Népszabadság, 1993. július (51. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP­,1993. július 30., péntek U­SA-AUTOK­UNIQUE GROUP MŰSZAKI BÁZIS Budapest XV., Késmárk u. 100-102. Új telefon: JS3­­ 778 N­yitva: 7-19 óráig Szolgáltatásaink: - amerikai autók szervízelése, - minden típusú személygépjármű javítása, - környezetvédelmi vizsgálat, zöldkártya készítése, - automata sebességváltó- és légkondícionáló-javítás. tuttoMobili BUDAPEST 1116. Hunyadi J. u 163. MISKOLC 3532. Kiss E. u. 4. VESZPRÉM 8200. Házgyári u. I. Tel.: 181-2554 ♦ Fax: 181-2582 Tel.: 46-379-98 ♦ Fax: 46-379-338 Tel.: 88-324-634 « Fax: 88-322-846 400 MILLIÓ forint értékű OLASZ BÚTOR ÉS LAKÁSTEXTIL, TÖBB MINT 100 KÜLÖNFÉLE KONYHAMODELL, HÁLÓSZOBÁK, NAPPALIK, ÜLŐGARNITÚRÁK ÉS IRODABÚTOROK A tUttoMobili ÁRUHÁZAIBAN TELJES MODELLVÁLTÁS MIATT KÍNÁLATUNKBÓL:­­ bőr ülőgarnitúra, barna 718.000 v( 359.000 Ft bőr ülőgarnitúra, bordó SISAOtVíl 299.000 Ft szövet ülőgarnitúra, virágmintás 69.000 Ft 34.500 Ft szövet ülőgarnitúra, ágybetéttel 160.000 Ft 80.000 Ft hálószoba garnitúra, mahagóni színben 784.000 Ft 392.000 Ft egyenes konyha, fehér 6­3.000 Ft 325.000 Ft egyenes konyha, zöld-fehér 788.000 Ft 294.000 Ft sarok konyha, diószínű IC176.000 Ft 588.000 Ft NAGY RAKTÁRKÉSZLET KERTI BÚTOROKBÓL IS­ AZ ÁRAK ÁFÁ­VAL EGYÜTT ÉRTENDŐK. A SZÁLLÍTÁS ÉS SZERELÉS TOVÁBBRA IS INGYENES! VÁSÁROLHAT AKÁR 36 havi KÉSZLETRE IS. tuttoMobili AHOL A TAPASZTALAT, AZ UDVARIAS KISZOLGÁLÁS ÉS A MINŐSÉG OTTHON VANNAK. Tb-önkormányzatok: az első közgyűlés óta tartják első közgyűlésüket a társadalombizto­sítási önkormányzatok a júniusi megalakulásuk óta. A nyugdíj és egészségbiztosítási képviselők a tervek szerint megvitatják a társadalombiztosítás költségvetési hiányának lehetséges rendezését, va­lamint az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás jövő évi költségvetését. Hírek szerint a képviselők megkapják a két önkormányzat alapszabály-ter­vezetét is, bár a társadalombiztosításhoz közel álló körökben arra számítanak, kicsi a valószínűsége, hogy azt el is fogadják. Pedig az alapszabálynak az önkormányzati képviselők jövedelem- és költ­ségtérítésére vonatkozó része - miután kikerült a nyilvánosság elé - alaposan felkavarta a közvéle­ményt. Hasznos lenne a dolgok tisztázása, hogy mielőbb folytatódjon az érdemi munka. Reggel a két önkormányzat külön-külön kezdi a munkát, vélhetően délután kerül sor együttes ülésükre. Nem kevesebbről lesz szó a közgyűlésen, mint ar­ról, hogyan folytatódjon a kormánnyal megkez­dett tárgyalás a tb-alapok konszolidálásáról. A tét a mintegy 103 milliárd forintos hiány kezelése, amely a biztosítónak az állami költségvetéstől 1989. január 1-jével történő elkülönülése óta hal­mozódik. Tárgyalnak a képviselők az idei nyug­díjemelésről is, hiszen a tervezett szeptemberi négyszázalékos emelés után is legalább ennyivel marad el a nettó bérek növekedésétől a nyugdíja­ké. A tervek szerint novemberben egyszeri nyug­díjemelést kapnának az érintettek, amelynek át­lagos összege 3100-3200 forint lenne. Valószínű­leg nem kerülhetik meg a testületek az egészség­­ügyi dolgozók januártól esedékes új illetmény­rendszerének bevezetésével a társadalombiztosí­tásra jutó pénzügyi terhek vállalását sem, hiszen a népjóléti miniszter és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke letette a voksot a béremelés mellett. AZ ÁTMENETILEG A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÁLTAL FINANSZÍROZOTT ELLÁTÁSOK KIADÁSAI (millió forintban) Megnevezés 1992 1993 várható 1993 előtt. 1994 terv 1. Házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék a nyugellátásokhoz 4 983 5 600 5 7506 661 2. Mezőgazdasági járadékok 4 337 5110 5 2506 096 3. Gyermekgondozási díj 14 745 16 700 17 20021 000 4. Gyermekgondozási segély 7 066 8100 8100 5. Megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka 892 1050 1 080 12 58 6. Megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadékok 6 559 7 800 8 00093 05 7. Cukorbetegek támogatása 50 50 50 60 8. Temetési segély 445 9. Anyasági segély 1 . Összesen: 40189 44 410 45 43044 400 13 milliárddal több kell Az egészségbiztosítási önkor­mányzat közgyűlésén szó lesz az idei és a jövő évi egészség­­ügyi pénzalapokról. Az már most valószínűsíthető, hogy eb­ben az évben az alap járulékbe­vételei 3,5 milliárddal megha­ladják a tervezett 240,1 milliár­­dot, ami részben a béremelések következtében gyarapodott já­rulékbefizetés összegéből, rész­ben a biztosító egyéb bevételé­ből ered. Azonban nem számol­hatnak az idei tervben kalku­lált 2,2 milliárd vagyonhozam­­mal, mivel ez ideig - leszámítva az Omker múlt hónapban át­adott 25 százalékos részvény­­csomagját - nem kapott va­gyont a tb. Az alap kiadásai jelentős túl­lépést mutatnak. A gyógyszer­­költségek nyolcmilliárddal, a táppénzkifizetések ötmilliárd­­dal lépik túl a tervezettet. A gyógyszerkiadások növekedé­sének oka a termelői és beszer­zői árak emelkedése, a drága importkészítmények alkalma­zása. A túllépés azzal együtt következett be, hogy az év első öt hónapjában 1991-hez képest 22 százalékkal csökkent a gyógyszerforgalom. A jövő évi bevételek tervezé­sekor a várható béremelést vet­ték alapul. Ez a Pénzügymi­nisztérium szakértői szerint a vállalati és szövetkezeti ága­zatban átlagosan 12,8 százalék, a magánvállalkozásoknál pedig 16,2 százalék körül lesz. Ez alapján az egészségbiztosítási alap bevétele 324 milliárd kö­rül várható, ami 51 milliárddal lesz több az ideinél. A bevéte­lek növekedése azonban nem tart lépést a gyógyszerárak emelkedésével, az új és drága orvosi diagnosztikák és műtéti eljárások költségigényével. Jö­vőre várhatóan 24 milliárddal jut jut több a gyógyító-megelő­ző ellátásokra az idei 129,6 milliárdnál. Ezen belül gyógy­szerkiadásra ötmilliárddal for­dítanak többet a tervek szerint. A táppénzkifizetések az idén 13 százalékkal haladják meg a tervezett 29 milliárdot, ami in­dokolttá teszi a táppénzrend­szer felülvizsgálatát. Szóba ke­rült a betegszabadság 30 napra való emelése, de a munkáltatók terheit ez az intézkedés jelentő­sen növelné, ezért más megol­dáson törik a fejüket. Csaknem 260 ezer egészség­­ügyi dolgozó várja az önkor­mányzatok véleményét a jövő évi béremelésről. Ismert, hogy a napokban állapodott meg a népjóléti miniszter és az Egész­ségügyi Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete a januári béremelésről, aminek egyik forrása a többi közalkalmazott béremelésével befolyó többlet tb-járulék lenne. Mivel azon­ban tisztázatlan a közalkalma­zotti béremelések forrása, a tb­­önkormányzatok sem a jövő évi bevételeknél sem a kiadásoknál nem számoltak a béremelés ha­tásával. Miután a különféle nyilatkozatokból az vehető ki, hogy a tb által finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozók béremelésének forrá­sát a központi költségvetés nem biztosítja, kérdés, honnan te­remtik elő az itt dolgozók új il­letménybesorolási rendszeréhez szükséges tízmilliárd forintot. Egy biztos, kemény csatározá­sok várhatók ebben az ügyben. Novemberben nyugdíjemelés A nyugdíj-biztosítási önkor­mányzat elnöksége nemrég hozta nyilvánosságra azt a szándékát, hogy a tervezett 14 százalékos nyugdíjemelésnél négy százalékkal többet kíván végrehajtani az idén. Ennek alapvető oka az, hogy a törvény úgy rendelkezik: a nyugdíjakat a nettó átlagkereset növeke­désének megfelelően kell emel­ni. A nettó keresetek várhatóan 18 százalékkal emelkednek az idén, így, ha nem követi ezt az ütemet a nyugdíjemelés, olyan mértékű lesz az elmaradás, amilyen eddig csak 1989-ben volt. A négyszázalékos emeléshez 12 milliárd forint kellene, ami­ből kilencmilliárd a többlet-já­rulékbevételekből már a nyug­díjbiztosítási alap rendelkezé­sére áll, a többit a költségvetés­nek kellene állnia. A mai közgyűlésen szó lesz a pótlólagos nyugdíjemelésről, amelyre egy összegben, novem­berben kerülne sor, és átlago­san 3100-3200 forint lenne fe­jenként. Információnk szerint egyébként a tb-önkormányzat a jövő évi nyugdíjemelésnél fi­gyelembe kívánja venni a no­vemberi kiegészítő nyugdíje­melés összegét is. Értesüléseink szerint a mai közgyűlésen vég­leges döntés nem várható, arra vélhetően szeptemberben kerül sor. Az önkormányzat hamaro­san hozzáfog egy olyan nyug­díjrendszer kidolgozásához, amely kiszámítható nyugdíje­melést garantál a több mint kétmillió 800 ezer nyugdíjas­nak. Kötvénykibocsátás állami garanciával Az lett volna a célszerű, ha a pótköltségvetéssel együtt tár­gyalta volna a parlament a tár­sadalombiztosítási alap 1991. évi költségvetésének teljesíté­sét, de a kormányzat és a társa­dalombiztosítási önkormányza­tok nem tudtak megállapodni a tb-hiány rendezéséről. Az el­múlt hetekben megkezdett tár­gyalások azonban megegyezést sejtetnek, ami a hiány nagysá­ga miatt égetően fontos. Az állami költségvetéstől 1989-ben levált társadalombiz­tosítás első önálló évében még 27 milliárd forint többlettel zárta az évet, rá egy évre 0,6 milliárd, 1991-ben 22 milliárd, tavaly 31,3 milliárd volt az ala­pok hiánya. Az idénre tervezett 40 milliárdnál pedig várhatóan 11 milliárddal több lesz. A hal­mozódás egyik oka a bevételek elmaradása: ez év első negye­dének végén 113 milliárd forint volt a tb-járuléktartozás. Nö­velte a biztosító kiadásait a gyógyszerár-emelkedés és a tervezettnél több táppénzkifi­zetés. A kormány képviselői és a tb-önkormányzatok elnöksége az elmúlt hetekben olyan cso­magtervről tárgyaltak, amely szerint az 1992. évi tb-hiány nem terhelné a biztosítót. Arról is szó volt, hogy az állami költ­ségvetés helyett a tb által fize­tett ellátásokkal csaknem azo­nos összegű - ez az idén terve­zetten 44,4 milliárd forint - hiányt finanszírozna a közpon­ti költségvetés, amíg a profil­­tisztítással valamennyi szolgál­tatás átkerül az állami költség­­vetésbe. Információnk szerint a biztosítási önkormányzatok négyéves ütemezést javasolnak a szolgáltatások átadására. Jö­vőre a gyes, 1995-ben a meg­változott munkaképességűek járadékai, 1996-ban a gyed, 1997-ben a mezőgazdasági já­radék, a házastársi pótlék, a cukorbetegek támogatása ke­rülne át az állami kasszába. A mai közgyűlésen szó lesz arról is, hogy még az idén 100 milliárd forint értékű ingyenes vagyont kapna a tb. A kormány és a tb-elnökség előzetes tár­gyalásai szerint az Országgyű­lés által meghatározott 300 milliárd értékű vagyon további részének átadását a jövő év el­ső hónapjaiban kezdenék meg. Biztosítási körökben szeret­nék, ha az Országgyűlés a jövő évi tb-költségvetés tárgyalásá­val egy időben, határozatban jelölné meg a társadalombizto­sítás anyagi helyzetének stabi­lizálásával összefüggő kérdése­ket. Ezt segítené például az, hogy a hiány pótlására állami­lag garantált kötvényt bocsáta­­nának ki. Fontos lenne továb­bá, hogy a központi költségve­tés normatív egészségbiztosítá­si járulékot utaljon át a tb-nek azok után, akik saját jogon nem biztosítottak. A tb-önkor­­mányzatok kiállnak a biztosí­tás pénzalapjainak állami ga­ranciája mellett, ami csak ak­kor szüntethető meg, ha az ala­pok ismét megfelelő tartalé­kokkal rendelkeznek. Az oldalt írta: Nógrádi Tóth Erzsébet

Next