Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
4 Nagy tömeg gyűlt össze a Kossuth téren delutan is, hogy meghallgassa, megnezze kedvenceit. A Jancso Miklos szerkesztette musorban fellepett a Honved egyuttes, Tolcsvay Laszlo, Cseh Tamas, a Muzsikas es a Bihari Táncegyuttes, Brody Janos es Koncz Zsuzsa, Hobo, a Republic es az Edda... Pataki Attila, az Edda frontembere azonban nehany pillanatra megtörte a partok feletti innepet. Baratait invitalta a szinpadra, egy repeszt, egy festot es - szerinte - a jövo emberet, Torgyan Jozsefet. Jancso - mint munkatarsunknak elmondta - e „rogtonzesbe” nem volt beavatva, s felháborodottan kereste a popsztárt, ami fellépese után azonnal elhagyta a helyszínt... NÉPSZABADSAG - HAZAI KORKEP 1993. március 16., kedd Marciusi iinnep egyiitt es kiilon (Munkatarsainktol) Az Orszaghaz elotti teren katonai tiszteletadas mellett a Himnusz hangjaira vontak fel az allami lobogot. Ezt kovetoen Goncz Arpad koztarsasagi elnok, Antall Jozsef miniszterelnok es Szabad Gyorgy, az Orszaggyules elnoke megkoszonizta Kossuth Lajos szobrát. A katonai tiszteletadas utan a hat parlamenti part kozos felhivasara osszesereglett tobb ezer inneplo a Muzeumkertbe vonult, ahol a Himnusz es rovid innepi musor elhangzasa utan Für Lajos honvedelmi miniszter mondott innepi beszedet. Fitzellljardban emlekeztetett arra, hogy vilagot megrengeto viharok csak akkor tornek ki, ha a korszeru elvek es eszmek terhodltasat a regi rend megakadalyozza, s mar nincs mas megoldas, mint egy huszaros rohammal ervenyt szerezni az uj torekveseknek. A '48-as forradalom es szabadsagharc azért valhatott tortenelmünk egyik legfényesebb napjava, mert a magyar forradalom illeszkedett a kor europai folyamataihoz. A forradalom manak szolo üzeneteivel kapcsolatban a miniszter megjegyezte: ’48 nézetei es nézetkülönbsegei ma is benne vannak zsigereinkben, politikai kulturankban, reflexeinkben. Parhuzamot vonva a ket kor kozott Fur hangoztatta: ma is fel kell tenni magunknak a kerdest, vajon megtettünk-e mindent a gazdasag es a tarsadalom atalakitasa erdekeben, tovabba azert, hogy a jog- és eselyegyenloseg ne csak torvenyben deklaraltan, hanem a valosagban is ervenyesuljon? S megtettunk-e mindent a magyarsag fennmaradasa erdekeben? A miniszter beszedeben demografusokra hivatkozva figyelmeztetett arra, hogy - ha semmi sem valtozik - ötven év mulva egy-ketmillioval kevesebb magyar el majd e hazaban. Magyarorszag a rendszervaltozaskor politikai targyalasok reven szerezte vissza allami szuverenitasat, amelynek megtartasa nemcsak a politikusok es a honvedseg feladata, ezert tenni a nemzet minden tagjanak kotelessege - mondta Fir. Osszefogasra szolitott fel mindenkit, de különösen a fiatalokat kerte, hogy „velünk, majd utanunk valositsuk meg ’48 eszmeit es almait”. - Mi elköteleztük magunkat - mondta vegezetül a szonok -, hogy letrehozzuk, de legalabbis megalapozzuk a szabadsagban, a szabadsag jegyeben tarsult egyenek teremto nemzeti kozosseget. Elszantsagunk megmasithatatlan. Olyannyira, hogy Vasvari Pal szavaival valljuk: „Ha kell, keszek vagyunk el Fur Lajos eljovoben... BANHALMI JANOS FELVETELE veszni, csak a nemzet legyen szabad es unokaink legyenek boldogok.” F. Gy. A.-K. J. T. Charta-seta a Petofi-szobortol a Batthyany-árokmecsesig Mintegy tizenötezren gyűltek vasarnap kora este a Petofi-szobor kore, hogy reszt vegyenek a Demokratikus Charta marcius 15-i ünnepsegen. A felhok egy kicsit szirkek, de azert lassan vilagosodik - mondta, ,a szonoki emelvenyre elsokent fellepo Hobo (Foldes Laszlo). Az őt koveto Charta-hazigazda, Farkashazy Tivadar is az idojarassal foglalkozott. A kozelet ege, mondta, de kisebb, mint szeptemberben, az emlekezetes Charta-tüntetes idejen volt. Farkashazy utan Hegyi Gyula olvasta fel a Charta szovivoi testulete altal fogalmazott felhivast. Egyebek mellett azt a hatarozatot, amelynek ertelmeben a testulet ezentul minden evben marcius 14-en viragot helyez el „a magyar es a vilagszabadsag koltojenek” szobra ele. „Demokracia akkor lesz - olvasta kesobb Hegyi Gyula -, ha a sajtónak nem ültetnek cenzort a nyakába.” Hankiss Elemért, a Magyar Televízió lemondott elnökét vastaps fogadta. Hankiss kifejtette, hogy a demokrácia, a jogállam vedelme olyan eszme, amelyet örömmel fogadna Petofi Sándor. A szónok ugyanakkor figyelmeztetett rá, hogy a torzsalkodas es a silany önérdek miatt el is szalaszthatjuk a - meg mindig meglevo - tortenelmi lehetoseget. Incidens zavarta meg nehany percre a megemlekezest. A Petofi-szobor mögötti, a sajtonak fenntartott területen egy transzparenssel felszerelt fiatalember jelent meg, s a rendezok tobbszori felszolitasára sem volt hajlando távozni. A transzparens szövege (Konrad is „csak” Csurka, Haraszti nem lesz Petofi) arra engedett következtetni, hogy provokácioról van szo. A fiatalembert a rendorseg megbilincselve elszallitotta. A tömeg, miután elénekelte a Himnuszt, a szobortól gyertyával a kezben vonult a Batthyany-árokmecseshez, ahol Cs. Gyimesi Éva kolozsvari irodalomtortenesz lepett a mikrofonhoz. Hangsulyozta, hogy nem szabad a nemzeti szabadsagtörekveseket egymassal szembefordítani. Lenyegeben errol beszelt Pomogats Bela is. Kiemelte, hogy Magyarorszagnak kettos feladatot kell egyszerre ellátnia: elosegiteni a terseg megbekeleset es az europai integraciot. Konrad Gyorgy ho a jelenkor fo kerdeset abban latta, sikerül-e bekapcsolodnunk az europai demokratak tarsasagaba. „Ha butan viselkedunk - intett Konrold -, akkor a halalveszelyt hivjuk ki.” Aztan az oregek bolcsesseget idezte: a kotyagosok esardajaban legyel ovatos es elozekeny. Cz. G. Kituntetesek a Parlamentben A Magyar Koztarsasag elnoke a miniszterelnok javaslatara KOSSUTH-DIJAT adomanyoz Antal Karoly Munkacsy Mihaly-dijas szobraszmuvesznek, Bartha Laszlo Munkacsy Mihaly-dijas festomuvesz, kivalo muvesznek, Basti Julinak, a Katona Jozsef Szinhaz Jaszai Mari-dijas szinmuveszenek, Csemy Jozsef ipari formatervezo, erdemes muvesznek, Deim Pal festo- es grafikusmuvesznek, kivalo muvesznek, Jurcsik Karoly Allami-dijas epitesznek, cimzetes egyetemi tanarnak, Kanyadi Sandor romaniai magyar ironak, koltonek, muforditonak, Novak Ferenc koreografusnak, a Honved Egyuttes muveszeti vezetojenek, erdemes muvesznek, Onczay Csaba csellomuvesznek, a Liszt Ferenc Zenemuveszeti Foiskola tanaranak, erdemes muvesznek, Paskandi Geza Jozsef Attiladijas ironak, koltonek, Reisenbüchler Sandor kivalo muvesznek, a Pannonia Film Vallalat animacios filmrendezojenek, Ruszt Jozsef rendezonek, a Fuggetlen Szinpad muveszeti vezetojenek, kivalo muvesznek, Sandor Judit operaenekesnek, erdemes muvesznek; SZECHENYI-DIJAT adomanyoz Dr. Balogh Janos Kossuthdijas zoologusnak, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, nyugalmazott egyetemi tanarnak, Dr. Bogardi Janos vizepito mernoknek, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, nyugalmazott tanszekvezeto egyetemi tanarnak, Dr. Borzsak Istvannak, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, az Eotvos Lorand Tudomanyegyetem Bolcseszettudomanyi Kar nyugalmazott egyetemi tanaranak, Dr. Frank Jozsefnek, a mezogazdasagi tudomany doktoranak, a Gabonatermesztesi Kutato Intezet foigazgatojanak, Gombos Gyula íronak, Dr. Gyulai Jozsef tanszekvezeto egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akademia levelezo tagjának, a Budapesti Muszaki Egyetem Kozponti Fizikai Kutato Intezet Kiserleti Fizikai Tanszek vezetojenek, a KFKI Anyagtudomanyi Kutato Intezet igazgatojának, Dr. Hofer Tamas entografusnak, a Neprajzi Muzeum foigazgatojanak, Dr. Horler Miklos Ybl Miklos-dijas epiteszmérnoknek, a muveszettörtenet tudomany doktoranak, az Orszagos Műemlekvedelmi Hivatal altalanos emlkhelyettesenek, Dr. Horvat Adolf Olivernek, a biologiai tudomany doktoranak, cimzetes egyetemi tanarnak, Jagamas Janos romaniai magyar nepzenekutatonak, Dr. Keszthelyi Lajos fizikusnak, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, az MTA Szegedi Biologiai Kozpont foigazgatojanak, Dr. Levai Andras Kossuthdijas gepeszmernöknek, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, a Budapesti Muszaki Egyetem nyugalmazott egyetemi tanaranak, Raba Gyorgy Jozsef Attiladijas koltonek, muforditonak, koltoi es muforditoi munkassagaert, Dr. Solymosi Frigyesnek, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, a Jozsef Attila Tudomanyegyetem tanszekvezeto egyetemi tanaranak, Dr. Szabo Arpadnak, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, a Janus Pannonius Tudomanyegyetem nyugalmazott egyetemi tanaranak, Dr. Szekyne Fux Vilma geologusnak, a foldtudomany doktoranak, nyugalmazott egyetemi tanarnak, Dr. Vayer Lajos műveszettortenesznek, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, nyugalmazott tanszekvezeto egyetemi tanarnak, Dr. Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudomanyos Akademia rendes tagjanak, az Orvostovabbkepzo Egyetem tanszekvezeto egyetemi tanaranak, az MTA Kiserleti Orvostudomanyi Kutatointezet foigazgatojanak, Dr. Woynarovich Elek biologusnak, a biologiai tudomany doktoranak, Szechenyi-dijat megosztva adomanyoz Dr. Kekedy Pal okleveles mernoknek, hidtervezonek, a muszaki, tudomany doktoranak, az Ut-Vasuttervezo Vallalat nyugalmazott fomunkatarsanak es Szantho Pal okleveles mernoknek az Ut-Vasuttervezo Vallalat nyugalmazott fomunkatarsanak, Dr. Bakonyi Peter Eotvos Lorand-dijas villamosmernoknek, a muszaki tudomany kandidatusanak, a Hungaria Szamitastechnikai Kft. ügyvezeto igazgatojanak es Dr. Csaba Laszlo fizikusnak, a muszaki tudomany kandidatusanak a Hungaria Szamitastechnikai Kft. Szamita Kozpont igazgatojanak. MAGYAR KOZTARSASAGI ERDEMKERESZT KOZEPKERESZTJE polgAri TAGOZAT kituntetest adomanyoz Dr. Entz Geza muveszettortenesznek, nyugalmazott egyetemi tanarnak, Illyes Gyulane Dr. Kozmutza Floranak, a Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzo Foiskola nyugalmazott foigazgatojanak, Illes Gyorgy ketszeres Kossuth-dijas operatornek, a Szinhaz- és Filmmuveszeti Foiskola rektorhelyettesenek, egyetemi tanarnak, Dr. Schnell Laszlonak, a Budapesti Muszaki Egyetem Allami-dijas egyetemi tanaranak. MAGYAR KOZTARSASAGI ERDEMREND KOZEPKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kituntetest adomanyoz Gyuricza Bela altabornagynak, a Szarazfoldi Csapatok Parancsnoksaga parancsnokanak, MAGYAR KOZTARSASAGI ERDEMREND TISZTIKERESZTJE POLGARI TAGOZAT kituntetest adomanyozza Dr. Csapodi Csabanak, a Magyar Tudomanyos Akademia nyugalmazott osztalyvezetojenek, Dr. Csapodi Csabane Dr. Gardonyi Klaranak, az Orszagos Szechenyi Konyvtar nyugalmazott osztalyvezetojenek, Kozak Andrasnak, a Nemzeti Szinhaz szinmuveszenek, Kiválo muvesznek, Makay Arpad filmoperatornek, Moor Mariannanak, a Nemzeti Szinhaz szinmuveszenek, Erdemes muvesznek, Dr. Raso Gyulanak, Sevcsik Jenonek, Dr. Sipos Jenonek, a Magyar Allami Operahaz enekmesterenek, a Liszt Ferenc Zenemuveszeti Foiskola nyugalmazott egyetemi tanaranak, Dr. Urban Istvan epiteszmernoknek, Varga Matyasnak, a Nemzeti Szinhaz Kossuth-dijas diszlettervezojenek, valamint az 1956. évi forradalom es szabadsagharcban tanusitott kiemelkedo helytallasuk elismeresekent Dr. Farkas Gyorgynek, Fodor Tibornak, Fülep Ferencnek es Dr. Zepke Szoke Palnak, a Belugyminiszterium volt munkatarsanak, a masodik vilaghaboru alatt Magyarorszagra menekult külfoldi allampolgarok gondozasaban es kulfoldre mentesenek elosegiteseben vegzett kiemelkedo tevekenysege elismereseul. MAGYAR KOZTARSASAGI ERDEMREND TISZTIKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kituntetest adomanyoz Batori Ferenc ezredesnek, Bodolai Istvan tuzolto ezredesnek, Gegeny Istvan rendor alezredesnek, Haber Peter ezredesnek, Hollo Jozsef ezredesnek, Kovacs Gyula hataror ezredesnek, Vidus Tibor hataror ezredesnek, valamint az 1956. evi forradalom es szabadsagharcban tanusitott kiemelkedo helytallasuk elismeresekent Forrasi Laszlo nyugalmazott alezredesnek, Olah Jeno nyugalmazott alezredesnek. MAGYAR KOZTARSASAGI ERDEMREND KISKERESZTJE POLGARI TAGOZAT kituntetest adomanyoz Dr. Heszke Belanak, a Bartok Bela Zenemuveszeti Szakkozepiskola nyugalmazott tanaranak, Kalasz Laszlo Jozsef Attiladijas koltonek, Platthy Gyorgy festomuvesznek, valamint Schwendtner Ferenc mosonmagyarovari lakosnak, az 1956-os forradalom es szabadsagharc idejen tanusitott helytallasaert. MAGYAR KOZTARSASAGI ERDEMKERESZT KISKERESZTJE KATONAI TAGOZAT kituntetest adomanyoz Peszlen Janos ornagynak, MAGYAR KOZTARSASAGI ARANY ERDEMKERESZT POLGARI TAGOZATA kituntetest adomanyoz Bauer Karolynak, Szentgotthard polgarmesterenek, Dr. Gemesi Gyorgynek, Godolld varos polgarmesterenek, Dr. Konozsy Laszlonak, Esztergom varos polgarmesterenek, Nagy Martonnak, a soproni Berzsenyi Daniel Evangelikus Liceum tanaranak, Zolnai Istvannenak, a torokszentmiklosi Kodaly Zoltan Zeneiskola igazgatojanak, valamint az 1956-os forradalom es szabadsagharc alatti tevekenysegük elismereseul Seteny Janosnak, Tokoly Jenonek. MAGYAR KOZTARSASAGI EZUST ERDEMKERESZT POLGARI TAGOZAT kituntetest adomanyoz Varga Laszlone Horvath Erzsebetnek, a Kapolnasnyeki Onkormanyzat foeloadojanak. A polgarosodasrol volt szo a videk megemlekezesein Debrecen: inneples bekesen, egy eloallitassal (Tudositonktol) Ket kozponti es tizenegy kisebb koszoruzasi innepseggel es tobb zenes-tancos mulatsaggal innepelte tegnap Debrecen az 1848-49-es forradalom es szabadsagharc evforduloját. A civisváros Petőfi-ünnepélyen felezren, a Kossuth térin pedig mintegy kétezren vettek reszt. A rendezvenyek békesen, emelkedett hangulatban zajlottak. Még a tucatnyi skinheadkülsejű fiatal többsege is az ünnephez méltó módon viselkedett, annak ellenére, hogy egyik tarsukat SS-jelveny es horogkeresztes karszalag viselese miatt a Petofi teri helyszint biztosito rendorok eloallitottak. Kal: egyutt elni a szomszedokkal A honvedseregben harcolo nemet, szerb es lengyel tabornokok mar akkor felismertek, hogy a szabadsagot nem lehet elvalasztani a polgari forradalmak masik két fontos alapeszmenyetol, a testverisegtol es az egyenlosegtol. Nekünk ma külonosen szem elott kell tartanunk ezeket az ertekeket, hiszen csak az az orszag szamithat felviragzasra, amelyik egyutt tud es akar elni a szomszédaival - hangoztatta Dornbach Alajos, az Országgyulés alelnöke, aki tegnap a Heves megyei Kalban megrendezett március 15-i ünnepségen beszélt. A politikus hangsúlyozta: sikerre kell vinnünk a 48-as eszméket, meg kell teremtenünk a polgárosult Magyarországot. Ehhez azonban fel kell ideznünk az 1848-as nemzeti egyseg szellemet, meg kell becsülnunk az eddigi eredmenyeket es kitartonak kell lennünk - mondotta Dornbach Alajos. (MTI) Mako: bekejobbot mindenkinek A makoi Petofi-szobornal a varos cserkeszcsapatai rendeztek a 145 evvel ezelotti forradalomra es szabadsagharcra emlekezo ünnepseget. Az esemenyen Jeszenszky Geza külugyminiszter mondott beszedet. A külugyminiszter abban latja 1848 jelentoseget, hogy ma senki nem vitatja: ez az ünnep a nemzete. Jeszenszky Géza beszelt arrol is, hogy deli szomszedaink helyzete kullnos aktualitast ad az innepnek: a valtozas ugyanis nem csak egy nep ügye. A magyarsag 1848- ban testverjobbot nyujtott mindenkinek. A szerbek idegen erdekekert fordultak szembe az egyes oszthatatlan szabadsaggal, de legjobbjaik, akik a forradalom es a szabadsagharc oldalan álltak, tudtak, kozos ügyért harcolnak. Jeszenszky Geza figyelmeztetett: fontos szamunkra a vilag szimpatiaja, s a hazai erdekeket összhangba kell hozni az europai erdekekkel. E feladat megoldasában tanulhatunk az 1848-as kormanytol - mondta a miniszter. (MTI) Kistelek: mindennapi kitarto munkat (Megyei tudositonktol) Szabo Ivan penzügyminiszter a Csongrad megyei Kisteleken, a Petofi Sandor Altalanos Iskolaban mondott beszedet. 1989-90 óta ebben az orszagban vertelen forradalom es szabadsagharc zajlik - hangsulyozta -, ennek mostani szakaszát azonban nem konnyen viselik el a magyarok. Nem az eletünket kell most adnunk, hanem eletünk mindennapi, kitarto munkaját. A szabadsagot az tudja legjobban megbecsülni, akinek nincs vagy nem teljes a szabadsaga. Nalunk viszont ma szabadsag van, nem allomasoznak az orszag területen külfoldi katonak. Nem a külso veszelyek fenyegetik ma a legjobban a magyarsagot, hanem a kishituseg, es az, hogy hajlamosak vagyunk a hibat egymasban keresni - jelentette ki a penzügyminiszter. Bekescsaba: ’48-as parhuzamok (Megyei tudositonktol) A haza javat tekinto reformnemesseg 1825-tol ugyanugy a tarsadalmi robbanas megelozeseert kuzdott minden erejevel, ahogyan az MDF az 1987-es lakiteleki zaszlobontas óta vont tortenelmi parhuzamot a ’48-as magyar forradalom 145. evfordulojanak eloestejen a Demokrata Forum bekescsabai unnepi megemlekezesenek szonoka, ifj. Fekete Gyula orszaggyulesi kepviselo, az MDF elnoksegenek tagja. Egyebek kozött hangsulyozta: a reformerek 1846-47-re ugyanolyan nehez helyzetbe kerültek, mint napjainkra a szellemi oroksegiket vallalok. Egyik oldalrol a regi rendszer haszonelvezoivel parolatok porlasztjak a „bekekotes” hamis jelszavaval a reformereket, mig a masik oldalon a parlamenti megoldasban csalodottak radikalizalodasa apasztja azokat. Aranytoll tiz A Magyar Ujsagirok Orszagos Szovetsegenek elnoke, Bodor Pal a szervezet szekhazában rendezett hetfoi ünnepsegen emlekeztetett: marcius 15-e a sajtoszabadsag ünnepe is. Hozzatette: „sajtoszabadsag pillanatnyilag nagyon is sok van, meghozzá oly sok, hogy abbol talan felre kellene tenni egy keveset rosszabb idokre”. Orvendenünk kell, hogy akkora a sajtoszabadsag, hogy most nem is latjuk a „ketrec” raesait. ujsagironak Az elnok beszede utan Nagy Erzsebet, az ujsagiro-szervezet orokos tagja atadta Lazs Sandornak a MUOSZ orokos tagsagarol szolo oklevelet. Aranytollal tíz kollegat tüntettek ki: Barabas Tamast, Csatar Imret, Fekete Sandort, Foldi Ivant, Lőcsei Palt, Nagy Lajost, Nyarady Gabort, Rigo Janos Györgyöt, Zay Laszlot es Zsigmondi Manót. A kitünteteseket a MUOSZ tiszteletbeli elnoke, a 90 éves Ritter Aladár adta át. (MTI)