Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
32 oldal | Melléklet: piac -gazdaság f Ám. nom, NÉPSZABADSÁG 1993. november 1., hétfő SZOCIALISTA NAPILAP ___________________________51. évfolyam, 254. szám, első kiadás Szájert választották a Fidesz választmányának elnökévé A vesztes Fodor Gábor még töpreng Szájer Józsefet választotta elnökévé szombaton Miskolcon megtartott alakuló ülésén a Fidesz országos választmánya. Szájer 53 szavazatot kapott, míg a másik elnökjelöltre, Fodor Gáborra, a párt alelnökére 23-an szavaztak. A mindvégig zárt ülést követően Fodor cáfolta, hogy új gazdaságpolitikát hirdetett volna. Azt mondta, az elkövetkező napokban értékeli a kialakult helyzetet, s egyebek között dönt arról is, hogy tagja marad-e a pártnak. Több fideszes politikus is leszögezte, hogy sajnálná, ha Fodor távozna a Fideszből. Szájer József pedig bejelentette: a választmány közeljövőben összehívandó első ülésének napirendjén szerepel majd a Fidesz-SZDSZ megállapodás ratifikálása. MUNKATÁRSAINKTÓL Szombaton egész napos zárt alakuló ülést tartott a Fiatal Demokraták Szövetségének országos választmánya. A tanácskozáson előbb a testület két elnökjelöltje, Fodor Gábor és Szájer József mondott kortesbeszédet, majd a két jelölt támogatói tartottak kampánybeszédeket. Fodor Gábor egyebek között arról beszélt, hogy a párt látványos közvéleménykutatási sikerei ellenére „nem jó irányba fordult a Fidesz szekere”. Társadalmi bázisuk csökken, s a korhatár feloldása ellenére az idősebbek közül kevesebben támogatják a fiatal demokratákat, mint remélték. (Szájer... folytatás a 7. oldalon) A lakosság várható gyógyszerkiadása 14 milliárd A társadalombiztosítási önkormányzatok vagyongazdálkodásáról, a gyógyszerellátásról és a gyógyfürdő-szolgáltatásokról tárgyal ma az egészségbiztosítási önkormányzat elnöksége. Ha sikerül megállapodniuk, úgy a Pénzügyminisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyetértésével kerülhet a parlament elé az a törvényjavaslat, amely a vagyongazdálkodást szabályozná. MUNKATÁRSUNKTÓL A társadalombiztosító immár két éve húzódó vagyoni kárpótlásának egyik oka az, hogy a kormánynak már az elmúlt év közepére el kellett volna készíteni javaslatát a biztosítónak nyújtandó 300 milliárd forint értékű állami vagyon kezelésére. A javaslat azonban csak most készült el, és értesüléseink szerint az egészségbiztosítónak - noha egészében pozitívan értékelte - két jelentős kifogása is van. Egyrészt nem kívánja külső szervezetre bízni a vagyonkezelést, másrészt meg akarja akadályozni, hogy a parlament olyan törvényt fogadjon el, amely lehetőséget adna a vagyoneladásra. Információnk szerint a kormányzati javaslat azért adna lehetőséget ez utóbbira, hogy a még évekig minden valószínűség szerint meglévő alaphiányát a tb ebből fedezze. (A lakosság... folytatás az 5. oldalon) Fontos a magyar kapcsolat Simon Peresz nyilatkozik lapunknak Európa, különösen Kelet-Európa úgy hitte, hogy meg tud szabadulni a nacionalizmusoktól. Ez nem így van. Szerintem a megoldás az, hogy nemzeti szempontból el kell különülni, gazdaságilag pedig egyesülniük kell egy adott térség országainak - mondta Simon Peresz izraeli külügyminiszter a lapunknak adott exkluzív interjúban, melyet a 9. oldalon olvashatnak. A filmrendező halála Gyászol Itália és a világ filmművészete, moziszerető közönsége: elhunyt Federico Fellini. A világhírű olasz rendezőről írásunk a 25. oldalon. Fellini az Oscarral REUTERS Tüntetés a sajtószabadság védelmében A Demokratikus Charta nagygyűlése - Kormányközlemény a médiáról A szombat a sajtószabadság védelmére szervezett demonstrációk napja volt. A csendes tüntetés az MTV székháza előtt kezdődött, majd a részvevők a Parlament elé vonultak. Sok ezren vettek részt a Demokratikus Charta által összehívott nagygyűlésen a Városháza dísztermében. A szónokok között volt Konrád György is, aki leszögezte: az alelnökök szégyent hoznak a magyar demokráciára. A demonstrációk sora nem ért véget: az egyetemisták és főiskolások kedden készülnek békés tüntetést tartani a kormánybeavatkozás nélküli szólásszabadság védelmében. Közben hivatalosan is megerősítették a Népszabadság szombati számában megjelent hírt arról, hogy a hét végén Göncz Árpád telefonbeszélgetést folytatott a kölni kórházban fekvő miniszterelnökkel. Ha érintették a média témáját - amiről nem tudunk -, úgy ez aligha közelíthette kettőjük álláspontját. Tudniillik a Miniszterterelnökségi Sajtóiroda szombaton kiadott közleménye, amely áldását adja a médiaalelnökök tevékenységére, egy oldalvágással a köztársasági elnök felelősségét is szükségesnek tartotta aláhúzni a kialakult helyzetért. A határokon túli, a sajtószabadság mellett elkötelezett erők is hallatják magjukat: a Nemzetközi Sajtóintézet bécsi tanácskozásának részvevői határozottan protestáltak. Szombaton a budapesti Szabadság téren és a Kossuth téren több mint tizenötezer ember - köztük újságírók, írók, politikusok, neves közéleti személyiségek - csendes demonstrációval tiltakozott a két közszolgálati intézményben, a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban kialakult helyzet miatt. A Szabadság téren, a televízió székháza előtt, nem volt hivatalos szónoka a tüntetésnek. A szervezők a tömegben elvegyülve néhány soros kérést olvastak föl: „Önök egy csendes tüntetésen vesznek részt. Nincs többé hangszóró, nincs többé képernyő. Csak az emberi hang és az emberi arc maradt.” A tizenötezer ember ezt követően a Parlament elé vonult, ahol jelképesen levelet „adott át” Kossuth Lajos szobrának. A levél a „tájékoztatásra szegődött magyar újságírók nevében” - egyebek mellett - arra hívja fel a figyelmet, hogy „a rádió és a televízió megint fegyver lett a kormányzó hatalom kezében... A hatalom, demokratikus ellenőrzés híján, mindig teljes uralomra tör... Már régen nem műsorokról, újságírókról, rádióról és televízióról van szó, hanem a sajtószabadságról... Nemcsak a nyilvánosságot élik most meg, hanem az emberek reményeit, hitét, önbizalmát, akaraterejét is.” A csendes tömeg ezután a Városházára vonult, ahol délután a Demokratikus Charta tartott nagygyűlést. Négy órára még a folyosók is zsúfolásig megteltek az épületben. Elsőként Balassa Péter szólt az egybegyűltekhez. - Miért a médiaháború válik újból és újból a legfontosabb politikai kérdéssé, háttérbe szorítva az ország gazdasági szociális gondjait? - tette fel a kérdést Balassa. - Azért - adta meg a választ -, mert itt nem értelmiségi belügyről van szó; a médiumok szabadságától függ e válságterületek kezelése. Csak a hiteles tájékoztatás segíthet abban, hogy a polgárok felismerjék: az ország sorsa azon is múlik, hogy mennyire ismerik fel jogaikat és hogyan élnek vele. Egy ország akkor erősítheti meg gyönge és ingatag demokráciáját, ha az állampolgárok között működik a szolidaritás, a kommunikáció bármilyen antidemokratikus veszély, fenyegetés, zsarolás, megfélemlítés esetén - fogalmazott a szónok. (Tüntetés... folytatás a 4. oldalon) TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Sokan, csendben Megalapozatlan, de legalábbis bizonytalan • Az ÁSZ véleménye a jövő évi költségvetés tervezetéről Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) benyújtotta az Országgyűlésnek az 1994. évi költségvetési törvény tervezetéről készített véleményének második részét, melyből kiderül, hogy az első kötetben az általánosítás szintjén megfogalmazott hiányosságok a költségvetési tervezés alsóbb szintjein nagyon is kézzelfoghatóan léteznek. MUNKATÁRSUNKTÓL Az ÁSZ számos példával támasztja alá, hogy a költségvetési szervek rendszeresen kevesebb bevételt terveznek, mint amennyi ténylegesen várható. Ezzel szemben rendszeresen több kiadást jeleznek előre, mint amennyi azután ténylegesen megvalósul. Az államháztartás egészét jellemzi, hogy a rendelkezésre álló adatok részben vagy egészben megbízhatatlanok, és az összekapcsolt információs rendszer is hiányzik. A központi költségvetés bevételi oldalán szereplő szinte valamennyi tételt egyenként megalapozatlannak, legalábbis bizonytalannak minősíti az ÁSZ véleménye. Ezt a tervezők pontatlanságain túlmenően azzal indokolják, hogy a gazdaság szereplőire vonatkozó információk hiányosak, s szinte lehetetlen megbízható makrogazdasági előrejelzéseket készíteni. Mindez nem áll azonban a privatizációs bevételekre, amelyek esetén 13 milliárd forinttal többet terveztek az illetékesek, mint azt a legderűlátóbb előrejelzés is indokolná. Az ÁSZ azt kifogásolja, hogy a tervezet semmiféle iránymutatást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a privatizációs bevételekből tervezett kiadási céloknak mi a sorrendjük. A jelentés bírálja a belföldi államadósságról szóló fejezetet. Mindenekelőtt azért, mert a hiányt finanszírozó különféle állampapírok ütemezése áttekinthetetlen, és megfelelő tájékoztatás híján követhetetlen a hitelezők összetétele is. Hiányolja az ÁSZ a központi garanciavállalások tételes felsorolását is. Az ÁSZ szakemberei szerint zavarok léphetnek fel az elkülönített állami alapok működésében. A költségvetési törvényjavaslatban a termelői infrastruktúra fejlesztésére az eredetileg elképzelt 30 milliárd forint helyett pedig mindössze 18,9-et irányoztak elő. Ez aligha lesz elegendő a kormány által megjelölt feladatok (így például a vasút-, illetve a regionális víziközmű-hálózat fejlesztésének) elvégzésére. Az ÁSZ egyik érdekes megállapítása, hogy amíg a központi költségvetéshez tartozó intézmények körében teljességgel elmaradt a feladatok átgondolása, az önkormányzatoknál elkezdődött ez a folyamat. (Megalapozatlan... folytatás az 5. oldalon) Mától drágább az áram Mától drágább az áram mindazoknak, akik havonta 300 kilowattóránál több nappali, illetve 1000 kilowattóránál több éjszakai áramot fogyasztanak. A magasabb fogyasztást először novemberben olvassák le, s januárban fizetjük. Mint köztudott, november 1- jétől az áramszolgáltatásban a korábbi kettő mellé bevezetik a harmadik zónát. Eszerint havonta 50 kilowattóráig továbbra is 3,70-et, 300 kilowattóráig 5,30-at, efelett viszont 7,50-et fizetünk a nappali áramért. Az éjszakai tarifa havi 200 kilowattóráig 1,90, 1000 kilowattóráig 2,70, az ezen felüli fogyasztásért pedig 3,50-et fizetünk majd. Az ipari tárca számításai szerint a lakosság nagyobbik része kevesebbet fogyaszt havi 300 kilowattóránál, a drágulás tehát legfeljebb a fogyasztók 4-5 százalékát érinti: a nappali árammal fűtőket, a ma lakossági árammal dolgozó kisvállalkozókat, a különösen nagy lakásban élőket, s rajtuk kívül, miután az első 50 kilowattórára vonatkozó kedvezményt csak egyetlen helyen lehet érvényesíteni, a nyaralótulajdonosok is többet fizetnek majd, összességében mintegy 1,3 milliárd forinttal fizet többet a lakosság az új tarifa miatt. Ezen felül többet fizetnek a közös költségben a társasházak lakói is. A számlafizetés havonta történik ugyan, de éves elszámolással. A téli nagyobb és a nyári alacsonyabb fogyasztás az év végén kiegyenlítődik. Végső soron tehát úgy tűnik, a mostani áremelés még nem lesz igazán széles körű. Mégis, ahol lehet, meg kell keresni a takarékosság lehetőségeit. A jövőre kilátásba helyezett drágulás ugyanis nyilván sokkal szélesebb rétegeket érint majd a mostaninál jóval súlyosabban. Kozma Judit