Népszabadság, 1993. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

1993. április 13., kedd NÉPSZABADSÁG - HAZAI KORKÉP Népszava-privatizáció: teljes hírzárlat Sem megerősíteni, sem cáfol­ni nem kívánta Deák András, a Népszava főszerkesztője azt a szombati lapértesülést, misze­rint a Vico Forgalmazó és Ki­adó Kft. vásárolja meg a ma­gyar szakszervezetek napilap­ját, amely egyébként a volt SZOT-vagyon része. A Népszava főszerkesztője a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségével kötött megállapodásra és a munka­társak érdekeire hivatkozva úgy fogalmazott: amíg nincs szerződés, nem adnak informá­ciót a lap új tulajdonosáról. Reményeik szerint ezen a héten pont kerülhet a nagy múltú lap évek óta húzódó privatizáció­jának végére. (MTI) u­gródeszka Kelet felé Magyarország ma is jó A külföldi befektetők elsőd­leges célja Magyarországon, hogy értékesítési piacaikat ki­terjesszék. Mindamellett to­vábbra is Magyarországot tart­ják a legkedvezőbb befektetési célországnak Kelet-Európában - derül ki abból a felmérésből, melyet mintegy száz nyugat­európai cég körében végzett egy budapesti kiadású angol nyelvű üzleti magazin. A megkérdezett vállalati kör mintegy 50 milliárd dolláros összforgalmat képvisel. A válla­lati vezetők véleménye alapján megállapítható: a jelentős nyu­gati cégek már rendelkeznek ke­let-európai stratégiával. A fel­mérésből kiderül, hogy a nyuga­ti cégek számára továbbra is a vegyes vállalat alapítása a leg­népszerűbb befektetési forma. Meglepő, hogy a megkérdezett cégeknek csupán a töredékét ösztönzi magyarországi befekte­tésük tervezésekor az olcsó és szakképzett munkaerő megléte. A befektetéseket gátló ténye­zők között egyharmaduk a ma­gyar valuta konvertibilitásának hiányát, az inflációt és az el­maradott infrastruktúrát jelöl­te meg. (MTI) SZÁZHÚSZ KAMIONT NEM ENGEDTEK BELEPNI Tovább tart a húsháború Tovább tart a múlt héten ki­robbant „húsháború”: a Len­gyel Köztársaság szombaton csatlakozott az Európai Közös­ségek által a kelet-európai or­szágokból származó, száj- és körömfájásra fogékony élő álla­tokkal és azok nyerstermékei­vel szemben elrendelt beviteli és átszállítási tilalomhoz. A magyar kormány viszont egye­lőre nem változtat április 9-i rendeletén, amely csak a tila­lom alá eső országokból érkező állatok és termékek egészség­­ügyi ellenőrzését szigorítja. Mint ismeretes, az EK az Olaszországban megállapított fertőző száj- és körömfájásra hivatkozva a hét közepén ren­deletben tiltotta meg a kelet­európai országokból származó élő állat, hús- és tejtermékek bevitelét a tagországokba. A magyar kormány ezt követően azonnali hatállyal teljes im­porttilalmat rendelt el az EK- ból és Ausztriából érkező ha­sonló termékekre, sőt azok tranzitszállítását sem engedé­lyezi. Az egyes európai orszá­gokból - így Lengyelországból -származó állatok és azok ter­mékeinek behozatalát viszont csak fokozott állategészségügyi vizsgálathoz kötötte, de nem rendelt el teljes behozatali és átszállítási tilalmat. Április 11-én a lengyel nagy­­követség szóbeli jegyzékben kö­zölte: csatlakozik az EK-em­­bargóhoz. A magyar kormány vasárnapi közleményében meg­lepetéssel fogadta a lengyel döntést, azt megalapozatlannak tekinti és helyteleníti. Leszö­gezték, hogy az április 9-i kor­mányrendeletet a lengyel intéz­kedések ellenére sem módosít­ják. A kormány kapcsolatba lép a lengyel kormánnyal, és min­den diplomáciai eszközzel arra törekszik, hogy Lengyelország hazánkat mentesítse az említett tilalom alól. Ha ezek az erőfe­szítések nem vezetnek ered­ményre, a magyar kormány meg fogja fontolni megfelelő in­tézkedések meghozatalát. Az illetékes magyar kor­mányzati szervek, valamint ál­lategészségügyi hatóságok a szükséges intézkedéseket meg­tették, amelyek következtében a lengyel korlátozó intézkedé­sek hatálya alá tartozó magyar szállítmányok már nem hagy­hatják el Magyarországot. * Csaknem százhúsz, EK-or­­szágból, illetve Ausztriából in­dított - állatokat, húst, tejter­méket szállító - tehergépkocsi belépését utasították el a ma­gyar hatóságok a határállomá­sokon április 9-étől kezdődően 11-én reggelig. A kamionok többségében élő birkát, sózott marha- és sertés­húst, sajtot, tejport, vajat szállí­tottak - tájékoztatták a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságán az MTI-t. Het­venhét visszautasított teherko­csit Németországból, tizenegyet Dániából, kilencet Hollandiából, nyolcat Franciaországból, kettőt Ausztriából, kettőt Olaszország­ból indítottak útnak, a többi or­szágból egy-két kocsi érkezett. Magyarországról csak egy szállítmány útnak indítását kí­sérelték meg. Németországba küldtek volna marhahúst a szállítók. M1-M15-ÖS autópálya: megalakulhat a koncessziós rt. Pénteken írja alá a Hungá­rian Euro Expressway Consor­­tium képviselője Budapesten az M1-M15-öS autópálya-beruhá­zás koncessziós szerződését a közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszterrel. Az aláírás után várhatóan 90 napon belül megalakul az Első Magyar Koncessziós Autópá­lya Részvénytársaság, melynek székhelye Budapesten lesz. Mint ismeretes, az autópályát Mosonmagyaróvár és Rajka, valamint Győr és Hegyeshalom között kell megépíteni. A közle­kedési tárca a beruházási költ­ségekhez csak minimális mér­tékben kíván közpénzeket fel­használni, ezért választották a koncessziós megoldást. A múlt év szeptemberében írta ki a tár­ca a versenytárgyalás első for­dulóját. Erre összesen tíz pályá­zat érkezett be, közülük öt kon­zorciumot kértek fel arra, hogy vegyenek részt a következő, végleges döntést hozó szakasz­ban. Végül is az alapvetően francia érdekeltségű Hungárian Euro Expressway Consortium lett a győztes, amelynek tagja a Transroute International SA (a vállalkozás vezetője, a jövőbeni üzemeltető), a Banque Natio­­nale de Paris, a szintén francia Chaisse des Depots et Consig­­nations, a Kereskedelmi Bank Rt. (a konzorcium magyar veze­tő bankja), az OTP Bank Rt., a Strabag Österreich és a Strabag Hungária. (MTI) Milliárdok kisbefektetőknek? A kormány csütörtöki ülésén elhalasztotta a tömeges privati­záció bevezetéséről szóló végső döntést, így annak megszületé­se csak ezen a héten várható. A tömeges privatizáció beve­zetését azzal indokolják, hogy az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a privatizációs kínálat. Jelentősen csökkent a készpénzért eladható állami vagyon. Ezen túlmenően a gaz­dasági környezetben is lénye­ges változások tapasztalhatók. A külföldi tőke mindinkább néhány területre koncentráló­dik, a belföldi készpénzes ke­reslet pedig szűkös - hangzik az indoklás. Mindezek eredményeként elő­térbe került a kedvezményes tu­lajdonszerzés, a hazai lakosság és a vállalkozók privatizációban való részvételének szorgalmazá­sa. A tömeges privatizáció beve­zetését, a konstrukció részletes kidolgozását a szakértők ez év júniusának végére prognoszti­zálják. Az elképzelések szerint ez a konstrukció a privatizáció­ban minőségileg új elem lesz, amely jelentősen kiszélesíti a kisbefektetői tulajdonosi kört, megerősíti a tőzsde szerepét, előmozdítja a vállalatok pénz­ügyi reorganizációját. Mind­ehhez természetesen nélkülöz­hetetlen a megfelelő kínálati kör biztosítása. A tervek szerint a kínálat­képzés több, milliárdos nagy­ságrendű kínálati csomag összeállításával és felajánlásá­val történik. (MTI) Dohányból többet termeszthetnénk Évi 26 milliárd szál cigaretta A dohányosok és a dohány­zás ellenzői között régóta dúl a vita, ugyanakkor tagadhatatla­nul nő a dohányvertikum gaz­dasági jelentősége. Ennek hely­zetéről tájékoztatta lapunkat Gáspár Szilvia, a Földművelés­­ügyi Minisztérium tanácsosa. A hazai felmérések szerint a lakosság 40 százaléka dohány­zik. Évente 26 milliárd szál ci­garettát adnak el a kereskedők, ami körülbelül 30 milliárd fo­rinttal gazdagítja a költségve­tést. Az FM illetékese további 10 milliárd forintra becsüli a feketepiac éves forgalmát. Mint mondja, a jelenlegi káosz ren­dezése éppen annyira érdeke a dohányiparnak, mint az állam­nak vagy a fogyasztónak. A gyártás és a kereskedelem azonban csak egyik része a do­hányvertikumnak. Dohányból tavaly kilencezer hektárnyi te­rületet vezettek be, de a szak­emberek szerint közel kétszer ekkora területen kellene foglal­kozni a sok kézi munkát igénylő növénnyel. A négy hazai do­hánygyár ugyanis 30 százalék­nál nagyobb arányban kényte­len importálni az alapanyagot. A minisztérium számításai sze­rint legalább 20 ezer család jö­vedelmét biztosítaná az a do­hánymennyiség, amire a hazai gyártóknak szüksége van. Ha a privatizáció után megerősödött gyárak hajlandók a termesztői kedvet feléleszteni, s a termelő­ket eszközökkel, kedvezményes hitelekkel, szerződésekkel tá­mogatni, az minden érdekeltnek a javát szolgálná. A jó minőségű dohány és cigaretta jövedelme­ző exportcikk. A külföldi tőke­­injekciók után pedig a hazai gyárak is képesek a nemzetközi követelményeknek megfelelő termékek előállítására. Győri András Két változat a tb új szervezetére Botos József a megszűnő OTF-ről (Folytatás az 1. oldalról) - Akár így, akár úgy, az OTF megszűnik. Hogy érinti ez önt érzel­mileg? - Az OTF feliratot le lehet tö­rölni a homlokzatról, de az or­szágos hálózat nyolcezer dolgo­zójának munkáját valakinek össze kell hangolnia. Nem tu­dom elképzelni, hogy a húsz te­rületi igazgatóság, plusz a MÁV, az újságírók szervezete mind a maguk feje után menje­nek. Nagyfokú aggodalom él bennem, hogy az önkormányza­ti választások előtt öt perccel történik meg ez a szétszabdalás. - Milyen helyzetben adja át az OTF-et az önkormányzatoknak? - Még nincs lezárva a tavalyi mérlegünk, a mai adatok sze­rint 30-32 milliárd forintos hi­ányunk van. 1993-ra 40 milli­árd van tervezve, de már most megmondható, hogy több lesz. Csak a gyógyszertámogatási kiadásban 10-12 milliárdos többlet várható. - Hogy áll a negyvenmilliárdos kötvénykibocsátás? - Áll. Megtettük az előké­születeket, de a kibocsátás az alap kezelőinek joga, az pedig a két felügyelőbizottság. Az egyik nem fogadja el a kibocsá­tásról rendelkező törvényt, a másik hajlana rá. Én már janu­árban indítottam volna. - Az önkormányzatoknak is szót kellene ebben adni. - Igen, de megy az idő, emi­att valószínűleg 1993-ban negyvenmilliárdot már nem lesz képes fölvenni a pénzpiac. - Végül azt kérdezem: mi lesz Botos József főigazgatóval? - Amíg ezt a megbízatást nem vonják vissza, addig én csinálom becsülettel. Egyéb­ként főigazgató nélkül elmegy a hajó, amit eddig, úgy gondo­lom, sikerült vízen tartani. Én inkább a munkatársaimért ag­gódom. A helyetteseim, a fő­osztályvezetők sorsa izgat. Nagy a bizonytalanság az ap­parátusban, az emberek idege­sek, szeretnék már hallani va­lakitől, hogy kire lesz szükség, kire nem. Akkor kerültünk ilyen helyzetbe, amikor teli va­gyunk munkával. - Ez az állapot éppen a mielőbbi döntést igényli, nem az időhúzást. - Gyors és korrekt döntést. Úgy, hogy ne maradjon további bizonytalanság. Rege Sándor KÜLÖNVÁLIK AZ ÁRU- ÉS A SZEMÉLYFUVAROZÁS Részvénytársasággá alakul a MÁV A napokban készült el a MÁV részvénytársasággá alakulásá­nak koncepciója, s ennek alap­ján hamarosan elkészítik a vál­lalat részletes átalakulási tervét - mondta Árva Kálmán, a MÁV igazgatója az MTI kérdésére. Az átalakulási tervet és a va­­ gyonértékelést június 15-ig kell eljuttatni a közlekedési tárca vezetőjéhez, majd - a miniszteri jóváhagyás után - a vállalatnak július elsejéig kell a cégbíróság­nál az átalakulást kezdemé­nyeznie. A körülbelül nettó 130 milliárd forint értékű és több mint 300 ezer ingatlant is magá­ban foglaló vagyon értékelését külső szakértők közreműködé­sével végzik majd a MÁV szak­emberei. Az átalakulási koncep­ciót az Általános Értékforgalmi Bank állította össze, miután a pénzintézet nyerte el a vállalat átalakítási dokumentációjának elkészítésére még az év elején kiírt pályázatot. Mivel a MÁV átalakulására vonatkozó törvé­nyek és jogszabályok rendelke­zései nem egyértelműek, a veze­tőség ez ügyben a KHVM állás­­foglalását kérte. Az előkészítő munkákkal párhuzamosan a cég tovább folytatja két éve megkezdett belső átalakítását. Ennek ered­ményeként markánsan elkülö­nül az áru- és a személyfuvaro­zás. A vasúti létszámot és tech­nikai kapacitást a teljesítmé­nyekkel összhangban változtat­ják, a MÁV alaptevékenységen kívüli szervezeteit pedig január 1-jétől kft.-ként működtetik. A tervek szerint még az első fél­évben további kft.-ket választa­nak le a vállalattól. Tekintettel azonban a vasút kedvezőtlen anyagi helyzetére, komoly ne­hézségekbe ütközik a gazdasági társaságok számára a MÁV ál­tal előirányzott rendelésállo­mány biztosítása. Az átalakulá­si terv kiterjed majd az oly sok vitát kiváltott vasút­­egészségügyi intézményrend­szer jövőjére is. Ez várhatóan a részvénytársaságon kívül, önál­ló gazdasági formában üzemel majd. (MTI) Főidényre készülnek az üdülőhelyek (Megyei tudósítóinktól) Már nem kell sokáig várni az idegenforgalmi főszezon kezde­tére. A kisebb és nagyobb, híres és kevésbé híres üdülőhelyeken készülnek a vendégek fogadá­sára. Tudósítóink erről érdek­lődtek. Eddig kétszer annyian fog­laltak szállást a nyári szezonra a Balatontourist Rt. kemping­jeiben és fizetővendég-hálóza­tában, mint tavaly ilyenkor. A mostani szezont felújított kem­pingekkel várják, amelyekben főleg a napelemekkel fűtött vi­zesblokkok bővültek. A tizen­négy kempingben egyszerre 22 ezer vendéget tudnak fogadni. Elsősorban a német, holland és a dán turisták kedvelik az északi Balaton-part üdülőhe­lyeit. Soha ilyen kedvezményt nem kaptak még a hazai ven­dégek, mint az idén:. 25-40 szá­zalékkal olcsóbban nyaralhat­nak e kempingekben, mint a külföldiek. Nagypénteken kinyitotta ka­puit a termálfürdő, s ezzel Ti­­szakécskén megkezdődött az üdülőszezon - újságolta Cser­­nus Ferenc alpolgármester. A tavalyi vérhasjárvány miatt ko­moly veszteséget szenvedett a körzet, ezért minden, a Tiszába ömlő illegális csatornát felderí­tettek és megszüntettek, s más módon is gondoskodtak a higi­éniai feltételek megteremtésé­ről. A szabad strandot bérlő vállalkozó például nem keve­sebb mint egymillió forintért építtetett emésztőrendszert. Az is ide tartozik, hogy a vendégek biztonsága okán éppen csütör­tökön szavazott meg 400 ezer forintos támogatást a városi képviselő-testület a most ala­kult polgárőrségnek. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. jóvoltából idegenfor­galmi centrummal gyarapszik a nyári turistaszezonra Sopron. Az imponzáns létesítményben kap helyet a vasúttársaság uta­zási irodája, a Locomotiv Tou­­rist, amely szándékai szerint komplett szolgáltatást kíván nyújtani a vendégeknek, s en­nek érdekében nonprofit tevé­kenységeket is vállal. Prátser Ferenc, a GYSEV Rt. idegenfor­galmi és vendéglátó igazgatósá­gának vezetője kifejtette: ki­emelt fontosságúnak tekintik a külföldi turisták tájékoztatását a városról és a régióról. Ezért hat nyelven adták ki a Soproni kalauzt, köztük japánul. Sze­retnék ugyanis a Bécsben töme­gesen megforduló japán turistá­kat hosszabb-rövidebb soproni kiruccanásra megnyerni. Uta­zási irodájuk magyarországi programjait is népszerűsíteni akarják a felkelő nap országá­nak polgárai körében. A győri Rába Szálló a tran­zitturizmus előnyeit igyekszik kihasználni a közelgő főszezon­ban. Tóthné Székely Zsuzsa el­mondta: érdeklődés mutatkozik ajánlataik iránt, amelyeket Nyugat-Európa több országába már tavaly ősszel eljuttattak. A Velencei-tó nyári idegenfor­galmi lehetőségei - a tavalyi sze­zonhoz képest - jóformán sem­mit sem javulnak. A Velencei-tó környéke Áfész elnöke, Szabó László tájékoztatása szerint csak a legszükségesebb felújítá­sokra, minimális korszerűsíté­sekre futotta a­ húszmillió forin­tos keretből. Kivétel az M7-es velencei szakaszán nyílt étte­rem-panzió, amely korszerűsé­gében, igényességében már meg­közelíti a legjobb fogadókat. Az idegenforgalom attól is függ, hogy sikerül-e megszüntetni a tó növekvő algásodását, és valóban megoldják-e a vízutánpótlást. Nem mondhatni, hogy a de­rűlátás jellemzi a debreceni üdülővezetőket, amikor az előttük álló szezonra gondol­nak. Szabó Viktorné, a debre­ceni Nagyerdő Gyógyszálló ve­zetője elmondta: ezen a nyáron még a tavalyinál is kevesebb üdülővendégre számítanak. Pillanatnyilag a beutalókkal érkezők számára fenntartott szobáik kihasználtsága csupán 40 százalékos, s az előzetes je­lentések szerint ez a főszezon­ban nem fog sokat javulni. A Postásüdülő igazgatója, Ha­rangozó Imre tájékoztatása szerint Debrecen üdülőire - miként az övékre is - az a jel­lemző, hogy a fennmaradás ér­dekében profiljukat átalakítva, szállókként próbálnak működ­ni. Intézményük üdülőforgal­ma öt esztendő alatt a tizedére csökkent. BOROS JENŐ FELVÉTELE

Next