Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-01 / 151. szám

32 oldal | Melléklet: itthon f Ára.­is,50 fi NÉPSZABADSÁG 1993. július 1., csütörtök SZOCIALISTA NAPILAP , 57. évf. 151. sz., első kiadás Csehország és Szlovákia az Európa Tanács tagja lett Magyar és liechtensteini tartózkodás Szerdán kora este a strasbourgi Európa Palota előtti parkban újabb két ország nemzeti lobo­góját húzták fel a zászlótartó rudakra. Csehország és Szlová­kia a szervezet teljes jogú tagja lett. A délelőtti miniszteri ülé­sen mindkét ország tagfelvéte­lében gyakorlati konszenzus alakult ki oly módon, hogy Csehország esetében Liechten­stein, Szlovákia esetében pedig Magyarország tartózkodott - jelentette Seres Attila. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL A szerda délelőtti miniszteri ülést követően tudósítónknak alkalma nyílt beszélgetni a ma­gyar tartózkodást bejelentő Pe­rényi János nagykövettel. A strasbourgi misszióvezető - el­lentétben az ügyben egy nappal korábban megnyilatkozó ellen­zéki parlamenti képviselőkkel - a magyar diplomácia sikereként értékelte a Szlovákia felvételi procedúrájában megnyilvánuló magyar szereplést. Nem értett egyet azzal, hogy Magyarország a maga egyetlen tartózkodó sza­vazatával elszigetelődött volna Strasbourgban, hiszen ily mó­don sikerült felhívnia Európa figyelmét a szlovákiai magyar kisebbség helyzetére. A nagykövet fenntartotta vé­leményét, hogy Szlovákia az adott pillanatban még nem érett az Európa tanácsi tagságra. Azt, hogy Budapest saját véleményét egy árnyaltabb tartózkodással, s nem pedig egy határozott vétó­val fejezte ki, azt a parlamenti ülésszakon született eredmé­nyekkel indokolta. Ezek között említette Tarja Halonen asszony, finn képviselő indítvá­nyát, amely szerint az Európa Tanács egy újszerű ellenőrző mechanizmust vezetne be az új tagállamok esetében. Ennek megfelelően az ET-nek a jövő­ben joga van az újonnan felvett ország ígéreteit, kötelezettség­vállalásait féléves időközönként ellenőrizni, s azok ismételt be nem tartása esetén akár az or­szág ET-tagságának felfüggesz­tését is javasolhatja. (Csehor­szágot... folytatás a 3. oldalon) A BT nemet mondott a bosnyákok felfegyverzésére A bosnyák tárgyalási pozíciót is megrendítheti az a vereség, amit az ENSZ BT a fegyverembargó - önvédelmi célú - részleges felol­dásáról kezdeményezett el nem kötelezett javaslat szenvedett. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A BT-ben szerdára virradóra a fegyverembargó-feloldást kez­deményező öt el nem kötelezett testületi tag látványosan egye­dül maradt: csupán egyetlen or­szág, az Egyesült Államok sza­vazott velük, az összes többi BT- tag - köztük a másik négy vétó­jogú nagyhatalom, illetve a nem állandó tagok sorában Magyar­­ország is­­ tartózkodott. A terve­zet elfogadásához legkevesebb kilenc igenre lett volna szükség. A szavazás, illetve a vita, amelyben a BT tagjai mellett szót kapott kéttucatnyi, jobbá­ra muzulmán ország képviselő­je is, nemcsak az európai nagy­hatalmak és az iszlám világ kö­zötti ellentétet állította reflek­torfénybe Bosznia ügyében, ha­nem az Egyesült Államok és a legszorosabb partnerei közötti véleménykülönbséget is. (A BT... folytatás a 2. oldalon) NATO: a vágy titokzatos tárgya Dietrich Genschel nyugalmazott vezérőrnagy, aki a szociálde­mokrata Helmut Schmidt kor­mányában a kancellári hivatal biztonsági csoportjának vezetője volt, majd tizenegy évig a nyu­gati katonai szövetség vezérka­ránál töltött be tisztet, jelenleg a magyar kormány tanácsadója NATO-ügyekben. A tábornok az atlanti szerződés helyzetéről, Magyarország és a NATO kap­csolatairól nyilatkozott a Nép­­szabadságnak.­­ Az utóbbi két, két és fél év­ben a közép-európai országok­nak látniuk kellett, hogy a NA­­TO-nak is vannak saját problé­mái, egyre nehezebb kialakítani a konszenzust, jobban előtérbe kerültek a nemzeti érdekek.­­Ez annak a következménye, hogy eltűnt a nagy ellenség. Remélem azonban, hogy a közép-európai országok egyre reálisabban mé­rik fel a helyzetet és megtanul­ják, hogy sem az EK-ban, sem a NATO-ban a tagság, ha odáig jutnak, nem ingyenes - vála­szolta a tábornok a kérdésre, milyen esélyeik vannak a kelet­­közép-európai országoknak, el­sősorban Magyarországnak a NATO-ba való felvételre. - Bizonyos pszichológiai és bizonyos anyagi feltételek, poli­tikai ár miatt a NATO eléggé visszafogottan kezeli az érintett országok felvételének kérdését. (NATO... folytatás a 2. oldalon) A munkavállalók és a munkaadók elutasították a pótköltségvetést és az áfamódosítást Ahogy az várható volt, tegnap az Érdekegyeztető Tanács ülésén a munkaadók és a munkavállalók képviselői nem fogadták el a pótköltségvetésre és az áfa-törvény módosítására készített ter­vet. Az érdekvédők kifogásolták, hogy a kormány ismét részkér­désekről kíván tárgyalni szociális partnereivel, pedig a tervezett törvénymódosításokról csak a jövő évi állami és társadalombiz­tosítási büdzsétervezetek ismeretében mondhatnak véleményt. MUNKATÁRSUNKTÓL A pénzügyminiszter úgy érvelt, hogy az ÉT tárgyaló feleinek átadott jövő évi gazdaságpoli­tikai célkitűzésekben választ kaphatnak kérdéseikre, de nem sikerült meggyőznie sem a szakszervezetek, sem a munka­adók képviselőit. Pedig azt mondta: az áfa-törvény most tervezett módosítása előfutára az adórendszer jövőbeni átala­kításának, s mivel vélhetően egyelőre nem változik a gyógy­szerek nullakulcsos áfája, a ha­vi bruttó tízezer forint alatti jövedelemből élők, a nyugdíja­sok többletjövedelemhez jut­hatnának. A kormány ugyanis ettől függetlenül sem csökkenti az eredetileg hárommilliárdra tervezett ellentételezést. Szabó Iván kijelentette to­vábbá, hogy a pótköltségvetés tényhelyzetet rögzít, és ellen­tétben bizonyos véleményekkel, nem duzzasztja a felesleges ki­adásokat. Azt is elmondta: a kormány négy változatot dolgozott ki a forgalmi adó emelésének el­lentételezésére, de már több képviselői indítvány is érke­zett a T. Házba. Ezek egyike - amely szerint október helyett augusztus 1-jével vezetnék be az új áfa-törvényt - többletbe­vételhez juttatná az állam­kasszát, így a kompenzálásra szánt összeg is megduplázód­hatna. Szabó István a munkáltatók képviselőinek nevében kijelen­tette: a kormányzat nem tartot­ta be a tavaly novemberi ÉT- ülésen tett ígéreteit. (Munka­vállaló-munkaadó.. .folytatás az 5. oldalon) Pótszékek a pótköltségvetéshez? BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE A kormány ma véglegesíti a ’94-es költségvetés tervét A kormány csütörtöki ülésén véglegesíti az 1994. évi központi állami költségvetés és a hozzá tartozó csomagterv előterjeszté­sét. A dokumentumot pénteken nyújtják be az Országgyűlésnek. A kabinet az MTI értesülése szerint megvitatja, hogy a Szer­biával és Montenegróval szem­beni ENSZ-tranzitembargók várhatóan milyen hatással lesz­nek a magyar gazdaságra. Tájé­koztató jelentés kerül a kor­mány elé az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Főfelügye­lőség tavalyi tevékenységéről is. Számla minden mennyiségben Mától kezdve papír jár a dinnyéhez is. Nem hi­giéniai, hanem költségvetési okok indokolták azt a jogszabályt, amely gyakorlatilag minden árus számára kötelezővé teszi, hogy számlát ad­jon portékája mellé. A büdzsé gazdái azt remé­lik, hogy így csökkenhetnek az adóhivatalok elől eltitkolt pénzek, ezért az új előírásnak gya­kori APEH-vizsgálatokkal is szeretnének nyo­­matékot adni. Az idei évre százezer ellenőrzést terveznek, s a mulasztáson kapott vállalkozók 50-100 ezer forinttól is búcsút vehetnek. Egye­lőre szabályos lesz a kézzel írott nyugta is, ám a jövő év elejétől a taxisoknak, iparcikk-kereske­dőknek és kocsmárosoknak pénztárgépet kell vásárolniuk, s az év közepétől kezdve már az élelmiszerboltokban és a vendéglőkben is gépi számlát kell kapnunk. (Összeállításunk a 6. ol­dalon) Zöld utat kapott a frekvenciatörvény Nem alkotmányellenes a frek­venciagazdálkodásról szóló, a parlament által 1993. április 27-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény - állapí­totta meg szerdán aláírt hatá­rozatában az Alkotmánybíró­ság. A döntéshez Ádám Antal és Vörös Imre alkománybírók különvéleményt fűztek. A tes­tület ugyanakkor felhívta a kormányt, hogy 1993. július 31-ig rendeletben határozza meg a frekvenciaelosztással kapcsolatos döntés ismérveit. Az Alkotmánybíróság a köz­­társasági elnök indítványa, va­lamint a mulasztásban meg­nyilvánuló alkotmányellenes­ség megszüntetésére hivatalból indított eljárása alapján hozta meg a döntését. Göncz Árpád államfő annak megvizsgálását kérte, hogy a törvény tartal­mazza-e a vélemény- és sajtó­­szabadság elemi garanciáit, il­letve a szükségállapotra vonat­kozó rendelkezéseket nem két­harmados törvényben kellett volna-e szabályozni. Miután az Alkotmánybíróság szerint a nem kereskedelmi, he­lyi műsorsugárzásra szolgáló frekvenciaengedélyek elosztása a sajtótörvény alapján történik, ezért a testület a vizsgálatot ki­terjesztette a sajtótörvény vég­rehajtására vonatkozó alkot­mányellenes mulasztásra is. Az alkotmánybírák megállapítot­ták: a kormány nem tett eleget a sajtótörvény rendelkezéséből fakadó jogalkotási kötelezett­ségének. Ezzel alkotmányelle­nes helyzetet idézett elő, mert az elosztás szabályozatlansága - a nem kereskedelmi, helyi stúdiók engedélyezését tekintve - sérti az alkotmányt. Felhív­ták a kormányt: 1993. július 31-ig rendeletben határozza meg a frekvenciaelosztással kapcsolatos döntés ismérveit. A határozat azt is kimondja: a felhatalmazott miniszter a rádiótávközlési szolgálatok át­meneti korlátozását vagy szü­neteltetését szükség- és rendkí­vüli állapot idején nem, csak annak megelőzése vagy elhárí­tása érdekében rendelheti el. A. S. Fogyasztási adó gépjárművekre A négyéves kocsi még nem használt Július elsejétől tíz százalék fo­gyasztási adót kell fizetni a külföldről behozott 1600 köb­­centiméternél nem nagyobb, katalizátoros motorral hajtott személygépkocsi után, ha az autó négyévesnél nem régebbi. Tizenkét százalék fogyasztási adó terhel minden katalizátor nélküli, illetve 1600 köbcenti­nél nagyobb motorral hajtott személygépkocsit. A jövedéki törvény ugyanis módosította a fogyasztási adóról és fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényt. Eszerint július elsejétől nem minősül használt terméknek - egyebek között - a négyéves vagy annál fiatalabb kocsi. A módosítás előtt értetlenül áll­nak szakmai körökben, különö­sen, hogy a fogyasztókat érintő új szabályt - a jövedéki törvény más rendelkezéseivel ellentét­ben - nem 1994 januárjától kell alkalmazni, hanem 1993. július 1-jétől. A fogyasztási adó szá­mításához az autó vámértékét veszik alapul. F. Gy. A.

Next