Népszabadság, 1993. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
Az őrhajókat nem Magyarország kérte A külügyi szóvivő szerint is technikai segítségről van szó (Munkatársunktól) A Nyugat-európai Unió (WEU) külügyminiszterei hétfőn nem Magyarország kérésére döntöttek úgy, hogy vámügyi őrhajókat küldenek a Duna magyarországi szakaszára a Jugoszlávia-ellenes szankciók ellenőrzésére. Ezt Hermán János külügyi szóvivő közölte tegnapi rendkívüli tájékoztatóján, amellyel - mint mondta - a magyar sajtóban a kérdéssel kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánta eloszlatni. Hermán elmondta, a vámügyi őrhajók kiküldésének gondolata a WEU-tól származik, erről március 5-én tájékoztatták először hivatalosan Budapestet. A második megbeszélés után a magyar kormány közölte: elvben kész az együttműködésre, de a hivatalos magyar kormánydöntés előtt szakértői szinten kell tisztázni az akció pontos részleteit. Herman egyúttal emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyi államtitkár -aki részt vett a WEU-külügyminiszterek hétfői ülésén - a döntést üdvözölve részletesen közölte a magyar feltételeket. Többek között azt, hogy technikai segítségnyújtásról van szó, a hajók és azok személyzete fegyvertelenül teljesítenek majd szolgálatot, nem alkalmaznak erőszakot, magyar parancsnokság és magyar-, illetve WEU-zászló alatt fognak hajózni. (Folytatás a 3. oldalon) Egyelőre csak magyarok járőröznek a Dunán BOROS JENŐ FELVÉTELE KAMPÁNYKÖLTSÉGEK Pártszékházak veszélyben Eltérő számítások keringenek a köztudatban arról, mennyibe kerül majd a pártoknak az 1994-es választásokkal kapcsolatos kampány. Értesülésünk szerint az egyik parlamenti párt szakemberei ezt az összeget pártonként 500 millió és 2 milliárd forint közöttire becsülték. Az MDF saját hivatalos bevallása szerint 1990-ben 49 millió forintot költött a választási kampányra, de az inflációt, a nyomdai költségek, az írott és az elektronikus sajtó hirdetési tarifáinak emelkedését figyelembe véve, nem zárható ki a költségek esetleges megtízszereződése sem. Az eddigi időközi választások kampánykiadásai is alátámasztják a várható költségnövekedésre vonatkozó számításokat. Egyes információk szerint az MDF például a kisbéri választásokra 40 millió forintot, a kunszentmiklósira több mint 10 milliót költött. Persze ezeket a számokat a dolog természeténél fogva nehéz ellenőrizni, de a legnagyobb kormánypártot nem véletlenül tartják az ország legkedvezőbb anyagi helyzetű politikai szervezetének. Más koalíciós pártoknak, s az ellenzéki pártoknak ugyanakkor nem kis nehézséget jelenthet akár az említett 500 millió forintos alsó határ megközelítése is. Ezzel függhet össze, hogy tudomásunk szerint az SZDSZ korábban fontolóra vette a Mérleg utcai székházának értékesítését; ezt az ötletet végül is elvetették. A Fidesznél ugyancsak szóba került a nagy forgalmi értékű Váci úti székház tulajdonukban álló részének eladása - az épületet társbérletben használják az MDF-fel -, az üzlet végkimeneteléről azonban nincsenek információink. Miből finanszírozzák a Duna TV-t? Kőhalmi szerint indiszkréció történt Indiszkréció folytán kerülhetett nyilvánosságra a Duna TV finanszírozásával kapcsolatban a Népszabadságban is megjelent hír - mondta tegnap munkatársunknak Kőhalmi Ferenc, a Hungária Televízió Alapítvány kuratóriumának szóvivője, aki azt megerősítette, hogy e témában folynak előkészítő munkálatok. (Munkatársainktól) Kőhalmi Ferenc véleményét azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy keddi lapunk budapesti kiadásában a Világgazdaság című lap hírére és az azt összefoglaló Esti Egyenlegre hivatkozva közöltük: az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. bizonyos cégek vagyonából 10-15 milliárdot kíván átadni a Duna TV finanszírozására. A híradás szerint erre kormánydöntés van, s ezt a vagyonpolitikai irányelvek lehetővé teszik, mivel megengedik alapítványok támogatását. A szóban forgó összeg például a Hungária TV Alapítvány útján jutna el a műsorkészítőkhöz. A jelentés szerint a Paksi Atomerőmű és a MOL szerepelne az adakozók között. Csépi Lajos az értesülést nem erősítette meg, s nem is cáfolta. Mint ismeretes, a Duna TV idei működésére a kormány kétmilliárdot szán. Ebből - a Hungária Televízió kuratóriuma szóvivőjének tájékoztatása szerint - mintegy 800 milliót stúdióépítésre és televíziós berendezések vásárlására fordítanak. A gazdasági terv szerint az idén összesen 4-4,5 milliárdra lenne szükség az új műholdas csatorna működtetéséhez. Az ebben az évben hiányzó 2-2,5 milliárd, továbbá a következő években szükséges működési költségek előteremtéséről próbál gondoskodni az alapítvány és a kormány. (Folytatás a 7. oldalon) Khmerek támadtak magyarokra (Munkatársunktól) Április 4-ére virradó éjszaka a vörös khmerek a kambodzsai Lisophon településen megtámadták az ENSZ békefenntartó kötelékében ott állomásozó tizenkét tagú magyar rendőri egységet. Suha György, az ORFK szóvivője érdeklődésünkre elmondta: vasárnapra virradó éjszaka a Lisophon közelében állomásozó khmerek megtámadták az indiai és magyar rendőrök táborhelyét. Kézifegyverekből tüzet nyitottak az épületekre. Az „indiai házat” kirabolták, jelentős mennyiségben értéktárgyakat is elvittek. A magyar rendőrök közül Ruzicska Zsolt őrmestert egy golyó az arcán megsebesítette. A magyar rendőr másnap már szolgálatba állt, az ORFK tájékoztatása szerint az ijedségen kívül más baja nem esett. A parlament a lobbytörvényről (Munkatársainktól) A parlament keddi plenáris ülése döntően a megkezdett és elnapolt viták jegyében telt el. A plenáris ülés Schamschula György közlekedési és hírközlési miniszter expozéjával kezdődött, aki a kormány vasúttal kapcsolatos törvényjavaslatát terjesztette elő. A javaslat szerint az országos vasúti pályák és tartozékaik az állam kizárólagos tulajdonába, a helyi vasúti pályák pedig az önkormányzatok tulajdonába kerülnének. A pályák üzemben tartása így nem a vasutat terhelné, de a használatért díjat kellene fizetnie. (Folytatás a 4. oldalon) HÁGAI ALÁVETÉSI NYILATKOZAT Boldogító igen Pozsonyból (Pozsonyi tudósítónktól) A szlovák kormány keddi ülése után a külügyminiszter bejelentette, hogy a testület jóváhagyta a Bős-Nagymaros ügyében a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kerülő magyar-szlovák alávetési nyilatkozat tervezetét. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a pozsonyi kabinet hétfői rendkívüli ülésén még nem tekintette át az ügyet, sőt a keddi minisztertanács napirendjére is csak kiegészítőleg vették fel a kérdést - mint azt az ülés szünetében Roman Kovác miniszterelnök-helyettes egy rádióinterjúban elmondta. A külügyminisztérium vezető jogi szakértői délután érkeztek a kormánypalotába, hogy a téma tárgyalásán részt vegyenek. A sajtóértekezleten Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter elmondta: az egész tervezet komoly kompromisszumok eredménye, a szöveget az utolsó pillanatig egyeztették a magyar féllel. A miniszter az alávetési nyilatkozat három pontját emelte ki, így a felek a Hágai Nemzetközi Bíróságot annak eldöntésére kérik fel, hogy: 1. Joga volt-e Magyarországnak 1989-ben leállítani részvételét az 1977-ben aláírt bősnagymarosi megállapodás megvalósításában? 2. Az akkori csehszlovák szövetségi állam jogosan valósította-e meg az úgynevezett ideiglenes üzemeltetési módot - vagyis a C variánst? 3. Jogszerűen járt-e el Budapest, midőn felmondta a szerződést? Moravcík szerint a bíróságtól lehet várni annak megállapítását is, hogy a jogi döntések függvényében a kártérítés iránti igényt ki és milyen módon érvényesítheti. A miniszter nem adott érdemi választ arra a kérdésre, hogy a most jóváhagyott dokumentum mely vonatkozásokban tér el a kormány által három hete visszadobott tervezettől. (Folytatás a 3. oldalon) Nem időszerű a NATO-garancia ( Munkatársunktól) Jelenleg nem időszerű, hogy Magyarország - a NATO-val szembeni privilegizált helyzete ellenére - biztonsági garanciákat kapjon az észak-atlanti szövetségtől. Bonn hadialkatrész-szállításokkal viszont hozzájárul hazánk védelmi képességének szinten tartásához. Ezt Volker Rühe német vé delmi miniszter mondta tegnap, amikor budapesti tárgyalásainak eredményeit értékelte magyar kollégájával, Für Lajos honvédelmi miniszterrel. A német politikust kedden fogadta Antall József kormányfő. A Rühe-látogatás egyik gyakorlati eredménye a két védelmi miniszter által kedden aláírt és meghatározatlan időre szóló katonai együttműködési megállapodás. Ez többek között kiterjed a fegyverzet-ellenőrzésre, a tisztképzésre és a rendszeres információcserére. Rühe megerősítette, Németország térítésmentesen ad hazánknak alkatrészeket a volt NDK hadseregének készleteiből. Ezek a Magyar Honvédség hadrafoghatóságának megőrzését hivatottak elősegíteni - hangsúlyozta Rühe, aki hozzátette: nem szállítanak se nehézfegyvereket, se fegyverrendszereket. Lapunk információi szerint többek között húsz darab katonai oktatógépről, tank- és repülőgép-alkatrészekről - köztük motorokról -, valamint utászjárművekről van szó. A szállítás értékéről kérdésünkre Rühe nem nyilatkozott, azok piaci árát szerinte pénzben lehetetlen meghatározni. - A magyarok számára azonban mindenképpen értékesek - fogalmazott diplomatikusan. Hazánk NATO-kapcsolatait kiválónak és megkülönböztetettnek jellemezte Rühe, de hozzátette: a jelenlegi intézményes kapcsolatokon túl nem időszerű a biztonsági garanciák megadása hazánknak. Rühe síkra szállt a még szélesebb magyar-német katonai kapcsolatokért, s mint mondta: a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián járva örömmel tapasztalta a hamburgi Bundeswehrakadémiához fűződő kapcsolatok érezhető kihatásait. Végül megerősítette: Németország a NATO és a Nyugateurópai Unió keretében részt vesz a boszniai légtérzárlat ellenőrzésében és humanitárius segélyakciókban, de történelmi és alkotmányjogi okokból szárazföldi csapatokat nem küld a délszláv válságövezetbe. Dési András Mégsem kerül minisztériumi irányítás alá az ügyészség? Nem támogatjuk az ügyészség alkotmányos helyének megváltoztatására irányuló kormányzati törekvést - nyilatkozta lapunknak Gál Zoltán, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. A Magyar Nemzet keddi számában két ellenzéki politikus, Szigethy István (SZDSZ) és Szájer József (Fidesz) elviekben ugyan egyetértett azzal, hogy az ügyészség a kormány alá rendelhető, politikai okok miatt a kérdést mégsem tartották aktuálisnak. Miután a módosítás kétharmados többséget igényel, ellenzéki támogatás nélkül a javaslat zátonyra futhat. Ez egyre valószínűbbnek tűnik, hiszen Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője tegnap lapunknak elmondta: nem támogatják a kormány tervezetét. A szocialista politikus véleménye szerint az a koncepció, mely szerint az ügyészi szervezet a parlamenti alárendeltségből az igazságügyminiszter irányítása alá kerülne, több szakmai és politikai kérdést is felvet. Gál hangsúlyozta: a kormány által támogatott modell csak akkor lenne működőképes és megvalósítható, ha a végrehajtó hatalom - beleértve az igazságügyminisztert - szervezeti és hatásköri szempontból is kivonulna az igazságszolgáltatásból. Ez a gondolat már a köztársasági alkotmány előkészületekor, 1988- 89-ben megfogalmazódott. A kormányjavaslat azonban nem ebből indul ki, hiszen érintetlenül hagyná az igazságügy-miniszternek az igazságszolgáltatással kapcsolatos, sokat vitatott jogkörét. Sőt az, hogy a bíróságok igazgatási irányítása mellé még az ügyészségek felügyeletét is megkapná, csak tovább erősítené a pozícióját. (Folytatás a 4. oldalon) [ 32 oldal ára: 16,50 Ft [ 1993. április 7., szerda SZOCIALISTA NAPILAP 51. évfolyam, 81. szám Nemzetközivé válhat a karabahi háború (Moszkvai tudósítónktól) A karabahi háború ismét túlnőtt a helyi kereteken, napok óta elkeseredett harcok folynak a hegyvidéki terület nyugati és délkeleti peremén. Az örmény erők jelentősen kibővítették az úgynevezett „lacsinszki humanitárius folyosót”. Örmény állítások szerint a harcok éppen a múlt év májusában heves ütközetek nyomán megnyitott folyosó miatt kezdődtek, mert az azerbajdzsáni hadsereg a korridor lezárására készült. Az örmények a hadműveletek során elfoglalták Kelbadzsar járási székhelyet, s az északon megnyitott új folyosó mintegy kétszáz kilométerrel megrövidíti a Jerevánból Karabah-hegyvidék északi részére vezető utat. (Folytatás a 2. oldalon)