Népszabadság, 1993. október (51. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
4 NÉPSZABADSÁG Antall József tart a baloldaltól ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Sepsey Tamás, a Kárpótlási Hivatal elnöke tájékoztatta az MDF elnökségét a kárpótlás folyamatáról. Az MDF elnökségének véleménye szerint a kárpótlási földárverések sikere az állami tartalék földek kijelölésének gyorsítását indokolja. Az elnökség azt is indokoltnak látja, hogy a kárpótlási igények beadására rövid határidővel újra lehetőség legyen. Lezsák Sándor, az MDF immáron végleges ügyvezető elnöke, aki a választások utáni tisztújító országos gyűlésig tölti be tisztségét, legfontosabb feladatának az MDF önbizalmának visszaszerzését nevezte. Lezsák kérdésre válaszolva elmondta: a párton belüli tisztulási folyamat az MDF helyi szervezeteiben még nem zárult le, a képviselőállításokról vannak belső viták. Az ügyvezető elnök elmondta: azért tartották fenn korábbi elutasító álláspontjukat a választási etikai kódex elkészítését célzó tárgyalásokkal kapcsolatban, mert erős kifogásaik vannak a meghívó MSZP-vel szemben. A Független Jogász Fórum vezette megbeszélésen pedig azért ültek mégis egy asztalhoz a Munkáspárttal és az FKGP-vel, mert „bizonyos helyzetekben tárgyalni kell, de nem barátkozni” - mondta. A parlamenti tévéközvetítések leállítását Lezsák szerint azért szorgalmazza az MDF, mert el akarják kerülni, hogy egyesek kampányszínpadként használják a televíziót az Országgyűlésben. Jövő szerdán erről a kérdésről együttes ülést tart az MDF ügyvezető elnöksége és a frakció elnöksége. Várhatóan kezdeményezik majd a parlamenti tévéközvetítések megszüntetését. A választási előkészületekről szólva elmondta: az MDF megyei és országos listáit csak januárban állítják össze. Egyértelműnek tűnik, hogy Antall József vezeti majd az MDF országos listáját. - Nemcsak az én reményem, hogy Antall József a gyógyító kezelést követően egészséges miniszterelnökként néz majd szembe a választókkal, és 1994 őszén is ő lesz a kormány elnöke - mondta Lezsák. Kérdésünkre, mely szerint felkészülnek-e a választások utáni esetleges ellenzéki szerepre is, Herényi Károly szóvivő elmondta: a párt tagjai 40 évig ellenzékben voltak, s ha véletlenül úgy alakulna a helyzet, van rutinjuk abban a szerepben is. Lezsák az MDF legnagyobb választási riválisának a baloldalt tartja, beleértve az MSZP-t és a Munkáspártot is. Mint mondta: „kidobtuk őket az ajtón, és összetörve az ablakon akarnak visszamászni”. Kéri,J. Tibor Valóban csak harminc adócsalás volt az év első felében? Hack korrupcióellenes bizottságot szorgalmaz A parlament rendkívül bonyolult jogszabályokat fogalmaz meg, amelyek ahelyett, hogy megakadályoznák a korrupciót és a visszaélést, önmagukban is korrupciós lehetőségeket teremtenek - nyilatkozta csütörtökön lapunknak Hack Péter szabaddemokrata képviselő. A korrupció nem egyenlő a vesztegetéssel, annál sokkal súlyosabb bűncselekmény, politikai vetülete van. Ezt bizonyítják a legutóbb kipattant bank- és olajbotrányok is - állítja Hack Péter. A parlament alkotmányügyi bizottságának alelnöke szerint a bonyolult jogszabályok ugyanakkor válaszút elé állítják a polgárt: ha betart minden rendelkezést, akár három évig is elhúzódhat egy-egy ügy elintézése, ha „gyorsan betartja”, legfeljebb három hétig. Vagyis a hivatalnoknak nem kell törvényt sértenie ahhoz, hogy tudjon valamit ajánlani annak, aki meg akarja őt vesztegetni. A jogi bizonytalanság szintén korrupciót gerjeszt, mert számos területen egyszerűen nem lehet tudni, mi a hatályos szabályozás. Ezért aztán rengeteg kiskapu is nyílik. Hack úgy véli, a kormánynak nincs világos korrupcióellenes politikája. Ennek szerinte három eleme lehetne: a jogalkotás, az ellenőrzés és az egyedi ügyek kivizsgálása. Ami a jogalkotás szintjét illeti, a szabaddemokrata képviselő hiányolja azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé tennék a korrupció elleni hatékony fellépést. - Ez nem csak a rendőrségi törvényt jelenti - mondja -, hanem például a vagyonmozgások, a költségvetési gazdálkodás átláthatóságának megteremtését. Áttekinthetőbb döntési mechanizmusokra, olyan jogszabályokra lenne szükség, amelyek egyértelműen megakadályoznák, hogy a közvagyonról úgy lehessen dönteni, mintha az magánvagyon lenne. Hack szerint elégtelen az ellenőrzési rendszer. Nincs olyan fórum, ahová a polgár korrupció észlelésekor fordulhatna. - Elképzelhető - fejtegeti -, hogy az ügyészség lehetne az a szervezet, amely a korrupció elleni fellépést összehangolná. Sokkal hatékonyabbá kellene tenni az APEH tevékenységét is, mert az elfogadhatatlan, hogy az év első felében mindössze harminc adócsalás miatt indult büntetőeljárás hazánkban. Ez a tény arról árulkodik, hogy az adóhatóság még a jéghegy csúcsát sem tudja felderíteni. A korrupcióellenes politika harmadik szintjét az egyedi ügyekben való határozott fellépés jelenthetné. Konkrét korrupciós ügyek kapcsán nem a konspirálás, a fedezés, az elhallgatás és a magyarázkodás a kormány feladata - jegyzi meg a szabaddemokrata képviselő, hangsúlyozva a korrupcióellenes vizsgálóbizottság fontosságát. A bizottság nem helyettesítené a nyomozó hatóságot, arra viszont alkalmas lenne, hogy összhangot teremtsen a különböző hatóságok között. Sereg András HAZAI KORKÉP 1993. október 1., péntek Módosul a lakástámogatás A kormány tegnapi ülésén módosította a lakáscélú támogatásokról szóló rendeletet. A módosítás január elsejétől lép hatályba. Ezzel párhuzamosan szintén január elsejétől változik a szociálpolitikai támogatások összege is. Ennek lényege: a kétgyermekes családok a korábbi 200 ezer helyett 300 ezer forintot kaphatnak gyermekenként, míg a háromgyermekes családok az előző 600 ezer helyett 900 ezer forint támogatásra jogosultak új lakás építésekor, vásárlásakor. A szokásos csütörtöki szóvivői tájékoztatón megtudtuk, hogy január elsejétől a korábbi törlesztési támogatási rendszerről a kormány át kíván térni a lakásépítések, -vásárlások kamattámogatására. A tájékoztatón elmondták: a törlesztés első öt évében négy százalék, a második öt évben három százalék, míg a harmadik öt esztendőben egy százalék kamatot vállal át az adós helyett az állam. Jövőre változik a lakásbővítések szociálpolitikai támogatása is. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a személyi jövedelemadó jövő évi módosítása után le lehet majd vonni az adóalapból a lakáscélú hitelekre fordított összeget, de legfeljebb évente ötvenezer forintig. A számítások szerint jövőre a családi nettó jövedelem egyharmadáig lehet majd hitelt felvenni lakás vásárlásakor, illetve építésekor. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos jövedelmű család a korábbiaknál több hitelt tud majd felvenni. A házaspárok által felvett lakásépítési és -vásárlási hitelre a gyermekek születésének időpontjában fennálló tartozás összegéből levonják a gyermek után a szerződéskötés időpontjában igénybe vehető, a gyermekek számával progresszívan növekvő szociálpolitikai kedvezménynek az eltelt időszak szerinti kamatos kamatokkal növelt összegét. A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjesztiaz Állami vasdákügynökség 1992-es beszámolóját. A beszámoló kitér a" privatizácibá"folyamat általános eljárási szabályainak alkalmazására, valamint az Állami Vagyonügynökség feladatát meghatározó szervezeti és intézményi keretekre is. A tájékoztatón jelen lévő Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 1991-ben a hazai privatizációban 80, 1992- ben 60, míg az idén várhatóan 40 százalék a külföldi tőkebefektetés aránya. Mindez azt mutatja, hogy a privatizációban egyre inkább növekszik a hazai tulajdonosok részaránya. Csépi azt is elmondta: 1994 első felének végéig az ÁVÜ tulajdonában lévő valamennyi állami vállalat privatizációját meghirdetik pályázat útján. A kormány tegnapi ülésén elfogadta az 1994. évi vagyonpolitikai irányelveket. Az irányelvek főbb tartalmi elemei követik az 1992. évi, illetve az Országgyűlés elé terjesztett 1993. évi irányelveket. A munkavállalói kedvezményes tulajdonszerzés szabályai alapvetően megegyeznek a ’92-es, illetve a ’93-as irányelvekben rögzítettekkel. Megfogalmazzák, hogy a kárpótlás sikeres végrehajtása jövőre is alapvető feladat. 1994- ben nő a kedvezményes értékesítés szerepe. A lakossági kisbefektetői kedvezményes részvényértékesítésnek szorosan össze kell kapcsolódnia a kárpótlási jegyek felhasználásával. Az állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó előírások lényegében megegyeznek az idei irányelvekben szereplőkkel, s előírják a társadalombiztosítás részére történő vagyonátadás kötelezettségét is. A kormány határozott az ÁVÜ és az ÁV Rt. költségvetési kötelezettségeinek átcsoportosításáról. Ennek értelmében az Állami Vagyonkezelő Rt. 1994. évi privatizációs bevételeiből kell a központi alapokat finanszírozni. Ez azt jelenti, hogy 1994-ben az ÁV. Rt. több mint 36 milliárd forintot fizet a költségvetésnek, míg az ÁVÜ kötelezettsége meghaladja a 30 milliárdot. A Vagyonügynökség ezenfelül privatizációs készpénzbevételéből 12 milliárd forint értékben fedezetet teremt reorganizációs célokra, és 2 milliárd forint értékben a kedvervényes hitelkonst-5 rukcióban történő értékesítés garantálására. K. J. T. Egyesülő szociáldemokraták Guba: Baloldalibbak vagyunk az MSZP-nél Változatlanul hiányzik a politikai palettáról egy számottevő szociáldemokrata párt. Épp ezért nincs más út, csak az egység - hangsúlyozta a három egyesülni kívánó szociáldemokrata párt képviselője a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón. Vasárnap tartja egyesítő kongresszusát a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szociáldemokrata Néppárt és a Független Szociáldemokrata Párt. Guba Dezső, az MSZDP elnöke Magyar Szociáldemokrata Párt néven javasolja az összeolvadást, az MSZDP azonban - mondotta Bordács Gábor, a párt ügyésze - nemcsak a tradíciók, hanem praktikus okok miatt is ragaszkodik a saját nevéhez, a változás ugyanis különböző jogi procedúrákkal járna. A Király Zoltán nevével fémjelzett SZDNP rugalmas álláspontot foglal el e kérdésben, mondván: döntsön a józan ész. Nem visszafelé, hanem előre kell tekinteni - mondják. A három párt - hangzott el a sajtótájékoztatón - már hozzáfogott külső szakértők bevonásával egy új szociáldemokrata értékrenden alapuló politikai és gazdasági program kidolgozásához. Guba kijelentette: „Baloldalibbak vagyunk az MSZP- nél”. Borbély Endre úgy vélte: a Szocialista Internacionálé hajlandónak mutatkozik a reformkommunista MSZP-t és a megújult MSZDP-t egyaránt teljes jogú tagjai sorába felvenni. Egy ilyen bölcs döntéssel megalapozhatja annak lehetőségét, hogy olyan kétpólusú demokratikus baloldal alakulhasson ki Magyarországon, amely együttesen fellépve képes megvédeni, képviselni a szociáldemokrata értékeket. Bartha Szabó József Székházügy Tatabányán is Húsz helyett száztíz Fidesz-négyzetméter? Újabb székházbotrány kerekedhet Tatabányán abból a vizsgálódásból, amelyre Bencsik János polgármester kérte fel a közgyűlés jogi, igazgatási és rendelet-előkészítő bizottságát a Fidesz megyeszékhelyi irodáinak jogállásával kapcsolatban. TUDÓSÍTÓNKTÓL A polgármester szerint a fiatal demokraták jelenleg egy 110 négyzetméteres épületrészt birtokolnak, holott eredetileg csak 20 négyzetméternyit kaptak a pártok közötti helyi osztozkodás során. A szóban forgó épület alagsorában korábban a Köjál működött, a Fidesz helyi csoportja 1990-ben költözött be a számára juttatott helyiségbe. A következő év áprilisában a párt - két egymással párhuzamos kiutaló határozattal - már a teljes alapterületet használatába vette 50, illetve 60 négyzetméteres megosztásban a helyi csoport és a megyei koordinációs iroda számára. A kiutalásról állítólag sem a városi közgyűlés, sem a polgármester nem tudott. E levél szerint a Fidesz időközben felújíttatta a helyiségeket, ám az összesen 819 ezer forintra rúgó számlából több mint 500 ezret nem fizetett meg a kivitelezőnek a határidő lejártáig. A polgármester szerint az is kivizsgálandó, etikailag összeférhető-e, hogy éppen az a fideszes önkormányzati képviselő rendelte meg a munkát, aki a felújítást végző Városgondnokság Rt.-ben az önkormányzati tulajdonosi jogokat érvényesíti. A legutóbbi közgyűlésen viszont a Fidesz-frakció fogalmazott meg több kérdést a szintén önkormányzati tulajdoni többségű Turulgáz Rt.-ben történtekkel kapcsolatban. E gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagságáról ugyanis lemondott az az alpolgármester, akit egy nappal korábban a Fideszfrakció megfosztott a párttagságától és további támogatásától. A város polgármestere is lemondott az igazgatótanácsban viselt tisztségéről - egyéb elfoglaltságaira hivatkozva. Száraz Róbert, a Fidesz megyei koordinációs irodájának vezetője tudósítónknak elmondta: az irodahasználat ügyében indított támadást az SZDSZ-es polgármester válaszlépésének tartja a Turulgáz Rt.-vel kapcsolatos kérdéseik miatt. A jogtalan birtoklás vádját Száraz Róbert alaptalannak ítéli; állítása szerint az irodákkal kapcsolatos minden lépésüket dokumentumokkal tudják alátámasztani. MSZP: 20-30 költségvetési milliárd átcsoportosítható MTI-JELENTÉS Az MSZP szerint a jövő évi központi költségvetésben kell biztosítani a közalkalmazotti bértáblázat bevezetésének fedezetét. A szocialista párt a költségvetési törvényjavaslatban mintegy 20-30 milliárd forint átcsoportosítására lát lehetőséget. A szocialisták csütörtöki sajtótájékoztatóján Jánosi György alelnök hangsúlyozta, hogy az erre vonatkozó módosító indítványaikat rövidesen az Országgyűlés elé terjesztik. Jánosi György ugyanakkor szólt arról is, hogy a szocialista párt megítélése szerint az oktatási tárca az országos szakértői hálózat létrehozására kiírt pályázattal több ponton megsérti az újonnan alkotott közoktatási törvény előírásait. A sajtótájékoztatón egyebeken kívül szóba került Antall József miniszterelnöknek az MDF ügyvezető elnökségi ülésén elhangzott belpolitikai helyzetértékelése, elsősorban az MSZP és az MSZOSZ választási együttműködésére és a baloldal ereködésére vonatkozó megállapítása. Jánosi György mindezt úgy kommentálta: a baloldal előretörésére vonatkozó megjegyzés valós politikai helyzetértékelésen alapul. Bárd András, az MSZP szóvivője hozzáfűzte: ezt a folyamatot egyesek veszélynek, mások viszont a politikai váltógazdálkodás természetes velejárójának tekintik. Hiányos a hazai felnőttképzés A munkanélküliség növekedésével egyre többen kapcsolódtak be a felnőttképzésbe, és folyamatosan nőtt az oktatóintézmények száma is. Ezek egy része azonban nem felel meg az elvárásoknak, ugyanakkor hiányzik a képzés átfogó koncepciója - hangzott el tegnap a Szakmai Továbbképző, Átképző és Vállalkozástámogató Rt. tanácskozásán. Szilágyi Antal elnök-vezérigazgató rámutatott: 1200 vállalkozás foglalkozik átképzéssel, de ennek közel tízszeresére tehető azoknak a száma, akik tevékenységük sorában feltüntetik az oktatást. A vállalkozások mellett megjelentek a regionális átképzőközpontok és az olyan intézmények, amelyek a nappali iskolai rendszerű oktatás mellett foglalkoznak felnőttképzéssel. A három szektor között azonban nincs kiegyensúlyozott kapcsolat. Az elnök szerint a felnőttképzésnek nincs megfelelő oktatási rendszerre, hiányos az intézményi háttér, nincsenek a munkaerőpiachoz igazodó szakanyagok. A finanszírozási és elbírálási struktúra felülbírálásra szorul, mivel ezek nélkül felhígult a piac, és gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a szakmai hitelesség. M. R. A. A legfőbb ügyész válasza Szabó Lukácsnak Ágazati átlagbéreket követelnek a suzukisok Munkásgyűlés az esztergomi magyar-japán autógyárban Bármit állítanak a gyár vezetői gyakran egymásnak is ellentmondó nyilatkozataikban, valóban fennállnak azok a súlyos gondok, amelyek bennünket nyomasztanak, és amelyeket az újságok is megírtak - vallotta szinte egybehangzóan az a több mint százhúsz suzukis dolgozó, aki az esztergomi autógyárral szomszédos ECOM Rt. használaton kívüli éttermében tegnap délután egy munkásgyűlésen megjelent. TUDÓSÍTÓNKTÓL Mint arról a közelmúltban egy riportban lapunk is beszámolt, egyre inkább feszültségektől terhes a Magyar Suzuki Rt. vezetői és a munkások közötti kapcsolat. A tegnapi műszak befejezése után megtartott gyűlésen Lontai Mihály, a gyár tavaly ősszel megalakult szakszervezeti csoportjának főbizalmi titkára kijelentette, hogy 70 százalékosra kívánják a suzukisok szervezettségét emelni. Jelenleg ugyanis csak 80 szakszervezeti tagot tartanak nyilván a több mint 500 dolgozóból. A munkásgyűlésen részt vevők ismételten elmondták, hogy az alacsony munkabérből - jó esetben 17-18 ezer forint bruttó fizetésért dolgoznak havonta - alig tudnak megélni. Többek szerint a gyár vezetői nem biztosítják a munka törvénykönyvében előírt dolgozói jogokat. A munkások konkrét példaként említették, hogy aki három nap szabadságot kér, automatikusan elveszíti a havi 3000 forintnyi ún. jelenléti pótlékot. A szociális helyiségek, mosdók, zuhanyozók szűkösek, a vidékről bejárók hajnali 4 órakor kelnek, zsúfolt buszokon utaznak, s csak este 7 után érnek haza. A munkásgyűlés részvevői végül állásfoglalást fogadtak el, amelyben felhatalmazták a Vasas Szakszervezeti Szövetség országos vezetőit arra, hogy a munkakörülményeik javítása, a bérek ágazati átlagra emelése és szociális gondjaik enyhítése érdekében kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a Magyar Suzuki Rt. vezetőivel. ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A parlamenti naplóból kiderül, hogy szeptember 21-én interpelláció ürügyén múltját is felhánytorgató személyeskedő támadást intézett Györgyi Kálmán legfőbb ügyész ellen Szabó Lukács. Interpellációjában újra Szénás József Csendőrsors című betiltott könyvének védelmére kelt. A betiltás oka: Szendi nyíltan dicsekszik azzal, hogy 1944- ben a nyilas vezetés alatt álló csendőrkarhatalomban részt vett üldözöttek, köztük asszonyok és gyermekek elfogásában, akikre kivégzés várt. Lapunk értesülése szerint ezen „önvallomása” vezetett kényszerű távozásához az USA-ból. Ha nem távozik, deportálták volna — mondta tegnap munkatársunknak egy amerikai bevándorlási szakértő. Egyébként az idén június 15-én Györgyi Kálmán már megválaszolta Szabó hasonló témájú kérdését. Szeptember 21- én azonban a legfőbb ügyész a vádaskodásokra már így válaszolt: - A tisztségre való vállalkozás kapcsán egyszer sem merült fel bennem, hogy az udvariatlanságot el kellene viselnem. - Ezt a választ a MIÉP-es képviselő nem fogadta el, s a T. Ház negyedszeri nekifutásra sem bizonyult határozatképesnek, mert a - határozatképességhez elegendő - 195 jelenlévőből csak 175- en szavaztak Györgyi válaszáról. Az utolsó, ötödik szavazáskor a MIÉP-es képviselők sem voksoltak. A parlament egyébként nemrégiben kezdte a vitát az ügyészségi törvényjavaslatról. Illetékesek lapunk kérdésére megerősítették azt a HVG-információt, amely szerint már több mint egy éve elkészült Az ügyészség szolgálati viszonyáról című úgynevezett „feles” törvényjavaslat, amely éppen ezt a vitás kérdést hivatott rendezni, kétharmados többség igénye nélkül. A Népszabadság információja szerint az SZDSZ ügyvivői testületének szerda esti ülésén is szóba került a MIÉP kezdeményezése. Hack Péter képviselő lapunk kérdésére elmondta, hogy Szabó Lukács javaslata kezelhetetlen, mert a rendelkezések szerint egy országgyűlési képviselő nem kezdeményezheti Györgyi eltávolítását. G. J. Z.-ZS. A.