Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
1993. június 1., kedd 32 oldal A * Ára: 16,50 Ft NÉPSZABADSÁG SZOCIALISTA NAPILAP 51. évf. 125. sz., első kiadás Véres harcok Szarajevónál Meglehet, hogy a háború kitörése óta a leghevesebb összecsapások zajlottak az elmúlt napokban Szarajevó és Gorazde térségében. Hírek szerint ezúttal a mohamedánok voltak a támadó fél, amit azzal lehet magyarázni, hogy így szeretnék lehetetlenné tenni a bőrükre kötött nemzetközi alkut, a „védett övezetek” politikáját. A szerb válaszcsapás mindenesetre jóval nagyobb erejű volt, mint az állítólagos muzulmán offenzíva, erre utal a veszteségek megoszlása is. A muzulmánok a horvátokkal is harcban állnak a hercegovinál Mostarnál és Kelet-Boszniában. Az ENSZ-csapatok bejelentése szerint a szerb és a horvát helikopterek rendszeresen megsértik a Bosznia fölötti repülési tilalmat. (Véres harcok... Tudósításunk a 2. oldalon) Az IFC a piacgazdaságot segíti Lapunknak nyilatkozik a Világbank alelnöke Kelet-Közép-Európában elsősorban a piacgazdasági átmenetet kívánjuk segíteni. Katalizátorként működünk, befektetéseinkkel ösztönözzük a külföldi tőkeberuházásokat - jelentette ki a Népszabadságnak Sir William Byrne, az International Finance Corporation elnöke, aki egyben a Világbank alelnöke is. Az elmúlt héten Budapesten járt a brit pénzember, aki 1975 és 1979 között egyszerre volt a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az IFC vezérigazgatója is, exkluzív nyilatkozatot adott lapunknak. A beszélgetésen a Népszabadságot Eötvös Pál főszerkesztő és Zalai István főszerkesztő-helyettes képviselte. A 37 éve működő, a Világbank „testvérintézményének” számító IFC elnöke 1988-ban járt először Magyarországon. Mostani „rutinlátogatása” során, ahogy fogalmazott, jelentős változást tapasztalt. A pénzintézet közel száz országban ezer vállalkozással támogatja a magánszektor fejlődését, s az elnök elégedetten beszélt magyarországi tevékenységükről. Kelet-Közép-Európában, más országokkal, így Lengyelországgal és Csehországgal összevetve, éppen Magyarországon fektették be a legtöbbet nyolc év alatt, mintegy kétszázmillió dollárt. (Az IFC... folytatás a 3. oldalon) II. János Pál átszervezte a magyar egyházmegyéket Tegnap hozták nyilvánosságra II. János Pál pápa döntését a magyar katolikus egyház szervezeti felépítésének változásairól. MUNKATÁRSUNKTÓL A pünkösd ünnepén kelt pápai bulla a jelenlegi három magyarországi érsekség (Esztergom, Kalocsa, Eger) mellett új érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte az eddigi veszprémi püspökséget. Első érsekévé dr. Szendi József veszprémi megyés püspököt nevezte ki. A további döntések értelmében a Dunántúlon a Veszprémi Egyházmegyéből létrejön a Kaposvári Egyházmegye, a Tiszántúlon pedig megalakul a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét foglalja magában. II. János Pál kaposvári megyés püspökké Balás Bélát, eddigi veszprémi segédpüspököt, debrecen-nyíregyházi megyés püspökké Bosák Nándort, az egri Érseki Hittudományi Főiskola rektorát nevezte ki. Az Esztergomi Főegyházmegye neve ezentúl Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lesz. Csepel kivételével a főváros egész közigazgatási területe ide tartozik majd. A Kalocsai Főegyházmegye neve Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegyére változik, az érsekség ugyanakkor átveszi a Váci Egyházmegyétől Bács-Kiskun megyét. A bulla továbbá a legtöbb magyarországi katolikus egyházmegye határainak módosulásáról rendelkezik. A végrehajtással a pápa Angelo Acerbi érsek, apostoli nunciust bízta meg. Walesa feloszlatta a lengyel szejmet Lech Walesa lengyel államfő nem fogadta el a kormány lemondását, ehelyett feloszlatta a szejmet. Az új választásokat előreláthatólag szeptember végére írják ki, addig Lengyelország parlament nélkül marad. Az újabb politikai válság Walesa befolyásának további növekedéséhez vezetett. VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL A lengyel államfő azt követően döntött a parlament feloszlatása mellett, hogy a szejm megszavazta a Szolidaritásnak a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. Walesa a végleges döntés előtt találkozott a frakcióvezetőkkel és a szejm elnökségével. A találkozón a radikális Független Lengyelország Konföderációja (KPN) és a liberálisok támogatták a tervezett lépést. A kormánykoalíció vezető pártja, a Demokratikus Unió a baloldallal és a Parasztpárttal együtt nem foglalt egyértelműen állást, míg a Keresztény- Nemzeti Egyesülés a jelenlegi parlament megtartása mellett állt ki. A világháború után először oszlatták fel a szejmet. A Lengyel Népköztársaság idején sem az államfőnek, sem az államtanácsnak nem volt ilyen jogköre. Walesának a tavaly ősszel elfogadott „ kisalkotmány” tette lehetővé e döntés meghozatalát. A két világháború közti Lengyelországban egyébként Ignacy Moscicki elnök kétszer is - 1930-ban és 1938-ban - feloszlatta a szejmet. (Walesa feloszlatta... folytatás a 2. oldalon) Nem választott ügyvezető elnököt az MDF Az elnökség elutasította Antall József pártelnök javaslatát Nem választottak ügyvezető elnököt az MDF elnökségének hétfői rendkívüli ülésén. Ezt a tisztséget rotációs alapon töltik be az ügyvezető elnökség tagjai, közülük először Lezsák Sándor. A Népszabadság információi szerint Antall József pártelnök a tegnapi ülésen javaslatot tett az ügyvezető elnök személyére, ám az ehhez kapcsolódó vitában végül is a rotációs elvet szavazta meg a testület. A tegnapi ülésen az MDF „válása” nem szerepelt napirenden. Az ülésre érkező Szabó Iván munkatársunknak elmondta: nem kell az MDF vagyonmegosztásáról tárgyalni, mert a vagyon mindig a legális párté, így Csurka, ha távozik, elvileg nem vihet semmit. „A tárgyalásnak lett volna olyan tétje, hogy szépen váljunk”, de ezt Csurka húzta-halasztotta, ezek után pedig úgy tűnik, nincs miről tárgyalni” - mondta. Szabó szerint ha „ők kimentek” a pártból, szükség lesz egy új országos gyűlésre, hogy betölthessék a megüresedő elnökségi helyeket. Kónya Imre azzal érkezett a tanácskozásra, hogy a pártelnök jogkörébe tartozik javaslatot tenni az új ügyvezető elnök személyére, és Antall ezt meg is teszi. Valószínűsítette, hogy az új ügyvezető elnököt már hétfőn megválasztják. Kulin Ferenc pedig elmondta, várják Antall József javaslatát az ügyvezető elnök személyére. Lezsák Sándor a rendkívüli ülés előtt leszögezte: nem vállalja az ügyvezető elnöki tisztséget. Lezsák Sándor az ülés közben elmondta: a jelenlegi megosztott állapot feltehetően addig tart, amíg nem oldódik meg „az MDF belső ügye. Most csapatmunkára van szükség”. Ezért csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Balás István, Csurka István, Fekete Gyula, Zacsek Gyula és Zétényi Zsolt nem ment el az elnökség ülésére, ahonnan szerinte Für Lajos igazoltan maradt távol. Lezsák nem értette Csurkáék távolmaradását, remélte, nem az volt az oka, hogy „már nincs mit megbeszélni”. Lezsák azt is elmondta, hogy a keddi frakcióülés, az elnökség szerdai tanácskozása és az országos választmány június 5-6-i ülése megoldhatja az MDF belső gondjait. Ha pedig mindez nem történik meg, akkor szerinte azokat a javaslatokat kell sorra venni, amelyek az országos választmány ülésén felvetődhetnek, s akár egy rendkívüli országos gyűlés összehívására is vonatkozhatnak. Lezsák tűrhetetlennek és tarthatatlannak tartja azt, hogy vannak olyan erők, amelyek „ki akarnak ugrani a kormányzati felelősség mögül”. Tűrhetetlen, hogy belülről rágalmazó hadjáratok érik a kormányzatot, amely az MDF VI. országos gyűlésén meghatározott programot hajtja végre. Ezért Lezsák megoldásként javasolni fogja a június 5-6-i országos választmánynak, hogy „Csurka fogalmazza meg politikai programját, de ezt már az MDF-en kívül tegye meg”. Szerinte Csurka a kormánynak ártott sokat, azok viszont a pártnak ártottak, akik belekergették őt ebbe a helyzetbe - célzott Lezsák Debreczeni Józsefre és Elek Istvánra. Úgy vélte, Debreczeninek és Eleknek el kell döntenie, hogyan politizál majd a jövőben. Az elnökség tegnap határozott arról is, hogy lezártnak tekinti az 1994-es választási kampányra való felkészülés első időszakát, amelyet Szabó Tamás irányított. A jövőben az MDF politikai kampányát a párt ügyvezető elnöksége vezeti, a technikai lebonyolításért pedig Rubovszky András pártigazgató felel majd. Kéri J. Tibor Kupa a tb-vagyonkezelésről Mindenütt törvényben szabályozzák, hogy a társadalombiztosítás a pénzét és a vagyonát miként fektetheti be, vagyis, hogy milyen kockázatot vállalhat - nyilatkozta Kupa Mihály független képviselő. MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kupa Mihály, aki egy másik független képviselővel, Balogh Gáborral - a társadalombiztosítási önkormányzatok működésével kapcsolatos javaslatot kíván benyújtani az Országgyűlésnek, elmondta: Nagy Sándor MSZOSZ-elnökkel abban állapodtak meg, hogy a tervezetet véleményezik a szakszervezeti szövetség szakértői. Természetes, hogy az érdekeltekkel tárgyalni kell erről, s az is nyilvánvaló, hogy a vagyont - bármennyire is ódzkodnak sokan tőle - valóban oda kell adni a tb-nek, mert enélkül még nehezebb lesz a társadalombiztosítás helyzete - jelentette ki a képviselő. A vagyonkezelés módjára vonatkozó elképzelésen még lehet finomítani, ám annyi biztos, hogy mindenütt törvényben szokták szabályozni, hogy a tb hová fektetheti be pénzét, vagyonát, vagyis milyen rizikót vállalhat - mondta, ám részletesebben nem nyilatkozott a várhatóan júniusban benyújtandó javaslatról. Inkább korábbi választás, mint labilis kormány Orbán Viktor szerint a pótköltségvetés szavazása lesz az „ igazság pillanata ” A Magyar Demokrata Fórum 1990 óta legmélyebb válságát éli. Azonban csak a pótköltségvetés szavazásakor jön el az igazság pillanata, ha a miniszterelnöknek addig nem sikerül konszolidálnia pártja belső viszonyait, a kormány megbukhat - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, amikor szombaton interjút adott a Népszabadságnak. Kérdéseinkre válaszolva szólt a kisebbségi kormányzás magyarországi esélyeiről, a választások előre hozásának lehetőségéről és a székházügy tanulságairól. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz elnöke kifejtette: az MDF fennállása óta legmélyebb válsága most közvetlen hatással lehet a kormány működőképességére, s végső soron az ország stabilitására. Az okokat elemezve Orbán így fogalmazott: - A miniszterelnök sajátos kormányzati rendszert hozott létre Magyarországon. Más, többpárti parlamenti demokráciáktól eltérően nálunk nem pártok kötöttek koalíciós megállapodást, hanem a pártok parlamenti frakciói. Az MDF-en belül mindig is volt egy csoport, amelyik az Antall nevével fémjelzett irányvonallal szemben Csurka törekvéseit támogatta, ám megnyilvánulásaik, tevékenységük hatása mindeddig nem befolyásolta a frakció s a kormány munkáját. Most azonban már az a kérdés, hány ember tart Csurkával? Marad-e Antallnak ötven százalék plusz egy szavazata a kormányzáshoz? Orbán szerint az MDF mérsékelt szárnya pontosan tudja - 1994 után a jelenlegi koalíció nem tartható fenn, már csak a Kisgazdapárt szétesettsége miatt sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy előre elkönyvelték volna választási vereségüket. Mindenesetre láthatóan arra törekednek, hogy a választásokig hátralevő időben szalonképessé tegyék az MDF-et a leendő koalíciós partnerek számára. Ha ez sikerül, eggyel több párttal számolhat a ’94-ben győztes erő a kormányalakításkor - mondta Orbán. Ezzel szemben Csurkáék - a Fidesz elnökének értékelése szerint - ragaszkodnának a párt egyben tartásához, de úgy, hogy a legutóbbi országos gyűlés döntésétől eltérően ne az Antall-féle vonal legyen a meghatározó, hanem az övéké. Ideológiai kérdések mentén megosztanák a politikai erőket, sőt, ha kell, az egész társadalmat. Elképzelhető-e, hogy még az idén kisebbségi kormányzásra kényszerül az Antall-kabinet? - kérdeztük. Orbán nem zárta ki ennek lehetőségét. - A kisebbségi kormányzáshoz azonban megfelelő politikai légkör szükséges, s kialakult együttműködési gyakorlat a pártok között. Magyarországon egyre feszültebb a viszony a politikai élet résztvevői között - figyelmeztetett a Fidesz elnöke, majd hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy Antall József hajlandó lenne kisebbségből, „az ellenzék kegyelméből” kormányozni, illetve elfogadni egy olyan ajánlatot, hogy - mint ’90-ben a Németh-kormány - ügyvezető kormányként maradjon kabinetje hivatalban a választásokig. A Fidesz elnöke azonban még nem zárja ki azt sem, hogy Antall Józsefnek ismét sikerül rendezni pártja sorait, s ha ki is válnak néhányan a frakcióból, megmarad a kormányzáshoz szükséges minimális támogatottsága. - Legkésőbb a pótköltségvetés szavazásakor eljön az igazság pillanata - állítja Orbán. (Inkább legyen... folytatás a 4. oldalon) Für Lajos, Somlóvásárhely: Ne féltsék ennyire ezt a koalíciót, nem kerül kisebbségbe. Katona Tamás, Érd: Csurka Istvánnak és társainak várható az MDF-ből való kiválása, emiatt azonban nem lesz szükség kisebbségi kormányzásra, hiszen előreláthatólag csak tíz képviselő távozik majd vele. Kónya Imre: A HÉT: Nem értek egyet a köztársasági elnök azon véleményével, miszerint a kormány válsága nem egyenlő az ország válságával. Az ellenzékben jelenleg nincs kormányzóképes erő. Csurka István, Encs: Addig nem lesz egyezség, amíg a centrumban nincs meg az, ami a Magyar Útban megvan: a népi gondolat eszméje. Zuhanás a hídról A fotón látható autóbusz nem a menetrend szerinti utat választotta, a járókelők azonban az első rémületből felocsúdva elismerő tapssal jutalmazták a produkciót. Pirog Gábor kaszkadőr és háromtagú csapata mentők, tűzoltók, rendőrök és búvárok kíséretében egy tévéfelvétel kedvéért vállalta a nem éppen veszélytelen mutatványt a Margit hídon. Bár az Ikaruson nem volt ellenőr, ők mégis időben ugrottak ki a buszból, és épségben értek partra. BOROS JENŐ FELVÉTELE