Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

1993. március 16., kedd NÉPSZABADSAG - KÜLKAPCSOLATOK - ALLASPONT Magyar ü­nnep a hatarokon tul Szabadka Vasarnap este Szabadkan a Nepkozben rangos magyaror­­szagi es vajdasagi vendegek reszvetelevel emlekeztek mar­cius 15-re. Az ü­nnepsegen, ame­­lyet a Vajdasagi Magyarok De­­mokratikus Szovetsege es a Vaj­dasagi Magyarok Szervezete rendezeseben tartottak, Marto­­nyi Janos kü­lugyi allamtitkar tolmacsolta a magyar kormany es Antall kormanyfo t­dvdzletet es jokivansagait. Alahuzta, Ma­gyar­orszag celja a delszlav val­­sag mielobbi rendezese, s abban hajlando segiteni, kozvetiteni, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a vajdasagi magyarok sorsa is rendeződjön - úgy, ahogy ők szeretnek. Martonyi hangsulyoz­­ta: Magyarorszag nem fenyeget senkit, nem törekszik a hatarok megvaltoztatasára, de azt sze­­retné, hogy a hataron tuli ma­gyarsag megtalalja boldogsagát ott, ahol él. Javítani szeretnénk a magyar-szerb kapcsolatokon, de az elvalaszthatatlan a vajda­sagi magyarsaggal szemben je­­lenleg gyakorolt szerb politika erdemi megvaltoztatasától - mondta az allamtitkár. A szabadkai emlekü­nnepse­­gen Dornbach Alajos az Or­­szaggyű­les alelnöke, aki a par­­lamenti frakciók kü­ldöttsege­­nek elen erkezett, hangsulyozta, hogy a magyar szabadsagharc­­­ban a magyarokkal vallvetve harcoltak szerbek es masok is, s „mai Damjanichok” keresesere szolitott fel. Az emlekünnepsegen tobbek kozott reszt vettek a belgrádi magyar nagykovetseg diploma­ts Simics Sandor megbizott ü­gyvivo vezetesevel, a Hataron Tuli Magyarok Hivatalanak kepviseloi, a VMDK vezetoi es a Vajdasagi Horvatok Demokra­­tikus Szovetsegenek kepviseloi. A vendegek vasarnap delelott Moravicára (Kossuthfalvara) látogattak, ahol megkoszoruz­­ták a Kossuth-szobrot. A. i. tarsprefektusai helyeztek el ko­­szorit. Koszoruzott az RMDSZ korzeti es varosi szervezete, szamos egyesulet, intezmeny es iskola is. Csikszeredaban es a nyerges­­tetoi emlekmi­nel koszoruzott dr. Rudas Erno, a Magyar Koz­­társasag bukaresti nagykovete. Marosvasarhelyen, Aradon es az istvankuti Petofi-emlekmu­­nel , valamint a segesvari em­­lekhelyeknel a nagykovetseg munkatarsai helyeztek el em­­lekkoszorut. Szekelyudvarhelyen magyar, roman es nemet zaszlodiszbe oi­dzott a varos kozpontjaban levo kopjafa kornyeke, ahol az RMDSZ szeki es varosi szerve­zete altal szervezett emlekü­n­­nepseg kereteben koszoruzott a varos polgarmestere, szamos szervezet, intezmeny es iskola is. Emlekü­nnepsegek zajlottak le Szekelykereszturon is. Sepsiszentgyorgyon, Kovasz­­na megye szekhelyen a varos kozponti parkjában also 48-as emlekmu megkoszoruzasa után több mint 10 ezer lakos vett reszt az RMDSZ megyei szek­­haza elott lezajlott szabadtéri emlekü­lesen. Kezdivasarhelyen a varos fo­­teren, a Gabor Aron-szobor kö­­rü­l is sok ezer ember gyű­lt össze. Itt Marko Bela szenátor, az RMDSZ elnoke is felszolalt. Vasarnap es hetfon Erdely számos mas telepü­lesen is meg­­emlekeztek marcius 15-rol. Un­­nepeltek Nagybanya, Szatmar­­nemeti, Nagyvarad, Arad, Te­­mesvar, Vilah, Beszterce ma­gyar lakosai, de ü­nnepi isten­­tiszteletek, iskolai rendezve­nyek, RMDSZ emlekü­lesek ideztek marcius 15-et Gyergyo­­szentmikloson, Szilagysomlyon, Nagyszalontan, Magyarbecsen, Erdodon, Nagykarolyban, Er­­mihalyfalvan, Krasznan, Nagy­­enyeden es sok mas helyen is. Az i­nnepsegek mindenu­tt mel­­tosagteljes, emelkedett es bekes legkorben zajlottak. Ahol mas lehetoseg nem volt, a templo­­mok emlekmisein adtak meg az u­nnephez melto tiszteletet. M. P. A kolozsvari megemlekezesek eloestejen a Demokratikus Konvencio helyi szervezete fel­­hivast tett kozze, amelyben a kolozsvari polgarmester azon­­nali meneszteset koveteli. Iliescu elnoknek, a kormanynak, a parlamentnek es a megye pre­­fektusanak benyujtott kerelem alairasara kertek fel Kolozsvar valamennyi lakosat. T. Sz. Z. (Kiku­ldott tudositonktol) Tudjuk, hogy Petofi es a Po­zsony neve orokre dsszekbto­­dott, noha azt sem tudhatjuk pontosan, hol toltotte ejszakait, amikor Kossuth ujsagjanak ma­­solasat befejezte. A Petofi-em­­lekmű­ a tortenelem kalandos sitjai soran Pozsony-Ligetfalu­­ba keru­lt. A szobor kardjat rendszeresen ellopjak, de ez mit sem valtoztat a tényen: magya­rok es pozsonyi nem magyarok nemcsak hivatalos alkalmakkor roják le kegyeletü­ket a kriltő emleke elott. Igy tortent, ez tegnap delutan is, amikor eloszor a pozsonyi magyar Hunyadi Matyas cser­­keszcsapat uj cserkeszeit avat­­tak, s az unnepseg vegen a Szo­­zat hangjai szalltak a Janko Kra­-ligetben. Talan nem feles­­leges megjegyezni, hogy Janko Kraj szlovak kru­to a Pilvaxba jart, tehat a Szozat szavai nem csengtek elotte ismeretlenul. A cserkeszavato utan kerü­lt sor a marcius 15-i ünnepseg hi­vatalos reszere. Ezen dr. Surjan Laszlo népjoleti miniszter mon­dott beszedet a csaknem ezer­­fonyi tömeg elott, amelyben a szlovakiai magyar politikusok mellett ott volt Boros Jeno, a pozsonyi magyar nagykovetseg ideiglenes ü­gyvivoje, Vladimir Popovics orosz nagykovet és Dobos Laszlo, a Magyarok Vi­­lagszovetsege alelnoke. Dr. Surjan Laszlo arra hívta fel a figyelmet, hogy a magya­­roknak - Petofi szellemeben - arra kell eskü­dniük, hogy soha mások felett nem akarnak ural­­mat gyakorolni, ám egyszer­­smind a mások által gyakorolt törvenytelen uralmat sem tű­rik. Ezen a tájon, hangsulyozta a miniszter, a demokráciának, a demokratikus erok osszefoga­­sanak kell uralkodniok. E. F. P. alelnoke mondott beszedet. Ungvaron hetfon az esti orakban tartottak az i­nnepi megemlekezest. A szonokok kozt volt Laborczi Geza magyar orszaggyulesi kepviselo is. Nyir­­egyhazarol es a szlovakiai Ki­­ralyhelmecrol mas kü­lfoldi ven­­degei is vannak az ungvari ü­n­­nepsegnek. Pozsony Szekelyfi­ld Csikszeredaban, Sepsiszent­­gyorgyon es Kezdivasarhelyen, valamint az Alcsiki medence es a Kaconok videke kozotti Nyer­­ges-teton 10-15 ezres to­­meggyuleseken hangzottak el a 145 evvel ezelotti esemenyeket felidezo szonoklatok, egyhazi megemlekezesek, szavalatok es dalok. Az ü­nnepi rendezvenyek fo szervezoje Romaniaban min­­denutt az RMDSZ volt. Hargita megye szekvarosa­­ban, Csikszeredaban a Petofi Sandor es Nicolae Balcescu szobrai elotti teren zajlott le a tobbezres tomeget vonzo sza­­badteri emlekunnepseg. Besze­­det mondott Csikszereda pol­­garmestere, az RMDSZ korzeti szervezetenek elnoke, a romai katolikus, a reformatus es az evangelikus felekezet egy-egy lelkesze. A magyar es roman zaszlokkal diszitett szobroknal a megye roman es magyar Pragaban a migraciorol (Pragai tudositonktol) A cseh fovarosban ma hat kozep-europai orszag minisz­­teri rangu kepviseloi az illega­­lis migracio, vagyis emberek, csoportok allamok kozotti en­­gedely nelku­li mozgasa kap­­csan felvetodo kerdesekrol folytattak targyalast. Magyarorszagot Boross Pe­ter belü­gyminiszter megbíza­­sabol Galszecsy Andras kepvi­­seli. A nyugalmazott minisz­ter, aki az Europa Tanacs kez­­demenyezesere letrejött berlini migracios munkacsoport alel­­nöke, a Nepszabadsag kerde­­sere valaszolva elmondta, hogy prágai kezdemenyezesre a töb­­bi resztvevovel - Csehorszag, Szlovakia, Lengyelorszag, Ausztria es Szlovenia kepvise­­loivel - a mult honapban Bu­­dapesten elfogadott alapelve­­ket tekintik at tersegü­nk szemszogebol. Farkas Jozsef Gyorgy Kolozsvar A szabadsagharc hoseinek emleke elott a kolozsvari ma­­gyarsag vilagi es egyhazi ren­­dezvenyeken tisztelgett. Tegnap delelott az RMDSZ eldljaroi megkoszoniztak az egykori Bia­­sini fogado epu­leten levo em­­lektablat. Petofi egykori ko­lozsvari szallashelye ez, de a fo­­gadoban a havasfoldi forrada­­lom vezeregyenisege, Nicolae Balcescu is megfordult. Délután az Allami Magyar Szinhaz termében Boer Ferenc szinművesz mű­sorát tekinthet­­tek meg a kolozsváriak, majd az esti órákban ökumenikus is­­tentiszteleten emlekeztek a for­­radalomra. Az istentisztelet un­­nepseggel fejezodott be, ame­­lyen a Brassai Sámuel es a Ba­­thory Istvan liceumok tanuloi versösszeallitassal adoztak a szabadsagharc emlekenek. Karpatalja Karpataljan is szamos ü­n­­nepseget tartottak a magyar szabadsagharc ü­nnepe alkal­­mábol. Beregszaszban vasarnap este a jarasi kulturhazban tar­tottak ü­nnepi estet, melynek Toth Mihaly, az ukran elnok ja­rasi megbizottja es Dalmay Ar­­pad, a Magyar Kulturalis Szo­­vetseg helyi szervezetenek elno­­ke volt a szonoka. Hetfon ko­­szoruzasi ü­nnepseget tartottak a Petofi-szobornal es Kossuth Lajos mellszobránal. A koszo­­ruzasi ü­nnepsegen Szi­ros Ma­­tyas, a magyar Orszaggyu­les Europai valaszt a menekü­lteknek (Varsói tudositdnktol) A menekü­ltkerdes europai problema, s a megoldast is euro­­pai keretek kozott kell keresni - hangoztatta Jan Ruml cseh bel­­ü­gyminiszter a lengyelorszagi Kudowa Zdrojban, ahol az uj német menekülttörveny lehetsé­­ges kihatásait vitatta meg len­­gyel kollegájával, Andrzej Mil­­czanowskival. Az emigracio okozta gondo­­kat egyetlen állam sem oldhatja meg a másik karóra - tette hoz­­zá Bonnak címezve szavait a cseh belü­gyminiszter. Milcza­­nowski pedig cáfolta, hogy va­­lamifele lengyel-cseh kozös tak­­tikát dolgoztak volna ki Nemet­­orszaggal szemben, amennyiben az vissza kivanja toloncolni a lengyel, illetve cseh terü­letrol korabban átjutott menekü­lte­­ket. Tény viszont, hogy mindket allam szigorítani kivanja a be­­utazast. Praga vízumkenyszert akar bevezetni azon orszagok polgarainak, ahonnan a legtöbb menekült érkezik. Varsó pedig szigorított meghívorendszert léptet életbe Bulgaria, Románia, az ázsiai államok, valamint - a balti országok kivételével - a szovjet utóldallamokból Lengyel­­orszagba utazók számára. Varsóban már többször hang­­sulyoztak: Lengyelorszag nem kepes­ a Németorszagbol varha­­toan kitoloncolando tobb tíz­­ezer menekü­lt befogadasára. Az áprilistol életbe lepo új német menekü­ltü­gyi törveny szerint Bonn nem ismeri el azoknak a menekü­ltjogát, akik ugyneve­­zett „biztonsagos” állambol er­­keztek nemet terü­letre. Ezeket a jovevenyeket oda toloncoljak vissza, ahonnan erkeztek. A szomszedos orszagok a bizton­­sagosak koze soroltatnak. Bonni adatok szerint a tavaly menedeket kero 440 ezer em­­berbol legalabb 100 ezren Len­­gyelorszagon keresztü­l erkez­tek. Varso ezt a szamot legfel­­jebb 30 ezerre becsü­li, ám meg ennyi visszafogadasara sem ke­­pes. A ket orszag szakertoi ne­­hez targyalasokat folytatnak ez ü­gyben, am­eddig nincs komp­­romisszum. Ritecz Miklos New York A New York-i magyarok ü­n­­nepsegen emlekeztek meg va­­sarnap a szabadsagharc evfor­­dulojarol, mig a washingtoni ü­nnepseget a rendkivü­li idoja­­ras miatt el kellett halasztani. A megemlekezes mintegy masfel szaz resztvevoje elott beszedet mondott Laszlo Balazs New York-i fokonzul, aki va­sárnap megkoszorúzta Kossuth Lajos New York-i szobrát. A rendezveny egyik szonoka ifjabb Horthy Istvan, az egyko­ri kormányzo unokája volt. A háboru alatt a keleti fronton le­­zuhant Horthy Istvan fia - aki­­nek édesanyja is jelen volt az ü­nnepsegen - eloször vallalt ilyen szereplest es beszedeben egyebek kozott arrol szolt, hogy milyen karokat okoz a magyar­­sagnak a nacionalizmus. (Ifj. Horthy Istvan sokaig Indonezia­­ban elt, most Bostonban egy al­­tala alapitott kornyezetvedelmi intezet vezetoje). Bees Szabad Gyorgy, az Or­­szaggyu­les elnoke mondott be­szedet vasarnap este a becsi Col­legium Hungaricumban az ausztriai magyarsag marcius 15- i megemlekezesen. Az ü­nnepse­­gen megjelent sok szaz vendeget ü­dvozolte Deak Erno, az auszt­riai magyar egyesü­letek szovet­­segenek elnoke is. Elismeressel szolt az osztrak kormany legu­­tobbi intezkedeserol, amellyel az ausztriai magyarsagot nepcso­­portta minositette. A magyarsag tortenelme iranti megbecsu­lés jelekent ertekelte, hogy a marci­us 15-i unnepseg vednokseget Heinz Fischer, az osztrak parla­­ment elnoke es Erhard Busek al­­kancellar vallalta. Az ausztriai magyarsag szempontjabol az idei marcius 15-i ünnepseg fon­­tos allomas: az egymassal sok kerdesben vitazo egyesü­letek es szervezetek vezetoi most elso iz­­ben ü­nnepeltek egyu­tt. Németorszag A Magyar Koztarsasagi Er­­demkereszt Tiszti Fokozatát kapta meg Buzady Tibor, a mü­ncheni Szechenyi-kor elno­­ke. A kitü­ntetést a március 15-i mü­ncheni megemlekezesre meghívott Katona Tamas, a Mi­­niszterelnöki Hivatal politikai allamtitkára adta át. A bonni nagykovetsegen ren­­dezett ü­nnepségen a főszonok Kelemen András, a Kü­lü­gymi­­niszterium politikai államtit­kára volt. Meciar lisra Bosrol (Pragai tudositonktol) A szlovak kormanyfo vasar­nap esti teveszerepleseben en­­gedekenyebb, kompromisszum­­ra hajlo hangot atott meg Bos­­sel kapcsolatban. Meciar kijelentette, hogy amig a hagai birosag dont, ad­­dig is magyaroknak es szlova­­koknak kozosen kell kutatni a megallapodasi lehetosegeket, jollehet fent kell tartani az u­gynevezett ideiglenes (tehat a C valtozatot. A szlovak fel ja­­vasolja, hogy a megoldas kere­­sese soran hagyjak figyelmen kívü­l a víz mennyiseget a régi Duna-mederben, ám a folyo szintjet allítsak be ugy, hogy a magyar oldalon minden agba jusson eleg viz. Meciar szerint igy a „folydrendszerbol” „fo­­lyd-torendszer” valna es „a magyaroknak ott is lenne vize, ahol mar evek ota nem volt”. A kormanyfo hozzatette, hogy a terv nem nyerte meg Budapest tetszeset, pedig Pozsony szive­­sen finanszirozta volna megva­­lósitását. F. J. Gy. Idus Bekes volt ez a tegnap. Kiderü­lt, lehet torekedni arra, hogy az emberek felszabadulva ü­nnepeljenek. Ugy latszott nem va­­lami ellen, hanem az ü­nnepert, a hagyomanyért mennek ki az utcara. Kiderü­lt, hatalom es konszolidalt politika tanult az el­­mult evek kinos eseteibol. Az orszagnagyok most egyu­tt repre­­zentaltak; Horn Gyula es Pongratz Gergely egyazon protokoll­­sorban állt. Szep lassan kialakul a Magyar Koztarsasag ü­nne­­peinek ritualeja. Erre szü­ksegü­nk van, mert ugyan az a celsze­­rű­, ha az emberek általaban tenyekben gondolkoznak, de elvi­­tathatlan joguk van a szimbolumokhoz is. Marcius 15-e pedig ilyen jelkep. A forradalmas idok emlekezete es felidezese a to­­megmegmozdulasok utjan lelki szu­kseglet, egyben a nemzeti es szemelyes onazonossag kifejezose. Ezert volt meltd resze az i­nnepi programnak az a tortenelmi beszelgetes, amit a re­­formkort kutato tortenesszel Antall Józseffel folytatott a Ma­gyar Televizio riportere. Antall miniszterelnök itt elemeben volt, erzékletesen lattatta ezt az idoszakot, s magát is, mint olyan embert, aki abbol a korbol merit idealokat. Akar tetszik, akar nem, nalunk vagy ketszaz eve letezik ket nagy egymas melletti hagyomany. Nevezzu­k oket a jozefinista, jakobinus agnak az egyiket, nemzeti, megyei ellenallasi vonu­­latnak a masikat. Ritkan sikerü­lt ezeket osszehozni, pedig „haza es haladas” egyseget hirdettek a Demokratikus Charta megmozdulasan ugyanugy, mint a Magyar Ut Alapitvany gyu­­­lesen. Hogy melyik megmozdulasnak volt nagyobb meggyozo ereje? Teny, a chartasok vagy tizenotezer embert mozgato gyertyas felvonulasa barati seta volt, esak a gyu­lolet ellen szolt, mig a Csurka-mozgalom haragos, sertett emberek gyu­le­­kezetenek latszott. Ezen a Gesztenyes kerti összejovetelen vol­­tam tanuja annak, hogy duhos öregek probaltak megakada­­lyozni egy televizios stabot abban, hogy lefilmezzek az ott ido­­zo borfejű­ csapatot. Bizalmatlanok es tamadok voltak. A tele­­viziot es altalaban a sajtot a nemzeti n­ggyel ellensegesnek mondtak. Csurka Istvan beszede ebben a szellemben szolt. Mindez megerosit abban, hogy a sajtoszabadsag marciusi t­ze­­netet jo lenne ujbol es alaposan megertetn­nk. Ku­lonosen, mert mindenki azt mondja, hogy ez a szabadsag nagy veszelyben van. Egyesek a radio es televizio kormanymegszallasaban lat­­jak ezt, masok - peldaul Csurka ur - azt mondjak, hogy titok­­zatos nemzetellenes erok maris birtokukban tartjak az irott es az elektronikus sajtot. (Annyi, az ujsagiroknak szant etikai ko­­dex elkeszu­lte utan, vegre osszeallithatnanak egy hasonlo gyu­jtemenyt, amely a sajtoval valo tisztesseges banasmod ko­­vetelmenyeit irja le­­ politikusoknak.) Az unnep most szinte ossznemzeti volt. A partzaszlok alatt tartott nyilvanos gyu­lesek szu­k barati osszejoveteleknek lat­­szottak. Lehet, hogy ez az enyhu­ltebb legkor a politikai eroter valamilyen atrendezodeset is jelzi. Marcius tizenotodike jo al­­kalom a parhuzamok megvonasara. A szonokok arra is emle­­keztettek ezen a napon: a forradalmat, es szabadsagharcot a re­­formkor elozte meg. A feudalis es idegen uralomban ertek meg a tarsadalomátalakitas eszmei, ott rajzolodtak meg azok az eu­­ropai es magyar jovokepek, amelyeket aztan a forradalom meg­­valositott. A bekes marcius megenged egy ilyen utalast is. Miklos Gabor Mitosz, varrogepasztallal Tobb tevekamera allta koru­l szombaton Csurka Istvan ü­res szeket Kiskunmajsan. Mar Kisujszallason is a levegoben volt ez a felfokozott varakozas, nevezetesen az, hogy lesz majd itt valami nagy osszecsapas. Ott azonban nem volt ellenfel, aki Kisujszallason megszolalt, abban volt erdekelt, hogy a civili­­zalt politizalas latszatat keltse. A kiskunmajsai talalkozon azonban olyan emberek es olyan szandekok sorakoztak fel, akik, illetve amelyek szetfeszitettek a talalkozo eredeti kereteit. Kozma Huba peldaul az emlekezesre, a mitoszteremtesre helyezte a hangsulyt. Bevittek a muvelodesi hazba az edes­anyja varrogepasztalat, amely ama öt evel ezelotti tortenelmi talalkozon elnoksegi asztalkent szolgalt. Videofelveteleket jatszottak le az akkori beszedekbol. Volt olyan ü­zenete is a rendezvenynek, hogy nemcsak Lakteleken kezdodott a torte­­nelem: mas telepü­lesek is igenyt tartanak az uj rendszer böl­­csojenek mitikus szerepere. Debreczeni József es Furmann Imre jelenléte viszont azt su­­gallta: nemcsak a nep-nemzeti szárny hivei, hanem a nemzeti liberalisok is ott voltak az alapito atyak kozott: ok is voltak olyan bátrak, mint akarki mas a felpuhulo diktaturaban, ok megsem magukat ü­nnepelni, kegytargyakat szentelni jottek, hanem a­ mai helyzetrol beszelni. Debreczeni es Furmann - Szurdssel es Pozsgayval ellentetben - a nemzet ügyeiben sem kivan tobbe Csurkaekkal osszeddrgdldzni. Ha Csurka elmegy Kiskunmajsara, nem lehet elkerü­lni a te­­vekamerak elotti nyilt osszecsapast. Csurkanak aligha volt most erre szü­ksege, hiszen az utobbi heteket lathatolag a tak­­tikai meghunyaszkodas allapotaban toltotte. Talan meg nem dontötte el veglegesen, hogy a Magyar Ut mar most kivaljon-e az MDF-bol. Talan a gazdasagi penzoszto funkcioban levo hi­vei meg most hordjak ossze a vallalatokbol, bankokbol ossze­­seperheto penzt a kivalashoz. Kevesebb lenne az indulo toke, ha most Csurka belemenne egy, az orszag nyilvanossaga elott zajlo nyilt vitaba, es kiprovokalna a vegleges szakitast az MDF centrumaval. Egy nyilvanos vitaban azonban nem engedhetne meg maga­­nak a taktikai meghunyaszkodast sem­­ a hivei miatt. Kiskun­majsara is eljottek nehanyan kozu­luk. Ők nem viselnek el a beku­lekeny hangot meg átmenetileg sem. Ezek az emberek nem voltak ott 1988-ban, az azota szentte avatott varrogep­­asztaloknal, ahol meg arról beszeltek az alapito atyak, hogy ők is szocializmust akarnak, de radikalis politikai es gazdasa­gi reformokkal. Csurka nepenek ellenseg kell, du­hodt szonok­­latok, gazdasagi ujraelosztas, a targyalasos forradalom ered­­menyeinek, a demokratikus intezmenyrendszernek a megsem­­misitese. Logikusnak latszik tehat, hogy Csurka Istvan miert nem ment el Kiskunmajsára. Osztogattak azonban a majsai talal­­kozon egy szep es minden bizonnyal draga meghivot, amely ifj. Fekete Gyula marcius 18-i eloadasara szol. Az eloadast az MDF szegedi szekhazaban tartjak. Rendezoje a Magyar Ut­­kor, a Pofosz es az MDF szegedi szervezete, a rime pedig: Kié a hatalom ma Magyarorszagon? Ifj. Fekete Gyula tagja az MDF orszagos elnöksegenek, amely ugy dontött, hogy a Ma­gyar Ut-korok nem hasznalhatják az MDF infrastrukturaját. Ha tehat a Magyar Ut egy MDF-szekhazban ilyen címen tart­­hat eloadast, akkor helyenvalonak látszik feltenni egy masik kerdest is: kié a hatalom ma az MDF-ben? Tanacs Istvan

Next