Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

1993. november hétfő PIAC - GAZDASÁG Béke lesz az olajfák alatt Izrael, az alig fél évszázados múltú ország, az ember és természet harmóniájának újrateremtése során a félsivatagot virágzó kertté alakította, s így világraszólót alkotott. Eddigi történelme során azonban nem sikerült békében élnie szomszédaival. Most elérhe­tőnek látszik az, hogy az emberiség zsidó, keresztény, mohame­dán kultúrájának bölcsője az évezredes csatamezők helyett a bé­ke földjévé váljon. Alapítása óta először Európán kívüli, ám ah­hoz ezer szállal kötődő országban, Izraelben tartotta az E.A.R.I.E. (Európai Ipargazdasági Kutatások Társasága) huszadik konfe­renciáját. Az izraeli-palesztin szerződés aláírása előtt egy héttel e konfe­rencián, történelmi horderejű kerekasztalvita hallgatói lehet­tek a résztvevők: két palesztin és két izraeli gazdasági szakértő vitatkozott a békefolyamat vár­ható gazdasági hatásairól. A béke a térség gazdasági átalakulásának politikai kere­teit teremti meg. Ha véget ér Iz­rael 45 éves háborúja a palesz­tinokkal és az arab országok­kal, akkor lebonthatók a sza­badkereskedelem előtt álló akadályok, megvalósulhat a munkaerő, a tőke szabad áram­lása, kiépülhet egy új gazdasági integrációs modell, amely hoz­zájárulhat a térség lakóinak jó­létéhez. Politika és üzlet Amint a vita­vezető Leev Hirsch professzor hangsúlyoz­ta, a kerekasztalvita palesztin és izraeli résztvevői, akik már hosszú ideje ülnek együtt a tár­gyalóasztaloknál, nemcsak egy­mást, hanem saját népüket is meg kell győzzék arról, hogy a mindkét fél által súlyosnak te­kintett engedmények árán meg­születő kompromisszum végső soron mindannyiuk számára előnyös. Csak békében hozható létre a ma még csupán merész víziónak tűnő mediterrán térsé­gi gazdasági integráció. A poli­tikai és gazdasági megvalósít­hatóságot mindig együtt kell szem előtt tartani az új gazda­sági modell kialakításakor, en­nek megfelelően módosítva a már létező intézményeket és építve ki az újakat. A palesztin tárgyaló delegá­ció tagja, a filozófiaprofesszor Sári Nusseibeh szerint a béke­folyamat már akkor elkezdő­dött, amikor az új izraeli veze­tés felismerte, hogy az emberek közötti együttműködés nem nélkülözheti az egyes közössé­gek vezetőinek elismerését. A politikusok jelenlegi legfonto­sabb kötelezettségének azt tart­ja, hogy miután megteremtették az üzletemberek számára a cse­lekvés lehetőségét, vonuljanak ki az üzleti életből. Dan Propper, az Izraeli Gyáriparosok Szövetségének elnöke azokról a reményekről szólt, hogy a régió, ha sikerül a gazdaság integrációjának ki­építése, a maga 200 millió lako­sával a globális fejlődés egyik erős blokkjává válhat. Ez az üz­letemberek fontos célja, ami vi­szont a béke nélkül nem érhető el. Mind az integrációnak, mind a béke tartóssá válásának fon­tos feltétele az, hogy mérsék­lődjenek a térségben ma meglé­vő súlyos gazdasági egyenlőt­lenségek. A két nagyon eltérő színvona­lú gazdaság fejlettségi szintjét közelíteni kell egymáshoz, an­nak érdekében, hogy az óhajtott szintű gazdasági kapcsolatok kialakulhassanak. A csúcstech­nikai versenyben is sikeres gaz­dasággal ne álljanak szemben éhező tömegek, mert akkor a nehezen kialkudott, törékeny béke állandóan veszélynek lesz kitéve. A gazdaságilag fejlett Izrael és az autonómmá váló területek egy főre jutó GNP-je, lakossági fogyasztása ma még jelentősen különbözik. A magas munka­­nélküliséghez és az alacsony életszínvonalhoz - a világ szá­mos más, alacsony életszínvo­nalú régiójától eltérően - e tér­ségben nem társul tőkehiány. A világbank, az EK, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, a pa­lesztin emigráció, s nem utolsó­sorban az izraeli befektetők rendelkezésre tudják bocsátani azt a tőkét, ami a régió infrast­ruktúrájának felépítéséhez szükséges. Ez mérsékelni fogja a munkanélküliséget és hozzá­járul a tradicionális iparágak megerősödéséhez is, mivel csökkenti távolságukat a pia­coktól. A fejlesztések rövid időn belül meghozhatják gyümölcse­iket. Propper szerint bízni lehet abban, hogy a palesztin terüle­tek GNP-j­e néhány év múlva tíz százalékpontnyi különbséggel megközelíti az izraeli mutatót. Rendkívül magas, évi 25 száza­lékos növekedési ütem is elkép­zelhető, mert nagyon alacsony színvonalról indul a gazdasági növekedés. Szerinte a most kor­látozott autonómiát kapott te­rületek és Izrael közötti együtt­működés ideális megoldása a teljesen szabad kereskedelem, amit viszont rövid távon nem tart elképzelhetőnek. Jelenleg ugyanis az izraeli és a palesztin, illetve a szomszédos arab orszá­gok közötti bérköltség aránya 4:1, mivel az izraeli munkálta­tót jelentős szociális költségek is terhelik. Ilyen körülmények között a 10,5 százalékos izraeli munkanélküliségi ráta is to­vább nőne, újabb szociális fe­szültségeket és költségvetési terheket gerjesztve. Ugyanak­kor a védelemre szoruló palesz­tin ipar számára sem lenne elő­nyös a vámkorlátok lebontása. A gyáriparosok véleménye az, hogy segíteni kell a korlátozott autonómiájúvá váló területeken a palesztin ipar fejlesztését és ennek eredményeként hét­nyolc év alatt elérhető, hogy a fejlettségi szintkülönbségek oly mértékben csökkenjenek, ami majd lehetővé teszi a szabadke­reskedelmi korlátok lebontását. Izrael érdeke az, hogy segítse a palesztin ipar fejlődését, a tér­ség gazdasági felemelkedését. Ezt olyan módozatokat választ­va kívánja előmozdítani, ame­lyek a lehető legkevésbé veszé­lyeztetik az izraeli gazdaság fejlődését. Samir Hueb­eh doktor, a Pa­lesztin Gazdasági Fejlesztési Csoport igazgatója - aki régóta foglalkozik a palesztin béke­gazdaság feltételeinek kidolgo­zásával, s egy erről szóló, a tár­gyalások tudományos hátteréül szolgáló könyv társszerzője­­ a békében való együttélés, a gaz­dasági együttműködés előfelté­telének azt tartotta, hogy végre mint embereket, és nem mint ellenséget definiálják egymást a térség lakói. Az Izrael állam és a PFSZ, valamint a szomszéd országok­kal kötött egyezménynek két, a gazdaság fejlődése szempontjá­ból fontos része van. Az egyik a multilaterális, amelyik a víz­­gazdálkodás, az energia, a ke­reskedelem, a távközlés, a pénzügyi szektor és az ipari együttműködésekre vonatko­zik. A másik a regionális, ame­lyek a korlátozottan autonóm területeken a regionális fejlesz­tési alapok (esetlegesen ban­kok) létrehozásáról, a Holt-ten­ger gazdasági hasznosításáról, a déli és keleti Mediterrán régió fejlesztési projektjeiről, a ve­gyes vállalatok alapításáról és működtetéséről, a regionális tu­rizmus fejlesztéséről, a palesz­tin, izraeli, jordániai, szíriai villamosenergia-rendszerekről szól. Az egyezmények megadják a jogot a palesztinoknak az ön­­kormányzat létrehozására és arra, hogy saját maguk döntsék el, miben akarnak, és miben nem akarnak együttműködni az izraeli gazdasággal. Izrael mint arab piac Ezek az egyezmények utat nyitnak a békéhez, de igen sok még a nyitott kérdés. A palesz­tin önkormányzatok sikeres gazdasági tevékenysége nem­csak az Izraellel való viszony­tól, hanem Jordániától és a töb­bi arab államnak a gazdasági együttműködésre való hajlan­dóságától, tehát Izrael és az arab országok közötti viszony alakulásától is erősen függ. A palesztinok kapcsolatrendsze­rében fontos a kiegyensúlyo­zottság az Izraelhez és Jordániá­hoz és azon keresztül az arab világhoz fűződő viszonyban. Épp ezért a palesztinok nagyon sok tárgyalást folytattak a Jor­dániával való gazdasági együtt­működés lehetőségéről is. A rövid távú program legfon­tosabb feladata az, hogy a kor­látozott autonómiához jutó te­rületeken 4-6 hónapon belül felállítsák a palesztin nemzeti intézményeket, létrejöjjenek a pénzügyi szervezetek, megszü­lessenek a gazdasági élet műkö­déséhez nélkülözhetetlen törvé­nyek, legyen statisztikai adat­szolgáltatás, hogy az informá­ciójuk legyen a társadalomról és a gazdaságról. Rögtön a kez­detekkor tanfolyamok szerve­zésére van szükség, ahol nagy számban kellene kiképezni az új feladatok ellátására, az új le­hetőségek kihasználására az embereket. A tel-avivi egyetem oktatója, Sahar professzor - aki mint az izraeli kormány egyik gazdasá­gi tanácsadója a Yom Kippur háborút követően a közép-kele­ti térség gazdasági együttmű­ködésére terjesztette elő az első javaslatot - a vitában megje­gyezte: amikor a békekötés esé­lyei a látóhatár horizontján be­lülre kerültek, az árfolyamok az izraeli tőzsdén 20 százalékkal emelkedtek. Ez az izraelieknek azt a reális várakozását fejezi ki, hogy a béke gazdasági pros­peritást fog hozni. Tagadhatat­lanul nagyok a biztonsági koc­kázatok, de a lehetőségek sem csekélyek. Nemcsak Izrael lehet az egye­düli piaca a palesztin áruknak. Az elmúlt évtizedben nagyon sok ígéret hangzott el erről vi­lágszerte, és különösen az Eu­rópai Közösség hangsúlyozta sokszor a palesztinokkal való gazdasági együttműködés szük­ségességét. Most eljött az ideje annak, hogy Európa politikusai ezeket a szavakat tettekre vált­sák és végre az EK megnyissa a piacát a palesztin áruk, például a mezőgazdasági termékek előtt. Ha azt megtennék, akkor nagymértékben elősegítenék, hogy a térség túljusson az első néhány nehéz éven. Feltételez­hető, hogy ez a lépés csak alig érintené hátrányosan a palesz­tinokénál sokkalta nagyobb eu­rópai termelőket. A hét legfejlettebb ország is segítheti az arab országok ipari fejlődését és azt, hogy az Iz­raellel szembeni arab bojkott megszűnjön, hiszen enélkül a vámkorlátok lebontásáról, mint az integráció felé vezető út egyik lépésről nincs sok értelme beszélni. Gazdaság békében Összességében a békefolya­matnak már rövid távon is pozi­tív gazdasági mérlege várható, hiszen az arab bojkott enyhülé­sével máris javultak az izraeli értékesítési lehetőségek. Megé­lénkült az Izraelbe irányuló kül­földi tőkebefektetés, és ha meg­nyílnak az arab országok piacai, akkor az izraeli áruk újabb, óri­ási felvevőképességű piacon bi­zonyíthatják versenyképességü­ket. Az általános béke tehát a munkanélküliséget már csak azért sem fogja növelni, mivel jelentős új befektetések is vár­hatók. A szabad munkaerő­áramlást, a határok nyitott­ságát, a szabad tőkeáramlást a megfelelő intézményi rendsze­rek kiépítésével kell támogatni. Ezek ellenőrzési rendszerének pedig az akadályok időbeni fel­ismerését, a problémák megold­hatóságát, végső soron a gazda­sági növekedést kell segíteniük. Nemcsak Izrael, hanem szom­szédai érdeke is az, hogy nyitva tartsa határait az autonóm terü­letek és a régió országai előtt. A reményekről és a realitá­sokról nyíltan szóló palesztin és izraeli szakemberek párbeszéde­­ jól illusztrálta, hogy még na­gyon sok közös munkára van szükség ahhoz, hogy a Közép- Kelet a világ egyik virágzó, gyors gazdasági növekedésű térségévé váljon. A sivatagi tig­ris ma még nincs egy súlycso­portban az ázsiai rokonaival, de mégis már ugrani készül. Az érdekeltek tudják, hogy a béke stabilizálása alapvetően a gazdasági fejlődéstől függ. Ezt talán a legjobban Simon Peresz külügyminiszter, a kerek­­asztalvitát követő estén tartott előadásában fogalmazta meg: „sok-sok éven át jól definiáltuk az ellenséget és nem jutottunk el a békéhez; most a problémát kell definiálnunk és azokra megoldást keresve el fogunk jutni a békéhez”. Inzelt Annamária NÉPSZABADSÁG 19 mint a Fejértej Parmalat Tejipari Rt. egyik alapítója és részvényese, az 1991. évi XXV. törvény alapján, az 1992. június 24. napján hozott 17. sz. határozatával úgy döntött, hogy a Fejért­ej Parmalat Rt. által kibocsátott, 18 000 darab, egyenként 10 000 Ft össznévértékű, bemutatóra szóló, 180 000 000 Ft össznévértékű törzsrészvényét, kárpótlási jegy és kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében, nyilvános ajánlattétel útján forgalomba hozza. A nyilvános forgalomba hozatalt az Állami Értékpapír Felügyelet 1993. október 27. napján hozott, 20.124/93. számú határozatával engedélyezte. Az Állami Vagyonügynökség úgy határozza meg az értékesítés feltételeit, hogy mezőgazdasági szövetkezetek részt vehessenek a Fejértej Parmalat Rt. privatizációjában. Ennek érdekében az ÁVÜ lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek kárpótlási jegy előlegutalványukat felhasználva is jegyezhessenek a felajánlott részvényből. Jegyzés ideje . 1993. november 8-1993. november 26. Jegyzés helye A részvényeket az ÁVÜ által szervezett kárpótlási jegyeket forgalmazó konzorcium alábbi tagjainál lehet jegyezni a pénztári órákban, 9-12 óráig. Argenta Top Bróker Rt. (forgalmazó), 1052 Budapest, Vármegye u. 3-5. Budapest Értékpapír és Befektetési Rt., Budapest V., Deák F. u. 5. Budapest Bank Rt., fiókok: 8200 Székesfehérvár, Május 1. tér 8., 2400 Dunaújváros, Béke tér 3. Mezőbank Bróker Rt., 1054 Budapest, Hold u. 16. Mezőbank Rt. fiókok: 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 25.; 2800 Tatabánya, Mártírok útja 81/B. Fizetés módja A részvényjegyzés kárpótlási jegy vagy szövetkezetek kárpótlási jegy előlegutalványa ellenében történik. A kárpótlási jegy tulajdonosa a jegyzéskor átadja a kárpótlási jegyet, vagy a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. által kárpótlási jegyre és/vagy szövetkezetek kárpótlási jegy előlegutalványára kiadott letéti igazolást. Az alanyi jogon történő jegyzés esetén a részvényjegyző köteles az OKKH által aláírt határozatot és a kár­pótlási jegyek átadás-átvételét igazoló okmányt bemutatni. Mezőgazdasági termelő jegyzése esetén a részvényjegyző köteles státuszát vállalkozói igazolvány, cégkivo­nat felmutatásával igazolni. A jegyzés megtörténtét jegyzési ív igazolja. A jegyzéskor - attól függően, hogy kárpótlási jegy vagy kárpót­lási jegy előlegutalvány ellenében történik a jegyzés más tartalmú - jegyzési ív kerül kitöltésre. A kárpótlási jegy ellenében történő jegyzéskor a jegyzési íven rögzítésre kerül a leadott kárpótlási jegyek száma, sorszá­ma, névértéke, valamint a jegyzett részvények száma és névértéke, valamint a jegyzés pontos ideje. A kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében történő jegyzés esetén a fentieken kívül feltüntetésre kerül a lea­dott kárpótlási jegy előlegutalvány letéti igazolás száma, az összeg, melyre kiállították, a 30 000-rel osztható összegre történő kiegészítés esetén a kiegészítésül leadott kárpótlási jegyek száma, sorszáma, címletértéke, a jegyzett részvények száma, valamint az, hogy a jegyzés elfogadása esetén a kárpótlási jegy előlegutalványban megtestesített kölcsön visszafizetéséig a részvényeken az Állami Vagyonügynökségnek óvadéki joga van. A jegyzés 30 000 Ft-tal osztható összegről szóló kárpótlási jegy előlegutalvány letétjét igazoló letéti igazolás vagy 30 000 Ft címletértékű kárpótlási jegy ellenében történik, vagy - jelen részvényjegyzés szempontjából - törtösszegről szóló kárpótlási jegyről vagy kárpótlási jegy előlegutalványról szóló letéti igazolást a jegyző a jegyzéskor kárpótlási jegy átadásával 30 000-rel osztható összegre kiegészítheti. Értékesítési ár 30 000 Ft címletértékű kárpótlási jegyért vagy 30 000 Ft névértékű kárpótlási jegy előlegutalványért 4 db, egyenként 10 000 Ft névértékű részvényt lehet jegyezni. Allokáció Túljegyzés esetén először az alanyi jogon kárpótoltak jegyzései kerülnek kielégítésre. Amennyiben az alanyi jogon kárpótoltak jegyzései visszaigazolásra kerültek, ezt követően a Fejértej Parmalat Rt szállítóinak jegy­zéseit elégítik ki, akár kárpótlási jeggyel, akár kárpótlási jegy előlegutalvánnyal jegyezték. Amennyiben a második csoportba tartozók jegyzései is kielégítésre kerültek, úgy a mezőgazdasági termelők jegyzései kerül­nek kielégítésre, akár kárpótlási jeggyel, akár kárpótlási jegy előlegutalvánnyal jegyezte. Amennyiben mind­három csoportba tartozó személyek jegyzései visszaigazolásra kerültek, úgy a fenti csoportokba nem tartozó jegyzők jegyzései is elfogadásra kerülnek. Amennyiben valamely csoportba tartozó jegyzők túljegyzik a fela­jánlott mennyiséget, úgy először a négy részvényt jegyzők jegyzései, majd négy részvényenként növekvő mértékű jegyzések kerülnek elfogadásra mindaddig, amíg a felajánlott részvénycsomag erre fedezetet nyújt. Az elfogadott jegyzésekre a részvények kiosztása a jegyzés lezárását követő 15. naptól kezdődően történik. A részvények kiadása, az ÁVÜ óvadéki joga A részvények kiadását a jegyzési időszak lezárását követő 15 napon belül kell megkezdeni. A részvényeket a jegyzés helyén lehet átvenni. A részvények átadásával azok a jegyzők tulajdonába kerülnek. A teljes egészében, ill. részben kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében jegyzett részvényen, a kárpótlási jegy előlegutalvány felhasználásával tett jövőbeni fizetési ígéret teljesítésének biztosítékaként, a Magyar Ál­lamot ezen jogügyletben képviselő Állami Vagyonügynökségnek óvadéki joga van. A részvények átadásakor a kárpótlási jegy előlegutalvánnyal jegyző részvényes óvadéki szerződést ír alá az Állami Vagyonügynökséggel. Az óvadéki szerződés tartama alatt a részvények a CODEX Rt.-nél kerülnek letétbe helyezésre azzal, hogy azt csak a kárpótlási jegy előlegutalvány visszafizetése esetén, az Állami Va­gyonügynökség jóváhagyásával veheti fel a tulajdonos. Az ÁVÜ a részvényeket üres forgatmánnyal látja el. Ha részvényes a kárpótlási jegy előlegutalványban meghatározott mennyiségű kárpótlási jegyet az eljárási rend szerint átadja az Állami Vagyonügynökségnek (szerződésszerűen teljesít), úgy az óvadék tárgya vissza­jár, és az ÁVÜ hozzájárul ahhoz, hogy a részvényes a részvényeket a letétéből felvegye. A kárpótlási jegy előlegutalvány felhasználásával keletkező fizetési kötelezettséget a részvényes a minden­kor hatályos jogszabályok által a kárpótlási földalapba kijelölt földek elárverezésének határidejeként megha­tározott időpontot követő 12. hónap utolsó napjáig köteles visszafizetni. Amennyiben a fenti időpontig a részvényes nem, vagy nem az eljárási rendben meghatározottak szerint telje­sít, úgy az ÁVÜ követelését az óvadék tárgyából kielégíti. Az ÁVÜ a részvény átadás-átvételét igazoló Tulajdonosi Igazolásban hozzájárul ahhoz, hogy a részvényes tulajdonosi jogait a társaság közgyűlésén gyakorolja. A részvényekhez fűződő társasági jogok így a szavazati és indítványtételi jog, a közgyűlésen való részvétel, felvilágosítás kérés, észrevételezés és felszólamlás joga, valamint a kisebbségi jogok, az osztalékhoz és lik­­vidációs hányadhoz fűződő jogok a részvényjegyzőt illetik meg. A kárpótlási jegy előlegutalvány visszafize­téséig az óvadékul adott részvények után járó osztalék, ill. likvidációs hányad letéti számlán kerül elhelye­zésre, mely szerződésszerű teljesítés esetén a tulajdonost, nemteljesítés esetén az ÁVÜ-t illeti meg. A Fejértej Parmalat Rt. a tulajdonosi igazolást a részvénytulajdonjog igazolásként elfogadja. Az óvadéki szerződés hatálya alatt a részvényes a részvényeket nem adhatja el és nem terhelheti meg. A letéti őrzés költségei a részvényest terhelik. Kifizetési és letéti hely Az óvadék tárgyát képező részvények a CODEX Rt.-nél kerülnek letétbe helyezésre. A társaság a részvényekhez kapcsolódó kifizetéseket székhelyén teljesíti. Tőzsdei bevezetés, egyéb feltételek A kibocsátó jelenleg nem tervezi a nyilvánosan felajánlott részvények tőzsdei bevezetését. A részvények az 1993. évi osztalékszelvénnyel együtt kerülnek értékesítésre. A kárpótlási jegy, ill. kárpótlási jegy előlegutalvány ellenében jegyzett részvény személyi jövedelemadó visszatérítésre nem ad lehetőséget. A nyilvános forgalomba hozatal feltételeit tartalmazó tájékoztató 1993. november 1. napjától kezdődően megtekinthető a jegyzési helyeken. 571940 Az Állami Vagyonügynökség,­­ mint n J7oiórtoi Pnrmnlnt T/iiinnfi Pf /mm'// rtlstní+Aisi Ar f/Ir-n/ímt/wvi ✓»-* 10Q1 A\i»

Next