Népszabadság, 1993. április (51. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

2 ÉJFÉLKOR LEJÁRT AZ ENSZ BT SZABTA HATÁRIDŐ A szerbek még mindig taktikáznak (Újvidéki tudósítónktól) Vasárnap este, órákkal a megszigorított ENSZ-szank­­ciók hatálybalépése előtt még mindig nem lehetett tudni, el­fogadja-e Karadzsics a béke­tervet. Előzőleg már-már sike­resnek látszott lord Owen kül­detése, minthogy nemzetközi­leg szavatolt, a berlinihez ha­sonló korridort ajánlott fel a szerbeknek a Száva mentén. Péntek éjszakai hosszas ta­nácskozásuk után azonban a boszniai szerb vezér közölte: számára ez a változat elfogad­hatatlan, mert olyan szárazföl­di folyosó, amelyet nem a szer­­bek ellenőriznének, bármikor átvágható lenne. Karadzsics­­nak köztudomásúlag számos más kifogása is van a béketerv­re, de a Jugoszláviát és a bosz­niai-horvátországi szerb terü­leteket összekötő útvonalat te­kinti a legsarkalatosabb kér­désnek. A Jugoszlávia-értekezlet társ­elnöke maga is elismerte, hogy nem hozott új javaslatokat, hi­szen a béketervben a tartomá­nyok közötti szabad forgalmat amúgy is előirányozták. En­gedménynek tűnő ajánlatát a maga részéről ésszerűnek ítél­te, mondván: „A berlini korri­dor működtetésében nagyon értékes és hasznosítható ta­pasztalatokat szereztünk. ” Mielőtt visszaindult volna Belgrádba zágrábi látogatásá­ról, melynek során tűzszünetet sikerült kieszközölnie a napok óta kegyetlen összecsapásokat vívó közép-boszniai muzulmá­nok és horvátok katonai veze­tőinél. lord Owen vasárnap saj­tónyilatkozatban megerősítet­te, hogy az említetten túl nincs új ajánlata Milosevicsék és Ka­­radzsicsék számára. A boszniai „szerb köztársa­ság” elnöke a kedvező kimene­telt lord Owennek a siker iránti érdekeltségétől tett függővé, amit vasárnap újra próbára is tett Belgrádban, bár korábban az ügyben vasárnap délután 3 órára összehívott „nemzetgyű­lésre” hárította a döntés jogát. Belgrádi megfigyelőknek azt az értékelését, miszerint a szi­gorú szankciók súlyától meg­rettent Milosevics hajlik a bé­keterv elfogadására és elfogad­tatására, alátámasztani látszik az a görög sajtóértesülés, hogy Athénban hétfőn vagy kedden sor kerülhet a béketerv aláírá­sára. Más hír szerint azonban Konsztantin Micotakisz csak a szemben álló felek tárgyalásai­nak megszervezésében szeretne segíteni lord Owennek. Boszniai szerb vezetők azon­ban rendkívül elutasítóan nyi­latkoztak az utóbbi egy-két napban. Véleményük szerint a szerbségnek szembe kell néznie a kihívással, ki kell vívnia egyesülését, akár az egész vi­lággal való konfrontálódás árán. Vasárnap délután Tuzlá­­ból Srebrenicába utazott a Biz­tonsági Tanács öttagú küldött­sége, köztük Erdős André ma­gyar nagykövet. A zvorniki szerb katonai hatóságok nem engedélyezték a továbbutazást a delegációval tartó külföldi tudósítóknak. Venezuela, Ma­gyarország, Oroszország, Fran­ciaország és Új-Zéland ENSZ- nagykövete szombaton Vitéznél a helyszínen győződött meg a muzulmán-horvát összecsapás tragikus fejleményeiről. Pilcz Nándor II. János Pál Albániában (Római tudósítónktól) Egynapos látogatást tett II. János Pál vasárnap Albániában. Történelmi az utazás, mert a pá­pa eleddigi 57 külföldi utazása után első ízben járt a Balkánon, muzulmán többségű környezet­ben. Enver Hodzsa rendszere, 23 évvel ezelőtt meghirdette az ate­ista társadalmat, egyaránt be­tiltva az iszlám, az ortodox és a katolikus egyház működését. A pápát Sali Berisha elnök és az albán szülőktől származó, de szkopjei születésű, Nobel­­békedíjas Teresa apáca fogad­ta. Az egyébként muzulmán el­nök (miként Albánia lakosságá­nak mintegy 70 százaléka isz­lám hívő) köszönetet mondott a katolikus pápának,, a Vatikán­nak az átalakuláshoz nyújtott morális és anyagi támogatásért. Újabb EK-dörgedelmek Belgrádnak (Bonni tudósítónktól) A Szerbia címére szóló szo­kásos dörgedelmek megfogal­mazásán túl nem sokat hozott az Európai Közösség külügy­minisztereinek rendkívüli, két­napos tanácskozása a dániai Fünen szigetén a hét végén. Az EK egyelőre megmarad a szankciók további szigorításá­nál, de, mint Nils Helveg Peter­­sen dán külügyminiszter, a ta­nácskozás házigazdája közölte, immár más lépéseket sem zár­nak ki. A közösség minden le­hetőség előtt nyitott marad - fogalmazott a miniszteri tanács soros elnöke, de szavaiból ki­tűnt, hogy a fegyveres beavat­kozás kérdésében a Tizenkettek továbbra is megosztottak. Kla­us Kinkel német külügyminisz­ter elmondta, a katonai lépé­sekkel kapcsolatban leginkább azok az államok (értsd Francia­­ország és Nagy Britannia) nyi­latkoztak visszafogottan, ame­lyek azok végrehajtásában döntő szerepet játszthatnának. Petersen egyenesen kétségbe vonta egy ilyen jellegű inter­venció gyakorlati értékét, ugyanakkor támogatásáról biz­tosította brit kollégája, Doug­­las Hurd fenyegetését, hogy ka­tonai eszközökhöz nyúlnak, ha a Srebrenicában állomásozó kanadai ENSZ-katonák ve­szélybe kerülnek. Konkrétan mindössze abban tudtak megállapodni a minisz­terek, hogy az EBEÉ keretében megszigorítják a Kis-Jugoszlá­viával szembeni szankciók ellen­őrzését, amihez több EK-or­­szág további személyzetet bo­csát rendelkezésre. Nem vették le a napirendről Kis-Jugoszlá­via kizárását az összes nemzet­közi szervezetből, ám egyelőre nem is határozták el, s a szerb bankok külföldi követeléseinek befagyasztását is az egyes kor­mányok belátására bízták. A miniszterek végeredmény­ben május tizedikéig haladékot adtak maguknak (és a szerbek­nek), amikor bejelentették, hogy ekkor egy újabb értekezleten vizsgálják felül a korábbi szank­ciók és a most elhatározott lépé­sek hatásának kiértékelését. Léderer Pál -fA VIJJA-fJ 3-fJlU3UASJ I Szabad György Egyiptomban Magyar országgyűlési küldöttség élén háromnapos hivatalos lá­togatást tett Szabad György Egyiptomban. A házelnök Mubarak vendégeként, szombaton részt vett a Sínai-félsziget felszabadulá­sának ünnepén Tabában rendezett nagygyűlésen, ez adott alkal­mat kettejük találkozójára. A delegáció ezután Fathi Szururral, az egyiptomi Népi Gyűlés elnökével lezajlott tárgyalásai során nemzetközi kérdésekről cserélt véleményt, és a két ország tör­vényhozása közötti együttműködés fejlesztését taglalták. (MTI) Cseh állatorvosok leváltása Antonín Kozák, a Cseh Állategészségügyi Szolgálat vezetője le­váltott állat-egészségügyi felügyeleti jogkörrel rendelkező nyolc főállatorvost. Egy cseh cég tavaly ősszel olyan szarvasmarhákat exportált Nagy-Britanniába, amelyeknek a vérében kimutatható volt a száj- és körömfájás elleni oltás hatóanyaga. A kísérő ok­mányok tanúsága szerint azonban az állatok nem kaptak oltást. A brit állat-egészségügyi szabályok nem engedték volna meg, hogy oltott szarvasmarhák jussanak az országba. (MTI) Funar népszavazást tervez a Bolyai-egyetemről Gheorghe Funar polgármester helyi népszavazást kíván szer­vezni arról, hogy legyen-e magyar konzulátus a városban, illetve újra létrehozzák-e a Bolyai-egyetemet. Funar a városi tanács áp­rilis 30-i ülésének napirendjét bővítette ki pénteken a helyi nép­szavazás szervezésére vonatkozó javaslat megvitatásával. (MTI) Moszkvában terjeszkedik a MOL Irodát nyitott a MOL Rt. Moszkvában. A magyar kereskedelmi képviselet épületében dolgozó kirendeltség feladata a közvetlen kapcsolattartás az orosz és külföldi olajcégekkel. Hazánk évente mintegy 5-5,5 millió tonna olajat importál. (Munkatársunktól) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1993. április 26., hétfő (Washingtoni tudósítónktól) Miközben a Fehér Házra - az amerikai katonai vezetés véleményé­vel dacolva - nő a politikai nyomás, hogy Amerika akár egyedül is mérjen legalább büntető légicsapásokat a szerbekre, Kozirjev orosz külügyminiszter vasárnap a CBS televízió vitaműsorában nyilatkozva határozottan óvta az Egyesült Államokat bármilyen egyoldalú akciótól a Balkánon. Kozirjev, aki megkerülte a választ arra a kérdésre, hogyan reagálna Moszkva a szerbek elleni amerikai légicsapásokra, csupán annyit mondott, hogy nagyon óvatosan kell választani a „rossz és a még rosszabb” döntési lehetőségek közül. Ezért is fontos - jegyezte meg -, hogy az Egyesült Államok és Oroszország konzultáljon egymás­sal csakúgy, mint szélesebb körben, úgy amint azt Kozirjev már java­solta, a BT öt állandó tagjának Szarajevóba összehívandó demonstra­tív külügyminiszteri találkozójának formájában. (Bukaresti tudósítónktól) Romániában május 1-jétől öt-tízszeresére emelkedik az alapvető élelmiszerek, a ház­tartási energiaszolgáltatás és a közszállítás ára. A főbb szak­­szervezetek május 5-ére általá­nos sztrájkot jelentettek be. Nicolae Vacaroiu kormánya eldöntötte: május 1-jétől meg­vonja az alapvető élelmiszerek, az energiahordozók, illetve a fűtés és a közszállítás állami ártámogatását. A kormányfő szerint a piac­­gazdaság megteremtéséhez szükséges intézkedés elkerül­hetetlen. Kormánya ellentétele­zéssel és bérpótlékkal kívánja elviselhetővé tenni az intézke­dés szociális terheit. Ez együt­tesen alkalmazottanként körül­belül havi 10 ezer lejre rúg. En­nél valamivel alacsonyabb összeggel toldják meg a fizeté­sek 58-60 százalékát kitevő nyugdíjakat. Országos átlagban az alapfizetés 17 ezer lejről 28 ezerre, az átlagfizetés pedig 43 ezerről 57 ezer lejre emelkedik, közben a dollár hivatalos árfo­lyama már elérte a 615 lejt. A ártámogatás megvonásával a sok helyütt hiánycikknek szá­mító kenyér ára az eddiginek a négy-ötszörösére, a szintén ál­talános hiánycikknek számító tejé ötszörösére, a vajé hat-tíz­szeresére emelkedik. Hasonló arányú lesz az árnövekedés a városi közszállítási díjaknál, valamint a háztartási villamos energia esetében. Kilenc-tízszer lesz drágább a távfűtés, a szén, a fűtőolaj és a gáz. A másfél tucatnyi szakszer­vezeti szövetség közül a nyolc legnagyobb május 5-ére általá­nos sztrájkot jelentett be. Sze­rintük ugyanis a kormány kihí­vóan viselkedett velük szemben a tárgyalások során, nem mu­tatott készséget alapvető kí­vánságaik figyelembevételére. A kabinet - a szakszerveze­tek, de a kormányon lévő Nem­zeti Megmentés Demokrata Frontja nyomására is - növelte az ellentételezés és a bérpótlék eredetileg bejelentett arányát, s most már hajlandó megvizsgál­ni az országos minimális bér szavatolását is. Ám ez sem elé­gíti ki a nagyobb szociális vé­delmet követelő harcosabb szakszervezeteket, amelyek a sztrájk előtt felkérték Ion Ilies­cu elnököt, vállalja a közvetítő szerepét a kormány a szakszer­vezetek között. Az áremelést az ellenzék is elkerülhetetlennek tartja, de bírálják a jelenlegi hatalmat, hogy politikai meg­gondolásokból hosszú ideig ki­várt, elhúzta az árliberalizáci­ót, ami a meghirdetett „fokoza­tosság” ellenére ma sokkhatás­ként éri a társadalmat. Mag Péter Ünneplőben az elnök jövőjéről (Folytatás az 1. oldalról) Rendőr egyébként minden szavazóhelyiségben van, általá­ban több is, közömbösen szem­lélődnek. A bizottságok elnökei­től megtudom, hogy 2200 körül van körzetenként a részvételre jogosultak száma. A nyitás óta eltelt három óra alatt 258-an, 287-en és 263-an szavaztak. Később tapasztalom, hogy Moszkvára ez jellemző. Csak a munkáskerületekben voltak egy kevéssel aktívabbak a polgárok. Délig mintegy harmincszáza­lékos a részvétel az általam be­járt körzetekben. Magánsta­tisztikám egyértelmű: Moszk­vában érvényes lesz a szavazás. Andrej unszol, hogy nézzünk be a büfébe. Nincs mérleg, a narancsok héjára golyóstollal ráírták az árat. Egymásra né­zünk, majd kint megbeszéljük. A minimálbérből harminc ki­sebb narancsra futja, nem egész hetven darab minyonra. A felemelt minimális nyugdíj ötven nagyobbacska narancsra elegendő. Persze egy narancs árán öt félkilós kenyeret, négy liter benzint is kapni, szóval nem egészen úgy van. Elbúcsúzunk, beljebb kanya­rodok a városba, egy-két „híre­sebb” körzethez. Az emberek, mint kint, itt is ünneplőben vannak, bár ez az ünneplő va­lamelyest eltér a külső és a bel­ső kerületekben. De tiszták az ingek, borotváltak az arcok, fé­sültek a frizurák itt is, ott is. A Vörös térnél környékén össze­keverednek a külvárosi és bel­városi ünneplő ruhák. Maga Jelcin elnök nem be­szélt a bedobott lapok tartal­máról (előzetesen négy igent ígért). Elviccelődött, hogy a fe­lesége bizonyára nem szavazott neki bizalmat. Visszafelé megállók egy kö­zépiskolánál. Két Volvo, egy Toyota, egy 3000-es Mitsubishi és egy Ford is állt a kerítésnél, gondoltam benézek. Az egyik autó biztosan azé a fiatal há­zaspáré, velük vannak a szülők is. Az ifjú férj fényes szabad­időruhát, „selyemmackót” hord, itteni újgazdagkörökben ez az elegancia egyik csúcsa. „Nyíltan” szavaznak, egy asz­talt körbeállva, a fiatalember vezényszavára. „Akarjuk mi hogy..., nem, nem akarjuk. Az igent kihúzzuk, marad válasz­nak a nem”. Ez a harmadik cé­dula volt. Újabb magán­statisztika: Moszkvában az elnök győzött. Hazafelé a közeli templom­nál szavazóhelyiséghez hasonló a forgalom. A megszentelt ka­lács száraz törmelékét árulják. A húsvét utáni első vasárnap ünnepe a pravoszláv egyház­nak, Krasznaja Gorkának hív­ják, vörös halmot jelent. Van egy Krasznaja Gorka ne­vű taxitársaság. Finn szomszé­dunk rokonai már fél órája várják a taxit. Kétségbeesetten szorongatják a papírt, rajta az ígért kocsi rendszámával. Más­fél órájuk maradt a repülőgép indulásáig, a kocsi nem jött. Moszkvában vasárnap ünnep volt. M. Lengyel László Az NBC amerikai tévétársa­ság megrendelésére az oroszor­szági szavazófülkékből távozók körében végzett közvélemény­kutatás szerint Jelcin állítólag nyert a népszavazáson. Támo­gatást kapott a reformok folyta­tására, a parlamenti választá­sok előre hozatalára. Ha ez igaz, akkor a referendum elutasította az elnökválasztás előre hozását. (Washingtoni tudósítónktól) Az IRA ismét lecsapott a Cityre (Londoni tudósítónktól) Az Ír Köztársasági Hadsereg eddigi egyik legnagyobb me­rényletét követte el szombat délelőtt a londoni Cityben. Egy 34 éves, kétgyermekes szabad­úszó fotóriporter meghalt, negyvenheten, közülük hatan súlyosan megsérültek, az anya­gi kár eléri az 1 milliárd fontot. A tonnányi bombát egy teher­autóban helyezték el, amit szombat reggel állítottak az or­szág második legmagasabb épülete, a Nat West Tower elé. Az IRA a robbanás előtt a szo­kásosnál jóval, egy órával ko­rábban figyelmeztette a Scot­­land Yardot kódolt telefonhívá­sában, így sikerült elkerülni a tömegszerencsétlenséget. Egyes épületekbe mégis csak a robba­nás előtt néhány perccel jutott el az üzenet, ezért a szombaton is dolgozó munkatársak és kar­bantartók csak részben tudtak kimenekülni. A fél 11-kor fel­robbant bombát tízkilométeres körzetben lehetett hallani, és nyomában 12 négyzetméteres kráter keletkezett. A Nat West Tower csupa üveg palotájából úgy potyogtak a szilánkok, mint a záporeső - a legtöbb sze­mélyi sérülést ez okozta -, a Hongkong és Shanghai Bank toronyháza és a Bishopsgate- Broadgate számos irodaépülete kártyavárként omlott össze. Az IRA-nak nemcsak a City világát sikerült megbénítania: óriási körzetben leállították a metrójáratokat, megbénult a város forgalma. Vasárnapra vir­radóra újabb két bomba rob­bant fegyveresek hatalmába ke­rített taxikban, ekkor azonban nem történt személyi sérülés. Az IRA, amely egy hónapja, a war­­ringtoni dráma után állítólagos ígéretet tett arra, hogy békén hagyja a civil lakosságot, most mégiscsak lecsapott. A merény­let egy évvel a Baltic Tőzsde előtt elkövetett támadás után következett be, közel a korábbi helyszínhez. Az egymilliárd fontra becsült anyagi kár há­romszorosa a tavalyinak. R. Hahn Veronika A City szívében egyetlen ép ablak sem maradt REUTERS-FOTÓ A lottó - ha csak egy ötös lesz - ezen a héten már több mint 15 MILLIÓT Szerencsejáték Rt. fizet!

Next