Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. március 16., kedd NEPSZABADSAG - HAZAI KORKEP „Erettsegi talalkozo” Kiskunmajsan Furmann: A tarsadalommal nem allunk beszelo viszonyban (Megyei tudositonktol) 1994-ig meg kell probalni a mostani kettos leveszarokrend­­szert megszuntetni es olyan vi­­szonyokat teremteni, hogy bar­­ki is nyeri meg a valasztasokat, mukodokepes kormanyt tudjon letrehozni - egyebek kozott ezt hangsulyozta Debreczeni Jó­­zsef a het végén megrendezett kiskunmajsai talalkozon. 1988. március 5-én tartották Kiskunmajsán azt a talalkozot, amelyet Kozma Huba szerve­­zett, és a kiskunmajsai nep­­frontszékhazban akartak meg­­tartani, ám felsobb sugallatra a helyi hatosagok elzarkoztak et­­tol. Igy vegü­l Kozma Huba la­­kasán gyű­ltek ossze a resztve­­vok. A mult szombaton, „Erett­­segi talalkozo” címmel ismet Kiskunmajsára utazott az egy­­kori resztvevok tobbsege, resz­­ben, hogy emlekezzenek az egykori talalkozora, reszben, hogy elemezzék az azota kiala­­kult helyzetet. Az esemenyen megjelent Bi­­hari Mihaly, Debreczeni Jozsef, hianyzott viszont Csurka Ist­­van, aki pedig előzoleg jelezte erkezeset. Furmann Imre is ott volt Kiskunmajsan, az ő mis­­kolci lakasan hasonlo talalko­zot tartottak 1988 tavaszán. Bihari Mihaly eloadasában egyebek kozott elmondta: a diktaturákat a felelem tartja ossze. 1988-ban Kiskunmajsán meg felni kellett, de a kollektív felelem osszeomlasának llme­­nyei eltek meg egyu­tt. Nagy bajnak tartotta, hogy a demok­­ráciaban is megjelent a felelem, és vannak, akik tudatosan kel­­tenek felelmet. Komoly ve­­szelyt jelent, hogy szembekerü­l egymással a nemzet es a de­mokrácia szempontja, nemzet­­kozi megítélesü­nket pedig rontja az a kü­zdelem, amely az antiszemitizmus es a filoszemi­­tizmus kozött folyik. Debreczeni Jozsef szerint tá­­vol kerü­ltek egymastol azok az emberek, akiket a majsai talal­kozon a mult rendszer elleni harc kozel hozott egymáshoz. Sokan mar akkor is mas felfo­­gas szerint gondolkoztak, es ez a folyamat mostanaban teljese­­dik ki. Voltakeppen „targyala­­sos forradalom” zajlott le, aminek donto reszet a tarsa­­dalmi elit hajtotta vegre, a tar­­sadalom nagy tobbsege pedig nem vett reszt benne. Ez mu­­tatkozik meg abban, hogy a politikai pártok hitele csök­­kent, ketpolusu nepfrontoso­­das figyelheto meg a Magyar Isz es a Demokratikus Charta mozgalmaban. Megosztottak vagyunk, a tar­sadalommal nem allunk beszer­lo viszonyban - mondta Fur­mann Imre, aki eloadasanak azt a cimet adta: Miert hagy­­tuk, hogy igy legyen? A politi­­ka es a tarsadalom kozott no­­vekszik a tavolsag, es olcso do­­log ezert a sajtot hibaztatni. Az MDF-en belü­l jelenleg ket part van, es ha ez a problema nem oldodik meg a valasztasokig, akkor keves eselye marad a Fo­­rumnak. Szekelyhidi Agoston kifejtet­­te: velemenye szerint nem a nep-nemzeti, nemzeti liberalis es keresztenydemokrata har­­massag az alapveto elvrendsze­­re az MDF-nek, hanem a nem­zeti elv, a demokracia es a mo­­dernizacio elvenek osszeegyez­­tetese. Az eloadasok vegen megszolaltak Csurka Istvan hi­­vei is, akiket lathatoan di­hitett Debreczeni es Furmann jelen­­lete es eloadasa. Egyikuk pel­­daul kijelentette: mindenkit ki­­seperne a pártból, aki olyasmin vitatkozik, hogy a nemzet-e a fontosabb vagy a demokrácia, hiszen nemzet elobb volt, mint demokrácia. A másikuk - nyil­­vánvaloan Bihari Mihalyra ce­­lozva - azt mondta: neki a ro­­zsaszin is a városnek egy ár­­nyalata. Tatabanya: viharos politikai forum ( Tudosítonktol) A het végen kisebb politikai csetepaték övezték azt a tata­­banyai politikai forumot, amelynek vendege a Munkas­­part elnöke, Thü­rmer Gyula volt. A marcius 15-e elpestesen megrendezett varoshazi nagygyulesre a Munkaspart egyetlen helyi kepviseloje a polgarmesteri hivatal felbe­­lyegzojevel ellatott boritekban es a hivatali kezbesitesi csa­­tornakon invitalta tarsait. A kepviselotarsak es a varos ve­­zetoinek felhaborodasa nyo­­man a meghivokat ilyen mo­­don elku­ldo kepviselo a me­gyei napilapban megjelent s a polgarmesternek cimzett nyilt levelben kert bocsanatot a tor­­tentek miatt. A megyei lap szombati sza­­maban tobb politikai part es erdekvedelmi tombrules - ko­­zottu­k a Fü­ggetlen Kisgazda­­es Polgari Part, a Magyar De­­mokrata Forum, a Szocialde­­mokrata Part - fizetett politi­kai hirdetesben tiltakozott amiatt, hogy Tatabanya varosa fogadja azt a Thü­rmer Gyulat, aki ü­dvözolte a szovjet puccsot annak idejen. Ilyen elozmenyek utan Bencsik Ja­nos polgarmester az elozetesen bejelentett egyoras talalkozo es megbeszeles idotartamat tíz percre rövidítette le. A politikai forumon mon­­dott beszedeben Thü­rmer Gyula annak a remenyenek adott hangot, hogy Jelcin orosz elnök napjai meg vannak szamlalva. A rendezveny utan a radio es a Nepszabadsag he­lyi tudosítojanak Thü­rmer Gyula kijelentette: a szocialis­­takkal erosodik a kapcsolatuk. Szerinte ezt jelzi egyebek ko­­zott az is, hogy Keleti Gyor­­gyöt kozösen juttattak be a parlamentbe Komarom-Esz­­tergom megyebol. A szocialis­­taknak csak egyetlen eselyü­k van a legkozelebbi valasztaso­­kon - jegyezte meg a partelnok megpedig az, ha velük szo­­vetkeznek, mert ellenkezo esetben mind a ketten veszite­­nek. Ha az SZDSZ-Fidesz koa­­lició kerü­lne hatalomra, kep­­telen lenne a kormányzasra - mondta Thü­rmer Gyula s mivel az MDF megbukik majd, egy baloldali koalício fontos szerepet tölthet be a jövo for­­malasaban. Tü­nder vetkezik a hidegben A Moszkva teren: barkat arulo szep, javakorabeli paraszt­­asszony. Fü­le moge kozott kendojevel, negyszogletes kosara­­val, paloc szoejtesevel szemet-hallast gybnylrkedteto lenne, ha nem olyan reszeg. Horihorgas, edzozubonyos, fiatal ferfi hordja ki neki a palinkat kupicankent a kocsmabol, aztan ta­­xit hiv. Egyu­tt cipelik a kocka alaku, meg viraggal teli kosa­­rat, az asszony du­long. Toprengek, vajon milyen rendorsegi hir lesz a latvanybol. Gyilkossagra tippelek, s haragszom a fantaziamra. Menyi penze lehet otthon a kofaro oreglanynak? S hulyenek nezne-e a rendor, ha szolnek? Nyilvan. S ezek ketten, a szep oreg­­asszony meg a rosszarcu harmincas suhanc kikernek-e ma­­guknak? Ki. S joggal. Kisoreg all sorban pattogatott kukoricaert. (Egy liter 30 fo­rint!) A kicsi venember is deriisen ittas. „Ha’ azt tudja-e, mi­­kor van a legtobb toll a lyukon?” Var, ravaszul korbepillog. Elotte farmeres, kedves fiatal par, tavolsagtarto kivancsisag­­gal nezik. Mogotte en acsorgok, tekerem a fejem, nem isme­­rem a mokas talalos kerdest. Az urikalapos apo azonban a „popcorn”-arus asszonynal akar a vicces sikert aratni: „Na, mikor van a legjobb toll a lyukon?” - kacsint­va melyertel­­miin, s kicsit bandzsin. „Nem tudom” - loki fol a vallat unot­­tan a duci arus,­­ itt ü­zleti minosegben van, nem csevejtars. „Hat amikor rajta van a kakas!” - pruttyogja rohincselve az oreg, kacsintgat hozza magaban, rajta kivu­l nem akad halas kozonsege. En is csak kepmutatasbol mosolyglok. A telefonfulkek elott bolond (vagy kabitos?) lany vetkezik a hidegben, s gajdol: „Munkanelku­li tü­nder vagyok, ezer forin­­tert harom kivansagodat teljesitem.” Tan meg tavaly is szep volt. Most a vigyorgo kamaszok, a fü­lbevalos, bordzsekis izmos szr­eik se hederitenek ra, esak egy szikar, apacaszeru­, szomoru holgy retten meg lattara, taskajabol kigombol egy otvenforintost, nyujtja fele kezzel, undorral s reszvettel, de a bolond vagy drogos lany nem lat, nem hall, mar a rongyos bluzabol hamozza ki magát, melle: foltos holabda marciusban. Feljelentettek Landeszmannt (Munkatarsunktol) S­toff­an Gy­orgy ujsagiro fel­­jelentette Boross Peter belü­gy­­miniszternel Landeszmann Gyorgy budapesti forabbit a Heti Magyarorszagban februar 26-an megjelent egyes kijelen­­tesei miatt. A feljelento telefa­­xon tajekoztatta szerkesztosé­­gü­nket arról, hogy „közösség elleni izgatás bű­ntette” miatt fordult a belü­gyminiszterhez. Stoffan szerint Landeszmann az interjúban „mind a magyar­­ságot, mind a kereszteny érte­­keket becsmérelte”. Az otodik kisgazdapart - A Konzervativ Kisgazda­­es Polgari Part ugyan otodik a kisgazdapartok soraban, am arra kerem a sajtot, ne igy ke­­zelje; a Torgyan nevevel fem­­jelzett Fu­ggetlen Kisgazdapart mellett a legjelentosebb ero, a masodik kisgazdapart kiva­­nunk lenni - kezdte a partala­­kitast koveto sajtotajekoztatot Nemeth Bela partelnok. - Tavaly november 21-en a MOM-ban tartott gyu­lesen megigertt­k a tagsagnak, ha nincs mas ut, partot alapitunk. A frakcióbol ezt sokan meg korainak tartjak, nehanyan ta­­lan nem is ertenek vele egyet, de engem az adott szb kotelez. A konzervatívok nem zarjak ki az egyu­ttmuködes lehetose­­get a Tortenelmi Kisgazda­­parttal, sot majdan a valaszta­­si szovetseg sem elkepzelhetet­­len. Tiszteletbeli elnöknek kozfelkialtassal megvalasztot­­tak Vordi Vincet, a 21 tagu el­­noksegben pedig fenntartottak öt helyet a 36-os frakció azon tagjainak, akik csatlakozni ki­­vánnak hozzájuk. M. P. TILOS A SZALLITAS Csak a baranyok orillhetnek Husveti tejesbaranyaink ex­­portjat fenyegetik az Olaszor­­szagban eszlelt szaj- es korom­­fajas miatti nemzetkozi korla­­tozo rendelkezesek. Ezt dr. Ba­­lint Tibor, az FM allat-egesz­­segu­gyi es elelmiszerhigieniai foosztalyanak helyettes vezeto­­­ je közd­te. , Mint megtudtuk, marcius elejen Napoly kornyeken eszle­­ltek a szaj- es kloromfajas viru­­sat. Az olasz allat-egeszsegü­gyi hatosagok velemenye szerint Ukrajnabol szarmazo szarvas­­marha volt a virusgazda. Ez­utan az Europai Kozosseg bi­­zottsaga ugy dontott: tagorsza­­gaikba egyelore nem engednek Kelet-Europabol szarmazo elo szarvasmarhat, birkat, sertest, kecsket, illetve belolü­k keszu­lt elelmiszert. Ezt kovetoen Kis- Jugoszlavia, Szlovenia es Hor­­vatorszag leptettek ervenybe korlatozasokat. Az elmult het végen Ausztria az emlitett szal­­litmanyok vasuti fuvarozasat is betiltotta. Bennünket ku­llnosen a tran­­zitforgalom leallitasa erint er­­zekenyen, mert veszelyezteti husveti tejesbaranyexportun­­kat. Szallitmanyaink gyakorla­­tilag csak Romaniaban kerü­l­­hetnek hajora, hogy elerjek az arab megrendeloket. Ez azon­ban jelentos idokiesessel es egyeb veszteseggel jar. Gy. A. MEDIAPOLITIKA Haraszti: Nincs veszve minden Mediaügyben meg nincs veszve minden - mondta Ha­raszti Miklos szabaddemokrata politikus a hét végen a buda­pesti 1. kerü­leti Liberális Klub­­ban tartott eloadasában. Az or­­szaggyu­lesi kepviselo szerint az MDF-ben folyik annak a szárnynak a kiszorítása, ame­­lyik korábban el akarta foglal­­ni a sajtot, s ez remenyt ad a politikai erők kozötti megegye­­zesre. A politikus mindazonáltal a a fü­ggetlen media megteremte­­seert folytatott kü­zdelem ku­­darcának nevezte mindazt, ami az utobbi hónapokban tortent. Szerinte e kudarcban kozrejat­­szik, hogy a koalicios erok meg nem mentek at az ellenzekiseg „tisztu­letiizen”, s szamukra bn­­csonkitasnak tu­nik a sajtoval kapcsolatos minden onkorlato­­zas. Idoben visszanyulva, Ha­raszti a fo politikai erok alap­­gesztusaiban is felfedezni vel­oket: az MDF letrehozasaban befolyasos szerepet jatszottak olyan írok, akik a korabbi rendszerben folyoiratot szeret­­tek volna kiharcolni, s most - nezete szerint - ambícioikat a mediaban probaljak kiesni. A mediatorveny elokeszítese­­rol szolva leszogezte, hogy szinte az utolso hetig volt re­­meny a tervezet legalabb resz­­leges elfogadasára, az Or­­szaggyu­les alkotmanyü­gyi bi­­zottsaga es az igazsagü­gyi al­­lamtitkár azonban a hatpárti egyetértessel szemben olyan modosításokat eszkozölt, ame­­lyeket nem lehetett elfogadni. A kepviselo szembeszállt azok­­kal a nézetekkel, amelyek a ku­­darc­okat fokent az ellenzek rugalmatlan magatartasában látják. Az ellenzeki politizalas eredmenyekent említette, hogy az alkotmanyba a mediara vo­­natkozoan fontos passzusok kerü­ltek, s hogy sokáig sikerü­lt megtartani a Radio es a Televi­­zio fü­ggetlenseget azzal, hogy vedtek az elnököket. Ebben a két mediaelnök zseniális part­ner volt - mondta. Az ellenzek számára elfogad­­hatatlan a torveny nelkü­li álla­­pot - folytatta -, mint ahogy el­­fogadhatatlan volt az MDF egyes köreinek az a jóval ko­rabbi elkepzelése is, hogy - del­­europai vagy osztraik mintara - a fo politikai erok „hoci-nesze” alapon osszak fel egymas ko­­zott a mediat. Ez sulyos kart okozott volna a meg meg sem szilardult partstrukturaban mvlkodo demokracianak, es az ujsagirok is ellene voltak, mert nem akartak „partrabszolga­­vá” valni. A paktumra utalva kijelen­tette, hogy a tovabbiakban nem lehet szamítani kétpárti megol­­dasokra, arra viszont igen, hogy a közeljovoben varhato frekvenciaelosztast a parla­­mentben torvenyes útra tudják terelni. V. Gy. Hianyzik a tb-vagyon A kormanynak esetleg a par­­lamenthez kell fordulnia a tar­­sadalombiztosítas vagyonhoz juttatasa ügyeben. Megfelelo vagyon hianyaban ugyanis fe­­lü­l kellene vizsgalni azt a ko­rabbi orszaggyulesi hataroza­­tot, amely 300 milliardos ertek juttatasarol dontött. Mindez abbol a megbizhato forrasbol szarmazo informacio­­bol deru­l ki, amely reagalas­­kent erkezett Vagyon vagy osz­­talek cimu korabbi jegyzetü­nk­­re. Ugy tu­nik - mondta az in­­formator -, hogy a reszben po­litikai indittatasu regebbi el­­kepzeles tarthatatlan, nincs ugyanis olyan átadhato va­gyon, amilyet elkepzeltek, es a tb sem kesz meg annak fogada­­sara. Elobb a szetvalo tb-ala­­poknak meg kell erosodniu­k, gazdalkodasukat rendbe kell rakni, s csak azutan lehet szb vagyonátadasrol. Am akkor sem 300 milliardnyi mukobb vagyonreszt kellene juttatni, hanem foleg biztonsagos allam­­kotvenyeket, hosszu lejaratu ertekpapirokat, s csak kis resz­ben olyan mukodotlket, amellyel prosperalo cegek osz­­talekaihoz lehet jutni. Ma azonban meg a tb-alapok likvi­­ditasanak megteremtese a fel­­adat, s ezt a most rendelkezesre allo vagyon nem biztositana. Ez indokolja a kormany va­­gyonjuttatasi koncepciojanak felü­lvizsgalatát. Az informator szerint a hely­­zet már Kupa Mihaly minisz­­tersege idejen is nyilvanvalo volt, de akkor -é­s ezt mar mi­­ tesszuk hozza - nem mondtak ki nyiltan. Most azonban az uj penzü­gyminiszter iranyitasaval már dolgoznak az uj koncep­­cion - amellyel azonban a par­­lamentben is csatát kell majd nyerni. R. S. Lefoglaltak a CBCH teveadojat (Folytatas az 1. oldalrol) Ezutan este 11 óra körü­l kommandosok erkeztek, akik megfenyegettek az ort: ha nem engedi be őket, akkor fegyvert hasznalnak; a CBCH őre egyebkent teljesen fegyvertelen volt - allítja Rajki úr. A fenye­­getesre kinyitotta az ajtot, a Frekvenciagazdalkodasi Inte­­zet technikusai pedig leszerel­­tek es magukkal vittek az adot. - A törtentekrol nem vettek fel jegyzokonyvet, nem tudjuk, hova vittek az adot, meg átve­­teli elismervenyt sem hagytak maguk utan - mondja Rajki Marton, aki szerint az akcio resztvevoi tobb jogszabalyt durvan megsertettek. * Nem volt kommandos akcio a matyasfoldi volt szovjet lak­­tanyaban - felelte erdeklode­­sü­nkre a BRFK illetekese. A Frekvenciagazdalkodasi Inte­­zet hivatalosan megkereste a Budapesti Rendor-fokapitany­sagot es segitseget kert a CBCH Kereskedelmi Televizio ellen lefolytatando eljarasa­­hoz. A BRFK ennek megfele­­loen rendoroket kü­ldott a helyszinre, harom egyenruhast es az akcioosztaly ket civilt munkatarsat. Kesobb, miutan a Secutrade vagyonvedelmi vallalkozas fegyvertelen biz­­tonsagi ere nem engedett be senkit a telepre, Matyasfoldre ment a BRFK ü­gyeletvezetoje, Kovesdi Istvan alezredes is. Az or kijelentette, addig nem enged be senkit, amig arra munkaltatojatol utasitast nem kap. Hamarosan megerkezett a Secutrade igazgatoja, s a rend­­orok, valamint a Frekvencia­gazdalkodasi Intézet munka­­társai is bemehettek a televí­­zio területére. Kovesdi cáfolta, hogy a rendorök fegyverhasz­­nalattal fenyegetodztek volna; mint mondta, azt kovetoen, hogy a Secutrade vezetoje a helyszínre érkezett, semmifele ellenállasba nem ü­tköztek. Olajjegy a deficit ellenszere? (Folytatas az 1. oldalrol) Ugyanis mint koztudott, a haztartasi tuzelőolaj utan nem fizetü­nk adót, a gazolajat vi­szont fogyasztasi ado es áfa egyarant terheli. Ehhez a 16 milliard forinthoz persze szivesen hozzajutna a koltsegvetes - ennek erdekeben kormanyrendelet keszü­l. A Nepszabadsag ertesu­lesei sze­rint a rendelet elokeszi­lei alap­­vetoen két iranyban keresik a megoldast. Az egyik: tovabbra is megfestenek a haztartasi tü­­­zeloolajat, de a mostaninál gyakrabban ellenoriznek a ka­­mionokat, az egyeb dizelüzemu autokat, s a mainál szigorubb bunteteseket szabnának ki. Eh­hez persze még a megfelelo tor­­venyi hátteret is meg kell te­remteni - mondják a szakertok -, hogy a penzbü­ntetesnek valo­­ban elrettento hatasa legyen. A másik megoldás: az olajkályha­­tulajdonosok jegyre vehetnenek tü­zeloolajat, hogy valoban csak azok juthassanak kedvezme­­nyesen ehhez az energiahordo­­zohoz, akik azt fi­tesre hasznal­­jak. Ezt a megoldast meg vitatjuk, hiszen elvileg a megszerzett olajjegyet el is lehet adni, ko­­rant sincs tehat kizarva a visszaeles lehetosege. Az otlet hivei viszont azt állítják, hogy legalabb szűkü­l a visszaeles le­­hetosege, hiszen a most elhasz­­nalt egymillio tonnanál csak jo­­val kevesebbre adnanak jegyet, a kü­lonbseget az autosok keny­­telenek lennenek dizelolajkent megvenni a kutaknal. Mások azert biralják ezt a megoldast, mert a fogyasztok számara ez mindenkeppen bonyolultabb. Viszont a nem befizetett adó je­­lentos reszehez hozzajutna a koltsegvetes, s ez hosszú távon a fogyasztoknak is elonyös. Mindez egyelore csak terve­zet, informacióink szerint egye­­lore a szakmai egyeztetes fo­lyik, a kormányrendelet azon­ban az elkepzelések szerint most már rövid idő alatt meg­­szü­lethet. Kozma Judit Zacskos viz ketszaz telepü­lesen A nitratos viz miatt Baranya megyében hetven, Nográdban negyvenet, Borsodban pedig szaz telepü­lesen az egy even aluli gyerekek es a terhes anyak zacskos vizet kapnak szomjolto­­kent. Az ehhez szü­kseges össze­­get a koltsegvetes biztositja. Az ennel idosebbek viszont azt isszák, ami a csapbol kifolyik. Az onkormanyzati torveny elfogadasa utan vegzett mi­­niszteriumi felmeres szerint 599 telepü­lesen - 363 ezer em­ber lakohelyen - nem volt ve­­zetekes viz. A kü­lterü­leteken, zommel tanyan lako 259 ezer emberen kivu­l tovabbi 430 ez­­ren eltek olyan telepü­lesen, ahol volt ugyan ivoviz, de csak a kozseg masik vegeben. Ha­­sonlo helyzetben volt az a 320- 330 ezer polgar, akinek volt ugyan vezetekes viz a lakasa­­ban, csakhogy a csapbol folyo „nedu” nem felelt meg az egeszsegü­gyi szabvanynak, peldaul tul sok volt benne a mangan es a vas. Az 1990-es arakon szamolva a vezetekes ivoviz halozatanak kiepitese 64,2 milliard forintba kerü­l. Tavaly felmerték, hogy az 1991-92-es tamogatasok fel­­hasznalasaval milyen ered­­menyt értek el az onkormany­­zatok. Eszerint 247 telepü­lesen megépü­lt az ivóvizvezetek, 195-ben folyamatosan épü­l, 157 helyen viszont még nem kezdodtek el a munkák. Ha itt is elkeszü­lnek, akkor 97-98 százalékban vezetekes ivóvizet kapnak a fogyasztok, ami meg­­felel az európai átlagnak. O. Z. 5

Next