Népszabadság, 1993. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

40 oldal/ Mellékleteink: úton, speditőr 1­úra: 18,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1993. szeptember 1., szerdaSzocialista napilap 51. évfolyam, 203. szám, első kiadás Közel-Kelet: az áttörés lendületében A tárgyalóküldöttségeket felhatalmazták az aláírásra Az izraeli kormány és a Palesztinai Felszabadítási Front (PFSZ) egyaránt hivatalosan felhatalmazta keddtől Washingtonban tárgyaló diplomatáit, írják alá a Gáza-Jerikó autonómiamegállapodást. A kor­látozott palesztin önkormányzatról szóló egyez­ményt, valamint a békefolyamat alapelveit a tervek szerint a hét végén írják alá, ám közben mindkét ol­dalon aktivizálódtak az alku ellenzői is. _______________WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL_______________ Az izraeli kormány két tartózkodás mellett mondott igent az elmúlt fél évben titokban kidolgozott alku­­ra. A washingtoni, immár hivatalos tárgyalások előtt a palesztin küldöttség szóvivője azt mondta, hogy nekik is megvan a kellő felhatalmazásuk és el­tökéltségük a megállapodás kész formába öntésére. Hantin Asravi asszony hozzáfűzte, Christopher amerikai külügyminiszter a háttérből folyamatosan megegyezésre ösztökélte a feleket, de a konkrétu­mokba Washington nem szólt bele. Clinton elnök hasonlóképpen üdvözölte az áttörést: - Minden to­vábbi a két félen múlik - mondta. A közvetlen és hivatalos tárgyalások megkezdésé­vel a két Izrael és a PFSZ a kölcsönös elismerés kü­szöbére jutott, ami önmagában véve történelmi for­dulat. Ám a küszöb átlépése nem lesz könnyű: mindkét oldalon mozgásba lendültek a megbékélési folyamat ellenzői. Kedden Gázában a palesztinok gyakorlatilag általános sztrájkot tartottak az alku ellen. Izraelben az ellenzéki Likud politikailag, az Izrael által megszállt területek zsidó telepeseinek egy része pedig tevőlegesen tiltakozik az alku ellen. - Mindenáron meg fogjuk akadályozni a palesztin közigazgatást - fenyegetőznek. Az áttörés lendületében nem marad idő formai dolgokra: elvben még mindig érvényes az izraeli ti­lalom a PFSZ-szel való bármilyen kontaktusra. Washington sem oldotta még fel hivatalosan a PFSZ elleni „párbeszédembargót”, a PFSZ sem törölte meg programjából Izrael megsemmisítését. Ennek akkor lehet jelentősége, ha valamelyik fél mégis visszakozik. (Közel-Kelet:... folytatás a 2. oldalon) Mától ismét drágul a sertéshús E hónap elejétől a legtöbb húsfeldolgozó cég 10-15 szá­zalékkal emeli átadási (lé­nyegében nagykereskedelmi) krait az élő sertés napról napra növekvő felvásárlási ára miatt. Hogy ez miként je­lenik meg a fogyasztói árak­ban, az a kiskereskedőkön múlik. A Budapesti Hús-nagyke­reskedelmi Vállalat mától - a januári árakkal egyezően - 210 forintért kínálja partne­reinek a fej nélküli tőkesertés kilóját. A vállalat lényegében a vidéki beszállítók áremelé­seihez alkalmazkodik. Mi­közben a KSH adatai szerint egy „átlag magyar” havonta már csak 50-60 dekagramm sertéshúst eszik, csökken a tartási kedv is - így a keres­let mégis nő. (Körképünk az 5. oldalon) Nincsenek „orenburgi” hatások Most készült el az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet azzal a jelentéssel, amely az „orenburgiak” egész­ségi állapotát térképezte fel. A vizsgálatok eredménye: a gáz­vezeték építésénél dolgozók egészségi állapotában és halan­dóságában vegyi- vagy sugár­ártalomra utaló eltérések, vala­mint egyéb feltételezett hatá­sok nem igazolhatók. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint ismeretes, államközi szer­ződés értelmében 1975-79 kö­zött hétezer magyar munkavál­laló is részt vett a Szövetség gázvezeték építésében. Munká­jukat a gázvezeték magyar ha­tárhoz közel eső szakaszán, Huszt és Bogorodcsány közelé­ben végezték. A rendszerváltás után az „orenburgiak” egy része memorandummal fordult az il­letékesekhez, amelyben azonna­li vizsgálatot kértek, mivel fel­­tételezéseik szerint a munkate­rület sugárzással és vegyi anya­gokkal volt szennyezve. E vizsgálat elvégzését a Nép­jóléti Minisztérium kapta fel­adatául. A közigazgatási állam­titkár elnökletével, az orenbur­giak orvos megbízottjai és or­szágos intézeti vezetők részvé­telével bizottság alakult, amely kidolgozta a vizsgálati progra­mot. E szerint egy budapesti független orvosbizottság 150 véletlenszerűen kiválasztott dolgozó vizsgálatát végezte vol­na el, ám már akkor 199-en je­lentkeztek önként. Ezért a Nép­jóléti Minisztérium elrendelte a vizsgálatok­­kiterjesztését. Az Orenburg Alapítvány ismételt felhívást tett közzé, miszerint a volt munkavállalók az ország négy orvosegyetemén jelentkez­hetnek egészségi állapotuk fel­tárására. (Nincsenek... folytatás az 5. oldalon) Idén kevésbé lesz zsúfolt az iskola Nem tudni, hogy a vakáció le­jártával mennyi ideig tart egy­­egy diák visszazökkenése az is­kolai életbe, de legtöbbjük helyzetét feltehetőleg meg­könnyíti, hogy az idén kevésbé zsúfolt osztályokban tanulhat­nak. MUNKATÁRSUNKTÓL Az általános iskolában szep­tembertől a tavalyinál negy­venezerrel kevesebb, alig több mint­­egymillió tanuló kezdi meg tanulmányait. A 80-as évek közepétől fokozatosan csökken a diáklétszám, s ez a csökkenés - az előrejelzések szerint - az ezredforduló kü­szöbéig tart. Az 1998-99-es tanév lesz az első, amelyben ez­zel már nem kell számolni. Ad­dig azonban mintegy százezer­rel lesznek kevesebben az álta­lános iskolások. Mindez a középfokú intéz­ményekben a következőkép­pen fest: a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban öt-hat­­ezerrel, a szakmunkásképzők­ben pedig mintegy nyolc­ezerrel csökken az idén a diák­létszám. Mindeközben az osztályter­mek száma 1990 óta 2200-zal nőtt, így az átlagos osztálylét­szám 30 helyett 22-re csökkent. Sajnos a statisztika nem jelzi, hogy a szép számok mögött mekkora aránytalanságok, hú­zódnak meg: a kedvezőbb hely­zetben lévő települések iskolái a fejlesztések tekintetében is jobban állnak, mint a hátrá­nyos településeken, ahol gyak­ran tanulócsoportok összevo­násával teszik lehetővé a ko­rábbi „színvonal” tartását vagy éppen az intézmény működését. Szerencsére a gyermeklétszám csökkenése miatt csak nagyon kevés helyen küldtek el peda­gógust, felismerve a kisebb lét­számú tanulócsoportok előnye­it, így a munkanélküliek száma nem nőtt számottevően körük­ben - hónapok­ óta körülbelül négyezren várnak állásra a közoktatás mintegy 125 ezres pedagógusállományából. Ezek ismeretében talán meg­lepő, hogy több mint négyezer pedagógus hiányzik az óvodák­ból, iskolákból, mert az igé­nyek és a lehetőségek nincse­nek szinkronban egymással - ahol akad jelentkező, ott nincs státus, ahol nincs pedagógus, ott van hely. Az idegen nyelv szakos tanárok továbbra is a legkeresettebbek. EDU-csúcs Budapesten. Gesztus Antall József kormányának Mától jeles politikus vendégei lesznek Budapestnek: több mint tíz európai ország kormányának vezetői és miniszterei, hatal­mon lévő avagy nagy befolyású pártok elnökei. A keresztényde­mokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Demokrati­kus Unió (EDU) 15 éves fennállása óta első ízben rendezi rendes éves pártvezetői konferenciáját egy kelet-közép-európai állam­ban. Elismerés és gesztus Antall Józsefnek, az MDF-nek és a KDNP-nek, amelyek 1990 óta az EDU tagjai. MUNKATÁRSUNKTÓL Helmut Kohl német kancellár, John Major brit, Cari Bildt svéd, Václav Klaus cseh, Fe­nech Adami máltai, David Oddson izlandi miniszterelnök, illetve Sali Berisha albán ál­lamfő jelezte részvételét sok más politikus és pártvezető mellett a háromnapos tanács­kozáson. (Értesülésünk szerint az albán-görög feszültség miatt lemondta jövetelét a görög mi­niszterelnök és a ciprusi elnök.) Meghívott vendégként számol­nak Hanna Suchocka lengyel kormányfő érkezésével, aki a tervek szerint különmegbeszé­­lést tart Kohllal is. Összesen több mint száz kül­földi vendég érkezése várható. A konferencia helyszíne a sza­badság-hegyi vendégház lesz. (EDU-csúcs... folytatás a 3. ol­dalon) Szlovákiai magyarok levele az ET-hez POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Elképzelések szerint ma dél­előtt írja­­alá Pozsonyban a négy szlovákiai magyar párt képviselője azt a levelet, amelyben összefoglalják kifo­gásaikat a hivatalos körök ma­gyarellenes vagy megkülönböz­tető lépéseivel kapcsolatban. A dokumentumot a szlovák parlamentben képviselt két párt, az Együttélés politikai mozgalom és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom állí­totta össze, s utóbb csatlako­zott hozzájuk a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt is. A Népszabadság információi sze­rint a levél - amelyet elkülde­nek az ET illetékeseinek is - arról tájékoztatja a címzette­ket, hogy az ET-be történt fel­vétele óta Szlovákiában olyan lépések történtek, amelyek el­lentétesek az ország vezetői és parlamentje által vállalt köte­lezettségekkel. (Szlovákiai... folytatás a 3. oldalon) Elolvad a koalíciós többség? Elek, Katona és Omolnár a Fideszhez tart A Népszabadság értesülései szerint mától legalább két hon­atyával nőhet a Fidesz parla­menti frakciójának létszáma. A párt országgyűlési képviselő­­csoportja ma határoz ugyanis arról, elfogadja-e a leendő frak­ciótagok átigazolási kérelmét. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz-frakció szerdán dönt a liberális nézetei miatt az MDF- frakcióból már korábban távoz­ni kényszerült Elek István, vala­mint frakciótársa, Katona Kál­mán ügyében. Úgy tudjuk, a kö­zeljövőben újabb képviselők ké­szülnek parlamenti költözésre. A Fidesznél keres magának he­lyet Ómolnár Miklós, a kisgazda 36-ok fiatal képviselője is. Újabb fejezetéhez érkezik te­hát a parlamenti matematika. A nyári rendkívüli ülésszakon ket­­ten jelentették be átigazolási szándékukat: Maczó Ágnes (füg­getlen) a Torgyán-féle kisgaz­dákhoz, Szilasy György (MDF) a függetlenekhez ült át. Az újabb távozások pedig már a parlamenti koalíciós többséget veszélyeztetik: a jelenlegi 385 képviselőből - a tépelődő Zacsek Gyulával együtt - 193-ra csök­ken a kormánypárti honatyák száma. Amennyiben Zacsek, vagy bárki más a koalícióból, a távozás mellett dönt - papíron legalábbis - , parlamenti kisebb­ségbe kerül az Antall-kormány. 1990 óta - az újabb két távo­zót is számolva - 31 képviselő­vel csökkent az MDF létszáma, a kormánykoalíció hároméves vesztesége pedig összesen 37 fő. A függetlenek száma hétről 27- re emelkedett, sőt új frakció (Magyar Igazság) is alakult - tizenkét fővel. Ami az ellenzé­ket illeti, az SZDSZ-frakció létszáma a kezdeti 94-ről 85-re csökkent, 33-an maradtak a szocialisták, míg a Fidesz kép­viselőcsoportja, amelynek há­rom éve még 22 tagja volt, né­hány napon belül 26 főnyire emelkedhet. Szeszélyes évszak volt a nyár Hétfői hidegrekord - Mától itt a meteorológiai ősz Ma köszönt ránk a meteorológiai ősz. Az időjárás azonban úgy gondolta, hogy nem kell máig várnia. Napok óta fázik az ország. Esik az eső, soha sem látott rekordot hozott az őszelő. Az elmúlt héten évszázados hidegrekord dőlt meg: 120 éve, amióta Ma­gyarországon mérik a levegő hőmérsékletét, ebben az időszak­ban mindig magasabbra kúszott a hőmérő higanyszála. MUNKATÁRSUNKTÓL A szélsőségek jellemezték a ma­gunk mögött hagyott nyarat is. A korábbi évek tapasztalataira hagyatkozva pihenni indulók nagy csalódására nem a július hozta a kánikulát. A tartósabb hőség inkább a júniust és az augusztust jellemezte. A meteo­rológusok persze visszafogot­tabban fogalmaznak. Az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat je­lentése a nyár első hónapjai ekképpen értékelte: „az ország túlnyomó részén a szokásosnál melegebb, napfényben gazda­gabb időjárás volt a jellemző, a hónap középhőmérséklete 0,3, illetve 1,2 fokkal haladta meg a sokévi átlagot”. A Azok, akik a Balaton partján júliusban puló­verben sétáltak, saját tapaszta­lataikat láthatják megerősítve a meteorológiai összefoglalóban: a meleg június után a július hű­vösnek bizonyult, a középhő­­mérséklet 0,5-1,2 fokkal elma­radt a sokéves átlagtól, a káni­kulai időszakokat gyakran erős lehűlések szakították meg. Az időjárás szeszélyeire, a gyakori frontátvonulásra érzékenyek az elmúlt hónapnak sem örülhet­tek. A szakemberek összefogla­lója: augusztus 25-ig nagyon meleg volt, az utána következő egy hétben alacsonyabb hőmér­sékletet mértek, mint a sokévi átlag, a hajnali órákban pedig alkalmanként néhány fokkal hidegebb volt, mint 120 éve bármikor. Hiába, ezt produkálja az át­lagszámítás: a kánikulai órákat kiegyenlítették a hűvösebb na­pok.

Next