Népszabadság, 1993. október (51. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-28 / 251. szám
1993. október 28., csütörtök KULTÚRA Gizella, az első magyar királyné Vavrinecz Béla oratóriumának bemutatója Az államalapító Szent István hitvesének, Boldog Gizellának állít emléket Vavrinecz Béla zeneszerző-karmester Gizella, az első magyar királyné című oratóriuma, amelynek librettóját dr. Szántó Konrád ferences egyháztörténész, egyetemi tanár írta. Az ősbemutató helyszínéül az egykori magyar fővárost, Esztergomot választották. A Ferences templom sem véletlen, hiszen a zeneszerző a ferences gimnázium növendéke, a szövegíró pedig az iskola tanára volt. A zsúfolásig megtelt templomban a Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekarának és Oratórium Kórusának, a Budapesti Kórus szólistáinak, a Hatvani Vegyeskarnak, a Hermina úti Liszt Gyermekkórusnak, továbbá Virágh Endre orgonaművésznek a közreműködésével csendült fel a mű, amelyet a szerző dirigált. Szólót énekeltek: Németh Judit, Németh Gábor, Derecskei Zsolt és Szüle Tamás operaénekesek, a Magyar Állami Operaház tagjai. A címszerepet Georgina von Benza, a Müncheni Opera művésznője énekelte. Kedves színfoltot jelentett az Imre herceg szerepe, aki Hamar Péternek, az Óbudai Zeneiskola (tanára: Bubnó Tamás) növendékének hangján szólalt meg. A szólisták között volt még Faragó Laura énekművész is. A kilencvenpercnyi mű hét részből épült fel. Tételeit korabeli gregoriánumok zárták, ezzel is felidézve a kort, amelyben Gizella és István király élt. A felhangzó zene bőven merít a magyar és az európai zene hagyományaiból, bár egyértelműen magyar hangvételű. A század merészebb hangzásait is használja, de csak akkor, ha a drámai helyzet ezt megkívánja. A mű nem érződik hosszúnak, hiszen a változatos zenei fordulatok lekötik a hallgatót. Az oratórium zárórészeként a zene hangjai a túlvilági életet jelenítik meg, amely a zeneszerző vallomása szerint az általunk elképzelhetetlennek tűnő tökéletességet és harmóniát tartalmaz majd. Az ősbemutató mintegy hárommillió forintba került, megrendezését a budapesti Corpus Tanácsadó Iroda vállalta. Jövőre az oratórium turnéra készül. Májusban bemutatják Egerben és Veszprémben a székesegyházakban, kétszer a Budavári Mátyástemplomban és újra Esztergomban, a Ferences templomban. Gáspár Róbert A királyné és anyja a Gizella-kereszten NÉPSZABADSÁG Egy kis halál nem tesz semmit (játékfilm, a főszerepben Kormos István) Nem hát. Csak beülök az Emlékezés mozi B termébe, ahová Mándy is jár novellatémáért, és ott van újra az orrom előtt, kéznyújtásnyira minden. 1955. A vásznon az Új Magyar Könyvkiadó háromszög alakú teremmé szélesedő átjáróra, egy tárgyalásra, könyvek tárolására és taggyűlések lebonyolítására egyaránt alkalmas, lovardaméretű helyiség. A felvevőgép most ráközelít Csatlós János kiadói szerkesztő szobájára. Ennek nyitott ajtaja előtt ülök én tizenkilenc évesen, hónom alatt egy dossziéban összes versemmel. Az Új Magyar Könyvkiadó a Hungária kávéházról New York-háznak elnevezett (az új érzékenység azt hiszi erről, hogy nyelvbotlás, haha!) épületben működik (melynek nagyjából egy év múlva újra ellövik a frissen helyreállított tornyát, jeléül annak, hogy hazánkban a dolgok megint egyszer komolyra fordultak - többek szerint az, hogy történt-e nálunk igazi rendszerváltás vagy sem, abból ítélhető meg a legmegbízhatóbban, hogy áll-e ősszel a New York-ház tornya, és tett-e valaki újabb kísérletet arra, hogy a földszinten található kávéházat átalakítsa sportszeráruházzá, ezeregyéjszakai hurikkal üzemelő masszázsszalonná, gabonatőzsdévé, uszodává, kulturális centrummá vagy csillagvizsgálóvá; bocsánat, elkalandoztam...), és épp csak azzal nem foglalkozik, amire a neve kötelezné, az új magyar irodalommal, mert a kor szép szavával szólva, az ő reszortja a világirodalom; belőle lesz majd az Európa Kiadó. Az Újmagyarnál, ahogy mindenki hívja, munkát keresőben járok. Csatlós épp az imént közölte velem, hogy munkát, sajnos, pillanatnyilag nem tud adni, de üljek le odakint, megpróbál valamit. Talán a Kormos... „Végül is,” gondolom, „a kéményseprésbe is bele lehet jönni”. A kép most szuperközelről mutatja a legendás ifjút. Csodagyerekként indult, a családja kitagadta, mint egy múlt századi regényhőst, nincs hol aludnia, mit ennie. Őt látjuk, de Csatlós visszafojtott hangját halljuk; a nyitott ajtó fedezékében épp azt mondja egy belvárosi szabó kezére valló, elegáns öltönyben pompázó, kackiás kis embernek: - Te, ez itt fog az ajtónk előtt meghalni... - Na, jöjjön az úr - zendül meg egy érces bariton. Az érces hang a kis ember torkából jön, akit először és utoljára látok olyannak, amilyennek idegenek láthatják őt az utcán, mert amire átérünk a szomszédos Ifjúsági Kiadóba, már engem is megszédít a belőle áradó varázserő. Az a ki-be horpadt arca árasztaná-e ezt, mely Juhász Ferencet is versre ihleti? Vagy az a mozdulat, ahogy fölnyúl a test nélküli légbe, és olyan könnyedséggel, amilyennel Karinthynál Steinman, a grófnő vesz egy csonka kúpot, leakasztja onnan a világ legrosszabb (és leghosszabb! - sordít jár, oh lélek, minden soráért!) szovjet eposzát? EPIKUS MŰ, ELÉLHETSZ BELŐLE EGY DARABIG, ez a mondat egy életen át cseng a fülemben. Ő soha nem említi majd, hogy milyen helyzetben segített rajtam, azt is csak évekkel később közli velem, vérfagyasztóan komoly képpel persze, hogy a kiadónál most készítik elő az eposz újrakiadását. Belesápadok a hírbe, majd meglátom a szeme csillogását, és hatalmasat röhögünk. Ez az ő, köztudatban rögzült képe: a tréfamesteré, a csínytevő világcsavargóé, aki öltönyös korának csináltatott szardíniásdobozából egy lendülettel a pulóveres festők és a téli hidegben a metró szellőzőrácsánál melegedő clochardok Párizsáig menekül, hogy ott túlkoros trubadúrként egy kietlen hónapos szobában koplaljon és szívja a tüdőszaggató cigarettákat, egyiket a másik után, egy falra raj szögezett, eredeti József Attila-kézirat alatt. A játékosé, aki folyton veszít, és mégis mindig nyer. Annyira, hogy már-már túlnyeri magát: a hozzá és róla írott, antológiányi versben a mutatványos képe eltakarni látszik a nagy varázslóét. Mert nagy varázsló ő mégiscsak a verseiben volt. Ki más merte volna leírni ezt a négy sort. Három napja szívemen hintázik a szerelem, hintázik a szerelem, három napja szívemen. A népdalok névtelen szerzője, az igen, de századunk két háborúja és tengernyi rémsége után komoly költő aligha. Persze Kormos - láthatta minden akadémiai levelező tag - nem komoly költő, fütyül az illemszabályokra, és kiszökik az irodalomtudomány katalógusszekrényéből, pilótaként röpköd a divatjamúltnak gondolt dallal, és amikor dugóhúzóba kerül, a slágermocsár felé zuhanó verset egy Apollinaire-től ellesett műfogással kiemeli a zuhanásból, majd álmélkodó tekintetünktől kísérve eltűnik az égben, mint egy másik versének hősei, a cigány lakodalmasok. Ha vannak Kormos költészetének megfejtetlen titkai, márpedig vannak, az egyik éppen az, hogy miképp szedte össze elképesztő költészeti műveltségét - nem kevésbé az, hogy miképp tudott ebből mindig épp annyiról megfeledkezni, hogy a maradék ne zavarja meg a fülébe csengő dallamot. Nincs egy verse sem, melyben szabályosan kattogna a ritmus, sorról sorra meglep valami rögtönzéssel, de minden rögtönzése abszolút hallásra és tudatos komponálásra vall; verseiben dallam és tudás egymásba fonódva gúnyolja századunk hazai őrültségét, a népies-urbánus ellentétet. Ha élne, ma lenne hetvenéves. Filmünk befejező képsorán fehér felhőket látunk gomolyogni, és az egyik felhő szélén mintha egy árnyék lóbálná a lábát. Hihetőleg ő az, aki komoly képpel épp arra az ájtatos énekre tanítja az apostolokat: „Egy kis halál nem tesz semmit, őseinknek szintúgy volt! ” Orbán Ottó Profit Befektetési Jegy Adókedvezmény Biztonság 65% hitel Magas hozam Ma mi IBUTMK mm Jegyezhető a Kereskedelmi Bank Rt és az IBUSZ Bank Rt fiókjaiban, valamint a K&H Brókerházban. Velünk révbe jut a nagybanki szakértelem és piacismeret garantálja a Profit Befektetési Jegy jövedelmezőségét. Vásárlásához 65% hitelt vehet igénybe, ráadásul december 5-ig névérték alatti áron jegyezhet. A hitellel kiegészített, teljes jegyzett összeget - összjövedelme 30%-áig - levonhatja jövedelemadó-alapjából, és az erre eső adót visszaigényelheti. Mindent összevetve. Profit Befektetési Jegyének éves hozama akár 40% fölé is emelkedhet - ez tisztes nyereség. Tiszta haszon! Budapesten: Kereskedelmi Bank Rt. II.Margit krt. 43-45. * III. Harrer P. u. 3. * V. Károly Krt. 20. * V. Október 6. u. 7. * V. Kossuth tér 18. * VI. Andrássy út 49. * XIV. Örs vezér tere 2. * IBUSZ Bank Rt. II. Margit krt. 67. * IV. Árpád u. 112. * V. Ferenciek tere 5. * V. József A. u. 18. * V. Vigadó u. 6. * VI. Teréz krt. 55. (Nyugati pu.) * VII. Károly krt. 3/c * VII. Károly krt. 17-19. * VII. Erzsébet krt. 6. * VII. Baross tér 11/b (Keleti pu.) * X. Körösi Cs. S. u. 3. * XI Bartók B. út 9. XII Déli pu. * XIV . Ajtósi D. sor 10. * XIV. Örs vezér tere (Sugár) * XIX. Fő u. 3. * XX. Kossuth L. u. 32-36. * XXI. Kossuth L. u. 97. * K&H Brókerház: V. Alkotmány u. 21. * valamint vidéki fiókjainkban, az ország 145 pontján. M1 Befektetési Alapkezelő Kft.