Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

4 NÉPSZABADSÁG Antall nem vállalna kisebbségi kormányzást A miniszterelnök nem vállalná a kisebbségi kormányzást. Ezt személyesen Antall József jelen­tette be hétfő esti tévéinterjújá­ban, amelyben egyebek között beszélt az MDF belső helyzeté­ről, az esetleges kiválások hatá­sáról, s világossá tette: Csur­­káék túllépték az elviselhetőség határát. A kormányfő bejelentette: kedden a parlamenti frakció, hét végén pedig az országos vá­lasztmány tárgyal majd a párt belső helyzetéről. Antall leszö­gezte: szó sincs az MDF szétvá­lásáról, legfeljebb néhányan, egy kisebbség kiválása követ­kezhet be. Határozottan cáfolta azt is, hogy vagyonmegosztásra készülne az MDF vezetése Csurkáékkal. Úgy fogalmazott: ha Csurka párttá alakítja a Ma­gyar Utat, kidolgozhatja elmé­leti szinten annak programját, de választási készülődéséhez már nem használhatja az MDF infrastruktúráját. Antall remé­nyét fejezte ki, hogy az MDF tagsága átérzi felelősségét. Em­lékeztetett rá, elnökké választá­sakor elmondta, csak úgy tudja vezetni a pártot és az országot, ha élvezi a többség bizalmát. A miniszterelnök kérdésre válaszolva kategorikusan kije­lentette: kisebbségből nem vál­lalná a kormányzást, ugyanak­kor Csurkával sem hajlandó to­vábbi rossz kompromisszumo­kat kötni. - Már így is túl messzire mentünk velük az egy­ség jegyében - mondta Antall, aki elismerte, tavaly augusztus­ban nem a szakítás első felének, csupán egy drámaíró munkás­ságának egyik elemeként érté­kelte Csurka dolgozatát. Antall a nyilvánosság számá­ra eddig ismeretlen részleteket mondott el a kormányalakítás­ról, előre bocsátva, hogy hazu­dik, aki azt állítja, nem voltak koalíciós egyeztetések. Elmond­ta, hogy a KDNP kérte, ne kap­jon gazdasági tárcát, ugyanak­kor minden földet állami tulaj­donban tartottak volna, mint valami szultáni birtokot, amiből ki-ki bérelhetett volna egy da­rabot. A kisgazdák ragaszkod­tak a földművelésügyhöz és testhez állónak érezték a mun­kaügyet, a megállapodást tar­talmazó okmányon Torgyán aláírása virít - mondta Antall. Aláírás előtt a frekvenciákról MUNKATÁRSUNKTÓL Göncz Árpád köztársasági el­nök a parlament által április 27-én elfogadott frekvencia­­gazdálkodásról szóló törvény ügyében - aláírás előtt - az al­kotmánybírákhoz fordult, a törvény több pontjának is a vé­leményezését kérve. Az indítvány emlékeztet: a sajtótörvény és a végrehajtásá­val kapcsolatos jogszabályok a stúdióalapítási engedély kiadá­sát kizárólag a helyi stúdiók számára teszik lehetővé. Kér­dés: a törvényhozó nem akadá­lyozza-e meg a nem helyi stú­diók frekvenciaellátását? Ha igen, ez megfelel-e az alkot­mány gazdasági és vélemény­nyilvánítási diszkriminációt tiltó rendelkezéseinek? Ha a sajtótörvényben emlí­tett helyi stúdió a közszolgála­ti és a kereskedelmi rádióhoz, illetve televízióhoz képest egy harmadik kategória, a szabá­lyozás tartalmazza-e a véle­mény- és sajtószabadság leg­alább „elemi garanciáit”? Nem teszi-e formálissá a jogorvos­lathoz való alkotmányos jog megvalósulását az - kérdezi az elnök -, hogy az egymás felté­teleiként szereplő döntéseket ugyanazok a hatóságok hozzák meg? E hatóságok feladat- és ha­táskörét nem törvény határoz­za meg, illetve az engedélyek kötelező megtagadásának ese­tein kívül a mérlegelés szem­pontjait a törvény nem rögzí­ti... Megfelel-e az alkotmány­nak, hogy a frekvencia­­gazdálkodásról szóló törvény szerint a rádiótávközlési szol­gáltatásokat átmenetileg a mi­niszter korlátozhatja vagy szü­neteltetheti? Orbán: Inkább korábbi választást ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL­­ Ha a parlament leszavazza a kormányt, Antallnak döntenie kell: tárgyalásokat kezd a par­lamenti pártokkal a kisebbségi kormányzásról, vagy benyújtja lemondását. Szerintem jobb egy előre hozott választás, mint az, hogy néhány hónapig döntés­­képtelen kormánya legyen az országnak, amely ahelyett, hogy kivezetné, csak még jobban be­leviszi az országot a válságba. Orbán cáfolta, hogy bármiféle titkos paktum létezne az MDF és a Fidesz között. Azt mondta, pártja a maga útját járja.­­ A Fidesz nem más pártok állás­pontja alapján fogalmazza meg véleményét egy-egy kérdésben, hanem elfogadott programja szerint. Az MDF-fel jóval több kérdés megítélésében van köz­tünk feloldhatatlan nézetkü­lönbség, mint egyetértés - szö­gezte le a Fidesz elnöke. A székházügyről szólva Or­bán elégedetten állapította meg:­­ Kezdetben törvénysértéssel vádolták a két pártot, azzal, hogy titkos megállapodásokkal a parlamenti pártok háta mö­gött intézték ingatlanügyeiket. Azóta a számháború is lecsilla­podott: míg kezdetben egyesek három-három és fél milliárdos bevételről beszéltek, ma már mindenki a valós 650-650 millió forintos bevételt emlegeti, így csupán az a kifogás maradt a tranzakcióval szemben, hogy nem volt szerencsés értékesíteni az ingatlant. Csak ismételni tu­dom álláspontunkat: törvénye­sen, a hatpárti megállapodások­nak megfelelően jutottunk az ingatlanhoz, s nem kaptunk több négyzetmétert, mint amennyi minket megilletett. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a drága ingatlanok értékesítését erkölcsi oldalról kifogásoló nyilatkozatokról, Orbán leszögezte: a Fidesz az eladásból származó bevételt vi­déki irodahálózata bővítésére, adósságainak rendezésére és egyszemélyes kft.-jének törzs­tőkeemelésére fordította, illet­ve fordítja. Törvényes lehetősé­ge volt a pártnak eladni az in­gatlant, a tranzakcióról a Fi­desz illetékes testületei tudtak, csakúgy, mint mindenki, aki az ingatlanpiacon érdekelt.­­ Meggyőződésem, hogy sze­rencsésebb, a párt függetlensé­ge szempontjából jobb megol­dás, hasznosítani, értékesíteni az ingatlanokat, mint pusztán a működőképesség megőrzése érdekében külföldi támogatá­sokat igénybe venni - jelentet­te ki a Fidesz elnöke. - Egy tel­jesen törvényes tranzakciót úgy használtak fel ellenünk, hogy bármit is mondunk, csak még gyanúsabbak leszünk. Or­bán szerint, ami történt, egy a korábbinál sokkal durvább vá­lasztási kampány kezdetét jel­zi.­­ ’90-ben helikopterről szórták a röpcédulát választó­­kerületemben, hogy liliomtipró vagyok, és a nagy hatalmú kommunista apám mentett meg a felelősségre vonástól. Egyik sem volt igaz. Ennek el­lenére ismét láttam olyan új­ságcikket, amelyik apám nem létező kommunista múltját ele­mezte. Fel kell készülnünk, hogy ilyen lesz ez a kampány. Az viszont még egyszer nem fordulhat elő, hogy bár min­dent törvényesen teszünk, be­sároznak minket... Fekete Gy. Attila Értelmi fogyatékosok a társadalom peremén Pontos statisztikák nincsenek, 300 ezerre tehető azoknak a száma, akik maradandó káro­sodást okozó idegrendszeri sé­rüléssel jöttek a világra. Közü­lük mintegy 80 százaléknyian enyhe fokban sérültek. Ritter­­né Józsa Judit, az Értelmi Fo­gyatékosok Országos Érdekvé­delmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) főtitkára a szervezet III. orszá­gos fóruma után feltett kérdé­seinkre válaszolva elmondta, tíz év alatt nőtt az értelmi fo­gyatékos felnőttek napközi otthonainak száma, ám az ön­­kormányzatok, ha akarják, be­csukják azokat. Javult az anyagi ellátás, a tb-törvény azonban többször változott. Az egyszerű ember nehezen tudja követni, mennyi is jár neki... Privatizálják a védett vállala­tokat, így attól félnek, teljesen beszűkülnek a fogyatékosok foglalkoztatási lehetőségei. Körülbelül 5000-en élnek in­tézetben. Ritterné úgy érzi, Ma­gyarországon ma nem igazán je­lent védelmet és gondoskodást az, ha valakinek gondnoka van. A szülők többségének eszébe sem jut, hogy kezdeményezze a gondnokság alá helyezést. Az eljárás bonyolult. - Nem egy olyan esetet ismerünk - mondja -, amikor a fogyatékos takarék­­könyvében nő a pénz, de még egy szelet csokoládét sem ka­pott... A főtitkár ezért az ön­­kormányzattól és az intézetek igazgatóitól független, hivatásos gondnoki rendszert szeretne. Ha egy közepesen vagy súlyosan fo­gyatékos ember betölti a 18. életévét, szerinte gyorsított, szinte automatikus eljárást kell kezdeni, hogy gondnokság alá helyezzék. Mindezt azzal egészí­ti ki, hogy a szülőt nem kellene elszámolásra kötelezni. Ritterné úgy fogalmazott, divatba jött a fogyatékosügy. Sok az álprófé­ta, akik meg akarják lovagolni a témát. R. K. A. I­­tt Tanácskozás a civil szerveződésekről DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A pártpolitika úgy tesz, mintha a legkisebb településen is ott lenne, és ezzel félretolja a ’80-as évek második felében már ki­alakult állampolgári szervező­déseket - mondotta Ágh Attila politológus Debrecenben azon a hét végi fórumon, amelyet az MSZP szervezett a civil társa­dalomról. A kutató hozzáfűzte: ezen szerveződések mellőzése a pártok olyan elszigetelődéséhez vezethet, mint amilyenbe most az MDF került. A tanácskozás második napján a hat parla­menti párt politikusai vitatkoz­tak a témáról. Egyetértettek a civil szerveződések fontosságá­ról, a támogatás módjáról azon­ban vita bontakozott ki. Az el­lenzékiek fölöslegesnek ítélték az - úgymond - vízfej állami alapítványok túlzott segítését, míg a kormánypártiak arra hi­vatkoztak, hogy ezek rendszerét az előző kormánytól örökölték. Az ellenzékiek szerint joguk lett volna ezen változtatni. HAZAI KÖRKÉP „Az MDF válsága a nemzet válsága” Encsi gyűlés Csurkával Ha belekényszerítik, pártot szervez elvbarátaiból Csurka István. Ezt Encsen, a szombat délután tartott gyűlésen fo­galmazta meg az író-politikus, aki már ekkor tudta: nem vesz részt a tervezett egyeztető tárgyaláson, és valószínűsítette, hogy az elnökségi ülésen sem. MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az MDF belső válsága igenis a nemzet válsága - mondta Csurka István. Az előző vá­lasztások győztesének a sorsa kihat az egész társadalomra, még akkor is, ha a párt nagyon sokat vesztett az iránta meg­nyilvánult bizalomból. „Aho­gyan az MDF alakul, amilyen erővé válik, amilyen viszonyt ki tud alakítani a Magyar Út­tal, és amilyen ennek követ­keztében a Magyar Út tud len­ni, az nagy mértékben megha­tározza az egész nemzet jövő­jét.” Nemcsak az a kérdés - foly­tatta -, hogy ki nyeri a követ­kező választást, hanem az is, hogy mi lesz a népi gondolat­tal, mi lesz a magyarsággal, mert az MDF éppen annak kö­szönhette népszerűségét, hogy hangsúlyozta a magyarságát. A csalódás oka Csurka István szerint az, hogy ettől az MDF eltávolodott. Mint mondotta, a Magyar Út ezt nem tudta tovább nézni, ezért alakult meg. Nem a kormányválság a lé­nyeg - elemezte a szerinte vár­ható folyamatokat Csurka hanem hogy sikerül-e a másik oldalnak, a liberálisoknak, a régi kommunistáknak, az át­­alakultaknak, „a nagy bábjá­tékosoknak” elérniük, hogy ne maradjon a felszínen a ma­gyarság, a népiség érdekképvi­selete. Ha a centrum nem fogadja be ennek az érdekképviselet­nek azokat az eszméit és mód­szereit, amelyek Magyar Út-­ ban benne vannak, akkor nem lesz megegyezés - vetítette előre a jövőt. „Sokáig hagytuk magunkat madárijesztőnek kikiáltani, de eljött a pillanat, amikor a ma­dárijesztő közbeszól. Ne kell­jen odáig eljutni, hogy a ka­szát is kiegyenesíti...” 1993. június L, kedd Göncz elnök rádiónyilatkozata - Kormányválság minden de­mokratikus országban előáll­hat. Egy kormányválság az kormányválság, és nem az or­szág válsága - szögezte le Göncz Árpád köztársasági el­nök az MDF-ben kirobbant el­lentéteket elemezve. Az állam­fővel Wisinger István szomba­ton belpolitikai témákról be­szélgetett a Kossuth rádió élő adásában. MTI-JELENTÉS Az előbbi gondolatsort folytat­va az államfő hozzátette: mind­ennek messzemenő következ­ményei lehetnek, hogy milye­nek, azt még nem tudjuk kiszá­mítani. A politikai légkör tisz­tulása hosszú távra szóló pozi­tív következmény lehet, rövid távon azonban ez fokozza a fe­szültségeket. A választások előre hozatalát firtató kérdésre Göncz Árpád így felelt: - Szívemből remé­lem, hogy rendes időben fogják megtartani őket. A sikeres társadalombiztosí­tási választásokra utalva az el­nök kiemelte: annak győztese a magyar munkavállaló. Göncz Árpád biztatónak ítélte a pozi­tív választási kampányt. Visszaemlékezett a közeli he­tekben a szakszervezetekkel folytatott találkozóira, s mint mondta: „...én olyan felelős gondolkodásmódot szinte sehol sem találok, mint a szakszerve­zetekben”. A beszélgetésben sok szó esett a mezőgazdaság helyzeté­ről. Az államfő felhívta a fi­gyelmet, hogy a jövőben a hek­tikus törvényhozást le kell fé­kezni, a hangsúlyt az állandó­ságra és a biztonságra kell he­lyezni, amihez a falu alkalmaz­kodni tud. Lemondott a MÚOSZ elnöke MUNKATÁRSUNKTÓL Bodor Pál lemondott a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének elnöki tisztéről és elnök­ségéből. Indoklásában kifej­tette: szerinte az ő felelőssége is, hogy nem tisztázták idejé­ben a jobb működés kulcskér­déseit, például az elnökség és a főtitkár viszonyát. Ezért sem sikerült a szükséges mértékben megerősíteni a tekintélyes szö­vetség szervező, kezdeményező, szellemi szerepét, ütőképessé­gét, szorosabbra fonni a helyi, főleg vidéki és közszolgálati médiában működő szervezetek és a vezető testületek viszo­nyát. Elsősorban magát tartja felelősnek azért is, hogy az el­nökség nem mindig töltötte be kellőképpen a feladatokat meg­szabó, a végrehajtásukat eré­lyesen számon kérő szerepét. A MUOSZ teljesítményei ezért sincsenek mindig arányban nagy szellemi erejével, sok ezer tagja szakmai-erkölcsi súlyá­val, létfontosságú igényeivel. Ezért sem lehetett elég haté­kony a MÚOSZ az érdekvéde­lemben, a kiszolgáltatottságot enyhítő feltételek megteremté­sében, a közszolgálati média függetlenségének védelmezésé­­ben, az együttműködésben a Sajtótanáccsal, a hazai és hatá­ron túli magyar rokonszerveze­tekkel. Nézete szerint egyébként sú­lyos felelősség terheli azokat az állami és nem állami intézmé­nyeket, pénzintézeteket, szerve­zeteket, alapítványokat is, ame­lyek teljes közönyt mutattak a demokratikus nyilvánosságot védelmező, pártpolitikailag el nem kötelezett MUOSZ iránt, olykor egyenesen szabotálták, illetve, ellenében, az országot káosszal fenyegető szélsőséges csoportosulásokat támogatták. A MUOSZ etikai bizottságá­nak felhívása, miszerint legyen rendkívüli közgyűlés, szerepet játszott-e döntésében? - kérdez­tük Bodor Páltól. - Két ellentétes értelmezés is fülembe jutott ezzel kapcsolat­ban. Az egyik, hogy ez puccs volt ellenem. A másik, miszerint mindezt én sugalmaztam. Az igazság azonban csupán annyi, hogy én már jó ideje szabadulni szerettem volna ettől a tisztség­től, mert akik a leginkább buz­dítottak, hogy tartsak ki, azok többsége nem segített ebben eléggé. A MÚOSZ azonban szakmai és közéletünk egyik legstabilabb, nagy szellemi és erkölcsi értékeket hordozó egyesülete. Lemondásom ezen mit sem változtat. Én pedig vég­re írni szeretnék. SZDSZ: nem a pótköltségvetésre Véget ért a szabaddemokraták küldöttgyűlése Az SZDSZ rendkívüli küldött­gyűlése szombaton elfogadta a szervezet új alapszabályát és döntött arról, hogy a párt kérje teljes jogú felvételét a Liberá­lis Internacionáléba. Pető Iván zárszavában kijelentette: tá­mogatják egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását az MDF-Fidesz ingatlanügyének kivizsgálására. Az MDF belső válságával kapcsolatban a pár­telnök leszögezte, nem fogják megszavazni a pótköltségve­tést, mert ez tovább fokozná a bizonytalanságot, és ennél az előrehozott választás is jobb megoldás. MUNKATÁRSAINKTÓL Az SZDSZ-küldöttgyűlés má­sodik napján a szabaddemok­raták döntő többsége úgy hatá­rozott, hogy a párt teljes jogú tagságot kér a Liberális Inter­­nacionálétól (LI). Dr. Ottó Gráf Lambsdorff, az LI elnöke fel­szólalásában már mint a szer­vezet teljes jogú tagját köszön­tötte az SZDSZ-t. - Az emberek elfordulnak az olyan pártoktól, amelyek a va­lós problémák helyett belső ügyeikkel foglalkoznak - mondta Kuncze Gábor Lambs­dorff előadását követő politikai beszédében, majd hozzáfűzte: az SZDSZ egységes párt, amelynek a lakosság szerint is helye van a jelenlegit felváltó új kormánykoalícióban. A frakcióvezető szerint a szabad­­demokrata képviselők száma a következő parlamentben attól függ, hogy a párt ma mennyire tudja hitelessé tenni politiká­ját. A gazdasági helyzettel kap­csolatban Kuncze kifejtette: a bajok gyökere az, hogy az An­­tall-kormány a gazdaságpoliti­ka helyett a hatalmi politikával volt elfoglalva. Úgy vélte, An­tall kijelentésével ellentétben az ellenzéki pártok igenis képe­sek alternatívát felmutatni. - Ezt bizonyítja a számtalan mó­dosító indítvány és javaslat, amelyeket a parlamentben nyújtottunk be - mondotta Kuncze, aki azzal fejezte be felszólalását, hogy az SZDSZ nem ígérhet azonnali jólétet mindenkinek, de szavazóik át­látható politizálásra, a források jobb, hatékonyabb felhasználá­sára számíthatnak. Délután elsöprő többséggel fogadta el a küldöttgyűlés a párt új alapszabályát. Ebben megszüntették az egyéni tagsá­got, ami azt jelenti, hogy csak az lehet párttag, aki valame­lyik szervezethez csatlakozik. Meghatározták a képviselője­löltek állításának feltételeit, a középszintű, megyei szerveze­tek felépítését, hatáskörét és a helyi szervezetek kapcsolatát a központ irodával. Az elfoga­dott metodika szerint az egyéni választókerületben induló kép­viselőjelöltek személyére a he­lyi szervezetek tesznek javasla­tot, és közülük - előre megha­tározott kritériumok alapján - az ügyvivő testület választja ki a megfelelő jelöltet. Ha a kivá­lasztott személyével nem ért egyet a helyi szervezet harma­da, a végső döntést az országos tanács hozza meg. Pető zárszavában az eddigiek közül a mostani küldöttgyűlést értékelte a legsikeresebbnek. Az MDF-Fidesz ingatlanügyével kapcsolatban arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy barátaikkal szemben is ugyanazokat a nor­mákat állítják fel, mint mások­kal szemben, ezért egyetértenek azzal, hogy egy parlamenti ad hoc bizottság vizsgálja ki a tör­ténteket. Az MDF-fel kapcso­latban hangsúlyozta: ha a leg­nagyobb kormánypárt válsága hatásában túl is nő egy párt ke­retein, az semmiféleképpen sem értékelhető a magyarság problé­májának. Mint mondotta, el­képzelhetetlen, hogy a három év rossz döntéseiből következő pótköltségvetést az ellenzék szavazza meg a kormánypárti képviselők helyett, mert ez a mostani bizonytalanság tovább­élését jelentené. - Nem lehet et­től a kormánytól gazdaságpoli­tikai fordulatot várni, inkább legyenek előre hozott választá­sok - jelentette ki Pető. Ottó Gráf Lambsdorff, az LI elnöke, beszédében hangsúlyozta: Bu­dapestet, Prágát, Varsót európai városnak tekintik. Rámutatott: A GATT-tárgyalásokon szorgalmazni kell a kereskedelem teljes körű li­beralizálását. - Csurka úr szavai nem támogatják a demokráciát - mondta Lambsdorff a magyar belpolitikai helyzettel kapcsolatban. Felszólalását követő tájékoztatójában az LI elnöke támogatásukról biztosította az SZDSZ-t, majd rámutatott, hogy a Fidesz és az SZDSZ egyaránt a liberalizmust képviseli Magyarországon. Lapunk érdeklődésére elmondta: nem jelent ellentmondást, hogy a szabadde­mokraták a Szocialista Internacionáléban is képviseltetik magukat. - Ebben a régióban nem lehet szocializmussal az emberekre hatni, ezért ez az irányzat magától el fog halni - mondotta végezetül.

Next