Népszabadság, 1993. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
4__ Pax Romanakongresszus A szombathelyi székesegyházban húsvéthétfőn este ünnepélyes keretek között megnyitották a Magyar Pax Romana Mozgalom 35. kongresszusát, amit 1991 óta harmadízben tartanak hazánkban. Az ünnepélyes szentmisét dr. Konkoly István megyés püspök celebrálta. Megnyitóbeszédet Galambos Gyula, a mozgalom elnöke mondott. A megújuló egyház, megújuló társadalom címmel szervezett találkozóra mintegy 400 résztvevő érkezett a világ minden tájáról. A tanácskozás fő célja a magyar katolikus értelmiség hitének, továbbá a modern világkép és a keresztény hit összhangjának elmélyítése. Az idei témák: értelmiség, műveltség, kereszténység, a civilek jelentősége a társadalomban és az egyházban, a kommunikációs deficitek, az egyház a társadalomban és a közéletben, továbbá a Katolikus Mérnökök, Agronómusok és Közgazdászok Nemzetközi Társaságának párbeszéde hazai értelmiségiekkel. A tanácskozáson, amelyet a Szombathely melletti Vépen rendeznek egész héten, tanulmányozzák a magyarságot érintő kérdéseket, a kisebbségben élő Kárpát-medencei, valamint a szórványmagyarság helyzetét. (MTI) Húsvétköszöntő találkozások Húsvétköszöntő nagymisét tartottak szombaton délelőtt az esztergomi bazilikában. A római katolikus egyház egyik legjelentősebb ünnepén sok száz hívő előtt Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek celebrálta a szentmisét. A megemlékezés a liturgia hagyományai szerint tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődött. Ezután vette fel a keresztség szentségét többtucatnyi gyermek és ifjú, s erősítették meg kereszténységi fogadalmukat a jelen lévő hívők. A szentmise feltámadási körmenettel zárult az esztergomi bazilikában. Húsvéti nagymisét tartottak szombaton délután a budapesti Szent István-bazilikában is. A szertartást Szabó Géza protonotárius kanonok, a Szent István-bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre celebrálta. A nagyszombati szertartások a hagyományoknak megfelelően tűzszenteléssel kezdődött, s a lángnál meggyújtották a Krisztust jelképező gyertyát, majd a a bazilika plébánosa keresztvizet szentelt a jövő év keresztelendői számára. A nagyszombati szentbeszéd alapgondolata az volt: Krisztus meghalt, majd feltámadt, szabaduljunk meg mi is bűneinktől, Isten és embertársaink örömére. A nagymise feltámadási körmenettel zárult. (MTI) Húsvéti ökumenikus virrasztást tartottak a budapesti Reménység szigetén Kelet-Európa erőszakmentességéért BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Akadálypályán a kétharmadosokZavartalan ünnepi határforgalom (Folytatás az 1. oldalról) Nem tölti el az ellenzéket általános lelkesedéssel az sem, amit a titkosszolgálati eszközök vonatkozásában irányoz elő a törvény. Ma a nyomozó hatóságnak nincs joga saját hatáskörében a lakásokba, irodákba való titkos behatolásra, lehallgatókészülékek („poloskák”) elhelyezésére, telefonbeszélgetések rögzítésére, levelek titkos felbontására. Ez utóbbi tevékenységeket jelenleg személyesen Balsai István igazságügyminiszter engedélyezheti. Az előző törvénytervezet ezt a jogot átruházta volna a megyei, illetve a fővárosi bírósági elnökök által kiválasztott bírákra. Az új szövegtervezet ehelyett két variánst tartalmaz. Az első szerint bírói, a második szerint ügyészségi engedélyezés lenne szükséges. Mivel azonban a bírói kinevezés nem független az Igazságügyi Minisztérium szándékától, az ügyészségi törvény pedig ezt a testületet is az igazságügy-miniszter alá rendelné, s ővele szemben erős a bizalmatlanság - a két variáns egyike sem látszik megnyugtatónak az ellenzék számára. A kormány viszont bizonyos pontokhoz ragaszkodik. Ilyenek közé sorolta Józsa Fábián államtitkár a közelmúltban a belügyminiszter irányítási jogkörét, s azt is, hogy nem kívánnak vétójogot biztosítani az önkormányzatoknak. Ugyancsak elfogadhatatlannak tartja a Fidesz javasolta rendőrminisztériumot. „Ha nincs megegyezés, inkább lemondunk a törvény elfogadásáról” - mondotta. Kétséges az ügyészségi törvény sorsa is - ennek ellenére Kónya Imre a minap kijelentette, hogy azt nem vonják vissza. Ez önmagában véve nem kétharmados törvény, de ahhoz, hogy az ügyészség kormány-alárendeltségben az igazságügy-miniszter irányítása alatt működhessen, alkotmánymódosításra lenne szükség. Ismereteink szerint erre ma mindhárom ellenzéki párt nemet mond. (Megyei tudósítóinktól) Milyen volt az ünnepi forgalom a határállomásokon? - erről tájékozódtak tegnap megyei tudósítóink. Az osztrák vámosok húsvéthétfőn egyetlen kamiont sem engedtek át a nickelsdorfi határon. A teherforgalom tehát szünetelt, a személykocsikat viszont alaposan átnézték szomszédaink. Tegnap ebéd után Hegyeshalom és Nickelsdorf között összetorlódtak a kocsik, egy órát kellett várni a továbbindulásra. Elsősorban osztrákok, németek indultak haza, illetve a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások igyekeztek visszatérni Magyarországon át. Hegyeshalomban a belépő oldal szinte teljesen kihalt volt hétfőn: elvétve jelentkezett csak néhány osztrák, német vagy holland utas. A csekély forgalom ellenére akadt dolguk a magyar határőröknek. A kevés nyugat-európai turista - főként egyetemisták - ugyanis személyi igazolvánnyal a zsebben kelt útra; az érdekeltek azt hitték, ez is elegendő lesz a határon való átjutáshoz. Záhonyban hétfőn nagyon gyér volt a forgalom. A területen illetékes nyírbátori határőr-igazgatóság ügyeletes tisztjének információja szerint napközben voltak órák, amikor oda-vissza összesen két személygépkocsi haladt át a magyar-ukrán határfolyó, a Tisza máskor mindig zsúfolt hídján. A reggeli 70 perces, a „normálishoz” képest semmiségnek számító várakozástól eltekintve a kamionok is folyamatosan gördülhettek át a határon. Szombaton alig hétezren jöttek át Ukrajnából gépkocsival, vasárnap pedig e létszámnak is csak a harmada, míg honfitársaink közül ugyanezen a napon csaknem 1800-an mentek ki húsvétolni. A magyar-román határon, az ártándi átkelőhelyen ennél jóval nagyobb volt a mozgás. A húsvéti vendégforgalom már április 9-én megindult, a csúcs a szombati nap húszezres forgalma volt. A legzsúfoltabb időszakokban a várakozási idő a kilenc órát is elérte. Tegnap reggeltől már Nagylakon, a magyar-román határ legforgalmasabb átkelőjén is megszűnt a zsúfoltság. Amíg nagypénteken, nagyszombaton a kamionoknak húsz-harminc, a személygépkocsiknak pedig legkevesebb hat órát kellett várakozniuk a határátlépésre, vasárnapra normalizálódott a helyzet, hétfőre pedig fennakadás nélkülivé vált a forgalom. A várakozás tegnap Gyulán is megszűnt. A vártnál jóval kevesebben vették igénybe az ünnepekre ideiglenesen megnyitott battonyai és méhkeréki határátkelőt. Péntektől hétfőig mind a két helyen kétezernél alig valamivel többen lépték át a románmagyar határt. Körkép Hegyeshalomtól Záhonyig Monológ A politikában mindenre van magyarázat. Még az olyan, a kormánypárt számára különösen gyenge eredményre is, mint amilyen az MDF-es jelöltek szereplése volt a közelmúltban a Bács- Kiskun megyei időközi választás négy fordulójában. Vasárnap este a televízióban, A hét című, közismerten objektív műsorban Balás István MDF-es képviselő, a Monopoly-csoport egyik tagja szorgalmasan magyarázta, hogy a kormánypárt számára miért nem volt fontos a Bács-Kiskun megyei időközi választás. Mondandójának lényege az volt, hogy a Demokrata Fórum számára az 1994-es voksolás lesz a mérvadó. A magyarázat csak a negyedik, érvényes fordulóra vonatkozott, amikor az MDF-es jelölt már visszalépett. A nyilatkozó nagyvonalúan hallgatott az előző három, érvénytelen forduló tapasztalatairól. Pedig hasznos lett volna a nyilvánosság előtt ennél alaposabban értékelni mind a négy választási fordulót. Talán Balás úr is emlékszik még arra, hogy a tavaly novemberi elsőben - nyolc jelölt közül, 1166 szavazattal -az ötödik lett a Demokrata Fórum jelöltje. A decemberi második fordulóra visszalépett a KDNP-s jelölt javára, aki így 1650 voksot kapott, s hat induló közül a negyedik helyen végzett. A márciusi harmadik fordulóban ismét találhattunk MDF-es indulót, aki kilenc jelölt közül a hatodik helyen végez 817 szavazattal, de úgy, hogy a választókörzet két településén egyetlen szavazatot sem kapott. Az utolsó, immár érvényesnek bizonyult áprilisi negyedik menetben már nem volt az öt jelölt között kormánypárti induló, miután ismét megtörtént a visszalépés. Talán éppen abból a taktikai megfontolásból, hogy a választás legyen érvénytelen? Elemzik-e a kormánypárton belül, hogy olyan vidéken ért el az MDF csapnivalóan rossz eredményt, ahol az emberek többsége a mezőgazdaságból él, s a saját bőrén érzi a teljes bizonytalanságot? Érdemes lett volna ezeket megkérdezni Balás Istvántól, de ő csak mondta a magáét a képernyőn. A monológ megszakíthatatlan volt. Lehet, hogy már 1994 jegyében? F. G. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1993. április 13., kedd Végső nyughelyén Bay Zoltán (Tudósítónktól) Szombaton helyezték végső nyugalomra a gyulavári temetőben a tavaly októberben Washingtonban elhunyt világhírű fizikus, Bay Zoltán hamvait, akinek a nevét e napon vette fel a település egészségügyi középiskolája. Az 1900-ban Gyulaváriban született és 1947-től Amerikában tevékenykedett neves fizikus édesapja lelkész volt, ő építtette a gyulavári református templomot. Az épület előtt felavatták Bay Zoltán emlékművét, majd Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tartott istentiszteletet. A tudós hamvait a gyulavári temetőben álló családi sírboltban helyezték el. A szülőhely végtisztességtevő ünnepségén emlékbeszédet mondott Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Marx György akadémikus, az Eötvös Társulat elnöke. A családtagok, tanítványok, tisztelők jelenlétében Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter, a Bay Zoltán Emlékbizottság elnöke, valamint Kádár Péter református lelkipásztor, országgyűlési képviselő búcsúztatta a világhírű fizikust. A KORMÁNY JAVASLATA SZERINT A végkielégítési perért is fizetni kell illetéket (Munkatársunktól) A bírósági illetékek emelését tervezi a kormány. A döntést, amelyről már hírt adtunk, az indokolja, hogy egyre több ügyben kell a bíróságoknak eljárniuk, s az eddigi illetékek ma már csak a ráfordítások töredékét fedezik. Az illetéktörvény kormány által jóváhagyott módosító javaslata továbbra is figyelembe veszi a szociális szempontokat, így illeték- és költségmentességet élveznek a rászorulók. Az elsőfokú peres eljárások jelenlegi hatszázalékos illetéke megmarad, de megemelkedik az alsó és felső összeghatár. Az eddigi 600 forintos alsó határ kétezer forintra, míg a felső határ 300 ezerről 2 millió forintra emelkedik. A fizetési meghagyásoknál is megmarad a háromszázalékos illeték, a minimumösszeg azonban 500 forintra, a maximumösszeg egymillió forintra emelkedik. A fellebbezési - másodfokú - eljárásokra a módosító javaslat 6 százalékos mértéket vezetne be, háromezer, forintos alsó, illetve kétmillió forintos felső határral. A peres eljárásokban hozott végzés elleni fellebbezés esetén a jogorvoslatra vonatkozó illeték felét kell majd kifizetni. A harmadfokú - felülvizsgálati - szakasz eljárásaira szintén hatszázalékos kulcs vonatkozik, négyezer és kétmillió forintos határok között. A cégbírósági illeték két százalék, legalább tízezer és legfeljebb háromszázezer forint lenne. A jogi személyiségű társaságoknál az alaptőke nagyságát is figyelembe vennék. A csőd- és felszámolási eljárások jelenleg illetékmentesek, de a javaslat szerint ez is változik: a csődeljárás megindítása a tervezet szerint 15, a felszámolási eljárásé 20 ezer forintba kerülne. A munkaügyi perekért eddig nem kellett fizetni. A törvénymódosító javaslat szerint azonban a végkielégítéssel, valamint a szándékos és gondatlanságból eredő súlyos károkozással összefüggő bírósági eljárások illetékkötelesek lennének. Az Igazságügyi Minisztérium az illetékekből származó bevételek 50 százalékos növekedését várja. Ezt a pénzt a bíróságok címzett támogatásként kapnák meg. A tervezetet sürgős, kivételes tárgyalást javasolva terjeszti a parlament elé a kormány. KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT RÉSZVÉNYT Roham az OTP-papírokért? Márciusban az Országos Takarékpénztár részvényei iránt volt a legnagyobb érdeklődés a kárpótlási jegyek tulajdonosai körében - közölte a Budapest Értékpapír- és Befektetési Rt. illetékese. Az előzetes adatok szerint 95-100 millió forint értékű OTP-részvényt szereztek meg a kárpótlási jeggyel rendelkezők, és az érdeklődés továbbra sem csökken. Legalábbis erre lehet számítani abból, hogy az áprilisra felajánlott százmillió forint értékű részvénycsomagot már teljes egészében lekérték a brókercégek. Szintén sikeresnek mondható a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap eddigi jegyzése. Az első három hét ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még a harmadik héten is majdnem 123 millió forint értékben jegyeztek az alap befektetési jegyeiből kárpótlási jegy ellenében. A jegyzés első két hetét is tekintetbe véve, már több mint 526 millió forint értékben jegyeztek kárpótlási jegyért az alap befektetési jegyeiből. A nagy áramszolgáltató vállalatok piacra került részvényei iránt nincs élénk kereslet. A Démász-papírokból ugyan minimális értékben vásároltak, Édász-papírokat azonban még senki sem keresett. (MTI) A főváros környékén nő a munkanélküliség A fiatalok a létbizonytalanság miatt nem fognak hozzá a lakásépítéshez Lassanként egybenőnek a fővárost övező falvak. Budaörsöt, Budakeszit, Dunaharasztit már úgy emlegetik, mint Budapest peremkerületét. A főváros és az agglomeráció kapcsolata évtizedes hagyományokon nyugszik. Az övezetben található hat város és harminchét község az ország területének 1,8 százalékát alkotja, itt él az ország lakosságának egynegyede. Ide összpontosul a magyar ipar erőforrásainak és kereskedelmi forgalmának negyed része. Az utóbbi években megsokszorozódtak az agglomerációban élők mindennapi gondjai. Míg korábban az övezet Budapest számára munkaerőbázist jelentett, a gazdasági recesszió mélyülésével egyre több ottani lakost bocsátanak el. Drága az utaztatásuk, a munkavállalók így visszaszorulnak a lakóhelyükre, ahol többnyire nincs munkalehetőség. A közeljövőben például a szigetszentmiklósi Csepel Autógyárban félezer embernek kötnek útilaput a talpára. A fővárosban a nehezedő életfeltételek miatt a múlt év decemberéig 2,1 százalékkal csökkent a lakosság lélekszáma, az övezet népessége viszont nem nőtt ezzel arányosan, 0,8 százalékkal gyarapodott. Az agglomeráció településein ugyanakkor mérséklődött a magánerős lakásépítések száma. A fiatalok nem vállalkoznak arra, hogy a létbizonytalanság határán, a munkahely elvesztésének napi veszélye mellett hitelből építkezzenek. Tavaly Pest megyében 33 ezer ember maradt munka nélkül, ez a szám négyszer több, mint 1991-ben. Míg az országban száz munkanélkülire három, a megyében mindössze egy álláshely jutott. A munkanélküli-segély összegének havi átlagos értéke 8728 forint volt. A foglalkoztatáspolitika paszszív elemeiben (segély, járadék vagy korengedményes nyugdíj) csaknem 4000 fő részesült. A létbizonytalanságot feloldandó, egyre többen váltanak ki magánvállalkozói iparigazolványt. Az APEH Pest Megyei Igazgatóságának adatai szerint az idén 47 ezer magánvállalkozó készít adóbevallást. A főváros és az agglomerációs övezet között különösen erős a kapcsolat a kiskereskedelmi áruforgalomban. Az övezet kiskereskedelmének tizedét a fővárosból irányítják. A privatizáció eredményeként a megye 9958 boltjából 67 százalék, vagyis 6705 üzlet került tartósan magántulajdonba. A vendéglátásban 2497 egyéni tulajdonú üzletet tartottak nyilván. A főváros élelmiszer-ellátása jelentős részben az agglomerációtól is függ. A fellendülés itt is várat magára; két esztendő alatt a mezőgazdasági termelés is jelentősen visszaesett. A termelő berendezések 28 százalékát értékesítették a tszek, ugyanakkor hat százalékkal tovább csökkent a magántermelők száma, és nem növekszik az övezet farmergazdaságainak száma sem. M. I.