Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-13 / 61. szám

1993. marcius 13., szombat NEPSZABADSAG - HETYEGE 19 Humanizmus hatarok nelkiil Nem is oly reg, a nemzetek kepzelt kblcsbnos egyeterteseben arrol gyoz- kodttik egymast, hogy eleg okunk van egyiitt iinnepelni barmelyikiink un- nepet - marcius idusa vitathatatlanul ezek koze tartozik. Csakhogy idb- kbzben sok minden elveszettfl negyvennyolcas elodok - bizony kbzos elo- dok - demokratikus oroksegenek kbzos vallaldsabol... Ha tul sokat adunk a mdssagra, a sajatossagokra, a nemzetiseg meghatarozasara vagy korulha- taroldsara, ha mar nem akarok beszelni a hatarfogalom tulzottan gyakori hasznalatdrol altalaban. Nem feltem ezen az iinnepi napon a polgarokat, inkabb a politikusokat feltem, ne vezesse oket megint tevutra a „kizdrdlagossdg’’ a nemzeti hata- rokon beliil es kiviXl, mert marcius 15-e az utodoknak elsosorban az igazi egyenlbseget - allampolgari es nemzeti, tulajdonkeppen emberi egyenlose- get hivatott megorizni; annak figyelmeztetojeve kellett volna lennie, hogy a szabadsag oszthatatlan, hogy egyesek szabadsaga masok, azaz mindenki szabadsaga is, hogy a szabadsagot, de az ilyen unnepet sem tulajdonithatja magaenak egyetlen csoport, part vagy politikai iranyzat sem. A tortenetiseg a politikaban altalaban nem tesz jo szolgalatot, hisz a poli- tikanak - a multra valo hivatkozasok helyett - a jovobeni racionalis szdn- dekokra kell orientalodnia, igy hivatott - es nem maskepp - egyesiteni minket. Amig a tarsadalomban hianyoznak az igazi politika alapjai, a tor- tenelmi politizalas konnyen tert hodit, es konnyen kihasznalhato valami fiktiv egyesitesre. A nemzet, a szabad nemzet eszmeje termeszetesen nemes es szep, nem szabad ellenfelkent a napi politizalas eszkozeve tenni, mely eroszakot ko- vet el a multon szemelyes vagy partpolitikai celok erdekeben, es nem sza­bad igy ellenfeleket gyartani itthon, de fokent nem a szomszedos nemzete- ken beliil. Mert a szabadsag alma a legegyetemesebb es legembersegesebb almok egyike; ezert marcius tizenotodiket is a legigazibb emberiesseg ha- qyomanyanak tartom. A hatarok nelkiili humanizmus haquomanydnak. Dr. Rudolf Chmel, a Szlovak Koztarsasctg budapesti nagykovete A magyaroknak nem sokat hozott 1848- inondja a Sorbonne professzora Parizsi tuddsitonk Jean Berenger torteneszprofesszort, a Sorbonne Egyetem tanarat kerdezte az 184 8-as parizsi forradalomrol es annak euro- pai hatasarol.- Hoi volt tulajdonkeppen a forradalom bolcsoje? Olaszorszagban, ahol az europai forradalmi esemenyek a leghamarabb kez- dodtek vagy Parizsban, amely a forrada­lom ideait sziilte?- Azt hiszem, mindenfele nemzeti sovinizmus nelkiil mondhatom, hogy ez a bolcso Parizsban ringott, hiszen az inditast az 1848-as esemenyekhez az 1789-es forradalom adta. A nagy francia forradalomban fogalmazod- nak meg azok a kovetelesek - a de- mokracia, a nemzeti burzsoazia esz­meje, a szabadsag, a jogi egyenloseg -, amelyek az 1830-as evektol kezdve egyre tobb europai orszagban talal- nak visszhangra, s amelyek 1848-ban tomegeket visznek az utcara.- Ezek szerint hasonlosagot lat az 1789-es francia forradalom es az 1848. fcbruari pari­zsi forradalom kozott?- A hasonlosag elsosorban abban all, hogy mindketto alapvetoen meg kivanta valtoztatni a rendszer jogi alapjait 4s tarsadalmi statusat. Bar 1789-ben Franciaorszagban mar nem lehetett feudalizmusrol beszelni, de az allam berendezkedese tovabbra is a foldbirtokos rendszeren alapult. A pa- rasztok meg kotelesek voltak adot fi- zetni, bar foldesuruk mar nem feltet- lentil volt nemes. Europa mas tajekain - fdleg Magyarorszagon - a helyzet persze mas volt. Nehany kisebb re- formtol eltekintve a magyar paraszt meg jobbagysorban elt, s a ’48-as sza- badsagharc ezt a statust volt hivatva megvaltoztatni. Magyarorszagon a szabadsagharcnak ezert volt olyan hatalmas nepi tamasza, mert szabad­sagot igert a parasztnak, aki ura lehe­tett sajat foldjenek. Ugyanezt a lehe- toseget az orosz paraszt csak evtize- dekkel kesobb kapja meg. Tarsadalmi szempontbol tehat sok a hasonlosag a ket forradalom kozott. Az 1848 feb- ruarjaban tortentek valojaban az 1789. juliusi esemenyek folytatasanak tekinthetok. Letrejon egy ideiglenes kormany, amely a burzsoazia erdekeit kepviseli, amely kezdetben talan meg a kiraly szimpatiajat is elnyerte. Lajos Fulop, aki fiatal koraban a francia forradalom tisztjekent harcolt, soha- sem volt a forradalmarok ellen, s lelke melyen a francianal sokkal moder- nebb angol polgari berendezkedest tartotta idealisnak. Azaz az alkotma- nyos monarchiat. A forradalmi eseme­nyek azonban hamar tulleptek az 6 el- kepzelesein, kuldnosen Parizsban ra- dikalis fordulatot vettek, s mind ero- sebbe valt a munkasok elegedetlense- ge. Ekozben Guizot vezetesevel - aki koranak talan legnagyobb tortenesze volt - egy konzervativ reflexekkel megvert liberalis burzsoa kormany uralkodik, amely visszautasitja a for­radalom egyik legmarkansabb kovete- leset, a valasztojog kiszelesiteset. Ez a kbveteles egyebkent szinte minden europai forradalomban fellelheto, a magyar szabadsagharcnak is egyik alappillere. Lajos Fulop azonban ra- gaszkodik a cenzusos, azaz a megha- tarozott vagyonosszeghez kotodo va­lasztojog fenntartasahoz, ami - a ko- rabeli sulyos gazdasagi valsag altal kivaltott haborgassal tetezve - robba- nashoz vezet. Februar 24-en Parizs­ban tomegek vonulnak az utcara, s a katonak - amint ez kesobb a huszadik szazadban gyakran es sokfele megis­metlodik - inkabb szimpatizalnak a ttintetokkel, mintsem eroszakot alkal- maznanak veltik szemben. Lajos Fti- lop, aki jol ismeri az 1789-es eseme­nyek tortenetet, s akinek apjat akkor lefejeztek, jobbnak latta, ha Angliaba menektil. Magyarorszagon persze ne- mileg mas a helyzet, hiszen a fo ellen- seg kiilfoldi. A Becsben szekelo Habs- burg-kormany ellen egyertelmubb a mozgositas, s kezdetben a hadsereg retorziojatol sem kell tartani, hiszen Magyarorszagon olasz garnizon allo- masozik, amely az elso idoben zavar- talanul szemleli az esemenyeket, nem avatkozik be.- Melyek a ’48-as parizsi forradalom fobb szakaszai?- Ideiglenes kormany alakul, amely eroteljes burzsoa jelleget mutat. Kez­detben a mersekelt reformok hivei - iigyvedek, tanarok, tdrteneszek iilnek a kormanyban -, urai a helyzetnek, de aztan a sulyos gazdasagi valsag hata- sara az esemenyek radikalis fordula­tot vesznek. Meg az is elofordul, hogy a parizsi varoshazara vords lobogot akarnak kittizni. Az ismetlodo ttinte- tesek 4s felvonulasok hatasara, meg- akadalyozando, hogy a forradalom szocialista jelleget oltson, a kormany v4giil bevetette a hadsereget, 4s ke- m4ny retorziokkal elfojtotta a forra- dalmat. K4sobb a masodik koztarsa- sag mar konzervativ burzsoa jelleget oltott, ahol 4rv4nyesiil az altalanos valasztojog, s ahol a parasztok a szo­cialista forradalomtol valo fdlelmtik- ben tomegesen szavaznak a helyi no- tabilitasokra. S ahol rovid idon beliil Louis-Napoleon Bonapart4t valaszt- jak kdztarsasagi elnokk4, aki nem sokkal k4sobb csaszarra koronaztatja magat, elbucsuztatvan ezzel a maso­dik koztarsasagot is.- Az 1848-as francia forradalom buka- sanak - s talan a tobbiekenek is - az lehe­tett az egyik oka, hogy a varos, a polgarsag forradalma volt. Az akkor meg a lakossag tobbseget kitevo parasztsagot ezek az elvek nem tudtak mozgositani.- Igy igaz. Mig az elso, az 1789-es forradalom kovetel4sei egybeestek a parasztsag 4rdekeivel, s ez4rt tomege- sen tamogattak azt' ezuttal a polgarok 4rezhett4k maguk4nak a forradalmat. A parasztok inkabb aggodalommal te- kintettek a ’48-as forradalomra, f41tek a varosi munkassagtol, a manufak- turaktol. Nem szovets4gest, inkabb ri- valist lattak a polgarsagban. A pa­rasztsag a hagyomanyoknak megfele- loen konzervativ volt, de az egyhaz is a forradalom ellen tuzelte. A forrada­lom tehat a varosi burzsoazia 4s az 4r- telmis4g beltigye maradt, s mivel a munkassag ekkor m4g nem k4pviselt szervezett politikai erot, elfojtasa sem okozott kiilonosebb gondot.- Milyen konzekvenciakat lehet levonni a ’48-as europai forradalmakbdl?- Ami Franciaorszagot illeti, ez a forradalom nem hozott nagy dolgo- kat. Ezzel szemben Kdz4p-Europa- ban, N4metorszagban, a Habsburg- monarchiaban 4s ktilonosen Magyar- orszagoh a tarsadalmi haladast jelen- tette, mert a feudalis viszonyok fel- szamolasahoz vezetett. Abbol a szem­pontbol Franciaorszag szamara m4gis jelentos volt, hogy az orszag e nagy tarsadalmi krizis utan a modernizacio fele fordult 4s atesett az ipari forra­dalom idoszakan. De elobb m4g jdtt egy kem4ny neomonarchista rezsim, amely kegyetlentil leszamolt a forra­dalom foszereploivel. Seres Attila Mar nem annyira tabu Marcius tizenotodike a kornyezo orszagok iskolaiban Az 1848—49-es forradalom es szabadsaghare ota eltelt masfel evszazad sem volt elegendo ahhoz, hogy a tortenelmi esemenyt torteneszi targyilagossaggal tanftsak a szomszedos orszagok isko- laiban. A legutobbi demokratikus atalakulas eredmenyekent vala- melyest javult a helyzet, nagyobb az oktatas szabadsaga. Ez deriil ki a tudositoinktol kapott jelentesekbol. AUSZTRJLA N4hany mondat erej4ig az osztrak tankonyvekben is szo esik a magyar szabadsaghare tbrt4nelmileg prog- ressziv voltarol, jollehet e hare c41ja az Ausztriatol valo ftiggos4g felsza- molasa volt. Es az itteni tankonyvek a szabadsaghare leveroirol megalla- pitjak, hogy „uj abszolutizmust” ve- zettek be. Vagyis ne higgye senki, hogy Auszt- riaban az elmult 4vtizedekben barki- nek is esz4be jutott a Ferenc Jozsef-i kort - akar annak a mult szazadv4gi fejezet4t is - ugymond targyilagosab- ban kezelni, mint ahogy mi tettiik ed- dig. Nem, Ferenc Jozsef itt - m4gha portr4it nem tavolitottak is el sehon- nan, mert a tort4nelmi eml4kekhez aktualpolitikai megfontolasokbol sem nyulnak, m4g Sztalin eml4ktablaja- hoz, a Karl Marx lakonegyed nev4hez 4s Europa talan legnagyobb szovjet hosi eml4kmiicsoportjahoz sem - tor- t4nelmileg inkabb amolyan reakeios szem41yis4gk4nt vagyon abrazolva az iskolakban. 1848 t4majaval egyelore nem kivannak mask4nt foglalkozni a nemr4g 14trehozott magyar tannyelvii iskolaban, a burgenlandi Felsooron sem. Zentai Peter csehorszAg es szlovAkia A csehorszagi altalanos iskolai 4s gimnaziumi tankonyvekben term4- szetesen emlit4s tort4nik a XIX. sza- zad derekan Europan v4gigsopro for­radalmi hullamrol, felsoroljak az 4rintett varosokat, igy Pestet is, de a magyar marcius 15-4t 4s a rakovetke- zo esem4nyeket csak par sorban tar- gyaljak, azt is - 14v4n szo m4g cseh- szlovak kiadasu-konyvekrol - a szlo- vak-magyar kapcsolatok akkori ala- kulasanak ismertet4s4vel. Szlovakiaban ezt a t4mat elt4roen kozelitik meg a szlovak 4s a magyar tannyelvii iskolak. Az elobbiekben - a csehekhez hasonloan - term4szetesen beleagyazodik az europai esem4nyek soraba, de mar kulon emlitik a forra­dalom langjanak atesapasat B4csre, Pozsonyra 4s Pestre. A pozsonyi tort4- netirok ramutatnak, hogy a targyalt idoszak a szlovak n4p szamara a nem­zeti eszm414s periodusa, ekkor miiko- dott a XIX. szazad legtekint41yesebb szlovak reformszem41yis4ge, Ludovit Stur, aki nem esupan nyelv-, de nem- zetmiivelo is volt. Vitaja Kossuthtal a szlovaksag torekv4seinek okairol 4s c41jairol term4szetesen benne van a tankonyvekben, 4ppugy, mint annak emlit4se, hogy a tort4nelemben elso iz- ben ekkor szuletett meg e nemzet leg- fobb politikai testiiletek4nt a Szlovak Nemzeti Tanacs, s ekkor publikaltak elso politikai programjukat is, „A szlo­vak nemzet klvansagai” cimmel. Meg- allapitasaik szerint bar a magyar for­radalom Habsburg-elleness4ge, a tar- sadalmat liberalizalo szand4ka poziti- van 4rt4kelendo, ki41ezetten nemzeti jellege miatt azonban lehetetlenn4 valt az egyiittmukod4s a sajat programjuk szellem4ben egyenjogusagra torekvo szlovakok 4s a magyarsag kozott. A magyar tannyelvii iskolakban m4g az 1989-es oszi fordulat elott ki- adott tort4nelemkdnyvek vannak for- galomban, amelyek szlovak megfele- loinek szo szerinti forditasai. Mivel azonban politikailag elavultak - ezt persze Pozsonyban elsorenduen a XX. szazadra vonatkoztatjak -, az oktata- si tarca enged41yezte, hogy a tanarok akar az anyag 40 szazal4kaban is el- t4rhetnek a „lejart” szovegtol. A ma- gukra ado pedagogusok (4s ilyen a donto tobbs4g) hazai forrasmunkak felhasznalasaval is r4szletesen tanit- jak a diakoknak ’48 esem4nyeit 4s ko- vetkezm4nyeit. Az ismeretek bovit4- s4t az irodalomorak is segitik. Farkas Jozsef Gyorgy UKRAJNA Az ukrajnai tanint4zm4nyek, s ezen beliil a magyar tannyelvii iskolak az utobbi idoben mind nagyobb onallo- sagot kapnak. Ennek eredm4nyek4nt a pedagogusok a hivatalos tantervet is rugalmasan kezelhetik. A magyar tort4nelem oktatasahoz sziiks4ges karpataljai tankonyvek egyelore csak a XVIII. szazadig k4- sztiltek el. A XIX. 4s XX. szazad esem4nyeit feldolgozo kiadvany m4g nem hagyta el a nyomdat, bar meg- jelentet4se folyamatban van. A tan- anyag minos4ge 4s mennyis4ge teljes m4rt4kben a pedagogus tudasatol, hozzaallasatdl fiigg. A forrdsok megvalasztasaban 4s az anyag keze- 14s4ben is teljes szabadsagot 41vez- nek. A magyar tort4nelem oktatasat ot eve vezett4k be Karpatalja magyar tannyelvii iskolaiban. Ezt megelozoen legfoljebb osztalyfonoki oran 4s a magyar irodalom orakon volt leheto- s4g bovebben kit4rni a magyar tort4- nelem XIX. szazadi jeles esem4nyeire. Ism4telten a pedagogustol fuggdtt te­hat, hogy Petofi, Jokai, Arany mun- kassaganak vazolasaval parhuzamo- san futotta-e tudasabdl 4s akaratabol az adott korszak tort4nelmi hattere- nek bemutatasara. L4v4n, hogy az lijkor tort4nete moszkvai kiadvany (magyarul fordi- tasban jelent meg) az ukran, az orosz, a roman stb. tannyelvii iskolak tanu- loi is kapnak egy orat a magyar sza- badsagharc megismer4s4re. Az 1990- ben megjelent tankonyv n4gy rovid - a szakemberek vdlemdnye szerint se- matikus, a gyerekek szamara nehdz- kes nyelvezetii - bekezddst szan erre, Engels 4s Marx szavaival kommen- talva az esem4nyeket. A szellemis4- get jelzi, hogy a szerzok elmarasztal- jak Kossuth kormanyat, mert „nem ohajtott egyenjogusagot adni a szer- beknek, a horvatoknak 4s a magyar foldbirtokosok altal elnyomott mas nemzetis4gieknek”. A veres4gben v4- lem4nyiik szerint kozrejatszott „a fo- paranesnok 4s tobb magas rangu tiszt arulasa”. Az ominozus tankonyv a szabad- sagharc illusztralasakdnt kozli Kos­suth Lajos es Petofi Sandor arckdpdt. Koszeghy Elemer ROMANIA Azelott m4g emliteni sem lehetett tankonyveinkben ezt a Petofi-verset. A X-es tankonyvekben pedig megta- lalhato az egdsz vers. A tdrtdnelemkonyvekben a marcius 15-4n elfogadott nevezetes 12 pontrol csak altalanos 4s sommas emlit4s tdr- t4nhetett, az altalanos korszakjellem- z4sben, a diktatura koranak megfele- 16 „ideologiai korit4ssel”. Persze, r4gen is tanara valogatta, ki hogyan oldotta meg a tantervekben meglevo 4s a tantervekbol hianyzo targyi ismeretek megtanitasat. Ma is tobbnyire egy4ni batorsagukon, ra- termetts4gtikon, tudasukon 4s peda- gogiai hozza4rt4siikon mulik sok minden ebben a tekintetben is. Mi pedig tervezgetve lessiik a reg- ota esed4kes taniigyi reformot, az uj tantigyi torv4nyt, ameljrtol azt varjuk, hogy lehetov4 teszi a tort4nelem, az irodalomtort4net ideologiai csonkita- sok n41kiili, targyszerii 4s szabad ta- nitasat. Mag Peter HORVATORSZAG Romaniaban a mostani atmeneti korszak tankonyvei m4g az 1989 de- cember4ben letiint korszakban k4- sztiltek, de azokat hasznaljak az isko­lakban ma is. A tantervek sem valtoz- tak alapvetoen, sem a roman, sem a nemzeti kisebbs4gek nyelv4n tanito, tehat a magyar tannyelvii iskolakban sem. A tankonyvek minden tannyelvii iskola szamara egys4gesek voltak, s azok ma is. Romanbol forditottak oket magyarra, n4metre, szerb-hor- vatra stb. Ilyen kortilm4nyek kozott eltorzult az 1848-49-es magyar forradalom 4s szabadsaghare tanitasa.- Ktilonosen tabu volt 1848. marci­us 15-e, az eg4sz magyar forradalom 4s szabadsaghare esem4nytort4nete, nemesak a tankonyvekben 4s a tan­tervekben, hanem a tanitasban is - magyarazza Gyorfi Ibolya, a buka- resti Pedagogiai 4s Tankonyvkiado magyar szerkesztos4g4nek vezetoje. Arrol szo sem lehetett, hogy marcius tizenotodike a magyar tort4nelem nemzeti iinnepnapjak4nt emlittess4k. De a szigoru egykori tilalmak ellen4- re, a magyar 1848-49 eml4ke, persze, jelen volt a tankonyvekben, m4gpedig ugy, ahogy azt a magyar irodalmi al- kotasok az azota eltelt mintegy szaz- otven 4v folyaman meg- 4s atordki- tett4k. Pedig szigoruan (igyeltek ra, hogy a tankonyveinkbe bekertilt vo- natkozo versek 4s prozai irasok csak az Erdely teriileten lezajlott eseme- nyekrol, tdrt4n4sekrol, illetoleg a ve- liik kapcsolatos tort4nelmi 4s iroda- lomtort4neti szem41yekrol szoljanak. Enn41fogva, ha csak a tantervek altal eloirt 4s a tankonyvekbe foglalt isme- retekre hagyatkozott volna a koz4pis- kolat (liceumot) elv4gzo fiatal, soha meg nem tudhatta volna, hogy tulaj- donk4ppen mi is tort4nt 1848. marci­us 15-4n. Ezen most ugy probalunk segiteni, hogy „menet kozben” elv4g- zett betoldasokkal hidaljuk at a tar­gyi ismeretek hianyat. A liceumok (a magyarorszagi gimnaziumoknak megfelelo fokozat) elso 4v4nek szami- to IX. osztalyos magyar irodalomtor- tdneti tankonyvekbe beiktattunk egy hdzagpdtlo szovegrdszt, s ebben mar szerepel a korabban halalos biinnek szamito Nemzeti dalbol is egy iddzet. „A magyarok nem kivantak elis- memi sem a horvatok, sem a Horvat- orszagban 416 nemzetisegi kisebbseg nemzeti jogait. 1848-as magyar for- radalomnak kettos jellege van: poli­tikai, a becsi udvar elleni onallosagi hare iranyaban; hoditoi es hegemo- nisztikus, a Magyarorszag es Horva- torszag teriileten 416 n4pek iranya- ba.” Ezekkel a szavakkal jellemzi F. Potrebica 4s D. Pavlicevic A tort4- nelem v4ge cimii, a horvat elemi is­kolak hetedik osztalyanak szant leg- lijabb tankonyv4ben a ’48-as forra­dalom 14nyeg4t. A tankonyv 1992- ben jelent meg, miutan az 1991-es 4s a valasztasok elotti kiadasokat ki- vontak a hasznalatbol. Ez a sors 4rte az 1991-ben kiadott gimnaziumi tortdnelemkdnyvet is, uj koz4pisko- lai tankonyv m4g nem jelent meg. A legujabb tankonyv kiemeli, hogy a forradalmi megmozdulas eredm4nyek4nt a magyar orszaggyii- 14s eltorolte a jobbagysagot, kine- vezte az elso felelos magyar kor- manyt, megszervezte a honv4ds4get. A tovabbiakban a tankonyv leszdge- zi: „A magyar liberalis nemess4g a b4csi centralizmus ellen harcolt n4- pek szabadsaga4rt, a Karpatoktol az Adriaig terjedo Magyarorszag4rt. Az4rt egyidejiileg megtagadta az osszes horvatok 4s mas nem magyar n4pek szabadsagat. A magyar hege- monizmust legnyiltabban Kossuth Lajos nyilvanitotta, aki hangsulyoz- ta, hogy sem Horvatorszag, sem a horvat n4p nem 14tezik. Igy a ma­gyar parlamentben kijelentette: „hol van Horvatorszag? A t4rk4pen nem talalom”. A tankonyv legujabb ki- adasabol kimaradtak Kossuth 4s Pe­tofi k4pei is. Djordje Zelmanovic SZERBIA Marcius 15-et a szerbiai tortene- lemtankonyvek - kozttik a magyar nyelvuek - meg sem emlitik. A vaj- dasagi magyar ajku tanulok - az ele- mistak es kozepiskolasok egyarant - az evi tanterv soran mindossze 3-4 iskolai oran tanulhatnak nemzeti tortenelmiikrol. Igaz, annak kereten belul az 1848-as forradalomrbl is emlitest tesznek. A tankonyv a leheto legszuksza- vubban targyalja a magyar szabad- sagharcot. Magyarorszag forradalmi szerepet egyaltalan nem hangsulyoz- za, csak a nepek forradalmarol be- szel. Semmifele elemzes vagy magya- razat nines, csak a puszta tenyek kozlesere szoritkozik. Vegiil is a pe- dagogusokon mulik, hogy azon a ne- hany oran a magyar tortenelembol mire es milyen szinten kepes megta- nitani a diakokat. A vajdasagi magyar tanulok iroda- lom tankonyveibol kimaradt a Pil- vax Kavehaz, s az ahhoz fuzodo ese- menyek ismertetese. Dr. Varga Zol- tan tankonyviro nehany ewel ezelott az irodalmi szdveggyu]temenybe Jo- kai-regenyreszletet tervezett, amit eppen marcius 15-e tajan tanithattak volna a tanarok. A koszivii ember fi- aibol kivalasztott forradalmi vonat- kozasu idezet nem jelenhetett meg, mert Varga tanar ur konyvebol ki- huztak. A Vajdasagban ket eve megtinne- pelhetik a magyarok marcius 15-et. Varju Marta

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék