Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
1993. március 13., szombat NÉPSZABADSAG - HÉTYEGE H umanizmus hatarok nelkiil Nem is oly reg, a nemzetek kepzelt kulcsönos egyeterteseben arrol gyozkodtuk egymast, hogy eleg okunk van egyutt ünnepelni barmelyikünk innepet - marcius idusa vitathatatlanul ezek koze tartozik. Csakhogy időkbzben sok minden elveszett el negyvennyolcas elodok - bizony kbozos elodok - demokratikus oroksegenek kbzos vallaldsabol... Ha tul sokat adunk a mdssagra, a sajatossagokra, a nemzetiseg meghatarozasara vagy korulhataroldsara, ha mar nem akarok beszelni a hatarfogalom tulzottan gyakori hasznalatdrol altalaban. Nem feltem ezen az innepi napon a polgarokat, inkabb a politikusokat feltem, ne vezesse oket megint tevutra a „kizdrdlagossag’’ a nemzeti hatarokon belul es kivil, mert marcius 15-e az utodoknak elsosorban az igazi egyenloseget allampolgari es nemzeti, tulajdonkeppen emberi egyenloseget hivatott megőrizni; annak figyelmeztetojeve kellett volna lennie, hogy a szabadsag oszthatatlan, hogy egyesek szabadsaga mások, azaz mindenki szabadsaga is, hogy a szabadsagot, de az ilyen ünnepet sem tulajdoníthatja magáénak egyetlen csoport, párt vagy politikai iranyzat sem. A tortenetiseg a politikaban általaban nem tesz jo szolgalatot, hisz a politikanak - a multra valo hivatkozasok helyett - a jovobeni racionalis szandekokra kell orientalodnia, igy hivatott - es nem maskepp - egyesiteni minket. Amig a tarsadalomban hianyoznak az igazi politika alapjai, a tortenelmi politizalas konnyen tett hodit, es konnyen kihasznalhato valami fiktiv egyesitesre. A nemzet, a szabad nemzet eszmeje termeszetesen nemes es szep, nem szabad ellenfelkent a napi politizalas eszkozeve tenni, mely eroszakot kovet el a multon szemelyes vagy partpolitikai celok erdekeben, es nem szabad igy ellenfeleket gyartani itthon, de fokent nem a szomszedos nemzeteken belul. Mert a szabadsag alma a legegyetemesebb es legembersegesebb almok egyike; ezert marcius tizenotodiket is a legigazibb emberiesseg hagyomanyanak tartom. A hatarok nelküli humanizmus hagyomanyának. Dr. Rudolf Chmel, a Szlovak Koztarsasdg budapesti nagykovete A magyaroknak nem sokat hozott 1848 - mondja a Sorbonne professzora Parizsi tudositonk Jean Berenger torteneszprofesszort, a Sorbonne Egyetem tanarat kerdezte az 1848-as parizsi forradalomrol es annak europai hatasarol. - Hol volt tulajdonkeppen a forradalom bolcsoje? Olaszorszagban, ahol az európai forradalmi esemenyek a leghamarabb kezdődtek vagy Párizsban, amely a forradalom ideáit szülte? - Azt hiszem, mindenféle nemzeti sovinizmus nélkül mondhatom, hogy ez a bolcso Párizsban ringott, hiszen az inditást az 1848-as esemenyekhez az 1789-es forradalom adta. A nagy francia forradalomban fogalmazódnak meg azok a követelesek - a demokrácia, a nemzeti burzsoázia eszmeje, a szabadsag, a jogi egyenloseg -, amelyek az 1830-as évektol kezdve egyre több európai országban találnak visszhangra, s amelyek 1848-ban tömegeket visznek az utcara. - Ezek szerint hasonlosagot lat az 1789-es francia forradalom es az 1848. februari parizsi forradalom kozott? - A hasonlosag elsosorban abban áll, hogy mindketto alapvetoen meg kivanta valtoztatni a rendszer jogi alapjait és tarsadalmi statusat. Bar 1789-ben Franciaorszagban mar nem lehetett feudalizmusrol beszelni, de az allam berendezkedese tovabbra is a foldbirtokos rendszeren alapult. A parasztok meg kotelesek voltak adot fizetni, bar foldesuruk mar nem feltetlenül volt nemes. Europa mas tajekain - foleg Magyarorszagon - a helyzet persze más volt. Nehany kisebb reformtól eltekintve a magyar paraszt meg jobbágysorban elt, s a ’48-as szabadsagharc ezt a statust volt hivatva megvaltoztatni. Magyarorszagon a szabadsagharcnak ezért volt olyan hatalmas népi tamasza, mert szabadsagot igert a parasztnak, aki ura lehetett sajat foldjenek. Ugyanezt a lehetoseget az orosz paraszt csak evtizedekkel kesobb kapja meg. Tarsadalmi szempontbol tehat sok a hasonlosag a ket forradalom kozott. Az 1848 februarjaban tortentek valojaban az 1789. juliusi esemenyek folytatásának tekinthetők. Letrejon egy ideiglenes kormány, amely a burzsoázia erdekeit kepviseli, amely kezdetben talán még a kiraly szimpátiaját is elnyerte. Lajos Fülop, aki fiatal korában a francia forradalom tisztjeként harcolt, sohasem volt a forradalmarok ellen, s lelke melyen a francianal sokkal modernebb angol polgari berendezkedest tartotta idealisnak. Azaz az alkotmanyos monarchiat. A forradalmi esemenyek azonban hamar tulleptek az o elkepzelesein, kulönösen Parizsban radikalis fordulatot vettek, s mind erosebbe valt a munkasok elegedetlensege. Ekozben Guizot vezetesevel - aki korának talan legnagyobb tortenesze volt - egy konzervatív reflexekkel megvert liberalis burzsoá kormany uralkodik, amely visszautasítja a forradalom egyik legmarkansabb koveteleset, a valasztojog kiszelesiteset. Ez a követeles egyebkent szinte minden europai forradalomban fellelheto, a magyar szabadsagharcnak is egyik alappillere. Lajos Fülop azonban ragaszkodik a cenzusos, azaz a meghatarozott vagyonösszeghez kotodo valasztojog fenntartasahoz, ami a korabeli sulyos gazdasagi valsag által kivaltott haborgassal tetezve - robbanashoz vezet. Februar 24-en Parizsban tomegek vonulnak az utcara, s a katonak - amint ez kesobb a huszadik szazadban gyakran es sokfele megismetlodik - inkabb szimpatizalnak a tüntetokkel, mintsem eroszakot alkalmaznának velük szemben. Lajos Fülöp, aki jól ismeri az 1789-es esemenyek tortenetet, s akinek apját akkor lefejezték, jobbnak látta, ha Angliába menekül. Magyarorszagon persze némileg más a helyzet, hiszen a fő ellenség külföldi. A Bécsben szekelő Habsburg-kormány ellen egyertelmubb a mozgositas, s kezdetben a hadsereg retorziojatol sem kell tartani, hiszen Magyarorszagon olasz garnizon allomasozik, amely az elso idoben zavartalanul szemleli az esemenyeket, nem avatkozik be. - Melyek a ’48-as párizsi forradalom fobb szakaszai? - Ideiglenes kormany alakul, amely eroteljes burzsoá jelleget mutat. Kezdetben a mersekelt reformok hivei - ügyvédek, tanarok, torteneszek ülnek a kormanyban -, urai a helyzetnek, de aztan a sulyos gazdasagi válsag hatasara az esemenyek radikalis fordulatot vesznek. Meg az is elofordul, hogy a parizsi varoshazara vords lobogot akarnak kituzni. Az ismetlodo tüntetesek es felvonulasok hatasara, megakadalyozando, hogy a forradalom szocialista jelleget oltson, a kormany vegul bevetette a hadsereget, es kemeny retorziokkal elfojtotta a forradalmat. Késobb a masodik koztarsasag már konzervativ burzsoa jelleget oltott, ahol érvényesul az altalanos valasztojog, s ahol a parasztok a szocialista forradalomtol valo félelmükben tomegesen szavaznak a helyi notabilitasokra. S ahol rovid idon belul Louis-Napoleon Bonapartét valasztjak koztarsasagi elnokké, aki nem sokkal kisobb csaszarra koronaztatja magat, elbucsuztatvan ezzel a masodik koztarsasagot is. Az 1848-as francia forradalom bukasanak - s talan a tobbiekenek is - az lehetett az egyik oka, hogy a varos, a polgarsag forradalma volt. Az akkor meg a lakossag tobbseget kitevo parasztsagot ezek az elvek nem tudtak mozgositani. Igy igaz. Mig az elso, az 1789-es forradalom kovetelesei egybeestek a parasztsag erdekeivel, s ezert tomegesen tamogattak azt, ezuttal a polgarok erezhettek maguknak a forradalmat. A parasztok inkabb aggodalommal tekintettek a ’48-as forradalomra, fértek a varosi munkassagtol, a manufakturaktol. Nem szovetsegest, inkabb rivalist lattak a polgarsagban. A parasztsag a hagyomanyoknak megfeleloen konzervativ volt, de az egyhaz is a forradalom ellen tüzelte. A forradalom tehat a varosi burzsoazia es az ertelmiség belügye maradt, s mivel a munkassag ekkor még nem kepviselt szervezett politikai erot, elfojtasa sem okozott különösebb gondot. - Milyen konzekvenciakat lehet levonni a ’48-as europai forradalmakból? - Ami Franciaorszagot illeti, ez a forradalom nem hozott nagy dolgokat. Ezzel szemben Közép-Europaban, Németorszagban, a Habsburgmonarchiaban is különösen Magyarorszagon a tarsadalmi haladast jelentette, mert a feudalis viszonyok felszamolasához vezetett. Abbol a szempontbol Franciaorszag szamara mégis jelentos volt, hogy az orszag e nagy tarsadalmi krizis utan a modernizacio fele fordult es atesett az ipari forradalom idoszakan. De elobb meg jott egy kemeny neomonarchista rezsim, amely kegyetlenul leszamolt a forradalom főszereplőivel. Seres Attila Mar nem annyira tabu Marcius tizenotodike a kornyezo orszagok iskolaiban Az 1848—49-es forradalom es szabadsagharc óta eltelt masfel evszazad sem volt elegendo ahhoz, hogy a tortenelmi esemenyt torteneszi targyilagossaggal tanítsak a szomszedos orszagok iskolaiban. A legutobbi demokratikus átalakulas eredmenyekent valamelyest javult a helyzet, nagyobb az oktatas szabadsaga. Ez derul ki a tudositoinktol kapott jelentesekbol, szükseges karpataljai tankonyvek egyelore csak a XVIII. szazadig keszultek el. A XIX. és XX. szazad esemenyeit feldolgozo kiadvany meg nem hagyta el a nyomdat, bar megjelentetese folyamatban van. A tananyag minosege 4s mennyis4ge teljes m4rtekben a pedagogus tudasatol, hozzaallasatol fugg. A forrasok megvalasztasaban 4s az anyag keze- 14s4ben is teljes szabadsagot elveznek. A magyar tort4nelem oktatasat ot eve vezettek be Karpatalja magyar tannyelvu iskolaiban. Ezt megelozoen legfeljebb osztalyfonoki oran es a magyar irodalom orakon volt lehetoseg bovebben kiterni a magyar tort4nelem XIX. szazadi jeles esemenyeire. Ism4telten a pedagogustol fuggott tehat, hogy Petofi, Jokai, Arany munkassaganak vazolasaval parhuzamosan futotta-e tudasabol es akaratabol az adott korszak tortenelmi hatterenek bemutatasara. Lev4n, hogy az lijkor tortenete moszkvai kiadvany (magyarul forditasban jelent meg) az ukran, az orosz, a roman stb. tannyelvű iskolak tanuloi is kapnak egy orat a magyar szabadsagharc megismeresére. Az 1990- ben megjelent tankonyv nagy rovid - a szakemberek véleménye szerint sematikus, a gyerekek szamara nehdzkes nyelvezeti - bekezdest szan erre, Engels és Marx szavaival kommentalva az esem4nyeket. A szellemis4get jelzi, hogy a szerzok elmarasztaljak Kossuth kormanyát, mert „nem óhajtott egyenjogusagot adni a szerbeknek, a horvatoknak és a magyar foldbirtokosok altal elnyomott mas nemzetis4gieknek”. A veres4gben velem4nyük szerint kozrejatszott „a foparancsnok is tobb magas rangu tiszt arulasa”. Az ominozus tankonyv a szabadsagharc illusztralasakent kozli Kossuth Lajos es Petofi Sandor arckdpolt. Koszeghy Elemer Azelott meg emliteni sem lehetett tankonyveinkben ezt a Petofi-verset. A X-es tankonyvekben pedig megtalalhato az egesz vers. A tdrtdnelemkonyvekben a marcius 15-én elfogadott nevezetes 12 pontrol csak altalanos 4s sommas emlit4s tdrt4nhetett, az altalanos korszakjellemz4sben, a diktatura koranak megfele 16 „ideologiai korit4ssel”. Persze, r4gen is tanara valogatta, ki hogyan oldotta meg a tantervekben meglevo 4s a tantervekbol hianyzo targyi ismeretek megtanitasat. Ma is tobbnyire egyeni batorsagukon, ratermettsegukon, tudasukon 4s pedagogiai hozza4rt4sukon mulik sok minden ebben a tekintetben is. Mi pedig tervezgetve tessuk a regota esedekes tanugyi reformot, az uj tanugyi torv4nyt, amelyrtol azt varjuk, hogy lehetov4 teszi a tort4nelem, az irodalomtort4net ideologiai csonkitasok nelkuli, targyszeru es szabad tanitasat. Mag Peter AUSZTRILA Nehany mondat erejeig az osztrak tankonyvekben is szo esik a magyar szabadsaghare tortenelmileg progressziv voltarol, jollehet e hare c4lja az Ausztriatol valo fuggos4g felszamolasa volt. Es az itteni tankonyvek a szabadsagharc leveloirol megallapitjak, hogy „uj abszolutizmust” vezettek be. Vagyis ne higgye senki, hogy Ausztriában az elmult évtizedekben bárkinek is eszébe jutott a Ferenc József- kort - akár annak a múlt századvégi fejezetét is - úgymond tárgyilagosabban kezelni, mint ahogy mi tettük eddig. Nem, Ferenc József itt - mégha portréit nem tavolitottak is el sehonnan, mert a tort4nelmi eml4kekhez aktualpolitikai megfontolasokbol sem nyulnak, m4g Sztalin eml4ktablajahoz, a Karl Marx lakonegyed nev4hez 4s Europa talan legnagyobb szovjet hosi eml4kműcsoportjahoz sem - tort4nelmileg inkabb amolyan reakeios szemelyis4gkent vagyon abrazolva az iskolakban. 1848 t4majaval egyelore nem kivannak mask4nt foglalkozni a nemr4g letrehozott magyar tannyelvű iskolaban, a burgenlandi Felsooron sem. Zentai Peter csehorszag es szlovAkia A csehorszagi altalanos iskolai es gimnaziumi tankonyvekben termeszetesen emlites tortenik a XIX. szazad derekan Europan v4gigsopro forradalmi hullamrol, felsoroljak az erintett varosokat, igy Pestet is, de a magyar marcius 15-4t 4s a rakovetkezo esemenyeket csak par sorban targyaljak, azt is - 14v4n szo meg csehszlovak kiadasu konyvekrol - a szlovak-magyar kapcsolatok akkori alakulasanak ismertetesevel. Szlovakiaban ezt a t4mat elteroen kozelitik meg a szlovak es a magyar tannyelvu iskolak. Az elobbiekben - a csehekhez hasonloan - termeszetesen beleagyazodik az europai esem4nyek soraba, de mar kulon emlitik a forradalom rangjanak azesapasat B4csre, Pozsonyra es Pestre. A pozsonyi tort4netirok ramutatnak, hogy a targyalt idoszak a szlovak n4p szamara a nemzeti eszm414s periodusa, ekkor mukodott a XIX. szazad legtekint4lyesebb szlovak reformszem4lyis4ge, Ludovit Stur, aki nem csupan nyelv-, de nemzetmuvelo is volt. Vitaja Kossuthtal a szlovaksag torekv4seinek okairol 4s c4ljairol term4szetesen benne van a tankonyvekben, 4ppugy, mint annak emlit4se, hogy a tortenelemben elso izben ekkor szuletett meg e nemzet legjobb politikai testületeként a Szlovak Nemzeti Tanacs, s ekkor publikalták elso politikai programjukat is, „A szlovak nemzet kívansagai” címmel. Megallapitasaik szerint bár a magyar forradalom Habsburg-ellenessege, a tarsadalmat liberalizalo szandeka pozitivan ertekelendo, kifjezetten nemzeti jellege miatt azonban lehetetlenn4 valt az egyuttmukod4s a sajat programjuk szellemeben egyenjogusagra torekvo szlovakok 4s a magyarsag kozott. A magyar tannyelvű iskolakban még az 1989-es őszi fordulat elott kiadott tortenelemkönyvek vannak forgalomban, amelyek szlovák megfeleloinek szo szerinti fordítasai. Mivel azonban politikailag elavultak - ezt persze Pozsonyban elsorenduen a XX. századra vonatkoztatják -, az oktatási tárca engedelyezte, hogy a tanarok akar az anyag 40 szazalekaban is elterhetnek a „lejart” szovegtol. A magukra ado pedagogusok (es ilyen a donto tobbseg) hazai forrasmunkak felhasznalasaval is r4szletesen tanitjak a diakoknak ’48 esemenyeit es kovetkezmenyeit. Az ismeretek bovitasét az irodalomárak is segítik. Farkas József György UKRAJNA Az ukrajnai tanintézmények, s ezen belül a magyar tannyelvű iskolák az utobbi idoben mind nagyobb önállosagot kapnak. Ennek eredményeként a pedagogusok a hivatalos tantervet is rugalmasan kezelhetik. A magyar torténelem oktatasához ROMANIA Romaniaban a mostani átmeneti korszak tankonyvei még az 1989 decemberében letűnt korszakban készültek, de azokat hasznalják az iskolákban ma is. A tantervek sem valtoztak alapvetoen, sem a roman, sem a nemzeti kisebbségek nyelvén tanito, tehat a magyar tannyelvű iskolákban sem. A tankonyvek minden tannyelvű iskola szamara egységesek voltak, s azok ma is. Romanbol forditottak oket magyarra, nemetre, szerb-horvatra stb. Ilyen korulmények kozott eltorzult az 1848-49-es magyar forradalom és szabadsagharc tanitasa. Külonosen tabu volt 1848. marcius 15-e, az egesz magyar forradalom 4s szabadsagharc esemenytortenete, nemcsak a tankonyvekben 4s a tantervekben, hanem a tanitasban is - magyarazza Gyorfi Ibolya, a bukaresti Pedagogiai 4s Tankonyvkiado magyar szerkesztoseg4nek vezetoje. Arrol szo sem lehetett, hogy marcius tizenötödike a magyar torténelem nemzeti ünnepnapjaként emlittessük. De a szigoru egykori tilalmak ellenére, a magyar 1848-49 emléke, persze, jelen volt a tankonyvekben, mégpedig ugy, ahogy azt a magyar irodalmi alkotások az azóta eltelt mintegy százötven 4v folyaman meg- 4s azordkitettek. Pedig szigoruan figyeltek ra, hogy a tankonyveinkbe bekerult vonatkozo versek 4s prozai irasok csak az Erdely teruleten lezajlott esemenyekrol, tort4n4sekrol, illetoleg a velik kapcsolatos tort4nelmi 4s irodalomtort4neti személyekrol szoljanak. Ennélfogva, ha csak a tantervek altal eloirtas a tankonyvekbe foglalt ismeretekre hagyatkozott volna a kozépiskolat (liceumot) elvegzo fiatal, soha meg nem tudhatta volna, hogy tulajdonkeppen mi is tortent 1848. marcius 15-én. Ezen most ugy probalunk segiteni, hogy „menet kozben” elvégzett betoldasokkal hidaljuk at a targyi ismeretek hianyat. A liceumok (a magyarorszagi gimnaziumoknak megfelelo fokozat) elso évének szamito IX. osztalyos magyar irodalomtorteneti tankonyvekbe beiktattunk egy hazagodtbo szovegreszt, s ebben már szerepel a korábban halalos bűnnek számíto Nemzeti dalbol is egy idézet. HORVATORSZAG „A magyarok nem kivantak elismerni sem a horvatok, sem a Horvatorszagban 416 nemzetisegi kisebbseg nemzeti jogait. 1848-as magyar forradalomnak kettos jellege van: politikai, a becsi udvar elleni onallosagi harc iranyaban; hoditos es hegemonisztikus, a Magyarorszag es Horvatorszag teruleten 416 napek iranyaba.” Ezekkel a szavakkal jellemzi F. Potrebica es D. Pavlicevic A tortenelem v4ge cimű, a horvat elemi iskolak hetedik osztalyanak szant legkijabb tankonyveben a ’48-as forradalom lenyeget. A tankonyv 1992- ben jelent meg, miutan az 1991-es és a valasztasok elotti kiadasokat kivontak a hasznalatbol. Ez a sors érte az 1991-ben kiadott gimnaziumi tortdnelemkonyvet is, uj kozépiskolai tankonyv még nem jelent meg. A legujabb tankonyv kiemeli, hogy a forradalmi megmozdulas eredményeként a magyar orszaggyul4s eltorolte a jobbagysagot, kinevezte az elso felelos magyar kormanyt, megszervezte a honv4ds4get. A tovabbiakban a tankonyv leszdgezi: „A magyar liberalis nemesseg a b4csi centralizmus ellen harcolt n4pek szabadsaga4rt, a Karpatoktol az Adriaig terjedo Magyarorszagért. Az ert egyidejuleg megtagadta az osszes horvatok és mas nem magyar n4pek szabadsagat. A magyar hegemonizmust legnyiltabban Kossuth Lajos nyilvanitotta, aki hangsulyozta, hogy sem Horvatorszag, sem a horvat n4p nem létezik. Igy a magyar parlamentben kijelentette: „hol van Horvátorszag? A térképen nem talalom”. A tankonyv legújabb kiadásabol kimaradtak Kossuth és Petofi képei is. Djordje Zelmanovic SZERBIA Marcius 15-et a szerbiai tortenelemtankonyvek - koztük a magyar nyelvuek - meg sem emlitik. A vajdasagi magyar ajku tanulok - az elemistak es kozepiskolasok egyarant - az evi tanterv soran mindossze 3-4 iskolai orán tanulhatnak nemzeti tortenelmükrol. Igaz, annak kereten belul az 1848-as forradalomról is emlitest tesznek. A tankonyv a leheto legszukszavubban targyalja a magyar szabadsagharcot. Magyarorszag forradalmi szerepet egyaltalan nem hangsulyozza, csak a nepek forradalmarol beszel. Semmifele elemzes vagy magyarazat nincs, csak a puszta tenyek kozlesere szoritkozik. Vegul is a pedagogusokon mulik, hogy azon a nehany oran a magyar tortenelembol mire es milyen szinten kepes megtanitani a diakokat. A vajdasagi magyar tanulok irodalom tankonyveibol kimaradt a Pilvax Kavehaz, s az ahhoz fuzodo esemenyek ismertetese. Dr. Varga Zoltan tankonyvíro nehany evel ezelott az irodalmi szöveggyujtemenybe Jokai-regenyreszletet tervezett, amit eppen marcius 15-e tajan tanithattak volna a tanarok. A koszmvii ember fiaibol kivalasztott forradalmi vonatkozasu idezet nem jelenhetett meg, mert Varga tanár ur könyvébol kihúztak. A Vajdaságban két éve megünnepelhetik a magyarok március 15-et. Varju Marta 19