Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-30 / 176. szám
6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP,1993. július 30., péntek USA-AUTOKUNIQUE GROUP MŰSZAKI BÁZIS Budapest XV., Késmárk u. 100-102. Új telefon: JS3 778 Nyitva: 7-19 óráig Szolgáltatásaink: - amerikai autók szervízelése, - minden típusú személygépjármű javítása, - környezetvédelmi vizsgálat, zöldkártya készítése, - automata sebességváltó- és légkondícionáló-javítás. tuttoMobili BUDAPEST 1116. Hunyadi J. u 163. MISKOLC 3532. Kiss E. u. 4. VESZPRÉM 8200. Házgyári u. I. Tel.: 181-2554 ♦ Fax: 181-2582 Tel.: 46-379-98 ♦ Fax: 46-379-338 Tel.: 88-324-634 « Fax: 88-322-846 400 MILLIÓ forint értékű OLASZ BÚTOR ÉS LAKÁSTEXTIL, TÖBB MINT 100 KÜLÖNFÉLE KONYHAMODELL, HÁLÓSZOBÁK, NAPPALIK, ÜLŐGARNITÚRÁK ÉS IRODABÚTOROK A tUttoMobili ÁRUHÁZAIBAN TELJES MODELLVÁLTÁS MIATT KÍNÁLATUNKBÓL: bőr ülőgarnitúra, barna 718.000 v( 359.000 Ft bőr ülőgarnitúra, bordó SISAOtVíl 299.000 Ft szövet ülőgarnitúra, virágmintás 69.000 Ft 34.500 Ft szövet ülőgarnitúra, ágybetéttel 160.000 Ft 80.000 Ft hálószoba garnitúra, mahagóni színben 784.000 Ft 392.000 Ft egyenes konyha, fehér 63.000 Ft 325.000 Ft egyenes konyha, zöld-fehér 788.000 Ft 294.000 Ft sarok konyha, diószínű IC176.000 Ft 588.000 Ft NAGY RAKTÁRKÉSZLET KERTI BÚTOROKBÓL IS AZ ÁRAK ÁFÁVAL EGYÜTT ÉRTENDŐK. A SZÁLLÍTÁS ÉS SZERELÉS TOVÁBBRA IS INGYENES! VÁSÁROLHAT AKÁR 36 havi KÉSZLETRE IS. tuttoMobili AHOL A TAPASZTALAT, AZ UDVARIAS KISZOLGÁLÁS ÉS A MINŐSÉG OTTHON VANNAK. Tb-önkormányzatok: az első közgyűlés óta tartják első közgyűlésüket a társadalombiztosítási önkormányzatok a júniusi megalakulásuk óta. A nyugdíj és egészségbiztosítási képviselők a tervek szerint megvitatják a társadalombiztosítás költségvetési hiányának lehetséges rendezését, valamint az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás jövő évi költségvetését. Hírek szerint a képviselők megkapják a két önkormányzat alapszabály-tervezetét is, bár a társadalombiztosításhoz közel álló körökben arra számítanak, kicsi a valószínűsége, hogy azt el is fogadják. Pedig az alapszabálynak az önkormányzati képviselők jövedelem- és költségtérítésére vonatkozó része - miután kikerült a nyilvánosság elé - alaposan felkavarta a közvéleményt. Hasznos lenne a dolgok tisztázása, hogy mielőbb folytatódjon az érdemi munka. Reggel a két önkormányzat külön-külön kezdi a munkát, vélhetően délután kerül sor együttes ülésükre. Nem kevesebbről lesz szó a közgyűlésen, mint arról, hogyan folytatódjon a kormánnyal megkezdett tárgyalás a tb-alapok konszolidálásáról. A tét a mintegy 103 milliárd forintos hiány kezelése, amely a biztosítónak az állami költségvetéstől 1989. január 1-jével történő elkülönülése óta halmozódik. Tárgyalnak a képviselők az idei nyugdíjemelésről is, hiszen a tervezett szeptemberi négyszázalékos emelés után is legalább ennyivel marad el a nettó bérek növekedésétől a nyugdíjaké. A tervek szerint novemberben egyszeri nyugdíjemelést kapnának az érintettek, amelynek átlagos összege 3100-3200 forint lenne. Valószínűleg nem kerülhetik meg a testületek az egészségügyi dolgozók januártól esedékes új illetményrendszerének bevezetésével a társadalombiztosításra jutó pénzügyi terhek vállalását sem, hiszen a népjóléti miniszter és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke letette a voksot a béremelés mellett. AZ ÁTMENETILEG A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÁLTAL FINANSZÍROZOTT ELLÁTÁSOK KIADÁSAI (millió forintban) Megnevezés 1992 1993 várható 1993 előtt. 1994 terv 1. Házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék a nyugellátásokhoz 4 983 5 600 5 7506 661 2. Mezőgazdasági járadékok 4 337 5110 5 2506 096 3. Gyermekgondozási díj 14 745 16 700 17 20021 000 4. Gyermekgondozási segély 7 066 8100 8100 5. Megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka 892 1050 1 080 12 58 6. Megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadékok 6 559 7 800 8 00093 05 7. Cukorbetegek támogatása 50 50 50 60 8. Temetési segély 445 9. Anyasági segély 1 . Összesen: 40189 44 410 45 43044 400 13 milliárddal több kell Az egészségbiztosítási önkormányzat közgyűlésén szó lesz az idei és a jövő évi egészségügyi pénzalapokról. Az már most valószínűsíthető, hogy ebben az évben az alap járulékbevételei 3,5 milliárddal meghaladják a tervezett 240,1 milliárdot, ami részben a béremelések következtében gyarapodott járulékbefizetés összegéből, részben a biztosító egyéb bevételéből ered. Azonban nem számolhatnak az idei tervben kalkulált 2,2 milliárd vagyonhozammal, mivel ez ideig - leszámítva az Omker múlt hónapban átadott 25 százalékos részvénycsomagját - nem kapott vagyont a tb. Az alap kiadásai jelentős túllépést mutatnak. A gyógyszerköltségek nyolcmilliárddal, a táppénzkifizetések ötmilliárddal lépik túl a tervezettet. A gyógyszerkiadások növekedésének oka a termelői és beszerzői árak emelkedése, a drága importkészítmények alkalmazása. A túllépés azzal együtt következett be, hogy az év első öt hónapjában 1991-hez képest 22 százalékkal csökkent a gyógyszerforgalom. A jövő évi bevételek tervezésekor a várható béremelést vették alapul. Ez a Pénzügyminisztérium szakértői szerint a vállalati és szövetkezeti ágazatban átlagosan 12,8 százalék, a magánvállalkozásoknál pedig 16,2 százalék körül lesz. Ez alapján az egészségbiztosítási alap bevétele 324 milliárd körül várható, ami 51 milliárddal lesz több az ideinél. A bevételek növekedése azonban nem tart lépést a gyógyszerárak emelkedésével, az új és drága orvosi diagnosztikák és műtéti eljárások költségigényével. Jövőre várhatóan 24 milliárddal jut jut több a gyógyító-megelőző ellátásokra az idei 129,6 milliárdnál. Ezen belül gyógyszerkiadásra ötmilliárddal fordítanak többet a tervek szerint. A táppénzkifizetések az idén 13 százalékkal haladják meg a tervezett 29 milliárdot, ami indokolttá teszi a táppénzrendszer felülvizsgálatát. Szóba került a betegszabadság 30 napra való emelése, de a munkáltatók terheit ez az intézkedés jelentősen növelné, ezért más megoldáson törik a fejüket. Csaknem 260 ezer egészségügyi dolgozó várja az önkormányzatok véleményét a jövő évi béremelésről. Ismert, hogy a napokban állapodott meg a népjóléti miniszter és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a januári béremelésről, aminek egyik forrása a többi közalkalmazott béremelésével befolyó többlet tb-járulék lenne. Mivel azonban tisztázatlan a közalkalmazotti béremelések forrása, a tbönkormányzatok sem a jövő évi bevételeknél sem a kiadásoknál nem számoltak a béremelés hatásával. Miután a különféle nyilatkozatokból az vehető ki, hogy a tb által finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozók béremelésének forrását a központi költségvetés nem biztosítja, kérdés, honnan teremtik elő az itt dolgozók új illetménybesorolási rendszeréhez szükséges tízmilliárd forintot. Egy biztos, kemény csatározások várhatók ebben az ügyben. Novemberben nyugdíjemelés A nyugdíj-biztosítási önkormányzat elnöksége nemrég hozta nyilvánosságra azt a szándékát, hogy a tervezett 14 százalékos nyugdíjemelésnél négy százalékkal többet kíván végrehajtani az idén. Ennek alapvető oka az, hogy a törvény úgy rendelkezik: a nyugdíjakat a nettó átlagkereset növekedésének megfelelően kell emelni. A nettó keresetek várhatóan 18 százalékkal emelkednek az idén, így, ha nem követi ezt az ütemet a nyugdíjemelés, olyan mértékű lesz az elmaradás, amilyen eddig csak 1989-ben volt. A négyszázalékos emeléshez 12 milliárd forint kellene, amiből kilencmilliárd a többlet-járulékbevételekből már a nyugdíjbiztosítási alap rendelkezésére áll, a többit a költségvetésnek kellene állnia. A mai közgyűlésen szó lesz a pótlólagos nyugdíjemelésről, amelyre egy összegben, novemberben kerülne sor, és átlagosan 3100-3200 forint lenne fejenként. Információnk szerint egyébként a tb-önkormányzat a jövő évi nyugdíjemelésnél figyelembe kívánja venni a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés összegét is. Értesüléseink szerint a mai közgyűlésen végleges döntés nem várható, arra vélhetően szeptemberben kerül sor. Az önkormányzat hamarosan hozzáfog egy olyan nyugdíjrendszer kidolgozásához, amely kiszámítható nyugdíjemelést garantál a több mint kétmillió 800 ezer nyugdíjasnak. Kötvénykibocsátás állami garanciával Az lett volna a célszerű, ha a pótköltségvetéssel együtt tárgyalta volna a parlament a társadalombiztosítási alap 1991. évi költségvetésének teljesítését, de a kormányzat és a társadalombiztosítási önkormányzatok nem tudtak megállapodni a tb-hiány rendezéséről. Az elmúlt hetekben megkezdett tárgyalások azonban megegyezést sejtetnek, ami a hiány nagysága miatt égetően fontos. Az állami költségvetéstől 1989-ben levált társadalombiztosítás első önálló évében még 27 milliárd forint többlettel zárta az évet, rá egy évre 0,6 milliárd, 1991-ben 22 milliárd, tavaly 31,3 milliárd volt az alapok hiánya. Az idénre tervezett 40 milliárdnál pedig várhatóan 11 milliárddal több lesz. A halmozódás egyik oka a bevételek elmaradása: ez év első negyedének végén 113 milliárd forint volt a tb-járuléktartozás. Növelte a biztosító kiadásait a gyógyszerár-emelkedés és a tervezettnél több táppénzkifizetés. A kormány képviselői és a tb-önkormányzatok elnöksége az elmúlt hetekben olyan csomagtervről tárgyaltak, amely szerint az 1992. évi tb-hiány nem terhelné a biztosítót. Arról is szó volt, hogy az állami költségvetés helyett a tb által fizetett ellátásokkal csaknem azonos összegű - ez az idén tervezetten 44,4 milliárd forint - hiányt finanszírozna a központi költségvetés, amíg a profiltisztítással valamennyi szolgáltatás átkerül az állami költségvetésbe. Információnk szerint a biztosítási önkormányzatok négyéves ütemezést javasolnak a szolgáltatások átadására. Jövőre a gyes, 1995-ben a megváltozott munkaképességűek járadékai, 1996-ban a gyed, 1997-ben a mezőgazdasági járadék, a házastársi pótlék, a cukorbetegek támogatása kerülne át az állami kasszába. A mai közgyűlésen szó lesz arról is, hogy még az idén 100 milliárd forint értékű ingyenes vagyont kapna a tb. A kormány és a tb-elnökség előzetes tárgyalásai szerint az Országgyűlés által meghatározott 300 milliárd értékű vagyon további részének átadását a jövő év első hónapjaiban kezdenék meg. Biztosítási körökben szeretnék, ha az Országgyűlés a jövő évi tb-költségvetés tárgyalásával egy időben, határozatban jelölné meg a társadalombiztosítás anyagi helyzetének stabilizálásával összefüggő kérdéseket. Ezt segítené például az, hogy a hiány pótlására államilag garantált kötvényt bocsátanának ki. Fontos lenne továbbá, hogy a központi költségvetés normatív egészségbiztosítási járulékot utaljon át a tb-nek azok után, akik saját jogon nem biztosítottak. A tb-önkormányzatok kiállnak a biztosítás pénzalapjainak állami garanciája mellett, ami csak akkor szüntethető meg, ha az alapok ismét megfelelő tartalékokkal rendelkeznek. Az oldalt írta: Nógrádi Tóth Erzsébet