Népszabadság, 1993. november (51. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
1993. november L, hétfő KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT NÉPSZABADSÁG 3 Az IPI támogatja az újságírók tiltakozását A Nemzetközi Sajtóintézet igazgatójának üzenete Boross Péter belügyminiszternek Személyes üzenetet intézett a Magyar Televízióban és Rádióban történtek kapcsán a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója az Antall József kormányfőt hivatalosan helyettesítő Boross Péter belügyminiszterhez. MTI-JELENTÉS Johann P. Fritz állásfoglalásában komoly aggodalmának ad hangot a „két intézmény újságírói elleni legutóbbi offenzíva” miatt. Az üzenet szerint a 68 ország vezető újságíróit tömörítő nemzetközi intézmény értesült a rádió, illetve a televízió alelnökei által hozott minapi intézkedésekről. Az üzenet szerint az IPI éppen Bécsben tanácskozó Végrehajtó Tanácsa támogatja a két intézmény zsurnalisztáinak tiltakozásait. Johann P. Fritz emlékeztet arra, hogy a vezetése alatt álló nemzetközi szervezet már a két korábbi médiumvezető menesztése idején élesen tiltakozott a két közszolgálati intézmény feletti ellenőrzés megszerzésének kísérlete ellen. „A helyzet azóta sajnálatos módon romlott, ezért kérjük Önt a korábbi állapot helyreállítására” - hangzik az IPI vezetőjének üzenete. A szervezet az üzenetben a közszolgálati műsorszórásról szóló bécsi deklaráció javaslatainak figyelembe vételére kérte a magyar kormányt. (A deklarációt a szeptember végén, Bécsben tartott Európai Médiaszimpóziumon terjesztették elő.) Az IPI igazgatója az üzenethez mellékelt háttérszerű áttekintésben vázolja a kialakult helyzethez vezető utat, megemlítve, hogy Antall József miniszterelnök külföldön tartózkodik gyógykezelésen, eközben a kormányfői teendőket Boross Péter belügyminiszter látja el, a Magyar Demokrata Fórum ügyeit pedig Lezsák Sándor ügyvezető elnök intézi. A nemzetközi sajtószervezet vezetőjének vélekedése szerint Lezsák Sándor politikai hozzáállása igen hasonlatos Csurka Istvánéhoz; az észlelhető különbségek csak taktikai jellegűek. Az üzenethez fűzött áttekintés megemlíti, hogy a tévé és a rádió alelnökei Antall József távollétében hozták meg döntéseiket. Az ismertetés az Egyenleg élére Nahlik alelnök által kinevezett új főszerkesztőt „erőteljesen nacionalista, sőt antiszemita nézeteiről ismert személyiségnek” nevezi. Az APA osztrák és a dpa német hírügynökség is ismertette az IPI Boross Péterhez intézett levelét. □ A Corriere della Sera című tekintélyes olasz lap vasárnapi jelentésében megállapítja, hogy nyugtalanító jeleket észlelnek a sajtószabadságot illetően Budapesten, ahol kiélezett feszültség áll fenn a kormány és az RTV magas beosztású munkatársai között. „Harc a televízióért” című cikkében a lap bécsi tudósítója részletesen beszámol az Egyenleg és a rádiós lapszemle megszüntetéséről, Bánó András felfüggesztéséről. Megemlíti az újságíró-szövetség állásfoglalását, amely szerint a magyar demokrácia egyik legértékesebb vívmánya, a sajtószabadság forog veszélyben, nemkülönben Csurka Istvánét, is, aki szerint ez a legkisebb büntetés, amelyet kiróhattak (Bánóra), mert az Egyenleg pontosan meghatározott politikai célokért meghamisította a tényeket. A tét a közszolgálati médiák feletti ellenőrzés - állapította meg a lap tudósítója, aki szerint a kormány kényelmetlen adásokat szüntetett meg. A Washington Times a szombati budapesti tüntetésről ezt írja: „A magyar közvéleményben egyre hangosabb a tiltakozás az állami rádió és televízió vezetése ellen, amely a tiltakozók szerint sérti a szólás- és sajtószabadságot” - jelenti washingtoni tudósítónk. A New York Times rövid hírben számol be a tüntetésről. Elhidegülő visegrádi négyek? Fertőzhet a lengyel baloldal sikere VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL A visegrádi négyek viszonya mindinkább elhidegül - vonja le a következtetést a Gazeta Wyborcza abból, hogy az „Együtt vagy külön” elnevezésű krakkói tanácskozáson a csoport országai a vártnál alacsonyabb szinten képviseltették magukat. A lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke, Geremek professzor a Gazetának Krakkóban elmondta: Csehországban és Magyarországon jelenleg bizalmatlanság tapasztalható Lengyelország iránt. A politikus szerint Budapest és Prága attól tart, hogy a lengyel baloldal sikere fertőző lehet. A krakkói kulisszák mögött azt beszélik, hogy a két ország diplomáciája „egészségügyi kordont” akar Varsó köré vonni. A legnagyobb lengyel lap nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a magyar külügyminiszter megtiltotta munkatársainak a krakkói tanácskozáson való részvételt. Az újság azt is írja, hogy Budapest és Prága a visegrádi csoport keretein kívül próbál meg bekapcsolódni a nyugati biztonsági struktúrákba. A két ország ugyanis úgy véli, hogy ők Oroszország számára stratégiai szempontból nem annyira fontosak, mint Lengyelország, így az orosz tábornokok vétója a magyarok és csehek esetében nem lesz olyan határozott. Az EK-társulás sem mindenható A kelet-európai térség országaiban hasonlóak a mezőgazdaság gondjai és azok politikai következményei - állapították meg egy nyitrai tanácskozáson. POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL A nyugat-szlovákiai városban négy párt - a Magyar Szocialista Párt és három szlovák baloldali tömörülés szervezte azt a hétvégi konferenciát, amelyen a házigazdák és mintegy negyven Magyarországról érkezett vendég mellett fehérorosz, bolgár, cseh, horvát, francia, német és román szakemberek vettek részt. Mint Borza Erzsébet, a szlovákiai Demokratikus Baloldal Pártjának (DBP) elnökhelyettese a Népszabadságnak elmondta, országaink mezőgazdasága nehéz helyzetbe jutott, mégpedig nem a saját, hanem főként az állami agrárpolitika hibájából. A közös bajból közösen keresni a kiutat - ez volt a szervezők célja. A találkozón részt vett Peter Weiss, a DBP Szlovákia szerte tekintélyes vezetője, s eljött Nyitrára Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke is. A tanácskozást összegezve Lakos László, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke lapunknak leszögezte, hogy a jelen volt másfél száz szakember egyetértett abban: az amúgy is lezüllesztett agrárágazat számára a közös piaci társulási szerződések kvótái korántsem jelentenek megváltást, ugyanakkor az ottani tapasztalatok - például, hogy a közvetlen ártámogatások helyett a hangsúly átterelődik a környezetbarát földművelés szubvencionálására - előremutatók a kelet-közép-európai térség számára. A termelés, mint alapkérdés megnyugtató biztosításán, a tulajdonviszonyok mielőbbi tisztázásán túljutva az agrárexport nemzetközi normáit kellene sürgősen újragondolni, amit egyébként a Közös Piacnál Amerika, és más külső partnerek is szorgalmaznak. A tárgyaláson részt vettek az Európa Parlament küldöttei. Willi Görlach, a strasbourgi szocialista képviselőcsoport agrárszóvivője a Népszabadságnak leszögezte, hogy tapasztalatairól tájékoztatja frakcióját, de az EP mezőgazdasági bizottságát is. A Nyugat természetesen védi maga és állampolgárai érdekeit, de nem kívánhatja a kelet-közép-európai gazdaság, benne az agrárszektor összeomlását, már csak ennek beláthatóan súlyos politikai következményei miatt sem - fejtegette a szocialista párti képviselő. Még az idén újra nyitnak szlovákiai határátkelőket Jeszenszky Géza reméli, hogy még az idén újból megnyithatnak három-négy határátkelőt Szlovákiánál. A magyar külügyminiszter szombaton Esztergomban részt vett a Sobieski-emlékülésen, s ebből az alkalomból nyilatkozott Komárom megyei tudósítónknak. A lengyel-magyar barátság nem konjunkturális dolog, ez geopolitikai adottság, a két nép lelkéből fakadó parancs, ezért az új lengyel kormány is csak magyarbarát lehet - hangsúlyozta Jeszenszky a Sobieskiemléknapon. (Sobieski János lengyel király vezette a keresztény koalíció hadait a párkányi és esztergomi csatában a török sereg ellen 1683 októberében.) A külügyminiszter lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, minden feltétel készen áll arra, hogy még az idén megnyissák azokat a határátkelőket Szlovákiánál, amelyekről már megállapodás történt. Emlékeztetett arra, hogy valójában nem új határátkelőkről van szó, hanem olyanokról, amelyek egykor léteztek, ám „a második világháború utáni sok vasfüggöny emelésekor”, a kommunista korszakban lezártak. Sok még a tennivaló folytatta, s példaként említette az esztergomi csonka hidat, amelynek felavatását szeretné maga is - lehetőleg miniszterként - megélni. Bővül az együttműködés Kínával Szabad tárgyalásainak a tapasztalatairól MUNKATÁRSUNKTÓL Peking és Budapest egyaránt a kétoldalú kapcsolatok megélénkülésére számít - erről számolt be egyebek között vasárnap, kínai hivatalos látogatásáról hazatérve, Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján Szabad György kivételesen sikeres látogatásnak jellemezte kínai útját. Elmondta, hogy az idén várhatóan megháromszorozódik a kétoldalú árucsere-forgalom értéke, és számítani lehet további magas szintű véleménycserékre. Megállapodás született a parlamentközi kapcsolatok élénkítéséről. Kína jelezte, méltó módon kívánja magát képviseltetni az 1996-os expón. A parlament elnöke hangoztatta, tárgyalópartnerei - köztük Li Peng kormányfő és Csiao Si, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke - úgy vélekedtek, hogy az alapvetően instabil Kelet-Közép- Európában Magyarország viszonylag a legstabilabb állam. Li Peng magyar tárgyalópartnere előtt kifejtette, hogy Kína szocialista piacgazdaságot épít, amelyben meghatározó szerep jut az államnak, ugyanakkor a változások jellege élesen eltér a volt Szovjetunióban tapasztalt irányoktól. Az Országgyűlés elnöke viharos gyorsasággal fejlődő országként jellemezte Kínát. Hazautazott Fitr és Horn Izraelből Izrael és Magyarország között hasznos biztonságpolitikai együttműködés alakítható ki a két térség helyzetének hasonlósága folytán, értékes tapasztalatok szerezhetők az izraeli hadsereg felépítéséből, működéséből, s lehetséges, ha a szakemberek úgy ítélik meg, hogy hadiipari együttműködés kezdődik a két ország között - összegezte vasárnap hazautazása előtt négynapos izraeli látogatását Für Lajos honvédelmi miniszter. Miként az MTI jelentette, félhivatalos látogatást tett Izraelben Horn Gyula, az MSZP elnöke. Találkozott Rabin kormányfővel, a Munkapárt elnökével. - A magam részéről megköszöntem azt a támogatást, amelyben a Munkapárt - tapasztalatainak átadásával - az MSZP-t részesíti a választások előtt - számolt be a pártvezető a megbeszélésről. Amerikának marad a hangja A Szabad Európa és a Szabadság rádió „karcsúsítása”, valamint az Amerika Hangja (VOA) átszervezése az utóbbi adó magyar adását előreláthatólag nem érinti, de biztosat egyelőre senki nem tud. Horváth Sándor János, a VOA magyar osztályának vezetője és Budai József, az európai adások szerkesztőségének helyettes főnöke biztos abban, hogy a VOA a SZER október 31-i megszűnése után az eddiginél is több hallgatót szerez Magyarországon, illetve a határon túli magyarság körében. A VOA eddig az amerikai kormány irányítása alatt állt, az átszervezés után pedig független felügyelőbizottság vezeti majd. Amerika Hangja tovább tárgyal a Magyar Rádióval arról, hogy több és jobb sugárzási helyet kapjon a magyarországi középhullámon. A VOA más vezetőivel együtt Horváth Sándor Jánosék a Népszabadságnak elmondták: noha egyelőre felvételi stop van a washingtoni rádiónál, később nem kizárt, hogy a SZER néhány munkatársa ide kerül. Minden attól függ, hogy az amerikai törvényhozás mennyivel csökkenti a VOA költségvetését. Annyi biztos, hogy lényegesen kevesebb pénz jut a külföldi adósoknak, a kevesebből pedig több a „problémásabb” kelet-európai államok nyelvén sugárzó adóknak. A rádió „folyosóin” úgy tudják, hogy elsősorban a politikai jellegű vezetők - és nem az újságíró munkatársak - száma csökken. F. O. Az üzenet Aki - mint jómagam is - még dédelgetett illúziókat azzal kapcsolatban, hogy Antall József elkötelezett híve a sajtószabadságnak, az a Miniszterelnöki Sajtóiroda szombat délutáni közleménye után kénytelen feltenni magának a kérdést: nincs-e itt az ideje, hogy leszámoljon eme tévhitével? Ez a közlemény ugyanis egyértelmű üzenet volt: a tájékoztatás szabadságát, a polgári demokráciának ezt az alapvető értékét tudatosan, szánt szándékkal alá fogják rendelni a „Budapest nem eshet el” küldetéses parancsának. Ebben az összefüggésben ismerhető fel a valódi jelentősége annak az interjúrészletnek is, amelyet a péntek esti TV- híradóban játszottak be először. Ebben a miniszterelnök kölni betegszobájából azt sugallta, hogy Magyarország megítélését mértékadó külföldi politikai körökben nem a médiumalelnökök intézkedéssorozata rontja, ellenkezőleg, azok teszik ezt, akik szót emelnek ellene. Ez minden bizonnyal azt jelenti: Antall József úgy véli, mert megbizonyosodott róla, hogy most különösebb következmények nélkül fölszámolhatja a sajtószabadságot az elektronikus médiumokban. E logika alapja, hogy Antall József 1993-ban nem zárhat ki jelentős rétegeket a szabad választás lehetőségéből, amint megtette példaképe, Bethlen István 1922-ben. Neki nem marad más, mint manipulálni azt a széles, politikai választásaiban nem tudatos, tehát nem nehezen befolyásolható szavazói réteget, amelynek helyzete jelentősen romlott az Antall-kormány éveiben. Ez a réteg társadalmi helyzete okán az ellenzék természetes szavazóbázisa lenne - a mostani kormánynak tehát elemi érdeke megakadályozni, hogy ezt felismerjék. Ez a széles réteg bizonyos mértékig a rádión, legfőképpen pedig a televízión keresztül közelíthető meg. Ezért kell felszámolni a két legnagyobb hatású médiumban mindenféle alternatív tájékoztatást. Az elektronikus média feletti totális uralom ad csak esélyt arra, hogy a jelenlegi kormányzó pártok meghatározhassák, miről szóljon a választási kampány. Egy demokratikus országban, ahol érvényesül a sajtószabadság, a kampány az éppen hatalmon lévő kormány teljesítményéről szól. Az Antall-kormány teljesítménye széles körben csalódást keltett - ha erről szólna a kampány, akkor egyértelműen azok táborát erősítené, akik lecserélni szeretnék a mostani uralkodó elitet. A kormány ezért azt szeretné, hogy a közvéleményt ne a jelen és a jövő, hanem a múlt foglalkoztassa, így már egyértelmű, hogy durva kampány lesz, mert a kormány ilyet akar. Nem a gazdaság lesz majd a fő téma, hanem a határon túli magyarok helyzete, az ötvenhat utáni sortüzek, az ügynökök, Horn Gyula karhatalmista hónapjai, Pető Iván szülei. A miniszterelnök akcióit rendre siker koronázta, amikor az emberi butaságra, kapzsiságra, irigységre és szervilizmusra számítva építette fel politikai taktikáját. Nem elképzelhetetlen, hogy most is sokan lesznek, akik a saját sorsuk jobbra fordulása helyett megelégszenek azzal, ha másoké rosszabbra fordul. Sokan szurkolnak azért, hogy ez sikerüljön Antall Józsefnek. A kormánypártok kliensei azért, hogy ne kelljen odahagyniuk a már jól megszokott húsosfazekakat. A Fidesz mögött felsorakozó új elitcsoportok azért, hogy ők is mielőbb hozzáférjenek. A konzervatív hajlamú bel- és külföldi tőkés csoportok meg azért, hogy Európa peremén ez a tőkefelhalmozási folyamat erős politikai védelem alatt folytatódjék, és ne torpanhasson meg csak azért, mert a szabad választás előtt széles tömegek egy tárgyilagos tömegkommunikációban visszaigazolva látják, hogy ennek az átalakulásnak ők fizetik meg az árát, de mások a haszonélvezői. Tanács István Az utolsó bőrdzsekis Szombat óta dr. Szájer József a Fidesz országos választmányának elnöke. Dr. Fodor Gábor nem az. Meglepetés nincs, az eredmény sejthető volt a budapesti választás után, azután, hogy Fodor valamennyi fontos híve (Ungár, Hegedűs, Molnár) partvonalra szorult a pártban. Az sem új felfedezés, hogy a Fidesz vezetése másra akarja cserélni azokat az értékeket, amelyeket legmarkánsabban Fodor Gábor jelenít meg, egyszerűen azért, mert úgy ítéli meg, hogy a Fodorétól eltérő politikával több szavazatot tud szerezni ’94-ben. Orbánék a „nemzeti középosztályból”, az MDF és a KDNP bázisából akarnak szakítani, cserébe föladják (föladták) a Fidesz „hagyományos”, értelmiségi híveit, akikhez Fodor Gábor személyisége állt a legközelebb. A pártelnök taktikája érthető, számítása szerint több ember csábítható a párt közelébe nemzeti, jobbközép, tehát a baloldal elszigetelését célzó retorikával, mint Fodor csöndes stílusával, kisebbségvédő, „harmadik utasnak” is nevezhető politikájával. Orbán hívei úgy látják: a pártelnök vezérletével jobb választási eredményt lehet elérni, mint Fodoréval. Ezzel nem is lenne baj. A baj az, hogy még második, harmadik emberként sem akarták megtartani Fodort. A választási mechanizmus pontosan működött, technikai tisztasághoz kétség nem férhet. De. A Fodor-ügy, vagyis a nívótlan, ám annál erőszakosabb vita, az ide-oda nyilatkozgatások, korábban a Narancs-ügy, az álértelmiségezés, kontrába az aknilzoknisozás, torgyánviktorozás földuzzasztották a Fideszen belüli feszültséget; a tagokkal, küldöttekkel sikerült elhitetni, hogy ez tényleg ügy, vagy-vagy kérdés, ilyen magas szinten nincs helye a másnak. Kissé érthetetlen volt, hogy a legfőbb vezetők miért tartottak annyira Fodortól, mitől féltek. Pedig nem volt már komoly tétje ennek a választásnak. Az Orbán-Áder-Kövér hármas korábban deklarálta a jobbközép irányba húzó Fideszpolitikát. Fodor Gábor sem lett kevésbé jelentős politikus szombat óta: maradt alelnök, kultuszminiszter-jelölt, parlamenti bizottsági elnök. Ha történetesen megválasztják, akkor sem tehetne sokkal többet, mint amennyit így tehet. Ő inkább gesztust várt. És ez a gesztus megnyugtatta volna a Fidesztől elidegenedő „harmadik utasokat”, a baloldal felé kacsingatókat, azokat, akiket idézőjeles értelmiséginek szokott nevezni Kövér László frakcióvezető. Talán itt hibádzik az elnök számítása. Hogy nem tudnak behozni annyi szimpatizánst, mint amennyit veszíthetnek. Meglátjuk. Fodor Gábor nehezen nevezhető politikusnak (itt, ebben a mezőnyben). Inkább antipolitikus. Lehet, hogy ezért annyira népszerű. Népszerűség ide, népszerűség oda, erőtlen és eszköztelen azokkal szemben, akik tudatosan dolgoznak a hatalom megszerzésén. Kevés esélye volt. Ha nem is kispadra, de a csatársorból a középpályára került az utolsó bőrdzsekis fideszes, aki még akkor is bőrjakóban nyilatkozik, tesz-vesz, és a zakó, a vékony nyakkendő még akkor is úgy áll rajta, mint egy idétlen érettségizőn, amikor a többiek már régen levetkették a torgyánpukkasztó szerelést. ’94-re az öltönyök maradnak, kétsorosak, galambszürkék, a szmokingmellények, állig gombolt hóingek, Antall-csíkos nyakkendők, gondosan csomózott csokinyakik és tükörsima arcok. Uj Péter