Népszabadság, 1993. május (51. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
NÉPSZABADSÁG • 1993. május 3., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP • 51. évfolyam, 101. szám Május elseje a tb-választások jegyében Karadzsics aláírta a boszniai béketervet A közelgő tb-választások jegyében ünnepelték május elsejét szerte az országban - főként szakszervezeti rendezvényeken. A fővárosban a rendszerváltás óta meglévő új keletű hagyomány szerint külön ünnepeltek a baloldali pártok és szervezetek a Városligetben, míg a Liga, a Munkástanácsok és az SZDSZ a Népligetbe várta szimpatizánsait. Május elseje alkalmából szombaton baráti beszélgetésre is vitatta Göncz Árpád köztársasági elnök az ÉT munkájában részt vevő hat szakszervezet, valamint a munkáltatók képviselőit. A protokollmentes, jó hangulatú - a késő esti órákba nyúló - találkozón szó esett egyebek mellett a mostanság legidőszerűbb kérdésekről: a tb-választások eredményességének fontosságáról, a munkanélküliségről, a munkáltatók és a szakszervezetek kapcsolatáról. (Május elsejei tudósításaink a 4. oldalon.) (Újvidéki tudósításunk) Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető vasárnap, az Athénban megrendezett Bosznia-konferencián aláírta a lord Owen és Cyrus Vance nevéhez fűződő nemzetközi béketervet. A megállapodást azonban még jóvá kell hagynia a szerdán ülésező boszniai szerb parla mentnek is. Milosevics szerb, Bulatovics montenegrói elnökök és Dobrica Csoszics jugoszláv államfő vasárnap hajnalig tartó vita után, a küszöbönálló nemzetközi katonai intervenció elhárítása érdekében a béketerv elfogadására kényszerítette Karadzsicsot. A boszniai szerb politikus elfogadta a béketervnek azt a két tételét is, amelyet korábban visszautasított. Az egyik a területrendezésre, a másik a boszniai ideiglenes kormány megalakítására vonatkozik. Ugyanakkor, a görög rádió szerint, Karadzsics ragaszkodott ahhoz, hogy a vegyes lakosságú kantonokban a rendőri szolgálatot az ENSZ-erők keretében tevékenykedő orosz kéksisakosok lássák el. A vita, amelyben Konsztantin Micotakisz kormányfő közvetítőként vett részt, vasárnap is folytatódott. (Folytatás a 2. oldalon) Laza hangulatban telt a majális a Városligetben SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Karadzsics aláír, mögötte Micotakisz görög miniszterelnök A ’56-os bűnök megmérettetése (Munkatársunktól) Hétfőn az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény elvi alkotmányossági problémáit is megvitatják az alkotmánybírák. Mint ismeretes, az 1993 februárjában elfogadott törvény ügyében az elnök az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő által kért normakontroll két törvényt érint. Az első a kormány által előterjesztett jogszabály. Az 1956-ban is hatályos törvények alapján a forradalom leverésével kapcsolatos bűncselekményeket háborús és emberiségellenes bűntetteknek minősíti. Mindmáig hatályosnak tekinti a háborús bűnökről szóló 1945. évi VII. törvényt. Problematikus lehet a háborús bűnösség 1945. évi megfogalmazásának „átemelése” az 1956-os és azutáni időszakra, mivel a törvény egy konkrét helyzetre (a második világháborúra) vonatkozóan született és így okának megszűntével esetleg érvényessége is megszűntnek tekinthető. Ami a másodikat, a Zétényiféle törvényt illeti: lényege a büntetőeljárási szabályok bizonyos módosítása, amely szerint az elévülés tényét csak a bíróság, és csak a tárgyalás végén mondhatja ki, így a bíróság kimondaná a vétkesek bűnösségét, de büntetést nem szabna ki. Mindez azonban csak az öt évnél nagyobb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetében lenne így. Jogi szakértők leszögezik, hogy az abban felvetődött kérdések ügyében az Alkotmánybíróság az igazságtétel kérdése kapcsán már állást foglalt. Határozatában - egyebek mellett - rögzítette, hogy a már elévült bűncselekmények újból büntethetővé tétele alkotmányellenes. Felvetődik az is, hogy a büntetőeljárás általános céljával nem ellenkezik-e egy olyan törvénymódosítás, amely szerint az egész per csakis a ki nem szabott ítéletek indokolására irányulna. (További jelentéseink az 5. oldalon.) Karnyújtásnyira az IMF-megállapodás (Washingtoni tudósítónktól) Várhatóan keddre tető alá kerül Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap új megállapodása - közölte Szabó Iván pénzügyminiszter vasárnap a Michel Camdessus Valutaalapvezérigazgatóval folytatott tárgyalásairól távozóban. A miniszter, aki Bod Péter Ákos MNB-elnökkel együtt tájékoztatta a magyar tudósítókat, elmondta, hogy a realitások túlléptek az eredeti, hároméves megállapodáson, ezért valószínűleg másfél évre szóló, 1994 végéig érvényes új megegyezést kötünk, amely az időhatárokat illetően számot vet azzal, hogy jövőre választások lesznek. A tárgyalásokon mindenekelőtt az idei költségvetési hiányról és az 1994-es büdzsé sarokszámairól volt szó. A miniszter megjegyezte, a deficittel kapcsolatban immár nem a nagy számokról, hanem egy-két milliárdos tételekről folyt a vita, egészében jól fogadták a partnerek és a megegyezés szerint minősítették az 1994-es számok alapjául szolgáló államháztartási konszolidációs programot. Jóllehet, az új megállapodás valószínűleg - a korábbihoz hasonlóan - negyedévenként mintegy 90 millió dollár felvételét teszi lehetővé az IMF-től. Magyarország számára ennél fontosabb, hogy ha az IMF jóváhagyja gazdaságpolitikánk körvonalait, azzal megnyílik az út fontos világbanki ,és európai fejlesztési banki hitelek folyósítása előtt is. (Folytatás a 3. oldalon) Moszkva: csata a Lenin sugárúton A szembenállás időszakában a szembefordulás napja lett Moszkvában május 1-je. A referendumon győztes elnök akarta-e inkább megmutatni, hogy hol vannak a határok, vagy a vele szemben állóknak volt fontos a győzelem határainak vérrel való kijelölése - ez a következő év oroszországi történelmének kérdése. Addig a tények: Jelcin hatalomra kerülése óta először vetettek be vízágyúkat és lovas rendőröket tüntetők ellen, több mint 150 ember sebesült meg. A felelősök köre az esemény helyszínén kívül bővül. (Moszkvai tudósítónktól) Verőfényes, enyhén szeles napra virradt Moszkva. A „Vörös téri” felvonulásról csak szóbeszédet hallani, a rádió vagy a televízió nem igazít el, irány a város. A Tverszkaja (a régi közvetítésekből Gorkij) utcán békésen végighömpölyög a szakszervezetek menete. A léggömbök, a transzparensek alapszíne a régi, mindenki ünneplőben. A munkanélküliség réme, a gazdaság értelmetlen szétzilálása ellen emel szót a politikailag hűséges jó tizenötezres csapat, fél órával később nyoma sincs a tömegnek. A helyét átveszi Iván Tyorkin, a legendás harmonikás, aki a ládafiában megőrzött csizmanadrágban, gimnasztyorkában, sátorlapköpenyben adja elő a világháborús frontok mindig reményt megszólaltató dalait. És megsértődik, ha pénzt dugnának a zsebébe, de a kemény, orosz dohányt elfogadja. (Folytatás a 2. oldalon) Öngyilkos lett Pierre Bérégovoy (Párizsi tudósítónktól) Pierre Bérégovoy volt francia miniszterelnök, aki az egy hónappal ezelőtti választásokig Mitterrand utolsó szocialista kormányát vezette, szombaton öngyilkos lett és kórházba szállítás közben meghalt. A 68 éves államférfi Neverse város határában, amelynek polgármestere volt, testőrének fegyverével golyót repített a fejébe. Ha egyáltalán lehet a szándékos halálnak szimbolikus jelentősége, Bérégovoy öngyilkossága annak tekinthető. (Folytatás a 2. oldalon) i *f BOROSS PÉTER BELÜGYMINISZTER NYILATKOZATA LAPUNKNAK Választójogot a külföldi magyar állampolgároknak A választójogi törvény módosításának előkészületei hamarosan befejeződnek. A tervezet szavazati jogot adna minden magyar állampolgárnak, bárhol is él a világon. Egyebek között erről beszélt dr. Boross Péter belügyminiszter a BM majálisán megtartott fórumon. A Népszabadság kérdésére válaszolva kifejtette: tárcája nem javasolja a választójogi törvény jelentős módosítását, hogy a választók véleménye híven tükröződhessen a szavazáskor, s a ’94-es végeredmény összehasonlítható legyen a négy évvel korábbival. A kormány ugyanakkor mindenképpen szavazati joghoz kívánja juttatni a külföldön élő magyar állampolgárokat is. Boross a román példára hivatkozva azt mondta: nem példa nélküli, hogy egy ország lehetőséget teremt a szavazásra külföldön élő polgárai számára. (A Magyarországon élő román állampolgárok a nagykövetségen, illetve az ideiglenesen felállított szavazóhelyeken voksolhattak, amikor hazájukban választások voltak.) Nem tervezik a képviselők számának csökkentését sem, s az eddigi tervek szerint továbbra is a szavazatok minimum négy százalékát kell megkapnia egy pártnak ahhoz, hogy képviselőt küldhessen a parlamentbe. Boross nem zárta ki, hogy alternatív javaslatként előterjesztik a négyszázalékos küszöb felemelését öt százalékra. A helyhatósági választások a miniszter szerint 1994 őszén lesznek. Boross nem támogatta azt a javaslatot, hogy az országgyűlési választásokkal egy időben megtartott népszavazás döntsön a helyhatóságok mandátumának két évvel történő meghosszabbításáról. Azt mondta: kívánatos lenne ugyan, hogy két országgyűlési választás között félidőben döntsenek a polgárok a helyhatóságokról, ám erről hatpárti egyetértés esetén a parlament is dönthet. A rendőrségről szólva Boross megerősítette: 1995-re a kormány országosan mintegy 400 rendőrőrs létesítését tervezi. Kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, hogy kér-e pótköltségvetést az immár közel félmilliárd forintos adóssággal terhelt BRFK megsegítésére. Fekete Gy. Attila Antal Mevci Meciarnak (Pozsonyi tudósítónktól) A szlovák miniszterelnök a napokban levelet kapott Antall Józseftől. Mint Vladimír Meciar utóbb egy rádiónyilatkozatában elmondta, az üzenetben a magyar kormányfő találkozót javasol a bős-nagymarosi kérdéskörrel kapcsolatos ügyek tisztázására. Meciar a magyar fél lépését fontos jelzésnek minősítette a további előrehaladás szempontjából. A levelet a pozsonyi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Boros Jenő adta át a szlovák kormány ülésének szünetében. Vasárnap esti tv-beszédében Meciar javasolta, hogy a szlovák-magyar kormányfői találkozó helyszíne Pozsony legyen. Szerinte ugyanis az Antall indítványozta színhely - Dunaszerdahely - nem lenne méltó az esemény rangjához. Farkas József György Kiegészítendő lakáskoncepció (Munkatársunktól) A kormány legutóbbi ülésén első olvasatban áttekintette a lakáskoncepciót, amelynek főbb elemeivel egyetértett, de több kérdésben kiegészítést vár. Áttekintették a minőségüggyel kapcsolatos kormányzati feladatokat, valamint a közalkalmazotti tanácsok május 21-28. között tartandó választásának egyes kérdéseit. Foglalkozott a kormány a területfejlesztési támogatás irányelveivel és a kedvezményezett területek besorolásának feltételeivel. A Területfejlesztési Alapot elsősorban a legsúlyosabb helyzetben levő térségek felzárkóztatására kell fordítani, oly módon, hogy megteremtődjenek az önerős fejlődés fel- ,tételei is. Ebből az alapból a számítások szerint a rászoruló területeknek 2200 forint/fő többlet-fejkvóta juthat. Módosították az egyetemek kari tagozódásáról rendelkező minisztertanácsi határozatot is, annak érdekében, hogy a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia, nevét egyetemre változtatva, három szakot indíthasson. Végül módosították a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló rendeletet.