Népszabadság, 1993. február (51. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
4 PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK: MEGHALLGATÁSOK SOROZATBAN Valamennyi miniszterjelölt bizalmat kapott (Munkatársunktól) A tárcának nem direktívákkal, kézi vezérléssel kell irányítania a mezőgazdaságot - jelentette ki tegnap a parlament mezőgazdasági bizottságának meghallgatásán dr. Szabó János földművelésügyi miniszterjelölt, aki - mint megtudtuk - méhész-szakmunkásbizonyítványt is szerzett, s baráti körben ribizlikirálynak nevezték. - Sírig tartó szerelmem a mezőgazdasággal - kezdte bemutatkozását Szabó János a képviselőtársai előtt. Elmondta magáról, gazdálkodó környezetben nevelkedett, folyamatosan kisemberek problémáival foglalkozva. A jogi szakma mellett soha nem szakadt el a mezőgazdaságtól, mint méhész szakmunkásbizonyítványt is szerzett. Tenyésztett libát, termelt ribiszkét, baráti körben ribizlikirálynak is nevezték. A miniszterjelölt legfontosabb feladatának a kormány agrárprogramjának megjelenítését, elfogadtatását és végrehajtását tartja. A tárca jogalkotási feladatok tömege előtt áll a választási ciklus végéig, így a mintegy másfél év alatt korszakos jelentőségű törvénykezési feladatokat kell megoldani. Ezek közül is kiemelkedik a teljesen új alapokra helyezett földtörvény. A miniszterjelölt többször is hangsúlyozta: a kormánynak van agrárpolitikája. Ennek végrehajtásából rá kétféle feladat hárul. Példaként említette a tavaszi vetést, amelynek megkezdéséig olyan pénzügyi és gazdasági feltételeket kell kialakítani, hogy a munkák beindulhassanak. Ugyancsak gyorsan megoldandó feladat békét teremteni a magyar faluban, hitet adni az embereknek. Az agrárkormányzat a családi alapon működő gazdaságokat preferálja, de tudomásul kell venni azt a tényt is, hogy jelenleg 1300 termelőszövetkezet működik az országban. Aki ebben a keretben látja a jövőjét, lehetővé kell tenni számára, hogy elvégezhesse a munkáját. A miniszterjelölt a stratégiai célok között a tulajdonviszonyok rendezését említette elsőként. Már 3 millió aranykorona értékű föld van jogos tulajdonosának birtokában, de ez csupán egytizede a földterületnek. Szabó nézete szerint el kell érni, hogy 1993-ban valamennyi kárpótlási tulajdonos birtokba vehesse földjét. A leendő miniszter feladatai között említette, hogy meg kell szólítani az 50 ezres létszámú agrárértelmiséget, nélkülük ugyanis nem képzelhető el a mezőgazdaság fejlesztése. A termelőszövetkezeteken kívül szaktanácsadáskor megtalálhatják szerepüket. A bizottság a miniszterjelölt meghallgatását követően szavazott: heten mellette, hárman ellene voksoltak, hárman pedig tartózkodtak. Az ipari és kereskedelmi tárca vezetésére jelölt Latorcai János Miklós bemutatkozása láthatóan megnyugtatta a gazdasági bizottság képviselőit. A minisztériumi főosztályvezető olyan ismeretanyaggal rendelkezik, amely kellő alapot nyújt a miniszterelőd által megkezdett munka szakszerű folytatásához. Latorcai legfőbb céljaként az ipar működőképességének fenntartását jelölte meg. Hogy ennek érdekében a privatizációs bevételek mekkora hányadát kellene visszaforgatni a gazdaságba, azt ma még nem tudja megítélni. A privatizációt azonban mindenképpen gyorsítani kellene. A miniszterjelölt a Fegyver- és Gázkészülék Gyárban - ahol közreműködésével indult el a ma már sikeresnek ítélhető felszámolás folyamata - hozzászokott a rendkívüli intézkedéseket igénylő munkához. Az IKM főosztályvezetőjeként volt módja arra is, hogy tanulmányozza a válsághelyzeteket és részt vegyen az iparpolitikai koncepció kidolgozásában is. Alapvetően egyetért miniszterelődje stratégiai vonalvezetésével. Úgy véli azonban, hogy a közeljövő meghatározó feladata a válságkezelés lesz. Szándékában áll a térségekre lebontott iparpolitika cselekvési programjának elkészítése. Gyorsítani kívánja a döntés mechanizmusát. Fontos kérdésnek tartja az érdekegyeztető tárgyalások folytatását, a minőséget, a minőségbiztosítást. Az ipar- és a piacvédelemmel kapcsolatban elsőrendűnek véli az állami megrendelések kódexének megalkotását. Ami a kereskedelmet illeti, sürgősen meg kell fogalmazni a hosszú távú fejlesztési koncepciót, s azt, miként lehet a leghatékonyabban felhasználni a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló 100 millió dolláros világbanki hitelt. A miniszterjelölt szerint a jelenlegi hazai hitelfeltételek, hitelkonstrukciók éppen a kis- és középvállalkozások fejlődését gátolják a legjobban. Az idegenforgalomról pedig úgy gondolja, növelni lehet a tavalyi másfél milliárd dolláros bevételt, ami a GDP 8 százalékát jelenti. R. Zs. (Munkatársunktól) A pedagógusok jövedelmének emelését távlati stratégiai célnak tekinti, az oktatással és a tudományos élettel kapcsolatos törvények mielőbbi tető alá hozását sürgető teendőnek tartja Mádl Ferenc, a kulturális tárca várományosa. A kulturális bizottság előtt a miniszterjelölt elmondta, hogy legfontosabb feladatának tartja az oktatással és a tudományos élettel kapcsolatos, már a kormány előtt levő, illetve a rövidesen a parlament elé kerülő törvények tető alá hozását. Részletesebben a felsőoktatási és a közoktatási törvényekkel kapcsolatos kérdésekről beszélt. A közoktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította, hogy a közoktatás fontos állami feladat, de nem állami monopólium. Biztosítani kell ugyan az állami iskola választásának szabadságát, de egyúttal más iskolák választásának lehetőségét is. A nemzeti alaptantervvel kapcsolatban megállapította, hogy annak olyannak kell lennie, hogy alkalmazható legyen a plurális iskolarendszerre. A tízosztályos alapfokú képzés bevezetése kapcsán megemlítette, hogy annak nem csupán az általános műveltségnövelés a célja, hanem a munkanélküliség oldása is. A felsőoktatási törvényről szólva főként az egyetemek autonómiájának fontosságát, a posztgraduális képzés jelentőségét, a tudományos minősítő rendszer megújítását, a kutatóintézetek és egyetemek együttműködésének segítését emelte ki. Az egyetem legyen universitas - mondotta Mádl Ferenc. Az expozé utáni vitában a kulturális bizottság ellenzéki képviselői számos, az oktatással, a művelődéssel és a kulturális élettel kapcsolatos kérdést tettek fel Mádl Ferencnek. A jelölt válaszainak meghallgatása után a bizottság egy ellenszavazat és öt tartózkodás mellett támogatta Mádl Ferenc miniszteri kinevezését. A Fidesz és az MSZP a koalíciós pártokkal együtt az új miniszterre szavazott. A kulturális bizottság ülése után tudósítónk kérdéseire válaszolt Mádl Ferenc, aki kijelentette: - Az államtitkárokat és az államtitkár-helyetteseket, egyszóval a minisztérium legfontosabb vezetőit igen jól ismerem és felkészülteknek tartom. Úgy gondolom, gyümölcsöző lesz velük az együttműködésem. - Expozéjában elismerte a pedagógusoknak a többi értelmiségi réteghez képest hátrányos helyzetét. Az utóbbi években azonban sokan ígértek nekik fizetésemelést. Az egész társadalom adósa a pedagógusoknak. A közalkalmazotti törvényben van egy mechanizmus, amelynek alkalmazása esetén eleve húszszázalékos béremelést tudunk elérni a pedagógustársadalom számára. Én magam mindent meg kívánok tenni, hogy a kormány a pedagógusok jövedelmének emelését távlati stratégiai célként kezelje. A jelenlegi költségvetésen már nem lehet módosítani. A következő évi költségvetés kimunkálásakor derül ki, mit tudok elérni. Csak annyit ígérhetek, hogy mindent megteszek azért, hogy rövidebb és hosszabb távon egyaránt csökkenjen a pedagógustársadalom történelmi lemaradása az egyéb értelmiségi rétegektől. Az infrastruktúra fejlesztésének fokozását tartja legfontosabb teendőjének Schamschula György, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterjelölt, aki a gazdasági bizottság előtt beszélt terveiről. A MÁV helyzetéről szólva kifejtette, hogy a vasútnál a műszaki és a létszámproblémák összefüggnek. A Munkaügyi Minisztérium volt államtitkára elmondta, miniszteri jelölése nem lepte meg. Ezen a poszton elsődleges feladatának az infrastruktúra fejlesztés ütemének fokozását tekinti majd. Véleménye szerint a magyar gazdaság két alapvető problémája a költségvetési hiány, és a munkanélküliség. Elképzelései szerint a közmunkákra is támaszkodó infrastruktúra-fejlesztés enyhíthetné ezeket a gondokat. Ezzel kapcsolatos koncepciója szerint, ezeknek a beruházásoknak a megvalósításához természetesen szükség lesz költségvetési támogatásra. A hazai befektetések előnyösebb felhasználásával, és a külföldi tőke bevonásával azonban az állami részvétel csökkenthető. A bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva elmondta azt is, egyelőre nem volt módja a tárca összes területének helyzetét áttekinteni. Hivatalba lépésig - február 22-éig - azonban nem is kíván beleavatkozni a folyamatban lévő ügyekbe. Elődjének irányvonalát helyesnek tartja. A meghirdetett fejlesztési terveket viszont az eddiginél erőteljesebben képviseli majd. Egy ellenzéki képviselő felvetésére reagálva a MÁV helyzetéről kifejtette: a műszaki és a létszámproblémák összefüggnek. Példaként említette, hogy a vasút a közelmúltban vasúti kocsikat vásárolt Spanyolországból. Az üzlet megkötésekor azonban nem kötötték ki a magyar beszállítások hányadát, hátrányos helyzetbe hozva ezzel a hazai vasúti járműgyártókat. Mint elmondta, véleménye szerint a jövőben meg kell vizsgálni a Malév hosszú távú repülőgépvásárlásainak koncepcióját is. A gazdasági bizottság a meghallgatás után elfogadta a miniszterjelölt beszámolóját. Új környezetvédelmi koncepcióra nincs szükség, az 1990 őszén közzétett kormányprogram jó, viszont a tárca működését jóval hatékonyabbá kell tenni - jelentette ki Gyurkó János, a környezetvédelmi tárca miniszterjelöltje a parlamenti szakbizottság előtti tegnapi meghallgatásán. A minisztérium első félévi feladatainak fontos eleme, hogy több törvényt kell a kormány asztalára tennie, ezért a házon belüli törvény-előkészítő munkát meg kell erősíteni. A tárca felépítésének áttanulmányozása után elképzelhető, hogy bizonyos átszervezésekre lesz szükség. Gyurkó János a társadalmi szervezetekre fokozottan kíván támaszkodni, javítani szeretne a minisztérium és a sajtó kapcsolatán, mert szerinte ezzel a tárca politikai befolyása is növekedne. Természetesen a bősi vízerőmű kérdése is felmerült. Ennek kapcsán a jelölt elmondta: a végső határ, ahová a magyar fél még hátrálhatott, az EK kompromisszumos ajánlata, miszerint évente a Duna vizének 72 százaléka folyna a közös szakaszon, a többi az üzemvízcsatornában. Ez az ökológiai pusztulást nem állítja meg, de lelassítja, a hágai bíróság döntésében bízva pedig évekig eltűrjük a határsértést. Kiss Róbert, a bizottság SZDSZ-es alelnöke megemlítette, hogy a jelölt az első olyan ember, aki „testközelből” ismeri a környezetvédelmet, és reméli, hogy ez a személyi változás a kormány szemléletváltozását tükrözi. A meghallgatás végén a honatyák 13 igen szavazattal egyhangúlag támogatták Gyurkó János jelölését. A bizottság támogatta Ráday Mihály javaslatát is, aki azt tette szóvá, hogy Schamschula György közlekedési miniszterjelölt környezetvédelmi elképzeléseit is mielőbb hallgassák meg. Lapunk információi szerint az egyik koalíciós párt annak fejében támogatta Gyurkó János jelölését, ha a Környezetvédelmi Minisztérium sokat bírált közigazgatási államtitkárát, Misley Károlyt meneszteni fogja. A jelölt ezzel kapcsolatban elmondta: gondolkoznak ezen a kérdésen, tárgyalnak az ügyről, de még nem dőlt el semmi. Ö. Z. 1993. február 18., csütörtök NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP Raffay újra képviselő lesz? Elmaradt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tegnapra tervezett két napirendi pontjának megtárgyalása a katonai lelkészi szolgálat, illetve a humán szolgálat bevezetéséről mert a minisztériumi előadó, Raffay Ernő még hivatalban lévő politikai államtitkár nem jelent meg az ülésen. Információink szerint egészségügyi szabadságon van. Mint ismert, Antall József kedden Raffay felmentésére is javaslatot tett. Raffay Ernő további sorsáról különféle variációk merültek fel a sajtóban. Többen a Hadtörténeti Intézet leendő igazgatóját látták benne, ezzel szemben információink szerint országgyűlési képviselőként folytatja munkáját, s nem kizárt, hogy az MDF a honvédelmi bizottságba fogja delegálni. MDF: a gyenge elnök és a bujkáló diktatúra? Dr. Veér András kirekesztésről, a Magyar Útról (Munkatársunktól) Balczó András hét végi kinyilatkoztatását Csurka István helyesnek találta, így a Magyar Út nemcsak célul tűzte a kirekesztést, hanem fennen hirdeti is - közölte a Népszabadsággal dr. Veér András, a Köztársaság Párt ügyvezető alelnöke, aki „civilben” pszichiáter, de az esetleges áthallások elkerülése végett ezúttal kifejezetten politikusként nyilatkozott. Mint ismeretes, a Magyar Út múlt szombati tanácskozásán elhangzott, hogy a mozgalomnak nem lehetnek tagjai homoszexuálisok, szabadkőművesek és azok, akik tételesen tagadják Istent. Dr. Veér András szerint ez legalább kétféleképpen értelmezhető. Az MDF és a környezete gyakran hivatkozik a reformkori eszményképekre, akik közül sokan - például Kossuth és Kölcsey szabadkőművesek voltak, de az újkori szabadkőművesek közül említhető a Benedek család is, bár lehet, hogy tagjai ma már nem tartoznak oda. Mármost kérdés, vajon felül kell-e vizsgálni a reformkor nagyjait magyarságukat illetően? A homoszexuálisokkal kapcsolatos megállapítás valamiféle mélylélektani ösztön zavarára utalhat dr. Veér szerint, hiszen 1993-ban róluk mint különálló, nem magyar, a magyarságtól idegen csoportról beszélni nagyfokú tudatlanság. A vallásosság egyetemes dolog, akárcsak az ateizmus, és egyik sem azonosítható a magyarsággal. Az ügyvezető alelnök másik értelmezése kissé keményebb. A diktatúrákban e három dolog üldözendő. A fasizmus idején szabadkőművesek, homoszexuálisok és papok sokasága pusztult el a gázkamrákban csupán azért, mert ezt a másságukat nem viselték el. A bolsevizmus a vallásosságot általában üldözte, tiltotta, a szabadkőműveseket titokzatosnak, félelemkeltőnek és ellenségnek tekintette. Magyarországon is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz a diktatúra idején, hogy ne a büntetendő kategóriába tartozzon a homoszexualitás. Az egészségügynek hosszú küzdelmet kellett folytatnia azért, hogy legalább a deviancia vagy a betegség „színvonalára” fel tudja hozni ezt a szexuális működési módot, viselkedésfajtát, amelyet azután ma már nem betegségnek tekintünk. Különbözik tehát a megszokottól, de ezért még nem üldözendő, nem magyartalan, nem beteg. A Magyar Út nem választható el az MDF-től, attól ők sem választják el magukat, ezért dr. Veér András arra a következtetésre jutott: - Lehet, hogy van elnöke az MDF-nek, de most már egy vezére is. Ez pedig egyértelműen diktatórikus irányba mutat, amit ugyancsak jelez, hogy megfogalmazták azt is: ha az igazukat törvényesen nem érhetik el, ezt törvénytelenül is megtehetik. Párttá pedig azért nem kívánnak válni, mert ily módon nem kell felelősséget vállalniuk minden mondatukért. A gyenge MDF-elnök alatt megbújik ez a Magyar Út kezdeményezés, amely persze abban a pillanatban söpri el helyéről az MDF vezetését, amikor éppen akarja - fejezte be nyilatkozatát a Köztársaság Párt ügyvezető alelnöke. MI LESZ AZ ENSZ-AJÁNLÁSOKKAL? Embertelen zárkáink ( Munkatársunktól) Lesújtó képet fest a hazai rendőrségi fogdákról dr. Vókó György tanulmánya, amely a Belügyminisztérium folyóiratában, a Rendészeti Szemlében jelent meg. Olyan eset is előfordult, hogy egy előzetes letartóztatottat kényszervallatásnak vetettek alá, magyarán gumibottal ütlegelték. A tanulmány szerzője, az állam- és jogtudományok kandidátusa lapunk kérdésére kijelentette: a hatályos szabályozás felett eljárt az idő, sürgősen új büntetésvégrehajtási törvényt kellene alkotni. Hazánkban február elején mintegy hatezren voltak előzetes letartóztatásban. Közülük négyezren - általában azok, akiknek az ügyében már lezárult a nyomozás - büntetésvégrehajtási intézetbe kerültek át. A többiek rendőrségi fogdában várják sorsuk alakulását. Ők valamennyien ártatlannak tekintendők, hiszen még nincs ellenük jogerős bírói ítélet. Ezt a végrehajtási szabályoknak is jobban ki kellene fejezniük - hangsúlyozza a szakember. A hatályos rendelkezések szerint a hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson, ám annak időtartama nincs maximálva. Szántó Rudolf a kémper vádlottja például keddi jogerős ítéletéig három évet töltött „előzetesben”. Mint azt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész korábban többször szóvá tette, a hazai rendőrségi fogdák nem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak (az ENSZ 1955-ös, úgynevezett minimumszabályainak és az Európa Tanács 1987-es ajánlásainak), de sok esetben a legelemibb emberiességi és tisztasági követelményeknek sem. A tanulmány elrettentő példák egész sorát ismerteti. Az egyébként is túlzsúfolt zárkák jelentős részében nincs vizesblokk, a fogva tartottaknak ki kell kéredzkedniük a vécére. Éjszakánként, de néhol nappal is „kübli”, azaz műanyag vödör pótolja a mellékhelyiséget. Sokszor nincs meleg víz, illúzió a napi zuhanyozás, a havi hajvágás. Ágyneműt egyes helyeken csak havonta cserélnek, az előzetes letartóztatottak a zsúfoltság miatt több fogdában is matracon alszanak. Télen volt eset, hogy egy zárkában csupán 14 fokot mértek. Silány a táplálkozás: az egyik fogdában a fogva tartottak reggel és este mindennap csak teát és zsíros kenyeret kaptak. A tisztaságra - pontosabban annak hiányára - jellemző, hogy a fogdákból rühes, tetves emberek kerültek át a bv-intézetekbe. A példák sorát hosszan lehetne folytatni. Dr. Vókó György lapunknak elmondta: a tanulmány alapjául szolgáló vizsgálatok 1991-ben készültek. Azóta tapasztalhatók ugyan kedvező fejlemények is, ám a helyzet alapvetően nem változott. Az embertelen körülmények felszámolásához ugyanis nemcsak új törvényre lenne szükség, hanem sok-sok pénzre is... B. G.