Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Genfben folyik a térképrajzolás Egész hét végén folyt az élénk térképrajzolás Genfben, horvát nézőpont szerint a muzulmánok háromszor akkora területre számíthatnak, mint amekkorán pillanatnyilag szoronganak. Belgrád szerb győzelemnek tekinti a boszniai alkotmányos megoldást. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A bosnyák állam megmaradt, bár megsemmisítését hatalmas erők akarták. Ez az állam azonban nem fedi elképzeléseinket, legalábbis egy ideig - nyilatkozta a Bosznia államberendezéséről szóló egyezmény megkötése után Alija Izetbegovic bosnyák elnök. A sem föderációnak, sem konföderációnak nem nevezhető állam fennmaradását az az alkotmányos egyezménybe beépített mechanizmus van hivatva sza vatolni, mely szerint az uniót alkotó bármelyik állam kiválásához a másik kettő hozzájárulása szükséges. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a mechanizmus - és még sok minden más az egész délszláv térségben - erélyes nemzetközi ellenőrzés és ráhatás nélkül nem lehet működőképes. Belgrád álláspontját a szerb szocialisták ideológusának ismert Mihajlo Makovics akadémikus fogalmazta meg: a boszniai megállapodás és a közeli béke azért került - egyes nagyhatalmak fondorlatai ellenére - karnyújtásnyira, mert a győztes szerb fél a legmegfelelőbb pillanatban olyan előnyös megoldást kínált a legyőzötteknek, amelyet azok nem mertek visszautasítani. Szlobodan Milosevics pártjának közleményében az is olvasható, hogy a bosnyák unió kebelében elismerést nyert az ottani szerb köztársaság, s hogy Szerbia állampolgárait nagy öröm és megkönnyebbülés tölti el, hiszen megmutatkozik, hogy a megannyi megpróbáltatás és lemondás nem volt hiábavaló. Vasárnap már második napja folyt az intenzív genfi alkudozás a három fél területi elkülönítéséről. Radovan Karadzsics szerint a szerb-horvát megállapodást csak két-három kényes, de háborúskodásra érdemtelen kérdés hátráltatja. Szerb-muzulmán vonalon nagyobb az egyet nem értés, inkább a politika és a pszichológiai okán - mondta a boszniai szerb vezető. A horvát sajtó ugyanakkor azt állítja, hogy a muzulmánok a most birtokukban levőnél háromszor nagyobb területre számíthatnak. Mint Barry Frewer, az ENSZ- erők szarajevói szóvivője közölte, a helyi repülőtéren tegnap ismét tárgyalóasztalhoz ültek a három szemben álló hadsereg főtisztjei. Ezúttal a pénteken aláírt tűzszünet ellenőrzéséről és megszilárdításáról tanácskoztak. Szerb és horvát forrás azonban egyaránt a fegyvernyugvás megszegésével vádolta a harmadik felet. A Tanjug például azt állította, hogy a Tuzlának szánt segélyszállítmány is elakadt a Zvornik térségében kibontakozott bosnyák támadás miatt. Enyhülni látszik az északdalmáciai feszültség, miután a Biztonsági Tanács a januárban elfoglalt területek kiürítésére szólította fel Zágrábot, a horvát erők pedig 12 órás haladékot kaptak a visszavonulásra. A közvetítők egyike, Jean Cot francia tábornok az erdődi egyezmény eltérő értelmezésében látta a problémát, szerinte a horvátok csak Maslenica és a zárai repülőtér elhagyását látják magukra kötelezőnek, a szerbek ugyanakkor a miljevaci fennsíkon és perucai vízerőműnél sem akarják látni őket. Pilcz Nándor Amerikai védőernyő Szarajevó felett? Clinton a NATO elé vitte a légi beavatkozást ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL (Christopher egyébként ezzel egy időben - néhány napos halasztás után - tervezett közelkeleti körútját teljesíti.) Az amerikai fővárosban úgy tudják, hogy a határozott fellépést eddig ellenző britek és franciák ugyan az utóbbi napokban puhulni kezdtek, de változatlanul komoly súrlódási felület, hogy Clinton a NATO térségbeli amerikai parancsnokára, Jeremy Boorda tengernagyra bízná a művelet vezénylését, ami ellen Párizs már csak azért is berzenkedik, mert a helyszínen francia főtiszt, Jean Cot altábornagy az ENSZ-erők parancsnoka. Amerika természetesen hajlandó belemenni egy laza „koordinációba” az ENSZ-parancsnoksággal, de igen nagy döntési önállóságot akar biztosítani Boorda admirálisnak. Washingtoni elemzők szerint a törékeny genfi megállapodás közepette a Fehér Házban végül Clinton és a nemzetbiztonsági csapat, Lake főtanácsadó, Christopher külügy-, Aspin védelmi miniszter, Powell legfőbb vezérkari főnök szombati eszmecseréje nyomán véglegesített amerikai terv célja - a közvetlen humanitárius vonatkozásokon túl - az, hogy megakadályozza a rendezési erőfeszítések ellehetetlenülését. Egyfelől az Egyesült Államok olyan jelzéseket adott a bosnyákoknak, hogy igyekezzenek megegyezni, amíg egyáltalán van még valamennyi terület a birtokukban, másfelől a most körvonalazódó légi akcióval iparkodik a szerbeket annyira visszatartani, hogy valóban maradjon is valami - területi értelemben - a tárgyaló felek asztalán. A Fehér Ház légi beavatkozási tervének hátterével kapcsolatos washingtoni elemzéseket közvetve visszaigazolja az, amit Silajdzic bosnyák külügyminiszter mondott egy vasárnapi amerikai tévéinterjújában. A muzulmánok minden keserűsége és csalódottsága ellenére az egyenesen feltett kérdésre azt felelte, hogy nem ajánlaná Izetbegovic bosnyák elnöknek a genfi tárgyalások feladását, de a nemzetközi közösségnek „valamelyes igazságosságot és rendet" kell vinni a tárgyalásokba. Serény Péter Megszakadt a brüsszeli válságülés Továbbra is kérdéses az európai valutarendszer sorsa ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ha a különböző - részben nem hivatalos - értesüléseknek hinni lehet, egyedül Bertine Ahren ír pénzügyminiszter vetette fel pár szavas nyilatkozatában nyíltan is, hogy akár az EMS felfüggesztését sem lehet kizárni, (no meg brit kollégája, Kenneth Clarke jegyezte meg némi elégtétellel: a történtek beigazolták London őszi döntésének helyességét a brit fontnak a rendszerből történő kivonásáról). Ezzel szemben a helyzet kulcsát sok szempontból kézben tartó német miniszter, Theo Waigel ismét egyértelműen leszögezte: az EMS-t a jövőben is fenn kell tartani. Jóllehet, a rendszer „rugalmasabbá tételét” ő is elképzelhetőnek nevezte. Waigel egyébként hevesen védelmezte Bonn és Frankfurt eddigi pénzpolitikáját, hangoztatva: Németország szerinte igyekszik minden tőle telhetőt megtenni a rendszer védelmében. Összességében - szóvivői értesülés szerint - hat választási lehetőség hevert a miniszterek asztalán, amikor az ülésen elnöklő Philippe Maystadt, a belga tárca vezetője kénytelen volt saját kormánya ülésére távozni, így vasárnap este, egyelőre döntés nélkül, kétoldalú konzultációk jegyében folytatta munkáját az EK-pénzügyminiszterek és bankelnökök valutaválságnak szentelt brüsszeli ülése. Az EMS válságát a német Bundesbank a vártnál kisebb csütörtöki kamatcsökkentése és az azt követő spekulációs láz váltotta ki, amely következtében pénteken a francia és a belga frank, a dán korona, a spanyol peseta árfolyamai „életveszélyes mélyrepülésbe” kezdtek. A valutaspekulánsok hatalmas mértékű márkafelvásárlásba kezdtek, mivel a német valuta felértékelésére számítottak. Szuperügynök a NATO-ban Több ezer oldalnyi titkos irat szovjet kézben BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hidegháború ugyan névleg már véget ért Kelet és Nyugat között, a kémhálózatok, illetve azok felderítésének ideje azonban még korántsem fejeződött be. Brüsszeli NATO-körökben a hét végén közölték, hogy sikerült leleplezniük az északatlanti szövetségbe beépült kémhálózatot, illetve annak csúcsán álló Topáz fedőnévre hallgató „szuperügynököt”. Topáz és társai 1979 és 1989 között több ezer oldalra rúgó titkos dokumentumot szolgáltattak ki a szovjet és a keletnémet biztonsági szerveknek. A német rendőrség pénteken tartóztatott le egy német állampolgárságú, magas rangú NATO-tisztségviselőt, majd ezt követően szombaton még hat személyt vettek őrizetbe. A német államügyészség egyelőre nem foglalt állást az ügyben, így azt sem közölték, hogy a pénteken letartóztatott NATO- tisztviselő valóban azonos-e Topázzal. A NATO-elhárítástól származó információk szerint minden idők egyik legnagyobb mértékű, Kelet-Európának dolgozott ügynökhálózatát leplezték le. Maga Topáz - akit igen magas fizetséggel honoráltak szovjet és keletnémet megbízói - több ezer oldalnyi, többek között a NATO haderő- és fegyverzetfejlesztési terveire vonatkozó adatot juttatott ki a brüsszeli központból mikrofilmen. jpg Tűzszünet Dél-Libanonban MTI-JELENTÉS A szombat délután meghirdetett tűzszünetet - egyetlen kisebb incidenstől eltekintve - vasárnap délelőttig tiszteletben tartották a szemben álló felek. Izrael megkezdte a dél-libanoni biztonsági övezetbe vezényelt egységeinek visszavonását, hazaindultak elhagyott otthonaikba az első dél-libanoni menekültek és elhagyták az óvóhelyeket az Izrael északi részén élő telepesek. ENSZ-források azt közölték, hogy egy gerillacsoport tüzet nyitott a „biztonsági övezet” közvetlen közelében az Izrael által támogatott Dél-libanoni Hadsereg egyik őrállomására. A rövid tűzpárbajban senki nem sérült meg. Jichak Rabin izraeli miniszterelnök szombaton azzal indokolta a tűzszünet elrendelését, mert megállapodás jött létre: a szélsőséges Hezbollah szervezet beszünteti az izraeli területek támadását. Hírügynökségek idézik Hasszán Naszrallah sejk, a szervezet vezetőjének szavait, aki kijelentette: a Hezbollah felhagy a támadásokkal mindaddig, amíg Izrael betartja a fegyvernyugvást. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a szervezet ne folytatná az ellenállást az Izrael által megszállt dél-libanoni területek teljes felszabadulásáig - hangsúlyozta. Hírügynökségi értesülések szerint a tűzszünet elérésében döntő szerepük volt azoknak a tárgyalásoknak, amelyet Warren Christopher amerikai külügyminiszter folytatott az elmúlt héten Rabin miniszterelnökkel, Faruk as-Saraa Szíriai külügyminiszterrel és Rafik al- Hariri libanoni kormányfővel. 1993. augusztus 2., hétfő Meghalt a belga király Szívinfarktus következtében váratlanul elhunyt I. Baudouin belga király, akiimmáron 42 éve uralkodott a Benelux államban. A 62 éves uralkodót spanyolországi üdülőhelyén, a Granada melletti Motrilban szombaton este érte utol a halál, amelynek híre meglepetést keltett, hiszen I. Baudouin tíz napja még részt vett a belga nemzeti ünnep alkalmából rendezett katonai parádén. A belga közvélemény megrendüléssel vette tudomásul a hírt, a tévé- és rádióállomások gyászzenével aláfestett, az elhunyt király emlékének szentelt rendkívüli adásokat sugároztak a hét végén. I. Baudouin 1951-ben lépett trónra, miután feleségül vette a spanyol Fabiola Mara y Arapont. A házasságból nem született gyermek, ezért I. Baudouin utódjául - az öröklési szokások alapján - öccse, az 59 éves Albert herceg jön számításba. A királyi házhoz közel álló források szerint azonban nem kizárt, hogy Albert esetleg visszalép legidősebb fia, a 33 éves Philippe herceg javára. A visszafogott magatartása ellenére is Belgium-szerte kedvelt Baudouinnal ellentétben Albert szívesen és sokat forgott a polgári világban. Fabiola királyné kedvenc unokaöccseként számon tartott Philippe ezzel szemben igen színtelen egyéniség, sokan egyenesen alkalmatlannak tartják a királyi trónra. D. A. I. Baudouin belga uralkodó REUTERS-FOTO Biztonsági botrány Prágában Biztonsági botrány van kialakulóban Prágában. A cseh sajtószervek egymással vetélkedve találgatják, miről is szólhattak azok az információk, amelyeket Václav Wallis, a volt Szövetségi Biztonsági Információs Hivatal tavaly decemberben leleplezett elhárító ügynöke adott el a cseh privatizációban főszerepet játszó Harvard Capital and Consulting (HCC) cég elnökének. A Mladá Fronta Dnes szerint az átadott papírok a jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Fórum (ODS) saját, 1992-ben végzett hírszerző tevékenységre vonatkoztak. Richard Sacher, volt csehszlovák belügyminiszter úgy vélte, a jelenlegi vezető politikusokra vonatkozó adatok a volt kommunista biztonsági szolgálat egykori főnökének naplójából származhattak. A Lidové Noviny szerint az információk néhány politikus személyi jellemzését tartalmazták, továbbá adatokat szerelmi viszonyaikról, egymás iránti szimpátiáikról és ellenszenvükről. A lap értesülése szerint az iratokban az is olvasható, hogy Klausnak nagyon kellemetlen lenne, ha a nyilvánosság megismerné az 1991 novemberében prágai lakásában brutálisan meggyilkolt, 28 éves S. V. naplójának tartalmát. S. V. az ostravai rádió újsága írója volt, halála előtt Prágában parlamenti tudósítóként dolgozott. A szakértők a gyilkosságot annak idején az áldozat állítólagos homoszexuális hajlamaival hozták összefüggésbe, sőt, egy lapértesülés szerint egy tanú tudott S. V. kapcsolatáról egy miniszterelnök-helyettessel. (Abban az időben Jirí Dienstbier, Pavel Hoffmann, Václav Klaus, Jan Miklosko és Pavel Rychetsky voltak a szövetségi kormányfő helyettesei.) A Rudé Právo „Időzített bomba” című kommentárjában úgy véli, hogy az ügy az 1989. novemberi „bársonyos forradalom” óta a legnagyobb politikai botrány, s ha tényleg léteznek a vezető politikusokra vonatkozó kompromittáló dokumentumok, az a jövőben pokolgépként léphet működésbe. Frantisek Stanek, a cseh kormánykoalícióban az ODS oldalán részt vevő Kereszténydemokrata Párt (KDS) szóvivője szerint a legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy „vállalkozó nagytőkések megkísérelnek olyan információkat gyűjteni, amelyekkel saját előnyükre befolyásolhatják a politikai döntéseket” - jelentette az MTI. Az orosz kormány afgán támadást vár Moszkvában megkezdte munkáját a Népszabadság új állandó tudósítója, Horváth Gábor. Alább közöljük első jelentését. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Oroszországban idén elmarad az uborkaszezon. Alig néhány nappal azután, hogy a parlament befejezte ülésszakát és a képviselők szabadságra mentek, Ruszlan Haszbulatov, a Legfelsőbb Tanács elnöke máris rendkívüli ülésszakra hívta vissza őket Moszkvába. A szombati tanácskozás elméletileg az Észak- Oszétia és Ingusföld közötti konfliktussal foglalkozott, ám máris határozat született az ülésszaknak ezen a héten való folytatásáról és egyebek közt a központi bank elnökének beszámoltatásáról. A rendkívül feszült hangulatú ülésen a parlament jóváhagyta Jelcin elnök rendeletét, amely két hónappal meghosszabbítja és egyben újabb területekre terjeszti ki a rendkívüli állapotot a két köztársaságban. A térségben a korábbi ígéretek és az orosz szerepvállalás ellenére sem oldódott meg a túszok és a menekültek helyzete, mindkét fél állig felfegyverkezett. Az ingus parlament arra szólította föl Ausev elnököt, hogy írjon ki referendumot az Oroszországi Föderációból való kiválásról és hívja vissza a köztársaság képviselőit az orosz törvényhozásból, ha szeptember elsejéig nem kezdik meg a menekültek visszatelepítését. Kijelentették: Ingusföld nem írja alá a szövetségi szerződést. Az Orosz Legfelsőbb Tanács egyebek közt ratifikálta a FÁK országainak biztonságáról kötött szerződést, s kötelezte az elnököt, hogy a jövőben hét napon belül állítson jelöltet minden általa elmozdított miniszter posztjára. Ez utóbbi határozatot Barannyikov belbiztonsági miniszter leváltása tette időszerűvé. A moszkvai hangulatot nem javította az a hír sem, miszerint Ukrajna négyszáz katonát küldött a Krím félszigeten lévő Feodoszija támaszpontjára. A tádzsik-afgán határon a helyzet egyelőre nem éleződött tovább, jóllehet egyes moszkvai lapok tudni vélték, hogy a hét végén nagyszabású támadás várható Afganisztán felől. A tádzsik ellenzék állítólag hajlandó lenne együttműködni az orosz határőrséggel, ám a központi kormányzat nem hajlandó megteremteni ennek törvényes kereteit. Jelcin személyes megbízottja, az orosz hírszerzés főnöke, Primakov Kabulban mindenestre megállapodott Rabbani afgán államfővel abban, hogy a tádzsik válságot a belső erőknek kell megoldaniuk. Vasárnap az orosz kormány nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a határ afgán oldalán észlelt csapatösszevonásokra. A dokumentum szerint a támadás a közeli napokban, akár a közeli órákban is várható. Orosz részről egyelőre nem terveznek megelőző intézkedéseket, de az elmúlt napok jelentései szerint megerősítették a térségben állomásozó 201. hadosztályt és a határőregységeket. Újabb fordulat a Demjanjuk-ügyben MTI-JELENTÉS Az izraeli legfelsőbb bíróság vasárnap legalább tíz nappal elhalasztotta a 73 éves John Demjanjuk kitoloncolását az országból. Ez idő alatt a legfőbb ügyész kivizsgálja azt, hogy lehetséges-e újabb bírósági tárgyalást kezdeményezni az 1988-ban tömeggyilkosság vádjával halálra ítélt, majd a múlt hét csütörtökén felmen tett Demjanjuk ellen. Az eredeti terv szerint az ukrán származású Demjanjukot vasárnap délután szállították volna Kijevbe. Időközben azonban a Kach elnevezésű jobboldali, nacionalista párt, valamint hat, az egykori náci táborokat megjárt túlélő keresetet nyújtott be a legfelsőbb, bíróságon, azt állítva, hogy Demjanjuk a sobibori koncentrációs táborban részt vett zsidók megsemmisítésében. Maga Demjanjuk jelenleg egy Tel-Aviv melletti börtönben tartózkodik.