Népszabadság, 1993. október (51. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

1993. október 28., csütörtök KULTÚRA Gizella, az első magyar királyné Vavrinecz Béla oratóriumának bemutatója Az államalapító Szent István hitvesé­nek, Boldog Gizellá­nak állít emléket Vavrinecz Béla zene­szerző-karmester Gi­zella, az első magyar királyné című orató­riuma, amelynek lib­rettóját dr. Szántó Konrád ferences egy­háztörténész, egyete­mi tanár írta. Az ősbemutató helyszínéül az egyko­ri magyar fővárost, Esztergomot válasz­tották. A Ferences templom sem vélet­len, hiszen a zene­szerző a ferences gim­názium növendéke, a szövegíró pedig az is­kola tanára volt. A zsúfolásig megtelt templomban a Szent István Gimnázium Szimfonikus Zene­karának és Oratóri­um Kórusának, a Budapesti Kó­rus szólistáinak, a Hatvani Ve­­gyeskarnak, a Hermina úti Liszt Gyermekkórusnak, továbbá Vi­rág­h Endre orgonaművésznek a közreműködésével csendült fel a mű, amelyet a szerző dirigált. Szólót énekeltek: Németh Judit, Németh Gábor, Derecskei Zsolt és Szüle Tamás operaénekesek, a Magyar Állami Operaház tagjai. A címszerepet Georgina von Benza, a Müncheni Opera mű­vésznője énekelte. Kedves szín­foltot jelentett az Imre herceg szerepe, aki Hamar Péternek, az Óbudai Zeneiskola (tanára: Bub­­nó Tamás) növendékének hang­ján szólalt meg. A szólisták kö­zött volt még Faragó Laura énekművész is. A kilencvenpercnyi mű hét részből épült fel. Tételeit kora­beli gregoriánumok zárták, ez­zel is felidézve a kort, amelyben Gizella és István király élt. A felhangzó zene bőven merít a magyar és az európai zene ha­gyományaiból, bár egyértelmű­en magyar hangvételű. A szá­zad merészebb hangzásait is használja, de csak akkor, ha a drámai helyzet ezt megkívánja. A mű nem érződik hosszúnak, hiszen a változatos zenei fordu­latok lekötik a hallgatót. Az oratórium zárórészeként a zene hangjai a túlvilági életet jelení­tik meg, amely a zeneszerző val­lomása szerint az általunk el­képzelhetetlennek tűnő tökéle­tességet és harmóniát tartal­maz majd. Az ősbemutató mintegy há­rommillió forintba került, meg­rendezését a budapesti Corpus Tanácsadó Iroda vállalta. Jövőre az oratórium turnéra készül. Má­jusban bemutatják Egerben és Veszprémben a székesegyházak­ban, kétszer a Budavári Mátyás­templomban és újra Esztergom­ban, a Ferences templomban. Gáspár Róbert A királyné és anyja a Gizella-kereszten NÉPSZABADSÁG E­gy kis halál nem tesz semmit (játékfilm, a főszerepben Kormos István) Nem hát. Csak beülök az Emlé­kezés mozi B termébe, ahová Mándy is jár novellatémáért, és ott van újra az orrom előtt, kéznyújtásnyira minden. 1955. A vásznon az Új Ma­gyar Könyvkiadó háromszög alakú teremmé szélesedő átjá­róra, egy tárgyalásra, könyvek tárolására és taggyűlések lebo­nyolítására egyaránt alkalmas, lovardaméretű helyiség. A fel­vevőgép most ráközelít Csatlós János kiadói szerkesztő szobá­jára. Ennek nyitott ajtaja előtt ülök én tizenkilenc évesen, hó­nom alatt egy dossziéban összes versemmel. Az Új Ma­gyar Könyvkiadó a Hungária kávéházról New York-háznak elnevezett (az új érzékenység azt hiszi erről, hogy nyelvbot­lás, haha!) épületben működik (melynek nagyjából egy év múlva újra ellövik a frissen helyreállított tornyát, jeléül annak, hogy hazánkban a dol­gok megint egyszer komolyra fordultak - többek szerint az, hogy történt-e nálunk igazi rendszerváltás vagy sem, abból ítélhető meg a legmegbízha­­tóbban, hogy áll-e ősszel a New York-ház tornya, és tett-e va­laki újabb kísérletet arra, hogy a földszinten található kávéhá­zat átalakítsa sportszeráruház­zá, ezeregyéjszakai hurikkal üzemelő masszázsszalonná, ga­bonatőzsdévé, uszodává, kul­turális centrummá vagy csil­lagvizsgálóvá; bocsánat, elka­landoztam...), és épp csak azzal nem foglalkozik, amire a neve kötelezné, az új magyar iroda­lommal, mert a kor szép szavá­val szólva, az ő reszortja a világ­­irodalom; belőle lesz majd az Európa Kiadó. Az Újmagyar­nál, ahogy mindenki hívja, munkát keresőben járok. Csat­lós épp az imént közölte velem, hogy munkát, sajnos, pillanat­nyilag nem tud adni, de üljek le odakint, megpróbál valamit.­­ Talán a Kormos... „Végül is,” gondolom, „a ké­ményseprésbe is bele lehet jön­ni”. A kép most szuperközelről mutatja a legendás ifjút. Cso­dagyerekként indult, a család­ja kitagadta, mint egy múlt századi regényhőst, nincs hol aludnia, mit ennie. Őt látjuk, de Csatlós visszafojtott hang­ját halljuk; a nyitott ajtó fede­zékében épp azt mondja egy belvárosi szabó kezére valló, elegáns öltönyben pompázó, kackiás kis embernek: - Te, ez itt fog az ajtónk előtt meghal­ni... - Na, jöjjön az úr - zendül meg egy érces bariton. Az érces hang a kis ember torkából jön, akit először és utoljára látok olyannak, amilyennek idege­nek láthatják őt az utcán, mert amire átérünk a szomszédos Ifjúsági Kiadóba, már engem is megszédít a belőle áradó va­rázserő. Az a ki-be horpadt ar­ca árasztaná-e ezt, mely Ju­hász Ferencet is versre ihleti? Vagy az a mozdulat, ahogy föl­nyúl a test nélküli légbe, és olyan könnyedséggel, amilyen­nel Karinthynál Steinman, a grófnő vesz egy csonka kúpot, leakasztja onnan a világ leg­rosszabb (és leghosszabb! - sordít jár, oh lélek, minden so­ráért!) szovjet eposzát? EPI­KUS MŰ, ELÉLHETSZ BE­LŐLE EGY DARABIG, ez a mondat egy életen át cseng a fülemben. Ő soha nem említi majd, hogy milyen helyzetben segített rajtam, azt is csak évekkel később közli velem, vérfagyasztóan komoly képpel persze, hogy a kiadónál most készítik elő az eposz újraki­adását. Belesápadok a hírbe, majd meglátom a szeme csillo­gását, és hatalmasat röhögünk. Ez az ő, köztudatban rögzült képe: a tréfamesteré, a csínyte­vő világcsavargóé, aki öltönyös korának csináltatott szardíni­­ásdobozából egy lendülettel a pulóveres festők és a téli hideg­ben a metró szellőzőrácsánál melegedő clochard­­ok Párizsáig mene­kül, hogy ott túlko­ros trubadúrként egy kietlen hóna­pos szobában kop­laljon és szívja a tüdőszaggató ciga­rettákat, egyiket a másik után, egy falra raj szögezett, eredeti József Atti­­la-kézirat alatt. A játékosé, aki foly­ton veszít, és mégis mindig nyer. Annyira, hogy már-már túlnyeri magát: a hozzá és róla írott, antoló­­giányi versben a mutatványos képe eltakarni látszik a nagy varázslóét. Mert nagy va­rázsló ő mégiscsak a verseiben volt. Ki más merte volna leírni ezt a négy sort. Három napja szívemen hintázik a szerelem, hintázik a szerelem, három napja szívemen. A népdalok névtelen szerzője, az igen, de századunk két hábo­rúja és tengernyi rémsége után komoly költő aligha. Persze Kormos - láthatta minden aka­démiai levelező tag - nem ko­moly költő, fütyül az illemsza­bályokra, és kiszökik az iroda­lomtudomány katalógusszekré­nyéből, pilótaként röpköd a di­vatjamúltnak gondolt dallal, és amikor dugóhúzóba kerül, a slágermocsár felé zuhanó verset egy Apollinaire-től ellesett mű­fogással kiemeli a zuhanásból, majd álmélkodó tekintetünktől kísérve eltűnik az égben, mint egy másik versének hősei, a ci­gány lakodalmasok. Ha vannak Kormos költészetének megfej­tetlen titkai, márpedig vannak, az egyik éppen az, hogy miképp szedte össze elképesztő költé­szeti műveltségét - nem kevésbé az, hogy miképp tudott ebből mindig épp annyiról megfeled­kezni, hogy a maradék ne za­varja meg a fülébe csengő dalla­mot. Nincs egy verse sem, mely­ben szabályosan kattogna a rit­mus, sorról sorra meglep valami rögtönzéssel, de minden rögtön­zése abszolút hallásra és tuda­tos komponálásra vall; versei­ben dallam és tudás egymásba fonódva gúnyolja századunk hazai őrültségét, a népies-urbá­nus ellentétet. Ha élne, ma lenne hetven­éves. Filmünk befejező képsorán fehér felhőket látunk gomo­lyogni, és az egyik felhő szélén mintha egy árnyék lóbálná a lábát. Hihetőleg ő az, aki ko­moly képpel épp arra az ájtatos énekre tanítja az apostolokat: „Egy kis halál nem tesz sem­mit, őseinknek szintúgy volt! ” Orbán Ottó Profit B­efektetési Jegy­ Adókedvezmény Biztonság 65% hitel Magas hozam M­­­a mi IBUTMK mm Jegyezhető a Kereskedelmi Bank Rt és az IBUSZ Bank Rt fiókjaiban, valamint a K&H Brókerházban. Velünk révbe jut­ a nagybanki szakértelem és piacismeret garantálja a Profit Befektetési Jegy jövedelmezőségét. Vásárlásához 65% hitelt vehet igénybe, ráadásul december 5-ig névérték alatti áron jegyezhet. A hitellel kiegészített, teljes jegyzett összeget - összjövedelme 30%-áig - levonhatja jövedelemadó-alapjából, és az erre eső adót visszaigényelheti. Mindent összevetve. Profit Befektetési Jegyének éves hozama akár 40% fölé is emelkedhet - ez tisztes nyereség. Tiszta haszon! Budapesten: Kereskedelmi Bank Rt. II.Margit krt. 43-45. * III. Harrer P. u. 3. * V. Károly Krt. 20. * V. Október 6. u. 7. * V. Kossuth tér 18. * VI. Andrássy út 49. * XIV. Örs vezér tere 2. * IBUSZ Bank Rt. II. Margit krt. 67. * IV. Árpád u. 112. * V. Ferenciek tere 5. * V. József A. u. 18. * V. Vigadó u. 6. * VI. Teréz krt. 55. (Nyugati pu.) * VII. Károly krt. 3/c * VII. Károly krt. 17-19. * VII. Erzsébet krt. 6. * VII. Baross tér 11/b (Keleti pu.) * X. Körösi Cs. S. u. 3. * XI Bartók B. út 9. XII Déli pu. * XIV . Ajtósi D. sor 10. * XIV. Örs vezér tere (Sugár) * XIX. Fő u. 3. * XX. Kossuth L. u. 32-36. * XXI. Kossuth L. u. 97. * K&H Brókerház: V. Alkotmány u. 21. * valamint vidéki fiókjainkban, az ország 145 pontján. M1 Befektetési Alapkezelő Kft.

Next