Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
4 NÉPSZABADSÁG Antall nem vállalna kisebbségi kormányzást A miniszterelnök nem vállalná a kisebbségi kormányzást. Ezt személyesen Antall József jelentette be hétfő esti tévéinterjújában, amelyben egyebek között beszélt az MDF belső helyzetéről, az esetleges kiválások hatásáról, s világossá tette: Csurkáék túllépték az elviselhetőség határát. A kormányfő bejelentette: kedden a parlamenti frakció, hét végén pedig az országos választmány tárgyal majd a párt belső helyzetéről. Antall leszögezte: szó sincs az MDF szétválásáról, legfeljebb néhányan, egy kisebbség kiválása következhet be. Határozottan cáfolta azt is, hogy vagyonmegosztásra készülne az MDF vezetése Csurkáékkal. Úgy fogalmazott: ha Csurka párttá alakítja a Magyar Utat, kidolgozhatja elméleti szinten annak programját, de választási készülődéséhez már nem használhatja az MDF infrastruktúráját. Antall reményét fejezte ki, hogy az MDF tagsága átérzi felelősségét. Emlékeztetett rá, elnökké választásakor elmondta, csak úgy tudja vezetni a pártot és az országot, ha élvezi a többség bizalmát. A miniszterelnök kérdésre válaszolva kategorikusan kijelentette: kisebbségből nem vállalná a kormányzást, ugyanakkor Csurkával sem hajlandó további rossz kompromisszumokat kötni. - Már így is túl messzire mentünk velük az egység jegyében - mondta Antall, aki elismerte, tavaly augusztusban nem a szakítás első felének, csupán egy drámaíró munkásságának egyik elemeként értékelte Csurka dolgozatát. Antall a nyilvánosság számára eddig ismeretlen részleteket mondott el a kormányalakításról, előre bocsátva, hogy hazudik, aki azt állítja, nem voltak koalíciós egyeztetések. Elmondta, hogy a KDNP kérte, ne kapjon gazdasági tárcát, ugyanakkor minden földet állami tulajdonban tartottak volna, mint valami szultáni birtokot, amiből ki-ki bérelhetett volna egy darabot. A kisgazdák ragaszkodtak a földművelésügyhöz és testhez állónak érezték a munkaügyet, a megállapodást tartalmazó okmányon Torgyán aláírása virít - mondta Antall. Aláírás előtt a frekvenciákról MUNKATÁRSUNKTÓL Göncz Árpád köztársasági elnök a parlament által április 27-én elfogadott frekvenciagazdálkodásról szóló törvény ügyében - aláírás előtt - az alkotmánybírákhoz fordult, a törvény több pontjának is a véleményezését kérve. Az indítvány emlékeztet: a sajtótörvény és a végrehajtásával kapcsolatos jogszabályok a stúdióalapítási engedély kiadását kizárólag a helyi stúdiók számára teszik lehetővé. Kérdés: a törvényhozó nem akadályozza-e meg a nem helyi stúdiók frekvenciaellátását? Ha igen, ez megfelel-e az alkotmány gazdasági és véleménynyilvánítási diszkriminációt tiltó rendelkezéseinek? Ha a sajtótörvényben említett helyi stúdió a közszolgálati és a kereskedelmi rádióhoz, illetve televízióhoz képest egy harmadik kategória, a szabályozás tartalmazza-e a vélemény- és sajtószabadság legalább „elemi garanciáit”? Nem teszi-e formálissá a jogorvoslathoz való alkotmányos jog megvalósulását az - kérdezi az elnök -, hogy az egymás feltételeiként szereplő döntéseket ugyanazok a hatóságok hozzák meg? E hatóságok feladat- és hatáskörét nem törvény határozza meg, illetve az engedélyek kötelező megtagadásának esetein kívül a mérlegelés szempontjait a törvény nem rögzíti... Megfelel-e az alkotmánynak, hogy a frekvenciagazdálkodásról szóló törvény szerint a rádiótávközlési szolgáltatásokat átmenetileg a miniszter korlátozhatja vagy szüneteltetheti? Orbán: Inkább korábbi választást ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ha a parlament leszavazza a kormányt, Antallnak döntenie kell: tárgyalásokat kezd a parlamenti pártokkal a kisebbségi kormányzásról, vagy benyújtja lemondását. Szerintem jobb egy előre hozott választás, mint az, hogy néhány hónapig döntésképtelen kormánya legyen az országnak, amely ahelyett, hogy kivezetné, csak még jobban beleviszi az országot a válságba. Orbán cáfolta, hogy bármiféle titkos paktum létezne az MDF és a Fidesz között. Azt mondta, pártja a maga útját járja. A Fidesz nem más pártok álláspontja alapján fogalmazza meg véleményét egy-egy kérdésben, hanem elfogadott programja szerint. Az MDF-fel jóval több kérdés megítélésében van köztünk feloldhatatlan nézetkülönbség, mint egyetértés - szögezte le a Fidesz elnöke. A székházügyről szólva Orbán elégedetten állapította meg: Kezdetben törvénysértéssel vádolták a két pártot, azzal, hogy titkos megállapodásokkal a parlamenti pártok háta mögött intézték ingatlanügyeiket. Azóta a számháború is lecsillapodott: míg kezdetben egyesek három-három és fél milliárdos bevételről beszéltek, ma már mindenki a valós 650-650 millió forintos bevételt emlegeti, így csupán az a kifogás maradt a tranzakcióval szemben, hogy nem volt szerencsés értékesíteni az ingatlant. Csak ismételni tudom álláspontunkat: törvényesen, a hatpárti megállapodásoknak megfelelően jutottunk az ingatlanhoz, s nem kaptunk több négyzetmétert, mint amennyi minket megilletett. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a drága ingatlanok értékesítését erkölcsi oldalról kifogásoló nyilatkozatokról, Orbán leszögezte: a Fidesz az eladásból származó bevételt vidéki irodahálózata bővítésére, adósságainak rendezésére és egyszemélyes kft.-jének törzstőkeemelésére fordította, illetve fordítja. Törvényes lehetősége volt a pártnak eladni az ingatlant, a tranzakcióról a Fidesz illetékes testületei tudtak, csakúgy, mint mindenki, aki az ingatlanpiacon érdekelt. Meggyőződésem, hogy szerencsésebb, a párt függetlensége szempontjából jobb megoldás, hasznosítani, értékesíteni az ingatlanokat, mint pusztán a működőképesség megőrzése érdekében külföldi támogatásokat igénybe venni - jelentette ki a Fidesz elnöke. - Egy teljesen törvényes tranzakciót úgy használtak fel ellenünk, hogy bármit is mondunk, csak még gyanúsabbak leszünk. Orbán szerint, ami történt, egy a korábbinál sokkal durvább választási kampány kezdetét jelzi. ’90-ben helikopterről szórták a röpcédulát választókerületemben, hogy liliomtipró vagyok, és a nagy hatalmú kommunista apám mentett meg a felelősségre vonástól. Egyik sem volt igaz. Ennek ellenére ismét láttam olyan újságcikket, amelyik apám nem létező kommunista múltját elemezte. Fel kell készülnünk, hogy ilyen lesz ez a kampány. Az viszont még egyszer nem fordulhat elő, hogy bár mindent törvényesen teszünk, besároznak minket... Fekete Gy. Attila Értelmi fogyatékosok a társadalom peremén Pontos statisztikák nincsenek, 300 ezerre tehető azoknak a száma, akik maradandó károsodást okozó idegrendszeri sérüléssel jöttek a világra. Közülük mintegy 80 százaléknyian enyhe fokban sérültek. Ritterné Józsa Judit, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) főtitkára a szervezet III. országos fóruma után feltett kérdéseinkre válaszolva elmondta, tíz év alatt nőtt az értelmi fogyatékos felnőttek napközi otthonainak száma, ám az önkormányzatok, ha akarják, becsukják azokat. Javult az anyagi ellátás, a tb-törvény azonban többször változott. Az egyszerű ember nehezen tudja követni, mennyi is jár neki... Privatizálják a védett vállalatokat, így attól félnek, teljesen beszűkülnek a fogyatékosok foglalkoztatási lehetőségei. Körülbelül 5000-en élnek intézetben. Ritterné úgy érzi, Magyarországon ma nem igazán jelent védelmet és gondoskodást az, ha valakinek gondnoka van. A szülők többségének eszébe sem jut, hogy kezdeményezze a gondnokság alá helyezést. Az eljárás bonyolult. - Nem egy olyan esetet ismerünk - mondja -, amikor a fogyatékos takarékkönyvében nő a pénz, de még egy szelet csokoládét sem kapott... A főtitkár ezért az önkormányzattól és az intézetek igazgatóitól független, hivatásos gondnoki rendszert szeretne. Ha egy közepesen vagy súlyosan fogyatékos ember betölti a 18. életévét, szerinte gyorsított, szinte automatikus eljárást kell kezdeni, hogy gondnokság alá helyezzék. Mindezt azzal egészíti ki, hogy a szülőt nem kellene elszámolásra kötelezni. Ritterné úgy fogalmazott, divatba jött a fogyatékosügy. Sok az álpróféta, akik meg akarják lovagolni a témát. R. K. A. Itt Tanácskozás a civil szerveződésekről DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A pártpolitika úgy tesz, mintha a legkisebb településen is ott lenne, és ezzel félretolja a ’80-as évek második felében már kialakult állampolgári szerveződéseket - mondotta Ágh Attila politológus Debrecenben azon a hét végi fórumon, amelyet az MSZP szervezett a civil társadalomról. A kutató hozzáfűzte: ezen szerveződések mellőzése a pártok olyan elszigetelődéséhez vezethet, mint amilyenbe most az MDF került. A tanácskozás második napján a hat parlamenti párt politikusai vitatkoztak a témáról. Egyetértettek a civil szerveződések fontosságáról, a támogatás módjáról azonban vita bontakozott ki. Az ellenzékiek fölöslegesnek ítélték az - úgymond - vízfej állami alapítványok túlzott segítését, míg a kormánypártiak arra hivatkoztak, hogy ezek rendszerét az előző kormánytól örökölték. Az ellenzékiek szerint joguk lett volna ezen változtatni. HAZAI KÖRKÉP „Az MDF válsága a nemzet válsága” Encsi gyűlés Csurkával Ha belekényszerítik, pártot szervez elvbarátaiból Csurka István. Ezt Encsen, a szombat délután tartott gyűlésen fogalmazta meg az író-politikus, aki már ekkor tudta: nem vesz részt a tervezett egyeztető tárgyaláson, és valószínűsítette, hogy az elnökségi ülésen sem. MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az MDF belső válsága igenis a nemzet válsága - mondta Csurka István. Az előző választások győztesének a sorsa kihat az egész társadalomra, még akkor is, ha a párt nagyon sokat vesztett az iránta megnyilvánult bizalomból. „Ahogyan az MDF alakul, amilyen erővé válik, amilyen viszonyt ki tud alakítani a Magyar Úttal, és amilyen ennek következtében a Magyar Út tud lenni, az nagy mértékben meghatározza az egész nemzet jövőjét.” Nemcsak az a kérdés - folytatta -, hogy ki nyeri a következő választást, hanem az is, hogy mi lesz a népi gondolattal, mi lesz a magyarsággal, mert az MDF éppen annak köszönhette népszerűségét, hogy hangsúlyozta a magyarságát. A csalódás oka Csurka István szerint az, hogy ettől az MDF eltávolodott. Mint mondotta, a Magyar Út ezt nem tudta tovább nézni, ezért alakult meg. Nem a kormányválság a lényeg - elemezte a szerinte várható folyamatokat Csurka hanem hogy sikerül-e a másik oldalnak, a liberálisoknak, a régi kommunistáknak, az átalakultaknak, „a nagy bábjátékosoknak” elérniük, hogy ne maradjon a felszínen a magyarság, a népiség érdekképviselete. Ha a centrum nem fogadja be ennek az érdekképviseletnek azokat az eszméit és módszereit, amelyek Magyar Út- ban benne vannak, akkor nem lesz megegyezés - vetítette előre a jövőt. „Sokáig hagytuk magunkat madárijesztőnek kikiáltani, de eljött a pillanat, amikor a madárijesztő közbeszól. Ne kelljen odáig eljutni, hogy a kaszát is kiegyenesíti...” 1993. június L, kedd Göncz elnök rádiónyilatkozata - Kormányválság minden demokratikus országban előállhat. Egy kormányválság az kormányválság, és nem az ország válsága - szögezte le Göncz Árpád köztársasági elnök az MDF-ben kirobbant ellentéteket elemezve. Az államfővel Wisinger István szombaton belpolitikai témákról beszélgetett a Kossuth rádió élő adásában. MTI-JELENTÉS Az előbbi gondolatsort folytatva az államfő hozzátette: mindennek messzemenő következményei lehetnek, hogy milyenek, azt még nem tudjuk kiszámítani. A politikai légkör tisztulása hosszú távra szóló pozitív következmény lehet, rövid távon azonban ez fokozza a feszültségeket. A választások előre hozatalát firtató kérdésre Göncz Árpád így felelt: - Szívemből remélem, hogy rendes időben fogják megtartani őket. A sikeres társadalombiztosítási választásokra utalva az elnök kiemelte: annak győztese a magyar munkavállaló. Göncz Árpád biztatónak ítélte a pozitív választási kampányt. Visszaemlékezett a közeli hetekben a szakszervezetekkel folytatott találkozóira, s mint mondta: „...én olyan felelős gondolkodásmódot szinte sehol sem találok, mint a szakszervezetekben”. A beszélgetésben sok szó esett a mezőgazdaság helyzetéről. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a jövőben a hektikus törvényhozást le kell fékezni, a hangsúlyt az állandóságra és a biztonságra kell helyezni, amihez a falu alkalmazkodni tud. Lemondott a MÚOSZ elnöke MUNKATÁRSUNKTÓL Bodor Pál lemondott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöki tisztéről és elnökségéből. Indoklásában kifejtette: szerinte az ő felelőssége is, hogy nem tisztázták idejében a jobb működés kulcskérdéseit, például az elnökség és a főtitkár viszonyát. Ezért sem sikerült a szükséges mértékben megerősíteni a tekintélyes szövetség szervező, kezdeményező, szellemi szerepét, ütőképességét, szorosabbra fonni a helyi, főleg vidéki és közszolgálati médiában működő szervezetek és a vezető testületek viszonyát. Elsősorban magát tartja felelősnek azért is, hogy az elnökség nem mindig töltötte be kellőképpen a feladatokat megszabó, a végrehajtásukat erélyesen számon kérő szerepét. A MUOSZ teljesítményei ezért sincsenek mindig arányban nagy szellemi erejével, sok ezer tagja szakmai-erkölcsi súlyával, létfontosságú igényeivel. Ezért sem lehetett elég hatékony a MÚOSZ az érdekvédelemben, a kiszolgáltatottságot enyhítő feltételek megteremtésében, a közszolgálati média függetlenségének védelmezésében, az együttműködésben a Sajtótanáccsal, a hazai és határon túli magyar rokonszervezetekkel. Nézete szerint egyébként súlyos felelősség terheli azokat az állami és nem állami intézményeket, pénzintézeteket, szervezeteket, alapítványokat is, amelyek teljes közönyt mutattak a demokratikus nyilvánosságot védelmező, pártpolitikailag el nem kötelezett MUOSZ iránt, olykor egyenesen szabotálták, illetve, ellenében, az országot káosszal fenyegető szélsőséges csoportosulásokat támogatták. A MUOSZ etikai bizottságának felhívása, miszerint legyen rendkívüli közgyűlés, szerepet játszott-e döntésében? - kérdeztük Bodor Páltól. - Két ellentétes értelmezés is fülembe jutott ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy ez puccs volt ellenem. A másik, miszerint mindezt én sugalmaztam. Az igazság azonban csupán annyi, hogy én már jó ideje szabadulni szerettem volna ettől a tisztségtől, mert akik a leginkább buzdítottak, hogy tartsak ki, azok többsége nem segített ebben eléggé. A MÚOSZ azonban szakmai és közéletünk egyik legstabilabb, nagy szellemi és erkölcsi értékeket hordozó egyesülete. Lemondásom ezen mit sem változtat. Én pedig végre írni szeretnék. SZDSZ: nem a pótköltségvetésre Véget ért a szabaddemokraták küldöttgyűlése Az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése szombaton elfogadta a szervezet új alapszabályát és döntött arról, hogy a párt kérje teljes jogú felvételét a Liberális Internacionáléba. Pető Iván zárszavában kijelentette: támogatják egy parlamenti ad hoc bizottság felállítását az MDF-Fidesz ingatlanügyének kivizsgálására. Az MDF belső válságával kapcsolatban a pártelnök leszögezte, nem fogják megszavazni a pótköltségvetést, mert ez tovább fokozná a bizonytalanságot, és ennél az előrehozott választás is jobb megoldás. MUNKATÁRSAINKTÓL Az SZDSZ-küldöttgyűlés második napján a szabaddemokraták döntő többsége úgy határozott, hogy a párt teljes jogú tagságot kér a Liberális Internacionálétól (LI). Dr. Ottó Gráf Lambsdorff, az LI elnöke felszólalásában már mint a szervezet teljes jogú tagját köszöntötte az SZDSZ-t. - Az emberek elfordulnak az olyan pártoktól, amelyek a valós problémák helyett belső ügyeikkel foglalkoznak - mondta Kuncze Gábor Lambsdorff előadását követő politikai beszédében, majd hozzáfűzte: az SZDSZ egységes párt, amelynek a lakosság szerint is helye van a jelenlegit felváltó új kormánykoalícióban. A frakcióvezető szerint a szabaddemokrata képviselők száma a következő parlamentben attól függ, hogy a párt ma mennyire tudja hitelessé tenni politikáját. A gazdasági helyzettel kapcsolatban Kuncze kifejtette: a bajok gyökere az, hogy az Antall-kormány a gazdaságpolitika helyett a hatalmi politikával volt elfoglalva. Úgy vélte, Antall kijelentésével ellentétben az ellenzéki pártok igenis képesek alternatívát felmutatni. - Ezt bizonyítja a számtalan módosító indítvány és javaslat, amelyeket a parlamentben nyújtottunk be - mondotta Kuncze, aki azzal fejezte be felszólalását, hogy az SZDSZ nem ígérhet azonnali jólétet mindenkinek, de szavazóik átlátható politizálásra, a források jobb, hatékonyabb felhasználására számíthatnak. Délután elsöprő többséggel fogadta el a küldöttgyűlés a párt új alapszabályát. Ebben megszüntették az egyéni tagságot, ami azt jelenti, hogy csak az lehet párttag, aki valamelyik szervezethez csatlakozik. Meghatározták a képviselőjelöltek állításának feltételeit, a középszintű, megyei szervezetek felépítését, hatáskörét és a helyi szervezetek kapcsolatát a központ irodával. Az elfogadott metodika szerint az egyéni választókerületben induló képviselőjelöltek személyére a helyi szervezetek tesznek javaslatot, és közülük - előre meghatározott kritériumok alapján - az ügyvivő testület választja ki a megfelelő jelöltet. Ha a kiválasztott személyével nem ért egyet a helyi szervezet harmada, a végső döntést az országos tanács hozza meg. Pető zárszavában az eddigiek közül a mostani küldöttgyűlést értékelte a legsikeresebbnek. Az MDF-Fidesz ingatlanügyével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy barátaikkal szemben is ugyanazokat a normákat állítják fel, mint másokkal szemben, ezért egyetértenek azzal, hogy egy parlamenti ad hoc bizottság vizsgálja ki a történteket. Az MDF-fel kapcsolatban hangsúlyozta: ha a legnagyobb kormánypárt válsága hatásában túl is nő egy párt keretein, az semmiféleképpen sem értékelhető a magyarság problémájának. Mint mondotta, elképzelhetetlen, hogy a három év rossz döntéseiből következő pótköltségvetést az ellenzék szavazza meg a kormánypárti képviselők helyett, mert ez a mostani bizonytalanság továbbélését jelentené. - Nem lehet ettől a kormánytól gazdaságpolitikai fordulatot várni, inkább legyenek előre hozott választások - jelentette ki Pető. Ottó Gráf Lambsdorff, az LI elnöke, beszédében hangsúlyozta: Budapestet, Prágát, Varsót európai városnak tekintik. Rámutatott: A GATT-tárgyalásokon szorgalmazni kell a kereskedelem teljes körű liberalizálását. - Csurka úr szavai nem támogatják a demokráciát - mondta Lambsdorff a magyar belpolitikai helyzettel kapcsolatban. Felszólalását követő tájékoztatójában az LI elnöke támogatásukról biztosította az SZDSZ-t, majd rámutatott, hogy a Fidesz és az SZDSZ egyaránt a liberalizmust képviseli Magyarországon. Lapunk érdeklődésére elmondta: nem jelent ellentmondást, hogy a szabaddemokraták a Szocialista Internacionáléban is képviseltetik magukat. - Ebben a régióban nem lehet szocializmussal az emberekre hatni, ezért ez az irányzat magától el fog halni - mondotta végezetül.