Népszabadság, 1993. április (51. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-19 / 90. szám
1993. április 19., hétfő NÉPSZABADSÁG - KULTÚRA Keresztények képen és könyvben Csütörtök délután indította útjára a TV2 a BBC tizenhárom részes filmsorozatát a kereszténység történetéről. Ezzel egy időben a Kossuth Könyvkiadó gondozásában könyv alakjában is napvilágot látott a sorozat alapjául szolgáló munka, Bamber Gascoigne A keresztények című műve. Nem egyháztörténeti munkát kap kezébe az olvasó, sőt átfogó kereszténységtörténeti alkotásnak sem nevezhető Gascoigne kötete és az abból készült filmsorozat. Noha a kereszténység történetének minden jelentősebb állomását végigkísérő írás összességében érdekes képet ad e vallás alakváltozásairól, viszont leginkább kísérletnek tekinthető, egy objektív kereszténységkép kialakítására tett kísérletnek. Ebből eredően a szerző elvetette a hasonló munkák által használt kenetteljes, sőt egyházias nyelvet, a szöveg XX. századi köznyelven fut, ironikus, helyenként csipkelődő és cinikus, s Petrőczi Éva és Szabó István fordításának köszönhetően remek, lenyűgöző szépirodalmi szöveget olvashatunk. S ezenfelül különösen értékessé teszi a művet az a nagyfokú gondosság és igényesség, ahogy filmen és könyvalakban megjelent. A Kossuth ezen munkája jó eséllyel indulhat a Szép Magyar Könyv jövő évi versenyén. Annak ellenére, hogy igen sok keresztény vallástörténeti esemény és forma hiányzik a műből - hiszen egyórás epizódokból álló tévésorozat alapjának készült, mégis állítható, hogy a kísérlet sikeres volt. Ugyanis Gascoigne-nak sikerült megmutatnia mentalitás- és kultúrtörténetinek tekinthető művében a koronként változó és mégis hasonló embert a vallás mögött, az esendőt, a szebbre vágyót, a poklok tüzével halálra rémítettet, a polgárt és a papot, a kéjvágyó szerzetest, a szerelmi regényeket körmölgető pápát, a megkeresztelkedő kommunista politikust. A könyv és a filmsorozat végigköveti a keresztény vallás történetének főbb állomásait, a zsidó hagyományoktól az „Isten néküli állam”, a Szovjetunió bukásáig. Különös hangsúlyt fektet Itália, Franciaország, Anglia és az USA vallásosságának, vallásos jelenségeinek bemutatására, és az eretnekmozgalmak mellett Billy Graham is helyet kap a kötetben. Ám annak ellenére, hogy a szerző az álláspontját plasztikusan és igen élesen fogalmazza meg, mégis e kritika nem vallás-, hanem egyházkritika - lévén a kötet is hívő ember alkotása. Ebből a szempontból a mű Magyarországon még inkább felértékelődik, hiszen hiányzik nálunk - az utóbbi időben nyilvánosságra került belső cenzúra gyakorlata miatt is - a keresztény egyházak objektív önképe és a társadalommal való viszonyuk konstruktív megfogalmazása. Ennek kialakításában őket és a társadalmat is segítheti a sorozat. Dombi Gábor Népszabadságot újságárustól? Olcsóbb, ha házhoz rendeli. Lapunk minden előfizetőjének 40% megtakarítást nyújtunk. Ez annyi, mintha évente majdnem öt hónapig vagy minden pénteken és szombaton ajándékba adnánk Önnek a Népszabadságot és a színes TEVE-magazint. Az Ön kényelme ennyit megér nekünk. És friss hírekkel kezdheti a napot. NÉPSZABADSÁG Magyarország legkedveltebb napilapja Nyelv-Info Új lap jelent meg az immár agyonzsúfolt sajtópiacon, ez az újság mégis biztos sikerre számíthat. A Nyelv-Infót a szerkesztőség beköszöntőjében olvasottak szerint „nyelvtanárszerzők írják, nyelvtanár-szerkesztők készítik nyelvtanár-olvasók számára”, ezért többnek ígérkezik egyszerű szakmai réteglapnál. A gazdagodó iskolai nyelvoktatás mellett szinte naponta hallani újabb és újabb nyelviskolák indulásáról és e téren ma már akkora a kínálat, hogy áttekinthetetlenné vált a piac. A Nyelv-Info ebben a dzsungelben kíván kalauz lenni. Azt ígéri, olyan híreket, információkat közöl, amelyek segítik a tájékozódást, beszámol a figyelemre méltó kezdeményezésekről, szakmai rendezvényekről, az új vagy készülő jogszabályokról, a képzési és átképzési lehetőségekről, megismerteti, hol lelhetők fel az ezekhez szükséges pénzforrások. Az első számban egyebek között olvashatunk arról, miért tudja még mindig sok iskolában tartani hadállásait az orosz nyelv, a különböző munkáltatói igények alapján milyen jövője lehet az állami nyelvvizsgarendszernek, és a lap körképet ad arról is, mi újság a nyelvkönyvpiacon. Az évente ötször megjelenő lapot a Nyelvtanárok Országos Egyesülete adja ki, felelős szerkesztője Berényi Pál. A Nyelv- Info az első számban megjelent címeken fizethető elő, de könyvesboltokban is megvásárolható. Gy. Sz. É. ÚJ MAGYAR FILM „Az emberek szeretnek hazudni” Találkozás Mészáros Mártával A magzat a címe Mészáros Márta új filmjének, amelyet hamarosan forgatni kezd. Pataki Évával írta. Gyártója a Budapest Filmstúdió és a Monguz Stúdió (a nagyközönség nem sokat tud ez utóbbiról, mondjuk el hát, hogy Csáky Attila, Buday Zsolt, Szendrey Tamás és Jancsó Zoltán vállalkozása, s az utolsóként említett úr a rendezőnő fia), amellett három televízió is szerepet játszik a koprodukcióban, nevezetesen az MTV, a Duna TV meg a Lengyel Televízió. A történet veleje, egy nehéz körülmények közt küszködő, fiatal házaspár újabb gyermekáldás elébe nézne, de az asszonyka a férje tudta nélkül abortusz helyett inkább eladná születendő gyermekét egy meddő, gyermekre vágyó, gazdag nőnek. A két asszonyt Kováts Adél és Grazyna Szapolowska, férjeiket Bölyki László és Jan Nowicki játssza. - Egy terhesség története ez a film. Visszanyúlásnak látszik Mészáros Márta régebbi korszakához. Vagy mégsem? - Engem mindig érdekelt a család. Maga az egység: a férj, a feleség, a gyerek, a törvénytelen gyerek, az örökbefogadott gyerek, az eladott gyerek és így tovább. Szerintem az alapvető dolgok gyermekkorban dőlnek el minden ember életében, esetleg anélkül, hogy ennek később tudatában lenne. Engem akkor is ezek a dolgok érdekeltek, amikor nem szerették ezeket, mert politikacentrikus volt a filmgyártás. Akár a kilenc hónapra, akár az Örökbefogadásra, vagy az Ők kettenre, az Örökségre, az Olyan, mint otthonra gondolok, mind ilyen problémákról szóltak. Megcsináltam a Naplókat, ezek bizonyos fokig politikai filmek voltak, de mégis arról szóltak, hogy volt egy kislány, aki hazajött a Szovjetunióból, és megpróbálta magában földolgozni a valóságot, de közben beleütközött, persze, a történelembe. De én egy ember, egy magzat eladását is történelemnek veszem. - Ha nem is teljesen politikai filmnek készült a Napló, a fogadtatása mindenképp politikai volt. Kiváltképp érvényes ez a trilógia első részére. - Most éppen arról írok könyvet, hogyan keletkeztek a Naplók. - Mármint forgatókönyvet? - Nem, egy könyvkiadó keresett meg, annak csinálom. Amikor az első Naplót kezdtem forgatni, 1980 volt, csodálatos nyár. Lengyelországban már megjelent a Szolidaritás, fölcsillant egy reménysugár Kelet-Európában. Élettársam lengyel, én épp kint voltam, amikor a változás elindult Lengyelországban. Természetesen megint eszembe jutott a Napló, aminek a forgatókönyve rég megvolt, hogy most meg kellene próbálni. De őszintén szólva, a korábbi tapasztalatok - hiszen minden stúdióban azt mondták, hogy ez a történet megcsinálhatatlan - nem tettek bizakodóvá, olyannyira, hogy kis híján elmentem Franciaországba dolgozni, mert ott ajánlottak épp munkát. Össze is vesztünk egy kicsit Nowickival, mert ő volt az, aki azt hajtogatta: előbb csináld meg a Naplót. Hazajöttem, a filmgyár udvarán véletlenül összefutottam Nemeskürtyvel, aki azt mondta: Nem akarsz nálam egy filmet csinálni? Szeretnék, mondtam, de a Naplót. Nemeskürty természetesen ismerte a forgatókönyvet. És csak annyit mondott: Hát jó, hozd be. És elindította a filmet anélkül, hogy fölküldte volna a főigazgatóságra. Csak amikor már leforgattuk egy részét, akkor kérte rá a jóváhagyást és Újhelyi Szilárd meg Szabó B. István rábólintottak, hogy hát akkor menjen. Aztán jöttek a gondok: Aczél ordított, a film három évig dobozban maradt. De közben olyan dolgok történtek körülötte... Rengeteg hazug pillanatot éltem át, amíg a Napló dobozban volt, s hol azt lehetett hallani, hogy a pártközpont nézegeti, hol azt, hogy a megyei párttitkárok... Ez nekem nagy lecke volt. Ha megfigyeli, a család mellett minden filmem a hazugságról szól. A magzat is a nő hazudik benne a férjének. Izgat engem, hogy miért a hazugság vezérli az emberiséget. A hazugság alaptéma, nem tudni, hol a határ, amin túl csakugyan őszinték az emberek. Mert az emberek szeretnek hazudni, tréfásan azt mondanám: nagyon gyenge pillanata az emberiségnek, amikor őszinte... Végül aztán Kőhalmi eldöntötte, hogy kiveszi ezt a filmet a dobozból. Kivágatta belőle az orosz filmrészleteket, magyarokat tettem a helyükre, és bemutatták a Szemlén. Hirtelen nagy siker lett, kiderült, hogy tudok filmet is csinálni..., pedig az már a tizen-nem-tudom-hányadik filmem volt, ha úgy tetszik, a világ összes díjait megnyertem mindenféle fesztiválokon, csak a magyar sajtóban ez mindig úgy jelent meg, hogy hülyék, akik a Mészárosnak díjakat adnak, mert ő nem is tud filmet csinálni. A politikai része szintén érdekes a dolognak: az első Napló mindenképpen megelőzte a kort, olyan dolgokról beszélt, amik addig nálunk is, a Szovjetunióban is szigorúan tabunak számítottak. De aztán tíz év alatt, amíg a trilógiát csináltam, utolért a történelem. Olyannyira, hogy amikor a filmbeli Jánost akasztották - ez olyan téma volt, hogy amikor elindultunk az első résszel, nem is gondolhattunk rá, hogy valaha is filmre kerülhet ilyesmi! akkor már nem szemétdomb volt a 301-es parcella, hanem nemzeti emlékhely. Ma már számos országban együtt vetítik a három Naplót, és úgy nézik, ahogy egy történelmi regényt szokás olvasni. Most voltam például Rómában, ahol az újságok Bertolucci Huszadik századjához hasonlították - szóval történelmi regény nekik ez a trilógia. De hát biztos, hogy vannak jobb filmjeim! Szintén nemrég jártam Franciaországban, Nantes-ban volt egy retrospektívem, talán tizenöt év után ott láttam újra az Örökbefogadást - mint egy teljesen idegen filmet -, az például biztos, hogy jobb, mint a Naplók. Tehát most ismét „egyenesben” beszél majd az új film a családi problémákról. S ha jól olvastam ki a forgatókönyvből, a modern orvosi technika segítségével a fejlődő magzat is az egyik valóságos szereplője lesz ennek. - Igen. Az is egy ember. És a legembertelenebb dolog a világon, hogy még meg sem született, máris eldöntik róla a szörnyeteg felnőttek, hogy mi legyen vele. De a két nő rájön erre. Erről szól a történet. Arról a katarzisról, ami ezzel a fölismeréssel jár. - Mi a véleménye Mészáros Mártának az abortuszról? Tudom, hogy a film nem erről szól, de mégis megkerülhetetlen ma ez a kérdés, ha a magzati élet szóba kerül. Az a véleményem, hogy a törvény nem old meg semmit. Magyarországon, Kelet-Európában, ahol ilyen iszonyatos gazdasági problémák vannak, akármilyen módon rendezi a törvény az abortuszt, mindig megmaradnak a vele kapcsolatos gondok. Elég talán arra utalni, hogy Lengyelország igazán vallásos ország, ahol a törvény tiltja a magzat megölését, s mégis, mire kényszerülnek a hívő lengyel nők? Arra, hogy menetrendszerűen, köztudomásúlag erre a célra alkalmazott turistabuszokkal a Belarusz Köztársaságba menjenek át kikapartatni a magzataikat. Bonyolultabb a valóság, mint amit törvénybe lehet foglalni. Természetesen jobb lenne, ha nem ölnék meg ezeket az embriókat, mert az számomra nem kétséges: ez ölés. Láttam filmre fölvéve, hogy a kikapart magzat hogyan menekülne a méhben, hallottam a szörnyű hangját - mert sikít! Védené az életét! Hát csodálkozhat-e rajta az ember, hogy hetente olvashat az újságokban olyan esetekről, hogy eladják a gyerekeket, bérbe vesznek nőket szülésre és így tovább? S mindennek az az alapja, hogy egyszerűen nem képesek fölnevelni a születendő gyermekeket. Mit képes ezen a borzasztó helyzeten segíteni egy törvény...? - Még valamiről hallottam híreket rebesgetni: két francia szerződést is aláírt a napokban, két filmre. - Nőkről szólnak azok is. Az egyikben Michéle Mercier - a világsikerű és még ma is folyton játszott Angelika-sorozat hajdani szépséges főszereplője - és Julie Christie lesz a két hősnő megszemélyesítője, afféle Sunset Boulevard-történet, két kikopott, kiöregedett sztárról, akik elhatározzák, hogy együtt fognak meghalni, de szerencsére akad valaki, egy férfi, aki nem hagyja őket. A másik filmben pedig Fanny Ardant lesz a megtestesítője a tragikus hősnőnek, akinek a sorsában Edith Steinét próbáltam összesűríteni. - Elnézést, de nem tudom, ki volt ő. - Wroclawban született, Husserl-tanítvány volt a filozófiában, zsidóból áttért katolikusnak, karmelita apáca lett, Hollandiából hurcolták el Auschwitzba, ott végezte a gázkamrában. Hét éve foglalkoztat ez a téma. De talán én sem hallottam volna róla, ha Lengyelországban nem találkozom emlékének ápolásával. Csala Károly Mészáros Márta, két unokája egyikével, Zsófival IHMITSUBISHI HASZONGEPJÁRMŰVEK ÉRTÉKESÍTÉSE, MÁRKASZERVIZE 1037 Bp. Zay u. 24. Gépjármű-értékesítés: Tel./Fax: 188-9175 Márkaszerviz: Telefon: 168-6871 25