Népszabadság, 1993. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
40 oldal/ Mellékleteink: úton, speditőr 1úra: 18,50 Ft NÉPSZABADSÁG 1993. szeptember 1., szerdaSzocialista napilap 51. évfolyam, 203. szám, első kiadás Közel-Kelet: az áttörés lendületében A tárgyalóküldöttségeket felhatalmazták az aláírásra Az izraeli kormány és a Palesztinai Felszabadítási Front (PFSZ) egyaránt hivatalosan felhatalmazta keddtől Washingtonban tárgyaló diplomatáit, írják alá a Gáza-Jerikó autonómiamegállapodást. A korlátozott palesztin önkormányzatról szóló egyezményt, valamint a békefolyamat alapelveit a tervek szerint a hét végén írják alá, ám közben mindkét oldalon aktivizálódtak az alku ellenzői is. _______________WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL_______________ Az izraeli kormány két tartózkodás mellett mondott igent az elmúlt fél évben titokban kidolgozott alkura. A washingtoni, immár hivatalos tárgyalások előtt a palesztin küldöttség szóvivője azt mondta, hogy nekik is megvan a kellő felhatalmazásuk és eltökéltségük a megállapodás kész formába öntésére. Hantin Asravi asszony hozzáfűzte, Christopher amerikai külügyminiszter a háttérből folyamatosan megegyezésre ösztökélte a feleket, de a konkrétumokba Washington nem szólt bele. Clinton elnök hasonlóképpen üdvözölte az áttörést: - Minden további a két félen múlik - mondta. A közvetlen és hivatalos tárgyalások megkezdésével a két Izrael és a PFSZ a kölcsönös elismerés küszöbére jutott, ami önmagában véve történelmi fordulat. Ám a küszöb átlépése nem lesz könnyű: mindkét oldalon mozgásba lendültek a megbékélési folyamat ellenzői. Kedden Gázában a palesztinok gyakorlatilag általános sztrájkot tartottak az alku ellen. Izraelben az ellenzéki Likud politikailag, az Izrael által megszállt területek zsidó telepeseinek egy része pedig tevőlegesen tiltakozik az alku ellen. - Mindenáron meg fogjuk akadályozni a palesztin közigazgatást - fenyegetőznek. Az áttörés lendületében nem marad idő formai dolgokra: elvben még mindig érvényes az izraeli tilalom a PFSZ-szel való bármilyen kontaktusra. Washington sem oldotta még fel hivatalosan a PFSZ elleni „párbeszédembargót”, a PFSZ sem törölte meg programjából Izrael megsemmisítését. Ennek akkor lehet jelentősége, ha valamelyik fél mégis visszakozik. (Közel-Kelet:... folytatás a 2. oldalon) Mától ismét drágul a sertéshús E hónap elejétől a legtöbb húsfeldolgozó cég 10-15 százalékkal emeli átadási (lényegében nagykereskedelmi) krait az élő sertés napról napra növekvő felvásárlási ára miatt. Hogy ez miként jelenik meg a fogyasztói árakban, az a kiskereskedőkön múlik. A Budapesti Hús-nagykereskedelmi Vállalat mától - a januári árakkal egyezően - 210 forintért kínálja partnereinek a fej nélküli tőkesertés kilóját. A vállalat lényegében a vidéki beszállítók áremeléseihez alkalmazkodik. Miközben a KSH adatai szerint egy „átlag magyar” havonta már csak 50-60 dekagramm sertéshúst eszik, csökken a tartási kedv is - így a kereslet mégis nő. (Körképünk az 5. oldalon) Nincsenek „orenburgi” hatások Most készült el az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet azzal a jelentéssel, amely az „orenburgiak” egészségi állapotát térképezte fel. A vizsgálatok eredménye: a gázvezeték építésénél dolgozók egészségi állapotában és halandóságában vegyi- vagy sugárártalomra utaló eltérések, valamint egyéb feltételezett hatások nem igazolhatók. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint ismeretes, államközi szerződés értelmében 1975-79 között hétezer magyar munkavállaló is részt vett a Szövetség gázvezeték építésében. Munkájukat a gázvezeték magyar határhoz közel eső szakaszán, Huszt és Bogorodcsány közelében végezték. A rendszerváltás után az „orenburgiak” egy része memorandummal fordult az illetékesekhez, amelyben azonnali vizsgálatot kértek, mivel feltételezéseik szerint a munkaterület sugárzással és vegyi anyagokkal volt szennyezve. E vizsgálat elvégzését a Népjóléti Minisztérium kapta feladatául. A közigazgatási államtitkár elnökletével, az orenburgiak orvos megbízottjai és országos intézeti vezetők részvételével bizottság alakult, amely kidolgozta a vizsgálati programot. E szerint egy budapesti független orvosbizottság 150 véletlenszerűen kiválasztott dolgozó vizsgálatát végezte volna el, ám már akkor 199-en jelentkeztek önként. Ezért a Népjóléti Minisztérium elrendelte a vizsgálatokkiterjesztését. Az Orenburg Alapítvány ismételt felhívást tett közzé, miszerint a volt munkavállalók az ország négy orvosegyetemén jelentkezhetnek egészségi állapotuk feltárására. (Nincsenek... folytatás az 5. oldalon) Idén kevésbé lesz zsúfolt az iskola Nem tudni, hogy a vakáció lejártával mennyi ideig tart egyegy diák visszazökkenése az iskolai életbe, de legtöbbjük helyzetét feltehetőleg megkönnyíti, hogy az idén kevésbé zsúfolt osztályokban tanulhatnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Az általános iskolában szeptembertől a tavalyinál negyvenezerrel kevesebb, alig több mintegymillió tanuló kezdi meg tanulmányait. A 80-as évek közepétől fokozatosan csökken a diáklétszám, s ez a csökkenés - az előrejelzések szerint - az ezredforduló küszöbéig tart. Az 1998-99-es tanév lesz az első, amelyben ezzel már nem kell számolni. Addig azonban mintegy százezerrel lesznek kevesebben az általános iskolások. Mindez a középfokú intézményekben a következőképpen fest: a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban öt-hatezerrel, a szakmunkásképzőkben pedig mintegy nyolcezerrel csökken az idén a diáklétszám. Mindeközben az osztálytermek száma 1990 óta 2200-zal nőtt, így az átlagos osztálylétszám 30 helyett 22-re csökkent. Sajnos a statisztika nem jelzi, hogy a szép számok mögött mekkora aránytalanságok, húzódnak meg: a kedvezőbb helyzetben lévő települések iskolái a fejlesztések tekintetében is jobban állnak, mint a hátrányos településeken, ahol gyakran tanulócsoportok összevonásával teszik lehetővé a korábbi „színvonal” tartását vagy éppen az intézmény működését. Szerencsére a gyermeklétszám csökkenése miatt csak nagyon kevés helyen küldtek el pedagógust, felismerve a kisebb létszámú tanulócsoportok előnyeit, így a munkanélküliek száma nem nőtt számottevően körükben - hónapok óta körülbelül négyezren várnak állásra a közoktatás mintegy 125 ezres pedagógusállományából. Ezek ismeretében talán meglepő, hogy több mint négyezer pedagógus hiányzik az óvodákból, iskolákból, mert az igények és a lehetőségek nincsenek szinkronban egymással - ahol akad jelentkező, ott nincs státus, ahol nincs pedagógus, ott van hely. Az idegen nyelv szakos tanárok továbbra is a legkeresettebbek. EDU-csúcs Budapesten. Gesztus Antall József kormányának Mától jeles politikus vendégei lesznek Budapestnek: több mint tíz európai ország kormányának vezetői és miniszterei, hatalmon lévő avagy nagy befolyású pártok elnökei. A kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió (EDU) 15 éves fennállása óta első ízben rendezi rendes éves pártvezetői konferenciáját egy kelet-közép-európai államban. Elismerés és gesztus Antall Józsefnek, az MDF-nek és a KDNP-nek, amelyek 1990 óta az EDU tagjai. MUNKATÁRSUNKTÓL Helmut Kohl német kancellár, John Major brit, Cari Bildt svéd, Václav Klaus cseh, Fenech Adami máltai, David Oddson izlandi miniszterelnök, illetve Sali Berisha albán államfő jelezte részvételét sok más politikus és pártvezető mellett a háromnapos tanácskozáson. (Értesülésünk szerint az albán-görög feszültség miatt lemondta jövetelét a görög miniszterelnök és a ciprusi elnök.) Meghívott vendégként számolnak Hanna Suchocka lengyel kormányfő érkezésével, aki a tervek szerint különmegbeszélést tart Kohllal is. Összesen több mint száz külföldi vendég érkezése várható. A konferencia helyszíne a szabadság-hegyi vendégház lesz. (EDU-csúcs... folytatás a 3. oldalon) Szlovákiai magyarok levele az ET-hez POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Elképzelések szerint ma délelőtt írjaalá Pozsonyban a négy szlovákiai magyar párt képviselője azt a levelet, amelyben összefoglalják kifogásaikat a hivatalos körök magyarellenes vagy megkülönböztető lépéseivel kapcsolatban. A dokumentumot a szlovák parlamentben képviselt két párt, az Együttélés politikai mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állította össze, s utóbb csatlakozott hozzájuk a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt is. A Népszabadság információi szerint a levél - amelyet elküldenek az ET illetékeseinek is - arról tájékoztatja a címzetteket, hogy az ET-be történt felvétele óta Szlovákiában olyan lépések történtek, amelyek ellentétesek az ország vezetői és parlamentje által vállalt kötelezettségekkel. (Szlovákiai... folytatás a 3. oldalon) Elolvad a koalíciós többség? Elek, Katona és Omolnár a Fideszhez tart A Népszabadság értesülései szerint mától legalább két honatyával nőhet a Fidesz parlamenti frakciójának létszáma. A párt országgyűlési képviselőcsoportja ma határoz ugyanis arról, elfogadja-e a leendő frakciótagok átigazolási kérelmét. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz-frakció szerdán dönt a liberális nézetei miatt az MDF- frakcióból már korábban távozni kényszerült Elek István, valamint frakciótársa, Katona Kálmán ügyében. Úgy tudjuk, a közeljövőben újabb képviselők készülnek parlamenti költözésre. A Fidesznél keres magának helyet Ómolnár Miklós, a kisgazda 36-ok fiatal képviselője is. Újabb fejezetéhez érkezik tehát a parlamenti matematika. A nyári rendkívüli ülésszakon ketten jelentették be átigazolási szándékukat: Maczó Ágnes (független) a Torgyán-féle kisgazdákhoz, Szilasy György (MDF) a függetlenekhez ült át. Az újabb távozások pedig már a parlamenti koalíciós többséget veszélyeztetik: a jelenlegi 385 képviselőből - a tépelődő Zacsek Gyulával együtt - 193-ra csökken a kormánypárti honatyák száma. Amennyiben Zacsek, vagy bárki más a koalícióból, a távozás mellett dönt - papíron legalábbis - , parlamenti kisebbségbe kerül az Antall-kormány. 1990 óta - az újabb két távozót is számolva - 31 képviselővel csökkent az MDF létszáma, a kormánykoalíció hároméves vesztesége pedig összesen 37 fő. A függetlenek száma hétről 27- re emelkedett, sőt új frakció (Magyar Igazság) is alakult - tizenkét fővel. Ami az ellenzéket illeti, az SZDSZ-frakció létszáma a kezdeti 94-ről 85-re csökkent, 33-an maradtak a szocialisták, míg a Fidesz képviselőcsoportja, amelynek három éve még 22 tagja volt, néhány napon belül 26 főnyire emelkedhet. Szeszélyes évszak volt a nyár Hétfői hidegrekord - Mától itt a meteorológiai ősz Ma köszönt ránk a meteorológiai ősz. Az időjárás azonban úgy gondolta, hogy nem kell máig várnia. Napok óta fázik az ország. Esik az eső, soha sem látott rekordot hozott az őszelő. Az elmúlt héten évszázados hidegrekord dőlt meg: 120 éve, amióta Magyarországon mérik a levegő hőmérsékletét, ebben az időszakban mindig magasabbra kúszott a hőmérő higanyszála. MUNKATÁRSUNKTÓL A szélsőségek jellemezték a magunk mögött hagyott nyarat is. A korábbi évek tapasztalataira hagyatkozva pihenni indulók nagy csalódására nem a július hozta a kánikulát. A tartósabb hőség inkább a júniust és az augusztust jellemezte. A meteorológusok persze visszafogottabban fogalmaznak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a nyár első hónapjai ekképpen értékelte: „az ország túlnyomó részén a szokásosnál melegebb, napfényben gazdagabb időjárás volt a jellemző, a hónap középhőmérséklete 0,3, illetve 1,2 fokkal haladta meg a sokévi átlagot”. A Azok, akik a Balaton partján júliusban pulóverben sétáltak, saját tapasztalataikat láthatják megerősítve a meteorológiai összefoglalóban: a meleg június után a július hűvösnek bizonyult, a középhőmérséklet 0,5-1,2 fokkal elmaradt a sokéves átlagtól, a kánikulai időszakokat gyakran erős lehűlések szakították meg. Az időjárás szeszélyeire, a gyakori frontátvonulásra érzékenyek az elmúlt hónapnak sem örülhettek. A szakemberek összefoglalója: augusztus 25-ig nagyon meleg volt, az utána következő egy hétben alacsonyabb hőmérsékletet mértek, mint a sokévi átlag, a hajnali órákban pedig alkalmanként néhány fokkal hidegebb volt, mint 120 éve bármikor. Hiába, ezt produkálja az átlagszámítás: a kánikulai órákat kiegyenlítették a hűvösebb napok.