Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
20 NÉPSZABADSAG - HÉTVÉGE 1993. március 13., szombat A „En modern Magyarorszagot akarok...” Mit jelent es mit nem jelent ma magyarnak lenni? Milyennek kellene lennie a modern Magyarorszagnak? Ezt kerdeztem Beke Katatol, Annus Jozseftol, Vasarhelyi Miklostol, Fekete Sandortol, Szabo Magdatol es Meszoly Miklostol. Ki-ki eddig eletutja, neveltetese, vermerseklete szerint valaszolt. .......................................... Beke Kata - Magyarnak lenni minden korban termeszetes allapotot jelent. Az ember elsosorban ember, s csak masodsorban tartozik ahhoz a nemzethez, amelybe sziletett. Ez tobbek kozött kultúrát, gondolkodasmodot jelent. A kivonatos változata ma az lenne, hogy magyar voltunkat egyre termeszetesebb állapotnak fognánk fel. Sajnos sok olyan jelenség tapasztalható, amely ezt nem teszi lehetové. Jo szandeku emberek attol az egyszerű ténytol, hogy magyarok, melyen meghatodnak. Mintha az egeszet most fedeztek volna fel. Harcias erzelmek dulnak. Mindez veszedelmes. Mi europaiak vagyunk Szent Istvan óta, ezert nem is nagyon kedvelem a Megyünk Europaba szlogent. Ugyanis Europaban vagyunk, annak szerencsetlenebbik felen, pontosabban kozepen. Az europaisag es a nemzeti mivoltunk Szent Istvan ota egyuttjaro es termeszetes dolgok. A magyar kulturat nem lehet elvalasztani a latin nyelvtol. Magyarnak lenni tehat termeszetes allapot es feladat. Szechenyivel mondom: magyarnak lenni nemcsak feladat, nemcsak kotelesseg, hanem paratlan elmeny. Nagyon veszelyes, ha ezt a termeszetes allapotot erdemnek fogjuk. Egykori tanarom azt mondta, hogy a vallasos es a nagyon vallasos ember kozott annyi a kulonbseg mint a madar es a jdmadar kozott.... A magyar es a magyarkodb kozott is ez a külonbseg. Meg lehet érteni ezeket a kitöreseket, hiszen évtizedeken keresztül tilos volt a nemzeti erzes es az egeszseges nemzeti identitas. A hetvenes evek vegen elemeztem, hogy az egyes tortenelemkonyvekben mikent fojtottak el, amire büszke lehet az ember. Egyébként minden népnek vannak a törtenelmében olyan szakaszok, amelyekre büszke lehet. Mindig mulatok, amikor azt hallom, hogy „nagyon derek, igaz magyar ember”. Ezt leszoktam fordítani. „Nagyon derek, igaz afgán”. „Nagyon derek, igaz francia, olasz, stb”. Egy globalizalddd vilagban persze nagyon fontosak ezek a szinek. Egy szo mint szaz, nem szenzacio az, hogy magyarok vagyunk. Azt gondolom, hogy a modern Magyarorszagnak olyannak kellene lennie, mint minden civilizalt allamnak, amely kulturat es joletet tud biztositani polgarai szamara. A modern Magyarorszagnak ekozben magaban kellene hordoznia a nemzeti mult, a nemzeti sajatossagok tiszteletet. Egeszseges nemzettudat elkepzelhetetlen az anyanyelv tisztelete es urambocsa’ ismerete nelkul. Hol szorakoztat, hol pedig felhaborit - lelkiallapot kerdese, ha valaki „hazaffy”, de nem egyezteti az alanyt es az allitmanyt, vagy nem tudja, hogy az aki es az ami kozott mi a kuldnbseg. Vagy a hol kerdesre -ba, -be ragot a hova kerdesre pedig -ban, -ben ragot hasznal. Az anyanyelv helyes hasznalata a nemzeti tudat egyik legfontosabb resze. A nemzet nyelveben es nem frazisaiban el. A nep-nemzeti gondolat a maga klasszikus formajaban nem azt jelentette, amit a mai popularis valtozat. A mai nep-nemzeti gondolat elsosorban erzelmi es lehet, hogy nem serto szandekkal, megis sokszor sert, ahogyan ezt Laczko Miklos tdrrendsz is kifejtette nemrég. Nekünk, magyaroknak eletkerdes az, hogy jó viszonyban legyünk a szomszédainkkal. Nemcsak azért, mert határainkon tul magyar kisebbségek élnek, hanem azért mert mi vagyunk kevesebben. Nagyon sokat ártanak azok, akik Szlovákiárol mindig ugy beszelnek, hogy csak az ott elo magyarsagot emlitik, de a szlovaksagot nem. Ugyanigy Romaniaban. Nagyon keveset tudunk egymas tortenelmerol, irodalmarol. Nem lehetünk a szomszedaink elleneben magyarok. Annus Jozsef - Utassy Jozsef azt kerdezi: miert ne lehetnek magyar, ahogyan holland a holland vagy dan a dan? Úgy akarok magyar lenni a tovabbiakban is, mint ahogyan eddig voltam. Olyan termeszetesen, mint ahogy holland a holland vagy dan a dan. Tudjuk, hogy ez nálunk ez nem olyan egyszerű. Amikor nemrég Kisujszallason jártam a népi politizalas eselyeivel foglalkozo konferencian azt mondtam: ha Adyt tekintjük vezerlo csillagunknak, akkor nem tevedhetünk el. Egy Nagy Laszlo parafrazissal azt mondhatnam, hogy latok egy csillagra akasztva egy eszmet. Ady büszke, de önkritikus magyarsaga all kozel hozzam. A mindent befogado es soha nem gyulolkodo magyarsag. Ady publicisztikajaban nem talalni egyetlen gyulolkodo sort sem, annal tobb a bajainkkal valo szembenezes. Ady jo pelda a modernizaciora is. En modern Magyarorszagot akarok. A ket vilaghaboru kozotti nepi mozgalom, amely gazdasagi elmeletet szinte a nagybirtok felosztására szűkítette le, éppen emiatt hianyos. Az volt ennek a hibája, hogy ezt nem kapcsolták össze a modernizacioval. A magyar ne csak arra legyen büszke, hogy a magyar, hogy a tortenelem során mi mindent tett e nép. Nem szabad elhallgatni vesztes csatainkat. Az idos Feja Geza mondta, hogy a Ven, csataveszto Dembinszkynek is szobrot emelünk, milyen süket nep vagyunk... A modern Magyarorszagnak a szomszedaihoz fuzdold viszonyat illetoen el tudom fogadni a nepi mozgalom alapallasat. Nemeth Laszlo tejtestverisegelmelete szerint a nepek tengereben egyedül vagyunk, de velük egyutt nottünk fel. Ha akarjuk, ha nem, egyutt kell elnünk. Ez a jolvo. A mostani dezintengracio szerintem meg fog fordulni. Sajnos nem egy ev múlva. A nepek ujra keresik majd az osszefogas lehetoseget. Bármilyen furcsa is, azt tippelem, hogy elsokent a szlovakok kozelednek majd. Most meg a csehektol tortent kulonvalas mamoraban elnek, de majd azt nezik, hogy kihez kozeledhetnenek. Nekik felenk, nekünk pedig felejuk kell kozeledni. Illyessel szolva, vigyazo szemünket most ne Parizsra, hanem megint Pragara, Bukarestre es Belgradra vessuk! Illyes idoszeru... Vasarhelyi Miklos - A „magyarnak lenni” fogalma nem kopott el, ez ma is ervenyes epp ugy mint szaz evel ezelott. A magyar szobor szuletett kepzodmenyek koptak el. Mint peldaul a „magyarsag” vagy a „magyarsagtudat”, a „magyarsagkozpontu”. Nem veletlen, hogy nem lehet leforditani őket idegen nyelvre... Ez erzekelteti az ilyen szavak tartalmatlansagat es ertelmetlenseget, ami sajnos gyengitette, kompromittalta maganak a magyarnak a fogalmat. Vannak olyanok, akik ugy erzik, hogy ok es csakis ok hatarozhatjak meg, hogy ki a magyar, mi a magyar. Mostanaban egy csaknem szazotven eves vita folyik. 1848-49 idejen nem volt vita a kerdes ertelmezese korul, mert vilagosak voltak a frontok. A kiegyezes utan mar keshegyre mend vita folyt: a Kossuth-partiak nem tekintettek „jo magyarnak” azt, aki belement a kiegyezesbe. A kiegyezespartiak pedig felelotlennek neveztek a magyarsagrol retorikaban gondolkodokat... Ady annak idejen felsorolta, hogy kiknek nem magyar. Aki a valodi progresszio melle állt, azt ugy probaltak elintezni, hogy nem tekintettek magyarnak. Ma is igy van: a szazadelo es a ket haboru kozötti idoszak rossz hagyomanya folytatodik, amikor a kereszteny-nemzeti iranyzat csak onmagat tekintette nemzetinek, igazi magyarnak, igazi keresztenynek. A velük szemben állok, a liberálisok, a szocialdemokratak vagy az illegalitasban levo kommunisták szerintük nem voltak „igazi magyarok”. Ma úgy intezik el azokat, akik nem értenek egyet a hatalmon levok nézeteivel, hogy ők „nem magyarok”. A modern Magyarorszag szamara egyetlen modell van: a modern nyugat-europai, észak-europai államok. Harmadik ut nincs. Az allitolagos harmadik ut megalapozatlan, amelyet azért vetnek be, hogy zűrzavar keletkezzék. A „magyar ut”, mint olyan egy külfoldi szamara nevetseges dolog, ami nem jelenti azt, hogy nem hatperc. Amikor vilagosak a frontok, akkor nem merulnek fel ilyen akeoriak. 1956-ban nem volt „magyar ut”. Magyar az, aki magyarnak vallja magat. Fekete Sandor - Nezzek el nekem, hogy a komoly es mindig idoszeru kerdest, hogy „Mi a magyar?” elmeleties megvalaszolasa helyett valamilyen modon a gyakorlat oldalarol kozelitsek ehhez az drdk vitahoz. Van egy es mas tapasztalatom, amit most megkockaztatnek eldadni. Eloljaroban azert utalnom kell arra, hogy hitem szerint magyar voltam 1944-ben, amikor szembeszegültem az orszagveszto nyilas hatalommal, ’56- ban is a magyarsag nemzeti erdekeit hittem vedelmezni a szovjet intervenciok elleneben. Aztan tizegynehany evig hianyoztam a kozeletbol, de ’68- tol kezdve ismetelten szembeszalltam a nemzeti nihilizmus teoretikus es gyakorlati megnyilvanulasaival, kesobb az Uj Tükorben kello rendszeresseggel kinaltam tiltakozasi alkalmat egy pesti kovetseg attaseinak, amikor cikkek sorozataban vagy szindarabban a roman sovinizmus kihivasaira valaszoltam. De mar ebben az idoszakban is sziksegesnek latszott elhatarolodnom a magyarsagot es a soven magyarkodast osszeteveszto abrandosoktol, akik a nemzeti let korlatai kozott vergodo testvereink rovasara rendszeresen visszafoglaltak Erdelyt. E szupermagyarok egy resze egyebkent tuzes hazafisagat remekul ossze tudta egyezetni azzal, hogy egy szovjet diplomata titkos szovetsegesekent keszülddött a magyar tömegkommunikacio „faji megtisztitasára”. A diplomata tulbuzgott, s vaskosan ügyetlennek bizonyult, amikor Illyes Gyulát is meg akarta nyerni terveinek. Minek utána Moszkva visszahivta őt, s a nagy nemzeti tisztogatas elmaradt. Ha valamit elore lehetett látni, azt biztosra vehettem, hogy a felsüilt szervezok alkalomadtan majd ujra akciozni kezdenek, legfeljebb nem a szovjet tanacsadok kezeit szorongatva, inkabb szovetsegest keresve a horthysták tuleleivel. Igy is Ion. A rendszervaltas sodraban hogy Szabo Dezso remek szatirajanak cimevel eljek, bekovetkezett a „Feltamadas Makucskan”. A sivar, de tettleges repriz a nacik es a nyilasok ellen kuzdo ellenallok emleket orzo utcatablak rettenthetetlen bator atmazolasaval kezdodott, majd a masodik vilaghaboru tortenetenek atirasaval folytatodott. Egy idos hadfi, aki korabban szerette ellenallo erdemeit emlegetni, hirtelen ujra raebredt, hogy honvedsegünk hajdan, bar a naeik szovetsegesekent, voltakeppen honmento, igazsagos haborut viselt a Donnal. Tustent akadtak tudos tamogatoi, ez csak termeszetes. Aztan buzgon alakult egy magyarsagvedo egyesulet is, megvizsgalando hogy a fektelen sajtoszabadsag kozepette kinek az irasai sertik a „magyarsag” szellemet, erdekeit, miegymas. Amig Goebbels arra torekedett, hogy o mondja meg, hogy a ki a zsido, uj mely bosz magyarjaink ki fogjak nyilatkoztatni, hogy ki a nem jo magyar. Itt-ott az Ige megtestesuleserol is erkeznek hirek, nemi magyarsagvizsgalo akeiok alkalmabol... Nehany evel ezelott meg azt hittem, hogy a csomorig emlegetett „Europa-háznak” mar a szuterenjába szorult minden olyan mitosz, melynek jegyeben annak idejen irtottak az ellenallas embereit. Sajna, tevedtem: meg a „fenyes Nyugaton” sem pusztult el teljesen a sovinizmus es a fajelmelet virusa, ennel fogva itt, os keleten, meg kevesbe lehettnk derulatok. En az esemenyeket befolyasolni nem tudom, teoriak gyartasaval mar nem foglalkozom, ezert legfeljebb masokat emlekeztethetek a Kolto tzenetere: „Orzok, vigyazzatok a strazsan.” Ezt mar masok is citalgattak, keves eredmennyel. Szabo Magda - Magyarnak lenni azt jelenti, hogy annak szulettem, amit vallalok. A magyarkodas mar igeformajanal fogva is azt mutatja, hogy az valami mas. A magyarkodas - kulsoseg. Szegeny Szechenyi, ha megjelent cilinderben, nyugati diítezekben, akkor kinos feltunest keltett. A kulsoseg plusz-minusz nem szamit. Magyarnak egyetlen korszakban sem jelentett mast, mint , hogy az a magyar, aki vallalja azoknak a sorsát, akik tisztaban vannak vele, a szuletes kijelol az ember szamara egy orszagot, ahol el, megadja neki az anya■.O , , f..jUra l/ir, . .. . nyelvet, megadja neki azt a talajt, amely az utolso percig a legismerosebb marad a szamara. Ugyanakkor ez a fold várhat tole valamit. Elvárhatja azt, amire az ember maximalisan kepes, es ami nem iranyulhat nemzete ellen, sem a nemzetet kepezo emberek ellen. Magyarnak lenni termeszetes. Csak egyfelekeppen tudok fogalmazni: minden orszagnak vannak oriasi es kevesbe szerencses pillanatai. Ha vegig gondoljuk a magyar tortenelmet, majdnem hogy magyar jellegzetesseg: az egyikünk igy gondolja a haza sorsat, a masikunk ugy gondolja. Ez meg rendben is volna, ha bizonyos: mindketto azert gondolkoznek egymastol elteroen, hogy a vegeredmeny egyre jobb legyen. Induljunk ki abbol, hogy mindegyik velemenyt, viszonyulast abszolut joszandek, a haza vedelme es emelesenek vagya vezerli. Abban a pillanatban, amikor helyi es szemelyes tusakban felmorzsolodik a jo szandek lehetosege, amikor nem elvek , hanem szimpatiak es antipatiak esataznak egymassal, akkor az egesz elkepzeles ugy kerul veszedelembe, hogy annal jobban mar nem lehet veszelyeztetni. Ha valaki teljesen ellentetes allaspontot kepvisel, mint én, abból indulok ki, hogy megprobalom meggyozni arrol: teved. Ha nem tudom meggyőzni, akkor kenytelen vagyok utjára hagyni, egesz addig, amíg azt nem látom, fel akarja gyujtani a házamat. Azt már nem szeretem... Annak idején, amikor én voltam egy bizonyos csoport számara Magyarorszag veszelyeztető tenyezoje - nagyon jól felfogtam. Csak, ha egyszer valaki megtanulta, hogy mit jelent kiszemelt áldozatnak lenni, az megtanul figyelni, es mindent megtesz azért, hogy ha olyan pozicioba kerül, nehogy azt kövesse el, amit ő ellene elkövettek. Az ember vigyaz. Pusztan azert, mert utaltak az anyjai, hiaba hordoztak vegig a veres kardot a tatarjaras idejen, az urak nem mentek el Bela kiraly megsegitesere. Azt mondtak, a kiraly a merani no gyereke. Meg szerencse, hogy az orszagnak „csak” a fele pusztult el. Azt nem neztek meg, hogy Bela azonos-e az edesanyjdval. IV. Bela tortdnelmünk egyik legnagyobb alakja, mert nulla bazisrol, killso segitseg nelkul azzal a a koncepcioval cpitette ujra Magyarorszagot, hogy mindenkinek a segitseget elfogadta. Hangsulyozom: mindenkiet. Azert allt hozzam kozel ez a darabom, mert en lattam egy ujjaepitest. A vesztett haboru utani Magyarorszagot nem a megalazottsag terhelo pozaban lattam, hanem a legjobb pillanataban. „Nekem meg van, neked nincs, de elfelezzuk, es akkor neked is lesz.” Ez tortent. Gyonydri euforiaban eltuik, s abban az enyhe buntudatban, hogy eletben maradtunk. Mi igen, mas nem. Vannak pillanatok, amikor Magyarorszag meg tudja mutatni a legjobb arcat. Ma financialis csatavesztes tanui, atelei es harcosai vagyunk. Nagyon ajanlanam a vesztett haboru utani modellt. Az lenne a jo, ha a modern Magyarorszagon tolerancia lenne. Ne azt nezzuk már, ami elvalaszt, mert akkor a vegen az lesz a szempont, hogy te szoke vagy en meg barna, dontsuk el, hogy melyik a bűn. Meszoly Miklos - A mit jelent illetve mit nem jelent magyarnak lenni - jo kerdes - mert a kerdezet is rogtön leleplezheti, es a kerdeztetett is. Amolyan nemzeti tesztkerdesse puffasztottuk magunkban, amire ha nem az eloírt modon valaszolunk, bukunk a KRESZ-vizsgan. Misszionarius vizsgabiztosokban pedig nincs hiany, maholnap tobb kozlekedesi ellenorbe botlunk, mint ahany - nos, igen... Egyre-masra onkentes es legalizalt vedegyletek, feljelentohivatalok borulnak felenk, hogy tisztaba tegyek az egy igaz magyar lelkünket, vagy a legintimebb alsonkat. Persze, humor is lehetne ebben, ha nem elesben menne a jatszma. De ez a betegsegünk egyaltalan nem uj keletu. Mar Josika Miklos igy esik ketsegbe a Naplojaban (epp e napokban jegyeztem ki magamnak) „Tudjak-e onok, nagy id uraim, hol feszkel a mi focibank? Nezetem szerint nem ott, hogy nem szeretjuk a hazankat, mint inkabb szerelmesek vagyunk a hazaba... s bennünk mindazok a hibak megvannak, melyek a szerelmes emberben. Feltekenyek vagyunk, kisse dűzoek is, s a halvanyunkat annyira imadjuk, hogy lehetetlen tisztan látnunk... folytonosan kijatszuk a kedvezo pillanatokat arra, hogy magunkat megszeretessük. Nem vagyunk termeszetünknel fogva hiu, türelmetlen nyugtalan nep, s megis az egesz vilag annak tart... A nemzet ele test, szive dobog, tüdeje mukodik - nem pihen soha - , innen van, hogy retegei valtoznak, s vannak, amikor a tajtek s a sepro usznak felul. Mikor fezorok es zsonglorok elfoglalnak minden helyet, betoltenek minden irt, mikor a szajhosok es handabandamesterek tlnek a kakastilon. - Ez volna a nemzet? - Tagadom!” Nem idoszerutlen kerdes s remenyseggel gondolom, hogy mai valaszunk sem lehet mas. Meg ha riasztoan bukdacsolunk is most. Eppen egy eve faggatott marcius 15-e elott egy bajos francia ujsagirdlno, hogymikeppen gondolom es erzem magamat magyarnak. Volt egy csopp gall frivolsag a kerdesben - mintha valami elszolason akart volna tetten emni. Nem tudtam szolgalni vele, csak a szokasos valaszommal: 1. mindenekelott embernek 2. aztan Meszoly Miklosnak 3. es persze hat magyarnak, ami vegre is kedvemre valo veletlen - vagy ha ugy jobban tetszik: áthaghatatlan allapotbeli kotelesseg. De nem tobb. Es a sorrend sem valtoztathato meg. Es egyik sem jatszhato ki a masikkal szemben. Ilyen ertelemben gondolom, hogy március 15-e nemzeti KRESZ-vizsga - lelkes misszionarius vizsgabiztosaink szamara... Pogonyi Lajos