Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. március 1., hetfő NEPSZABADSAG - KÜLKAPCSOLATOK - ALLASPONT LEONYID KRAVCSUK VESZPREMBEN Rehabilitacios kozpont ukran gyerekeknek? (Megyei tudositonktol) Masfel oras programot bo­­nyolitott le szombaton Veszp­­remben Leonyid Kravcsuk uk­ran allamelnok, aki Goncz Ar­­pad koztarsasagi elnok kisere­­teben lepett be a varoshaza disztermebe. Diossy Laszlo polgarmester a varos arany emlekérmevel ajan­­dekozta meg Leonyid Kravcsu­­kot, aki Goncz Arpaddal, a veszpremi varban tett seta utan felkereste a varos hataraban 47 hektaros terü­leten fekvo, tiszti lakosokkal rendelkezo volt szovjet katonai tabort, Ujma­­jort. Az ukrán elnök ezután Mar­­tonvasaron felkereste a Mezo­­gazdasagi Kutatointezetet, majd szombat délutan elutazott hazankbol.* Mint megtudtuk, Leonyid Kravcsuk veszpremi látogatá­sának háttereben az áll, hogy a veszpremi szekhe­­lyu Gejzir Kft. az ujmajari volt szovjet katonai ta­bor terü­leten a csernobili atomre­­aktor katasztrofá­­ja soran serult uk­ran gyerekeknek szeretne rehabili­­tacios kozpontot letrehozni. A koz­pont turnusonkent ezer gyereknek ad­­na otthont. Veszprem me­gyei jogu varosnak eloveteli joga van a katonai bazisra, dm ezzel az előve­­teli joggal nem ki­­van élni. Nincs rá penze, hogy meg­­vegye a Kincstari V­agyonkezelo Szervezettol. A KVSZ kepviseloje, Papp Istvan Geza igazgatohelyettes a Krav­­csuk-látogatas alkalmával a helyszínen ugy nyilatkozott la­­punk megyei tudosítojdnak, hogy a KVSZ hajlando tartó­­san, 15-20 evre berbe adni a re­­habilitacios kozpontot mukod­­teto alapitvanynak a tabort. Az alapitvany azonban meg nem letezik. A Gejzir Kft in­­formacioi szerint a rehabilita­­cios kozpontot mukodteto ala­­pitvanyt a magyar InterEuropa Bank, az ukrán-magyar LESZ bank, valamint a kijevi szekhe­­lyű­, az ukran gyermekek egesz­­segenek vedelmere letrehozott alapitvany allítand fel. Arra a kerdesre, hogy milyen anyagi háttere van az alapit­­vanynak, Bandi Laszlo, a Gej­zir Kft. ü­gyvezetoje annyit mondott: „Komoly es jelentos osszegekrol van szo. ” Diossy Laszlo es Leonyid Kravcsuk MTI FOTO Demagogia veszelyezteti a szlovakiai demokraciat Komarnoban tanacskozott az Egyutteles kongresszusa (Kikilldott tudositonktol) Milyen feladatok vannak az onallo Szlovakia letrejotte utan az ott elo magyar kisebbsegre es ennek erdekszervezeteire? - erre a kerdesre keresett valaszt het vegi kongresszusán az Egyutteses politikai mozgalom. A szervezet vasarnap ujrava­­lasztotta elnöki tisztsegeben Duray Miklost. A komaromi (Komarno) mu­­­velodesi kozpontban megtar­­tott ketnapos tanacskozason kepviseltette magat ket szlovak parlamenti part - A Szlovak Nemzeti Part es a Demokra­­tikus Baloldal Partja vala­mint a kisgazdakat leszamitva az osszes magyarorszagi parla­­menti ero. Jelen volt Entz Geza, a Hataron Tuli Magyarok Hi­­­­vatalanak vezetoje, Boros Jeno, pozsonyi magyar ideiglenes ü­gyvivo, tovabba tobb allam Szlovakiában akkreditalt nagykovete. A kongresszust le­­vélben ü­dvözölte Antall József miniszterelnök. Beszámolojában Duray Mik­­los úgy fogalmazott: jelenleg gyakorlatilag nincs lehetosege a szlovákiai magyarsagnak ar­ra, hogy befolyasolja az új ál­lam politikáját. E helyzetért fo­­kent a kormanyt terheli a fele­­osseg; az áldatlan állapotok megvaltoztatasahoz uj kor­­manyra, uj hivatalos politikara lenne szükseg. A beszamolo szerint: a szlova­kiai demokráciat nemzeti de­magogia veszelyezteti. Ezért is kell a kisebbsegeknek keres­­niük a nemzetkozi tamogatast - mindenekelott az Europa Ta­­nácsnal. A vitaban sokan karhoztat­­tak a szlovakiai magyarsag po­litikai megosztottsagat, es sik­­raszalltak a magyar szerveze­­tek kozotti egyuttmukodes ero­siteseert. Elenk vitat valtott ki a szervezet elnoke altal ismer­­tetett tarsnemzeti viszony el­­melete. Egyesek szerint ennek elfogadtatasa a szlovaksággal a jelenlegi helyzetben elkepzel­­hetetlen. - Hogyan ertekeli a tanacskoza­­sokon megfogalmazott ellenvetése­­ket a tarsnemzeti statussal kapcso­­latban? - kerdezte a Nepszabadsag tudosítoja a kongresszust kovetoen Duray Miklost.­­ A társnemzetiseg megkoze­­litendo állapotkent fogalmazo­­dott meg vegü­l is a kongresszus által. E folyamat elorevitelenek tobb feltetele van, koztu­k jo­­giak, politikaiak es tarsadalmi­­ak. A legfontosabbak ezek ko­­zul a jogiak, hiszen ezek alap­­ján kell megfogalmaznunk au­­tonomiatörekvéseinket. Állas­­foglalásunk szerint most a te­­rü­leti önkormányzattal es a szemelyi autonomiával kapcso­latos tételeket kell kidolgozni.­­ A nemzeti kisebbseg fogalma ma már nemzetkozileg elfogadott. Ezt is figyelembe véve, szukseg van most egy uj fogalom - a tarsnemze­tiseg­­ bevezetesere? - Nincs szo ellentmondasrol. A nemzetkozi dokumentumok szerint a kisebbseg fogalma pusztan szamarang megjelole­­sere szolgal, semmi masra. De magatol az adott nemzeti ko­­zdssegtol fü­gg, hogy a maga mikent hatarozza meg magát. - S a szlovákok mit szólnak hoz­­za, ha az ottani magyarok társnem­­zetként hatarozzák meg magukat? - E vonatkozásban borula­­tóbb vagyok. De szeretném fel­­hívni a figyelmet, hogy a jelen­legi szlovák parlament amúgy sem hajlandó semmiféle nemze­­tiségi koncepciót elfogadni, amit mi terjesztünk be. Ebből a szempontból tehát teljesen mindegy, hogy ezt mi hogyan fogalmazzuk meg. Mi ennek el­­lenére úgy igyekeztü­nk megfo­­galmazni elképzelésü­nket, hogy csökkentsü­k a szlovákság attól valo felelmet, hogy az itt élő magyarok Szlovákia terü­leti in­­tegritasai veszelyeztetnek, vagy a szlovaksag nemzeti szuvereni­­tasa ellen tornenek. Ezert is tet­­tü­k meg a tarsnemzeti koncep­­cionk alapelvenek a partnerse­­get es az egyenrangusagot. Mi egy adott orszagon - Szlova­­kian - belü­l szeretnenk megol­­dani problemainkat, s kialaki­­tania az egyutteses normativák­­ban meghatarozott kereteit. K. T. Pozsonyban nem ertik a magyar felteteleket (Folytatás az 1. oldalról) Jozef Zlocha kornyezetvedel­­mi miniszter a cseh hírü­gynök­­segnek nyilatkozva kijelentette, hogy a Bossel kapcsolatos kor­­nyezetvedelmi eloírások közül kettot csak a magyar féllel együ­ttmukodve tudnak megol­­dani. Ezek: a Szap alatti Duna szakasz hajdzhatosaga, illetve az agrendszer vizellatasanak biztositasa. A szlovak kornye­­zetvedelmi bizottsag a C va­­rians elkeszitesehez 19 feltetelt allitott, amelyek kozü­l Zlocha szerint 13-at teljesitettek, negynek a megoldasa folya­­matban van es az emlitett ket­­tohoz kellene a magyar kozre­­mu­kodes. Zlocha egyuttal azt is hozzatette, hogy a magyar in­­tezkedesek, mint peldaul a Du­­nakiliti vizlepcso melletti gaz­­epites - aminek szandekat egyebkent megnyugvassal vette tudomasul - nem valosithatok meg a szlovak fel beleegyezese nelkul. „A Duna csak a meder feleig magyar felsegterü­let” - figyelmeztetett a miniszter. Farkas Jozsef Gyorgy Martonyi Janos kü­lu­gyi allamtitkar a televizio Het című­ mu­so­­raban a magyar-szlovak miniszterelnoki talalkozo feltetelenek a bosi megegyezest nevezte. Szavai szerint elobb meg kellene alla­­podni a hagai alavetesi nyilatkozatrol es az ideiglenes bosi viz­­gazdalkodasi rendszerrol, majd pedig a kormanyfok targyalhat­­nanak a ketoldalu viszony egeszerol - beleertve a dunai vizlepcso problemajat is. Mozdulatlan a szerb torlasz a Vaskapunal (Bukaresti tudositonktol) Bukarest erofeszitesei ellene­­re a Duna 856-os kilometerenel a folyami kozlekedes tovabbra all - kozolte vasarnap lapunk tudositojaval a roman kiiliigy­­miniszterium illetekese. A kü­lu­gyi szovivo szerint Ion Iliescu roman es Dobrica Cso­­sics jugoszlav allamfo mult het vegi villamtalalkozojan Roma­nia su­rgette a jugoszlav felnel a dunai hajozas normalizalasat, es a hasonlo helyzetek megelo­­zeset. A szovivo kozolte, hogy pen­­teken Ion Iliescu elnok telefo­­non kerte Szlobodan Milosevics szerb elnököt, „lepjen kozbe a helyzet gyors megoldasa erde­­keben”, míg Theodor Melesca­­nu kü­lü­gyminiszter tajekoztat­­ta az Europai Kozosseg tagorsza­­gainak bukaresti nagykoveteit. Hivatalos kozlés szerint Ro­mánia már februar 24-én taje­­koztatta az erintett dunai or­­szagokat, a bukaresti amerikai nagykovetseget, az EK romá­­niai kepviseletet, valamint az EBEE-t a dunai hajozasban ki­­alakult helyzetrol. Romania sa­jat allaspontja megerositese­­kent ertekeli a BT februar 26-i elnoksegi nyilatkozatát, amely felszolítja Belgradot, azonnal szu­ntesse meg a Duna eltorla­­szolasat - mondotta a szovivo. A szerb uszalytorlasztol lefe­­le nyolc bolgar, roman, ma­gyar, jugoszlav es ukran, tole felfele pedig hat ukran, szlovak es jugoszlav konvoj varja a vizi­lit szabadda tetelet. Mag Peter Nemzetkozi akcio Szentlaszlo ujjaepitesere? (Tudositonktol) Az ENSZ, a vilagpolitika fo­­szereploi mellett a civil tarsa­­dalom szervezetei, az egyszeru­ polgarok is segithetnek abban, hogy az egykori Jugoszlavia utodallamaiban ismet beke le­­gyen es az emberek demokra­tikus keretek kozott elhessenek - ezt hangsulyoztak a Helsinki Polgari Szovetseg es Kecskemet varosa altal szervezett, szomba­ton veget ert ketnapos nemzet­­kozi szeminarium resztvevoi. Merasz Jozsef kecskemeti polgarmester bejelentette, hogy a tanacskozas­­ tanulsagait osszegzo jelentest az Europa Tanacs helyi es regionalis koz­­hatsagok allando konferencia­­janak 28. plenaris ü­lese ele ter­­jesztik marcius kozepen. A ketnapos szeminariumon a svajei, a roman, az osztrak, a holland, a gorog, a belga es a magyar vendegeken kivu­l sza­­rajevoi, szabadkai, eszeki kep­­viselok vettek reszt. Kü­lönös figyelmet keltett az az akció, amelyet a holland Wageningen, a nemet Morselien Walldorf es a magyar Godollo kezdemenye­­zett a polgarháboru által telje­sen elpusztított kelet-szlavo­­niai Szentlaszlo ujjaépitesere. Szamitasok szerint a 450 foldig rombolt haz felepitese 15 millio dollarba keru­lne - ezt az ossze­­get Szentlaszlo semmikepp sem tudja eloteremteni es rajta ki­­vul szamtalan telepules ku­zd hasonlo problemakkal. ­­ 3 A LA STAMPA CIKKE Moszkvai dokumentumok Nagy Imrerol (Folytatas az 1. oldalrol) A La Stampa kozli a Nagy Imre által alaírt titoktartasi kotelezettsegvallalast, amelyet az NKVD ü­gynokekent kellett tennie. Ugyancsak ismerteti teljes terjedelmebeli Krjucskov KGB-fonöknek az SZKP Koz­­ponti Bizottsagához intezett, 1989 juniusában kelt levelet, amelyben Nagy Imre magyar­orszagi rehabilitaciojának ak­­kori előkeszü­letei kapcsan megfontolasra ajanlotta a múltbeli dokumentumok „eset­­leges felhasznalasát”. Krjucs­kov helyzetertekelese szerint ugyanis az ellenzek Nagy Imre­­kampanya az MSZMP diszkre­­ditalasat, a szovjetellenes er­­zelmek felkorbacsolasat celoz­­ta. Ezt gondolta volna leszerel­­hetonek a dokumentumok nyil­­vanossagra hozatalaval, egyut­tal meggyengitendo a Pozs­­gay-S­zuros-Horvath-szárnyat, amely eppen Nagy Imre kap­csán „kokettalt” az ellenzek­­kel. Az SZKP vezetosege egyet­­értett azzal a javaslattal, hogy „tajekoztassak Groszt, s kon­­zultaljanak vele az anyagok esetleges felhasznalasarol”. A La Stampa a Krjucskov-level dossziejara kerü­lt utolagos kezirasos megjegyzesek utan „nyomozva” arra a kovetkezte­­tesre jut, hogy az anyagot el­­kü­ldtek az MSZMP-hez. Ám a Nagy Imrere terhelo dokumen­tumok nem keru­ltek nyilvanos­­sagra Budapesten. (Legalabbis nem ilyen reszletesseggel. A Szabadsag 1990 juniusi kozlese nyoman azonban a magyar saj­­to is foglalkozott az ü­ggyel. - Nepszabadsag - szerk.) Sem Grosz, sem masok - mert alig­­hanem tobbeknek ertesu­lniü­k kellett a dokumentumokrol - nem eltek a Moszkva altal fel­­kinalt lehetoseggel. Az olasz lapnak ugyan meg van a sajat feltetelezese a miertre, de kor­­rekt modon ugy veli, hogy az akkori foszereploknek kell megadniuk a magyarazatot. A La Stampa irasanak kom­­mentalo reszeben azt a kerdest teszi fel: s most mi legyen a Nagy Imre-keppel. Mar csak azert is, „mert ma Nagyra ke­­ru­lt a sor, de az archivumokbol meg sok mas meglepetes is ki­­kerü­lhet. Az utobbi otven ev tortenetet, fel Europa politiku­­sainak eletrajzat kell aligha­­nem ujrairni”. „A szentte avatassal felero rehabilitalas utan most demon­­nak kellene beallitani? Mind­­ketto hamis, egyoldalu es em­bertelen lenne. Mert a szabad­sag hose,­ a szovjetek aldozata Nagy Imre-kep nem keves­be igaz, minthogy korabban - a dokumentumok tanusaga sze­rint - a sztalinizmus cinkosa, tarsai hohera volt.” Itelkezni csak az adott körü­l­­menyek alapos vizsgalata alap­­jan lehet - írja a lap, majd igy folytatja: csak azon kevesek tudták kivonni magukat az or­­dogi mechanizmusbol, akik mar akkor felismertek jelleget. S valamennyien, szinte kivetel nelkul, az eletü­kkel fizettek felismeresü­kert. Masok viszont eveket az meggydzodesbol, fa­­natikus hittel mukeidtek egyu­tt. Ilyen ember lehetett Nagy Imre is, aki azonban meg tudta val­­toztatni nezetet, alapveto­ va­­lasztasat. Nyilvanosan kellett volna beismernie korabbi­ te­­vedeset, bi­net. Neki es masok­­nak is. De akkor nem maradt volna szamukra mas, mint ta­­vozni a politikabol, sot talan az eletbol is. A kiegyensulyozott itelethez elsosorban meg kell ertemn, mi tortent az elmult fel evszazad­­ban, es szukseg van a reszvet, a kegyelet erzesere - ez Giulietto Chiesa irasanak vegkicsengese. O. L. Gy. Kisujszallas utan Az meg nem dolt el, hogy maradando helysegnev lesz-e ha­­zank politikai terkepen Kisujszallas. Az viszont mar aligha­ vonhato ketsegbe, hogy sikeresnek bizonyult a kiserlet: szel­­soseges hangoktol es megnyilvanulasoktol mentes, felelos gyu­lekezetben kezdodott parbeszed eltero partallasuak ko­­zott nemzeti sorskerdesekrol ebben az alfoldi kisvarosban. Igaz, tobbfele gyanu arnyekaban. A miniszterelnok peldaul a tanacskozasnak levetitett vi­­deofelvetelrol arra figyelmeztetett, hogy a tobbparti parla­menti demokraciaval ellentetes es jarhatatlan utra visz az a nepfrontos gondolkodas, amely azt sugallja, hogy partok fe­­letti egyu­ttmukodesre van szükseg. Ez teoretikusan meg igaz is lehet, hiszen a nepi írok mozgalma sem tudott eletkepes alternatívát megfogalmazni a polgari demokráciaval szem­­ben. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy erezhetoen no az igeny egy, a kisujszallasi kezdemenyezest is osztonzd, koz­­megegyezeses valsagkezelesre. A masik oldalrol, a parlament SZDSZ-es alelnoke fogal­­mazta meg - éppen lapunknak adott nyilatkozatában - fenn­­tartasait a nepi politizalassal szemben - feltehetoen a moz­galom mindket iranyu eltorzulasa, a jobb- és baloldali dikta­­tura melle sodrodasa tortenelmi tanulsagainak ismereteben. A kisujszallasi tanacskozas hangvetele - egy-ket kiveteltol eltekintve - egyelore mindket aggodalomra racafolt. A to­­vabbiakban termeszetesen sok fu­gg attol: mi kovetkezik ez­utan? Folytatodik-e, kiterjed-e az itt megkezdett parbeszed? Ennek nyoman teret, befolyast veszitenek-e a kirekeszto, hangoskodo, „igazsagosztogato” mozgalmak es torekvesek? S a donto kerdes: a szerepvallalo ertelmiseg megszivleli-e az egyebkent MSZP-s honatya, Annus Jozsef Kisujszallason el­­hangzott szavait, melyek szerint „sotetben elo nep elott nem zaszlokkal kell jarni, hanem lampassal.” Kovary E. Peter Huberes hu­beres Meg az elso Antall-kormany alakulasakor hivta fel a kul­­foldre szakadt idos ur pesti ismeroset: „Mit keres egy pityke­­gombszakerto K. barsonyszekeben!?” Mert a hazai u­gyekben jartas magyar ezer kilometer tavolsagbol tisztan latta az elso pillanatban, ami itthon kesobb lett nyilvanvalo. Az illetlen aggastyan most meg azt talalta mondani egy uj miniszter be­­mutatkozasarol: „Az okrot ha Becsbe viszik is, okor marad.” Kar berzenkedni, masutt is akad jellegtelen miniszter. Aki nem ismerte „Kadar Apro Dogei”-t, most megtanulja, hogy a butasag nem rendszerspecifikus. De korlatozott! Negyevente valthatunk, amit regen egyben adtak, most szeletelve vesszu­k at. Bogozhatjuk a masnit, megtudni, mit vasaroltunk be. Van, aminek tetszetos a csomagolasa. A kormanyatalakita­­se meltatlan volt az aruhoz. A segedmunkast sem igy me­­nesztik, a teherhordo serpakra sem igy boknek a Himalajara menet. Ridegtartas? A miniszterek - mint az esku­voi ebeden sza­­jon vert asszony - az elso perctol fogva tudhatjak a rendet. Mas is tudja. Lenn ku­ldnosen. Sikeru­lt vegre a hatalomnak elfoglalnia az Intezmenyt, amire annyira fajt a foga. Falon belu­l tanyazo eloorsei jol dolgoztak: nehany het utan mar a sajat emberei ü­lnek a csu­­csokon. Es gyartja az uj csucsokat, a sok eloszthato stallu­­mot. Nehez hely, sok huberesre van szukseg. Persze ez mar egy kesei, leszallo agbeli szortiment. „Hon­­nan valogassunk? Nincs ember!” - sirjak, s ötvenezer agrar­­szakembert kivagtak az ablakon. Az eredmeny ismert. Nem csupan az MDF-et, nem csak a kormanypartokat, nem is e hon lakoit jellemzi a cifra sor. Szimplan a hatalmat.­­Ku­llenosen a zavaros ü­gyekbe bonyolodo hatalmat. Tepett zaszlok ala inkabb kisebb ertekn­ek allnak.) A kisvaroska konyvtaraban kerik, tippeljek az 1994-es va­­lasztasra. Amikor kiejtem a Fidesz nevet, felszisszennek. Ne­­kik a Fidesz nem Fodor Gabor vagy Orban Viktor, hanem a£ „onkormanyzati Tamas”, egy kis akarnok. A Pest megyei fa­­lucska SZDSZ-es polgarmestere meg a magyar utonallokkal akarta megveretni a biralo kepviseloket, parttarsait. Amugy rend van. Hi­beri rend. Keretik a demokratikus mazt nem vakaraszni! Kiabalni lehet: „Masfel evet meg kibirunk!” De mitol lesz mas vilag? A minden szinben ujjaszü­lett politikai kameleo­­noktol, az uj hatalom uj alkalmatlanjaitol ki ment meg min­­ket? A szellem napvilaga mikor virrad ránk? Pü­nkoszi Arpad

Next