Népszabadság, 1993. október (51. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

4 NÉPSZABADSÁG Antall József tart a baloldaltól ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Sepsey Tamás, a Kárpótlási Hivatal elnöke tájékoztatta az MDF elnökségét a kárpótlás fo­lyamatáról. Az MDF elnökségé­nek véleménye szerint a kárpót­lási földárverések sikere az álla­mi tartalék földek kijelölésének gyorsítását indokolja. Az elnök­ség azt is indokoltnak látja, hogy a kárpótlási igények be­adására rövid határidővel újra lehetőség legyen. Lezsák Sándor, az MDF im­máron végleges ügyvezető elnö­ke, aki a választások utáni tiszt­újító országos gyűlésig tölti be tisztségét, legfontosabb felada­tának az MDF önbizalmának visszaszerzését nevezte. Lezsák kérdésre válaszolva elmondta: a párton belüli tisztulási folyamat az MDF helyi szervezeteiben még nem zárult le, a képviselő­állításokról vannak belső viták. Az ügyvezető elnök elmondta: azért tartották fenn korábbi elutasító álláspontjukat a vá­lasztási etikai kódex elkészíté­sét célzó tárgyalásokkal kapcso­latban, mert erős kifogásaik vannak a meghívó MSZP-vel szemben. A Független Jogász Fórum vezette megbeszélésen pedig azért ültek mégis egy asz­talhoz a Munkáspárttal és az FKGP-vel, mert „bizonyos helyzetekben tárgyalni kell, de nem barátkozni” - mondta. A parlamenti tévéközvetíté­sek leállítását Lezsák szerint azért szorgalmazza az MDF, mert el akarják kerülni, hogy egyesek kampányszínpadként használják a televíziót az Or­szággyűlésben. Jövő szerdán er­ről a kérdésről együttes ülést tart az MDF ügyvezető elnöksé­ge és a frakció elnöksége. Vár­hatóan kezdeményezik majd a parlamenti tévéközvetítések megszüntetését. A választási előkészületekről szólva elmondta: az MDF me­gyei és országos listáit csak ja­nuárban állítják össze. Egyér­telműnek tűnik, hogy Antall Jó­zsef vezeti majd az MDF orszá­gos listáját. - Nemcsak az én re­ményem, hogy Antall József a gyógyító kezelést követően egészséges miniszterelnökként néz majd szembe a választókkal, és 1994 őszén is ő lesz a kor­­mány elnöke - mondta Lezsák. Kérdésünkre, mely szerint felkészülnek-e a választások utáni esetleges ellenzéki szerep­re is, Herényi Károly szóvivő el­mondta: a párt tagjai 40 évig el­lenzékben voltak, s ha véletle­nül úgy alakulna a helyzet, van rutinjuk abban a szerepben is. Lezsák az MDF legnagyobb vá­lasztási riválisának a baloldalt tartja, beleértve az MSZP-t és a Munkáspártot is. Mint mondta: „kidobtuk őket az ajtón, és összetörve az ablakon akarnak visszamászni”. Kéri,J. Tibor Valóban csak harminc adócsalás volt az év első felében? Hack korrupcióellenes bizottságot szorgalmaz A parlament rendkívül bonyo­lult jogszabályokat fogalmaz meg, amelyek ahelyett, hogy megakadályoznák a korrupciót és a visszaélést, önmagukban is korrupciós lehetőségeket te­remtenek - nyilatkozta csütör­tökön lapunknak Hack Péter szabaddemokrata képviselő. A korrupció nem egyenlő a vesztegetéssel, annál sokkal súlyosabb bűncselekmény, po­litikai vetülete van. Ezt bizo­nyítják a legutóbb kipattant bank- és olajbotrányok is - ál­lítja Hack Péter. A parlament alkotmányügyi bizottságának alelnöke szerint a bonyolult jogszabályok ugyanakkor vá­laszút elé állítják a polgárt: ha betart minden rendelkezést, akár három évig is elhúzódhat egy-egy ügy elintézése, ha „gyorsan betartja”, legfeljebb három hétig. Vagyis a hivatal­noknak nem kell törvényt sér­tenie ahhoz, hogy tudjon vala­mit ajánlani annak, aki meg akarja őt vesztegetni. A jogi bi­zonytalanság szintén korrup­ciót gerjeszt, mert számos terü­leten egyszerűen nem lehet tudni, mi a hatályos szabályo­zás. Ezért aztán rengeteg kis­kapu is nyílik. Hack úgy véli, a kormánynak nincs világos korrupcióellenes politikája. Ennek szerinte há­rom eleme lehetne: a jogalkotás, az ellenőrzés és az egyedi ügyek kivizsgálása. Ami a jogalkotás szintjét illeti, a szabaddemok­rata képviselő hiányolja azokat a jogszabályokat, amelyek lehe­tővé tennék a korrupció elleni hatékony fellépést. - Ez nem csak a rendőrségi törvényt je­lenti - mondja -, hanem például a vagyonmozgások, a költség­­vetési gazdálkodás átláthatósá­gának megteremtését. Áttekint­hetőbb döntési mechanizmu­sokra, olyan jogszabályokra lenne szükség, amelyek egyér­telműen megakadályoznák, hogy a közvagyonról úgy lehes­sen dönteni, mintha az magán­vagyon lenne. Hack szerint elégtelen az el­lenőrzési rendszer. Nincs olyan fórum, ahová a polgár korrup­ció észlelésekor fordulhatna. - Elképzelhető - fejtegeti -, hogy az ügyészség lehetne az a szer­vezet, amely a korrupció elleni fellépést összehangolná. Sok­kal hatékonyabbá kellene ten­ni az APEH tevékenységét is, mert az elfogadhatatlan, hogy az év első felében mindössze harminc adócsalás miatt indult büntetőeljárás hazánkban.­­ Ez a tény arról árulkodik, hogy az adóhatóság még a jéghegy csúcsát sem tudja felderíteni. A korrupcióellenes politika harmadik szintjét az egyedi ügyekben való határozott fellé­pés jelenthetné.­­ Konkrét kor­rupciós ügyek kapcsán nem a konspirálás, a fedezés, az el­hallgatás és a magyarázkodás a kormány feladata - jegyzi meg a szabaddemokrata képviselő, hangsúlyozva a korrupcióelle­nes vizsgálóbizottság fontossá­gát. A bizottság nem helyette­sítené a nyomozó hatóságot, arra viszont alkalmas lenne, hogy összhangot teremtsen a különböző hatóságok között. Sereg András HAZAI KORKÉP 1993. október 1., péntek Módosul a lakástámogatás A kormány tegnapi ülésén mó­dosította a lakáscélú támogatá­sokról szóló rendeletet. A mó­dosítás január elsejétől lép ha­tályba. Ezzel párhuzamosan szintén január elsejétől változik a szociálpolitikai támogatások összege is. Ennek lényege: a kétgyermekes családok a ko­rábbi 200 ezer helyett 300 ezer forintot kaphatnak gyermeken­ként, míg a háromgyermekes családok az előző 600 ezer he­lyett 900 ezer forint támogatás­ra jogosultak új lakás építése­kor, vásárlásakor. A szokásos csütörtöki szóvi­vői tájékoztatón megtudtuk, hogy január elsejétől a korábbi törlesztési támogatási rendszer­ről a kormány át kíván térni a lakásépítések, -vásárlások ka­mattámogatására. A tájékozta­tón elmondták: a törlesztés első öt évében négy százalék, a má­sodik öt évben három százalék, míg a harmadik öt esztendőben egy százalék kamatot vállal át az adós helyett az állam. Jövőre változik a lakásbővítések szo­ciálpolitikai támogatása is. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a személyi jövedelemadó jövő évi módosítása után le le­het majd vonni az adóalapból a lakáscélú hitelekre fordított összeget, de legfeljebb évente ötvenezer forintig. A számítá­sok szerint jövőre a családi net­tó jövedelem egyharmadáig le­het majd hitelt felvenni lakás vásárlásakor, illetve építésekor. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos jövedelmű család a korábbiak­nál több hitelt tud majd felven­ni. A házaspárok által felvett lakásépítési és -vásárlási hitelre a gyermekek születésének idő­pontjában fennálló tartozás összegéből levonják a gyermek után a szerződéskötés időpont­jában igénybe vehető, a gyer­mekek számával progresszívan növekvő szociálpolitikai ked­vezménynek az eltelt időszak szerinti kamatos kamatokkal növelt összegét. A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti­­a­z Ál­lami vasdákügynökség 1992-es beszámolóját. A beszámoló ki­tér a" pr­ivatizácibá"folyamat ál­talános eljárási szabályainak alkalmazására, valamint az Ál­lami Vagyonügynökség felada­tát meghatározó szervezeti és intézményi keretekre is. A tájé­koztatón jelen lévő Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 1991-ben a ha­zai privatizációban 80, 1992- ben 60, míg az idén várhatóan 40 százalék a külföldi tőkebe­fektetés aránya. Mindez azt mutatja, hogy a privatizációban egyre inkább növekszik a hazai tulajdonosok részaránya. Csépi azt is elmondta: 1994 első felé­nek végéig az ÁVÜ tulajdoná­ban lévő valamennyi állami vál­lalat privatizációját meghirde­tik pályázat útján. A kormány tegnapi ülésén el­fogadta az 1994. évi vagyonpo­litikai irányelveket. Az irányel­vek főbb tartalmi elemei köve­tik az 1992. évi, illetve az Or­szággyűlés elé terjesztett 1993. évi irányelveket. A munkavál­lalói kedvezményes tulajdon­­szerzés szabályai alapvetően megegyeznek a ’92-es, illetve a ’93-as irányelvekben rögzítet­tekkel. Megfogalmazzák, hogy a kárpótlás sikeres végrehajtása jövőre is alapvető feladat. 1994- ben nő a kedvezményes értéke­sítés szerepe. A lakossági kisbe­fektetői kedvezményes rész­vényértékesítésnek szorosan össze kell kapcsolódnia a kár­pótlási jegyek felhasználásával. Az állami vagyon ingyenes át­ruházására vonatkozó előírások lényegében megegyeznek az idei irányelvekben szereplők­kel, s előírják a társadalombiz­tosítás részére történő vagyon­átadás kötelezettségét is. A kormány határozott az ÁVÜ és az ÁV Rt. költségvetési köte­lezettségeinek átcsoportosításá­ról. Ennek értelmében az Állami Vagyonkezelő Rt. 1994. évi pri­vatizációs bevételeiből kell a központi alapokat finanszírozni. Ez azt jelenti, hogy 1994-ben az ÁV. Rt. több mint 36 milliárd fo­rintot fizet a költségvetésnek, míg az ÁVÜ kötelezettsége meg­haladja a 30 milliárdot. A Va­gyonügynökség ezenfelül pri­vatizációs készpénzbevételéből 12 milliárd forint értékben fede­zetet teremt reorganizációs cé­lokra, és 2 milliárd forint érték­ben a kedve­rvényes­ hitelkonst-5 rukcióban történő értékesítés garantálására. K. J. T. Egyesülő szociáldemokraták Guba: Baloldalibbak vagyunk az MSZP-nél Változatlanul hiányzik a politi­kai palettáról egy számottevő szociáldemokrata párt. Épp ezért nincs más út, csak az egy­ség - hangsúlyozta a három egyesülni kívánó szociáldemok­rata párt képviselője a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón. Vasárnap tartja egyesítő kongresszusát a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szo­ciáldemokrata Néppárt és a Független Szociáldemokrata Párt. Guba Dezső, az MSZDP el­nöke Magyar Szociáldemokrata Párt néven javasolja az összeol­vadást, az MSZDP azonban - mondotta Bordács Gábor, a párt ügyésze - nemcsak a tradíciók, hanem praktikus okok miatt is ragaszkodik a saját nevéhez, a változás ugyanis különböző jogi procedúrákkal járna. A Király Zoltán nevével fémjelzett SZDNP rugalmas álláspontot foglal el e kérdésben, mondván: döntsön a józan ész. Nem vissza­felé, hanem előre kell tekinteni - mondják. A három párt - hangzott el a sajtótájékoztatón - már hozzá­fogott külső szakértők bevoná­sával egy új szociáldemokrata értékrenden alapuló politikai és gazdasági program kidolgozá­sához. Guba kijelentette: „Bal­oldalibbak vagyunk az MSZP- nél”. Borbély Endre úgy vélte: a Szocialista Internacionálé haj­landónak mutatkozik a reform­kommunista MSZP-t és a meg­újult MSZDP-t egyaránt teljes jogú tagjai sorába felvenni. Egy ilyen bölcs döntéssel megala­pozhatja annak lehetőségét, hogy olyan kétpólusú demokra­tikus baloldal alakulhasson ki Magyarországon, amely együt­tesen fellépve képes megvédeni, képviselni a szociáldemokrata értékeket. Bartha Szabó József Székházügy Tatabányán is Húsz helyett száztíz Fidesz-négyzetméter? Újabb székházbotrány kere­kedhet Tatabányán abból a vizsgálódásból, amelyre Ben­­csik János polgármester kérte fel a közgyűlés jogi, igazgatási és rendelet-előkészítő bizottsá­gát a Fidesz megyeszékhelyi irodáinak jogállásával kapcso­latban. TUDÓSÍTÓNKTÓL A polgármester szerint a fiatal demokraták jelenleg egy 110 négyzetméteres épületrészt bir­tokolnak, holott eredetileg csak 20 négyzetméternyit kaptak a pártok közötti helyi osztozko­dás során. A szóban forgó épü­let alagsorában korábban a Kö­jál működött, a Fidesz helyi csoportja 1990-ben költözött be a számára juttatott helyiségbe. A következő év áprilisában a párt - két egymással párhuza­mos kiutaló határozattal - már a teljes alapterületet használa­tába vette­­ 50, illetve 60 négy­zetméteres megosztásban a he­lyi csoport és a megyei koordi­nációs iroda számára. A kiuta­lásról állítólag sem a városi közgyűlés, sem a polgármester nem tudott. E levél szerint a Fidesz idő­közben felújíttatta a helyisége­ket, ám az összesen 819 ezer fo­rintra rúgó számlából több mint 500 ezret nem fizetett meg a ki­vitelezőnek a határidő lejártáig. A polgármester szerint az is ki­vizsgálandó, etikailag összefér­­hető-e, hogy éppen az a fideszes önkormányzati képviselő ren­delte meg a munkát, aki a fel­újítást végző Városgondnokság Rt.-ben az önkormányzati tu­lajdonosi jogokat érvényesíti. A legutóbbi közgyűlésen vi­szont a Fidesz-frakció fogalma­zott meg több kérdést a szintén önkormányzati tulajdoni több­ségű Turulgáz Rt.-ben történ­tekkel kapcsolatban. E gazda­sági társaság felügyelőbizottsá­gi tagságáról ugyanis lemon­dott az az alpolgármester, akit egy nappal korábban a Fidesz­­frakció megfosztott a párttag­ságától és további támogatásá­tól. A város polgármestere is le­mondott az igazgatótanácsban viselt tisztségéről - egyéb elfog­laltságaira hivatkozva. Száraz Róbert, a Fidesz me­gyei koordinációs irodájának vezetője tudósítónknak el­mondta: az irodahasználat ügyében indított támadást az SZDSZ-es polgármester vá­laszlépésének tartja a Turulgáz Rt.-vel kapcsolatos kérdéseik miatt. A jogtalan birtoklás vád­ját Száraz Róbert alaptalannak ítéli; állítása szerint az irodák­kal kapcsolatos minden lépésü­ket dokumentumokkal tudják alátámasztani. MSZP: 20-30 költségvetési milliárd átcsoportosítható MTI-JELENTÉS Az MSZP szerint a jövő évi köz­ponti költségvetésben kell biz­tosítani a közalkalmazotti bér­táblázat bevezetésének fedeze­tét. A szocialista párt a költség­­vetési törvényjavaslatban mint­egy 20-30­ milliárd forint átcso­portosítására lát lehetőséget. A szocialisták csütörtöki saj­tótájékoztatóján Jánosi György alelnök hangsúlyozta, hogy az erre vonatkozó módosító indít­ványaikat rövidesen az Or­szággyűlés elé terjesztik. Jánosi György ugyanakkor szólt arról is, hogy a szocialista párt meg­ítélése szerint az oktatási tárca az országos szakértői hálózat létrehozására kiírt pályázattal több ponton megsérti az újon­nan alkotott közoktatási tör­vény előírásait. A sajtótájékoztatón egyebe­ken kívül szóba került Antall József miniszterelnöknek az MDF ügyvezető elnökségi ülé­sén elhangzott belpolitikai helyzetértékelése, elsősorban az MSZP és az MSZOSZ választá­si együttműködésére és a balol­dal ereködésére vonatkozó meg­állapítása. Jánosi György mind­ezt úgy kommentálta: a balol­dal előretörésére vonatkozó megjegyzés valós politikai hely­zetértékelésen alapul. Bárd András, az MSZP szóvivője hozzáfűzte: ezt a folyamatot egyesek veszélynek, mások vi­szont a politikai váltógazdálko­dás természetes velejárójának tekintik. Hiányos a hazai felnőttképzés A munkanélküliség növekedé­sével egyre többen kapcsolód­tak be a felnőttképzésbe, és fo­lyamatosan nőtt az oktatóintéz­mények száma is. Ezek egy ré­sze azonban nem felel meg az elvárásoknak, ugyanakkor hiányzik a képzés átfogó kon­cepciója - hangzott el tegnap a Szakmai Továbbképző, Átkép­ző és Vállalkozástámogató Rt. tanácskozásán. Szilágyi Antal elnök-vezér­igazgató rámutatott: 1200 vál­lalkozás foglalkozik átképzés­sel, de ennek közel tízszeresére tehető azoknak a száma, akik tevékenységük sorában feltün­tetik az oktatást. A vállalkozá­sok mellett megjelentek a regio­nális átképzőközpontok és az olyan intézmények, amelyek a nappali iskolai rendszerű okta­tás mellett foglalkoznak fel­nőttképzéssel. A három szektor között azonban nincs kiegyen­súlyozott kapcsolat. Az elnök szerint a felnőttkép­zésnek nincs megfelelő oktatási rendszerre, hiányos az intézmé­nyi háttér, nincsenek a munka­erőpiachoz igazodó szakanya­gok. A finanszírozási és elbírálá­si struktúra felülbírálásra szo­rul, mivel ezek nélkül felhígult a piac, és gyakorlatilag ellenőriz­hetetlen a szakmai hitelesség. M. R. A. A legfőbb ügyész válasza Szabó Lukácsnak Ágazati átlagbéreket követelnek a suzukisok Munkásgyűlés az esztergomi magyar-japán autógyárban Bármit állítanak a gyár vezetői gyakran egymásnak is ellentmon­dó nyilatkozataikban, valóban fennállnak azok a súlyos gondok, amelyek bennünket nyomasztanak, és amelyeket az újságok is megírtak - vallotta szinte egybehangzóan az a több mint százhúsz suzukis dolgozó, aki az esztergomi autógyárral szomszédos ECOM Rt. használaton kívüli éttermében tegnap délután egy munkásgyűlésen megjelent. TUDÓSÍTÓNKTÓL Mint arról a közelmúltban egy riportban lapunk is beszámolt, egyre inkább feszültségektől terhes a Magyar Suzuki Rt. ve­zetői és a munkások közötti kapcsolat. A tegnapi műszak befejezése után megtartott gyűlésen Lontai Mihály, a gyár tavaly ősszel megalakult szak­­szervezeti csoportjának főbi­zalmi titkára kijelentette, hogy 70 százalékosra kívánják a suzukisok szervezettségét emelni. Jelenleg ugyanis csak 80 szakszervezeti tagot tarta­nak nyilván a több mint 500 dolgozóból. A munkásgyűlésen részt ve­vők ismételten elmondták, hogy az alacsony munkabérből - jó esetben 17-18 ezer forint bruttó fizetésért dolgoznak havonta - alig tudnak megélni. Többek szerint a gyár vezetői nem biz­tosítják a munka törvényköny­vében előírt dolgozói jogokat. A munkások konkrét példaként említették, hogy aki három nap szabadságot kér, automatiku­san elveszíti a havi 3000 forint­nyi ún. jelenléti pótlékot. A szo­ciális helyiségek, mosdók, zu­hanyozók szűkösek, a vidékről bejárók hajnali 4 órakor kelnek, zsúfolt buszokon utaznak, s csak este 7 után érnek haza. A munkásgyűlés részvevői végül állásfoglalást fogadtak el, amelyben felhatalmazták a Va­sas Szakszervezeti Szövetség országos vezetőit arra, hogy a munkakörülményeik javítása, a bérek ágazati átlagra emelése és szociális gondjaik enyhítése ér­dekében kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a Magyar Suzuki Rt. vezetőivel. ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A parlamenti naplóból kide­rül, hogy szeptember 21-én in­terpelláció ürügyén múltját is felhánytorgató személyeskedő támadást intézett Györgyi Kál­mán legfőbb ügyész ellen Szabó Lukács. Interpellációjában újra Szénás József Csendőrsors című betiltott könyvének védelmére kelt. A betiltás oka: Szendi nyíl­tan dicsekszik azzal, hogy 1944- ben a nyilas vezetés alatt álló csendőrkarhatalomban részt vett üldözöttek, köztük asszo­nyok és gyermekek elfogásában, akikre kivégzés várt. Lapunk értesülése szerint ezen „önvallo­mása” vezetett kényszerű távo­zásához az USA-ból. Ha nem távozik, deportálták volna — mondta tegnap munkatársunk­nak egy amerikai bevándorlási szakértő. Egyébként az idén június 15-én Györgyi Kálmán már megválaszolta Szabó hasonló té­májú kérdését. Szeptember 21- én azonban a legfőbb ügyész a vádaskodásokra már így vála­szolt: - A tisztségre való vállal­kozás kapcsán egyszer sem me­rült fel bennem, hogy az udvari­atlanságot el kellene viselnem. - Ezt a választ a MIÉP-es képvise­lő nem fogadta el, s a T. Ház ne­gyedszeri nekifutásra sem bizo­nyult határozatképesnek, mert a - határozatképességhez elegen­dő - 195 jelenlévőből csak 175- en szavaztak Györgyi válaszá­ról. Az utolsó, ötödik szavazás­kor a MIÉP-es képviselők sem voksoltak. A parlament egyébként nem­régiben kezdte a vitát az ügyész­ségi törvényjavaslatról. Illeté­kesek lapunk kérdésére megerő­sítették azt a HVG-információt, amely szerint már több mint egy éve elkészült Az ügyészség szol­gálati viszonyáról című úgyne­vezett „feles” törvényjavaslat, amely éppen ezt a vitás kérdést hivatott rendezni, kétharmados többség igénye nélkül. A Népszabadság információja szerint az SZDSZ ügyvivői tes­tületének szerda esti ülésén is szóba került a MIÉP kezdemé­nyezése. Hack Péter képviselő lapunk kérdésére elmondta, hogy Szabó Lukács javaslata kezelhetetlen, mert a rendelke­zések szerint egy országgyűlési képviselő nem kezdeményezheti Györgyi eltávolítását. G. J. Z.-ZS. A.

Next