véleménye szerint a magyar gazdaság két alapvető problémája a költségvetési hiány, és a munkanélküliség. Elképzelései szerint a közmun­kákra is támaszkodó infrastruk­túra-fejlesztés enyhíthetné eze­ket a gondokat. Ezzel kapcsola­tos koncepciója szerint, ezeknek a beruházásoknak a megvalósí­tásához természetesen szükség lesz költségvetési támogatásra. A hazai befektetések előnyö­sebb felhasználásával, és a kül­földi tőke bevonásával azonban az állami részvétel csökkenthető. A bizottság tagjainak kérdé­seire válaszolva elmondta azt is, egyelőre nem volt módja a tárca összes területének helyze­tét áttekinteni. Hivatalba lépé­sig - február 22-éig - azonban nem is kíván beleavatkozni a folyamatban lévő ügyekbe. Elődjének irányvonalát helyes­nek tartja. A meghirdetett fej­lesztési terveket viszont az ed­diginél erőteljesebben képviseli majd. Egy ellenzéki képviselő felvetésére reagálva a MÁV helyzetéről kifejtette: a műsza­ki és a létszámproblémák összefüggnek. Példaként emlí­tette, hogy a vasút a közelmúlt­ban vasúti kocsikat vásárolt Spanyolországból. Az üzlet megkötésekor azonban nem kö­tötték ki a magyar beszállítá­sok hányadát, hátrányos hely­zetbe hozva ezzel a hazai vas­úti járműgyártókat. Mint el­mondta, véleménye szerint a jövőben meg kell vizsgálni a Malév hosszú távú repülőgép­vásárlásainak koncepcióját is. A gazdasági bizottság a meg­hallgatás után elfogadta a mi­niszterjelölt beszámolóját. Új környezetvédelmi koncep­cióra nincs szükség, az 1990 őszén közzétett kormányprog­ram jó, viszont a tárca műkö­dését jóval hatékonyabbá kell tenni - jelentette ki Gyurkó Já­nos, a környezetvédelmi tárca miniszterjelöltje a parlamenti szakbizottság előtti tegnapi meghallgatásán. A minisztérium első félévi fel­adatainak fontos eleme, hogy több törvényt kell a kormány asztalára tennie, ezért a házon belüli törvény-előkészítő mun­kát meg kell erősíteni. A tárca felépítésének áttanulmányozá­sa után elképzelhető, hogy bi­zonyos átszervezésekre lesz szükség. Gyurkó János a társa­dalmi szervezetekre fokozottan kíván támaszkodni, javítani szeretne a minisztérium és a sajtó kapcsolatán, mert szerin­te ezzel a tárca politikai befo­lyása is növekedne. Természe­tesen a bősi vízerőmű kérdése is felmerült. Ennek kapcsán a jelölt elmondta: a végső határ, ahová a magyar fél még hátrál­hatott, az EK kompromisszu­mos ajánlata, miszerint évente a Duna vizének 72 százaléka folyna a közös szakaszon, a többi az üzemvízcsatornában. Ez az ökológiai pusztulást nem állítja meg, de lelassítja, a há­gai bíróság döntésében bízva pedig évekig eltűrjük a határ­sértést. Kiss Róbert, a bizottság SZDSZ-es alelnöke megemlí­tette, hogy a jelölt az első olyan ember, aki „testközelből” isme­ri a környezetvédelmet, és re­méli, hogy ez a személyi válto­zás a kormány szemléletválto­zását tükrözi. A meghallgatás végén a honatyák 13 igen sza­vazattal egyhangúlag támogat­ták Gyurkó János jelölését. A bizottság támogatta Ráday Mi­hály javaslatát is, aki azt tette szóvá, hogy Schamschula György közlekedési miniszter­jelölt környezetvédelmi elkép­zeléseit is mielőbb hallgassák meg. Lapunk információi szerint az egyik koalíciós párt annak fejében támogatta Gyurkó Já­nos jelölését, ha a Környezetvé­delmi Minisztérium sokat bí­rált közigazgatási államtitká­rát, Misley Károlyt meneszteni fogja. A jelölt ezzel kapcsolatban elmondta: gondolkoznak ezen a kérdésen, tárgyalnak az ügyről, de még nem dőlt el semmi. Ö. Z. 1993. február 18., csütörtök NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP Raffay újra képviselő lesz? Elmaradt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tegnap­ra tervezett két napirendi pont­jának megtárgyalása­­ a kato­nai lelkészi szolgálat, illetve a humán szolgálat bevezetéséről mert a minisztériumi előadó, Raffay Ernő még hivatalban lévő politikai államtitkár nem jelent meg az ülésen. Informá­cióink szerint egészségügyi sza­badságon van. Mint ismert, Antall József kedden Raffay felmentésére is javaslatot tett. Raffay Ernő további sorsáról különféle variációk merültek fel a sajtóban. Többen a Had­történeti Intézet leendő igazga­tóját látták benne, ezzel szem­ben információink szerint or­szággyűlési képviselőként foly­tatja munkáját, s nem kizárt, hogy az MDF a honvédelmi bi­zottságba fogja delegálni. MDF: a gyenge elnök és a bujkáló diktatúra? Dr. V­eér András kirekesztésről, a Magyar Útról (Munkatársunktól)­­ Balczó András hét végi ki­nyilatkoztatását Csurka István helyesnek találta, így a Magyar Út nemcsak célul tűzte a kire­kesztést, hanem fennen hirdeti is - közölte a Népszabadsággal dr. Veér András, a Köztársaság Párt ügyvezető alelnöke, aki „civilben” pszichiáter, de az esetleges áthallások elkerülése végett ezúttal kifejezetten poli­tikusként nyilatkozott. Mint ismeretes, a Magyar Út múlt szombati tanácskozásán elhangzott, hogy a mozgalom­nak nem lehetnek tagjai homo­szexuálisok, szabadkőművesek és azok, akik tételesen tagadják Istent. Dr. Veér András szerint ez legalább kétféleképpen ér­telmezhető.­­ Az MDF és a környezete gyakran hivatkozik a reform­kori eszményképekre, akik kö­zül sokan - például Kossuth és Kölcsey­­ szabadkőművesek voltak, de az újkori szabadkő­művesek közül említhető a Be­nedek család is, bár lehet, hogy tagjai ma már nem tartoznak oda. Mármost kérdés, vajon fe­lül kell-e vizsgálni a reformkor nagyjait magyarságukat ille­tően? A homoszexuálisokkal kapcsolatos megállapítás vala­miféle mélylélektani ösztön za­varára utalhat dr. Veér szerint, hiszen 1993-ban róluk mint kü­lönálló, nem magyar, a magyar­ságtól idegen csoportról beszél­ni nagyfokú tudatlanság. A val­lásosság egyetemes dolog, akár­csak az ateizmus, és egyik sem azonosítható a magyarsággal. Az ügyvezető alelnök másik értelmezése kissé keményebb.­­ A diktatúrákban e három dolog üldözendő. A fasizmus idején szabadkőművesek, ho­moszexuálisok és papok soka­sága pusztult el a gázkamrák­ban csupán azért, mert ezt a másságukat nem viselték el. A bolsevizmus a vallásosságot ál­talában üldözte, tiltotta, a sza­badkőműveseket titokzatosnak, félelemkeltőnek és ellenségnek tekintette. Magyarországon is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz a diktatúra idején, hogy ne a büntetendő kategóriába tartozzon a homoszexualitás. Az egészségügynek hosszú küzdelmet kellett folytatnia azért, hogy legalább a devian­cia vagy a betegség „színvona­lára” fel tudja hozni ezt a sze­xuális működési módot, visel­kedésfajtát, amelyet azután ma már nem betegségnek tekin­tünk. Különbözik tehát a meg­szokottól, de ezért még nem ül­dözendő, nem magyartalan, nem beteg. A Magyar Út nem választha­tó el az MDF-től, attól ők sem választják el magukat, ezért dr. Veér András arra a következte­tésre jutott: - Lehet, hogy van elnöke az MDF-nek, de most már egy ve­zére is. Ez pedig egyértelműen diktatórikus irányba mutat, amit ugyancsak jelez, hogy megfogalmazták azt is: ha az igazukat törvényesen nem ér­hetik el, ezt törvénytelenül is megtehetik. Párttá pedig azért nem kívánnak válni, mert ily módon nem kell felelősséget vállalniuk minden mondatu­kért. A gyenge MDF-elnök alatt megbújik ez a Magyar Út kezdeményezés, amely persze abban a pillanatban söpri el helyéről az MDF vezetését, amikor éppen akarja - fejezte be nyilatkozatát a Köztársaság Párt ügyvezető alelnöke. MI LESZ AZ ENSZ-AJÁNLÁSOKKAL? Embertelen zárkáink ( Munkatársunktól) Lesújtó képet fest a hazai rendőrségi fogdákról dr. Vókó György tanulmánya, amely a Belügyminisztérium folyóiratá­ban, a Rendészeti Szemlében jelent meg. Olyan eset is előfor­dult, hogy egy előzetes letar­tóztatottat kényszervallatás­nak vetettek alá, magyarán gu­mibottal ütlegelték. A tanul­mány szerzője, az állam- és jogtudományok kandidátusa lapunk kérdésére kijelentette: a hatályos szabályozás felett el­járt az idő, sürgősen új bünte­tésvégrehajtási törvényt kelle­ne alkotni. Hazánkban február elején mintegy hatezren voltak előze­tes letartóztatásban. Közülük négyezren - általában azok, akiknek az ügyében már lezá­rult a nyomozás - büntetés­végrehajtási intézetbe kerültek át. A többiek rendőrségi fogdá­ban várják sorsuk alakulását. Ők valamennyien ártatlannak tekintendők, hiszen még nincs ellenük jogerős bírói ítélet. Ezt a végrehajtási szabályoknak is jobban ki kellene fejezniük - hangsúlyozza a szakember. A hatályos rendelkezések szerint a hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy az előzetes le­tartóztatás a lehető legrövi­debb ideig tartson, ám annak időtartama nincs maximálva. Szántó Rudolf a kémper vád­lottja például keddi jogerős íté­letéig három évet töltött „elő­zetesben”. Mint azt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész korábban több­ször szóvá tette, a hazai rend­őrségi fogdák nem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak (az ENSZ 1955-ös, úgynevezett minimumszabályainak és az Európa Tanács 1987-es ajánlá­sainak), de sok esetben a leg­elemibb emberiességi és tiszta­sági követelményeknek sem. A tanulmány elrettentő példák egész sorát ismerteti. Az egyéb­ként is túlzsúfolt zárkák jelen­tős részében nincs vizesblokk, a fogva tartottaknak ki kell ké­­redzkedniük a vécére. Éjsza­kánként, de néhol nappal is „kübli”, azaz műanyag vödör pótolja a mellékhelyiséget. Sokszor nincs meleg víz, illúzió a napi zuhanyozás, a havi haj­vágás. Ágyneműt egyes helye­ken csak havonta cserélnek, az előzetes letartóztatottak a zsú­foltság miatt több fogdában is matracon alszanak. Télen volt eset, hogy egy zárkában csupán 14 fokot mértek. Silány a táp­lálkozás: az egyik fogdában a fogva tartottak reggel és este mindennap csak teát és zsíros kenyeret kaptak. A tisztaságra - pontosabban annak hiányára - jellemző, hogy a fogdákból rühes, tetves emberek kerültek át a bv-intézetekbe. A példák sorát hosszan lehet­ne folytatni. Dr. Vókó György lapunknak elmondta: a tanul­mány alapjául szolgáló vizsgá­latok 1991-ben készültek. Az­óta tapasztalhatók ugyan ked­vező fejlemények is, ám a hely­zet alapvetően nem változott. Az embertelen körülmények felszámolásához ugyanis nem­csak új törvényre lenne szük­ség, hanem sok-sok pénzre is... B. G.

Next