Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
1993. március 23., kedd SZOCIALISTA NAPILAP ,51. évfolyam, 68. szám Emelt nyugdijat hoz a postas Mar az emelt osszegu jarandosagot szamfejtettek es viszi ki a posta a nyugdijasoknak. Erdemes emlekeztetni, hogy most marciustol nem visszamenoleges hatallyal hajtjak vegre az emelest, s ennek merteke atlagosan tiz szazalek. Azonban senki ne a mostani nyugdija tíz szazalekát keresse, az emelest ugyanis a tavalyi átlagnyugdíjra vetítik. Az aprilisi nyugdíjkifizetesnek is lesz ujdonsaga. Ekkor kapják majd kezhez az erintettek a nyugdijbiztosito es a felugyelobizottsag levelet, amelyben ismertetik a majus 21-i szakszervezeti valasztasok tettet, a majdan megalakulo onkormanyzatok szerepet. A levelbol kiderul, hogy a 60 tagu nyugdijbiztositasi onkormanyzatba 32 kepviselo valaszthato, tovabbi negy tagot a Nyugdijasok Orszagos Kamaraja delegal. A tobbieket a munkaltatok orszagos kepviseletei küldik. A sikeres valasztashoz 25 szazalekos reszvetel szükseges, ezert arra buzdítják a nyugdíjasokat, éljenek a lehetoseggel. R. S. Clinton üzenete Jelcinnek, kesz Moszkvába utazni (Washingtoni tudosítonktol) Clinton amerikai elnök tamogato üzenetet küldött Jelcin orosz elnöknek, de hétfoig nem vett fel vele kozvetlen telefonkapcsolatot. Clinton kornyezetébol hétfon mar kiszivárogtattak, hogy ha Jelcin keri, akkor a Feher Haz keszseggel fontolora veszi akar a csúcs aprilis 3-4-i idopontjának, akar a vancouveri helyszinenek modositasat. Meyers feher hazi sajtotitkár szerint akar arrol is szo lehet, hogy Clinton utazzék Moszkvába, mint azt Bob Dole, a szenátus republikanus frakcióvezetoje javasolta. (Dole szerint a zsirzavaros helyzetben célszerűbb lenne, ha Jelcin nem hagyná el Oroszorszagot.) Clinton esetleges moszkvai útja - a nyilvanvalo biztonsagi megfontolasokon tul - már csak azért sem lenne konnyű dontes, mert a Fehér Ház eddig nem kivant kozvetlenul beavatkozni az orosz belpolitikai viszalyba. A The New York Times szerint Clinton realpolitikaval iparkodik kiegyensulyozni máskülönben erosen Jelcin-parti kiallasát, leven a reformfolyamat maga fontosabb barmely szemelyisegnel. Gates volt CIA-igazgato, aki korábban vezeto Kreml-szakértokent volt ismert, hétfon ugy velekedett, hogy pillanatnyilag Jelcin szemelye az, ami a reformok tovabbvitelevel azonosíthato. Gates úgy látja, ha Jelcin maradna alul a mostani eroprobában, az nemcsak Oroszorszagban vetne vissza a reformokat, hanem negatív hatassal lenne szerte, az egykor szovjet befolyasi övezetbe tartozo orszagokban is. A reformok amerikai tamogatasa volt varakozasok szerint a fo temaja Christopher külügyminiszter lapunk zartakor esedekes chicagoi beszedenek. Christopher már elozoleg kijelentette, hogy Washington megitelese szerint az oroszorszagi reformfolyamat Amerika számara a jövo evtized elso szamu nemzetbiztonsagi problemaja. Amennyiben ugyanis a reformokat siker koronazza, az a jovo szazadra is kiterjedo hatassal fogja kedvezobbe tenni az általanos vilagpolitikai helyzetet. A moszkvai kiserlet bukasa viszont csapast menne a demokráciara, fokozna a nuklearis veszelyt, es a katonai kiadasok újboli megnoveleset kenyszeritene ki. Sereny Peter OROM A JOBBOLDALON, KIABRANDULTSAG A BALOLDALON Bahadur a kormanyfojelolt Parizsban (Parizsi tudositonktol) A szavazatok tobb mint 40 szazalekanak elnyeresevel a jobboldali koalicio a francia parlamenti valasztasok elso fordulojanak toronymagas gyoztese. A szocialistak fennallasuk leggyengebb eredmenyevel kikerülnek a hatalombol, s nem szamithatnak a valasztasokon leszerepelt kornyezetvédok tamogatasara sem. Franciaorszagban most vasarnap vilagosan kiderült: a kozvelemeny-kutatasok nem manipulaltak, azok jol tükrozik a valasztok velemenyét. (Folytatás a 2. oldalon) Minden negyedik az utolso pillanatban adozott Az APEH fovarosi igazgatosagan nem banták meg a rendkívüli nyitva tartast, pedig szombaton mindossze 285 szemelyi jovedelemado-bevallas érkezett. A budapesti adohivatal ügyfelszolgalati irodajanak helyettes vezetoje, Pandi Maria lapunk kerdesere elmondta, hogy szombaton negyven ügyintezo várta az szja-bevallokat - gyakorlatilag hiaba. A fovaros teruleterol osszesen 285 bevallast juttattak el a Haller utcai irodaba. E mellett erkeztek viszont olyan ügyfelek, akik havi afa-bevallasukat adtak le, amit a hivatal a csekely forgalom miatt elozetes nyilatkozata ellenere elfogadott. Pándi Mária szerint viszont így sem volt felesleges a rendkívüli felfogadás, hiszen előre nem tudhatták, hogy hányan keresik fel az APEH-et. A tegnapi nap forgalma is viszonylag csekely volt, tumultust egyetlen adohivatali irodaban sem tapasztaltak. Az adoszakember csodálkozva jegyezte meg, hogy iden - a mult evek gyakorlatátol elteroen - igen sokan halasztották bevallasukat az utolso pillanatra. Lapzártunkig egyebkent az szjabevallasoknak mintegy negyede még mindig nem érkezett be a fovarosi igazgatosagra. B. V. J. Hetfon az APEH szekhazaban teknős miklós felvetele Egy magyar no a karacsi börtönben 1993. március 3-án hajnali három órakor heroincsempeszeket fogott el Karacsi repüloteren a pakisztani vamorseg. A hir szamunkra szomoru szenzacioja az volt, hogy a hat csempesz kozott, akik összesen 14,7 kilo heroint probaltak kivinni az orszagbol, egy magyar is volt. Novak Eva Bernadett 34 eves magyar allampolgar dupla feneku taskajaban 1,4 kilogramm barna heroint talaltak. A Pesti Riport munkatarsa lapja megbizasa alapjan a helyszinre utazott, hogy megismerje a tettest, a korulmenyeket, s a Pakisztanbol erkezo ijeszto hiradasok valosagtartalmat. Ezek a hiradasok, azon tul, hogy a heroin vegcellat Budapestben jeloltek meg, kegyetlen buntetesrol es bbrtonviszonyokrol is szoltak. Alabb az o beszamolojat adjuk kozre a Pesti Riport beleegyezesevel. Ami eddig tudhato az ugyrol: a kabitoszer-termeles es -kereskedelem ellen erelyesen fellepo pakisztani hatosagok teljesen jogszeruen jártak el, amikor a magyar kabitoszerfutárt elfogtak, s jogszeru lesz minden intezkedesük, izeletük - az itteni torvenyek szerint. S miután a két orszag kozotti diplomáciai kapcsolatok rendszereben nem szerepel a kölcsöndi kiadatassal kapcsolatos egyezmeny, Novak Éva Bernadettnek a karacsi kozponti börtonben kell majd letöltenie optimista becslesek szerint ket-, ket es fel eves, masok szerint tiz ev kbruli bortonbünteteset. Tobbek egybehangzo velemenye szerint azonban a magyar heroincsempeszno nem eli meg a szabadulast. Mert a börtonviszonyok... De errol majd kesobb. Ki is Novak Éva Bernadett? Magyar munkanelküli, aki az angolt torve beszeli. Ismereteink szerint egy szamitastechnikai vallalatnál dolgozott, annak megszűnteig mint operator. Tavaly nyár óta élt munkanélküli-segelyen, illetve alkalmi munkákból. (Folytatás a 23. oldalon) ALKOTMANYBIROSAG uijra Solyom Laszlo Az Alkotmanybirosag hetfon titkos szavazassal - vita es jeloles nelkul - tagjai kozul harom evre Solyom Laszlot elnoknek, Herczegh Gezat pedig helyettes elnoknek valasztotta meg. Miutan az ötvenegy eves Solyom Laszlot kollegai ismet az Alkotmanybirosag elnokenek valasztottak, szamithatunk annak az alkotmanybirosagi gyakorlatnak a folytatodasara, amit ő maga igy jellemzett: „Az Alkotmanybirosagnak folytatnia kell azt a munkajat, hogy ertelmezeseiben megfogalmazza az alkotmany es a benne foglalt jogok elvi alapjait, es iteleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma meg gyakran napi politikai erdekbol modositott alkotmany folott, mint »lathatatlan alkotmany«, az alkotmanyossag biztos mercejeul szolgal; es ezert varhatoan a meghozando uj alkotmannyal, vagy jovobeli alkotmanyokkal sem kenil ellentetbe. Az Alkotmanybirosag ebben az eljarasaban szabadsagot elvez, amig az alkotmanyossag fogalmanak kereten belul marad.” A hatvanotodik eleteveben levo Herczegh Geza ujravalasztasa sem kelthet meglepetest, hiszen az ismert nemzetkozi jogasz ma a testulet egyetlen akademikus tagja. Korabbi nyilatkozataban kifejtette: „Magyarorszagon - a bekes atmenet es a jogallam megvalositasaban - nagy szukseg van es lesz az Alkotmanybirosagra. Abbol, hogy a testulet mukodeset hol jobbrol, hol balrol biraljak, azt a kovetkeztetést vonom le: tulajdonkeppen jó helyen vagyunk. Közepen.” A. S. Szigoruan titkos MSZMP-iratokat adnak kozre (Munkatarsunktol) A Nepszabadsag ertesulese szerint publikalasra kesz a Magyar Szocialista Munkaspart 1956-57-ben mukodott ideiglenes vezeto testuleteinek szigoruan titkos jegyzokonyveit tartalmazo dokumentumkotet. Ez tenyanyagat tekintve a Jeleindosszienal joval jelentosebbnek tunik, mivel nem valogatas, csonkitatlan jegyzokonyveket tartalmaz. A kiadasra kerulo elso kotet elso jegyzokonyve 1956. november elejerol datalodik, a negyedik kotet utolso dokumentuma pedig 1957. juniusi. Az elso kotet a konyvhetre jelenik meg. Informacionkat az MSZMP-iratok kozreadasarol Foldes Gyorgy, a Politikatorteneti Intezet igazgatoja megerositette. " Az ügy tudomanyos ertekerol talan annyit: ezuttal eloszor kerulhet teljes terjedelmeben nyilvanossagra az a vita, amely 1956. novemberében kezdodott és december elso hetében ért véget az akkori kozponti bizottság tagjai kozott kerdesek egesz sorárol. Olyan kerdesekrol, melyekre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy évtizedes kihatasaik voltak, így arrol, hogy mikent ítéljék meg Nagy Imret es „csoportjat”, milyen legyen Magyarorszag nemzetkozi orientacioja, gazdasagi rendszere. - Ez tehat azt jelenti, hogy ezekben a kerdesekben az ido tajt külonbozo koncepciok voltak? - December elejeig igen, addig meg sok kerdes nyitottnak tunt. - Volt, aki peldaul semleges Magyarorszagot akart? - Volt, aki egyenrangu viszonyt akart a Szovjetunióval, es volt, aki a semlegesseg ervenyesiteseig ment el... Nem tartanám azonban etikusnak, ha most konkrét neveket emlitenek, elebe mennek keddi sajtoértekezletünknek - mondotta végül Földes György, aki azt is közölte, hogy a tervek szerint az idén meg az utolsó, a negyedik kötet is elhagyja a nyomdát.