Népszabadság, 1993. május (51. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-03 / 101. szám
4 Nagy Sándor szerint rossz irányba halad a kormány A baloldal a Városligetben ünnepelte május elsejét A baloldali pártok és az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezetek a hagyományokhoz híven az idén is a Városligetben ünnepelték május elsejét. Több tízezer ember megfordult szombaton a majálison, s a politikai pódium szónokait is szépszámú érdeklődő hallgatta. Az ünnepség a május 21-i társadalombiztosítási választások jegyében zajlott. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke intézkedéseket sürgetett a munkanélküliség ellen. Horn Gyula, az MSZP elnöke kijelentette: az ország változást akar a politikában, s a szocialisták vállalják a kormányzati felelősséget. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke pedig a pártot ért sérelmeket panaszolta. - A dolgok nem jó irányba mennek. Már tavaly is tudtuk, amikor a félmilliomodik munkanélkülit „köszöntöttük”, hogy a kormány képtelen változtatni gazdaságpolitikáján. Azóta a munkanélküliek száma meghaladja a hatszázezret. Ez elfogadhatatlan számunkra, ki kell kényszerítenünk a kormánytól, hogy most már történjék is valami - mondta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a városligeti majális központi nagygyűlésén. A szónok a tartós munkanélküliség enyhítése mellett követelte, hogy a dolgozók beleszólhassanak a privatizációba, hogy ne adhassák el fejük fölül a gyárat, ne semmizzenek ki több millió embert, miközben az átalakulás és a zavaros viszonyok vámszedői az ő rovásukra elképesztően meggazdagodnak. Az MSZOSZ - jelentette be Nagy Sándor - széles körű társadalmi összefogástkezdeményez a szegénység terjedésének megakadályozása érdekében. A május 21-i tb-választásokkal kapcsolatosan az MSZOSZ elnöke hangsúlyozta: - Ezúttal nem sztrájkkal, hanem szavazással kell demonstrálni a szakszervezetek erejét. Szavakban ugyanis - a Fidesz kivételével - mindenki támogatja a tb-önkormányzatok létrejöttét, valójában azonban sokan vannak, akik rémülten gondolnak arra, hogy a szakszervezetek ellenőrzése alá kerül a társadalombiztosítás. Az MSZOSZ lándzsát tör a tb-ellátások állami garanciája, az önkormányzatok mielőbbi vagyonhoz juttatása, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, a befizetett járulékok arányosabb megállapítása, az igazságosabb özvegyi és hozzátartozói nyugdíjrendszer, a régen megállapított alacsony nyugdíjak felemelése, a térítésmentes egészségügyi alapellátás, az elviselhető gyógyszerárak, az elfogadható mértékű táppénz, és nem utolsósorban a munkanélküliség csökkentését eredményező új gazdaságpolitika mellett. A tb-választások tétje azonban nemcsak ez, hanem a szakszervezeti mozgalom stabilitása is - szögezte le Nagy Sándor. B. Sz. J. : Délben a városligeti politikai pódiumon nagyszámú érdeklődő előtt Horn Gyula, az MSZP és Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke adott választ a résztvevők kérdéseire. - A szocialista pártnak természetes szövetségesei a szakszervezetek, s elsősorban az MSZOSZ-hez tartozó szakszervezeteket támogatjuk - mondta Horn. Nagy Sándor hozzátette: az MSZOSZ érdekelt abban, hogy a ’94-es parlamenti választásokon néhány szakszervezeti vezető is elindulhasson. Horn hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek közül csak azokat támogatják - és az MSZOSZ-t ilyennek tartja -, amelyek nem szavakkal, hanem tettekkel védik a munkavállalók érdekeit. Horn kijelentette: az ország változást akar, amely jövőre már nem a tulipán, hanem a szegfű jegyében megy majd végbe - utalva ezzel a szocialista párt jelképére. - Az MSZP vállalja a kormányzati felelősséget - tette hozzá. Úgy vélte, a választók jövőre nem kizárólag a programok, hanem négyéves teljesítményük alapján ítélik majd meg a pártokat. A Munkáspárthoz fűződő viszonyt firtató kérdésre Horn úgy nyilatkozott: a párt vezetőivel alapvető kérdésekben sem értenek egyet. - Csupán három dolog megítélésében van vitánk. Ezek: a múlt, a jelen és a jövő - fogalmazott. Horn az első számú közellenségnek a munkanélküliséget nevezte. Nagy Sándor ugyanakkor leszögezte, hogy amíg a munkanélküliség növekszik, nem szabad a nyugdíjkorhatárt emelni. Szerinte a munkanélküliség kialakulásában az értelmetlenül és ostobán végrehajtott privatizáció is szerepet játszott. Horn élesebben fogalmazott: - A privatizáció jelenlegi formájával csak azok nyernek, akik közel állnak a kormányhoz - mondta. Szerinte ezért kell a parlament ellenőrzése alá vonni a privatizáció folyamatát. Nagy reagált a privatizációs miniszter korábbi nyilatkozatára, miszerint a társadalombiztosításnak nem jut a bevételekből. - Ha a május 21-i tb-választásokon sokan szavaznak majd, akkor ki lehet kényszeríteni a vagyonátadást - jelentette ki Nagy Sándor. G. J. Z.: Több száz párttag és szimpatizáns gyűlt össze a Munkáspárt fórumán, amelyen Thürmer Gyula pártelnök beszélt. - Tőlünk elvették a jogot a munkához, elvették munkaeszközeinket, a sarlót és a kalapácsot - jelentette ki Thürmer, utalva a jelképeik nyilvános használatát betiltó törvényre. Thürmer leszögezte: nem hiszik el, hogy fejlett kapitalizmus lesz, hogy a Nyugat kisegíti az országot, és nem hisznek a szociális háló megerősítésében sem. Szerinte a rendszerváltók már csatát vesztettek, mert átkeresztelhették ugyan az utcákat, pórázra köthették a dolgozókat, de nem tudták elvenni tavaszi ünnepeiket. (MTI) Városavató ünnepséget tartottak szombaton a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaföldváron. A több mint félezer éves múltra visszatekintő település majálisán dr. Latorcai János Miklós ipari és kereskedelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF) tartozó tömörülések Hajdúszoboszlón rendeztek majálist. A hagyományos május 1-jei kulturális és sportprogramokat ezúttal arra is felhasználta a SZEF, hogy bemutassa a közelgő társadalombiztosítási önkormányzati választásokon induló néhány jelöltjét. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter szombaton Keszthelyen nyitotta meg a Balaton Fesztivált. Hangsúlyozta: a balatoni idegenforgalom vonzereje csak a víz- és tájvédelmet szolgáló önkorlátozó fejlesztésekkel, tó- és tájbarát gondolkodásmóddal teremthető meg. Korábban a harcos munkásosztály legnagyobb seregszemléjén a Kossuth rádió igencsak terjedelmesen adta hírül, hol ünnepel, merre vonul a nép, hol és kinek, kiknek lehet, illik integetni, és volt olyan időszak is, amikor még azt is sikerült odafönn elintézni, hogy a meteorológiai jelentések, miközben lógott már az eső lába, csak napfényes időt jósolhattak... Most viszont, hála az új, rendszert váltott kormány jóvoltából végre közszolgálativá tett Kossuth rádiónak, ellensúlyozandó az átkos időket, kora reggel lakonikus tömörséggel közölték: május elseje van, kellemes ünnepeket. Majd rögtön bemondták - immár sokkal részletezőbben -, hogy fenyegető ózonlyuk van felettünk az égen... A két fővárosi ligetbe egyébként esztendők óta nem mentek ki ennyien, pedig a szónokok szerint ez a nap már a második esztendeje nem a munka, hanem a munkanélküliség „ünnepe”, így aztán nem csodálkoztam, amikor a hangosbemondó a Városligetben egymás után háromszor is bemondta, hogy „Boross Andrásnak feltörték a lakását, a rendőrség már kinn van”, a transzparens azt hirdette: „Munkanélkülieknek ingyenes melegszendvics és teaosztás”, a panaszfalon pedig az virított, hogy „piszkos kommunisták”, alatta meg „mocskos kormány”, és sarló is volt nem messze tőle, csillag meg kalapács, de ez már a Munkáspárt meg a szélsőbal sétányán, s bár a belügyminiszter beígérte, hogy eltávolíttat a rendőreivel minden ilyet, a rendőrök - kerülendő a felhajtást - közelébe sem jöttek, pedig vehettek volna rögvest a szomszédságban öklömnyi fél grillcsirkéket, potom százötven új apró forintért, meg aztán lufi is volt, fényes és színes, a nagyobb négyszázért, a kisebb háromszázért... Bartha Szabó József Liga: A pártok nem törődnek a tb-szavazással A Népligetben a politika helyett inkább a sör érdekelte az embereket (Munkatársunktól) A Népligetben május elsején jobban érdeklődtek az emberek a sör és a virsli, mint a politika iránt: a többség az árnyékban hűsölt, amíg nyílt fórumot tartott a Liga és a Munkástanácsok, illetve, amíg Pető Iván a kormányt kritizálta. A szakszervezeteket is felelősség terheli, hogy az emberekben nem sikerült kellőképpen tudatosítani a tb-választások fontosságát - mondta többek közt Horn Gábor, a Ligaszakszervezetek egészségbiztosítási önkormányzati listájának első számú jelöltje szombaton a Planetáriumban. Az elsőként felszólaló Forgács Pál, a Liga volt elnöke, egykori OTI-tag elmondta: barátai kérésére vállalta jelölését a nyugdíjbiztosítási önkormányzati lista élére. A jelöltek kifejtették: gazdasági fejlődés nélkül nem képzelhető el a szociális ellátások bővítése. A levonások növelését kizártnak tartják, ezért fokozott állami szerepvállalást sürgettek. Célul tűzték ki a nyugdíjak értékállóságának elérését. A Liga jelöltjei között található Ferge Zsuzsa is, aki hozzászólásában hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a társadalombiztosítást a költségvetési érdekeknek rendeljék alá. Ferge szerint az állampolgári jogon járó egészségügyi alapellátás nélkülözhetetlen feltétele a szociális biztonságnak. A Népszabadság érdeklődésére Forgács Pál és Horn Gábor egyaránt a pártok felelősségét hangsúlyozta, véleményük szerint ugyanis nem törődnek kellőképpen a tb-választásokkal. Horn cinizmusnak nevezte, hogy a kormány négymillió forintot hajlandó csak a tb-választásokkal kapcsolatos ismeretterjesztésre fordítani. A Liga várható választási szereplését mindketten optimistán ítélték meg. Forgács és Horn úgy vélték, a tb kintlévőségeinek behajtása az egyik legfontosabb teendő. * A Munkástanácsok fórumán a jelöltek elsősorban a tb-önkormányzatok munkájának korrektségét, megbízhatóságát hangoztatták. Véleményük szerint áttekinthetővé kell tenni a munkavállalók és munkaadók közötti kapcsolatot. (MTI) * Pető Iván az SZDSZ-majálison kifejtette: a szabaddemokraták pártja az egyetlen, amelyik a szakszervezetekkel megkülönböztetés nélkül bánik. Pető úgy vélte, a pártok nem avatkozhatnak a szakszervezetek belügyeibe, és nem kötelezhetik el magukat egyetlen érdekvédelmi szervezet mellett sem. Ahhoz, hogy a gazdasági problémákat konszolidáltan lehessen kezelni, erős szakszervezetek kellenek - hangoztatta a pártelnök. Kuncze Gábor frakcióvezető kötetlen beszélgetése az érdektelenség miatt elmaradt. (MTI) Az MSZP előrehozná a választásokat? Egyfordulós parlamenti választásokat és az összes szavazat négy százaléka helyett hat százalékot javasol küszöbnek az Országgyűlésbe való bejutáshoz az MSZP-frakció, amely az elmúlt héten kezdeményezte az agrártörvénykezés felfüggesztését. - A törvénykezési moratórium lélegzetvételnyi szünetet adhatna arra, hogy átgondolhassuk, mik azok a legszükségesebb intézkedések, amelyekkel a mezőgazdaság válságát kezelni tudjuk - mondta munkatársunk kérdésére dr. Vastagh Pál viharsarki MSZP-s képviselő egy hétvégi békéscsabai lakossági fórumot megelőzően. A máris több felől kritizált javaslat indítékait a képviselő így foglalta össze: - A szövetkezeti és a kárpótlási törvényegyüttes egymást követő módosításai jogbizonytalanságot teremtenek, és megrendítik az embereknek a törvénykezésbe vetett bizalmát. Ráadásul minden egyes újabb módosítás tovább mélyíti a mezőgazdaság már-már kezelhetetlen válságát. Ezt a koalíció pártjainak sok képviselője is belátja. Az MSZP egyébként úgy látja: hovatovább az is kérdésessé válik, hogy az Antall-kormány képes lesz-e egyáltalán működtetni jövő tavaszig a gazdaság egészét. Ezért, ha a koalíció felvetné a parlamenti választások előrehozását, a szocialisták készek erről tárgyalni. Ezt már Szekeres Imre, a párt ügyvezető alelnöke közölte az újságírókkal ugyanezen a hétvégén, az orosházi agrárszocialista megemlékezés előtti sajtótájékoztatón. Elmondta,hogy az MSZP az egyfordulós választások mellett van, hiszen a képviselők jelentős része eleve a pártlistákról jut be az első fordulóban, ezért az lenne a jó megoldás, hogy az egyéni kerületekben, meg az első fordulóban legtöbb szavazatot elnyert jelöltek kapjanak mandátumot K. E. P. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1993. május 3., hétfő Antall: Felelősségtudatra, hitre van szükség (Megyei tudósítónktól) Közvetlenül az ukrán vezetőkkel folytatott tárgyalásáról, a Bakony harci helikopterezred szentkirályszabadjai bázisára érkezett péntek délután Antall József mininiszterelnök, onnan Paloznakra utazott, ahol részt vett a 350 lakosú, önállósult balatonfelvidéki kisközség faluházának avatásán. A faluház felépítése húszmillió forintba került, ehhez csupán négymillió forint céltámogatást kapott a község, a többit saját erőből teremtették elő. Antall József beszédében hangsúlyozta: az erőt és hitet adó templom mellé épített faluház egyszerre szolgálja az egészségügyet és kultúrát. A miniszterelnök beszédében kül- és belpolitikai témákat egyaránt érintett. Megismételte ukrán földön tett kijelentését: számunkra öröm, hogy Ukrajna a szomszédunk, s ez a szuverén állam fontos kiegyenlítő szerepet tölthet be az egész régióban. Az ukrán függetlenség garanciát jelent biztonsági szempontból. A határon túli magyarságról szólva kijelentette: nem vagyunk irredenták, nem akarunk békétlenséget. „Tudomásul vettük két vesztett világháború után, ami reánk méretett a békeszerződésekben, aláírtuk a helsinki és párizsi megállapodásokat - mondotta a miniszterelnök. - Ugyanakkor elvárjuk, hogy a magyar kisebbségekkel mindenütt tisztességgel és jól bánjanak, hogy megőrizhessék magyarságukat, és mi ebben minden segítséget megadhassunk. Nekünk itthon példamutató, dolgos magyaroknak kell lennünk, mert a határokon túli magyarokat az tartja fenn, ha büszkék lehetnek ránk.” Antall József emlékeztette hallgatóságát, hogy a kormány és az MDF sem a választások, sem a kormányra kerülés alkalmával nem ígért „könnyű álmot”. - Soha nem mondtuk - jegyezte meg -, hogy máról holnapra Magyarország elérheti Európa boldogabb nyugati felét. Nem csupán egy világrendszer összeomlásából eredő problémákat kell elviselni, hanem a versenyt is - a piacgazdaság szabályai szerint - a fejlett világgal. - Felelősségtudatra, hitre, elszántságra van szükség, és akkor biztosíthatom önöket, hogy ezekben az esztendőkben ki fogunk emelkedni a kút mélyéről - jelentette ki Antall József. Surján-párbeszéd az ifjúsággal Megkezdődött a párbeszéd pénteken a kormányátalakítás óta az ifjúsági ügyekért is felelős Surján László népjóléti miniszter és az ifjúsági szervezetek képviselői között. A miniszter szerint több dolog is indokolja a párbeszédet: a kormány hároméves ifjúsági programjának végrehajtása, az ősszel esedékes ifjúsági témájú parlamenti vitanap, s az, hogy a központi ifjúsági alapról az ifjúsági szervezetek véleményének ismeretében kell dönteni. A humán- és ifjúságpolitikai kabinet azonban miniszteri szintű döntés-előkészítő szervezet, a kormány tanácsadó testülete, ezért annak munkájába nem célszerű bevonni a fiatalokat. A kabinet mellett viszont létre kellene hozni egy ifjúsági, egy fogyatékosügyi és egy családügyi bizottságot, amelyekben a „kormányemberek együtt dolgozhatnak az érintettekkel” - mondta. Surján szerint a MISZOT-hoz hasonló „ernyőszervezetet” nem érdemes létrehozni, a párbeszéd hatékonyságát azonban nagyban növelné, ha úgynevezett Nemzeti Ifjúsági Tanácsot alakítanának a szervezetek. Elhangzott, hogy sok kritika éri a Miniszterelnöki Hivatal ifjúságpolitikai koordinációs titkárságának tevékenységét. A miniszter a találkozón megjelent 70 szervezet 110 képviselőjétől javaslatokat kért arra, hogyan csoportosítsák az ifjúsági szervezeteket, mi legyen az előttük álló egy év programja, s hogyan kellene változtatni a kormány hároméves ifjúsági programján. R. K. A. Dr. Solt a táblabíróságokról A hét végén Gyulán, a Békés megyei bíróságon bírói értekezleten vont mérleget a testület az eddigi munkájáról. A számvetésen részt vett dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, aki egy átfogó igazságügyi reform - benne a négyszintű bíráskodás, s ezzel a táblabíróságok feltámasztása szükségességéről tartott előadást. Az értekezletet követő sajtótájékoztatón megyei tudósítónk arról kérdezte a Solt Pált, hogy egyetért-e a kormány bírókat kinevező jogával és azzal a törekvésével, hogy az ügyészséget is a felügyelete alá vonja. Egy helyütt már kifejtettem, hogy a kormány és az Igazságügyi Minisztérium igazgatásfelügyeleti feladatainak félreértelmezése a bírók kinevezésének jelenlegi megoldása. Az meg különösen tapintatlan kijelentés volt az igazságügy-miniszter részéről a Pesti Hírlap tavaly decemberi számában, hogy abból lehet bíró, akit erre a posztra ő alkalmasnak tart. Szerintem meg kell alakítani az országos igazságügyi tanácsot, amelynek egyik tagjaként az igazságügy-miniszter is kellő súllyal képviselheti a kormány álláspontját személyi és egyéb kérdésekben. Ami pedig az ügyészségek kormányfelügyeletét illeti, azzal én szakmai szempontból teljesen egyetértek, ami nem jelenti azt, hogy a most benyújtott tervezettel is. Ez ugyanis már nem egyezik meg az eredeti változattal, a legutolsó fordulóban bekerült változtatás az ügyészek kinevezésében is túlságosan nagy hatáskört biztosítana az igazságügy-miniszternek, K. E. P. Körösi ma nem ül sehova palántát Az 1891-es május elsejei orosházi agrárszocialista zendülés, az agrárszocialista mozgalom kezdetének 102. évfordulóját ünnepelték a hét végén Orosházán. A Magyar Szocialista Párt rendezésében ez alkalomból megtartott mezőgazdasági fórumon részt vett dr. Körösi Imre, az MDF parlamenti frakciójából a minap kizárt országgyűlési képviselő is. Megyei tudósítónk rövid beszélgetésre kérte Körösi Imrét. - Ön az inkriminált parlamenti felszólalásában lényegében ugyanazt kifogásolta a privatizációs ügyekben, amit Csurka István a dolgozataiban. Ennek ellenére csak önt zárták ki. - Csurka zseniálisan ráérzett a dolgokra, én viszont konkrétan tudom például, hogy mik történtek a cukoripar vagy a növényolajipar privatizációjakor. Ezért vagyok én a veszélyesebb. - Ha valóban konkrétumokról van szó, miért nem tárja azokat a nyilvánosság elé? - Hamarosan megteszem. Talán már a jövő héten. - Hova ül ezek után hétfőn a parlamentben? - Sehova, mert be kell fejeznem otthon a palántázást. - És kedden? - A függetlenekhez, de remélem, hogy egy megjavult MDF rövidesen visszahív majd a soraiba. - Mit ért ön megjavult MDF-en? - Egy szakmaibb MDF-et, amely képes a kormánnyal együtt a III/III-as és a médiavita helyett azonnali válságkezelő lépésekre a mezőgazdaságban. - Az ön mostani meghívói, a szocialisták is e miatt a válság miatt kezdeményeztek agrártörvénykezési moratóriumot. Egyetért velük abban, hogy meg akarják akadályozni az újabb Zsíros-féle törvénymódosítást? Szerintem nincs szükség moratóriumra, ezen a parlamenten úgysem megy már keresztül semmiféle módosítás. Kőváry E. Péter