Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06 / 55. szám

1993. március 6., szombat NÉPSZABADSAG - KULTURA Zene New Yorkból Az Aida koncertszerű­ elő­­adása az elmult napokban a Budapest Kongresszusi Koz­­pontban - ellentétben a tavalyi botrannyal - Verdi remekének eddigi legmagasabb szintu megszólaltatása volt az ország­­ban. Az esemeny méltan terelte a figyelmet az Interkoncert Bu­dapest Muveszeti Rt.-re. Az es­­tet szervezo intezmeny ü­gyve­­zeto igazgatojaval, Nyikos Ist­­vannal beszelgettü­nk. - Az önök alapveto teve­­kenysege muveszeink, egyutte­­seink kü­lfoldre kozvetitese. - Igy igaz. Ma is 380 muve­­szi­nk kozvetitesevel foglalko­­zunk hatvan orszagban. Koz­­tu­k Fischer Annie, Erdelyi Miklos, Gregor Jozsef, Pongor Ildiko, Pege Aladar, Tokody Ilona es masok. Itthoni kon-­ certszervezeseink kozvetve en­­nek a tevekenysegü­nknek az eredmenyesseget is szolgaljak. Orommel szamolhatok be rola, hogy nemcsak a kozönseg, ha­­nem az Aidaban vendegszere­­pelt vilagnagysagok is jol erez­­tek magukat nalunk. A bariton szolam kimagaslo szemelyisege, Sherrill Milnes szivesen vallal­­kozna budapesti ar­aestre. Re­­melem, majus 7-ere es 8-ara (ket kizarolagos szabadnapj£­­ra) muveszi rangjanak megfele­ 16 korulmenyeket sikerü­l bizto­­sitanunk. - Ha elozetes ertesu­leseink pontosak, mar elobb is igerke­­zik kiveteles erdekesseg az onok szervezeseben. - Pontosak az ertesu­leseik. Aprilis 9-en este es 10-en del­­utan a hazai zenei eletben elso izben a New York Philharmo­nic Orchestra ket koncertet ad az Operahazban. A vilaghiru zenekar az iden ü­nnepli mu­ko­­desenek 150. evfordulojat. Iga­zan megtisztelo, hogy Bécs, Berlin, Brü­sszel, Frankfurt, Lipcse, London, Madrid, Pa­­rizs, Varso mellett fovarosun­­kat orvendeztetik meg vendeg­­jatekukkal. Ki­lön orom, hogy a koncerteket a 65 éves Kurt Ma­sur fő-zeneigazgató vezényli, akit Amerikában az idén „Az év muzsikusa” címmel tü­ntet­­tek ki. A két mű­sorban Cesar Franck-, Brahms-, Mozart- és Richard Strauss-mű­vek mellett a XX. századi amerikai zene nagy reprezentánsa, Samuel Barber, valamint a kínai Sheng egy-egy opusa is elhangzik. - Ez feltehetoen az ev elso szamu zenei szenzacioja itthon. Legyen szives tajekoztatni a to­­vabbi legerdekesebbekrol is. - A tavalyi siker arra buzdít, hogy juniusban ismet vendegü­l lassuk Schiff Andrast egy zon­­gorakoncertre. Ugyanebben a honapban 25., 26. es 27-en a mai spanyol zene nagy alkoto­­ja, Joaquin Rodrigo muvei szo­­lalnak meg a Zeneakademian (Concierto de Aranjuez, Anda­­luz koncert) - az esemeny kive­teles. A gyermekkoratol csak­­nem vak, vilagszerte ü­nnepelt mester 92 eves, egeszseges es igerete szerint szemelyesen el­­jön mu­vei magyarorszagi be­­mutatasara. Szeptember 9. es 12. kozott ebben az evben is legjobb muveszeink kozremu­­kodesevel es vendegmu­veszek­­kel rendezzu­k meg a Budapesti Nemzetki­zi Borfesztivalt, ko­­zosen a Magyar Szolo- és Bor­­kultura Alapitvannyal. Szamos erdekessegebol (borral, mula­­tassal összefü­ggo dalok, annak a vilag zeneirodalmabol) felhi­­vom a figyelmet a husz ev alatti tehetsegek nemzetkozi gála­­koncertjere, amelyen tiibb fald­­resz „csodagyerekei” lepnek fel (a Jobbi kozott a 12 eves Karsai Mark, a Zeneakademia kulon­­leges tehetsegek osztalyabol). Vendegü­nk lesz Juliette Greco, a Medici Kvartett Angliabol, Carmen Larumbe taneszinhaza es Victor Monge flameneo­­egyuttese Madridbol. - Igazan erdekes kinalat. Mas mufajokban is? - Maris tobb mu­fajt erintet­­tem, de mondok nehany tovab­­bi peldat. Targyalunk Tom Jo­­nesszal egy novemberi, Placido Domingoval egy decemberi fel­­lepesrol a Budapest Sportcsar­­nokban. Oktoberben olasz hangversenyeket rendezü­nk az Olasz Intezetben, decemberben ismet jon a King’s Singers. El­so izben hoz az eszkimo kultu­­raval rokon mu­veszetet Euro­­paba a Jakut Allami Egyuttes, amely irant maris igen nagy az erdeklodes a vilagbol. 1994-ben mi kozvetitju­k oket Amerika­­ba. Vegul meg egy pillantas a jovo evre: a frankfurti opera eppen most nalunk vezenylo karmesterenek, ifj. Pallo Imre­­nek a javaslatara ketevenkent visszatero „Magyarorszag fesz­­tiva­lt” kivanunk meghonosita­­ni tobb varosunkban. Hadd zarjam az egeszet tevekenyse­­gü­nk alapelvevel: nerfi a mu­faj a lenyeg, hanem a minoseg. Rajk Andras Kurt Masur karmester, „Az ev muzsikusa” CHRIS LEE FELVETELE Fem- es muanyagipari termekekkel foglalkozo kereskedelmi vallalat gyakorlott munkatarsat keres. Gepirastudas elonyt jelent. Megfelelo munkavegzes eseten jo kereseti lehetoseg biztosi­tott. A szakmai oneletrajzokat az alabbi cimre lehet elkuldeni: Reklam es propaganda osztaly 1389 Budapest, Pf. 127. Azonnali belepessel felvetelre keresunk kivalo gepirastudassal es szovegszerkesztoi ismeretekkel rendelkezo, gyakorlott munkatarsat. Megfelelo munkavegzes eseten jo kereseti lehetoseg biztosi­tott. A jelentkezeseket az alabbi cimre kerjuk kuldeni: Reklam es propaganda osztaly 1389 Budapest, Pf. 127, 35140 NP Bizonysaglevel es tarsasjatek A luxus es a polgari, kis­­polgari nivo mindennapi tar­­gyaibol, az eletmod valtozo es nosztalgikus relikviaibol ad szek­tot a Budapest Torteneti Muzeum ujkori reszlege a na­pokban megnyitott, Targy­­szemle cimu­ kiallitason. Bizonysaglevel, amit a mes­ter allitott ki vandorlasra in­­dulo legenyenek - a XVIII. szazad pergamen mementoja fogadja a latogatot. Arrebb a szazadelon keszu­lt fotok a Ro­­zsadombrol: se kutyaolak, se gazdag villak, meg esak egy­­ket haz lathato es az alant el­­terulo varos. Majd az Erzsebet Noiskola novendekeinek tab­­loi kovetkeznek 1902-bol - de­­vai kislanyok, szentimentalis, pozolo nagyobbacskak, mar­­mar rideg vegzosok es kozii­­liik is esupan a batrak sze­­meznek az objektivel. Mellet­­tu­k kortarsuk - a papai nuncia­­turatol kapott - vedlevele, Angelo Rotta Gretet­ero ala­­irasaval (1944), majd fotok a Lanchid romjain napozokrol (1945) es felvonulokrol, roho­­nokrol, harcokrol (1956). Innen megkonnyebbu­lest okoz a targyak koze atlepni: a fu­rdoszobakba es a gardrok­­ba nem tort be ilyen erosza­­kosan es latvanyosan a XX. szazad. Porcelan bido, badog fu­r­­dokad, Zsolnay mosogatoja a szazadfordulorol. Cseledlany karja hajtotta, ti­zhelyre he­­lyezendo mosogep. Akvarium. Gyereknyi jatekbabak. Disz­­magyar. Rozsaszin ruha, ko­­zepes dekoltazzsal a Korzora, derekan muvirag. (A mu­vira­­gos majszter eszkozei jobbra.) Esktivoi cipello, olyan ki­­csiny, mintha gyermek viselte volna. Szinte vallig ero kesz­­tyu - ma esak egy kiallitas latvanyossagai. A rendszervaltasok vitrin­­ben, tiveg mogott figyelhetok­­ meg. A tarsasjatek neve: Tel­­jesitsd a tervet! A Capitaly kommunista utodjanak egyik mezdjeben 40 eves u­zenet. A Szabad Nep olvasotabora 20 000 fovel megnovekedett. Kap egy dletszinvonal pontot. Megjelent viszont a multreg­­zites legfrissebb technikaja is: egy videon futo dokumentum­­film meginterjuvolt oregei meselnek a regi Ujlakrol es latjuk a Kolosy piac mogott megbuvo hazakat egykor es eldozerolt helyilket most. Ez a kiallitas tobbet ad, mint egy eletmodvaltozast bemutato gyu­jtemeny szereny megismertetese, ez tisztelges az adomanyozok es egyben e szazad polgarai elott, akik az elmult tiz ev alatt a muzeum­­ba kerillt targyak haromne­­gyedet ingyen engedtek at­­ nevu­k ku­lon tabloban olvas­­hato. A „Targyszemle” a lato­­gatokat veszto muzeumok magas szinvonalu munkaja­­nak dokumentalasa is, es fel­­hivas, hogy se a latogatok, se az adomanyozok, a regi relik­­viak orzoi ne felejtsek el oket. Ahogy e kiallitas is bizonysaig arra, hogy az utókor nem csu­pan halatlan lehet. Dombi Gabor Jatek a vegletekig - Belezugtam! Annyira jó volt vele dolgozni, hogy egysze­­ru­en belezugtam. Mindent tud, amit errol a szakmarol erdemes tudni. - Seregi Zoltan rendezo beszelt ilyen elragadtatott han­­gon a Csodalatos vagy, Julia bemutatoja elott a Pecsi Nem­­zeti Szinhaz Jaszai-dijas, erde­mes mu­veszerol, Vari Evarol. Sommerset Maugham boles, ironikus mu­vet a februari pecsi premieren bucsuhangulat leng­­te koru­l. Vari Eva harminc ev utan tavozni keszu­l Pecsrol. Amikor kerdezem, miert szan­­ta el magat, hogy osztol a Bu­dapesti Kamaraszinhazhoz szerzodjon, sokaig keresi a va­­laszt: - Nincs erre igazan magya­­razat. Talan, mert hivtak... Persze hivtak korabban is, de en mindig feltem a valtozastol. Huseges, zarkozott tipus va­­gyok. Harminc eve ugyanazok a barataim. De ragaszkodom a targyaimhoz is. Ha meghalok, megoru­l majd, aki a kacatjaim kozott rendet akar teremteni. Ragaszkodom az otthonomhoz, olyannyira, hogy masutt meg aludni sem tudok rendesen. (Hogy mi lesz ebbol a pesti szerzodesbol?) Szoval, tenyleg nincs valasz. Otvenket eves va­­gyok, a hiusag mar nem hajt, sejtem, hogy pesti karriert mar nem futhatok be. Szerepet is, mit kaphatok meg? Hiszen minden szepet eljatszhattam. A penzem se lesz jobb. Talan azert megyek el, hogy vegre be­­merjem magam egy mas közeg­­ben. Valahogy úgy ereztem, meg kell probaljam. Legfel­­jebb, ha nem bírom, majd visszamenekü­lök.­­ Meglep, hogy zarkozott embernek jellemzi onmagat... - Pedig az vagyok. Megte­­veszto, hogy tobbnyire verbo asszonyokat jatszom, a kozon­­seg esetleg ebbol itel. De en af­­fele otthonuilo ember vagyok. Elbeszelgetek a kutyammal, egy tok depresszióos kinozetu­ spaniellel, elvagyok a kony­­veimmel. Krudy és Doszto­­jevszkij regenyeivel, amiket mar sokadszor olvasok ujra. - Depresszios kutya, otthon­­u­les, Dosztojevszkij. Fura eze­­ket a szavakat hallanom ontol. Vari Evat epp hogy gazdag hu­­mora miatt kedveli a kozonseg. - Az teny, hogy szeretem, ha a szinpadi figuranak humora van. Meg pontosabban: az am­­bivalens figurakat kedvelem. Az elet is ambivalens. Meg egy temetesnek is van egy szikranyi humora, mint ahogy egy orok­­ke vidam embernek is megvan a maga szomorusaga. Szerin­­tem egy szerepformalas akkor elementaris, ha abban egyszer­­re van vidamsag es fajdalom. Ezert szerettem annyira Dayka Margit jatekat. -Ha mar kimondta egy onre erosen hato muveszegyeniseg nevet, hadd kerdezzek ra egy masikra: Szegvari Menyhert? - Fontos talalkozas volt. Mi eveken az eltu­nk egyu­tt. Sokan leegyszeru­sitettek a helyzetet, es azt mondták, hogy: ugyan mar, mikor en megismerkedtem Menyherttel, akkor en mar egy kesz szineszno voltam. Ez resz­­ben igaz. Azonban gyakorta ugy erzem, hogy en mindent to­le tanultam. Borzalmasan ero­­szakos volt velem. Mint egy buldog. A próbakon iszonyu dolgokat vagott a fejemhez. A kollegak elott. - A kollegak erre azt mond­­tak, hogy ez is csak jatek, majd otthon bocsanatot ker a „meg­­gondolatlan ifju”... - A Menyhort? Soha! Eszebe sem jutott! Pedig amugy jo mo­­dorn fiu. De a proban szelsose­­ges indulatokat enged meg ma­­gan eluralkodni. Csaknem meg­­vert neha engem. De en azt is latom, hogy mindezt az en erde­­kemben tette. Mert jol ismert, es tudta, hogy en hajlamos vagyok megállni a felmegoldasnal. Ő kipreselte belolem a leheto leg­­jobbat, nem engedte meg, hogy gyozzon a szemermessegem, ha­nem arra kenyszeritett, hogy menjek el a szerepmegformalas­­ban a vegletekig. - Az utobbi idokben kemeny tamadasok ertek az ujsagok­­ban. A legdiplomatikusabban fogalmazva az egesz palyajd­­nak erteket vonta ketsegbe egy Pecsrol elszarmazott kritikusa. Hogyan viselte ezt? - Az osszes ujsagcikkben, a legkulonbozobb lapokban ugyanaz az ujsagiro, Foldessy Denes tamad. Csak 6 tudja, miert. Vegu­l kenytelen voltam feljelenteni ot. Hamarosan tar­­gyalas lesz az u­gybol. Az emli­­tett ujsagiro allitasait, hogy en iranyitottam volna a hatterbol a pecsi szinhazat, es sorra ki­­nyirtam volna a pályatársai­­mat, bevallom, nem is ertem. Hiszen én mindent megkaptam ebben a szinhazban, nem volt ehhez szü­ksegem ar­anyra, es amit kaptam, annál tobbre nem is vagytam. A cikkek ha­­tasara volt egy pillanat, ami­kor teljesen összer­oppantam. Nem mertem lemenni az utcá­­ra, elmenni a boltba. A ku­­tyam is csak lokdosott a feje­­vel, hogy mi van, mar a kertbe se megyunk ki? Belazasodtam, lefogytam tiz kilot, heteken keresztü­l nem aludtam. Nem tagadom, ongyilkos gondolata­­im voltak. Nekem nem volt mas tarsasagom, csak a szin­haz, ha ezt is elveszik tolem, akkor nekem semmi se marad, akkor nincs ertelme az eletem­­nek. Menyhert sietett a segit­­segemre, lejott Pestrol, es elci­­pelt egy pszichologushoz. Ha nem teszi meg, talan el is pusztulok, mert akkor mar fel­­kelni sem volt kedvem es erom. Vegul is tuljutottam a krizisen. - Ha mar a tamadasoknal tartunk: elofordult, hogy vala­­kivel komisz volt? - Termeszetesen. Nem is egyszer. De ezek sem valamife­­le megcsontosodott rossz szan­­dekbol fakado gonoszsagok voltak. Altalaban gunyosan fo­­galmazok. Mindenkirol. Legfo­­keppen magamrol. (Akik hoz­­zam igazan kozel állnak, azok hallhattak, hogy a legkimelet­­lenebbü­l magamrol szoktam velekedni.) Gyakran elofordult, hogy valakinek nem azt mond­­tam, hogy ez az alakítasa nem jo, hanem ironikusan fogal­­maztam meg a velemenyemet. Ezen akkor az illeto nevetett, aztan evekkel kesobb kiderü­lt, hogy erökre megsertettem őt azzal a megjegyzessel, amit va­­loban nem a bantb szandek mondatott velem. Sajnalom, ezek az esetek megtortentek, de semmit sem tehetek magam el­­len, ilyen vagyok. ( Ungar Tamas Vari Éva a Ciganykerekben ILOVSZKY BELA FELVETELE 13 HOLMI a marciusi szambol ...Gyu­jtenek mindenfele aria­­kat, stanzakat, terzinakat, sestina­­kat, dalokat, indulokat es imakat, holdvilagot, hiteket, maniakat, emlek-felcedulakat, szembe port, tu­dobe nikotint, majba alko­­holt. (Kantor Peter) A fregattkapitany kokemenyre fagyva fekü­dt abban a masszív, sotetbarna fadobozban, amibe so­­se hatolhat be az ogi vilagossag. Kot terepjaro es egy limuzin ko­­vette a hi­tokocsit, de csak a te­­repjarokon diszelgett a „vojna policija” jelzese. (Majoros Sandor) Szent meggyozodessel hittem, hogy ha Thomas Mann csak egy pillantast is vet a keziratra, utana mar nem fogja tudni letenni, egy ilyen pesszimista iro, mint ő - mert annak veltem Thomas Mannt - ennek a konyvnek nem fog tudni ellenallni. Az oriasi csomag azon­ban olvasatlan erkezett vissza, egy udvarias level volt csatolva hozza, melyben Thomas Mann elndzest kert, amiert nem volt ereje a kez­­irat elolvasasahoz. Ez nagyon nagy esapas volt. (Elias Canetti) Nezd ezt az i­res fekhelyet, sebhelyet a test helyett. Fenyes para, bore vilagit. Derengve finti ejszakait. Egy almot nez: karikak, reztuk. Nyelv, ujjak, tudasuk emesztik. (Balla Zsofia) Csontvary kezeben az ikonok is atvaltoztak: irizalo fenyi­ s keter­­telmu jelentesu akademikus tajak­­ka vagy polgari festmenyekke, sot nem egyszer kispolgari mu­veltse­­get tukrozo, a provinciak onigazo- 16 torekveseit es nosztalgiait is hordozo megnyilatkozasokka val­­tak. Talanyos hangulatu lat­­vannya, a hajnal es az este tires utcaira, a tengerablok kozmikus fi­lhoz hasonlo, az isteni titkokat kihallgatni akaro abrazolasara. (Perneczky Geza)

Next