Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
1993. november hétfő PIAC - GAZDASÁG Béke lesz az olajfák alatt Izrael, az alig fél évszázados múltú ország, az ember és természet harmóniájának újrateremtése során a félsivatagot virágzó kertté alakította, s így világraszólót alkotott. Eddigi történelme során azonban nem sikerült békében élnie szomszédaival. Most elérhetőnek látszik az, hogy az emberiség zsidó, keresztény, mohamedán kultúrájának bölcsője az évezredes csatamezők helyett a béke földjévé váljon. Alapítása óta először Európán kívüli, ám ahhoz ezer szállal kötődő országban, Izraelben tartotta az E.A.R.I.E. (Európai Ipargazdasági Kutatások Társasága) huszadik konferenciáját. Az izraeli-palesztin szerződés aláírása előtt egy héttel e konferencián, történelmi horderejű kerekasztalvita hallgatói lehettek a résztvevők: két palesztin és két izraeli gazdasági szakértő vitatkozott a békefolyamat várható gazdasági hatásairól. A béke a térség gazdasági átalakulásának politikai kereteit teremti meg. Ha véget ér Izrael 45 éves háborúja a palesztinokkal és az arab országokkal, akkor lebonthatók a szabadkereskedelem előtt álló akadályok, megvalósulhat a munkaerő, a tőke szabad áramlása, kiépülhet egy új gazdasági integrációs modell, amely hozzájárulhat a térség lakóinak jólétéhez. Politika és üzlet Amint a vitavezető Leev Hirsch professzor hangsúlyozta, a kerekasztalvita palesztin és izraeli résztvevői, akik már hosszú ideje ülnek együtt a tárgyalóasztaloknál, nemcsak egymást, hanem saját népüket is meg kell győzzék arról, hogy a mindkét fél által súlyosnak tekintett engedmények árán megszülető kompromisszum végső soron mindannyiuk számára előnyös. Csak békében hozható létre a ma még csupán merész víziónak tűnő mediterrán térségi gazdasági integráció. A politikai és gazdasági megvalósíthatóságot mindig együtt kell szem előtt tartani az új gazdasági modell kialakításakor, ennek megfelelően módosítva a már létező intézményeket és építve ki az újakat. A palesztin tárgyaló delegáció tagja, a filozófiaprofesszor Sári Nusseibeh szerint a békefolyamat már akkor elkezdődött, amikor az új izraeli vezetés felismerte, hogy az emberek közötti együttműködés nem nélkülözheti az egyes közösségek vezetőinek elismerését. A politikusok jelenlegi legfontosabb kötelezettségének azt tartja, hogy miután megteremtették az üzletemberek számára a cselekvés lehetőségét, vonuljanak ki az üzleti életből. Dan Propper, az Izraeli Gyáriparosok Szövetségének elnöke azokról a reményekről szólt, hogy a régió, ha sikerül a gazdaság integrációjának kiépítése, a maga 200 millió lakosával a globális fejlődés egyik erős blokkjává válhat. Ez az üzletemberek fontos célja, ami viszont a béke nélkül nem érhető el. Mind az integrációnak, mind a béke tartóssá válásának fontos feltétele az, hogy mérséklődjenek a térségben ma meglévő súlyos gazdasági egyenlőtlenségek. A két nagyon eltérő színvonalú gazdaság fejlettségi szintjét közelíteni kell egymáshoz, annak érdekében, hogy az óhajtott szintű gazdasági kapcsolatok kialakulhassanak. A csúcstechnikai versenyben is sikeres gazdasággal ne álljanak szemben éhező tömegek, mert akkor a nehezen kialkudott, törékeny béke állandóan veszélynek lesz kitéve. A gazdaságilag fejlett Izrael és az autonómmá váló területek egy főre jutó GNP-je, lakossági fogyasztása ma még jelentősen különbözik. A magas munkanélküliséghez és az alacsony életszínvonalhoz - a világ számos más, alacsony életszínvonalú régiójától eltérően - e térségben nem társul tőkehiány. A világbank, az EK, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, a palesztin emigráció, s nem utolsósorban az izraeli befektetők rendelkezésre tudják bocsátani azt a tőkét, ami a régió infrastruktúrájának felépítéséhez szükséges. Ez mérsékelni fogja a munkanélküliséget és hozzájárul a tradicionális iparágak megerősödéséhez is, mivel csökkenti távolságukat a piacoktól. A fejlesztések rövid időn belül meghozhatják gyümölcseiket. Propper szerint bízni lehet abban, hogy a palesztin területek GNP-je néhány év múlva tíz százalékpontnyi különbséggel megközelíti az izraeli mutatót. Rendkívül magas, évi 25 százalékos növekedési ütem is elképzelhető, mert nagyon alacsony színvonalról indul a gazdasági növekedés. Szerinte a most korlátozott autonómiát kapott területek és Izrael közötti együttműködés ideális megoldása a teljesen szabad kereskedelem, amit viszont rövid távon nem tart elképzelhetőnek. Jelenleg ugyanis az izraeli és a palesztin, illetve a szomszédos arab országok közötti bérköltség aránya 4:1, mivel az izraeli munkáltatót jelentős szociális költségek is terhelik. Ilyen körülmények között a 10,5 százalékos izraeli munkanélküliségi ráta is tovább nőne, újabb szociális feszültségeket és költségvetési terheket gerjesztve. Ugyanakkor a védelemre szoruló palesztin ipar számára sem lenne előnyös a vámkorlátok lebontása. A gyáriparosok véleménye az, hogy segíteni kell a korlátozott autonómiájúvá váló területeken a palesztin ipar fejlesztését és ennek eredményeként hétnyolc év alatt elérhető, hogy a fejlettségi szintkülönbségek oly mértékben csökkenjenek, ami majd lehetővé teszi a szabadkereskedelmi korlátok lebontását. Izrael érdeke az, hogy segítse a palesztin ipar fejlődését, a térség gazdasági felemelkedését. Ezt olyan módozatokat választva kívánja előmozdítani, amelyek a lehető legkevésbé veszélyeztetik az izraeli gazdaság fejlődését. Samir Huebeh doktor, a Palesztin Gazdasági Fejlesztési Csoport igazgatója - aki régóta foglalkozik a palesztin békegazdaság feltételeinek kidolgozásával, s egy erről szóló, a tárgyalások tudományos hátteréül szolgáló könyv társszerzője a békében való együttélés, a gazdasági együttműködés előfeltételének azt tartotta, hogy végre mint embereket, és nem mint ellenséget definiálják egymást a térség lakói. Az Izrael állam és a PFSZ, valamint a szomszéd országokkal kötött egyezménynek két, a gazdaság fejlődése szempontjából fontos része van. Az egyik a multilaterális, amelyik a vízgazdálkodás, az energia, a kereskedelem, a távközlés, a pénzügyi szektor és az ipari együttműködésekre vonatkozik. A másik a regionális, amelyek a korlátozottan autonóm területeken a regionális fejlesztési alapok (esetlegesen bankok) létrehozásáról, a Holt-tenger gazdasági hasznosításáról, a déli és keleti Mediterrán régió fejlesztési projektjeiről, a vegyes vállalatok alapításáról és működtetéséről, a regionális turizmus fejlesztéséről, a palesztin, izraeli, jordániai, szíriai villamosenergia-rendszerekről szól. Az egyezmények megadják a jogot a palesztinoknak az önkormányzat létrehozására és arra, hogy saját maguk döntsék el, miben akarnak, és miben nem akarnak együttműködni az izraeli gazdasággal. Izrael mint arab piac Ezek az egyezmények utat nyitnak a békéhez, de igen sok még a nyitott kérdés. A palesztin önkormányzatok sikeres gazdasági tevékenysége nemcsak az Izraellel való viszonytól, hanem Jordániától és a többi arab államnak a gazdasági együttműködésre való hajlandóságától, tehát Izrael és az arab országok közötti viszony alakulásától is erősen függ. A palesztinok kapcsolatrendszerében fontos a kiegyensúlyozottság az Izraelhez és Jordániához és azon keresztül az arab világhoz fűződő viszonyban. Épp ezért a palesztinok nagyon sok tárgyalást folytattak a Jordániával való gazdasági együttműködés lehetőségéről is. A rövid távú program legfontosabb feladata az, hogy a korlátozott autonómiához jutó területeken 4-6 hónapon belül felállítsák a palesztin nemzeti intézményeket, létrejöjjenek a pénzügyi szervezetek, megszülessenek a gazdasági élet működéséhez nélkülözhetetlen törvények, legyen statisztikai adatszolgáltatás, hogy az információjuk legyen a társadalomról és a gazdaságról. Rögtön a kezdetekkor tanfolyamok szervezésére van szükség, ahol nagy számban kellene kiképezni az új feladatok ellátására, az új lehetőségek kihasználására az embereket. A tel-avivi egyetem oktatója, Sahar professzor - aki mint az izraeli kormány egyik gazdasági tanácsadója a Yom Kippur háborút követően a közép-keleti térség gazdasági együttműködésére terjesztette elő az első javaslatot - a vitában megjegyezte: amikor a békekötés esélyei a látóhatár horizontján belülre kerültek, az árfolyamok az izraeli tőzsdén 20 százalékkal emelkedtek. Ez az izraelieknek azt a reális várakozását fejezi ki, hogy a béke gazdasági prosperitást fog hozni. Tagadhatatlanul nagyok a biztonsági kockázatok, de a lehetőségek sem csekélyek. Nemcsak Izrael lehet az egyedüli piaca a palesztin áruknak. Az elmúlt évtizedben nagyon sok ígéret hangzott el erről világszerte, és különösen az Európai Közösség hangsúlyozta sokszor a palesztinokkal való gazdasági együttműködés szükségességét. Most eljött az ideje annak, hogy Európa politikusai ezeket a szavakat tettekre váltsák és végre az EK megnyissa a piacát a palesztin áruk, például a mezőgazdasági termékek előtt. Ha azt megtennék, akkor nagymértékben elősegítenék, hogy a térség túljusson az első néhány nehéz éven. Feltételezhető, hogy ez a lépés csak alig érintené hátrányosan a palesztinokénál sokkalta nagyobb európai termelőket. A hét legfejlettebb ország is segítheti az arab országok ipari fejlődését és azt, hogy az Izraellel szembeni arab bojkott megszűnjön, hiszen enélkül a vámkorlátok lebontásáról, mint az integráció felé vezető út egyik lépésről nincs sok értelme beszélni. Gazdaság békében Összességében a békefolyamatnak már rövid távon is pozitív gazdasági mérlege várható, hiszen az arab bojkott enyhülésével máris javultak az izraeli értékesítési lehetőségek. Megélénkült az Izraelbe irányuló külföldi tőkebefektetés, és ha megnyílnak az arab országok piacai, akkor az izraeli áruk újabb, óriási felvevőképességű piacon bizonyíthatják versenyképességüket. Az általános béke tehát a munkanélküliséget már csak azért sem fogja növelni, mivel jelentős új befektetések is várhatók. A szabad munkaerőáramlást, a határok nyitottságát, a szabad tőkeáramlást a megfelelő intézményi rendszerek kiépítésével kell támogatni. Ezek ellenőrzési rendszerének pedig az akadályok időbeni felismerését, a problémák megoldhatóságát, végső soron a gazdasági növekedést kell segíteniük. Nemcsak Izrael, hanem szomszédai érdeke is az, hogy nyitva tartsa határait az autonóm területek és a régió országai előtt. A reményekről és a realitásokról nyíltan szóló palesztin és izraeli szakemberek párbeszéde jól illusztrálta, hogy még nagyon sok közös munkára van szükség ahhoz, hogy a Közép- Kelet a világ egyik virágzó, gyors gazdasági növekedésű térségévé váljon. A sivatagi tigris ma még nincs egy súlycsoportban az ázsiai rokonaival, de mégis már ugrani készül. Az érdekeltek tudják, hogy a béke stabilizálása alapvetően a gazdasági fejlődéstől függ. Ezt talán a legjobban Simon Peresz külügyminiszter, a kerekasztalvitát követő estén tartott előadásában fogalmazta meg: „sok-sok éven át jól definiáltuk az ellenséget és nem jutottunk el a békéhez; most a problémát kell definiálnunk és azokra megoldást keresve el fogunk jutni a békéhez”. Inzelt Annamária NÉPSZABADSÁG 19 mint a Fejértej Parmalat Tejipari Rt. egyik alapítója és részvényese, az 1991. évi XXV. törvény alapján, az 1992. június 24. napján hozott 17. sz. határozatával úgy döntött, hogy a Fejértej Parmalat Rt. által kibocsátott, 18 000 darab, egyenként 10 000 Ft össznévértékű, bemutatóra szóló, 180 000 000 Ft össznévértékű törzsrészvényét, kárpótlási jegy és kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében, nyilvános ajánlattétel útján forgalomba hozza. A nyilvános forgalomba hozatalt az Állami Értékpapír Felügyelet 1993. október 27. napján hozott, 20.124/93. számú határozatával engedélyezte. Az Állami Vagyonügynökség úgy határozza meg az értékesítés feltételeit, hogy mezőgazdasági szövetkezetek részt vehessenek a Fejértej Parmalat Rt. privatizációjában. Ennek érdekében az ÁVÜ lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek kárpótlási jegy előlegutalványukat felhasználva is jegyezhessenek a felajánlott részvényből. Jegyzés ideje . 1993. november 8-1993. november 26. Jegyzés helye A részvényeket az ÁVÜ által szervezett kárpótlási jegyeket forgalmazó konzorcium alábbi tagjainál lehet jegyezni a pénztári órákban, 9-12 óráig. Argenta Top Bróker Rt. (forgalmazó), 1052 Budapest, Vármegye u. 3-5. Budapest Értékpapír és Befektetési Rt., Budapest V., Deák F. u. 5. Budapest Bank Rt., fiókok: 8200 Székesfehérvár, Május 1. tér 8., 2400 Dunaújváros, Béke tér 3. Mezőbank Bróker Rt., 1054 Budapest, Hold u. 16. Mezőbank Rt. fiókok: 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 25.; 2800 Tatabánya, Mártírok útja 81/B. Fizetés módja A részvényjegyzés kárpótlási jegy vagy szövetkezetek kárpótlási jegy előlegutalványa ellenében történik. A kárpótlási jegy tulajdonosa a jegyzéskor átadja a kárpótlási jegyet, vagy a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. által kárpótlási jegyre és/vagy szövetkezetek kárpótlási jegy előlegutalványára kiadott letéti igazolást. Az alanyi jogon történő jegyzés esetén a részvényjegyző köteles az OKKH által aláírt határozatot és a kárpótlási jegyek átadás-átvételét igazoló okmányt bemutatni. Mezőgazdasági termelő jegyzése esetén a részvényjegyző köteles státuszát vállalkozói igazolvány, cégkivonat felmutatásával igazolni. A jegyzés megtörténtét jegyzési ív igazolja. A jegyzéskor - attól függően, hogy kárpótlási jegy vagy kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében történik a jegyzés más tartalmú - jegyzési ív kerül kitöltésre. A kárpótlási jegy ellenében történő jegyzéskor a jegyzési íven rögzítésre kerül a leadott kárpótlási jegyek száma, sorszáma, névértéke, valamint a jegyzett részvények száma és névértéke, valamint a jegyzés pontos ideje. A kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében történő jegyzés esetén a fentieken kívül feltüntetésre kerül a leadott kárpótlási jegy előlegutalvány letéti igazolás száma, az összeg, melyre kiállították, a 30 000-rel osztható összegre történő kiegészítés esetén a kiegészítésül leadott kárpótlási jegyek száma, sorszáma, címletértéke, a jegyzett részvények száma, valamint az, hogy a jegyzés elfogadása esetén a kárpótlási jegy előlegutalványban megtestesített kölcsön visszafizetéséig a részvényeken az Állami Vagyonügynökségnek óvadéki joga van. A jegyzés 30 000 Ft-tal osztható összegről szóló kárpótlási jegy előlegutalvány letétjét igazoló letéti igazolás vagy 30 000 Ft címletértékű kárpótlási jegy ellenében történik, vagy - jelen részvényjegyzés szempontjából - törtösszegről szóló kárpótlási jegyről vagy kárpótlási jegy előlegutalványról szóló letéti igazolást a jegyző a jegyzéskor kárpótlási jegy átadásával 30 000-rel osztható összegre kiegészítheti. Értékesítési ár 30 000 Ft címletértékű kárpótlási jegyért vagy 30 000 Ft névértékű kárpótlási jegy előlegutalványért 4 db, egyenként 10 000 Ft névértékű részvényt lehet jegyezni. Allokáció Túljegyzés esetén először az alanyi jogon kárpótoltak jegyzései kerülnek kielégítésre. Amennyiben az alanyi jogon kárpótoltak jegyzései visszaigazolásra kerültek, ezt követően a Fejértej Parmalat Rt szállítóinak jegyzéseit elégítik ki, akár kárpótlási jeggyel, akár kárpótlási jegy előlegutalvánnyal jegyezték. Amennyiben a második csoportba tartozók jegyzései is kielégítésre kerültek, úgy a mezőgazdasági termelők jegyzései kerülnek kielégítésre, akár kárpótlási jeggyel, akár kárpótlási jegy előlegutalvánnyal jegyezte. Amennyiben mindhárom csoportba tartozó személyek jegyzései visszaigazolásra kerültek, úgy a fenti csoportokba nem tartozó jegyzők jegyzései is elfogadásra kerülnek. Amennyiben valamely csoportba tartozó jegyzők túljegyzik a felajánlott mennyiséget, úgy először a négy részvényt jegyzők jegyzései, majd négy részvényenként növekvő mértékű jegyzések kerülnek elfogadásra mindaddig, amíg a felajánlott részvénycsomag erre fedezetet nyújt. Az elfogadott jegyzésekre a részvények kiosztása a jegyzés lezárását követő 15. naptól kezdődően történik. A részvények kiadása, az ÁVÜ óvadéki joga A részvények kiadását a jegyzési időszak lezárását követő 15 napon belül kell megkezdeni. A részvényeket a jegyzés helyén lehet átvenni. A részvények átadásával azok a jegyzők tulajdonába kerülnek. A teljes egészében, ill. részben kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében jegyzett részvényen, a kárpótlási jegy előlegutalvány felhasználásával tett jövőbeni fizetési ígéret teljesítésének biztosítékaként, a Magyar Államot ezen jogügyletben képviselő Állami Vagyonügynökségnek óvadéki joga van. A részvények átadásakor a kárpótlási jegy előlegutalvánnyal jegyző részvényes óvadéki szerződést ír alá az Állami Vagyonügynökséggel. Az óvadéki szerződés tartama alatt a részvények a CODEX Rt.-nél kerülnek letétbe helyezésre azzal, hogy azt csak a kárpótlási jegy előlegutalvány visszafizetése esetén, az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásával veheti fel a tulajdonos. Az ÁVÜ a részvényeket üres forgatmánnyal látja el. Ha részvényes a kárpótlási jegy előlegutalványban meghatározott mennyiségű kárpótlási jegyet az eljárási rend szerint átadja az Állami Vagyonügynökségnek (szerződésszerűen teljesít), úgy az óvadék tárgya visszajár, és az ÁVÜ hozzájárul ahhoz, hogy a részvényes a részvényeket a letétéből felvegye. A kárpótlási jegy előlegutalvány felhasználásával keletkező fizetési kötelezettséget a részvényes a mindenkor hatályos jogszabályok által a kárpótlási földalapba kijelölt földek elárverezésének határidejeként meghatározott időpontot követő 12. hónap utolsó napjáig köteles visszafizetni. Amennyiben a fenti időpontig a részvényes nem, vagy nem az eljárási rendben meghatározottak szerint teljesít, úgy az ÁVÜ követelését az óvadék tárgyából kielégíti. Az ÁVÜ a részvény átadás-átvételét igazoló Tulajdonosi Igazolásban hozzájárul ahhoz, hogy a részvényes tulajdonosi jogait a társaság közgyűlésén gyakorolja. A részvényekhez fűződő társasági jogok így a szavazati és indítványtételi jog, a közgyűlésen való részvétel, felvilágosítás kérés, észrevételezés és felszólamlás joga, valamint a kisebbségi jogok, az osztalékhoz és likvidációs hányadhoz fűződő jogok a részvényjegyzőt illetik meg. A kárpótlási jegy előlegutalvány visszafizetéséig az óvadékul adott részvények után járó osztalék, ill. likvidációs hányad letéti számlán kerül elhelyezésre, mely szerződésszerű teljesítés esetén a tulajdonost, nemteljesítés esetén az ÁVÜ-t illeti meg. A Fejértej Parmalat Rt. a tulajdonosi igazolást a részvénytulajdonjog igazolásként elfogadja. Az óvadéki szerződés hatálya alatt a részvényes a részvényeket nem adhatja el és nem terhelheti meg. A letéti őrzés költségei a részvényest terhelik. Kifizetési és letéti hely Az óvadék tárgyát képező részvények a CODEX Rt.-nél kerülnek letétbe helyezésre. A társaság a részvényekhez kapcsolódó kifizetéseket székhelyén teljesíti. Tőzsdei bevezetés, egyéb feltételek A kibocsátó jelenleg nem tervezi a nyilvánosan felajánlott részvények tőzsdei bevezetését. A részvények az 1993. évi osztalékszelvénnyel együtt kerülnek értékesítésre. A kárpótlási jegy, ill. kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében jegyzett részvény személyi jövedelemadó visszatérítésre nem ad lehetőséget. A nyilvános forgalomba hozatal feltételeit tartalmazó tájékoztató 1993. november 1. napjától kezdődően megtekinthető a jegyzési helyeken. 571940 Az Állami Vagyonügynökség, mint n J7oiórtoi Pnrmnlnt T/iiinnfi Pf /mm'// rtlstní+Aisi Ar f/Ir-n/ímt/wvi ✓»-* 10Q1 A\i»